GB921 JELŰ ALL RISKS

GB921 JELŰ ALL RISKS

VAGYONBIZTOSÍTÁS

KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

Tartalomjegyzék

ALL RISKS VAGYONBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 3

1. Biztosítási események 3

2. Biztosítható vagyontárgyak 6

3. A vagyontárgyak értékelési módja, biztosítási értékének meghatározása és a biztosítási összeg 9

4. Kizárások 9

5. Biztosítási szolgáltatás és a biztosító teljesítése 12

6. Káreseménnyel kapcsolatos xxxxxxxxx xxxxxxxx 00

KIEGÉSZÍTŐ VAGYONBIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI 14

ARV 1 – Üvegtörés biztosításának kiegészítő feltételei 14

ARV 2 – Elektromos áram okozta tűz biztosításának kiegészítő feltételei 14

ARV 3 – Villámcsapás másodlagos hatása miatti károk biztosításának kiegészítő feltételei 14

ARV 4 – Tűzoltó berendezés kilyukadása miatti károk biztosításnak kiegészítő feltételei 15

ARV 5 – Füst/korom és hő miatti károk biztosításának kiegészítő feltételei 15

ARV 6 – Dekontaminációs (mentesítési) költségek térítésének kiegészítő feltételei 15

ARV 7 – Saját tulajdonú vagyontárgyak közúti szállítás kockázata – kiegészítő feltételek 15

ARV 8 – Betöréses lopás, rablás és küldöttrablás biztosításának kiegészítő feltételei 16

ARV 9 – Vandalizmus által okozott károkra vonatkozó kiegészítő feltételek 18

ARV 10 – Szolgáltatás kimaradásából származó károk biztosításának kiegészítő feltételei 18

ARV 11 – Hűtött áruk megromlásából eredő károk biztosításának kiegészítő feltételei 19

ARV 12 – Speciális költségek biztosításának kiegészítő feltételei 20

ARV 13 – Xxxxx feltételek dokumentációk és okmányok biztosításához 20

ARV 14 – Javítások, felújítások biztosításának kiegészítő feltételei 20

ARV 15 – Készletek határnap biztosításának kiegészítő feltételei 20

ARV 16 – Napelemek és napkollektorok biztosításának kiegészítő feltételei 21

ARV 17 – Épülethez fizikailag tartósan rögzített vagyontárgyak biztosításának kiegészítő feltételei 21

ARV 18/1 – Telephelyen tárolt gépjárművek tűz-, elemi kár és telephelyi törés kockázatának kiegészítő feltételei 21

ARV 18/2 – Telephelyen tárolt gépjárművek betöréses lopás és rablás kockázatának kiegészítő feltételei 22

ARV 19 – Tartalék biztosítási összeg (előgondoskodás) 24

Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól 24

Az OTP Csoport partnere

ALL RISKS VAGYONBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

A Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) az All Risks Vagyon- biztosítás Különös Feltételei rendelkezéseinek, valamint az azt kiegészítő feltételeknek és záradékoknak megfelelően biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére.

A Vagyonbiztosítási Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató (to- vábbiakban VÁSZF) rendelkezéseit, az All Risks Vagyonbiztosítás Különös Feltételeiben és az ehhez kapcsolódó kiegészítő vagyonbiztosítási feltéte- lekben és/vagy záradékokban foglalt rendelkezéseket együttesen kell alkal- mazni.

Amennyiben az All Risks Vagyonbiztosítás Különös Feltételei valamely kér- désben a VÁSZF rendelkezéseitől eltérnek, akkor:

– amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a VÁSZF rendelkezéseivel, akkor az All Risks Vagyonbiztosítás Különös Feltételeit és a VÁSZF-et együttesen kell alkalmazni;

– amennyiben az All Risks Vagyonbiztosítás Különös Feltételei és a VÁSZF eltérő rendelkezései egymást kizárják, az All Risks Vagyonbiztosítás Kü- lönös Feltételeit kell alkalmazni.

Amennyiben a kiegészítő feltételek és/vagy záradékok valamely kérdésben az All Risks Vagyonbiztosítás Különös Feltételeitől vagy a VÁSZF rendelke- zéseitől eltérnek, akkor:

– amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható az All Risks Vagyonbiztosítás Különös Feltételei, illetve a VÁSZF rendelkezéseivel, akkor az All Risks Vagyonbiztosítás Különös Feltételeit, a VÁSZF-et, a ki- egészítő feltételt és/vagy záradékot értelemszerűen együttesen kell al- kalmazni;

– amennyiben a kiegészítő feltétel és/vagy záradék és az All Risks Va- gyonbiztosítás Különös Feltételei, illetve a VÁSZF eltérő rendelkezései egymást kizárják, a kiegészítő feltétel és/vagy záradék rendelkezéseit kell alkalmazni.

1. Biztosítási események

1.1. Biztosítási esemény

Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 13802/1 – Hatályos 2019. március 1-jétől visszavonásig.

A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosítási esemény a biztosí- tott vagyontárgyaknak balesetszerűen – előre nem látható okból, véletle- nül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező olyan közvetlen fizikai károsodása, amely a vagyontárgy rendeltetésszerű használata érdekében szükségessé teszi a károsodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, illető- leg melynek kapcsán szükségessé válik a vagyontárgy pótlása, és amellyel kapcsolatban a biztosító szolgáltatási kötelezettségét nem zárta ki.

1.2. Fogalommeghatározások

A biztosító az alábbi fogalmakat egyéb megállapodások hiányában mindig az alábbi meghatározások szerinti jelentéstartalommal használja.

1.2.1. Tűz

Jelen feltételek szempontjából tűznek minősül az éghető anyagok fény- és hőhatással járó hirtelen oxidációja, azaz a lánggal történő égés, amennyi- ben keletkezését tekintve nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni képes.

A biztosító nem téríti meg:

a. a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkö- lődés, szín- és alakváltozás, olvadás, biológiai égés, korró- zió, szag, vegyi folyamat formájában bekövetkező káro- kat, kivéve, ha ezek amiatt keletkeznek, mert az előző be- kezdésben meghatározott tűzesemények valamelyike be- következett;

b. a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó károkat;

c. öngyulladás miatt az öngyulladt anyagban keletkezett károkat;

d. azokat a tűzkárokat, amelyek a biztosított vagyontárgyak- ban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból (pl. főzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasz- nos tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatás- nak teszik ki, ideértve mindazon vagyontárgyakat is, ame- lyekben vagy amelyeken keresztül hasznos tüzet, hőt vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezetnek tovább, valamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak amiatt káro- sodnak, mert azokat tűztérbe dobták vagy azok tűztérbe estek;

e. a biztosított elektromos gépekben, készülékekben vagy berendezésekben az elektromos áram hatására – akár fényjelenséggel, akár anélkül – keletkező, a fenti definí- ció szerint tűznek nem minősülő károkat (pl. alkatrészek vagy rendszerek meghibásodása túláram, túlfeszültség, zárlati hatások következtében, szigetelési hibákra, elég- telen érintkezésre visszavezethető hibajelenségek, vala- mint mérő-, irányító- és biztonsági berendezések meghi- básodása);

f. a biztosított elektromos gépekben, készülékekben vagy berendezésekben az elektromos áram hatására keletkező tűzkárokat.

Abban az esetben, ha a c., d. és f. pontok szerinti okok miatt más biztosí- tott vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító az átterje- dő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat meg- téríti.

1.2.2. Villámcsapás

Jelen feltételek szerint villámcsapás kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a becsapódó villám erő- és hőhatása okoz a biztosított épüle- tekben vagy a szabadban tárolt vagyontárgyakban, illetve, ha az épületbe becsapódó villám az épületen belül elhelyezett biztosított vagyontárgyak- ban okoz kárt.

A biztosító nem téríti meg:

a. a biztosított elektromos gépekben, készülékekben és be- rendezésekben a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy in- dukció által okozott károkat, de amennyiben ezen okok miatt az előbbiekben felsorolt vagyontárgyakban tűz ke- letkezik, és az más vagyontárgyakra átterjed, a biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti;

b. a villámcsapás által okozott kárt, ha az a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya vagy a meglévő villámhárító rendszer karbantartásának elmulasztása miatt keletkezett.

1.2.3. Robbanás

Jelen feltételek tekintetében robbanás a gázok vagy gőzök terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen bekövetkező erőmegnyilvánulás.

Egy tartály (kazán, csővezeték) esetében robbanás csak akkor áll fenn, ha falazata olyan mértékben reped szét, hogy a tartályon belüli és kívüli nyo- máskülönbség hirtelen egyenlítődik ki. Amennyiben egy tartály belsejében a robbanást kémiai reakció idézi elő, akkor a tartályban keletkező károkat a biztosító akkor is megtéríti, ha annak falazata nem reped szét.

A biztosító csak külön megállapodás esetén téríti meg a robbanóanyagok

felrobbanása miatt bekövetkező károkat. A kockázatviselés helyén kívüli – nem a biztosított rendelkezése alá tartozó létesítményekben bekövetkező – robbanóanyag miatti robbanás által okozott károk térítésére csak akkor szükséges külön megállapodás, ha a biztosítottnak a szerződéskötéskor tu- domása volt, illetve tudomása kellett, hogy legyen a robbanóanyag létezé- séről vagy használatáról.

A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

a. belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, va- lamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkeznek;

b. az üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő) következtében keletkeznek;

c. tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása miatt keletkeznek;

d. légi járművek okozta hangrobbanás miatt keletkeznek.

1.2.4. Személyzet által irányított légi járművek, azok részei- nek vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása

Jelen feltételek alapján biztosítási eseménynek minősül továbbá a sze- mélyzet által irányított légi járművek, azok részeinek vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása, valamint az ezen események miatti tűz vagy robbanás.

1.2.5. Árvíz

Biztosítási eseménynek tekinthető, ha az állandó vagy időszakos jellegű ter- mészetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azok- ba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körül- mények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából gáttal védettnek, mentesítettnek minősített területen a koc- kázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

A biztosító nem téríti meg:

a. a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes vízügyi hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokat;

b. a talajvíz által okozott károkat;

c. a belvíz által okozott károkat;

d. az árvízvédelmi töltés mentén a töltés tengelyétől számí- tott 100 méteren kívül jelentkező fakadóvíz és átszivárgás miatt keletkező elöntési károkat, beleértve az elsődleges és következményi károsodásokat is;

e. az árvízzel kapcsolatos azon költségeket, amelyeket a biz- tosított részére mint árvízkárosultnak a különböző hatósá- gok, szervezetek az árvízkárok helyreállításával kapcsolat- ban kifizetnek, illetve kifizethetnek, ha azt az árvízkáro- sult igényli.

A biztosítási eseményre a biztosító a kockázatviselés kezdetének napjától számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekö- vetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki. Előzetes fedezetvállalás esetén a 30 napos várakozási idő megnövekszik az előzetes fedezetvállalás időtartamával.

Nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legna- gyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völ- gyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő vagy vízzel telített ta- lajú területek, így különösen:

– a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a sza- bályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak;

– a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras

területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített;

– a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, víz- mosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző;

– a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített ár- vízvédelmi töltés épült.

Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédel- mi vízi létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesít- ménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

1.2.6. Vihar

Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket legalább 20 m/s se- bességű szél nyomó- és szívóhatása, illetve a szél által sodort vagy kidön- tött tárgyaknak a biztosított vagyontárgyakkal történő ütközése okoz. Amennyiben ez a szélsebesség a kár helyszínére vonatkozóan nem igazol- ható, a biztosítottnak kell bizonyítania, hogy a kár csak vihar következté- ben keletkezhetett.

A biztosító nem téríti meg:

a. a szabadban tárolt vagyontárgyakban, valamint a helyük- ről elmozdítható vagyontárgyakban keletkezett károkat, kivéve, ha erre vonatkozóan külön megállapodás van ér- vényben;

b. a viharral együtt járó csapadék (esővíz, jég, hó) által az épületek külső vakolatában, burkolatában, festésében ke- letkezett károkat;

c. a csapadéknak a nyitott ablakon vagy más nyíláson törté- nő beáramlása miatti károkat, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar következtében keletkeztek;

d. a tetőt, az épület falazatát vagy a függőleges vízelvezető rendszert ért fizikai károsodás nélküli elázás, beázás ká- rokat;

e. az épületek külső falain vagy a tetőn elhelyezett tárgyak- ban (pl. cégérek, védőtetők, antennák, napelemek), elektromos szabadvezetékekben, állványzatokban és bár- milyen épület (építmény) üvegezésében keletkezett ká- rokat, kivéve, ha erre vonatkozóan külön megállapodás van érvényben;

f. azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet karbantartásá- nak elmulasztása vagy annak hibás méretezése vagy kivi- telezése miatt következtek be;

g. az időjárási védelem céljából alkalmazott védőtetőkben, ezek állványzatában, illetve bármilyen épület (építmény) üvegezésében keletkezett, illetve az ezeken keresztül be- áramló csapadék által okozott károkat;

h. teraszokon, kerthelyiségekben, közterületeken használt elektromos, elektronikai, hírközlési, informatikai felszere- lésekben és egyéb berendezési tárgyakban keletkezett károkat;

i. a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károkat.

1.2.7. Felhőszakadás

A felhőszakadás akkor minősül biztosítási eseménynek, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat által kiállított igazolás szerint a kockázatviselési helyen lehullott csapadék 1 napon belül a 30 mm-t elérte, illetve megha- ladta.

Felhőszakadás kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felhő- szakadásból eredő, nagy mennyiségben összegyűlő vagy talajszinten áram- ló víz rombolással, elöntéssel – ideértve a természetes és a megfelelően ki- alakított mesterséges elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A biztosító nem téríti meg:

a. a talajszint alatti helyiségekben a helyiség padozatától 15 cm-t el nem érő magasságban tárolt vagyontárgyakban – ide nem értve az épülethez tartósan rögzített vagyontár- gyakat – keletkezett, víz által okozott károkat;

b. az áramló víz által a talajban okozott károkat (erózió);

c. az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt kelet- kező károkat;

d. a felhőszakadás miatti árvíz, xxxxxx által okozott károkat;

e. az esővíz elvezetésére szolgáló csatornákban vagy egyéb erre a célra kialakított épületrészekben keletkezett károkat;

f. a vízelvezető rendszer nem megfelelő kialakításából eredő károkat.

1.2.8. Jégverés

Biztosítási eseménynek minősül a jégszemek formájában lehulló csapadék által okozott törés vagy deformációs sérülés, amely következtében a va- gyontárgy nem vagy nem megfelelően tudja ellátni eredeti funkcióját.

A biztosító a biztosított épületek (építmények) – kivéve a hideg- és me- legágyak üvegezését, az üvegtetőket, fólia, ponyva fedése- ket – tetőzetében keletkezett, valamint a megrongált tetőn keresztül be- áramló csapadék által az épületekben (építményekben) elhelyezett biztosí- tott vagyontárgyakban okozott károkat téríti meg.

A biztosító nem téríti meg:

a. az üvegezett felületekben, valamint nyílászárók üvegezé- sében keletkezett töréskárokat;

b. azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet karbantartásá- nak elmulasztása vagy annak hibás méretezése vagy kivi- telezése miatt következtek be;

c. a lemeztetőkön a jég által okozott kizárólag deformációs, horpadásos sérülések miatti károkat;

d. szabadban elhelyezett vagyontárgyakban keletkezett ká- rokat, kivéve, ha erre vonatkozóan külön megállapodás van érvényben.

1.2.9. Hónyomás

Biztosítási eseménynek minősül a nagy mennyiségben felgyülemlett hó sta- tikus nyomása, illetve annak lezúdulása miatt bekövetkező törés vagy de- formációs sérülés, amely következtében a vagyontárgy nem vagy nem megfelelően tudja ellátni eredeti funkcióját.

A biztosító a biztosított épületek (építmények) – kivéve a hideg- és me- legágyak üvegezését, az üvegtetőket, fólia, ponyva fedése- ket – tetőzetében keletkezett, valamint a megrongált tetőn keresztül be- áramló csapadék által az épületben (építményben) elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okozott károkat téríti meg, ideértve az épületek (épít- mények) vagy azok részeinek biztosítási esemény miatti összeomlása, ledő- lése során a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat is.

Szabadban, nem épületekben (építményekben) elhelyezett vagyontárgyak- ra a biztosító kockázatviselése csak külön megállapodás esetén terjed ki, melyet a felek a biztosítási szerződésben rögzítenek.

A biztosító nem téríti meg:

a. az üvegezett felületekben, valamint a nyílászárók üvege- zésében keletkezett károkat;

b. az esővíz elvezető csatornákban, hófogókban keletkezett károkat;

c. azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet nem megfelelő méretezése, kivitelezése vagy karbantartásának elmulasz- tása miatt következtek be;

d. szabadban elhelyezett vagyontárgyakban keletkezett ká- rokat, kivéve, ha erre vonatkozóan külön megállapodás van érvényben.

1.2.10. Földrengés

Biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselés helyén az EMS (Euró- pai Makroszeizmikus Skála) VI. fokozatát elérő vagy azt meghaladó föld- rengés okoz károsodást a biztosított vagyontárgyakban.

A biztosítási eseményre a biztosító a kockázatviselés kezdetének napjától számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekö-

vetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki. Előzetes fedezetvállalás esetén a 30 napos várakozási idő megnövekszik az előzetes fedezetvállalás időtartamával.

A biztosító nem téríti meg:

a. a freskókban és falfestményekben keletkezett károkat;

b. a földrengés miatt keletkező árvíz (áradás) által okozott károkat;

c. a mesterséges úton létrehozott földrengések (például föld alatti robbantás) által okozott károkat;

d. a földrengés miatt az épületszigetelésekben keletkező és az ebből eredő károsodásokat, amennyiben a kár kizárólag a szigetelésre korlátozódik.

1.2.11. Vezetékes vízkár

Vezetékes vízkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a biztosított épületen, illetve a telephelyen (ingatlanon) belüli víz-, ivóvíz-, szennyvíz- és csapadékvíz-vezetékek, a csatlakozó melegvízszolgáltató- és központi fűtés, klímaberendezések, tűzoltó- és tűzi víz ellátó rendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek törése (ideértve a korrózió miatti törést is), repedése és kilyukadása miatt kiáramló víz, illet- ve gőz biztosított vagyontárgyakban okoz, ideértve, ha a kiáramlás elkerül- hetetlen következményeként biztosított vagyontárgyak megsemmisülnek vagy megrongálódnak.

A biztosító megtéríti továbbá

– a biztosított tulajdonában, illetve használatában lévő vezetékhálózat be- és elvezető vezetékeinek – kivéve az ezekhez csatlakozó berendezések és szerelvények – tömítési hibái miatt a kiáramló víz, illetve gőz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat, valamint a tömítési hiba javítási költségeit;

– a biztosított tulajdonában, illetve használatában lévő elvezető csövek dugulása miatt a kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban oko- zott károkat, valamint 100 000 Ft összeghatárig a dugulás elhárításának költségeit;

– az 1.2.11. pont szerinti káreseteknél évente legfeljebb két alkalommal maximum 6 folyóméter új cső beszerzési és annak behúzási költségeit a jelen szerződési feltételek 6. pontjában meghatározott káreseménnyel kapcsolatos költségtérítésen belül.

A biztosító nem téríti meg:

a. a fakorhadási, gombásodási és penészesedési károkat;

b. a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, vízveszteség, elma- radt haszon;

x. xxxxxxxx, árvíz vagy más időjárási hatások miatt összegyűlt víz által okozott károkat;

d. a talajszint alatti helyiségekben a helyiség padozatától 15 cm-t el nem érő magasságban tárolt vagyontárgyakban – ide nem értve az épülethez tartósan rögzített vagyontár- gyakat – keletkezett, víz által okozott károkat;

e. sprinkler berendezések és önálló tűzivíz- vagy oltóhálóza- tok csőtörése, illetve szabályszerű működése miatt kelet- kezett károkat;

f. a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és szerelvé- nyekben (csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fű- tőtestek, bojlerek) keletkezett károkat;

g. a nem használt épületek (építmények), berendezések és gépek vezetékeinek – a víztelenítés elmulasztása miatti – fagykárait, illetve ezek következményi kárait;

h. az ipari, technológiai vezetékekben vagy technológiai be- rendezés részét képező víz- és gőzvezetékekben (ide nem értve az ivóvíz és fűtésrendszer vezetékeit) keletkező tö- réskárokat, továbbá ezek szerelvényeiben és az ezekben lévő folyadék vagy anyag által okozott károkat;

i. a károsodott csőrész béleléses technológiával történő ja- vítási költségeit;

j. a fagyás miatti károkat;

k. vezetéktörés, -repedés, -kilyukadás és elöntés nélküli fel- ázással, nedvesedéssel összefüggésbe hozható károkat.

1.2.12. Szikla-, kő- és földomlás, földcsuszamlás, ismeretlen üreg beomlása

Sziklaomlás, kőomlás, illetve földomlás okozta kárnak kell tekin- teni azokat a károkat, amelyeket a lehulló (legördülő), elmozduló sziklada- rab, kőzetdarab, illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyakban okoz. Földcsuszamlás okozta kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelye- ket a felszíni talajrétegek lejtőirányú lassú vagy hirtelen bekövetkező el- mozdulása okoz.

Ismeretlen üreg vagy építmény beomlása okozta kárnak kell te-

kinteni azokat a károkat, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hir- telen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz. Ismeret- len üreg az, amely az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szere- pel, vagy a hatóságok által nincs feltárva.

A biztosító nem téríti meg:

a. bányászati tevékenység (ideértve az aktív, a szünetelő és a nem működő bányákat is) során fellépő károkat;

b. építési hatóság által ismert üregben vagy feltöltéses terü- leten bekövetkező vagy ezek beomlása által keletkezett károkat;

c. csapadékelvezető hiányosság következtében létrejövő üreg beomlása miatt keletkező károkat;

d. a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat;

e. az épületek (építmények) alatti feltöltések ülepedése, a geotechnikai körülményeknek nem megfelelő alapozás, il- letve az alapok és padozatok alatti talajsüllyedés miatt ke- letkezett károkat.

1.2.13. Technológiai csővezetéktörés

Biztosítási eseménynek minősül a szerződésben meghatározott technológi- ai csővezetékek, az ezekhez csatlakozó armatúrák és edényzetek véletlen, váratlan és előre nem látható törése és/vagy repedése miatti folyadék vagy poranyag kiáramlása.

A biztosító megtéríti a kiáramló folyadék (pl. savak, lúgok, különböző ol- datok, tejféleségek, italok, folyékony szénhidrogének és szénhidrogén szár- mazékok stb.), illetve poranyagok által a biztosított vagyontárgyakban oko- zott károkat.

A biztosító az elfolyt anyag (folyadék vagy por) értékét csak abban az eset- ben téríti meg, ha erre vonatkozóan a biztosítási szerződésben rögzített külön megállapodás született, melynek keretében meghatározásra került az a limitösszeg, amely a biztosító maximális kártérítési kötelezettségét je- lenti eseményenként, illetve a biztosítási időszak alatt összesen.

Nem tekinthetők technológiai csővezetéknek a közüzemi, fűtési jellegű és használatú vezetékek (úgymint földgáz, propán-bután és közüzemi veze- tékek).

A biztosító nem téríti meg:

a. a gáz- és gőzvezetékek törése miatt keletkező károkat;

b. a csővezetékek, armatúrák, edényzetek előírt karbantartá- si munkáinak elmulasztása következtében keletkezett tö- rés vagy repedés miatti károkat;

c. a tolózárak, szelepek, csapok és egyéb elzáró szerkezetek nyitvahagyása miatti vagy nyitott (nem megfelelően le- zárt és tömített) csővégen keresztül történő anyagkiáram- lás által okozott károkat;

d. a vezetékek karbantartása során a karbantartási utasítá- sok megszegésével, szakszerűtlen karbantartással össze- függésben keletkező károkat;

e. a meghibásodott (eltört vagy elrepedt) vezetékek, arma- túrák és edényzetek helyreállításával kapcsolatban felme- rült költségeket;

f. elöntés, illetve törés nélküli felázással, nedvesedéssel összefüggésbe hozható károkat;

g. a környezetszennyezési felelősségi károkat.

1.2.14. Törés, repedés

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgyak részleges vagy teljes működésképtelenségét okozó törése vagy repedése. A törésen és re-

pedésen kívül az alábbi maradandó alakváltozással (deformálódással) járó mechanikai károsodások is törés- és repedéskárnak minősülnek: megnyú- lás, szakadás, összenyomódás, (ki)hajlás, (el)nyíródás, (el)csavarodás.

1.2.15. Üvegtörés

A biztosított üvegekben, üvegezésben keletkező törés-, illetve repedéskár.

1.2.16. Betöréses lopás

Betöréses lopásnak minősül, ha a tettes a jogtalan eltulajdonítást úgy kö- veti el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló bezárt, illeték- telen behatolás ellen védett helyiségbe erőszakos módon vagy úgy hatol be, hogy a lezárt helyiséget hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel kinyitja, ideértve azt az esetet is, amikor a tettes más- nak a behatolás elhárítására képtelen állapotát kihasználja.

1.2.17. Rablás

Rablásnak minősül, ha a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása érdekében a biztosított vagy alkalmazottja/megbízottja ellen

a. a tettes a vagyontárgy megszerzése céljából erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a fenti személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba he- lyezi, vagy ha

b. a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

1.2.18. Küldöttrablás

Küldöttrablás az, ha az alkalmazottak vagy a megbízottak a biztosított uta- sítására készpénzt, értékpapírt, értékcikket, árut szállítanak a rendeltetési helyre előre meghatározott útvonalon és időtartamon belül, és ennek során a náluk levő fenti biztosított vagyontárgyakat elrabolják.

1.2.19. Vandalizmus, vandál cselekmény

Vandalizmusnak, illetve vandál cselekménynek kell tekinteni a harmadik személyeknek a biztosított vagyontárgy fizikai megsemmisítésére vagy megrongálására irányuló szándékos cselekedetét.

1.2.20. Járművek ütközése

Sínen közlekedő vagy közúti jármű nekiütközése által a biztosított vagyon- tárgyakban – ideértve a biztosított épületek, építmények és a hozzájuk tar- tozó épített kerítések megrongálódását vagy megsemmisülését – keletke- zett károk.

A biztosító nem téríti meg:

a. az olyan járművek által okozott károkat, amelyeket a biz- tosított, a biztosított épület (építmény) használója vagy ezek munkavállalója üzemeltet;

b. a járművekben keletkezett károkat.

1.2.21. Idegen tárgyak rádőlése

Jelen feltétel alkalmazásában idegen tárgy rádőlésnek kell tekinteni azon egyensúlyvesztést, melynek kárósító hatásaként a biztosított vagyontárgy fizikailag károsodik vagy megsemmisül.

A biztosító megtéríti a biztosított tulajdonosi, felügyeleti körén kívül eső va- gyontárgyaknak vagy természetes képződményeknek a biztosított vagyon- tárgyakra történő rádőlésével okozott károkat, ha a rádőlést tűz, robbanás, összeroppanás, villámcsapás vagy vízkár okozta.

2. Biztosítható vagyontárgyak

Biztosított vagyontárgyak a biztosított nyilvántartásában kimutatott és a szerződő fél által a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlői- ben meghatározott vagyontárgyak (vagyoncsoportok) a következő csopor- tosításnak megfelelően.

Vagyoncsoport egészére biztosítási összeg akkor határozható meg, ha a biztosítási szerződésben a teljes vagyoncsoport biztosítva van.

A biztosítható vagyontárgyak a jelen különös biztosítási feltételek alapján az alábbiak.

2.1. Vagyontárgyak (vagyoncsoportok)

2.1.1. Tárgyi eszközök

a. Építmények (épületek, építészeti műtárgyak): építmény, amely a talajhoz szilárdan kötődik, térbeli elhatárolással védelmet nyújt külső behatásokkal szemben, és bizonyos időtállósággal rendelkezik. Az épület az előzőek mellett az emberek számára lehetővé teszi a be- lépést és hosszabb benntartózkodást.

Építészeti műtárgynak minősül mindazon építmény, amely nem minősül épületnek, és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz.

Építmények (épületek, építészeti műtárgyak) biztosítási összegének megállapítása:

Az építmények (épületek, építészeti műtárgyak) biztosítási összegének megállapításakor figyelembe kell venni azon épületrészeket, illetőleg épülettartozékokat is, amelyek kizárólag az épület funkciójához és az épület fenntartásához szükségesek, és amelyek fixen beépítésre, rögzí- tésre kerültek, úgymint:

– az épületen lévő villámhárító berendezések;

– szilárdan beépített válaszfalak és térelválasztók, a beépített bútorok, valamint egyéb szilárd beépítések, az elmozdíthatóak azonban nem;

– szilárdan lerakott padló- és falburkolatok, hidegburkolatok;

– szilárdan felszerelt lambériák és egyéb falburkolatok;

– az épülethez szilárdan hozzáépített lépcsők és létrák, az épület külső felszínén elhelyezettek is;

– épített kerítések, térburkolatok;

– elektromosan működtetett és/vagy villamosan fűtött kapuk (kerítése- ken a sorompók is) működtető és/vagy fűtőelemeikkel együtt;

– ablakok közötti és külső redőnyök, napellenzők esetleges elektro- mechanikus működtető elemeikkel együtt;

– szilárdan rögzített közbeiktatott födémek, födémborítások és aláfüg- gesztett belső födémborítások, álmennyezetek;

– tetőszerkezet, tetőszigetelés, tetőfedés és tetőhéjalás;

– árkok, padlócsatornák, szerelőjáratok, aknák és hasonlók, ha ezek az épületen belül találhatóak, vagy az épülettel közvetlen építészeti összefüggésben állnak, és téglából vagy betonból készültek;

– személyfelvonók, mozgólépcsők;

– villamos vezetékek és szerelvények a hozzájuk tartozó mérőkészülé- kekkel, beépített villamos fűtőkészülékek, légkondicionáló berende- zések, elektronikus behatolásjelző rendszerek (riasztók), video meg- figyelő rendszerek, elektronikus tűzjelző rendszerek, de világítótestek és egyéb, nem beépített elektromos fogyasztók nélkül;

– épületgépészeti berendezések;

– gázvezetékek és szerelvények a hozzájuk tartozó mérőkészülékekkel, beépített gázüzemű fűtőkészülékek;

– vízvezetékek és szerelvények, azaz valamennyi vízellátó és szennyvíz- elvezető berendezés a hozzájuk tartozó mérőkészülékekkel, armatú- rákkal, szivattyúkkal, szűrőberendezésekkel és tartozékokkal;

– WC, fürdő- és mosdóberendezések, mosogatók;

– szemételtávolítást szolgáló berendezések;

– elemekből összeszerelt vagy monolit vasbetonból épített értéktároló helyiségek, trezortermek;

– a téglából és betonból készült hűtőtornyok, hűtőházak vagy egyéb beépített hűtőkamrák, amennyiben az épület szerkezeti részét ké- pezik;

– bármilyen termék előállítására szolgáló falazott kemencék, valamint falazott füstölőkamrák, amennyiben az épület szerkezeti részét ké- pezik.

b. Gépek, berendezések

Az üzemelést, illetve az alkalmazott technológiát szolgáló gépek, beren- dezések, felszerelések, a biztosított kizárólag telephelyi használatú mun- kagépei (pl. targonca), amelyek az előbbiek közé nem sorolhatók, kivéve bármilyen hatósági (forgalmi) engedélyre kötelezett gépjárművet.

c. Járművek

Forgalmi rendszámmal el nem látott járművek, közúti forgalmi enge- déllyel és rendszámmal rendelkező személy- és teherszállító járművek, munkagépek, lassú járművek.

d. Építéssel és xxxxxxxxxxx együtt nem járó, nem aktivált be- ruházások.

e. Egyéb vagyontárgyak

e/1. Bútorok, tárolórendszerek és egyéb olyan vagyontárgyak, ame- lyek tevékenységtől függetlenül a telephelyen általában megtalál- hatók.

e/2. Ebbe a vagyoncsoportba tartoznak az a-d. és e/1. vagyoncsoportok egyikébe sem besorolható vagyontárgyak, a biztosítási szerződés

szerinti részletezésnek megfelelően. A szerződés szerinti részlete- zés az ajánlatban vagy az ajánlat mellékletét képező egyéb adat- közlő lapon, az egyéb vagyontárgyak egyértelmű azonosítására alkalmas módon történő felsorolásával valósul meg.

2.1.2. Forgóeszközök

a. Készletek

Nyersanyagok, alap- és segédanyagok, félkész- és késztermékek, alkat- részek és mindenfajta beépítésre kerülő készen vásárolt kereskedelmi áru, energiahordozók, építőanyagok, értékesíthető hulladékok, reklám- anyagok és egyszer használatos csomagolóeszközök, göngyölegek, ke- reskedelmi tevékenység esetén mindenfajta árukészlet, kivéve bármi- lyen hatósági (forgalmi) engedélyre kötelezett gépjárművet, illetve álla- tot. Készletek csak csúcsértéken biztosíthatók.

b. Készpénz, értékcikk

Okmányok, takarékkönyvek, pénzkészletek (deviza esetén magyar fo- rintra történő átváltás a káridőponti MNB középárfolyam alapján törté- nik), értékpapírok és értékcikkek. Értékcikknek minősülnek az egyszerű átruházással átadható, önmaga újraelőállítási értékétől független érté- ket képviselő értékcikkek (pl. le nem pecsételt bélyegek) vagy egy szol- gáltatás árát megtestesítő értékcikkek (pl. jegyek, üdülési csekk, étke- zési jegy).

2.1.3. Idegen tulajdonú vagyontárgyak

− a biztosított által bérelt tárgyi eszközök;

− a biztosított által feldolgozásra, javításra, tárolásra, őrzésre, értékesítés- re átvett, a fenti 2.1.2. a. pont szerinti forgóeszközök;

− a biztosított által munkavégzésre irányuló szerződés alapján foglalkoz- tatott személyeknek a kockázatviselés helyén lezárt szekrényben vagy lezárt helyiségben elhelyezett és a biztosított engedélyével bevitt ruhá- zati és személyes használati tárgyai (készpénz és egyéb fizetőeszköz, ék- szer, értékpapír, továbbá szellemi termékek kivételével) személyenként legfeljebb százezer (100 000) forint és biztosítási időszakonként kétmil- lió (2 000 000) forint összegig.

2.2. Szabadban tárolt vagyontárgyak

A biztosítási fedezet a feltételekben foglaltakon túl kiterjed a szabadban el- helyezett vagyontárgyakra, ha a vagyontárgyakra alkalmazandó általános tárolási szabályok vagy a rendeltetésszerű használat a szabadban történő elhelyezésre lehetőséget adnak, és azokat ennek megfelelően tárolták.

Szabadban tárolt vagyontárgyak tekintetében a biztosító kockázatviselése csak a tűz, villámcsapás, robbanás kockázatokra áll fenn.

Szabadban tároltnak minősülnek az építmények (épületek, építészeti mű- tárgyak) vagyoncsoportba nem tartozó vagyontárgyak, valamint minden olyan vagyontárgy, melyet nem épületekben, építményekben tárolnak akár ideiglenesen, akár huzamosabb ideig.

A biztosítási fedezet nem terjed ki a papírból, műanyagból vagy fából készült, áruszállításra szolgáló rekeszekre és lá- dákra, valamint a csapadék-, illetve fagyveszélyérzékeny va- gyontárgyakra.

2.3. Biztosítható költségek

Az általános biztosítási feltételek szerint a szerződő fél a biztosítási összeg megjelölésével a biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyak- ban keletkezett károkkal összefüggésben indokoltan felmerülő alábbi költ- ségeket biztosíthatja:

a. mentési, oltási, bontási, maradványeltávolítási költségek (ideértve a köz- művekben, közüzemi berendezésekben, közutakban keletkező károk helyreállítási költségeit, ha ezek a jogszabálynál fogva a biztosítottat ter- helik), kivéve a veszélyes hulladékok szállítási, elhelyezési és megsem- misítési költségeit;

b. a takarítási költségeket, amelyek a kárhelyszín helyreállítása utáni meg- tisztításával kapcsolatban merültek fel;

c. szakértői költségek, amennyiben a szakértő megbízásához a biztosító előzetesen, írásban hozzájárult;

d. a szét- és összeszerelés költségeit, amelyek a kár felszámolása (helyreál- lítás) során berendezések le- vagy visszaszerelésével kapcsolatban me- rültek fel.

Fenti költségek kizárólag akkor biztosítottak, ha a biztosítási szerződésben a költségekre külön biztosítási összeg került meghatározásra.

2.4. Nem biztosítható vagyontárgyak

Külön megállapodás hiányában kizártak a biztosításból az alább felsorolt saját, illetve idegen tulajdonú vagyontárgyak:

a. Magas Kockázati Osztályba (OTSZ szerint) tartozó va- gyontárgyak (épület, önálló épületrész, speciális épít- mény, illetve kockázati egység) és a Robbanásveszélyes osztályba (OTSZ szerint) tartozó vagyontárgyak;

b. nád- és zsúpfedeles, valamint fazsindelyes épületek;

c. bitumenes hullámlemez tetőzettel (héjalással) rendelke- ző épületek;

d. sátrak, lakókocsik, nyitott oldalú- vagy fedetlen épüle- tek, ponyvacsarnokok, műszaki textíliákból készült lefe- dő szerkezetek;

e. közterületen vagy elkerített helyen, de szabadban álló könnyűszerkezetes vagy több oldalán üvegezett épüle- tek, építmények;

x. xxxxxxxxxxx, faházak, menedékházak, tribünök, konté- nerek;

x. xxxxxxxx, hétvégi házak, présházak, tanyák, hegyi haj- lékok és minden földbe vájt, szilárd falazattal nem ren- delkező épület, építmény, építészeti műtárgy;

h. felvonulási épületek vagy más ideiglenes jelleggel ké- szült épületek, építmények;

i. garázssorok (garázssor: lakóépületektől külön álló, gép- kocsik tárolására létesített építmény);

x. xxxxx, bunkerek, víz- és mindenfajta más tárolók, akár egy épülettel való kapcsolódásuk miatt annak részeit képezik, akár nincsenek vele építészeti összefüggés- ben;

k. szabadon álló kémények, fúrótornyok;

l. szélerőművek, szélkerekek;

m. épületen kívüli standok, pultok;

n. épületen kívül elhelyezett vitrinek, árusító automaták a bennük elhelyezett vagyontárgyakkal együtt;

o. építési telek, épület/építmény nélküli ingatlan;

p. bontás alatt lévő vagy bontásra kijelölt épületek, épít- mények;

q. építés vagy szerelés alatt álló épületek, építmények vagy más vagyontárgyak;

r. csővezetékek, kábelek és egyéb szerelvények elhelyezé- sére szolgáló csatornák és aknák, valamint földalatti összekötő folyosók, amennyiben ezek az építmények az épületen kívül találhatók;

x. xxxxxxxxx, napkollektorok, napenergia telepek, naperő- művek;

t. üvegházak;

u. műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a termelés- ből (üzemeltetésből) kivont gépek;

v. a jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználá- sával készült használati tárgyak;

w. gyűjtemény (különösen: bélyegek, érmék, az 50 évnél régebbi történelmi vagy néprajzi gyűjtemény);

x. a kulturális javak közé tartozó könyvek, kéziratok, kéz- iratos emlékek és térképek;

y. ügyfelek és vásárlók, hivatalos látogatók használati tár- gyai;

z. pénzbedobással működő automaták, pénzkiadó automa- ták, ATM automaták, játék- és nyerőgépek tartalmukkal együtt;

aa. közúti közlekedést szolgáló utak, alagutak és hidak;

ab. forgalmi engedélyre kötelezett, illetve forgalmi enge-

délyre nem kötelezett járművek egyaránt (légi, vízi jár- művek, gépjárművek, tehergépjárművek, gépjármű utánfutók és vontatók, mezőgazdasági járművek, mun- kagépek, lassú járművek, vontatmányok, kötöttpályás járművek), kivéve a biztosított kizárólag telephelyi hasz- nálatú munkagépei (pl. targonca);

ac. vonalas létesítmények, szállító- és elosztóvezetékek (pl. csővezeték, villamos elosztó hálózat, távközlési hálózat);

ad. vasúti sínek;

ae. vízi létesítmények, vízi műtárgyak: dokkok, rakpartok, mólók, fúrótornyok, gátak, töltések, csatornák;

af. iratok, tervek, üzleti könyvek, dokumentációk, rajzok, szellemi alkotás, adathordozókon tárolt adatok, szoftve- rek, számlák, bizonylatok;

ag. bérleti, szabadalmi, licencia, kiadói, szerzői, márka, véd- jegy és egyéb jogok leiratai;

ah. takarékkönyvek, pénzkészletek, értékcikkek, értékpapí- rok;

ai. minták, szemléltető modellek, prototípusok és kipróbá- latlan eszközök;

aj. kiállítási tárgyak;

ak. tűzijáték, lőszer, lőfegyver, gyújtókeverék, lövedék, lő- por, nitroglicerin vagy más robbanószer, ezek alkatrésze vagy alapanyaga;

al. meleg levegővel felfújt sátrak és fóliasátrak és az azok- ban lévő tárgyak;

am. légvárak (ugrálóvárak), felfújható játékok; an. élőállatok;

ao. termőtalaj, föld, földterület, telek, erdő, ültetvény, lábon álló fák;

ap. növények, növényi kultúrák, fauna és flóra;

aq. széna, szalma, takarmánynövények, műtrágya, vetőmag, növényvédőszerek és termények a tárolás módjától füg- getlenül;

ar. terményszárítók;

as. élővíz, vízbázisok (mint pl. tavak, folyók, víztározók, kutak, források);

at. földben és vízben található bányakincsek, ásványok, kő- zetek, föld alatti bányák, külfejtések, feltárások, olajku- tak, gázkutak, levegő;

au. földfelszín vagy vízfelszín alatt található és/vagy üzeme- lő vagyontárgyak;

av. használaton kívüli, nem rendszeresen (legalább hetente) ellenőrzött, nem karbantartott épületek (beleértve a tar- tozékokat és az épületgépészeti eszközöket is) és az azokban tárolt vagyontárgyak;

aw. légi járművek (beleértve a drónokat);

ax. műholdak, űrhajók, bármilyen űrjármű, ezek hordozó- eszközei és/vagy főbb elemei, valamint ezek indító és fogadó helyein található vagyontárgyak.

Külön megállapodás hiányában kizártak a biztosításból 2.4. pontban felsorolt vagyontárgyak között szereplő építmé- nyekben elhelyezett vagyontárgyak.

A 2.4. pontban említett külön megállapodás tényét a biztosítási ajánlaton rögzíteni kell, a vagyontárgyak egyedi azonosítását is lehetővé tevő konkrét és tételes felsorolásával. Ennek hiányában a biztosítás akkor sem terjed ki a csak külön megállapodás alapján biztosított vagyontárgyakra, ha azok egy, a külön megállapodás hatálya alá nem tartozó biztosított vagyontárgy részét képezik vagy abban vannak elhelyezve, akár átmenetileg, akár huzamosan.

2.5. Vagyontárgyakra vonatkozó biztosítási előírások

2.5.1. A biztosított tulajdonában lévő, általa bérbe adott va- gyontárgyak biztosítási előírásai

a. A biztosító jelen feltételek szerinti kockázatviselése a bérlőknél levő biz- tosított vagyontárgyakra is kiterjed, amíg azokat a bérlő Magyarország területén belül használja (üzemelteti).

b. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azonban az olyan károkra, ame- lyek a bérbe adott vagyontárgy szakszerűtlen vagy rendellenes használata miatt keletkeztek, és amelyekért a biztosítottat vagy a kár időpontjában a vagyontárgyat üzemeltetőt (illetve bérbevevőt) terheli a felelősség.

c. A biztosított köteles a bérbe adott vagyontárgyakról nyilvántartást ve- zetni, amely tartalmazza a vagyontárgyak bérbe vevőinek nevét, címét, a bérbeadás keltét, a bérbe adott vagyontárgy leírását, mennyiségét, va- lamint az üzemeltetés helyét. A biztosító az idősoros nyilvántartásban megnevezett üzemeltetési helyeket tekinti kockázatviselési helyeknek.

d. A bérleti jogviszony igazolására a biztosító kérheti a biztosítottól a bér- leti szerződés bemutatását.

2.5.2. Nem a biztosított tulajdonába tartozó (idegen tulajdo-

nú) vagyontárgyak biztosítási előírásai

a. Az idegen tulajdonú (biztosított által pl. javításra, tisztításra, bizomány- ba, megőrzésre átvett) vagyontárgyak a biztosítási szerződésben meg- jelölt biztosítási összegig biztosítottak.

b. A biztosítottnak az átvett vagyontárgyakról lapszámozott, az elismer- vényről másolati példányt tartalmazó nyilvántartást kell vezetnie, fel- tüntetve a vagyontárgy tulajdonosának nevét, címét, az átvétel keltét, az átvett vagyontárgy leírását, mennyiségét.

3. A vagyontárgyak értékelési módja, biztosítási értékének meghatározása és a biztosítási összeg

A biztosítási összeg megállapítása a vagyontárgyak biztosítási értéke alapján történik. A biztosítási szerződésben – a teljes biztosítható vagyonérték figye- lembevételével – a biztosított vagyontárgyak szerződéskötéskori biztosítási értékének megfelelő összeget (továbbiakban biztosítási összeg) kell megha- tározni a biztosított vagyontárgyak (2. pont) csoportosításának megfelelően.

3.1. A vagyontárgyak értékelési módja

a. Új érték

A műszaki jellemzőiben, teljesítményében azonos vagy egyenértékű új vagyontárgy káridőponti beszerzési vagy előállítási (épület, illetve épít- mény esetén újraépítési) költsége, amely a vételáron vagy anyagköltsé- gen és munkadíjon felül – árengedmény nélkül – magába foglalja a cso- magolás, a szállítás, vám/adó, telepítés, tervezés, szakértés, összeszere- lés, próbaüzem költségeit, a licence és engedélyezési költségeket.

b. Műszaki avult érték

A műszaki avulás mértékével csökkentett új érték. A műszaki avulás (el- használódás) mértékének megállapítása különösen a következő szem- pontok alapján történik: kor, műszaki állapot, üzemelési idő, folyamatos vagy időszakos használat, üzemelési körülmények.

c. Bruttó nyilvántartási érték

A vagyontárgy tulajdonosának tárgyi eszköz nyilvántartásában szereplő bruttó érték, mely tartalmazza a vagyontárgy beszerzéskori árát, vala- mint a vagyontárgyon a beszerzést követően aktivált beruházások összegét az értékcsökkenés (amortizáció) levonása nélkül.

d. Forgalmi érték

A kereslet-kínálati viszonyok figyelembevételével módosított műszaki avult érték. Olyan vagyontárgyak esetén, amelyeknél az új érték vagy a műszaki avult érték nem értelmezhető (pl. értékálló ingóságok, képző-, illetve iparművészeti alkotások, történelmi-, illetve eszmei értékkel bíró tárgyak), a forgalmi érték meghatározása az alábbiak figyelembevéte- lével lehetséges.

Bizonylattal igazolt beszerzési ár, katalógusár, aukciós vételár, hivatalos értékbecslő nyilatkozata. Személyes előszereteti érték nem vehető figye- lembe.

e. Csúcsérték

Meghatározott kockázatviselési helyen lévő meghatározott vagyoncso- portnak a biztosítási összeg alapjául szolgáló értékelési mód szerinti, a biztosítási év során előforduló legmagasabb értéke.

3.2. A vagyontárgyak biztosítási értékének meghatározása

A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegeit a szerződő fél az alábbi ér- tékek, illetve költségek alapján határozhatja meg:

a. épület, építmény, gép, berendezés, felszerelés esetén az új érték vagy a műszaki avult érték, vagy a bruttó nyilvántartási érték;

b. nem aktivált beruházások esetén a beruházás mindenkori állapotának megfelelő új érték;

c. a biztosított által előállított készlet (anyagok, befejezetlen termelés, fél- kész- és késztermékek, áruk) esetén a biztosított által történő újraelőál- lítás költsége;

d. vásárolt készlet (anyagok, befejezetlen termelés, félkész- és késztermé- kek, áruk), betétdíjas göngyölegek esetén a beszerzési számla szerinti érték;

e. olyan vagyontárgyak esetén, amelyeknél az új érték vagy a műszaki avult érték nem értelmezhető (pl. értékálló ingóságok, képző-, illetve iparművészeti alkotások, történelmi-, illetve eszmei értékkel bíró tár- gyak) a forgalmi érték vagy a bruttó nyilvántartási érték; megállapodás hiányában a forgalmi érték;

f. készpénz esetén a névérték;

g. értékcikk esetén a névérték, használati jogot vagy díjat megtestesítő va- gyontárgyak esetén az újraelőállítási költség;

h. értékpapír, betétkönyv, takarékkönyv esetén az újraelőállítási költség, il- letve a hirdetményi eljárással kapcsolatos költség első kockázatra szóló biztosításként;

i. idegen tulajdonú vagyontárgyak esetén a műszaki avult érték;

j. muzeális vagy művészi értékkel bíró vagyontárgyak esetében a biztosí- tási érték a vagyontárgyak szakértő által megállapított forgalmi értéke. A műtárgyak csak abban az esetben biztosítottak, ha róluk tételes lista, értéknyilvántartás valamint értékbecslés készült, mely a biztosítási szer- ződés elválaszthatatlan részét képezi.

Az a. és b. pontokban meghatározott vagyontárgyak nem biztosíthatók új értéken abban az esetben, ha műszaki avultságuk meghaladja a 30%-ot.

3.3. Tartalék biztosítási összeg (Előgondoskodás)

A tartalék biztosítási összeg meghatározására a „Tartalék biztosítási összeg (Előgondoskodás) kiegészítő biztosítás” előírásai vonatkoznak.

4. Kizárások

4.1. A VÁSZF általános kizárásain, valamint a biztosítási ese- mények fejezet(ek)ben meghatározott kizárásokon túlmenő- en a biztosító szolgáltatási kötelezettsége – tekintet nélkül a keletkezés okára – nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a. tartós időjárási hatások vagy fokozatos elhasználódás miatt keletkeztek;

b. a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből szár- maznak, amelyek a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják;

c. a megsemmisült vagyontárgy nem károsodott tartalék al- katrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghi- úsulása miatt keletkeztek;

d. az építmények (épületek, építészeti műtárgyak), gépek, berendezések, felszerelések avultságával, azok karbantar- tásának elmulasztásával vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben ke- letkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben;

e. hibás méretezéssel, kivitelezéssel vagy karbantartás el- mulasztásával okozati összefüggésben keletkeztek;

f. a födém- és tetőszerkezet megbontásából keletkező be- ázási károkat (ideértve az ideiglenes tetőlefedések beázá- sánál keletkezett károkat);

g. a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből szár- mazó gazdasági hátrányként (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, kifizetett bér vagy egyéb veszteség) jelentkeznek;

x. a hatósági engedélyek beszerzésének elmulasztásából erednek;

i. a nem biztosított, nem biztosítható, biztosítási fedezet alá nem vonható vagyontárgyakban keletkeztek;

j. a biztosított vagyontárgy károsodása nélkül, kizárólag a

biztosított vagyontárgy vagyonvédelmi rendszerelemei- ben, biztonsági berendezésében, a rendszerelem/biztonsá- gi berendezés műszaki feladatainak rendeltetésszerű tel- jesítésével összefüggésben keletkeztek (ideértve a bizto- sítékokat is);

k. építési-szerelési tevékenységgel összefüggésben keletkez- tek;

l. a gyártási folyamat (mint pl. feldolgozás, gyártás, vizsgá- lat, próba) során a munkavégzés tárgyában keletkezik, amennyiben a kár közvetlen kiváltó oka a gyártási folya- matra vezethető vissza;

m. a tűz- és munkavédelmi szabályok megszegése, a vonat- kozó szabványoknak és egyéb előírásoknak be nem tartá- sa miatt keletkeztek;

n. bekövetkezése a biztosított vagy képviselője számára elő- relátható volt, illetve a kárveszély felismerése tőlük el- várható lett volna (a szerződésben képviselőnek kell te- kinteni a biztosított vezető, továbbá a biztosított vagyon- tárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkal- mazottjait, megbízottjait, tagjait, illetve testületeit);

o. kedvezmények elvesztéséből, késedelemből, piacvesztésből vagy a biztosított reputációjának csökkenéséből adódtak;

p. a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a tulajdonos által igényelhetők, illetve visszaigényelhetők;

q. készletek tárolási, raktározási szabályainak be nem tartá- sa miatt keletkeztek;

r. amelyért a biztosított harmadik személy felé kártérítési kötelezettséggel tartozik;

s. keletkezése nem vezethető vissza valamely tényleges fizi- kai behatásra, eseményre;

t. a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkeztek;

u. géptöréssel összefüggésben keletkeztek, úgymint önt- vény- vagy anyaghiba; tervezési, gyártási vagy kivitelezési hiba; hibás elhelyezés, telepítés, beállítás vagy beszabá- lyozás; rázkódás, rezonancia, alkatrészek, részegységek ki- lazulása; mérő-, szabályozó-, vezérlő- és biztonsági beren- dezések meghibásodása; nem a gép leírásnak megfelelő olajozás, kenés, illetve ezek kimaradása; kazánokban fel- lépő vízhiány miatti törés, repedés, deformálódás; túlhe- vülés, kivéve a hőnek, lángnak rendeltetésszerűen kitett berendezések, alkatrészek károsodását; fizikai robbanás, repedés, ideértve a centrifugális erő okozta szétrepedést; elektromos energia közvetlen hatásai, mint rövidzárlat, földzárlat, átívelés, átütés, áramerősség túlzott megnöve- kedése, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba vagy túlfe- szültség miatt következtek be; leesés, lökés, ütközés, ide- gen tárgyak általi akadályoztatás, beszorulás miatt bekö- vetkező törés és repedés; kezelési hiba, a gyakorlat hiánya, gondatlanság (kivéve a jogellenesen szándékos vagy sú- lyosan gondatlan károkozást), illetve a biztonsági határt meghaladó üzemi próba alatt keletkeztek;

v. szélvédőkben és oldalüvegekben keletkeztek, amennyi- ben a kár kizárólag ezekre a vagyontárgyakra korlátozó- dik, de nem vonatkozik a kizárás arra az esetre, ha ugyan- azon biztosítási esemény kapcsán a biztosított gép vagy berendezés teljes (totál) kárt szenved;

w. a sűrűn cserélendő alkatrészekben, porlasztófúvókákban, sajtolóformákban (formázófelületekben), védőrácsokban, hő- és tűzálló falazatokban, burkolatokban, fogaskerekek- ben, meghajtó szíjakban, meghajtóláncokban, szállítósza- lagok hevederében és gördülő elemeiben, gumiabron- csokban, összekötő kábelekben és a nem fémből készült alkatrészekben, tömlőkben, tömítésekben, szűrőkben, szi-

tákban, lámpákban, félvezetőkben, érintő képernyőkben, monitorokban és csomagolóanyagokban keletkeztek, amennyiben a kár kizárólag ezekre a vagyontárgyakra korlátozódik, de nem vonatkozik a kizárás arra az esetre, ha ugyanazon biztosítási esemény kapcsán a biztosított gép vagy berendezés teljes (totál) kárt szenved;

x. a hatósági vizsgára kötelezett vagyontárgyak esetén a ha- tósági engedély nélküli használat során keletkeztek;

y. a biztosított vagyontárgyak belső szabályozó- és vezérlő- egységeiben belső erőhatás következtében keletkező ká- rosodás, megsemmisülés vagy működési zavar, amelynek közvetlen következményeként a biztosított gép, berende- zés működőképessége csökken vagy megszűnik (jelen pont alkalmazásában belső erőhatásnak kell tekinteni, ha nem bizonyítható, hogy a kárt külső hatás okozta); szá- mítógép, illetve elektromos berendezések meghibásodása miatt keletkeztek;

z. alul- vagy túlnyomás által keletkezett robbanás és/vagy kazánok, csővezetékek törése és szakadása miatt kelet- keztek;

aa. az elektromos berendezések és készülékek üzemelteté- séhez szükségestől eltérő paraméterekkel rendelkező elektromos áram hatására történő meghibásodás miatt keletkeztek;

ab. irodai vagy könyvelési tévedésből eredő hiány formájá- ban keletkeztek;

ac. nehezítő akadályok leküzdésével vagy anélkül elköve- tett lopás, rablás vagy ezek kísérlete, valamint csalás miatt keletkeztek;

ad. idegen személy által elkövetett szándékos rongálás kö- vetkeztében a megrongált vagyontárgy(ak) hibás mű- ködéséből vagy működésképtelenségből eredő károkat;

ae. kellékszavatosság: olyan termékek/ szolgáltatások által okozott károk, amelyekért a termék eladója/a szolgál- tatásnyújtást teljesítő fél a termék hibájáért (a vásár- láskor a termékben már meglévő hibaok miatt bekö- vetkező hibáért) kellékszavatossági felelősséggel tar- tozik;

af. saját károk: a szerződő/biztosított saját tulajdonú va- gyontárgyaiban saját hibájából eredő károk;

ag. gyenge építési alap, hibás építés, elégtelen épületfenn- tartás, az ésszerű és elvárható biztonsági és megelőzési intézkedések elmulasztása miatt keletkeztek;

ah. a biztosított tevékenységének megfelelően kialakított és üzemelő túlfeszültségvédelmi rendszer hiánya vagy nem megfelelő működése miatt elektromos/elektroni- kus gépekben, berendezésekben, készülékekben kelet- keztek;

ai. az üzembe helyezett és működőképes elektromos (elektronikus) gépek, készülékek és berendezések – ki- véve járművek – tranziens túlfeszültség okozta kárai a biztosított elektromos (elektronikus) gépek, készülékek és berendezések biztosítási összegének 15%-át megha- ladó összegen felül, kivéve, ha a szerződő felek ettől el- térően állapodtak meg;

aj. a belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkezett károk;

ak. számítógépes vírus miatt keletkeztek;

al. élő szervezetekben, élő állatokban keletkeztek;

am. a biztosított vagyontárgyak telephelyen kívüli szállítása (ideértve a fel-, le- és átrakodást) során keletkeztek;

an. gumiabroncsokban és műanyag lánctalpakban kelet- keztek, amennyiben a kár kizárólag ezekre a vagyon- tárgyakra korlátozódik, de nem vonatkozik a kizárás arra az esetre, ha ugyanazon biztosítási esemény kap-

csán a biztosított gép vagy berendezés teljes (totál) kárt szenved.

A biztosítási fedezet nem terjed ki továbbá azokra a károkra, amelyek az alábbi okok miatt keletkeztek:

ao. állagromlás, deformálódás, használat során bekövetke- ző kopás és elhasználódás, korrózió, vízkőlerakódás, szi- várgás, az anyag természetéből fakadó káros tulajdon- ságok, zsugorodás, elpárolgás, súlyveszteség, erjedés, befülledés, pörkölődés, természetes hőképződés, bioló- giai égés, öngyulladás (magában az öngyulladt anyag- ban), száraz vagy nedves rothadás, korhadás, az anya- gok ízének, színének, textúrájának vagy felületének vál- tozásai, szag, szennyezés, légköri szárazság vagy ned- vesség, hőmérsékleti változások vagy szélsőségek, szmog, füst, por-, illetve koromlerakódás, bepiszkoló- dás, szennyeződés;

ap. a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződés;

aq. mikroorganizmusok, toxikus hatású penészedések, gombásodások és ezek hatásainak, következményeinek kárai;

ar. szándékos túlterhelés, a biztonsági határt meghaladó próbanyomás, próbaterhelés;

as. mesterséges úton létrehozott földrengések (például föld alatti robbantás) által okozott károk;

at. szigetelési hibák vagy arra visszavezethető károk;

au. alapok, falak, támfalak, pillérek, gerendák (teherhordó szerkezetek), padlók, padozatok, járdák, térburkolatok, feltöltések, rézsűk és rézsűfeltöltések, födém-, illetve te- tőszerkezetek ülepedése, megsüllyedése, megdőlése, zsu- gorodása, kihasasodása, tágulása, repedése vagy törése.

A biztosító nem téríti meg továbbá:

av. a kizárólag csak meghibásodás, működésképtelenség, rendeltetésszerű használatban bekövetkező változás formájában előállt károkat;

aw. építési, szerelési tevékenységgel együtt járó beruházá- sokban keletkezett károkat;

ax. az energia-, gáz-, olaj-, illetve vízellátás, fűtés vagy hűtés kimaradása (a szolgáltató szándékos energia- visszatartásának esetét is ideértve) következtében ke- letkezett károkat;

ay. sprinkler berendezések és önálló tűzivíz szabályszerű működése miatt keletkezett károkat;

az. tűzoltó berendezések kilyukadása miatt okozott káro- kat;

ba. számítógépes rendszerekben vagy egyéb nyilvántartá- sokban tárolt információk kárait, adatok megsemmisü- lését vagy sérülését (adatvesztés);

bb. szabadban tárolt vagyontárgyak esetén az eső, havas/ónos eső, hódara, hó, jégeső, jégdara, mikrocsapadékok, homok vagy por, fagyhatás, hónyomás, napsütés által okozott károkat;

bc. az időjárási védelem céljából alkalmazott, ideiglenes jellegű védőtetőkben, ezek állványzatában, illetve bár- milyen épület (építmény) üvegezésében keletkezett, il- letve az ezeken keresztül beáramló csapadék által oko- zott károkat;

bd. a rendeltetésszerűen tűznek, füstnek, hőnek kitett va- gyontárgyaknak – beleértve a felhasznált tüzelő és egyéb technológiai anyagokat – a technológiai haszná- latukkal összefüggésben keletkezett tűzkárait;

be. a nyomás alatti tartályokban és a hozzá tartozó veze- tékrendszerekben a vízlökés, gőzturbinákban, gőzgé- pekben vagy lendítőkerekekben szétszakadás, megrepe- dés vagy törés miatt keletkezett károkat;

bf. üvegfelületek felszínén vagy annak díszítésében (ide- értve a fényvédő bevonatokat és fóliákat is) karcolással,

kipattogzással (kagylótöréssel), opálosodással keletke- zett károkat; az üvegezés keretében (foglalatában) ke- letkezett károkat; a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további ká- rokat;

bg. az ón-, ólom- és rézfoglalatokban lévő díszüvegezések, felülvilágítók és kupolák üvegezése, különleges homok- fúvott és savmaratott üvegekben, üvegtetők, üvegfest- mények és mozaikok, üvegházak vagy télikertek üvege- zése, napenergia-berendezések üvegezése, épületek külső üvegburkolatai, üvegből készült külső falazatok kárait;

bh. az üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésében, fény- forrásokban keletkezett károkat;

bi. az üvegfelületen elhelyezett fénytörő és egyéb fóliák- ban, valamint az üvegfelületen lévő dekorációkban az üveg sérülése következtében keletkezett károkat, ha- csak a szerződő felek ettől eltérően nem rendelkeznek;

bj. csővezeték-hálózatok, azok edényzeteinek, szerelvényei- nek, csatlakozó tartozékainak törése, repedése, dugulá- sa, egyéb meghibásodása miatt kiömlő, elfolyt közegek, anyagok mennyiségi veszteségeként keletkezett káro- kat; az ezen berendezésekben szállított közeg fagyása miatti károkat;

bk. vagyontárgyak megmagyarázhatatlan eltűnéseként, il- letve leltározás vagy időszakos ellenőrzés alkalmával feltárt hiányból eredő károkat vagy veszteségeket, va- lamint amelyeket normalizált hiányként (káló) elszá- moltak vagy elszámolnak;

bl. a gyártási, előállítási folyamatban önmagában a feldol- gozás, megmunkálás, vizsgálat és próba tárgyát képező vagyontárgyban keletkezett károkat;

bm. motorokban keletkezett károkat a motor által beszívott víz vagy nem a megfelelő üzemanyag használata miatt;

bn. állatok okozta károkat (beleértve – de nem korlátozva a kizárást – a molylepkét, férgeket, rágcsálókat, terme- szeket és egyéb rovarokat);

bo. 20 m/s sebességet el nem érő szél nyomó- és szívóhatá- sa, illetve az általa sodort tárgyaknak a biztosított va- gyontárgyakkal történő ütközése miatti károkat;

bp. a szabadban tárolt vagyontárgyakban a 20 m/s sebes- séget elérő vagy meghaladó szél nyomó- és szívóhatá- sa, illetve az általa sodort tárgyaknak a biztosított va- gyontárgyakkal történő ütközése miatt keletkező ká- rokat;

bq. a helyiségen belüli légáramlat (huzat) miatt keletkezett károkat;

br. épületeken vagy épületekben elhelyezett vagy kialakí- tott, csapadék elvezetésére szolgáló csatornákban, ve- zetékekben, aknákban a csapadék által okozott károkat;

bs. az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt ke- letkező károkat;

bt. a talajszint alatti helyiségekben a helyiség padozatától 15 cm-t el nem érő magasságban tárolt vagyontárgyak- ban – ide nem értve az épülethez tartósan rögzített va- gyontárgyakat – keletkezett, víz vagy más folyékony közeg által okozott károkat;

bu. a kockázatviselés helyén az EMS (Európai Makroszeizmi- kus Skála) VI. fokozatát el nem érő földrengés okozta károkat;

bv. az árvíz szempontjából nem védettnek, nem mentesí- tettnek minősített területen, a kár időpontjában a terü- letileg illetékes vízügyi hatóságok hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártér- nek, vízjárta területeknek minősülő területen belül el- helyezkedő kockázatviselési helyen bekövetkező árvíz

károkat, valamint az ezzel összefüggésben jelentkező talajvíz, belvíz károkat és az árvízvédelmi töltés mentén a töltés tengelyétől számított 100 méteren kívül jelent- kező fakadóvíz és átszivárgás miatt keletkező elöntési károkat, beleértve az elsődleges és következményi ká- rosodásokat is.

4.2. Külön megállapodás hiányában nem téríti meg a biztosí- tó továbbá:

a. üvegtörés miatt keletkezett károkat;

b. elektromos áram okozta tűz miatt a biztosított elektromos gépekben, készülékekben vagy berendezésekben keletke- zett tűzkárokat;

c. villámcsapás másodlagos hatása miatt keletkezett károkat;

d. a tűzoltó berendezések kilyukadása miatt a biztosított va- gyontárgyakban keletkezett károkat;

e. tüzelő-, fűtő-, főző- vagy szárítóberendezésekből hirtelen, nem rendeltetésszerűen kiáramló füst és hő hatására ke- letkezett károkat;

f. azon károkat, amelyek dekontaminációs (mentesítési) költségként jelentkeztek;

g. a közúti szállítási időtartama alatt bekövetkezett közúti balesetek és a szállítás rendes folyamatával együtt járó veszélyek okozta károkat;

x. betöréses lopás, rablás és küldöttrablás miatt keletkező károkat;

i. vandalizmus, illetve a vandál cselekmény által okozott károkat;

j. a telephelyen tárolt járművekben vihar, jégverés és hónyo- más, törés, lopás, rablás következtében keletkezett károkat.

4.3. A biztosító nem téríti meg továbbá a javítással (helyreál- lítással), valamint pótlással kapcsolatban felmerült, a követ- kezőkben felsorolt többletköltségeket:

a. éjszaka vagy munkaszüneti napokon végzett munka miatt felmerült túlóra költségeit;

b. expressz és speciális szállítások fuvardíjait;

c. légi szállítások többletköltségeit;

d. a biztosított részére más módon (garancia, jótállás, kárté- rítés stb.) megtérülő károkat;

e. az élő szervezetek, élőlények

– bármely biztosítási esemény következtében keletkező sérülése, megbetegedése gyógyításának költségeit;

– bármely biztosítási esemény miatti elpusztulása, elhul- lása miatt bekövetkezett károkat, ha az elpusztulás, el- hullás nem a biztosítási esemény bekövetkezésével egy- idejűleg történt.

5. Biztosítási szolgáltatás és a biztosító teljesítése

5.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, olyan módon, hogy a biztosítási szolgáltatás a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra (vagyoncsoportokra) vo- natkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik.

A biztosító szolgáltatási kötelezettségét külön is korlátozhatja biztosítási eseményekre és/vagy biztosított vagyoncsoportokra vonatkozóan, kártérí- tési limit megadásával. Ebben az esetben a biztosító szolgáltatási (kártérí- tési) kötelezettségének felső határa a kártérítési limit.

A biztosítási összeg önmagában nem bizonyítja a biztosított vagyontárgy meglétét és értékét.

Amennyiben egy biztosítási tétel (vagyoncsoport) alatt több vagyontárgy van biztosítva, és ezek közül csak egyesek károsodtak, a biztosító a károkat úgy kezeli, mintha ezen vagyontárgyakat külön tételként biztosították volna.

5.2. A biztosító a vagyontárgy teljes (totál) kára esetén a biztosítási szol- gáltatás megállapításánál a vagyontárgynak a biztosítási esemény bekövet-

kezésének időpontjában a 3. pont alapján meghatározható biztosítási érté- két veszi figyelembe, a biztosítási összeg mértékéig.

A biztosító a vagyontárgy részleges kára esetén a károsodás mértékének megfelelő – a biztosítási esemény napja szerinti – javítási, illetve helyreállí- tási költségeket veszi alapul.

A biztosító a biztosítási szolgáltatás megállapításánál nem veszi figyelembe a hatósági helyreállítási korlátozások és a műszaki haladás miatti többlet- költségeket.

A biztosító teljes (totál) kárnak tekinti az elveszett, megsemmisült, illetve nem javítható vagyontárgyakon túlmenően azt az esetet is, ha a vagyon- tárgy részleges kárának javítási, illetve helyreállítási költségei annak 3. feje- zet alapján számított biztosítási értékét elérik vagy meghaladják.

5.3. A biztosító szolgáltatásának szabályai

5.3.1. A biztosított vagyontárgytól/vagyoncsoporttól, a vagyontárgy/va- gyoncsoport értékelési módjától, valamint a kár jellegétől – teljes (totál) vagy részleges kár – függően a biztosító az alábbiak szerint téríti meg a ká- rokat:

a. A biztosított által előállított és befejezetlen termelésben, anyagokban, félkész- és késztermékekben, árukban keletkezett károk esetén a bizto- sító a készültségi foknak megfelelő költségráfordítást (önköltséget) térí- ti meg, a térítés mértéke azonban nem lehet magasabb, mint a piaci be- szerzési ár.

b. Készpénz

– megsemmisülése esetén a névértéket, sorszámmal azonosítható bankjegy esetén az újraelőállítási költséget;

– eltűnése esetén a névértéket téríti meg a biztosító.

c. Értékcikk

– megsemmisülése esetén a névértéket, sorszámmal (vagy egyéb azo- nosító jellel) azonosítható értékcikk esetén az újraelőállítási költséget;

– eltűnése esetén a névértéket, minden olyan értékcikk esetén, amely használati jogot vagy díjat testesít meg, a biztosító a funkció letiltá- sával kapcsolatos költséget téríti meg.

d. Értékpapírok, betétkönyvek, takarékkönyvek

– megsemmisülése esetén az újraelőállítási költséget;

– eltűnése esetén a hirdetményi eljárással kapcsolatos költséget téríti meg a biztosító.

e. Beruházásokban, illetve felújítások során bekövetkezett ká- rokat a biztosító a kár időpontjáig ténylegesen felmerült beruházási költségek alapján – a káridőponti befejezési ár, illetve előállítási vagy építési költségek, valamint ezen tételekre meghatározott biztosítási összeg figyelembevételével – téríti meg.

f. A nem aktivált – építési, szerelési tevékenységgel együtt nem járó –

beruházásokban keletkezett károk térítése:

– teljes kár esetén a készültségi foknak megfelelő, ténylegesen felme- rült költségek térülnek;

– részleges kár esetén a javítási költséget téríti meg a biztosító a kár- időpontig ténylegesen felmerült költségek erejéig.

g. Bérelt, lízingelt és haszonkölcsön szerződés alapján birto- kolt vagyontárgyak kárainak térítésénél a biztosító a műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyak térítési szabályait alkalmazza.

h. Az idegen tulajdonú betétdíjas göngyölegek kárainak térítése betétdíjon történik.

i. A termelésből kivont vagyontárgyakban és/vagy műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár esetén a biztosító szolgáltatása – ingatlanok kivételével – nem halad- hatja meg a vagyontárgy forgalmi értékét.

j. Muzeális vagy művészi értékkel bíró vagyontárgyak ese- tén a biztosító a biztosítási szolgáltatás megállapításánál a restaurá- lási (helyreállítási) költségeket, de maximum a biztosítási esemény be- következése időpontjában megállapítható forgalmi értéket veszi alapul.

5.3.2. A biztosító a részleges károk javítási költségeiből levonja azt az összeget, amennyivel a javítás révén a vagyontárgy műszaki avult értéke emelkedik a biztosítási eseményt közvetlenül megelőző műszaki avult ér- tékhez képest, kivéve, ha a vagyontárgy biztosítási értéke az új érték.

5.3.3. Idegen tulajdonú vagyontárgyak esetében a biztosító – ezen va-

gyontárgyak biztosítási összegén belül – a keletkezett kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben a biztosított a hatályos jogszabályok alapján azt megfizetni tartozik. A térítés felső határa a vagyontárgy káridőponti mű- szaki avult értéke. A biztosított és a károsult (tulajdonos) között létrejött – a kártérítési összegre vonatkozó – megállapodás a biztosító részére nem jelent kötelezettséget ezen összeg kifizetésére. A biztosító a vagyontárgyra meg- állapított kártérítési összeget a biztosított részére fizeti ki.

5.3.4. Amennyiben a biztosított vagyontárgyakban nem biztosítási ese- mény miatti rongálódás, meghibásodás következtében már korábban ma- radandó értékcsökkenés állt be, ideértve azt az esetet is, ha egy korábbi biztosítási esemény miatt szükséges javítás, helyreállítás nem történik meg, a biztosító a vagyontárgy – a fentiek miatti – csökkentett értékét tekinti biz- tosítási értéknek.

5.3.5. Amennyiben a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti álla- pot jön létre, a biztosító az eredeti állapot helyreállításának számított (be- csült) költségeit téríti meg. A hazai kereskedelemben nem beszerezhető va- gyontárgyak esetén a biztosító a belföldön kapható hasonló jellemzőkkel, paraméterekkel, ugyanazon felhasználhatósággal rendelkező vagyontárgy beszerzési árát veszi figyelembe.

5.3.6. A biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontár- gyak esetében (ideértve a gépek, berendezések, készülékek tartalék alkatrészeit is) azt az értékcsökkenést, amelyet a nem károsodott vagyontárgyak a többi vagyontárgy meg- rongálódása vagy megsemmisülése miatt elszenvedtek.

5.3.7. A biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat a biztosító csak annyiban köteles megtéríteni, amennyiben a kárt szenvedett vagyontárgyak a biztosított üzemmenetével kapcsolatosak, illetve amely biztosított vagyontárgyak koc-

kázatviselés helyén történő tárolása a kár időpontjában in- dokolt és szükséges volt.

5.3.8. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha az általános forgalmi adót a biztosítá- si összeg meghatározásánál figyelembe vették, továbbá a biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult, és a va- gyontárgy helyreállításra, illetve pótlásra került, valamint olyan számla kerül benyújtásra, amelyen feltüntetik az álta- lános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

6. Káreseménnyel kapcsolatos költségek térítése

6.1. A biztosító megtéríti a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövetkezése során – illetve azzal kapcsolatban – felmerült, igazolt és indo- kolt, a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szol- gáló intézkedések költségeit, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes köz- művesítéssel, továbbá az esetleges kényszerkitelepítési vagy a megmentett va- gyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel.

A biztosító a kárenyhítés költségei közül kizárólag a fent felsorolt költsége- ket téríti meg a 6.2. pontban meghatározott összeghatáron belül.

6.2. A 6.1. pontban felsorolt költségek összege a biztosító által elismert szolgáltatási összegnek legfeljebb 30%-a, de a biztosítási szolgáltatási összeg és a költségek összege együt- tesen sem haladhatják meg a károsodott vagyontárgy(ak) káridőponti biztosítási összegét.

Az OTP Csoport partnere

KIEGÉSZÍTŐ VAGYONBIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI

A kiegészítő biztosítások megkötésének feltétele az All risks vagyonbiztosí- tás különös feltételei alapján létrejött biztosításnak, mint alapbiztosításnak a megkötése. Az All Risks Vagyonbiztosítás Különös Feltételei szerinti biz- tosításnak, mint alapbiztosításnak a megszűnésével egyidejűleg a kiegészí- tő biztosítások is megszűnnek. A kiegészítő biztosítások megszűnése az alapbiztosítást és a többi kiegészítő biztosítást nem érinti. A biztosítási szer- ződés megszűnésének esetei nem alkalmazhatók külön a kiegészítő bizto- sításokra.

A kiegészítő biztosítások a biztosítási szerződés módosításával szüntethe- tők meg.

A biztosítási fedezet az alábbi kiegészítő vagyonbiztosításokra és záradé- kokra csak és kizárólag akkor terjed ki, ha abban a felek írásban megálla- podnak és azt a kötvény kifejezetten tartalmazza.

Amennyiben a kiegészítő vagyonbiztosítások és záradékok nem kerülnek a kötvényen rögzítésre, akkor azok nem vállnak a szerződés részévé, azok alapján, az abban foglaltak szerinti kockázatokra a biztosító helytállási kö- telezettsége nem terjed ki, és a biztosító szolgáltatásra nem kötelezhető. A kiegészítő vagyonbiztosítások és záradékok káreseményenkénti és bizto- sítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biz- tosítási szerződés tartalmazza.

A jelen kiegészítő feltételekkel nem érintett rendelkezésekre a biztosítási szerződésben (ideértve a különös feltételeket és a VÁSZF-t is) rögzítettek az irányadók. A jelen kiegészítő feltételek és a különös feltételek és/vagy a VÁSZF rendelkezései közötti eltérés esetén a jelen kiegészítő feltételekben foglaltak az irányadók.

ARV 1 – ÜVEGTÖRÉS BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási kö- telezettsége az alábbiak szerint kiterjed a balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező üvegtörés miatt keletkezett károk megtérítésére a jelen kiegészítő feltételekben meghatározott első kockáza- ti összeg erejéig.

1. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegekben, üvegezésben keletkezett törés-, illetve repedéskár.

2. Biztosítható üvegnek minősülnek:

a. a külső és belső nyílászárók egy- vagy többrétegű síküvegei;

b. hőszigetelő üvegezések;

c. katedrál- és drótüvegek;

d. 10 mm-nél vastagabb üvegek, biztonságtechnikai és balesetvédelmi üvegek;

e. tükrök, fényvisszaverő üvegek;

f. plexi- és akril üvegezések;

g. copolit és üvegtégla;

x. xxxxxxxxxxxx;

i. cégtáblák és reklámtáblák üvegezése;

j. üvegpultok, vitrinek, kirakatszekrények, akváriumok, terráriumok üve- gezése 6 m2 táblaméret alatt.

3. Csak külön megállapodás alapján biztosíthatók:

a. ón-, ólom- és rézfoglalatok és az ezekben lévő díszüvegezések;

b. felülvilágítók és kupolák üvegezése;

c. különleges homokfúvott és savmaratott üvegek;

d. üvegtetők;

e. üvegfestmények és mozaikok;

f. üvegházak, melegházak vagy télikertek üvegezése;

g. napenergia-berendezések, napelemek üvegfelülete;

h. épületek külső üvegburkolatai;

i. neoncsövek;

x. xxxxxxxxx, fényforrások és üveg dísztárgyak.

4. A biztosító a kártérítési limitösszegen belül a károsodott üvegfelület új- raüvegezési költségeit, továbbá a következő költségeket téríti meg:

a. az üveg pótlását akadályozó szerelvények (pl. védőberendezések, belső zárak) le- és visszaszerelési költségeit;

b. a közvetlen vagyonvédelmet szolgáló azonnali ideiglenes helyreállítás költségeit, a károsodott üvegfelület újraüvegezési költségének 20%-áig terjedő mértékben.

5. A biztosító nem téríti meg:

a. a tűz, villámcsapás, robbanás, hangrobbanás, illetve sze- mélyzettel ellátott légi jármű vagy annak részeinek, illetve rakományának lezuhanása miatt keletkezett üvegkárokat;

b. az üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattog- zással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;

c. a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett ká- rokat;

d. a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat.

6. A biztosító csak külön megállapodás esetén téríti meg az üvegfelületen elhelyezett fénytörő és egyéb fóliákban, valamint az üvegfelületen lévő de- korációkban az üvegtörés miatt keletkezett károkat.

7. A biztosító a biztosítási szerződésben foglalt kiegészítő megállapodás esetében megtéríti a károsodott üvegfelületeken levő dekorációkban, fóli- ákban keletkezett károkat – azok helyreállítási költségeit – is.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiegészítő megállapodás megköté- se esetén káreseményenként 50%-kal haladhatja meg azt az összeget, amelyet a kiegészítő megállapodás hiányában térített volna, de ezek össze- ge együttesen sem haladhatja meg az üvegtörés-biztosításra a szerződés- ben meghatározott kártérítési limitösszeget.

ARV 2 – ELEKTROMOS ÁRAM OKOZTA TŰZ BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított elektromos gépek- ben, készülékekben vagy berendezésekben balesetszerűen, véletlen, várat- lan az elektromos áram okozta tűz miatt bekövetkező tűzkárok megtérí- tésére.

ARV 3 – VILLÁMCSAPÁS MÁSODLAGOS HATÁSA MIATTI KÁROK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható

okból bekövetkező közvetlen fizikai károkra, amelyek a villámcsapás má- sodlagos hatása miatt keletkeztek.

1. A biztosító – a káresemény időpontjában a biztosított tevékenységének megfelelően kialakított, üzembe helyezett és üzemelő túlfeszültségvédelmi rendszer megléte esetén, ideértve a kisfeszültségű hálózatról üzemeltetett, mikroelektronikát (kis méretű, nagy integráltságú félvezetőkből felépített áramkör) is tartalmazó eszközök, berendezések készülékvédelmét – meg- téríti a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy indukció hatására a biztosított elektromos (elektronikus) gépekben, készülékekben és berendezésekben keletkezett károkat, illetve, ha ezen okból az előbbiekben felsorolt vagyon- tárgyakban tűz keletkezik, és az más vagyontárgyra átterjed, az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyban keletkező károkat.

2. Amennyiben a villám becsapódási helye a kár helyszínén nem állapítha- tó meg, a biztosítottnak kell bizonyítania, hogy a kár csak villámcsapás kö- vetkeztében keletkezhetett.

3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége ezekre a vagyontárgyakra a biz- tosítási szerződésben meghatározott limitösszegig, ennek hiányában a ká- rosodott vagyontárgyak vagyoncsoportjai biztosítási összegének 15%-áig terjed.

4. A biztosító nem téríti meg a kárt:

a. ha kizárólag a túlfeszültségvédelmi rendszer sérült, sem- misült meg;

b. ha a túlfeszültségvédelmi rendszer karbantartásának el- mulasztásával vagy nem megfelelő elvégzése kapcsán vagy azzal összefüggésben következett be a biztosítási esemény.

ARV 4 – TŰZOLTÓ BERENDEZÉS KILYUKADÁSA MIATTI KÁROK BIZTOSÍTÁSNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai károkra, amelyek a tűzoltó berendezé- sek kilyukadása miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek.

1. A biztosító megtéríti a telephelyen belül létesített tűzoltó rendszer(ek) (sprinkler, illetve önálló tűzivízhálózat) törése, repedése vagy rendellenes működése miatti víz- és oltóanyag-kiáramlás által a biztosított vagyontár- gyakban keletkezett károkat, amennyiben ezen berendezések szabályosan lettek kiépítve és karbantartva.

2. A biztosító nem téríti meg:

a. a tűzoltó rendszerben, annak tartozékaiban és szerelvé- nyeiben keletkezett károkat;

b. a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, valamint ja- vítási vagy építési/szerelési munkák során keletkezett ká- rokat.

ARV 5 – FÜST/KOROM ÉS HŐ MIATTI KÁROK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható ok- ból bekövetkező közvetlen fizikai károkra, amelyek a füst/korom és hő miatt keletkeztek.

1. A biztosító megtéríti a biztosítási szerződésben biztosított tüzelő-, fűtő-, főző- vagy szárítóberendezésekből hirtelen, egy esemény következtében, nem rendeltetésszerűen kiáramló füst/korom és hő hatására a biztosított va- gyontárgyakban keletkezett károkat.

2. Megtéríti a biztosító továbbá a biztosított vagyontárgyakban keletkezett olyan károkat, amelyeket égés hiányában olyan hő vagy vele együtt járó füst/korom okozott, amely önerejéből továbbterjedni nem képes.

3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

a. magában a füstöt/kormot, illetve hőt kibocsátó tárgyak- ban (berendezésekben) keletkeztek;

b. a vagyontárgyak használati értékét nem csökkentő, kizá- rólag esztétikai károk;

c. a füstnek/koromnak, illetve hőnek rendeltetésszerűen ki- tett vagyontárgyakban keletkeztek.

4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége ezekre a vagyontárgyakra a biz- tosítási szerződésben meghatározott limitösszegig, ennek hiányában a ká- rosodott vagyontárgyak biztosítási összegének 10%-áig terjed.

ARV 6 – DEKONTAMINÁCIÓS (MENTESÍTÉSI) KÖLTSÉGEK TÉRÍTÉSÉNEK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai károkkal összefüggésben felmerült de- kontaminációs (mentesítési) költségekre.

Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény a jelen kiegészítő biz- tosításban meghatározott szennyeződés eltávolításának a szükségessége.

1. A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban keletkezett, a jelen biztosítási szerződés feltételei szerint biztosítási eseménynek minősülő kár- ral közvetlen összefüggésben felmerült, a szennyező anyag eltávolításának és a biztosított telephelyéről más, megfelelő helyszínre történő szállításá- nak költségeit.

2. Szennyeződés: olyan anyag (ideértve a baktériumokat, gombákat, víru- sokat vagy más ártalmas összetevőket), amely veszélyezteti a biztosított va- gyontárgyat, annak használatát, állagát.

3. A biztosító a biztosított telephelyeken, illetve telephelyek alatti víz, talaj, élővilág szennyeződésével, eltávolításával, il- letve cseréjével kapcsolatos költségeket nem téríti meg.

ARV 7 – SAJÁT TULAJDONÚ VAGYONTÁRGYAK KÖZÚTI SZÁLLÍTÁS KOCKÁZATA – KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK

A kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási kötelezett- sége kiterjed a saját tulajdonú, illetve a biztosított által üzemeltetett fuvar- eszközzel történő saját tulajdonú vagyontárgyak közúti szállítási időtartama alatt balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetke- zett károk megtérítésére, a következőkben részletezetteknek megfelelően.

1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási időszak alatti összes közúti szállí- tásra kiterjed. Ezen belül minden egyes közúti szállítás esetén a kockázatviselés

– abban az időpontban kezdődik, amikor a biztosított vagyontárgyakat szállításra kész állapotban a tárolás helyéről azonnali elfuvarozás végett elmozdítják;

– fennáll a szokásos szállítás egész tartama alatt, kiterjesztve a kényszer- átrakodásokra (kényszerátrakodás: amennyiben a fuvareszköz meghi- básodik, így a további szállításra alkalmatlanná válik, ezért az árut át kell rakni egy másik fuvareszközre), továbbá azon közbenső tárolásokra, út- vonaltól való eltérésekre és azon szállítási késedelmek idejére, amelyek a biztosított hatáskörén kívül esnek, azzal a korlátozással, hogy a köz- benső tárolás időtartama nem haladhatja meg a 15 napot, és

– abban az időpontban végződik, amikor a biztosított vagyontárgyakat a rendeltetési (tárolási) helyre leszállították és ott lerakodták.

A biztosító kockázatviselése a biztosított telephelyei közötti szállításokra

csak abban az esetben terjed ki, ha a szállítás során közút igénybevétele is szükséges.

2. Biztosítható vagyontárgyaknak minősülnek mindazok a saját tulajdonú vagyontárgyak, amelyek a biztosított tevékenység folytatása érdekében a biztosított kockázatán belül kiszállításra, illetve beszállításra kerülnek.

3. A VÁSZF-ben és az All Risks Vagyonbiztosítás Különös Fel- tételeiben foglalt nem biztosítható vagyontárgyakon túl az alábbi vagyontárgyak sem biztosíthatóak:

x. xxxxxxxx, értékpapír, értékcikk és értéktárgyak;

b. hordozható számítógépek, telefonok (ideértve minden hordozható kommunikációs és személyhívó berendezést), helymeghatározáshoz szükséges elektronikus eszközök;

c. jogszabály által a fuvarozásból kizárt vagyontárgyak.

4. A biztosító az egy időben szállított vagyontárgyakra vonatkozó kárese- ményenkénti limitösszeget a biztosítási szerződésben kölcsönös megálla- podás alapján rögzíti. A biztosítási időszakon belüli maximális kártérítési li- mitösszeg mint első kockázati összeg a káreseményenkénti limit kétszere- se. A biztosító az önrészesedés mértékét a biztosítási szerződésben, köl- csönös megállapodás alapján rögzíti.

5. A biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett azon károkat té- ríti meg, amelyeket az alábbi események (a továbbiakban: biztosítási ese- mények) okoztak:

a. tűz, villámcsapás, robbanás, vihar, jégverés, felhőszakadás, árvíz, föld- csuszamlás, kő- és földomlás – az All Risks Vagyonbiztosítás, valamint a vonatkozó kiegészítő feltételekben meghatározott definícióknak meg- felelően;

b. a szállító járművet vagy szerelvényét ért közúti közlekedési baleset;

x. xxxxx, más építmények beomlása, kivéve, ha a szállító jármű vezetője nem tartotta be a magassági- vagy súlykorlátozást;

x. xxxxxxx, átrakás vagy kirakás közben bekövetkezett baleset.

6. A biztosítási szolgáltatás (kártérítés és a ráfordítások) összege nem ha- ladhatja meg a káreseményenkénti kártérítési limitösszeget, kivéve, ha a rá- fordítások a biztosító utasítására történtek.

7. A biztosítási fedezetből az alábbi kockázatokból eredő károk kizártak:

a. a szállító jármű vagy szerelvényének alkalmatlansága (kü- lönösen: hatósági engedélyek érvénytelensége vagy hiá- nya, nem megfelelő műszaki állapot, az áru természetéhez nem igazodó fuvareszköz), illetve túlterhelése;

b. légi, vízi és vasúti szállítás során bekövetkező károk;

c. közbenső tárolás során keletkezett károk;

d. a szállított vagyontárgyak sajátos természete, különösen kiszáradása, apadása, súlyvesztesége, kivéve, ha az ilyen kár biztosítási esemény következtében állt elő;

e. a kereskedelemben szokásos mennyiségi, méret- és súly- különbözetek vagy veszteségek;

f. öngyulladás, tűz vagy robbanás esetében akkor, ha a szerző- dő vagy biztosított tudtával, de a biztosító tudta nélkül a biztosított vagyontárgyakat olyan vagyontárgyakkal rakják össze, amelyek öngyulladás, tűz- vagy robbanásveszélyesek;

g. tartalomhiány sértetlen külső burkolaton belül;

h. a szükséges csomagolás hiányának vagy hiányosságának következtében bekövetkezett károk;

i. a helytelen berakodásból vagy elhelyezésből eredő károk, amennyiben ezt maga a szerződő vagy a biztosított végzi vagy irányítja.

8. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki:

a. a telephelyen belüli szállítások (anyagmozgatás) során ke- letkezett károk megtérítésére;

b. a biztosított fuvarozói tevékenységével kapcsolatos szál- lítmányokban keletkezett károk megtérítésére;

c. a 3. pontban felsorolt vagyontárgyakban keletkezett ká- rok megtérítésére.

9. A biztosítási fedezet – pótdíj megfizetésével – kiterjeszthető a szállítás időtartama alatt elkövetett lopás vagy részlopás miatt a biztosított vagyon- tárgyakban keletkezett károk megtérítésére. A fedezetkiterjesztés tényét a biztosítási szerződésben rögzíteni kell.

a. A fedezetkiterjesztés alapján a biztosító szolgáltatási kötelezettsége ki- terjed a szállító jármű feltörése és/vagy eltulajdonítása miatt a szállított, biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk megtérítésére.

b. A biztosító – jelen kiegészítő feltételek szerinti – szolgáltatási kötele- zettsége csak az alábbiak együttes teljesülése esetén áll fenn:

– a szállító jármű és szerelvénye szilárd burkolatú tetővel/felépít- ménnyel (ide nem értve a ponyva fedést) rendelkezett;

– a szállító járművet lezárt állapotban, lezárt raktérrel parkolták le;

– a szállító járműnek Mabisz ajánlással rendelkező, működőképes ri- asztó és/vagy indításgátló berendezése volt, amelyet a szállító jármű leállítása után aktív állapotba helyeztek;

– a biztosított szállítmányt a szállító jármű rakterében, kívülről nem lát- ható módon tárolták;

– a szállító jármű eltulajdonítása reggel 6 és este 10 óra között történt, kivéve, ha a lezárt szállító járművet lezárt, szilárd falazatú helyiségben parkolták le.

ARV 8 – BETÖRÉSES LOPÁS, RABLÁS ÉS KÜLDÖTTRABLÁS BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége kiterjed betöréses lopás, valamint rongálás, rablás és küldöttrab- lás miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk megtérítésére, a következőkben részletezetteknek megfelelően.

1. Általános rendelkezések betöréses lopás és rablás biztosí- tás esetében

1.1. Biztosítható vagyontárgyak, vagyoncsoportok

Biztosított vagyontárgyak a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben meghatározott, az All Risks Vagyonbiztosítás szerint is bizto- sított vagyontárgyak (vagyoncsoportok) a következő csoportosításnak megfelelően:

a. Saját tulajdonú vagyontárgyak (vagyoncsoportok):

– műszaki berendezések, felszerelések, gépek, forgalmi engedélyhez nem kötött járművek;

– készletek: anyagok, áruk, befejezetlen termelés, félkész- és készter- mékek;

– egyéb saját tulajdonú vagyontárgyak a biztosítási szerződés szerinti részletezésnek megfelelően. A szerződés szerinti részletezés az aján- latban vagy az ajánlat mellékletét képező egyéb adatközlő lapon, az egyéb vagyontárgyak egyértelmű azonosítására alkalmas módon tör- ténő felsorolásával valósul meg.

b. Pénz- és értékkészletek, melyek a biztosított üzemmenetével kap-

csolatosak, illetve amelyeknek a kockázatviselés helyén történő tárolása indokolt és szükséges:

– készpénz;

– értékpapír, értékcikkek;

– saját tulajdonú értéktárgyak;

– javításra, feldolgozásra átvett értéktárgyak;

– egyéb értéktárgyak a biztosítási szerződés részletezésének megfele- lően. A szerződés szerinti részletezés az ajánlatban vagy az ajánlat mellékletét képező egyéb adatközlő lapon, az egyéb vagyontárgyak egyértelmű azonosítására alkalmas módon történő felsorolásával va- lósul meg.

Értéktárgyaknak minősülnek: a drágakövek, nemesfémek, igaz- gyöngyök, valamint ezek felhasználásával készült tárgyak (ékszerek, dísz-

tárgyak stb.), nemes szőrmék, márkás porcelánok (készletek), továbbá műtárgyak (művészeti alkotások) vagy védett műkincsek, általánosan el- fogadott gyűjtőértékkel bíró gyűjtemények, antik bútorok és egyéb antik vagyontárgyak.

Értékcikknek minősülnek: az egyszerű átruházással átadható, ön- maga újraelőállítási értékétől független értéket képviselő értékcikkek vagy egy szolgáltatás árát megtestesítő értékcikkek (például, de nem ki- zárólag jegyek, telefonkártyák, üdülési csekk, étkezési jegy, ajándék- utalvány, takarékkönyv, okmány).

c. Idegen tulajdonú vagyontárgyak:

– a biztosított által bérelt tárgyi eszközök;

– a biztosított által feldolgozásra, javításra, tárolásra, őrzésre, értékesí- tésre átvett vagyontárgyak.

1.2. Biztosítási összegek

Az ajánlatban – vagyoncsoportonként – meghatározott biztosítási összeg- nek meg kell felelnie:

a. a biztosítható teljes vagyonérték figyelembevételével a vagyontárgyak biztosítási értékének műszaki berendezések, felszerelések, gépek és egyéb saját vagy idegen tulajdonú vagyontárgyak esetében;

b. az egy éven belül előforduló maximális (csúcs) értéknek:

– készletek;

– idegen tulajdonú vagyontárgyak (javításra, feldolgozásra, bérmunká- ra, bizományba átvett);

– pénz- és értékkészletek esetében.

A biztosítási összeg(ek) fentiektől eltérő meghatározása esetében a biztosí- tó csak a VÁSZF túlbiztosítás és alulbiztosításra vonatkozó szabályainak al- kalmazásával kötelezhető a keletkezett kár megtérítésére.

1.3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége

Az 1.1. pontban meghatározott vagyoncsoportokra a biztosító – egy kár- eseményre vonatkozó – szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződés- ben meghatározott biztosítási összegre vagy az aktuális első kockázati li- mitre a VÉD záradékban rögzítettek szerint áll fenn.

A biztosító szolgáltatási kötelezettségét a behatolás helyén, a káridőpont- ban megvalósuló védelmi szintnek megfelelően teljesíti.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége abban az esetben sem haladhatja meg a biztosítási összeget vagy az aktuálsi első kockázati limit összegét, ha a kár időpontjában megvalósuló védelmi szintnek megfelelő – VÉD záradék szerinti – kártérítési limit ezek bármelyikét meghaladja.

2. Betöréses lopás

2.1. Betöréses lopás, ha az elkövető a lopás során a biztosítási szerződés- ben megjelölt kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakat tartal- mazó lezárt helyiségbe:

a. nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető, illetve tetőhéja- zat kibontásával erőszakos módon hatolt be;

b. nehezítő akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, il- letve alkalmatlan meglévő nyíláson (pl. szellőzőnyílás) keresztül hatolt be;

c. eredeti kulcs vagy kulcsmásolat használatával jutott be, úgy, hogy a be- törés során a kulcsokhoz az a.–b. pontok szerinti – egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe történő – betö- réses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott, fel- téve, hogy a két esemény között eltelt idő alatt a kockázatviselési hely védelme a zárak cseréjével nem volt megoldható;

d. a zárszerkezet álkulccsal vagy más – zárszerkezetek felnyitására alkal- mas – idegen eszközzel történő felnyitásával hatolt be, feltéve, hogy a biztosított írásbeli hatósági zárszakértői véleménnyel igazolja, miszerint a kár időpontjában a zárszerkezet belső felületén keletkezett mechanikus elváltozások álkulcs vagy más idegen eszköz használatától származnak.

2.2. Betöréses lopás továbbá, ha az elkövető a kockázatviselés helyére olyan időpontban jut be, amikor a biztosítási szerződés záradékaiban meg- határozott biztonsági berendezéseknek nem kell üzemben lenniük (pl. nyit- vatartási idő), azaz az elkövető nem a 2.1. a.–d. pontban leírtak szerint ha- tolt be, de ott a helyiség ajtaját vagy a tárolókat feltörte.

2.3. Amennyiben a vagyontárgyak, ideértve a készpénzt és értékpapírokat is,

külön megállapodás szerint csak zárt tárolókban (pl. lemezszekrény, lemezka- zetta, beépített páncélkazetta, bútorszéf, páncélszekrény) vannak biztosítva, akkor e vagyontárgyak eltulajdonítása csak akkor minősül betöréses lopásnak, ha az elkövető a tárolók elhelyezésére szolgáló helyiségbe a 2.1. pontban meghatározottak valamelyike szerint hatolt be és ott az értéktárolókat:

x. xxxxxxxx;

b. eredeti kulccsal vagy kulcsmásolattal nyitotta ki, amennyiben ezeket le- zárt helyen (bútor, pénzkazetta, széf, pénzszekrény, páncélszekrény) tá- rolták, és az elkövető a kulcsok birtokába úgy jutott, hogy ezek tárolá- si helyét feltörte;

c. álkulccsal vagy más – zárszerkezetek felnyitására alkalmas – idegen esz- közzel felnyitotta, feltéve, hogy a biztosított írásbeli hatósági zárszakér- tői véleménnyel igazolja, miszerint a kár időpontjában a zárszerkezet belső felületén keletkezett mechanikus elváltozások álkulcs vagy más idegen eszköz használatától származnak.

Nem minősül feltörésnek, ha a Mabisz ajánlásban rögzített telepítési előírások be nem tartásával összefüggésben a tá- rolóeszközt annak tartalmával együtt eltulajdonítják.

A biztosító a pénz- és értékkészletek, valamint az értéktárgyak kárait összevontan, külön megállapodás hiányában a VÉD záradék 1.1.1. pontja alapján meghatározott limitösszegig, de legfeljebb a károsodott vagyontár- gyak biztosítási összegéig téríti meg.

A tárolón kívül vagy nem lezárt tárolóban vagy méreténél fogva nem elzár- ható 1. vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak kárainak térítése a VÉD zá- radék 1.1.4. pontja alapján történik.

2.4. A biztosító a biztosítási események elkövetésével kapcso- latban felmerülő következő többletköltségeket téríti meg:

x. xxxxx cseréjének vagy átalakításának az eredeti kivitellel megegyező ja- vítási, pótlási költségeit, ha az elkövetés során eredeti kulcsot vagy kulcsmásolatot használtak;

b. a kár enyhítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeket, még akkor is, ha az nem vezetett eredményre;

c. egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biz- tonsági intézkedések (őrzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit, amennyiben ezen intézkedések megtételéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.

2.5. Az All Risks Vagyonbiztosítás Különös Feltételei „Biztosítási szolgálta- tás és a biztosító teljesítése” fejezetében meghatározott biztosítási szolgál- tatási összeg és az előző pontban felsorolt költségek maximális összege az All Risks Vagyonbiztosítás Különös Feltételei „6. Káreseménnyel kapcsola- tos költségtérítés” pontja alapján számítandó.

2.6. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a VÁSZF és az All Risks Vagyonbiztosítás kizárásain túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a. olyan vagyontárgyak eltűnése miatt keletkeztek, amelyek- nél a jelen kiegészítő biztosítás „2. Betöréses lopás” 2.1.–2.3. pontjainak valamelyike szerinti tényállás nem álla- pítható meg (pl. lopás, dézsmálás, eltűnés, leltárhiány, káló);

b. automatákból hamis, vagy nem az értéknek megfelelő érme, vagy egyéb érmét helyettesítő tárgy segítségével eltulajdonított áru-, illetve készpénzkárok.

3. Rablás

3.1. Rablás, ha az elkövető biztosított vagyontárgyat jogtalan eltulajdoní- tás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez.

Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a biztosított vagyontárgy megtartása vé- gett erőszakot, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést al- kalmaz.

A biztosító készpénz, értékpapír, értékcikk, betétkönyv, drágakövek, ne- mesfémek, igazgyöngyök, érem- és bélyeggyűjtemények, illetve ékszerek, arany és platina tárgyak rablás miatti kárait csak abban az esetben téríti

meg, ha azok a cselekmény elkövetésének időpontjában a következőkben felsorolt tárolási helyek valamelyikében voltak elzárva:

– lemezszekrény;

– lemezkazetta;

– beépített páncélkazetta;

– bútorszéf;

– páncélszekrény.

A tárolón kívül vagy nem lezárt tárolóban vagy méreténél fogva nem elzár- ható 1.1. vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak kárainak térítése a VÉD záradék 1.1.4. pontja alapján történik.

3.2. A biztosító a rablás elkövetésével kapcsolatban felmerü- lő következő többletköltségeket téríti meg:

a. a kár enyhítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeket, még akkor is, ha az nem vezetett eredményre;

b. egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biz- tonsági intézkedések (őrzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit, amennyiben ezen intézkedések megtételéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.

3.3. Az All Risks Vagyonbiztosítás Különös Feltételei „Biztosítási szolgálta- tás és a biztosító teljesítése” fejezetében meghatározott biztosítási szolgál- tatási összeg és az előző pontban felsorolt költségek maximális összege az All Risks Vagyonbiztosítás Különös Feltételei „6. Káreseménnyel kapcsola- tos költségtérítés” pontja alapján számítandó.

4. Betöréses lopással vagy rablással összefüggő rongálás

4.1. Jelen kiegészítő biztosítás alkalmazása esetén rongálásnak kell tekinteni, ha az elkövető a biztosított épületekben a betöréses lopás vagy rablás kísér- lete vagy elkövetése során a kockázatviselés helyén szándékosan kárt okoz. A biztosított épületekben elhelyezett vagyontárgyakban okozott rongálási károk kizárólag abban az esetben térülnek, ha a betöréses lopás vagy rab- lás megvalósult.

4.2. A biztosító – a jelen pontban részletezett – a rongálási károkkal összefüggő és indokoltan felmerülő költségeket a biztosítási szerződésben meghatározott kártérítési limit- összeg erejéig, ennek hiányában legfeljebb 500 000 forintig téríti meg.

4.3 A biztosító a következő költségeket téríti meg:

a. a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületekben (helyisé- gekben), azok beépített berendezési és felszerelési tárgyaiban keletke- zett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket, beleértve a szükséges romeltakarítást is;

b. a biztosított vagyontárgyak helyiségen belüli tárolására szolgáló, lezárt tárolók feltörése, illetve felnyitása miatt keletkezett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket.

5. Küldöttrablás

5.1. A küldöttrablás-biztosítás keretében a biztosító megtéríti az áru- és a pénzszállítók (küldöttek) ellen – a biztosítási szerződésben megjelölt műkö- dési (szállítási) területen, de kizárólag Magyarország területén belül – elkö- vetett, a 3.1. pont szerinti rablás miatt keletkezett károkat. Küldött lehet maga a biztosított, annak alkalmazottja és megbízottja.

5.2. A biztosítási fedezet a küldeménynek a küldött részére történő igazolt át- adásával kezdődik és megszűnik a küldemény címzett általi igazolt átvételével.

5.3. A biztosítási fedezet – a VÁSZF és az All Risks Vagyonbiz- tosítás kizárásain túlmenően – nem terjed ki:

a. azokra a szállításokra, melyek nem felelnek meg a VÉD zá- radék 4. pontjában rögzített szállítási előírásoknak;

b. ha 18 éven aluli vagy a szállításhoz és kísérethez nem al- kalmas (cselekvőképességében részlegesen vagy teljesen korlátozott és/vagy érzékszervi képességeiben korlátozott és/vagy rokkant) személyeket alkalmaznak őrként vagy kí- sérőként.

5.4. A kiegészítő feltételek alapján a biztosító kockázatviselése káresemé- nyenként a biztosítási szerződésben küldöttenként meghatározott első koc- kázati összegig terjed.

ARV 9 – VANDALIZMUS ÁLTAL OKOZOTT KÁROKRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító kockázatviselése kiterjed az első kockázat összegének erejéig a biztosítási szerződéssel biz- tosított vagyontárgyakban vandalizmus, illetve a vandál cselekmény által okozott közvetlen fizikai károkra.

1. A jelen kiegészítő biztosítás alkalmazásában vandalizmus, illetve vandál cselekmény harmadik személyeknek a biztosított vagyontárgy fizikai meg- semmisítésére vagy megrongálására irányuló szándékos cselekedete.

2. Jelen kiegészítő biztosítás alapján sem térülnek meg a biz- tosított vagyontárgyakban betöréses lopás és rablás vagy ezek kísérlete miatt bekövetkezett károk.

3. A biztosítás nem fedezi a biztosított vagyontárgyakban ke- letkezett károkat, ha azt:

a. a vagyontárgy egészének vagy részeinek eltulajdonításával;

b. grafiti (falfirkálás) által okozták.

A biztosítás nem terjed ki a grafiti eltávolításának a költsé- geire sem.

ARV 10 – SZOLGÁLTATÁS KIMARADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ KÁROK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint első kockázati összeg (vagy kártérítési (szub)limit) erejéig kiterjed a biztosított részére más szervezetek által szol- gáltatott elektromos áram, víz, gáz, távhő kimaradásából, illetve a szolgál- tatási szerződésben előírt paraméterek dokumentálhatóan bizonyított megváltozásából származó a biztosított által végzett tevékenységgel össze- függő dologi károkra és az azokkal kapcsolatos helyreállítás költségeire.

1. A károk rendezéséhez a biztosított köteles beszerezni a szolgáltatótól származó igazolást a szolgáltatáskimaradás tényéről és időtaramáról. Ez a bizonylat a jogalap elbírálásának és a biztosítási szolgáltatás teljesítésének feltétele.

2. A biztosító kizárólag a 3 órát meghaladó szolgáltatáskima- radás bekövetkezése esetén nyújt fedezetet.

3. A biztosítottnak igazolnia kell, hogy a szolgáltatás kimaradásának tényét a szolgáltatónak a tudomására jutást követően haladéktalanul bejelentet- te. Késedelmes bejelentés esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége olyan mértékben csökken, amilyen mértékben a késedelem hozzájárult a károk súlyosbodásához.

4. Amennyiben a szolgáltatás kimaradásáért a szolgáltató felelőssége egy- értelműen bizonyított, akkor a biztosító megtérítési igénnyel él a szolgálta- tó felé.

5. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki:

a. a szolgáltatások kimaradásából származó gazdasági hát- rányokra (pénzügyi veszteségekre) és azokra az esetekre, amikor a szolgáltató a szolgáltatás leállítását vagy változ- tatását előre jelezte a biztosított részére – ilyen jelzésnek minősül a közterületeken vagy közös helyiségekben elhe- lyezett tájékoztatás is –, a szolgáltatás szüneteltetésére a biztosított és a szolgáltató bármilyen vitás kérdése kap- csán került sor, ideértve a díjtartozás miatti eseteket is, il- letve, ha a szolgáltatás változtatását (szüneteltetését) ha-

tóságilag rendelték el, vagy a szolgáltató szándékosan függeszti fel szolgáltatását, noha a kockázatviselési hely alkalmas volna szolgáltatása biztosítására;

b. az olyan, az elektromos áram kimaradásából, illetve a szol- gáltatási szerződésben előírt paraméterei dokumentálha- tóan bizonyított megváltozásából származó dologi károk- ra és az azokkal kapcsolatos helyreállítási költségekre, amelyek nem közvetlenül ipari tevékenységgel kapcsola- tosak, így például a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki a kereskedelmi egységekben használt hűtő- berendezésekben tárolt készletekben, árukban keletkezett károkra.

ARV 11 – HŰTÖTT ÁRUK MEGROMLÁSÁBÓL EREDŐ KÁROK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított fagyasztott és/vagy (mély)hűtött árukészletben az itt szabályozott biztosítá- si események miatt balesetszerűen, előre nem látható okból, véletlenül, vá- ratlanul bekövetkező közvetlen fizikai károkra.

1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés tartama alatt a jelen kiegészítő biztosításban meghatározottak szerint fennáll mindaddig, amíg a biztosított vagyontárgyakat a biztosítási szerződésben biztosítási helyként (kockázatviselési hely) megjelölt mélyhűtő berendezésben vagy hűtőházban tárolják.

2. A jelen kiegészítő feltételek vonatkozásában biztosítási esemény a biz- tosított vagy a biztosított rendelkezése szerint más személy által üzemelte- tett mélyhűtő berendezésben vagy hűtőházban tárolt, a biztosítási szerző- désben biztosított készletként feltüntetett fagyasztott és (mély)hűtött áru- készletneknek a tárolási hőmérséklet megváltozása miatt az alábbi pontok- ban felsorolt események valamelyike miatt balesetszerűen – előre nem lát- ható okból, véletlenül, váratlanul – a kockázatviselési helyen bekövetkező közvetlen fizikai kára.

3. Fizikai kárnak minősül a károsodott áru olyan mértékű (a minőségbizto- sítási előírásoknak való nem megfelelősége) minőségváltozása, melynek következtében az áru semmilyen eljárással nem tehető felhasználásra al- kalmassá, és azt meg kell semmisíteni.

4. Fagyasztott és (mély)hűtött áruk tárolási hőmérsékletének megváltozá- sát eredményező események:

a. a hűtőberendezés esetén:

– a hűtőberendezés, illetve alkatrészeinek törése vagy elektromos meg- hibásodása, pl. anyag- vagy gyártási hiba, rövidzárlat, szigetelési hiba, túlfeszültség;

– hűtőberendezés meghibásodása során a hűtő-fagyasztóanyagok szi- várgása, elfolyása.

b. a kockázatviselési helyen (ideértve a hűtőberendezést) bekövetkezett:

– tűz, villámcsapás, robbanás vagy összeroppanás;

– épületek víz- és gőzvezetékeinek töréséből eredő vízkár, technológiai csővezeték töréséből eredő kár;

– vihar, jégverés és hónyomás, földrengés,

amennyiben a biztosítási feltételek szerint a fenti események biztosítási eseménynek minősülnek.

c. a kockázatviselési helyet ért:

– az áramszolgáltató közhálózatban fellépett üzemzavar miatti áramki- esés vagy szolgáltatási paraméterek megváltozása;

– a vízszolgáltató közhálózatban fellépett üzemzavar miatti vízhiány vagy szolgáltatási paraméterek megváltozása.

5. A biztosítás nem nyújt fedezetet az alábbi károkra:

a. Magában a berendezésben keletkezett kárra.

b. Elektromos áram kimaradására, a következő okokból:

– az áramszolgáltató szándékos intézkedése, kivéve, amennyiben ennek célja a szolgáltató berendezéseinek kármentése vagy személyi sérülés elkerülése, megaka- dályozása;

– ha a szolgáltató a szolgáltatás változtatását (vagy leállí- tását) jelezte a biztosított felé;

– ha a szolgáltatás változtatását (illetve leállítását) ható- ságilag rendelték el.

c. Áru tárolásával kapcsolatos következő károk:

– az áru természetes romlása miatt bekövetkező károk;

– a biztosított által megállapított és választott, de az adott árunak nem megfelelő tárolási hőmérséklet és légnedvesség által okozott károk.

6. A szerződési feltételeknek, kizárásoknak jelen kiegészítő biztosítással nem érintett részeinek változatlan érvényben hagyása mellett a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki:

a. olyan károkra, amelyek oka:

– káló (mennyiség- vagy térfogatcsökkenés) vagy az áru természetes elváltozása;

– az áru szakszerűtlen vagy hiányos előkezelése vagy cso- magolása, az áru nem kifogástalan állapota a beraktáro- záskor, szakszerűtlen lefagyasztás, célszerűtlen tárolás;

b. azon károkra, amelyek a hűtőberendezés műszaki átadá- sát – beleértve a felújítást, átépítést – követő próbaüzem, próbaterhelés során, illetve a hűtőberendezés hibája ese- tén a szerelés befejezését vagy a végleges helyreállítását megelőző üzembe helyezés és a garantált zavarmentes üzemidő előtti üzembe helyezés előtt következnek be;

c. azon többletköltségekre, amelyek a biztosítási esemény bekövetkezését követően merülnek fel a biztosított áruk mozgatása, mentése, őrzése, tárolása, megsemmisítése körében;

d. a hűtőberendezés rendszeres tisztítását, szokásos karbantar- tását, illetve átvizsgálását meghaladóan harmadik személy által végzett javítás, felújítás során bekövetkező károkra;

e. azokra az árukra, melyek szavatossági ideje lejárt.

7. A szerződési feltételeknek, kizárásoknak és záradékoknak jelen kiegészítő biztosítással nem érintett részleteinek válto- zatlan érvényben hagyása mellett a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alóli mentesüléshez vezet:

a. ha a biztosítási esemény a hűtőberendezés karbantartásá- nak elmulasztása miatt következett be;

b. ha a biztosítási esemény a biztosított/szerződő vagy az üzem üzemeltetésért felelős személynek a szakszerűtlen üzemeltetési utasítása vagy a szükséges utasítások elma- radása miatt következett be;

c. ha a szerződő/biztosított vagy az üzem felelős vezetője az érintett árura nem a megfelelő hőmérséklet vagy légned- vesség betartását írja elő, vagy az előre bejelentett áram- kimaradás vagy vízkimaradás esetén a szükséges vagy vél- hetően szükséges intézkedések megtételét elmulasztja;

d. ha a biztosítási esemény azért következett be, mert a nor- mál időjárási viszonyok által is nyilvánvalóan károsítható biztosított vagyontárgyat vagy a hűtőberendezést a nor- mál időjárási viszonyok hatásainak gondatlanul kitették;

e. ha a biztosítási esemény a hűtőkapacitás nem megfelelő méretezésével összefüggésben következett be;

f. bértárolás esetén, ha a hűtőház üzemeltetőjének fenti a-e. pontokra vonatkozó kötelezettsége a bértárolásra vonat- kozó szerződésben nincs kellően definiálva.

8. A biztosítási fedezet érvényessége

A kiegészítő feltételek a biztosított megnevezett telephelyén tárolt árura

vonatkozó All Risks vagyonbiztosítási szerződéshez kapcsolódik, csak azzal együtt érvényes. Amennyiben a biztosított árut a kockázatviselés helyéről elszállítják, a biztosítási fedezet megszűnik. A biztosítási fedezet csak olyan mélyhűtő berendezésben vagy hűtőházban tárolt fagyasztott és mélyhűtött árukra terjed ki, amelyek a biztosítási esemény bekövetkezése- kor szabályszerűen üzemeltek.

9. Hűtöttáru-nyilvántartás

A biztosítottnak naprakész nyilvántartást kell vezetnie a tárolt hűtöttáruról, feltüntetve a beraktározás napját, valamint az áru nevét és mennyiségét. A nyilvántartásban fel kell tüntetni, ha a raktározott árut másik kockázatvi- selési helyre/hűtőgépi berendezésbe átrakják, akkor is, ha azokat azonos hű- tőberendezés látja el, továbbá feltüntetendő a kitárolt áruk listája a kitárolás napjával együtt. A nyilvántartásvezetés elmaradásának vagy a fentieknek meg nem felelő nyilvántartásvezetés hátrányos következményei a biztosítottat terhelik.

10. Kárenyhítés, kárcsökkentés

A biztosítottnak egy közvetlenül fenyegető vagy bekövetkezett kár esetén a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül is minden tőle telhetőt meg kell tennie a kár elhárítása vagy csökkentése érdekében.

11. Riasztóberendezés

Felek megállapodnak, hogy a díjszámításnál egy olyan riasztóberendezés meglétet veszik figyelembe, amely a zavarokat, a hűtőberendezés üzem- szünetet vagy a hűtőhőmérséklet megnövekedését minden esetben, vasár- nap és ünnepnapokon is egy ügyeleti helyen jelzi, és a kármegelőző intéz- kedéseket lehetővé teszi.

ARV 12 – SPECIÁLIS KÖLTSÉGEK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

1. Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító kockázatviselé- se kiterjed:

a. a javítások (helyreállítások) és pótlások többletköltségeire, amelyek túl- óra, éjszaka vagy munkaszüneti napokon végzett munka következtében merültek fel, feltéve, hogy a biztosító a többletköltségeket igénylő javí- tások (helyreállítások) elvégzését, illetve a pótlást jóváhagyta;

b. az expressz és speciális szállítások fuvardíjainak többletköltségeire;

c. a légi szállítások többletköltségeire;

d. azon költségekre, amelyek a jelen kiegészítő feltétel a-c. pontjában és az All Risks Vagyonbiztosítás „6. Káreseménnyel kapcsolatos költségek” pontban nincsenek felsorolva, de kizárólag abban az esetben, ha a biz- tosító előzetesen írásban jóváhagyta azokat.

2. A jelen kiegészítő feltétel alapján biztosítási szolgáltatás akkor fizethető, ha a többletköltségek biztosítási esemény miatt keletkezett kárral kapcso- latban merültek fel.

3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – káreseményen- ként – legfeljebb 25 százaléka azon biztosítási szolgáltatás- nak, melyet a biztosító ezen kiegészítő feltétel nélkül fizetne.

4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége évente – a káresetek számától függetlenül – a kiegészítő feltétel szerinti első kockázati összegig terjed.

ARV 13 – KÜLÖN FELTÉTELEK DOKUMENTÁCIÓK ÉS OKMÁNYOK BIZTOSÍTÁSÁHOZ

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító kockázatviselése az első kockázat összegének erejéig kiterjed a biztosított saját tulajdonát képező:

– a kockázatviselési helyen megrongálódott vagy megsemmisült doku- mentumainak a káridőpontban aktuális újra-beszerzési (pótlási) költsé- geinek megtérítésére;

– megrongálódott vagy megsemmisült okmányai újra-beszerzése illeték- költségeinek megtérítésére,

amennyiben a kár a biztosítási szerződés szerinti valamely biztosítási ese- mény miatt következett be.

1. Jelen kiegészítő feltételek tekintetében dokumentumnak minősülnek az iratok, tervek, üzleti könyvek, dokumentációk, rajzok, bérleti, szabadalmi, licencia, kiadói, szerzői, márka, védjegy és egyéb jogok leiratai.

2. A fedezet nem terjed ki számítógépek egységein, tárolóin, integrált vagy hordozható periféria egységein, illetve egyéb elektronikusan írható és/vagy olvasható adathordozókon lé- vő dokumentumokban keletkezett károkra.

ARV 14 – JAVÍTÁSOK, FELÚJÍTÁSOK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

1. Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító kockázatviselé- se kiterjed a kisebb javítások, felújítások során a biztosítási szerződéssel biz- tosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem lát- ható okból bekövetkező közvetlen fizikai károkra az alábbiak szerint:

a. A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyak legfeljebb 30 napig tartó garanciális javítása, felújítása, karbantartása során azokban a biz- tosított vagyontárgyakban keletkezett közvetlen fizikai károkat, amely vagyontárgyakon a javítást, felújítást, karbantartást végzik.

b. A biztosító jelen kiegészítő biztosítás alapján sem téríti meg:

− a biztosított vagyontárgyakban az a. pontba nem tarto- zó építési, szerelési tevékenységgel összefüggésben ke- letkezett károkat;

− a födém- és tetőszerkezet megbontásából, az ideiglenes lefedések, letakarások alkalmazásának idején keletkező beázási károkat.

2. Jelen kiegészítő biztosítás nem vonatkozik olyan tevé- kenységre, mely során az épületek, gépek teherhordó eleme- it, szerkezeteit eltávolítják, kiiktatják vagy más módon vál- toztatják.

ARV 15 – KÉSZLETEK HATÁRNAP BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

1. A biztosítási szerződésben megjelölt készletek a mindenkori értékükön vannak biztosítva, de a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső ha- tára azok – a szerződő által meghatározott – csúcsértéke.

2. A szerződő köteles a készletek tényleges biztosítási összegét minden egyes hónapnak a szerződésben meghatározott napját követő 20 napon belül a biztosítónak bejelenteni (határnapi készletérték). A bejelentés elmaradása esetén az utolsó bejelentés szerinti határnapi érték érvényes. Amennyiben a biztosított késik a legelső határnapi érték bejelentésével, a bejelentés biztosí- tóhoz történő beérkezéséig a készletek a biztosítási ajánlat szerinti összegig vannak biztosítva.

3. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén, ha

a. a biztosítási esemény bekövetkezése előtti utolsó bejelentett határnapi érték a csúcsértéket meghaladja, a biztosító a kárt csak a csúcsértéknek a bejelentett határnapi értékéhez viszonyított arányában téríti meg;

b. a biztosítási esemény bekövetkezése előtti utolsó bejelentett határnapi érték alacsonyabb, mint a biztosítási esemény bekövetkeztekori tényle- ges készletérték (alulbiztosítás), a biztosító a kárt csak a bejelentett ha- tárnapi értéknek a tényleges készletértékhez viszonyított arányában té- ríti meg.

4. A biztosító az ajánlaton megjelölt biztosítási összeg alapján előzetes díjat határoz meg, amely egész évre előre fizetendő. Amennyiben a bejelentett határnapi érték az ajánlaton megjelölt biztosítási összeget meghaladja, ezen többlet után – de legfeljebb a maximális biztosítási összegig – pótdí- jat kell fizetni. A pótdíj legfeljebb az adott hónapra az éves díj 1/12-ed része. A pótdíj elszámolása negyedévenként történik.

ARV 16 – NAPELEMEK ÉS NAPKOLLEKTOROK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosított kockázatviselési helyeken – zárt térben és/vagy szabadban – tárolt, üzemelő és biztosítási szerződéssel biztosított napelemeket és napkollektorokat ért balesetszerűen, véletlen, vá- ratlan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai károkra.

1. Előírások a napkollektorokra és napelemekre:

– a vihar biztosítási fedezet feltétele a napelemek rögzítő rendszerének gyártói előírások szerinti, adott szélerősségre méretezéssel történő szak- szerű kivitelezése;

– a jégverés biztosítási fedezetének feltétele a gyártói tanúsítvány rendel- kezésre állása;

– a túlfeszültség biztosítási fedezetének feltétele, hogy az eszközök túlfe- szültségvédelme a telephely védelmi rendszerébe integráltan kiépítésre került.

2. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

– a napelemekben, napkollektorokban a rögzítő-, tartószer- kezetek hibás méretezésével, kivitelezésével vagy karban- tartásának elmulasztásával okozati összefüggésben kelet- keztek;

– a szabadban lévő vagyontárgyakat (ide nem értve a nap- elemeket, napkollektorokat) ért vihar, eső, havas/ónos eső, hódara, hó, hónyomás, jégeső, jégverés miatti károk következményeként a napelemekben, napkollektorokban keletkeztek;

– a napelemekben vihar hatására a rögzítő-, tartószerkezetek hibás méretezésével, kivitelezésével vagy karbantartásá- nak elmulasztásával okozati összefüggésben keletkeztek.

ARV 17 – ÉPÜLETHEZ FIZIKAILAG TARTÓSAN RÖGZÍTETT VAGYONTÁRGYAK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége kiterjed a biztosított épülethez fizikailag tartósan rögzített va- gyontárgyak eltulajdonításából eredő dologi kárra, melyet a biztosító a biz- tosítási szerződésben meghatározott kártérítési (szub)limit erejéig, annak hiánya esetén biztosítási eseményenként, telephelyenként és biztosítási időszakonként legfeljebb 200 000 forint összeghatárig térít.

ARV 18/1 – TELEPHELYEN TÁROLT GÉPJÁRMŰVEK TŰZ-, ELEMI KÁR ÉS TELEPHELYI TÖRÉS KOCKÁZATÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosított kockázatviselési helye- ken – zárt térben és/vagy szabadban – tárolt, biztosítási szerződéssel bizto- sított gépjárművekben balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látha- tó okból bekövetkező közvetlen fizikai károkra.

1. Biztosítási események

A biztosító kockázatviselése a biztosított telephelyre meghatározott, alább felsorolt biztosítási eseményekre terjed ki, amennyiben a káresemény sem- milyen összefüggésben nincs a biztosított gépjárművek üzemeltetésével, működtetésével, mozgatásával vagy használatával.

A jelen kiegészítő feltétel kizárólag a kockázatviselési helyre (telephelyre) érvényben lévő All Risks Vagyonbiztosítással mint alapbiztosítással együtte- sen érvényes.

a. Tűz- és elemi kár események

Tűz, villámcsapás, robbanás, személyzet által irányított légi jármű vagy rakományának lezuhanása, vihar (minimum 20 m/s sebességű szél) által sodort tárgyak ütközése, felhőszakadás, jégverés, összegyűlt hó rázu-

hanása (hónyomás), árvíz, földrengés, szikla-, kő- és földomlás, isme- retlen üreg beomlása, földcsuszamlás, idegen tárgy rádőlése.

Az árvíz és földrengés eseményekre 30 nap várakozási idő vonatkozik.

b. Telephelyi töréskár

A biztosított gépjárműben, alkatrészeiben, biztosítható tartozékaiban bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás által keletkezett közvetlen fizikai károsodás (sérülés).

A biztosító továbbra sem téríti meg a nem baleseti jellegű töréskárt, amely pl. műszaki hiba, alkatrészleválás, anyagfáradás, hű- tővíz megfagyása folytán következett be.

2. Biztosítható vagyontárgyak

Biztosítható vagyontárgyaknak minősülnek a biztosítási szerződésben meg- határozott kockázatviselés helyén – értékesítés és/vagy javítás céljából – tá- rolt személy- és haszongépjárművek, valamint a hozzájuk kapcsolódó, a gépjármű rendeltetésszerű üzemben tartáshoz szükséges tartozékok, be- szerelt és rögzített gyári alapfelszereltség.

A biztosítási fedezet az idegen tulajdonú, bizományba, értékesítésre, javí- tásra átvett gépjárművekre abban az esetben terjed ki, ha a biztosított a gépjármű telephelyre történő beérkezésekor jegyzőkönyvet (vagy munkala- pot) vett fel, melynek tartalma az alábbiakat tartalmazza:

– a gépjármű azonosítására alkalmas paramétereit, úgymint rendszámát, alvázszámát, márkáját, típusát, évjáratát;

– a gépjármű átvételkori látható sérüléseinek, hiányosságainak részlete- zését.

Jegyzőkönyv hiányában a gépjárműre a biztosítási fedezet nem terjed ki.

Nem terjed ki a biztosítás a biztosított gépjárműben elhelye- zett poggyászra.

3. Biztosítási összeg

a. Az egyes gépjárművek biztosítási összegét az alábbiak szerint kell meg- határozni:

– a biztosított saját tulajdonában lévő gépjárművei esetén azok beszer- zési ára, melyet növelhetnek a beszerzést terhelő egyéb felmerült és megfizetett költségek, amennyiben ezek a biztosítottat terhelték;

– bizományba átvett gépjárművek esetén azok átvételi bizonylat sze- rinti értéke, amely azonban nem haladhatja meg a gépjárműnek az átvétel időpontjában érvényes újra-beszerzésének költségét.

b. A biztosító beszerzési bizonylatok hiányában az adott évben érvényes magyarországi Eurotax Katalógusnak megfelelően fogadja el a gépjár- művek biztosítási összegét. Amennyiben a gépjármű nem szerepel az Eurotax Katalógusban, úgy a biztosítási összeg a piaci értékelés alapján kerül meghatározásra.

c. A biztosítási szerződés szerinti teljes biztosítási összeget a biztosított te- lephelyen a biztosítási időszakon belül egy időben tárolt gépjárművek maximális darabszáma és maximális egyedi értéke alapján kell megha- tározni.

4. A kockázatviselés helye és ideje

A biztosítás Magyarország közigazgatási határán belül elhelyezkedő, a biz- tosítási kötvényen a kockázatviselés helyeként leírt, kizárólag a biztosított gépjárművek értékesítéséhez és javításához kapcsolódó tárolásra kialakított elkülönített telephelyen (ideértve a szerelő, festő, fényező műhelyeket, be- mutatótermeket, szalonokat is, viszont ide nem értve a vámszabadterüle- teket) elhelyezett biztosított vagyontárgyakra terjed ki.

A szerződés szempontjából elkülönítettnek minősül a telephely, ha

a. a közúti közlekedéstől elkülönül;

b. a telephelyen belül a KRESZ előírásai érvényesek;

c. kerítéssel védett, valamint a gépjármű- és a személykapu üzemidőn kívül legalább egy darab biztonsági zárral lezárt;

d. a sötétedés beálltától kezdődően a tárolt járművek jól láthatóan megvi- lágítottak;

e. a telephely őrzése megfelel az alábbi minimális követelmények:

– a szakképzett és a jogszabályi előírásoknak megfelelő őrszemélyzet alkalmazotti – vagy ezzel egyenértékű megbízásos – jogviszonnyal

rendelkezik vagy hatósági engedéllyel rendelkező őrző szervezet (vál- lalkozás);

– az őrszemélyzet az üzemmenet befejezésétől az üzemmenet meg- kezdéséig (éjjel, munkaszüneti napokon és 3 óránál hosszabb mun- kaszünet alatt) szolgálatban van;

– megfelelő rendszer (technikai rendszer) ellenőrzi, hogy az őr az előírt körüljárásokat betartotta-e;

– az őr a telephely körüljárása során csak olyan elektromos hordozha- tó lámpát használ, amely törés ellen megfelelően védett;

– azoknak a helyiségeknek a megvilágítására, amelyekben tűz- és rob- banásveszélyes anyagok találhatók, az őr elektromos biztonsági lám- pát használ.

f. A biztosító kockázatviselése szempontjából zárt térben tároltnak tekin- tendők azok a biztosított járművek, amelyeket a szerződésben megha- tározott helyen (telephelyen) lévő, szilárd falazatú és tetőzetű épületben vagy ilyen épület helyiségeiben tárolnak.

g. A biztosító kockázatviselése szempontjából szabadban tároltnak tekin- tendők azok a biztosított járművek, amelyeket a szerződésben megha- tározott kockázatviselési helyen (telephelyen) vagy szabadban, vagy az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedéssel ellátott épít- ményekben, vagy olyan építményben tárolnak, amelynek legalább egy oldala nyitott.

h. A telephelyen tárolt, biztosított járművekre vonatkozóan a biztosító kockázatviselésének kezdete azok telephelyi átvételét és nyilvántartásba vételét követő nap 0 órája, mely azonban nem lehet korábbi, mint a biz- tosítási szerződés szerinti kockázatviselés kezdeti időpontja.

i. A biztosító kockázatviselése a biztosított járművekre

– azon időtartam alatt nem áll fenn, ameddig a biztosított jármű a telephely területét bármely okból, akár ideigle- nesen is elhagyja;

– megszűnik, ha a biztosított gépjármű a telephelyet vég- leg elhagyja;

– megszűnik, ha a telephelyre vonatkozó biztosítás meg- szűnik.

5. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító biztosítási eseménnyel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége – részkár és totálkár esetén egyaránt – a biztosítási összegre, ezen belül – úgy az egyes gépjárművekre, mint a teljes biztosított gépjárműállományra vo- natkozóan – a szerződésben meghatározott káronkénti, illetve éves limit- összegre (első kockázati összeg) korlátozódik, a következők szerint.

a. A biztosító a sérült gépjármű – a kár időpontját közvetlenül megelőző állapotba történő – helyreállítása esetén a káridőponti értéknek megfe- lelő – a káresemény napja szerinti – helyreállítási költséget téríti meg a következők figyelembevételével:

– a javítás anyagköltségéből a gépjármű korának és avultságának meg- felelő értékemelkedést a biztosító levonja;

– ha a sérült alkatrész vagy tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, az abból eredő többletköltséget a biztosító nem téríti meg;

– a gépjárművek ablaküvegeinek sérülése esetén a csere csak akkor in- dokolt, ha a sérült üveg az üzemben tartásra vonatkozó hatósági elő- írásoknak nem felel meg;

– a biztosító kizárólag a káresemény folytán sérült felületek fényezésé- nek költségeit téríti meg (részfényezés, de ide nem értve a melléfé- nyezést);

– a felek jogosultak – a kárfelvételi szemle alapján becsült kárérték (pl. előkalkuláció) figyelembevételével, javítási bizonylatok nélkül – a helyreállítási költségek tekintetében írásban megállapodást kötni.

b. Amennyiben a biztosítási esemény következtében megrongálódott gép- jármű helyreállítása műszakilag vagy gazdaságilag nem indokolt (totál- kár), a biztosító a maradvány (roncs) értékkel csökkentett káridőponti értéket téríti meg. Műszakilag akkor tekintendő totálkárosnak a gépjár- mű, ha olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítása technológiai aka- dályba ütközik, nem lehetséges. Gazdaságilag nem indokolt a helyreál- lítás, ha annak költsége meghaladja a káridőponti érték 80%-át.

c. A biztosító a megállapított kárösszeget az önrészesedés összegével csökkenti a következők szerint:

– az önrészesedés mértéke vihar, jégverés és hónyomás események ki- vételével: a kárösszeg 10%-a, de minimum 100 000 Ft;

– az önrészesedés mértéke vihar, jégverés és hónyomás eseményekre vonatkozóan: a kárösszeg 20%-a, de minimum 100 000 Ft.

Az önrészesedést káreseményenként és gépjárművenként kell figyelem- be venni.

A szerződő felek a fent írtaktól eltérő önrészekben is megállapodhatnak.

d. A biztosító nem téríti meg a biztosítási esemény miatt ká- rosodott gépjárműben annak javítása, illetve helyreállítá- sa után fennmaradó értékcsökkenést.

e. A biztosító a káridőponti (avult) értéket a gépjármű tényleges műszaki állapotának és az első forgalomba helyezéstől a káreseményig bekövet- kezett értékmódosító tényezők figyelembevételével határozza meg.

f. A biztosító a helyreállítás, illetve pótlás költségeinek vám- és áfatartal- mát csak abban az esetben téríti meg, ha ezek káresemény utáni meg- fizetése a biztosítottat terhelik, és a biztosítási összeg megállapításánál ezek a költségek figyelembevételre kerültek.

g. A biztosító nem téríti meg azt a töréskárt, amely úgy ke-

letkezett, hogy a kárt okozó gépjárművet nem a biztosí- tott vagy alkalmazottja vezette.

h. A biztosító nem téríti meg továbbá a vandalizmus által okozott károkat.

i. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha:

– a biztosítási eseménnyel érintett gépjárműről bebizo- nyosodik, hogy az lopott volt;

– a gépjárművet a szerződő fél, biztosított vagy alkalma- zottja érvényes gépjárművezetői engedély nélkül vezette;

– a gépjárművet túlterhelték vagy üzemeltetését, vonta- tását szakszerűtlenül végezték;

– a kár – a forgalmi engedély érvényességétől függetlenül – a gépjármű biztonsági berendezéseinek súlyosan elhanya- golt műszaki állapotával összefüggésben következett be.

j. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a gépjármű tulajdonosa más olyan érvényes biztosítással rendelkezik, amely alapján a keletkezett kár térül.

6. Egyéb rendelkezések

A biztosítási szolgáltatásokra kizárólag a biztosított járművek megóvásában érdekelt biztosított jogosult, még abban az esetben is, ha nem tulajdono- sa, illetve üzemben tartója a biztosításba vont gépjárműnek.

ARV 18/2 – TELEPHELYEN TÁROLT GÉPJÁRMŰVEK BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS KOCKÁZATÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosított kockázatviselési helye- ken – zárt térben és/vagy szabadban – tárolt, biztosítási szerződéssel bizto- sított gépjárművekben balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látha- tó okból bekövetkező közvetlen fizikai károkra.

1. Biztosítási események

A biztosító kockázatviselése a biztosított telephelyre meghatározott, alább felsorolt biztosítási eseményekre terjed ki, amennyiben a káresemény sem- milyen összefüggésben nincs a biztosított gépjárművek üzemeltetésével, működtetésével vagy használatával.

A jelen kiegészítő biztosítás kizárólag a kockázatviselési helyre (telephelyre) érvényben lévő vagyonbiztosítással, mint alapbiztosítással együttesen ér- vényes.

Jelen kiegészítő feltétel tekintetében biztosítási esemény a lopás és rablás: a kockázatviselés helyén levő biztosított és lezárt gépjárművek, illetve a le- zárt gépjárművekben elhelyezett – biztosítottnak minősülő – tartozékok el- lopása, a gépjármű önkényes elvétele, elrablása, valamint e cselekmények- kel összefüggésben elkövetett rongálása, a rongálás abban az esetben is, ha az eltulajdonítás meghiúsul (továbbiakban lopáskár).

A lopáskárokra vonatkozóan a biztosító kockázatvállalásának feltétele, hogy a telephelyen tárolt gépjárművek kulcsai és okmányai állandóan felügyelt helyiségben, lezárt lemezszekrényben vagy más zárt értéktárolóban legye- nek tárolva. Szabadban tárolt járművek esetében további feltétel, hogy azok lezárt állapotban legyenek.

A biztosító nem téríti meg:

– a lopáskárokat, amennyiben a lopás időpontjában a telep- hely nem felelt meg a jelen kiegészítő feltétel 4. pontjá- ban foglalt előírásoknak;

– azokat a lopáskárokat (kivéve rablás), amelyek a telep nyitva tartása (hivatalos és rendkívüli egyaránt) alatt kö- vetkeztek be.

2. Biztosítható vagyontárgyak

Biztosítható vagyontárgyaknak minősülnek a biztosítási szerződésben meg- határozott kockázatviselés helyén – értékesítés és/vagy javítás céljából – tá- rolt személy- és haszongépjárművek, valamint a hozzájuk kapcsolódó, a gépjármű rendeltetésszerű üzemben tartásához szükséges tartozékok, be- szerelt és rögzített gyári alapfelszereltség.

A biztosítási fedezet az idegen tulajdonú, bizományba, értékesítésre, javí- tásra átvett gépjárművekre abban az esetben terjed ki, ha a biztosított a gépjármű telephelyre történő beérkezésekor jegyzőkönyvet (vagy munkala- pot) vett fel, melynek tartalma az alábbiakat tartalmazza:

– a gépjármű azonosítására alkalmas paramétereit, úgymint rendszámát, alvázszámát, márkáját, típusát, évjáratát;

– a gépjármű átvételkori látható sérüléseinek, hiányosságainak részlete- zését.

Jegyzőkönyv hiányában a gépjárműre a biztosítási fedezet nem terjed ki.

Nem terjed ki a biztosítás a biztosított gépjárműben elhelye- zett poggyászra.

3. Biztosítási összeg

a. Az egyes gépjárművek biztosítási összegét az alábbiak szerint kell meg- határozni:

– a biztosított saját tulajdonában lévő gépjárművei esetén azok beszer- zési ára, melyet növelhetnek a beszerzést terhelő egyéb felmerült és megfizetett költségek, amennyiben ezek a biztosítottat terhelték;

– bizományba átvett gépjárművek esetén azok átvételi bizonylat sze- rinti értéke, amely azonban nem haladhatja meg a gépjárműnek az átvétel időpontjában érvényes újra-beszerzésének költségét.

b. A biztosító beszerzési bizonylatok hiányában az adott évben érvényes magyarországi Eurotax Katalógusnak megfelelően fogadja el a gépjár- művek biztosítási összegét. Amennyiben a gépjármű nem szerepel az Eurotax Katalógusban, úgy a biztosítási összeg a piaci értékelés alapján kerül meghatározásra.

c. A biztosítási szerződés szerinti teljes biztosítási összeget a biztosított te- lephelyen a biztosítási időszakon belül egy időben tárolt gépjárművek maximális darabszáma és maximális egyedi értéke alapján kell megha- tározni.

4. A kockázatviselés helye és ideje

A biztosítás Magyarország közigazgatási határán belül elhelyezkedő, a biz- tosítási kötvényen a kockázatviselés helyeként leírt, kizárólag a biztosított gépjárművek értékesítéséhez és javításához kapcsolódó tárolásra kialakított elkülönített telephelyen (ideértve a szerelő, festő, fényező műhelyeket, be- mutatótermeket, szalonokat is, viszont ide nem értve a vámszabadterüle- teket) elhelyezett biztosított vagyontárgyakra terjed ki.

A szerződés szempontjából elkülönítettnek minősül a telephely, ha

a. a közúti közlekedéstől elkülönül;

b. a telephelyen belül a KRESZ előírásai érvényesek;

c. kerítéssel védett, valamint a gépjármű- és a személykapu üzemidőn kívül legalább egy darab biztonsági zárral lezárt;

d. a sötétedés beálltától kezdődően a tárolt járművek jól láthatóan megvi- lágítottak;

e. a telephely őrzése megfelel az alábbi minimális követelményeknek:

– a szakképzett és a jogszabályi előírásoknak megfelelő őrszemélyzet al- kalmazotti – vagy ezzel egyenértékű megbízásos – jogviszonnyal rendel- kezik vagy hatósági engedéllyel rendelkező őrző szervezet (vállalkozás);

– az őrszemélyzet az üzemmenet befejezésétől az üzemmenet meg- kezdéséig (éjjel, munkaszüneti napokon és 3 óránál hosszabb mun- kaszünet alatt) szolgálatban van;

– megfelelő rendszer (technikai rendszer) ellenőrzi, hogy az őr az előírt körüljárásokat betartotta-e;

– az őr a telephely körüljárása során csak olyan elektromos hordozha- tó lámpát használ, amely törés ellen megfelelően védett;

– azoknak a helyiségeknek a megvilágítására, amelyekben tűz- és rob- banásveszélyes anyagok találhatók, az őr elektromos biztonsági lám- pát használ.

f. A biztosító kockázatviselése szempontjából zárt térben tároltnak tekin- tendők azok a biztosított járművek, amelyeket a szerződésben megha- tározott helyen (telephelyen) lévő, szilárd falazatú és tetőzetű épületben vagy ilyen épület helyiségeiben tárolnak.

g. A biztosító kockázatviselése szempontjából szabadban tároltnak tekin- tendők azok a biztosított járművek, amelyeket a szerződésben megha- tározott kockázatviselési helyen (telephelyen) vagy szabadban, vagy az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedéssel ellátott épít- ményekben, vagy olyan építményben tárolnak, amelynek legalább egy oldala nyitott.

h. A telephelyen tárolt, biztosított járművekre vonatkozóan a biztosító kockázatviselésének kezdete azok telephelyi átvételét és nyilvántartásba vételét követő nap 0 órája, mely azonban nem lehet korábbi, mint a biz- tosítási szerződés szerinti kockázatviselés kezdeti időpontja.

i. A biztosító kockázatviselése a biztosított járművekre

– azon időtartam alatt nem áll fenn, ameddig a biztosított jármű a telephely területét bármely okból, akár ideigle- nesen is elhagyja;

– megszűnik, ha a biztosított gépjármű a telephelyet vég- leg elhagyja;

– megszűnik, ha a telephelyre vonatkozó biztosítás meg- szűnik.

5. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító biztosítási eseménnyel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége – részkár és totálkár esetén egyaránt – a biztosítási összegre, ezen belül – úgy az egyes gépjárművekre, mint a teljes biztosított gépjárműállományra vo- natkozóan – a szerződésben meghatározott káronkénti, illetve éves limit- összegre (első kockázati összeg) korlátozódik, a következők szerint.

a. A biztosító lopáskár esetén a meg nem került gépjárműnek a káridő- ponti értékét téríti meg.

b. A biztosító a megállapított kárösszeget az önrészesedés összegével csök- kenti, melynek mértéke a kárösszeg 10%-a, de minimum 100 000 Ft; Az önrészesedést káreseményenként és gépjárművenként kell figyelem- be venni.

A szerződő felek a fent írtaktól eltérő önrészekben is megállapodhatnak.

c. A biztosító a káridőponti (avult) értéket a gépjármű tényleges műszaki állapotának és az első forgalomba helyezéstől a káreseményig bekövet- kezett értékmódosító tényezők figyelembevételével határozza meg.

d. A biztosító a helyreállítás, illetve pótlás költségeinek vám- és áfatartal- mát csak abban az esetben téríti meg, ha ezek káresemény utáni meg- fizetése a biztosítottat terhelik, és a biztosítási összeg megállapításánál ezek a költségek figyelembevételre kerültek.

e. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a biztosítási eseménnyel érintett gépjárműről bebizonyoso- dik, hogy az lopott volt.

f. A biztosító nem téríti meg a vandalizmus által okozott ká- rokat.

g. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha:

– a gépjármű tulajdonosa más olyan érvényes biztosítás- sal rendelkezik, amely alapján a keletkezett kár térül;

– csalás útján vagy azzal összefüggésben következett be a kár.

6. Egyéb rendelkezések

A biztosítási szolgáltatásokra kizárólag a biztosított járművek megóvásában érdekelt biztosított jogosult, még abban az esetben is, ha nem tulajdono- sa, illetve üzembentartója a biztosításba vont gépjárműnek.

ARV 19 – TARTALÉK BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG (ELŐGONDOSKODÁS)

1. Tartalék biztosítási összeg a következő saját tulajdonú vagyontárgyakra (vagyoncsoportokra) határozható meg:

a. építmények (épületek, építészeti műtárgyak);

b. gépek, berendezések.

2. A tartalék biztosítási összeg a következők miatti – a biztosítási időszakon (egy éven) belüli – értékemelkedésre vonatkozik:

a. építményeknél (épületeknél, építészeti műtárgyaknál): az újonnan épült részekre, hozzáépítésekre, helyreállításokra, nem megfe- lelő értékelésekre;

b. gépek, berendezések esetében: az új beszerzésekre, helyreállítá-

sokra, cserékre, nem megfelelő értékelésekre.

Az egyes vagyoncsoportokra meghatározott tartalék biztosítási összegek nem vonhatók össze.

3. Tartalék biztosítási összeg a biztosítási szerződés szerinti vagyoncsoport biztosítási összegének 20%-áig határozható meg.

4. Amennyiben a biztosítási időszakon (egy éven) belüli értékemelkedés meghaladja a tartalék biztosítási összeget, abban az esetben a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget módosítani szükséges.

Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a jelen All Risks Vagyonbiz- tosítás az előző All Risks Vagyonbiztosítástól, valamint a ko- rábban alkalmazott szerződési gyakorlattól több ponton eltér. Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosí- tási szerződésben alkalmazott kizárásokat jelen szerződési feltétel figyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartal- mazza.

A jelen feltétel a korábbi feltételtől az alábbiakban tér el lé- nyegesen:

– módosult a szerződési feltétel struktúrája, az egyes feje- zetek sorrendje;

– a kockázatviselés helyére vonatkozó fejezet törlésre ke- rült, a továbbiakban a VÁSZF tartalmazza;

– kiegészült azon épületrészek és -tartozékok listája, ame- lyek az építmények biztosítási összegébe beleértendők;

– a gépek és berendezések, illetve az egyéb berendezések va- gyoncsoportok definíciója pontosításra került (a bútorok az egyéb vagyontárgyak vagyoncsoportban biztosíthatók);

– a muzeális vagyontárgyak biztosíthatósága feltételeit pontosítottuk (tételes lista);

– a nem biztosítható vagyontárgyak köre kiegészült;

– biztosítási összegek és értékelési mód kapcsán törlésre ke- rült az időérték, helyette bevezetésre került a műszaki avult érték; bevezetésre került a bruttó könyv szerinti érték és csúcsérték; a piaci érték és az általános érték tör- lésre került;

– az új értéken biztosított vagyontárgyak maximális műsza- ki elhasználódását módosítottuk (minden vagyoncsoport esetében egységesen legfeljebb 30%);

– a kizárásokat pontosítottuk és összehangoltuk a VÁSZF-fel;

– „A biztosítási összeg változása kártérítés esetén” pont tör- lésre került, a továbbiakban a VÁSZF tartalmazza;

– az All Risks Vagyonbiztosításhoz kapcsolódó kiegészítő feltételek megjelölésre kerültek egységes kóddal (ARV);

– a kiegészítő biztosításokat és a hozzájuk tartozó alapbiz- tosítási kizárásokat összehangoltuk;

– Üzemszünet biztosítás kiegészítő feltételei törlésre kerül- tek, a továbbiakban külön feltételként alkalmazzuk;

– új kiegészítő biztosításokat vezettünk be: Vandalizmus ál- tal okozott károkra vonatkozó kiegészítő feltételek, Dekon- taminációs költségek kiegészítő biztosítás, Javítások, fel- újítások biztosításának kiegészítő feltételei, Szolgáltatás kimaradásából származó károk biztosításának kiegészítő feltételei, Hűtött áruk megromlásából eredő károk biztosí- tásának kiegészítő feltételei, Napelemek és napkollektorok biztosításának kiegészítő feltételei, Épülethez fizikailag tartósan rögzített vagyontárgyak biztosításának kiegészítő feltételei;

– a munkavállalók használati tárgyainak biztosítására vo- natkozó záradék törlésre került, a kockázat alapbiztosítási esemény lett;

– Betöréses lopás- és rablásbiztosításhoz kapcsolódó VÉD zá- radék törlésre került, a továbbiakban külön feltételként alkalmazzuk.

Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C – Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1049 – Internet: xxx.xxxxxxxx.xx Telefon: x00 0 000 0000 – Fax: x00 0 000 0000

Társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C – Fôvárosi Törvényszék Cégbírósága: Cg. 00-00-000000