Xxxxx Xxxxx. AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK… ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A POLGÁRI JOGBAN Az általános szerződési feltételek alkalmazója alapvetően háromféleképpen tud visszaélni a jogintézmény jellegéből adódó előnyökkel, lehetőségekkel: – az általa egyoldalúan kidolgozott és/vagy módosított feltételek anélkül vál- nak a szerződés részévé, hogy azokat a másik fél megismerhette volna (itt többnyire arról van szó, hogy a felhasználó „elfelejti” tájékoztatni üzleti partnerét az általános szerződési feltételek létéről, módosításáról); – a kikötéseket megismeri ugyan a fogyasztó, de – a szándékosan vagy ha- nyagságból nem egyértelműen megfogalmazott, netán túl szakmai, szá- mára ismeretlen nyelvezetű szöveget – nem érti meg, így az alkalmazó gyakorlatilag „értelmezési monopóliumra” tesz szert; – a megismert és esetleg meg is értett feltételek tisztességtelenek. Mindezek a problémák alapvetően két viszonylatban jelentkezhetnek, s e két válto- zat között a Ptk. is különbséget tesz, amikor a fogyasztókat az általános szerződési feltételnek nem minősülő tisztességtelen feltételek megtámadására is feljogosítja:18 – Ha a felek többé-kevésbé azonos piaci pozícióban vannak, gazdasági ere- jük közel egyforma – netán versenytársak –, (polgári jogilag releváns) visszaélésekre kevesebb lehetőség nyílik, itt legfeljebb „technikai” kérdé- sek merülhetnek fel: ha mindkét fél rendelkezik általános szerződési fel- tételekkel, és ragaszkodik is a „magáéhoz”, melyik válik a szerződés ré- szévé. A nagyvállalatok szerződéskötései során tipikusan előforduló úgy- nevezett „’Battle of the Forms’ problémaköre szempontjából irreleváns a tárgyalási pozíció”,19 hiszen az erőviszonyok az ő esetükben többnyire kiegyensúlyozottak. – Ha az általános szerződési feltételek alkalmazójával szemben a másik fél a fogyasztó, a visszaélések lehetősége és valószínűsége megnő. Az általános szerződési feltételek elkülönülve jelennek meg, a figyelme elsiklik felet- tük, nem olvassa el őket, nem világosak, az egyenlőtlen pozíciók miatt nem alakíthatja a kikötéseket, azok kötelezőnek tűnnek a számára20 – egyebek mellett ezek azok a tényezők, amelyek mind a fogyasztó gazda- ságilag gyengébb helyzetéből, szakismeretének hiányából adódnak, és az általános szerződési feltételekkel visszaélni „kívánó” fél dolgát megköny- nyítik. Nézzük, mindezekre a problémákra milyen választ ad a hatályos szabályozás!
Xxxxx Xxxxx. Csoportos utazás részére rendelhető, az utazást megelőző minimum 3 nappal. Az utazni szándékozók fizetendő menetdíján felül a kocsi valamennyi ülőhelye után 300 Ft helybiztosítási díjat kell fizetni. A kocsi a forgalmi viszonyok figyelembevételével közlekedtethető csak.
Xxxxx Xxxxx. Xxxxx Xxxxx xxxlomát 1978-ban szerzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán. Szakmai pályafutását az OTP-nél kezdte, ahol különböző ügyviteli munkaköröket töltött be (utolsó beosztása: fiókigazgató), majd két évig dolgozott a Pénzügyminisztériumban bankfelügyeleti területen. 1983 óta állt a Magyar Külkereskedelmi Bank (ma MKB) alkalmazásában, ahol fokozatosan lépett egyre feljebb a ranglétrán. 1985-től ügyvezető igazgató, 1990-től vezérigazgató-helyettes, 1994-től vezérigazgató és 1997 óta elnök-vezérigazgató volt 2012. március végéig. 1997 és 2008 között volt a Magyar Bankszövetség választott elnöke. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Felügyelő Bizottságának az elnöke. 2012. április 27-étől tagja az OTP Bank Igazgatóságának.
Xxxxx Xxxxx. Összehasonlító polgári jog, Akadémia Kiadó, Budapest, 1975, 394.old., Xxxxx szerint a jog fejlődése aktív adaptáció. E folyamat alapvetően kiegyensúlyozott, de bizonyos társadalmi–gazdasági időszakokban erőteljesebben jelennek meg a jogi konfliktusok régi és új között. Eörsi ezt korszakváltásos adaptációnak nevezi, megkülönböztetve azt a mindennapos aktív adaptációtól, amely tulajdonképpen észrevétlen folyamat. módosulási folyamat a kötelmi jog ezen részének fejlődésében – amennyiben abból indulunk ki, hogy egy smart contract a kötelmi jog felől közelítendő - még el sem indulhatott. A jelen értekezésben olyan online elérhető ÁSZF-ek alkalmazásának összefüggéseit vizsgálom, amelyek még a hagyományos írásbeliség eszközeivel és tipikusan klasszikus jogászi (humán) közreműködéssel készültek, de azok alkalmazása már az internetes kommunikációs térben valósul meg. Felvázolom az általános szerződési feltételek online elérhető változatai által felvetett kihívásokat és fejlődési trendet, különösen megmutatva egy akár gépi automatizáció lehetőségét is a szerződések előállítása vagy fogadása során. Az értekezésben az automatizáció lehetséges kialakulását, fogyasztói elfogadottságát 2017 őszén elvégzett, zárt kérdéssoros online kérdőíves kutatással is alátámasztom. Bemutatom, hogy az online ÁSZF milyen jelentőséggel bír a fogyasztói szerződések között, mik jellemzik azt, milyen közgazdaságtani előnyei és fogyasztói hátrányai lehetnek, és célom a technológiai fejlődésből következően megalapozni azt a feltevést, hogy az internetes szerződéskötés, ezen belül az online ÁSZF-ek elterjedése az internetes térben okszerű, és folyamatosan hatással lesz a határokon átívelő magánjogi jogrendszerekre. A nóvumnak tekinthető (leprogramozott) okosszerződésekkel részleteiben nem, de az említés szintjén foglalkozom. Az értekezés két hipotézis vizsgálatára épül: Az általános szerződési feltételek kialakulásának számos oka volt. A gazdasági és technika fejlődés és a tömegtermelés felvetette annak üzleti igényét, hogy a termékértékesítés során a termékre rakódó jogi költségek is minél kisebbek legyenek. Ráadásul a tömeges értékesítési mennyiség igényelte a minél gyorsabb szerződéskötést és szerződésteljesítést, amelynek következtében a gyártó és a kereskedő a termékértékesítési láncolatban minél előbb juthat gazdasági profitjához. A földrajzi távolságok áthidalása, különösen a fogyasztási cikk termékcsoportokban létfontosságú kereskedői funkció, amely hármas tevékenységi kört jelöl: tech...
Xxxxx Xxxxx. AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK… átértékelődve –; vagy pedig szintén új, de a régi szabályozási koncepcióba jól illesz- kedő, szigorító előírásokat tartalmaznak. Holott a legmegfelelőbb megoldás talán – egyes felfogások szerint – „a jog perifériára szorítása” lenne: a kódex szerződési joga helyett a felek által kidolgozott szerződési jog.10 Érdekes, hogy mindegyik törvény elsősorban az általános szerződési feltételek tartalmi kontrollját igyekszik megvalósítani – meghatározva és érvénytelenséggel szankcionálva az úgynevezett „tisztességtelen”, a szerződő fél jogos érdekeit sértő feltételeket –, míg a formai kontroll, amely az általános szerződési feltételek szer- ződés részévé válása kritériumainak megjelölésével próbálja elkerülni a visszaélése- ket, mintha háttérbe szorulna. Pedig a logika azt diktálja, hogy előbb kerüljön sor a formai kontrollra, s ha az adott általános szerződési feltételek átmentek az első „szűrőn”, vagyis a másik fél megismerhette a tartalmukat (legalább a lehetősége megvolt rá – a törvényi szabályozás nem is kíván többet!11), akkor jöhet a második fázis: a tartalmi kontroll, azaz a tisztességtelen feltételek kiszűrése. Hogy mi az oka ennek a megközelítésnek, arra következőkben kísérlünk meg választ találni.
Xxxxx Xxxxx. AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK… zetten tisztességtelen” feltétel között.29 Az európai uniós szabályozásnak ez utóbbi felel meg, azonban a kérdés a gyakorlatban nem okoz jelentős problémát.
Xxxxx Xxxxx. AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK… XXXX Xxxxxx: Konszenzuson alapuló szerződési feltételek. Az általános szerződési feltételek a gazdálkodó szervezetek tartós kapcsolataiban. = Publicationes Universitatis Miskolciensis. Tomus 4. Miskolc, 1990. XXXXXX Xxxxxxxx – XXXXXXX Xxxxxx – KASZAINÉ XXXXX Xxxxxxx – XXXX Xxxxxx – XXXXXXXX Xxxxx – XXXXX Xxxx: Versenyjog. Budapest, 2001. XXXXXX Xxxxxxxx: A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásaiból levon- ható néhány következtetés. = Jogtudományi Közlöny. 5/1992. XXXXX Xxxxxx: Fogyasztóvédelem az Európai Unióban. = Napi Jogász. 6/2001. XXXXX Xxxxxx: Fogyasztóvédelem az Európai Unióban. 2. r. = Napi Jogász. 7/2001. XXXXX Xxxxxx Xxxxxx: Az általános szerződési feltételekre vonatkozó jogi szabályozás – a magyar és a német megoldás. = Külgazdaság Jogi Melléklete. 11/1995. XXXXX Xxxxx: Összehasonlító polgári jog. Budapest, 1975. XXXXXXX Xxxxx: A fogyasztói szerződések tisztességtelen szerződési feltételeit szabályo- zó új Európai Uniós irányelv és a magyar jog. = Magyar Jog. 11/1995. XXXXX Xxxxxx – XXXXXX Xxxxxxx: A fogyasztóvédelem időszerű kérdései. = Collega. 5/1998. 5-7. XXXXXX Xxxx: A gazdasági verseny jogi kérdései. Budapest, 1976. XXXXXXXX XXXXX Xxxxxxx: Fogyasztói jogok. Kézikönyv kereskedőknek, szolgáltatóknak, vállalkozóknak és vásárlóknak. Budapest, 1998. XXXXXXXX XXXXX Xxxxxxx – XXXXXXXXX XXXXXX Xxxxx: Kézikönyv a versenyjogról. Bu- dapest, 1997. XXXXX Xxxxx: Merre tovább? Az Európai Unió fogyasztóvédelmi szabályainak tovább- fejlesztése. = Európai Tükör. 1-2/2002.
Xxxxx Xxxxx. AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK…
Xxxxx Xxxxx a Bizottság tagja
Xxxxx Xxxxx. Az angol jogász és humanista Xxxxxx Xxxxx Londonban született 1478-ban. Xxxx apja nyomdokain elindulva jogi tanulmányo- kat végzett Oxfordban, huszonhárom évesen kezdte ügyvédi pályafutását. Vonzotta a papi hivatás, a szerzetesség, különösen a karthau- ziak rendjéhez kötődött. Otthonában saját ká- polnája is volt. Karrierjének az vetett véget, hogy VIII. Xxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxxxx nem támogatta az angliai egyház megalapítását, nem ismerte el az uralkodó hatalmát az egy- ház felett. Xxxxx megtagadta az eskü letételét az új hitre, ezért a Towerbe zárták, 1535-ben lefejezték. A katolikus egyház 1886-ban boldoggá, majd 1935-ben szentté avatta. II. Xxxxx Xxx pápa 2000-ben a politikusok és államférfiak védőszentjévé nyilvánította, az igazságszol- gáltatás iránti elkötelezettsége és a jog iránti megingathatatlan elkötelezettsége miatt is- merik el az ügyvédek védőszentjeként. Xxxxxxx a spanyolországi Katalónia kö- zelében született, s már húszéves korában fi- lozófiát tanított Barcelonában. Fizetést nem kérve teljes odaadással foglalkozott tanítvá- nyai képzésével. Miután kánon- és polgári jogi doktori fokozatot szerzett, egyházme- gyéjének fődiakónusává és általános helynö- kévé nevezték ki. 1222-ben belépett a do- monkos rendbe, szerzetesként elkötelezte magát a muzulmánok és a zsidók megtérítése mellett, majd idővel a rend generálisává vá- lasztották, és megbízták a rend alkotmányá- nak kodifikálásával. Felismerve adottságait színészek védőszentjeiről tartott előadása során merült fel, hogy egyes védőszentek a színészek mellett az ügyvédek védőszentjei is. Ennek apropóján született meg jelen cikke (a szerk.) és műveltségét, IX. Xxxxxxx xxxx Rómába hívta, és kinevezte az Apostoli Xxxxxx, a Bün- tetés-végrehajtási Intézet revizorává és Őszentsége gyóntatójává. 1275-ben halt meg, 1601-ben avatták szentté, a kánonjogászok védőszentjeként tiszteljük. Xxxxxxxx humorista és színész volt, sike- reit a kereszténységet kigúnyoló darabokkal aratta. Amikor azonban Xxxxxxxxxxxx római császár előtt lépett fel, egy váratlan látomás megtérítette a színpadon. Geneziust letartóz- tatták, megkínozták, majd lefejezték. Inkább a színészek és humoristák patrónusaként is- merik, de hogyan lett az ügyvédek védő- szentje is? Az egyik értelmezés szerint a ró- mai bírái előtt állva, új hitét felvállalva bátor védőbeszédet kellett mondania, ahogy az ügyvédeknek is hatásos szónoklattal kell ki- állniuk, cselekedniük valamely bíróság előtt. E párhuzamba állítás mellett azonban egy másik Xx...