Common use of A biztosítási szerződés megszűnésének esetei Clause in Contracts

A biztosítási szerződés megszűnésének esetei. 1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenné válás: ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy annak érintett része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg. A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni. A biztosítási érdek megszünéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja. 1.6.2. Rendes felmondás: a határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel felmondhatják. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik. 1.6.3. Díjnemfizetés: ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A Biztosító jogosult a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteni. Abban az esetben, ha a szerződés a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. 1.6.4. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik. 1.6.5. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítésére.

A biztosítási szerződés megszűnésének esetei. 1.6.1. Érdekmúlás6.1 A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn, lehetetlenné válás: ha kivéve az érdekmúlást, mely esetben az érdekmúlás időpontjáig. 6.2 Ha a biztosító kockázatviselésének tartama szerződés hatálya alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnikérdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válikvált, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik. 6.3 Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni. 6.4 Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés - vagy annak érintett megfelelő része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve megszűnik. 6.5 Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti vagy annak megfelelő része megszűnik. 6.6 A Szerződő/Biztosított halálával a szerződés nem szűnik meg. A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni. A biztosítási érdek megszünéséhez megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja. 1.6.2. Rendes felmondás: a 6.7 A határozatlan időre kötött tartamú biztosítási szerződést a felek írásban, – 30 nap felmondási idővel – a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel végére írásban felmondhatják. 6.8 A Szerződő megfelelő határidőben beérkezett felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 30 napon belül a Szerződő által teljesített befizetésekkel elszámolni. A felmondás akkor hatályos, ha Szerződő érvényesen nem mondhat le az a másik félhez határidőben megérkezikőt megillető felmondási jogról. 1.6.3. Díjnemfizetés: ha 6.9 Ha a Szerződő az esedékes biztosítási díj díjat nem kerül megfizetésrefizeti meg, a biztosító díjfizetésre a következményekre történő felszólítást küld, amelyben figyelmeztetés mellett – a díj megfizetésére vonatkozóan Szerződőt a felszólító felszólítás elküldésétől számított legalább harminc 30 napos póthatáridőt határoz megpóthatáridő tűzésével – a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A Biztosító jogosult díjnemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteniszerződést. Abban az esetbenE díjat a biztosító 15 napon belül visszautalja, ha levonva belőle azt a díjrészt, amely a díjnemfizetés miatti megszűnés előtti – díjjal fedezetlen – kockázatviseléssel arányos. 6.10 Ha a szerződés a fentiekben jelen feltételek I.6.9. pontjában írt módon (1.6.3. pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, akkor a szerződő fél Szerződő a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fennSzerződő megfizeti. 1.6.4. Közös megegyezés: 6.11 A szerződést a felek a szerződést feleknek lehetőségük van közös megegyezéssel megszüntethetikis megszüntetni. 1.6.56.12 A 3.8. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően pont esetében a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig szankció, korlátozás, vagy a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítéséretilalom hatályba lépésének napjával.

A biztosítási szerződés megszűnésének esetei. 1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenné válás: ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy annak érintett része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg. A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni. A biztosítási érdek megszünéséhez megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéigmegszűntéig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja. 1.6.2. Rendes rendes felmondás: a határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel felmondhatják. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik. 1.6.3. Díjnemfizetésdíjnemfizetés: ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A Biztosító jogosult a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteni. Abban az esetben, ha a szerződés a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. 1.6.4. Közös közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik. 1.6.5. A a Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítésére.

A biztosítási szerződés megszűnésének esetei. 1.6.1. Érdekmúlás6.1 A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn, lehetetlenné válás: ha kivéve az érdekmúlást, mely esetben az érdekmúlás időpontjáig. 6.2 Ha a biztosító kockázatviselésének tartama szerződés hatálya alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnikérdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válikvált, a szerződés - vagy szerződés, illetőleg annak érintett megfelelő része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve megszűnik. 6.3 Ha a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjávalbekövetkezik, és ezzel összefüggésben a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A Biztosítót ilyen esetben szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosítási biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni. 6.4 A Szerződő/Biztosított halálával a szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti nem szűnik meg. A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni. A biztosítási érdek megszünéséhez megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja. 1.6.2. Rendes felmondás: a 6.5 A határozatlan időre kötött tartamú biztosítási szerződést a felek írásban, – 30 nap felmondási idővel – a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel végére írásban felmondhatják. 6.6 A Szerződő megfelelő határidőben beérkezett felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 30 napon belül a Szerződő által teljesített befizetésekkel elszámolni. A felmondás akkor hatályos, ha Szerződő érvényesen nem mondhat le az a másik félhez határidőben megérkezikőt megillető felmondási jogról. 1.6.3. Díjnemfizetés: ha 6.7 Ha a Szerződő az esedékes biztosítási díj díjat nem kerül megfizetésrefizeti meg, a biztosító díjfizetésre a következményekre történő felszólítást küld, amelyben figyelmeztetés mellett – a díj megfizetésére vonatkozóan Szerződőt a felszólító felszólítás elküldésétől számított legalább harminc 30 napos póthatáridőt határoz megpóthatáridő tűzésével – a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A Biztosító jogosult díjnemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteniszerződést. Abban az esetben, ha E díjat a szerződés a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz biztosító 15 napon belül írásban kérheti visszautalja, levonva belőle azt a biztosítót díjrészt, amely a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett miatti megszűnés előtti – díjjal arányos időtartamra marad fennfedezetlen – kockázatviseléssel arányos. 1.6.4. Közös megegyezés: 6.8 A szerződést a felek a szerződést feleknek lehetőségük van közös megegyezéssel megszüntethetikis megszüntetni. 1.6.56.9 A 3.8. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően pont esetében a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig szankció, korlátozás, vagy a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítéséretilalom hatályba lépésének napjával.

A biztosítási szerződés megszűnésének esetei. 1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenné váláslehetetlenülés: ha a biztosító Biztosító kockázatvi- selésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, be- következése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik. Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítottnak Biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése be- következése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy annak érintett része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben eset- ben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg. A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító Biz- tosító részére be kell mutatni. A biztosítási érdek megszünéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja. 1.6.2. Rendes felmondásFelmondás: a határozatlan időre kötött felek a szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel végére írásban felmondhatják. A felmondás akkor hatályos, ha az felmondási idő harminc nap. Szerződő felmondása esetén a másik félhez határidőben megérkezikfelmondásnak a Biztosítóhoz leg- alább harminc nappal a biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie. 1.6.3. DíjnemfizetésDíjfizetési kötelezettség elmulasztása, részleges díj- fizetés: ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biztosító Biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal a póthatár- idő napjával megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A Biztosító jogosult a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteni. Abban az esetben, ha a szerződés a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében következté- ben szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés kockázatvi- selés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt meg- szűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak idő- szak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Ezen időtartam leteltével a Biztosító kockázatviselése megszűnik. 1.6.4. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel meg- egyezéssel bármikor megszüntethetik. 1.6.5. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítésére.

A biztosítási szerződés megszűnésének esetei. 1.6.1. Érdekmúlás6.1 Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn, lehetetlenné válás: ha kivéve az érdekmúlást, mely esetben az érdekmúlás időpontjáig. 6.2 Ha a biztosító kockázatviselésének tartama szerződés hatálya alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnikérdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válikvált (pl. a biztosított jármű eladásra került), a szerződés - vagy szerződés, illetőleg annak érintett megfelelő része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve (érdekmúlás). Az érdekmúlás tényét hitelt érdemlően igazolni kell (pl. adásvételi szerződéssel). 6.3 Ha a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjávalbekövetkezik (pl. a biztosított járművet ellopják), és ezzel összefüggésben a szerződés megszűnik, Biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A Biztosítót ilyen szerződés megszűnésének egyéb eseteiben Biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, Biztosító a díjtöbblettel aszerint számol el, hogy a szerződés önálló szerződésként jött-e létre (ekkor a díjtöbbletet visszatéríti) vagy egy már meglévő szerződés módosításaként jött-e létre (ez esetben a biztosítási díjtöbbletet az eredeti szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg. A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni. A biztosítási érdek megszünéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatjakövetkező esedékességekor beszámítja). 1.6.2. Rendes felmondás: a 6.4 A határozatlan időre kötött tartamú biztosítási szerződést a felek írásban, Felek – 30 nap felmondási idővel – a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel végére írásban felmondhatják. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik. 1.6.36.5 A Szerződő megfelelő határidőben beérkezett felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően Biztosító köteles 30 napon belül a Szerződő által teljesített befizetésekkel elszámolni. Díjnemfizetés: ha Szerződő felmondó nyilatkozatát a xxxxx@xxxxx.xx e-mail címre küldheti el. 6.6 Ha Szerződő az esedékes biztosítási díj díjat nem kerül megfizetésrefizeti meg, Biztosító a biztosító díjfizetésre következményekre történő felszólítást küld, amelyben figyelmeztetés mellett Szerződőt – a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító felszólítás elküldésétől számított legalább harminc 30 napos póthatáridőt határoz megpóthatáridő tűzésével – a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A Biztosító jogosult díj-nemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteniszerződést. Abban az esetben, ha E díjat a szerződés a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz biztosító 15 napon belül írásban kérheti visszautalja, levonva belőle azt a biztosítót díjrészt, amely a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díj-nemfizetés miatti megszűnés előtti – díjjal arányos időtartamra marad fennfedezetlen – kockázatviseléssel arányos. 1.6.4. Közös megegyezés: a felek a 6.7 A szerződést Feleknek lehetőségük van közös megegyezéssel megszüntethetikis megszüntetni. 1.6.5. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítésére.

A biztosítási szerződés megszűnésének esetei. 1.6.1. Érdekmúlás6.1 A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn, lehetetlenné válás: ha kivéve az érdekmúlást, mely esetben az érdekmúlás időpontjáig. 6.2 Ha a biztosító kockázatviselésének tartama szerződés hatálya alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnikérdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válikvált, a szerződés - vagy szerződés, illetőleg annak érintett megfelelő része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve megszűnik. 6.3 Ha a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjávalbekövetkezik, és ezzel összefüggésben a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A Biztosítót ilyen esetben szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosítási biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni. 6.4 A Szerződő/Biztosított halálával a szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti nem szűnik meg. A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni. A biztosítási érdek megszünéséhez megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja. 1.6.2. Rendes felmondás: a 6.5 A határozatlan időre kötött tartamú biztosítási szerződést a felek írásban, – 30 nap felmondási idővel – a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel végére írásban felmondhatják. 6.6 A Szerződő megfelelő határidőben beérkezett felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 30 napon belül a Szerződő által teljesített befizetésekkel elszámolni. A felmondás akkor hatályos, ha Szerződő érvényesen nem mondhat le az a másik félhez határidőben megérkezikőt megillető felmondási jogról. 1.6.3. Díjnemfizetés: ha 6.7 Ha a Szerződő az esedékes biztosítási díj díjat nem kerül megfizetésrefizeti meg, a biztosító díjfizetésre a következményekre történő felszólítást küld, amelyben figyelmeztetés mellett – a díj megfizetésére vonatkozóan Szerződőt a felszólító felszólítás elküldésétől számított legalább harminc 30 napos póthatáridőt határoz megpóthatáridő tűzésével – a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A Biztosító jogosult díjnemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteniszerződést. Abban az esetben, ha E díjat a szerződés a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz biztosító 15 napon belül írásban kérheti visszautalja, levonva belőle azt a biztosítót díjrészt, amely a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett miatti megszűnés előtti – díjjal arányos időtartamra marad fennfedezetlen – kockázatviseléssel arányos. 1.6.4. Közös megegyezés: 6.8 A szerződést a felek a szerződést feleknek lehetőségük van közös megegyezéssel megszüntethetikis megszüntetni. 1.6.5. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítésére.

A biztosítási szerződés megszűnésének esetei. 1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenné válás: ha a biztosító kockázatviselésének tartama biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosítottnak a biztosítási biztosított vagyontárgyak megóvásához fűződő érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy annak érintett része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése hónapjának utolsó napjáig számított díj illeti meg. A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni. A biztosítási érdek megszünéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja. 1.6.2. Rendes Évfordulóra történő felmondás: a határozatlan időre kötött felek a szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel végére írásban felmondhatják. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezikfelmondási idő 30 nap. 1.6.3. Díjnemfizetés: ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben kötvényben és a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől díjesedékességi értesítőben megjelölt esedékességi naptól számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen harmincadik nap elteltével a biztosítási szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéveha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, ha és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesítinem érvényesítette. A Biztosító jogosult a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteni. Abban az esetbenszerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított 30. nap eltelte előtt ennek a szerződés körülménynek a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), közlésével a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, szerződőt a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül fizetésre írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállításárafelszólítja. A biztosító díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetikdíj utólagos megfizetése nem hozza újból létre. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnikBiztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Ezen időtartam leteltével a Biztosító kockázatviselése megszűnik. 1.6.4. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik. 1.6.5. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítésére.

A biztosítási szerződés megszűnésének esetei. 1.6.16.1 A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn, kivéve az érdekmúlást, mely esetben az érdekmúlás időpontjáig. 6.2 Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. ÉrdekmúlásA szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a fizetéshez szükséges adatok ismeretében a díjtöbbletet köteles a megszűnéstől, illetve az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül visszatéríteni. 6.3 Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné válás: ha vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik. 6.4 Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válikvált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés - vagy annak érintett megfelelő része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg. A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni. megszűnik. 6.5 A biztosítási érdek megszünéséhez megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja. 1.6.2. Rendes felmondás: a 6.6 A határozatlan időre kötött tartamú biztosítási szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos – 30 napos felmondási idővel felmondhatják– a szerződésre érvényben lévő választott díjfizetési gyakoriság szerinti időszak utolsó napjára írásban felmondhatják (rendes felmondás). A felmondás akkor hatályos, ha Szerződő megfelelő határidőben beérkezett felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 30 napon belül a Szerződő által teljesített befizetésekkel elszámolni. A Szerződő érvényesen nem mondhat le az a másik félhez határidőben megérkezikőt megillető felmondási jogról. 1.6.3. Díjnemfizetés: ha 6.7 Ha a Szerződő az esedékes biztosítási díj díjat nem kerül megfizetésrefizeti meg, a biztosító díjfizetésre a következményekre történő felszólítást küld, amelyben figyelmeztetés mellett – a díj megfizetésére vonatkozóan Szerződőt a felszólító felszólítás elküldésétől számított legalább harminc 30 napos póthatáridőt határoz megpóthatáridő tűzésével – a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A Biztosító jogosult díjnemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteniszerződést. Abban az esetbenE díjat a biztosító a fizetéshez szükséges adatok ismeretében 15 napon belül visszautalja, ha levonva belőle azt a díjrészt, amely a díjnemfizetés miatti megszűnés előtti – díjjal fedezetlen – kockázatviseléssel arányos. 6.8 Ha a szerződés a fentiekben jelen feltételek 6.7 pontjában írt módon (1.6.3. pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, akkor a szerződő fél Szerződő a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fennSzerződő megfizeti. 1.6.4. Közös megegyezés: 6.9 A szerződést a felek a szerződést feleknek lehetőségük van közös megegyezéssel megszüntethetikis megszüntetni 6.10 A 3.3. pont esetében a szankció, korlátozás, vagy a tilalom hatályba lépésének napjával. 1.6.5. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítésére.

A biztosítási szerződés megszűnésének esetei. 1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenné válás: ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy annak érintett része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg. A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni. A biztosítási érdek megszünéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja. 1.6.2. Rendes Évfordulóra történő felmondás: a határozatlan időre kötött felek a szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel végére írásban felmondhatják. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezikfelmondási idő 30 nap. 1.6.3. Díjnemfizetés: ha Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, a póthatáridő napjával megszűnik K&H lakásbiztosítás kivéve, ha a Biztosító biztosító a díjkövetelést díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A Biztosító jogosult a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteni. Abban az esetben, ha a szerződés a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos megfizetése nem hozza újból létre. A Biztosító köteles a díj visszatérítésére. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. 1.6.4. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik. 1.6.5. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítésére.

A biztosítási szerződés megszűnésének esetei. 1.6.1. Érdekmúlás6.1 A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn, lehetetlenné válás: ha kivéve az érdekmúlást, mely esetben az érdekmúlás időpontjáig. 6.2 Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnikérdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válikvált, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik. 6.3 Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles a megszűnéstől, illetve az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül visszatéríteni. 6.4 Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés - vagy annak érintett megfelelő része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg. A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni. megszűnik. 6.5 A biztosítási érdek megszünéséhez megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja. 1.6.2. Rendes felmondás: a 6.6 A határozatlan időre kötött tartamú biztosítási szerződést a felek írásban, – 30 nap felmondási idővel – a biztosítási időszak végérevégére írásban felmondhatják (rendes felmondás). A felmondásnak a biztosítóhoz az évfordulót megelőző 30. nap 0 órája előtt meg kell érkeznie. 6.7 A szerződő jogosult - a rendes felmondáson túl - a határozatlan tartamú biztosítási szerződést minden év márciusában (úgy, harmincnapos hogy a felmondás március 31-ig a biztosítóhoz beérkezzen) 30 napos felmondási idővel felmondhatjákfelmondani (negyedéves felmondás). A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik. Amennyiben a szerződés nem díjrendezett, úgy az nem mondható fel. 1.6.36.8 A Szerződő megfelelő határidőben beérkezett felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító 30 napon belül elszámol a Szerződő által teljesített befizetésekkel. Díjnemfizetés: ha A Szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról. 6.9 Ha a Szerződő az esedékes biztosítási díj díjat nem kerül megfizetésrefizeti meg, a biztosító díjfizetésre a következményekre történő felszólítást küld, amelyben figyelmeztetés mellett – a díj megfizetésére vonatkozóan Szerződőt a felszólító felszólítás elküldésétől számított legalább harminc 30 napos póthatáridőt határoz megpóthatáridő tűzésével – a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A Biztosító jogosult díjnemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteniszerződést. Abban az esetbenE díjat a biztosító 15 napon belül visszautalja, ha levonva belőle azt a díjrészt, amely a díjnemfizetés miatti megszűnés előtti – díjjal fedezetlen – kockázatviseléssel arányos. 6.10 Ha a szerződés a fentiekben az előbbi pontban írt módon (1.6.3. pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, akkor a szerződő fél Szerződő a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. a Szerződő megfizeti. 6.11 A szerződést a feleknek lehetőségük van közös megegyezéssel is megszüntetni. 6.12 A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnik, amennyiben a Szerződő, illetve a kifizetésre jogosult a szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnikmegkötését követően a I./3.6 pont szerinti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alá kerül. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették megIlyen esetben a szerződés megszűnésének időpontja a szankció, és a Biztosító - korlátozás vagy a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel tilalom hatályba lépésének napja. 6.13 A biztosító a szerződés felmondásáról szóló értesítést írásban, postai úton is megküldi a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fennrészére. 1.6.4. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik. 1.6.5. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítésére.

A biztosítási szerződés megszűnésének esetei. 1.6.1. Érdekmúlás7.1 A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn, lehetetlenné válás: ha kivéve az érdekmúlást, mely esetben az érdekmúlás időpontjáig. 7.2 Ha a biztosító kockázatviselésének tartama szerződés hatálya alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnikérdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válikvált, a szerződés - vagy szerződés, illetőleg annak érintett megfelelő része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve megszűnik. Az érdekmúlás tényét hitelt érdemlően igazolni kell. 7.3 Ha a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjávalbekövetkezik, és ezzel összefüggésben a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A Biztosítót ilyen esetben szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított biztosító az addig a napig járó díj illeti megmegfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. A Biztosító kérésére Ha az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni. A biztosítási érdek megszünéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelősidőarányos díjnál több díjat fizettek be, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll biztosító a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatjadíjtöbbletet köteles visszatéríteni. 1.6.2. Rendes felmondás: a 7.4 A határozatlan időre kötött tartamú biztosítási szerződést a felek írásban, – 30 nap felmondási idővel – a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel végére írásban felmondhatják. 7.5 A Szerződő megfelelő határidőben beérkezett felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 30 napon belül a Szerződő által teljesített befizetésekkel elszámolni. A felmondás akkor hatályos, ha az Szerződő felmondó nyilatkozatát a másik félhez határidőben megérkezikxxxxx@xxxxx.xx címre küldheti el. 1.6.3. Díjnemfizetés: ha 7.6 Ha a Szerződő az esedékes biztosítási díj díjat nem kerül megfizetésrefizeti meg, a biztosító díjfizetésre a következményekre történő felszólítást küld, amelyben figyelmeztetés mellett – a díj megfizetésére vonatkozóan Szerződőt a felszólító felszólítás elküldésétől számított legalább harminc 30 napos póthatáridőt határoz megpóthatáridő tűzésével – a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A Biztosító jogosult díj-nemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteniszerződést. Abban az esetben, ha E díjat a szerződés a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz biztosító 15 napon belül írásban kérheti visszautalja, levonva belőle azt a biztosítót díjrészt, amely a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díj-nemfizetés miatti megszűnés előtti – díjjal arányos időtartamra marad fennfedezetlen – kockázatviseléssel arányos. 1.6.4. Közös megegyezés: 7.7 A szerződést a felek a szerződést feleknek lehetőségük van közös megegyezéssel megszüntethetikis megszüntetni. 1.6.5. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítésére.

A biztosítási szerződés megszűnésének esetei. 1.6.1. Érdekmúlás7.1 A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn, lehetetlenné válás: ha kivéve az érdekmúlást, mely esetben az érdekmúlás időpontjáig. 7.2 Ha a biztosító kockázatviselésének tartama szerződés hatálya alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnikérdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válikvált, a szerződés - vagy szerződés, illetőleg annak érintett megfelelő része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve megszűnik. Az érdekmúlás tényét hitelt érdemlően igazolni kell. 7.3 Ha a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjávalbekövetkezik, és ezzel összefüggésben a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A Biztosítót ilyen esetben szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított biztosító az addig a napig járó díj illeti megmegfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. A Biztosító kérésére Ha az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni. A biztosítási érdek megszünéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelősidőarányos díjnál több díjat fizettek be, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll biztosító a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatjadíjtöbbletet köteles visszatéríteni. 1.6.2. Rendes felmondás: a 7.4 A határozatlan időre kötött tartamú biztosítási szerződést a felek írásban, – 30 nap felmondási idővel – a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel végére írásban felmondhatják. 7.5 A Szerződő megfelelő határidőben beérkezett felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 30 napon belül a Szerződő által teljesített befizetésekkel elszámolni. A felmondás akkor hatályos, ha az Szerződő felmondó nyilatkozatát a másik félhez határidőben megérkezikxxxxx@xxxxx.xx címre küldheti el. 1.6.3. Díjnemfizetés: ha 7.6 Ha a Szerződő az esedékes biztosítási díj díjat nem kerül megfizetésrefizeti meg, a biztosító díjfizetésre a következményekre történő felszólítást küld, amelyben figyelmeztetés mellett – a díj megfizetésére vonatkozóan Szerződőt a felszólító felszólítás elküldésétől számított legalább harminc 30 napos póthatáridőt határoz megpóthatáridő tűzésével – a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A Biztosító jogosult díj-nemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteniszerződést. Abban az esetben, ha E díjat a szerződés a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz biztosító 15 napon belül írásban kérheti visszautalja, levonva belőle azt a biztosítót díjrészt, amely a kockázatviselés helyreállítására. díj-nemfizetés miatti megszűnés előtti – díjjal fedezetlen – kockázatviseléssel arányos. 7.7 A biztosító szerződést a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. feleknek lehetőségük van közös megegyezéssel is megszüntetni. 7.8 A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb baleseti eredetű egészségkárosodási összeg 100%-ának kifizetésével az adott biztosítási időszak végével Biztosított vonatkozásában a biztosítás megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. 1.6.4. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik. 1.6.5. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítésére.

A biztosítási szerződés megszűnésének esetei. 1.6.1. Érdekmúlás7.1 Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn, lehetetlenné válás: ha kivéve az érdekmúlást, mely esetben az érdekmúlás időpontjáig. 7.2 Ha a biztosító kockázatviselésének tartama szerződés hatálya alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnikérdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válikvált, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik. Az érdekmúlás tényét hitelt érdemlően igazolni kell. 7.3 Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és ezzel összefüggésben a szerződés - megszűnik, Biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben Biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, Biztosító a díjtöbblettel aszerint számol el, hogy a szerződés önálló szerződésként jött-e létre (ekkor a díjtöbbletet visszatéríti) vagy annak érintett része - megszűnik egy már meglévő szerződés módosításaként jött-e létre (ez esetben a díjtöbbletet az érdek megszűnésénekeredeti szerződés következő esedékességekor beszámítja). 7.4 Szerződő megfelelő határidőben beérkezett felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően Biztosító köteles 30 napon belül a Szerződő által teljesített befizetésekkel elszámolni. Szerződő a felmondó nyilatkozatát beküldheti a xxxxx@xxxxx.xx e-mail címre, vagy megteheti a felmondását a xxx.xxxxx.xx weboldalon, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg. A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni. A biztosítási érdek megszünéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatjahello Bringás appban. 1.6.2. Rendes felmondás: a határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel felmondhatják. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik. 1.6.3. Díjnemfizetés: ha 7.5 Ha Szerződő az esedékes biztosítási díj díjat nem kerül megfizetésrefizeti meg, Biztosító a biztosító díjfizetésre következményekre történő felszólítást küld, amelyben figyelmeztetés mellett – Szerződőt a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító felszólítás elküldésétől számított legalább harminc 30 napos póthatáridőt határoz megpóthatáridő tűzésével – a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A díj-nemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést. E díjat Biztosító jogosult a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteni. Abban az esetben, ha a szerződés a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz 15 napon belül írásban kérheti visszautalja, levonva belőle azt a biztosítót díjrészt, amely a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díj-nemfizetés miatti megszűnés előtti – díjjal arányos időtartamra marad fennfedezetlen – kockázatviseléssel arányos. 1.6.4. Közös megegyezés: a felek a 7.6 A szerződést Feleknek lehetőségük van közös megegyezéssel megszüntethetikis megszüntetni. 1.6.5. 7.7 A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően baleseti eredetű egészségkárosodási összeg 100%-ának kifizetésével adott Biztosított vonatkozásában a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítésérebiztosítás megszűnik.

A biztosítási szerződés megszűnésének esetei. 1.6.1. Érdekmúlás6.1 A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn, lehetetlenné válás: ha kivéve az érdekmúlást, mely esetben az érdekmúlás időpontjáig. 6.2 Ha a biztosító kockázatviselésének tartama szerződés hatálya alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnikérdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válikvált (pl. a kerékpár/roller eladásra került), a szerződés - vagy szerződés, illetőleg annak érintett megfelelő része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve (érdekmúlás). Az érdekmúlás tényét hitelt érdemlően igazolni kell (pl. adásvételi szerződés). 6.3 Ha a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjávalbekövetkezik (pl. a kerékpárt ellopják), és ezzel összefüggésben a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A Biztosítót ilyen esetben szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított biztosító az addig a napig járó díj illeti megmegfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. A Biztosító kérésére Ha az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni. A biztosítási érdek megszünéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelősidőarányos díjnál több díjat fizettek be, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll biztosító a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatjadíjtöbbletet köteles visszatéríteni. 1.6.2. Rendes felmondás: a 6.4 A határozatlan időre kötött tartamú biztosítási szerződést a felek írásban, – 30 nap felmondási idővel – a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel végére írásban felmondhatják. 6.5 A Szerződő megfelelő határidőben beérkezett felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 30 napon belül a Szerződő által teljesített befizetésekkel elszámolni. A felmondás akkor hatályos, ha az Szerződő felmondó nyilatkozatát a másik félhez határidőben megérkezikxxxxx@xxxxx.xx címre küldheti el. 1.6.3. Díjnemfizetés: ha 6.6 Ha a Szerződő az esedékes biztosítási díj díjat nem kerül megfizetésrefizeti meg, a biztosító díjfizetésre a következményekre történő felszólítást küld, amelyben figyelmeztetés mellett – a díj megfizetésére vonatkozóan Szerződőt a felszólító felszólítás elküldésétől számított legalább harminc 30 napos póthatáridőt határoz megpóthatáridő tűzésével – a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A Biztosító jogosult díj-nemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteniszerződést. Abban az esetben, ha E díjat a szerződés a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz biztosító 15 napon belül írásban kérheti visszautalja, levonva belőle azt a biztosítót díjrészt, amely a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díj-nemfizetés miatti megszűnés előtti – díjjal arányos időtartamra marad fennfedezetlen – kockázatviseléssel arányos. 1.6.4. Közös megegyezés: 6.7 A szerződést a felek a szerződést feleknek lehetőségük van közös megegyezéssel megszüntethetikis megszüntetni. 1.6.5. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítésére.

A biztosítási szerződés megszűnésének esetei. 1.6.1. Érdekmúlás7.1 A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn, lehetetlenné válás: ha kivéve az érdekmúlást, mely esetben az érdekmúlás időpontjáig. 7.2 Ha a biztosító kockázatviselésének tartama szerződés hatálya alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnikérdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válikvált, a szerződés - vagy szerződés, illetőleg annak érintett megfelelő része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve megszűnik. Az érdekmúlás tényét hitelt érdemlően igazolni kell. 7.3 Ha a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjávalbekövetkezik, és ezzel összefüggésben a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A Biztosítót ilyen esetben szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított biztosító az addig a napig járó díj illeti megmegfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni. 7.4 A Szerződő megfelelő határidőben beérkezett felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 30 napon belül a Szerződő által teljesített befizetésekkel elszámolni. A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot Szerződő felmondó nyilatkozatát a Biztosító részére be kell mutatni. A biztosítási érdek megszünéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatjaxxxxx@xxxxx.xx címre küldheti el. 1.6.2. Rendes felmondás: 7.5 Ha a határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel felmondhatják. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik. 1.6.3. Díjnemfizetés: ha Szerződő az esedékes biztosítási díj díjat nem kerül megfizetésrefizeti meg, a biztosító díjfizetésre a következményekre történő felszólítást küld, amelyben figyelmeztetés mellett – a díj megfizetésére vonatkozóan Szerződőt a felszólító felszólítás elküldésétől számított legalább harminc 30 napos póthatáridőt határoz megpóthatáridő tűzésével – a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A Biztosító jogosult díj-nemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteniszerződést. Abban az esetben, ha E díjat a szerződés a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz biztosító 15 napon belül írásban kérheti visszautalja, levonva belőle azt a biztosítót díjrészt, amely a kockázatviselés helyreállítására. díj-nemfizetés miatti megszűnés előtti – díjjal fedezetlen – kockázatviseléssel arányos. 7.6 A biztosító szerződést a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. feleknek lehetőségük van közös megegyezéssel is megszüntetni. 7.7 A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb baleseti eredetű egészségkárosodási összeg 100%-ának kifizetésével az adott biztosítási időszak végével Biztosított vonatkozásában a biztosítás megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. 1.6.4. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik. 1.6.5. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítésére.

A biztosítási szerződés megszűnésének esetei. 1.6.1. Érdekmúlás6.1 A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés m egszűnéséig áll fenn, lehetetlenné válás: ha kivéve az érdekmúlást, m ely esetben az érdekmúlás időpontjáig. 6.2 Ha a biztosító kockázatviselésének tartama szerződés hatálya alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnikérdek m egszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válikvált, a szerződés, illetőleg annak m egfelelő része m egszűnik. 6.3 Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés m egszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj m egfizetését követelheti. A szerződés m egszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj m egfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni . 6.4 Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek m egszűnt, a szerződés - vagy annak érintett m egfelelő része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve m egszűnik. 6.5 Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben vál t vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg. vagy annak m egfelelő része m egszűnik. 6.6 A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot Szerződő/Biztosított halálával a Biztosító részére be kell mutatniszerződés nem szűnik m eg. A biztosítási érdek megszünéséhez m egszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított b iztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet fedez et is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig. A szerződést bármelyik bárm elyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést tudom ásszerzést követő harminc harm inc napon belül írásban, harmincnapos harm incnapos határidővel felmondhatjafelm ondhatja. 1.6.2. Rendes felmondás: a 6.7 A határozatlan időre kötött tartamú biztosítási szerződést a felek írásban, – 30 nap felmondási idővel – a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel felmondhatjákvégére írásban felm ondhatják. 6.8 A szerződő m egfelelő határidőben beérkezett felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 30 napon belü l a szerződő által teljesített befizetésekkel elszám olni. A felmondás akkor hatályos, ha szerződő érvényesen nem m ondhat le az a másik félhez határidőben megérkezikőt m egillető felm ondási jogról. 1.6.3. Díjnemfizetés: ha 6.9 Ha a Szerződő az esedékes biztosítási díj díjat nem kerül megfizetésrefizeti m eg, a biztosító díjfizetésre a következményekre történő felszólítást küld, amelyben figyelmeztetés mellett – a díj megfizetésére vonatkozóan Szerződőt a felszólító felszólítás elküldésétől számított legalább harminc 30 napos póthatáridőt határoz megpóthatáridő tűzésével – a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnikm egszűnik, kivéve, ha a Biztosító biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A Biztosító jogosult díjnemfizetés m iatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteniszerződést. Abban az esetbenE díjat a biztosító 15 napon belül visszautalja, ha levonva belőle azt a díjrészt, am ely a díj-nemfizetés m iatti m egszűnés előtti – díjjal fedezetlen – kockázatviseléssel arányos. 6.10 Ha a szerződés a fentiekben jelen feltételek I.6.9. pontjában írt módon (1.6.3. pont), m ódon a folytatólagos díj meg m eg nem fizetése következtében szűnt megm eg, ak kor a szerződő fél Szerződő a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban írá sban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási bi ztosítási díjat megfizetik. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fennSzerződő m egfizeti. 1.6.4. Közös megegyezés: 6.11 A szerződést a felek a szerződést feleknek lehetőségük van közös megegyezéssel megszüntethetikm egegyezéssel is m egszüntetni. 1.6.56.12 A 3.8. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően pont esetében a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig szankció, korlátozás, vagy a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítéséretilalom hatályba lépésének napjával.

A biztosítási szerződés megszűnésének esetei. 1.6.1. Érdekmúlás6.1 A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn, lehetetlenné válás: ha kivéve az érdekmúlást, mely esetben az érdekmúlás időpontjáig. 6.2 Ha a biztosító kockázatviselésének tartama szerződés hatálya alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnikérdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válikvált, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik. 6.3 Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles a megszűnéstől, illetve az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül visszatéríteni. 6.4 Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés - vagy annak érintett megfelelő része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve megszűnik. 6.5 Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg. A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni. vagy annak megfelelő része megszűnik. 6.6 A biztosítási érdek megszünéséhez megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja. 1.6.2. Rendes felmondás: a 6.7 A határozatlan időre kötött tartamú biztosítási szerződést a felek írásban, – 30 nap felmondási idővel – a biztosítási időszak végérevégére írásban felmondhatják (rendes felmondás). 6.8 A szerződő jogosult - a rendes felmondáson túl - a határozatlan tartamú biztosítási szerződést minden év márciusában (március 1. és március 31. között úgy, harmincnapos hogy a felmondás március 31-ig a biztosítóhoz beérkezzen) 30 napos felmondási idővel felmondhatjákfelmondani (negyedéves felmondás). A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik. Amennyiben a szerződés nem díjrendezett, úgy az nem mondható fel. 1.6.36.9 A Szerződő megfelelő határidőben beérkezett felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 30 napon belül a Szerződő által teljesített befizetésekkel elszámolni. Díjnemfizetés: ha A Szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról. 6.10 Ha a Szerződő az esedékes biztosítási díj díjat nem kerül megfizetésrefizeti meg, a biztosító díjfizetésre a következményekre történő felszólítást küld, amelyben figyelmeztetés mellett – a díj megfizetésére vonatkozóan Szerződőt a felszólító felszólítás elküldésétől számított legalább harminc 30 napos póthatáridőt határoz megpóthatáridő tűzésével – a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A Biztosító jogosult díjnemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteniszerződést. Abban az esetbenE díjat a biztosító 15 napon belül visszautalja, ha levonva belőle azt a díjrészt, amely a díjnemfizetés miatti megszűnés előtti – díjjal fedezetlen – kockázatviseléssel arányos. 6.11 Ha a szerződés a fentiekben jelen feltételek I.6.10. pontjában írt módon (1.6.3. pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, akkor a szerződő fél Szerződő a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fennSzerződő megfizeti. 1.6.4. Közös megegyezés: 6.12 A szerződést a felek a szerződést feleknek lehetőségük van közös megegyezéssel megszüntethetikis megszüntetni. 1.6.56.13 A 3.8. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően pont esetében a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig szankció, korlátozás, vagy a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítéséretilalom hatályba lépésének napjával.

A biztosítási szerződés megszűnésének esetei. 1.6.1. Érdekmúlás6.1 A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn, lehetetlenné válás: ha kivéve az érdekmúlást, mely esetben az érdekmúlás időpontjáig. 6.2 Ha a biztosító kockázatviselésének tartama szerződés hatálya alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnikérdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válikvált, a szerződés - vagy szerződés, illetőleg annak érintett megfelelő része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve megszűnik. Az érdekmúlás tényét hitelt érdemlően igazolni kell (pl. adásvételi szerződés). 6.3 Ha a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjávalbekövetkezik, és ezzel összefüggésben a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A Biztosítót ilyen esetben szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosítási biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni. 6.4 A Szerződő/Biztosított halálával a szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti nem szűnik meg. A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni. A biztosítási érdek megszünéséhez megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja. 1.6.2. Rendes felmondás: a 6.5 A határozatlan időre kötött tartamú biztosítási szerződést a felek írásban, – 30 nap felmondási idővel – a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel végére írásban felmondhatják. 6.6 A Szerződő megfelelő határidőben beérkezett felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 30 napon belül a Szerződő által teljesített befizetésekkel elszámolni. A felmondás akkor hatályos, ha Szerződő érvényesen nem mondhat le az a másik félhez határidőben megérkezikőt megillető felmondási jogról. 1.6.3. Díjnemfizetés: ha 6.7 Ha a Szerződő az esedékes biztosítási díj díjat nem kerül megfizetésrefizeti meg, a biztosító díjfizetésre a következményekre történő felszólítást küld, amelyben figyelmeztetés mellett – a díj megfizetésére vonatkozóan Szerződőt a felszólító felszólítás elküldésétől számított legalább harminc 30 napos póthatáridőt határoz megpóthatáridő tűzésével – a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A Biztosító jogosult díjnemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteniszerződést. Abban az esetben, ha E díjat a szerződés a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz biztosító 15 napon belül írásban kérheti visszautalja, levonva belőle azt a biztosítót díjrészt, amely a kockázatviselés helyreállítására. díjnemfizetés miatti megszűnés előtti 6.8 A biztosító szerződést a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. 1.6.4. Közös megegyezés: a felek a szerződést feleknek lehetőségük van közös megegyezéssel megszüntethetikis megszüntetni. 1.6.5. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítésére.

A biztosítási szerződés megszűnésének esetei. 1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenné válás: ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy annak érintett része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg. A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni. A biztosítási érdek megszünéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja. 1.6.2. Rendes rendes felmondás: a határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel felmondhatják. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik. 1.6.3. Díjnemfizetésdíjnemfizetés: ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A Biztosító jogosult a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteni. Abban az esetben, ha a szerződés a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. 1.6.4. Közös közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik. 1.6.5. A a Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítésére.

A biztosítási szerződés megszűnésének esetei. 1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenné válás: ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy annak érintett része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg. A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni. A biztosítási érdek megszünéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja. 1.6.2. Rendes Évfordulóra történő felmondás: a határozatlan időre kötött felek a szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel végére írásban felmondhatják. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezikfelmondási idő 30 nap. 1.6.3. Díjnemfizetés: ha Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, a póthatáridő napjával megszűnik kivéve, ha a Biztosító biztosító a díjkövetelést díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A Biztosító jogosult a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteni. Abban az esetben, ha a szerződés a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos megfizetése nem hozza újból létre. A Biztosító köteles a díj visszatérítésére. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. 1.6.4. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik. 1.6.5. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítésére.

A biztosítási szerződés megszűnésének esetei. 1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenné válás: ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a K&H lakásbiztosítás biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy annak érintett része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg. A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni. A biztosítási érdek megszünéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja. 1.6.2. Rendes felmondás: a határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel felmondhatják. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik. 1.6.3. Díjnemfizetés: ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A Biztosító jogosult a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteni. Abban az esetben, ha a szerződés a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. 1.6.4. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik. 1.6.5. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítésére.

A biztosítási szerződés megszűnésének esetei. 1.6.1. Érdekmúlás6.1 A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn, lehetetlenné válás: ha kivéve az érdekmúlást, mely esetben az érdekmúlás időpontjáig. 6.2 Ha a biztosító kockázatviselésének tartama szerződés hatálya alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnikérdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válikvált, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik. 6.3 Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles a megszűnéstől, illetve az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül visszatéríteni. 6.4 Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés - vagy annak érintett megfelelő része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve megszűnik. 6.5 Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg. A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni. vagy annak megfelelő része megszűnik. 6.6 A biztosítási érdek megszünéséhez megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja. 1.6.2. Rendes felmondás: a 6.7 A határozatlan időre kötött tartamú biztosítási szerződést a felek írásban, – 30 nap felmondási idővel – a biztosítási időszak végérevégére írásban felmondhatják (rendes felmondás). 6.8 A szerződő jogosult - a rendes felmondáson túl - a határozatlan tartamú biztosítási szerződést minden év márciusában (március 1. és március 31. között úgy, harmincnapos hogy a felmondás március 31-ig a biztosítóhoz beérkezzen) 30 napos felmondási idővel felmondhatjákfelmondani (negyedéves felmondás). A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik. Amennyiben a szerződés nem díjrendezett, úgy az nem mondható fel. 1.6.36.9 A szerződő megfelelő határidőben beérkezett felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 30 napon belül a szerződő által teljesített befizetésekkel elszámolni. Díjnemfizetés: ha A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról. 6.10 Ha a szerződő az esedékes biztosítási díj díjat nem kerül megfizetésrefizeti meg, a biztosító díjfizetésre a következményekre történő felszólítást küld, amelyben figyelmeztetés mellett – a díj megfizetésére vonatkozóan szerződőt a felszólító felszólítás elküldésétől számított legalább harminc 30 napos póthatáridőt határoz megpóthatáridő tűzésével – a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A Biztosító jogosult díjnemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteniszerződést. Abban az esetbenE díjat a biztosító 15 napon belül visszautalja, ha levonva belőle azt a díjrészt, amely a díjnemfizetés miatti megszűnés előtti – díjjal fedezetlen – kockázatviseléssel arányos. 6.11 Ha a szerződés a fentiekben jelen feltételek I.6.10. pontjában írt módon (1.6.3. pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, akkor a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fennmegfizeti. 1.6.4. Közös megegyezés: 6.12 A szerződést a felek a szerződést feleknek lehetőségük van közös megegyezéssel megszüntethetikis megszüntetni. 1.6.56.13 A 3.8. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően pont esetében a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig szankció, korlátozás, vagy a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítéséretilalom hatályba lépésének napjával.

A biztosítási szerződés megszűnésének esetei. 1.6.1. Érdekmúlás6.1 A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn, lehetetlenné válás: ha kivéve az érdekmúlást, mely esetben az érdekmúlás időpontjáig. 6.2 Ha a biztosító kockázatviselésének tartama szerződés hatálya alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnikérdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válikvált, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik. 6.3 Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni. 6.4 Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés - vagy annak érintett megfelelő része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve megszűnik. 6.5 Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti vagy annak megfelelő része megszűnik. 6.6 A Szerződő/Biztosított halálával a szerződés nem szűnik meg. A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni. A biztosítási érdek megszünéséhez megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja. 1.6.2. Rendes felmondás: a 6.7 A határozatlan időre kötött tartamú biztosítási szerződést a felek írásban, – 30 nap felmondási idővel – a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel végére írásban felmondhatják. 6.8 A szerződő megfelelő határidőben beérkezett felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 30 napon belül a szerződő által teljesített befizetésekkel elszámolni. A felmondás akkor hatályos, ha szerződő érvényesen nem mondhat le az a másik félhez határidőben megérkezikőt megillető felmondási jogról. 1.6.3. Díjnemfizetés: ha 6.9 Ha a Szerződő az esedékes biztosítási díj díjat nem kerül megfizetésrefizeti meg, a biztosító díjfizetésre a következményekre történő felszólítást küld, amelyben figyelmeztetés mellett – a díj megfizetésére vonatkozóan Szerződőt a felszólító felszólítás elküldésétől számított legalább harminc 30 napos póthatáridőt határoz megpóthatáridő tűzésével – a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A Biztosító jogosult díjnemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteniszerződést. Abban az esetben, ha E díjat a biztosító 6.10 Ha a szerződés a fentiekben jelen feltételek I.6.9. pontjában írt módon (1.6.3. pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, akkor a szerződő fél Szerződő a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fennSzerződő megfizeti. 1.6.4. Közös megegyezés: 6.11 A szerződést a felek a szerződést feleknek lehetőségük van közös megegyezéssel megszüntethetikis megszüntetni. 1.6.56.12 A 3.8. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően pont esetében a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig szankció, korlátozás, vagy a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítéséretilalom hatályba lépésének napjával.

A biztosítási szerződés megszűnésének esetei. 1.6.1. Érdekmúlás6.1 A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn, lehetetlenné válás: ha kivéve az érdekmúlást, mely esetben az érdekmúlás időpontjáig. 6.2 Ha a biztosító kockázatviselésének tartama szerződés hatálya alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnikérdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válikvált, a szerződés - vagy szerződés, illetőleg annak érintett megfelelő része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve megszűnik. 6.3 Ha a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjávalbekövetkezik, és ezzel összefüggésben a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A Biztosítót ilyen esetben szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosítási biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni. 6.4 A Szerződő/Biztosított halálával a szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti nem szűnik meg. A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni. A biztosítási érdek megszünéséhez megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja. 1.6.2. Rendes felmondás: a 6.5 A határozatlan időre kötött tartamú biztosítási szerződést a felek írásban, – 30 nap felmondási idővel – a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel végére írásban felmondhatják. 6.6 A szerződő megfelelő határidőben beérkezett felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 30 napon belül a szerződő által teljesített befizetésekkel elszámolni. A felmondás akkor hatályos, ha szerződő érvényesen nem mondhat le az a másik félhez határidőben megérkezikőt megillető felmondási jogról. 1.6.3. Díjnemfizetés: ha 6.7 Ha a Szerződő az esedékes biztosítási díj díjat nem kerül megfizetésrefizeti meg, a biztosító díjfizetésre a következményekre történő felszólítást küld, amelyben figyelmeztetés mellett – a díj megfizetésére vonatkozóan Szerződőt a felszólító felszólítás elküldésétől számított legalább harminc 30 napos póthatáridőt határoz megpóthatáridő tűzésével – a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A Biztosító jogosult díjnemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteniszerződést. Abban az esetben, ha E díjat a szerződés a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz biztosító 15 napon belül írásban kérheti visszautalja, levonva belőle azt a biztosítót díjrészt, amely a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díj-nemfizetés miatti megszűnés előtti – díjjal arányos időtartamra marad fennfedezetlen – kockázatviseléssel arányos. 1.6.4. Közös megegyezés: 6.8 A szerződést a felek a szerződést feleknek lehetőségük van közös megegyezéssel megszüntethetikis megszüntetni. 1.6.56.9 A 3.8. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően pont esetében a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig szankció, korlátozás, vagy a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítéséretilalom hatályba lépésének napjával.

A biztosítási szerződés megszűnésének esetei. 1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenné válás: ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy annak érintett része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg. A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni. A biztosítási érdek megszünéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja. 1.6.2. Rendes felmondás: a határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel felmondhatják. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik. 1.6.3. Díjnemfizetés: ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, a póthatáridő napjával megszűnik kivéve, ha a Biztosító biztosító a díjkövetelést díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A Biztosító jogosult a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteni. Abban az esetben, ha a szerződés a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. 1.6.4. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik. 1.6.5. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítésére.

A biztosítási szerződés megszűnésének esetei. 1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenné váláslehetetlenülés: ha a biztosító Biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekö- vetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfe- lelő része megszűnik. Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítottnak Biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés - – vagy annak érintett része - – megszűnik az érdek megszűnésénekmeg- szűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg. A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni. A biztosítási érdek megszünéséhez megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban ko- rábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéigmegszűnéséig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja. 1.6.2. Rendes felmondás: a határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel felmondhatják. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik. 1.6.3. Díjnemfizetés: ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A Biztosító jogosult a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteni. Abban az esetben, ha a szerződés a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. 1.6.4. Közös megegyezésFelmondás: a felek a határozatlan tartamú szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik. 1.6.5a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják. A Biztosító az 1.6.3felmondási idő 30 nap. pontban foglaltakon túlmenően A Szerződő felmondása esetén a felmondásnak a Biztosítóhoz legalább 30 nappal a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is évforduló előtt be kell érkeznie. A felmondási jogot a felek a szerződésben legfeljebb 3 évre kizárhatják. Ez esetben a Biztosító a hosszabb tartamra való tekintettel díjengedményt adhat. Amennyiben a Szerződő a bizto- sítási szerződést a tartam lejárta előtt felmondja, akkor a Biztosító követelheti az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítéséreilyen címen adott engedmény utólagos megfizetését.

A biztosítási szerződés megszűnésének esetei. 1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenné válás: ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy annak érintett része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg. A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni. A biztosítási érdek megszünéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja. 1.6.2. Rendes felmondás: a határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel felmondhatják. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik. 1.6.3. Díjnemfizetés: ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A Biztosító jogosult a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteni. Abban az esetben, ha a szerződés a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik1. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott megszűnik: a) a biztosítási időszak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették megszerződésben meghatározott lejárati időpontban, amennyiben ezen időpontban a biztosí- tott életben van és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. 1.6.4. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik. 1.6.5. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően nem kéri a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is meghosszabbítását; b) a biztosított halála esetén, a haláleset bekövetkezé- sét követő napon; c) a biztosító felmondásával a jelen általános feltéte- lek IV. 9. pontjában meghatározott esetben (hallga- tólagosan létrejött szerződés utólagos felmondása); d) a jelen általános feltételek IV. 11. pontjában megha- tározott esetben a szerződő nyilatkozatának biztosí- tóhoz történő beérkezését követő napon 0:00 órakor (szerződő 30 napon belüli felmondása); e) a jelen általános feltételek VIII. 5. pontjában meg- határozott esetben (helytelenül megadott életkor miatti megszűnés); 3. A közlési kötelezettség alapján a szerződő és a biztosí- tott az addig ajánlattételkor köteles minden olyan körülményt közölni a napig járó biztosítóval, amely a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges és amelyet ismertek vagy ismerniük kellett. A felek közlési kötelezettségüknek azzal tesznek eleget, ha a biztosító által írásban feltett kérdésekre a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolnak, valamint a biztosító által rendszeresített formanyomtatványon szereplő nyilatkozatokat a való- ságnak megfelelően teszik meg. A kockázatelbírálás során esetlegesen elvégzett orvosi vizsgálat a szerződőt és a biztosítottat közlési kötelezettségük alól nem men- tesíti. 4. Amennyiben a biztosító a biztosított életkora vagy más kockázati tényező helytelen bevallása miatt a valósnál alacsonyabb díjat állapított meg a biztosítási szolgálta- tások ellenértékeként, a biztosítási esemény bekövetkez- tekor a biztosított tényleges adatainak és a ténylegesen befizetett díjnak megfelelő szolgáltatást fog teljesíteni. Ha a megállapított díj megfizetését követelhetimeghaladja a szükséges mértéket, amikor kockázatviselése véget ért akkor a biztosító a díjtöbbletet visszafizeti a szerződőnek. zetére díjtartalékba helyezi. A biztosító az eredményes- ség és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítésérea biztonság elvének szem előtt tartásával a díjtar- talékot befekteti. A klasszikus életbiztosítások díjtartalé- kának befektetését a biztosítókról és a biztosítási tevé- kenységről szóló törvény szabályozza.