Common use of A Biztosító Szolgáltatásának Szabályai Clause in Contracts

A Biztosító Szolgáltatásának Szabályai. 12.1. Ha a Különös, illetve a Kiegészítő Feltételek eltérően nem rendelkeznek, a biztosított biztosítási szerződéssel fedezett kárfelelőssége esetén, annak mértékéhez igazodóan, a biztosítási összeg keretén belül, az önrész érvényesítése mellett a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosító a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései figyelembevételével megtéríti a.) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenésként mint ténylegesen felmerült vagyoni kárként azt az értéket, amelytől a károsult valamely vagyontárgy megsemmisülése, vagy megrongálódása és esetleges értékcsökkenése folytán elesett, vagy egyébként károsodott, b.) a károsult károkozással összefüggésben felmerült – indokolt, ésszerű és gazdaságos – költségeit, c.) a károsultat ért személyi sérüléses kár (halál, testi sérülés, vagy egészségkárosodás) miatt felmerült sérelemdíjat, d.) az elmaradt haszon (elmaradt vagyoni előny) körében kizárólag a személyi sérüléses kárt szenvedett természetes személy károsult igazolt elmaradt jövedelmét, e.) a járulékos költségeket, így - a késedelmi kamatot (a Ptk. szabályaitól eltérően kizárólag a biztosítási összeg keretein belül), - a kárigény jogalapjának, vagy összegszerűségének megállapítása érdekében – a biztosító előzetes jóváhagyásával – felkért szakértő költségét, - a kár 10%-a, de max. 500.000,-Ft szublimit erejéig a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd – máshonnan meg nem térülő – igazolt munkadíját és készkiadásait, illetve a jogi védekezés egyéb költségeit. E biztosítási fedezet annyiban áll fenn az ésszerű, indokolt és gazdaságos költségek tekintetében, amennyiben azok a biztosítási szerződés fedezete alá tartozó, kizáró rendelkezés hatálya alá nem eső és a biztosító részére szerződésszerűen bejelentett biztosítási eseménnyel összefüggésben merültek fel. A biztosító nem téríti meg ezeket a költségeket, ha a szerződő/biztosított maga látja el a jogi védelmét. f.) a munkáltatói felelősségbiztosítás körében a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényt, a kárenyhítés körébe eső költségeket, amennyiben azok ésszerűek, indokoltak és gazdaságosak voltak. 12.2. A Ptk-ban foglaltaktól eltérően a biztosító nem köteles az eljárási költségek megelőlegezésére, de a felek ettől eltérően is megállapodhatnak, a megállapodás csak írásban érvényes. 12.3. Amennyiben a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. A felróhatóság arányának megállapításáig a biztosítónak jogában áll úgy teljesíteni, mintha az a károkozók között egyenlő arányban oszlana meg. A biztosító ez esetben nem esik késedelembe, még abban az esetben sem, ha utóbb a biztosított felelőssége magasabb arányban kerül megállapításra és ennek nyomán a biztosító további szolgáltatás nyújtására kötelezett. 12.4. A biztosító a kárt az igény jogalapjának, illetve a biztosított felelősségének, valamint a kár mértékének bizonyításához szükséges utolsó irat beérkezésétől számított 30 napon belül téríti meg. A biztosító a megállapított kártérítési összeget a károsultnak fizeti, a biztosított csak annyiban követelheti a kezeihez történő teljesítést, amennyiben hitelt érdemlően igazolja, hogy a károsult igényét kiegyenlítette. 12.5. A biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni. 12.6. A biztosító kártérítést kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben, banki átutalással teljesíti, de a kártérítésre jogosult és a biztosító ettől eltérően is megállapodhatnak. 12.7. Ha a kártérítés keretében járadékfizetésre is sor kerül, a biztosító a Magyar Nemzeti Bank által jóváhagyott biztosításmatematikai elvek szerinti tőkésítési eljárással határozza meg a járadék tőkeértékét. A járadék-tőkeérték járadék formájában történő kifizetésének kötelezettsége csak annyiban terheli a biztosítót, amennyiben az adott biztosítási esemény nyomán már teljesített szolgáltatással együtt a járadék-tőkeérték nem haladja meg a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeget. Ha az adott biztosítási esemény nyomán már teljesített szolgáltatással együtt a járadék-tőkeérték meghaladja a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeget, a biztosító járadékfizetési kötelezettsége csak olyan arányban áll fenn, ahogy a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeg és a már teljesített szolgáltatás különbsége aránylik a járadék-tőkeértékhez. A biztosító a jövedelempótló, illetve létfenntartást szolgáló járadékfizetés tekintetében nem érvényesíti az önrészt.

A Biztosító Szolgáltatásának Szabályai. 12.1. Ha a Különös, illetve a Kiegészítő Feltételek eltérően nem rendelkeznek, a biztosított biztosítási szerződéssel fedezett kárfelelőssége esetén, annak mértékéhez igazodóan, a biztosítási összeg keretén belül, az önrész érvényesítése mellett a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosító a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései figyelembevételével megtéríti a.) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenésként mint ténylegesen felmerült vagyoni kárként azt az értéket, amelytől a károsult valamely vagyontárgy megsemmisülése, vagy megrongálódása és esetleges értékcsökkenése folytán elesett, vagy egyébként károsodott, b.) a károsult károkozással összefüggésben felmerült – indokolt, ésszerű és gazdaságos – költségeit, c.) a károsultat ért személyi sérüléses kár (halál, testi sérülés, vagy egészségkárosodás) miatt felmerült sérelemdíjat, d.) az elmaradt haszon (elmaradt vagyoni előny) körében kizárólag a személyi sérüléses kárt szenvedett természetes személy károsult igazolt elmaradt jövedelmét, e.) a járulékos költségeket, így - a késedelmi kamatot (a Ptk. szabályaitól eltérően kizárólag a biztosítási összeg keretein belül), - a kárigény jogalapjának, vagy összegszerűségének megállapítása érdekében – a biztosító előzetes jóváhagyásával – felkért szakértő költségét, - a kár 10%-a, de max. 500.000,-Ft szublimit erejéig a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd – máshonnan meg nem térülő – igazolt munkadíját és készkiadásait, illetve a jogi védekezés egyéb költségeit. E biztosítási fedezet annyiban áll fenn az ésszerű, indokolt és gazdaságos költségek tekintetében, amennyiben azok a biztosítási szerződés fedezete alá tartozó, kizáró rendelkezés hatálya alá nem eső és a biztosító részére szerződésszerűen bejelentett biztosítási eseménnyel összefüggésben merültek fel. A biztosító nem téríti meg ezeket a költségeket, ha a szerződő/biztosított maga látja el a jogi védelmét. f.) a munkáltatói felelősségbiztosítás körében a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényt, a kárenyhítés körébe eső költségeket, amennyiben azok ésszerűek, indokoltak és gazdaságosak voltak. 12.2. A Ptk-ban foglaltaktól eltérően a biztosító nem köteles az eljárási költségek megelőlegezésére, de a felek ettől eltérően is megállapodhatnak, a megállapodás csak írásban érvényes. 12.3. Amennyiben a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. A felróhatóság arányának megállapításáig a biztosítónak jogában áll úgy teljesíteni, mintha az a károkozók között egyenlő arányban oszlana meg. A biztosító ez esetben nem esik késedelembe, még abban az esetben sem, ha utóbb a biztosított felelőssége magasabb arányban kerül megállapításra és ennek nyomán a biztosító további szolgáltatás nyújtására kötelezett. 12.411.1. A biztosító a kárt az igény jogalapjának, illetve a biztosított felelősségének, valamint a kár mértékének bizonyításához szükséges utolsó irat beérkezésétől számított 30 napon belül téríti megszerződő részére fedezetfeltöltési jo- got nem biztosít. 11.2. A biztosító a kárrendezési eljárás során megállapított kártérítési kár- térítési összeget csak a károsultnak fizeti, ; a biztosított károsult kártérítési igényét közvetlenül a Biztosító ellen nem érvényesítheti. A Bizto- sított csak annyiban követelheti a kezeihez történő teljesítést, amennyiben hitelt érdemlően igazoljakövetelheti, hogy a Biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult igényét kiegyenlítettekövetelését ő egyenlítette ki. 12.511.3. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kö- telezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitat- ja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik. 11.4. A Biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettsé- gével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfe- lelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható. 11.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén a járadék tőkeér- tékét a Biztosító a korrigált 2004. évi halandósági tábla alap- ján, 0%-os technikai kamattal határozza meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig. Ez nem jelenti a járadék ezen az összegen történő egyösszegű megváltását. A megváltást mind a Biztosító, mind a Károsult kezdeményezheti, de arra kizárólag abban az eset- ben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét a Biztosító és a Károsult is elfogadja. Amennyiben a Biztosító hozzájárul a megváltáshoz, akkor az egyösszegű megváltás összegét a Biztosító az adott gazdasági körülmények (pl. inflációs ráta), a fizetendő járadék paramétereinek, illetve a Károsult egészségi állapotának figyelembe vételével állapítja meg. 11.6. Ha a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kí- vül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, akkor a Biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási esemény következménye. 11.7. Egy káreseményből eredő felelősségbiztosítási szolgál- tatások együttes összege nem haladhatja meg az Általános felelősségbiztosítás különös feltételeiben rögzített káresemé- nyenkénti biztosítási összeget (kombinált limit). 11.8. A biztosító a kártérítés összegéből kárrendezéshez nélkülözhetetlen doku- mentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a maradványértéket szolgáltatási igény benyújtásától számított egy hónapon belül a biztosítási szol- gáltatásra jogosult személynek: a) kellően megindokolt javaslatot tesz a szolgáltatására azok- ban az esetekben, amelyekben a szolgáltatási kötelezett- ségének fennállását és a máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni.szolgáltatásának mértékét jog- címenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy 12.6. A biztosító kártérítést kizárólag b) indokolással ellátott választ ad a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközbenszolgáltatási igényben foglalt egyes követelésekre azokban az esetekben, banki átutalással teljesítiami- kor a szolgáltatási kötelezettségét nem ismeri el, de az nem egyértelmű vagy a kártérítésre jogosult és a biztosító ettől eltérően is megállapodhatnak. 12.7teljes szolgáltatását összegszerűen nem állapította meg. Ha a kártérítés keretében járadékfizetésre is sor kerül, kár kapcsán a biztosító járadék egyösszegű megváltását kezdeményezi, úgy ezzel egyidejűleg a Magyar Nemzeti Bank által jóváhagyott biztosításmatematikai elvek szerinti tőkésítési eljárással határozza meg biztosító köteles tájé- koztatást adni a járadék tőkeértékét. A járadék-tőkeérték megváltási tőkeösszegének jelenérté- kéről, melynél kisebb összegért a járadék formájában történő kifizetésének kötelezettsége csak annyiban terheli a biztosítót, amennyiben az adott biztosítási esemény nyomán már teljesített szolgáltatással együtt a járadék-tőkeérték nem haladja meg a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeget. Ha az adott biztosítási esemény nyomán már teljesített szolgáltatással együtt a járadék-tőkeérték meghaladja a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeget, a biztosító járadékfizetési kötelezettsége csak olyan arányban áll fenn, ahogy a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeg és a már teljesített szolgáltatás különbsége aránylik a járadék-tőkeértékhez. A biztosító a jövedelempótló, illetve létfenntartást szolgáló járadékfizetés tekintetében nem érvényesíti az önrésztváltható meg.

A Biztosító Szolgáltatásának Szabályai. 12.1. Ha a az UNION-Business Class Általános, Különös, illetve a Kiegészítő Kiegé- szítő Feltételek eltérően nem rendelkeznek, a biztosított biztosítási biztosítá- si szerződéssel fedezett kárfelelőssége esetén, annak mértékéhez igazodóan, a biztosítási összeg keretén belül, az önrész érvényesítése érvényesí- tése mellett a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosító a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései figyelembevételével figyelem- bevételével megtéríti a.a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenésként mint ténylegesen tény- legesen felmerült vagyoni kárként azt az értéket, amelytől a károsult ká- rosult valamely vagyontárgy megsemmisülése, megsemmisülése vagy megrongálódása megrongáló- dása és esetleges értékcsökkenése folytán elesettelesett vagy egyéb- ként károsodott; b) azt a kárpótlást, vagy egyébként károsodott, b.) a károsult károkozással összefüggésben felmerült – indokoltilletve költséget, ésszerű és gazdaságos – költségeit, c.) mely a károsultat ért személyi sérüléses kár (halál, testi sérülés, vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy egészségkárosodás) miatt felmerült sérelemdíjat,kiküszöböléséhez szükséges; d.c) az elmaradt haszon (elmaradt vagyoni előny) körében kizárólag a személyi sérüléses kárt szenvedett természetes személy károsult káro- sult igazolt elmaradt jövedelmét,; e.d) a járulékos költségeket, így - – a késedelmi kamatot (a Ptk. szabályaitól eltérően kizárólag kamatot, – a biztosítási eseménnyel összefüggésben a károsult által a biztosított ellen indított peres eljárás költségeit, ezen belül a pertárgy értéke, de maximum a káreseményenkénti biztosítá- si összeg keretein belül)(limit) 5%-a, - de maximum 300 000 Ft összeg ere- jéig a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd munkadíját és készkiadásait, feltéve, hogy a biztosító – függetlenül tényle- ges perbeli részvételétől – a perről még az elsőfokú ítélet meghozatala előtt olyan időben értesült, amely lehetővé tette számára az érdemben történő perbeli részvételt, – a kárigény jogalapjának, jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása megállapí- tása érdekében – a biztosító előzetes jóváhagyásával – felkért szakértő költségét, - a kár 10%-a, de max. 500.000,-Ft szublimit erejéig a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd – máshonnan meg nem térülő – igazolt munkadíját és készkiadásait, illetve a jogi védekezés egyéb költségeit. E biztosítási fedezet annyiban áll fenn az ésszerű, indokolt és gazdaságos költségek tekintetében, amennyiben azok a biztosítási szerződés fedezete alá tartozó, kizáró rendelkezés hatálya alá nem eső és a biztosító részére szerződésszerűen bejelentett biztosítási eseménnyel összefüggésben merültek fel. A biztosító nem téríti meg ezeket a költségeket, ha a szerződő/biztosított maga látja el a jogi védelmét.; f.e) a munkáltatói felelősségbiztosítás körében a biztosítottat terhelő terhe- lő társadalombiztosítási megtérítési igényt, ; f) a kárenyhítés körébe eső költségeket, amennyiben azok ésszerűekéssze- rűek, indokoltak és gazdaságosak voltak. 12.2. A Ptk-ban foglaltaktól eltérően a biztosító nem köteles az eljárási költségek megelőlegezésére, de a felek ettől eltérően is megállapodhatnak, a megállapodás csak írásban érvényes. 12.3. Amennyiben a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító biz- tosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. A felróhatóság arányának megállapításáig a biztosítónak biz- tosítónak jogában áll úgy teljesíteni, mintha az a károkozók között egyenlő arányban oszlana meg. A biztosító ez esetben nem esik késedelembe, még abban az esetben sem, ha utóbb a biztosított felelőssége magasabb arányban kerül megállapításra megállapításra, és ennek nyomán a biztosító további szolgáltatás nyújtására kötelezett. 12.412.3. A biztosító a kárt az igény jogalapjának, illetve a biztosított felelősségénekfele- lősségének, valamint a kár mértékének bizonyításához szükséges utolsó irat beérkezésétől számított 30 15 napon belül téríti meg. A biztosító a megállapított kártérítési összeget a károsultnak fizeti, a biztosított csak annyiban követelheti a kezeihez történő teljesítést, amennyiben hitelt érdemlően igazolja, hogy a károsult igényét kiegyenlítetteki- egyenlítette. 12.512.4. A biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a máshonnan más- honnan megtérülő kárértéket jogosult levonni. 12.612.5. A biztosító kártérítést kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben, banki átutalással teljesíti, de a kártérítésre kártérí- tésre jogosult és a biztosító ettől eltérően is megállapodhatnak. 12.712.6. Ha a kártérítés keretében járadékfizetésre is sor kerül, a biztosító a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által jóváhagyott biztosításmatematikai bizto- sításmatematikai elvek szerinti tőkésítési eljárással határozza meg a járadék tőkeértékét. A járadék-tőkeérték járadék formájában történő tör- ténő kifizetésének kötelezettsége csak annyiban terheli a biztosítótbiztosí- tót, amennyiben az adott biztosítási esemény nyomán már teljesített teljesí- tett szolgáltatással együtt a járadék-tőkeérték nem haladja meg a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeget. Ha az adott biztosítási esemény nyomán már teljesített szolgáltatással együtt a járadék-tőkeérték meghaladja a káreseményenkénti, illetve illet- ve az éves biztosítási összeget, a biztosító járadékfizetési kötelezettsége kötele- zettsége csak olyan arányban áll fenn, ahogy a káreseményenkéntikáreseményenkén- ti, illetve az éves biztosítási összeg és a már teljesített szolgáltatás szolgálta- tás különbsége aránylik a járadék-tőkeértékhez. A biztosító a jövedelempótló, illetve létfenntartást szolgáló járadékfizetés jára- dékfizetés tekintetében nem érvényesíti az önrészt.

A Biztosító Szolgáltatásának Szabályai. 12.113.1. Ha a Különös, illetve a Kiegészítő Feltételek eltérően nem rendelkeznek, a A biztosított biztosítási szerződéssel fedezett kárfelelőssége eseténese- tén, annak mértékéhez igazodóan, a biztosítási összeg keretén belül, az önrész érvényesítése mellett a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosító a mindenkor hatályos magyar jogszabályok jogsza- bályok rendelkezései figyelembevételével megtéríti: a.a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenésként értékcsökkenésként, mint ténylegesen felmerült tény- legesen fölmerült vagyoni kárként azt az értéket, amelytől a károsult valamely vagyontárgy megsemmisülése, vagy megrongálódása megron- gálódása és esetleges értékcsökkenése folytán elesett, vagy egyébként károsodott, b.b) a károsult károkozással összefüggésben felmerült – indokolt, ésszerű és gazdaságos – költségeit, c.c) a károsultat ért személyi sérüléses kár (halál, testi sérülés, vagy egészségkárosodás) miatt felmerült sérelemdíjat, d.d) az elmaradt haszon (elmaradt vagyoni előny) körében kizárólag a személyi sérüléses kárt szenvedett természetes személy személy, károsult igazolt elmaradt jövedelmét, e.e) a járulékos költségeket, így - a késedelmi kamatot (a Ptk. szabályaitól eltérően kizárólag a biztosítási összeg keretein belül), - így: – a kárigény jogalapjának, vagy összegszerűségének megállapítása megálla- pítása érdekében – a biztosító előzetes jóváhagyásával – felkért fel- kért szakértő költségét, - a kár 10%-a, de max. 500.000,-Ft szublimit erejéig a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd – máshonnan meg nem térülő – igazolt munkadíját és készkiadásait, illetve a jogi védekezés egyéb költségeit. E biztosítási fedezet annyiban áll fenn az ésszerű, indokolt és gazdaságos költségek tekintetében, amennyiben azok a biztosítási szerződés fedezete alá tartozó, kizáró rendelkezés hatálya alá nem eső és a biztosító részére szerződésszerűen bejelentett biztosítási eseménnyel összefüggésben merültek fel. A biztosító nem téríti meg ezeket a költségeket, ha a szerződő/biztosított maga látja el a jogi védelmét., f.f) a munkáltatói felelősségbiztosítás körében a biztosítottat terhelő ter- helő társadalombiztosítási megtérítési igényt, , g) a kárenyhítés körébe eső költségeket, amennyiben azok ésszerűekéssze- rűek, indokoltak és gazdaságosak voltak. 12.213.2. A Ptk-ban foglaltaktól eltérően a biztosító nem köteles az eljárási eljárá- si költségek megelőlegezésére, de a felek ettől eltérően is megállapodhatnakmeg- állapodhatnak, a megállapodás csak írásban érvényes. 12.313.3. Amennyiben a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának felróhatósá- gának mértékéig terjed. A felróhatóság arányának megállapításáig megállapításá- ig a biztosítónak jogában áll úgy teljesíteni, mintha az a károkozók károko- zók között egyenlő arányban oszlana meg. A biztosító ez esetben nem esik késedelembe, még abban az esetben sem, ha utóbb a biztosított felelőssége magasabb arányban kerül megállapításra és ennek nyomán a biztosító további szolgáltatás nyújtására kötelezett. 12.413.4. A biztosító a kárt az igény jogalapjának, illetve a biztosított felelősségénekfele- lősségének, valamint a kár mértékének bizonyításához szükséges utolsó irat beérkezésétől számított 30 napon belül téríti meg. A biztosító a megállapított kártérítési összeget a károsultnak fizeti, a biztosított csak annyiban követelheti a kezeihez történő teljesítéstteljesí- tést, amennyiben hitelt érdemlően igazolja, hogy a károsult igényét igé- nyét kiegyenlítette. 12.513.5. Bérlői vagy bérbeadói felelősségi károk esetén a szerződő a kár- rendezési eljárás során köteles a biztosító részére átadni a bérle- ti szerződést. 13.6. Munkáltatói felelősségi károk esetén a biztosított köteles a bizto- sító részére a kárbejelentés mellékleteként megküldeni a munka- baleseti jegyzőkönyvet, valamint – a kézhezvételt követően haladéktalanul – a munkaügyi felügyelőség határozatát és a tár- sadalombiztosítás megtérítési igényéről szóló fizetési megha- gyást, munkaerő-kölcsönzés esetén pedig a kölcsönzésre vonat- kozó iratokat is. 13.7. A biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a máshonnan más- honnan megtérülő kárértéket jogosult levonni. 12.613.8. A biztosító kártérítést kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben, banki átutalással teljesíti, de a kártérítésre kártérí- tésre jogosult és a biztosító ettől eltérően is megállapodhatnak. 12.713.9. Ha a kártérítés keretében járadékfizetésre is sor kerül, a biztosító biztosí- tó a Magyar Nemzeti Bank által jóváhagyott biztosításmatematikai biztosításmatemati- kai elvek szerinti tőkésítési eljárással határozza meg a járadék tőkeértékét. A járadék-tőkeérték járadék formájában történő kifizetésének kötelezettsége csak annyiban terheli a biztosítót, amennyiben az adott biztosítási esemény nyomán már teljesített szolgáltatással együtt a járadék-tőkeérték nem haladja meg a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeget. Ha az adott biztosítási esemény nyomán már teljesített szolgáltatással együtt a járadék-tőkeérték meghaladja a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeget, a biztosító járadékfizetési kötelezettsége csak olyan arányban áll fenn, ahogy a káreseményenkéntikáresemé- nyenkénti, illetve az éves biztosítási összeg és a már teljesített szolgáltatás különbsége aránylik a járadék-tőkeértékhez. A biztosító a jövedelempótló, illetve létfenntartást szolgáló járadékfizetés jára- dékfizetés tekintetében nem érvényesíti az önrészt.

A Biztosító Szolgáltatásának Szabályai. 12.111.1. Ha a Különös, illetve a Kiegészítő Feltételek eltérően nem rendelkeznek, a A biztosított biztosítási szerződéssel fedezett kárfelelőssége esetén, annak mértékéhez igazodóan, a biztosítási összeg keretén belül, az önrész érvényesítése mellett a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosító a mindenkor hatályos magyar jogszabályok – termékfele- lősségi kár esetén különösen a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény – rendelkezései figyelembevételével megtéríti a.a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenésként mint ténylegesen felmerült ténylege- sen fölmerült vagyoni kárként azt az értéket, amelytől a károsult valamely va- lamely vagyontárgy megsemmisülése, megsemmisülése vagy megrongálódása és esetleges eset- leges értékcsökkenése folytán elesett, vagy illetve egyébként károsodott, b.b) azt a károsult károkozással összefüggésben felmerült – indokoltkárpótlást, ésszerű és gazdaságos – költségeit, c.) illetve költséget, mely a károsultat ért személyi sérüléses kár (halál, testi sérülés, vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy egészségkárosodás) miatt felmerült sérelemdíjatkiküszöböléséhez szükséges, d.c) az általános és a munkáltatói felelősség körében az elmaradt haszon hasznot (elmaradt vagyoni előny) körében kizárólag előnyt), amennyiben az a személyi sérüléses sé- rüléses kárt szenvedett természetes személy károsult igazolt elmaradt jövedelmétel- maradt jövedelmeként merült föl, e.d) a járulékos költségeket, így - – a késedelmi kamatot (a Ptk. szabályaitól eltérően kizárólag kamatot, – a biztosítási eseménnyel összefüggésben a károsult által a bizto- sított ellen indított peres eljárás költségeit, ezen belül a pertárgy értéke, de maximum a káreseményenkénti biztosítási összeg keretein belül)(li- mit) 5%-a, - de maximum 300 000 Ft összeg erejéig a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd munkadíját és készkiadásait, feltéve, hogy a biztosító – függetlenül tényleges perbeli részvételétől – a perről még az elsőfokú ítélet meghozatala előtt olyan időben ér- tesült, amely lehetővé tette számára az érdemben történő perbe- li részvételt, – a kárigény jogalapjának, jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében – a biztosító előzetes jóváhagyásával – felkért szakértő szak- értő költségét, - a kár 10%-a, de max. 500.000,-Ft szublimit erejéig a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd – máshonnan meg nem térülő – igazolt munkadíját és készkiadásait, illetve a jogi védekezés egyéb költségeit. E biztosítási fedezet annyiban áll fenn az ésszerű, indokolt és gazdaságos költségek tekintetében, amennyiben azok a biztosítási szerződés fedezete alá tartozó, kizáró rendelkezés hatálya alá nem eső és a biztosító részére szerződésszerűen bejelentett biztosítási eseménnyel összefüggésben merültek fel. A biztosító nem téríti meg ezeket a költségeket, ha a szerződő/biztosított maga látja el a jogi védelmét., f.e) a munkáltatói felelősségbiztosítás körében a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényt, , f) a kárenyhítés körébe eső költségeket, amennyiben azok ésszerűekésszerű- ek, indokoltak és gazdaságosak voltak. 12.2. A Ptk-ban foglaltaktól eltérően a biztosító nem köteles az eljárási költségek megelőlegezésére, de a felek ettől eltérően is megállapodhatnak, a megállapodás csak írásban érvényes. 12.311.2. Amennyiben a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító biztosí- tó helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig mér- tékéig terjed. A felróhatóság arányának megállapításáig a biztosítónak jogában áll úgy teljesíteni, mintha az a károkozók között egyenlő arányban oszlana meg. A biztosító ez esetben nem esik késedelembe, még abban az esetben sem, ha utóbb a biztosított felelőssége magasabb maga- sabb arányban kerül megállapításra és ennek nyomán a biztosító további to- vábbi szolgáltatás nyújtására kötelezett. 12.411.3. A biztosító a kárt az igény jogalapjának, illetve a biztosított felelősségénekfelelőssé- gének, valamint a kár mértékének bizonyításához szükséges utolsó irat beérkezésétől számított 30 15 napon belül téríti meg. A biztosító a megállapított kártérítési összeget a károsultnak fizeti, a károsult azon- ban igényét a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti követelheti, hogy a kezeihez történő teljesítéstbiztosító az ő kezéhez fi- zessen, amennyiben hitelt érdemlően igazolja, hogy a károsult igényét kiegyenlítette. 12.511.4. A biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a máshonnan máshon- nan megtérülő kárértéket jogosult levonni. 12.611.5. A biztosító kártérítést kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi bel- földi fizetőeszközben, banki átutalással teljesíti, de a kártérítésre jogosult jo- gosult és a biztosító ettől eltérően is megállapodhatnak. 12.711.6. Ha a kártérítés keretében járadékfizetésre is sor kerül, a biztosító a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által jóváhagyott biztosításmatematikai biztosítás- matematikai elvek szerinti tőkésítési eljárással határozza meg a járadék jára- dék tőkeértékét. A járadék-tőkeérték járadék formájában történő kifizetésének kifize- tésének kötelezettsége csak annyiban terheli a biztosítót, amennyiben az adott biztosítási esemény nyomán már teljesített szolgáltatással együtt a járadék-tőkeérték nem haladja meg a káreseményenkénti, illetve il- letve az éves biztosítási összeget. Ha az adott biztosítási esemény nyomán nyo- mán már teljesített szolgáltatással együtt a járadék-tőkeérték meghaladja megha- ladja a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeget, a biztosító biz- tosító járadékfizetési kötelezettsége csak olyan arányban áll fenn, ahogy a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeg és a már teljesített szolgáltatás különbsége aránylik a járadék-tőkeértékhez. 11.7. A biztosító a jövedelempótló, illetve létfenntartást szolgáló járadékfizetés járadékfi- zetés tekintetében nem érvényesíti az önrészt.

A Biztosító Szolgáltatásának Szabályai. 12.15.1. Ha a Különös, illetve a Kiegészítő Feltételek eltérően nem rendelkeznek, a biztosított A biztosítási szerződéssel fedezett kárfelelőssége esetén, annak mértékéhez igazodóan, a biztosítási összeg keretén belül, az önrész érvényesítése mellett a biztosítási eseménnyel összefüggésben esemény bekövetkezése esetén a biztosító a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései figyelembevételével megtérítikövetkező költségeket téríti meg: a.a) Azokat a ráfordításokat, amelyeket a biztosított/ szerződő a szállítmány mentése, az azt közvet- lenül fenyegető kár elhárítása és a kár enyhí- tése érdekében indokoltnak tartott. A ráfordí- tások és a kártérítés együttes összege nem haladhatja meg a szállítmányra megállapított biztosítási összeget, kivéve, ha a ráfordítások a biztosító utasítására történtek. b) A kármegállapítás szükséges költségeit, amennyiben magát a kárt a biztosító köteles megtéríteni. c) A javítással, pótlással kapcsolatban szükségessé vált igazolt többlet fuvarozási költségeket, amennyiben – előzetes bejelentés alapján – ezen költségek indokoltságát a biztosító elismeri. 5.2. A kárigény érvényesítéséhez az alábbiakban fel- sorolt okmányok bemutatása szükséges: a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenésként mint ténylegesen felmerült vagyoni kárként azt az értéketszállított árura vonatkozó eredeti szállító- levél, amelytől és eredeti áruszámla vagy a károsult valamely vagyontárgy megsemmisülése, vagy megrongálódása és esetleges értékcsökkenése folytán elesett, vagy egyébként károsodottszállítást tanúsító egyéb eredeti okmányok, b.) a károsult károkozással összefüggésben felmerült – indokolt, ésszerű és gazdaságos – költségeit, c.) a károsultat ért személyi sérüléses kár (halál, testi sérülés, vagy egészségkárosodás) miatt felmerült sérelemdíjat, d.b) az elmaradt haszon (elmaradt vagyoni előny) körében kizárólag elszenvedett kár miatti veszteség össze- gének igazolására szemlejegyzőkönyv, szakértői jelentések, a személyi sérüléses kárt szenvedett természetes személy károsult igazolt elmaradt jövedelmét, e.) tényleges kár összegét tételes részletezésben feltüntető kárszámlák, a járulékos költségeketkárral kapcsolatos költségekre vonatkozó számlák, így - amennyiben a késedelmi kamatot (a Ptk. szabályaitól eltérően kizárólag a biztosítási összeg keretein belül), - a kárigény jogalapjának, vagy összegszerűségének megállapítása érdekében kárfelmérést – a biztosító előzetes jóváhagyásával hozzájárulásával – felkért szakértő költségétharmadik személy végezte, c) a jelen feltétel 1.2. pontja szerint bekövetkezett károk esetén a rendőrhatósági feljelentés, - a kár 10%-a, de max. 500.000,-Ft szublimit erejéig a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd – máshonnan meg nem térülő – igazolt munkadíját és készkiadásait, illetve a jogi védekezés egyéb költségeit. E biztosítási fedezet annyiban áll fenn az ésszerű, indokolt és gazdaságos költségek tekintetében, amennyiben azok a biztosítási szerződés fedezete alá tartozó, kizáró rendelkezés hatálya alá nem eső és a biztosító részére szerződésszerűen bejelentett biztosítási eseménnyel összefüggésben merültek feljegyzőkönyv másolata. 5.3. A biztosító nem téríti meg ezeket lezárt gépjárműből való lopás, valamint a költségeket, ha teljes szállítmánynak a szerződő/biztosított maga látja el a jogi védelmét. f.szállítóeszközzel együtt való eltulajdonítása biztosítási események 1.2. b) a munkáltatói felelősségbiztosítás körében a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényt, a kárenyhítés körébe eső költségeket, amennyiben azok ésszerűek, indokoltak és gazdaságosak voltak. 12.2. A Ptk-ban foglaltaktól eltérően a biztosító nem köteles az eljárási költségek megelőlegezésére, de a felek ettől eltérően is megállapodhatnak, a megállapodás pont bekövetkezése miatti szállítmánykárokat csak írásban érvényes. 12.3. Amennyiben a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. A felróhatóság arányának megállapításáig a biztosítónak jogában áll úgy teljesíteni, mintha az a károkozók között egyenlő arányban oszlana meg. A biztosító ez esetben nem esik késedelembe, még abban az esetben semtéríti meg a biztosító, ha utóbb ha a) a szállító gépjármű szilárd tetővel, felépítménnyel rendelkezett, b) a gépjárművet lezárt állapotban parkolták le, c) a gépjármű rendelkezett MABISZ által ajánlott, működőképes riasztó és/vagy indításgátló berendezéssel, amelyet a jármű leállítása után aktív állapotba helyeztek, d) a biztosított felelőssége magasabb arányban kerül megállapításra és ennek nyomán szállítmányt a biztosító további szolgáltatás nyújtására kötelezettgépjármű utas- vagy rakterében, kívülről nem látható módon tárolták. 12.4. A biztosító a kárt az igény jogalapjának, illetve a biztosított felelősségének, valamint a kár mértékének bizonyításához szükséges utolsó irat beérkezésétől számított 30 napon belül téríti meg. A biztosító a megállapított kártérítési összeget a károsultnak fizeti, a biztosított csak annyiban követelheti a kezeihez történő teljesítést, amennyiben hitelt érdemlően igazolja, hogy a károsult igényét kiegyenlítette. 12.5. A biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni. 12.6. A biztosító kártérítést kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben, banki átutalással teljesíti, de a kártérítésre jogosult és a biztosító ettől eltérően is megállapodhatnak. 12.7. Ha a kártérítés keretében járadékfizetésre is sor kerül, a biztosító a Magyar Nemzeti Bank által jóváhagyott biztosításmatematikai elvek szerinti tőkésítési eljárással határozza meg a járadék tőkeértékét. A járadék-tőkeérték járadék formájában történő kifizetésének kötelezettsége csak annyiban terheli a biztosítót, amennyiben az adott biztosítási esemény nyomán már teljesített szolgáltatással együtt a járadék-tőkeérték nem haladja meg a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeget. Ha az adott biztosítási esemény nyomán már teljesített szolgáltatással együtt a járadék-tőkeérték meghaladja a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeget, a biztosító járadékfizetési kötelezettsége csak olyan arányban áll fenn, ahogy a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeg és a már teljesített szolgáltatás különbsége aránylik a járadék-tőkeértékhez. A biztosító a jövedelempótló, illetve létfenntartást szolgáló járadékfizetés tekintetében nem érvényesíti az önrészt.

A Biztosító Szolgáltatásának Szabályai. 12.14.1. Ha a Különös, illetve a Kiegészítő Feltételek eltérően nem rendelkeznek, a A biztosított biztosítási szerződéssel fedezett kárfelelőssége esetén, annak mértékéhez igazodóan, a biztosítási összeg keretén belül, az önrész érvényesítése mellett a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosító a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései figyelembevételével megtéríti a.) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenésként mint ténylegesen felmerült vagyoni kárként azt az értéket, amelytől a károsult valamely vagyontárgy megsemmisülése, vagy megrongálódása és esetleges értékcsökkenése folytán elesett, vagy egyébként károsodott, b.) a károsult károkozással összefüggésben felmerült – indokolt, ésszerű és gazdaságos – költségeit, c.) a károsultat ért személyi sérüléses kár (halál, testi sérülés, vagy egészségkárosodás) miatt felmerült sérelemdíjat, d.) az elmaradt haszon (elmaradt vagyoni előny) körében kizárólag a személyi sérüléses kárt szenvedett természetes személy károsult igazolt elmaradt jövedelmét, e.) a járulékos költségeket, így - a késedelmi kamatot (a Ptk. szabályaitól eltérően kizárólag a biztosítási összeg keretein belül), - a kárigény jogalapjának, vagy összegszerűségének megállapítása érdekében – a biztosító előzetes jóváhagyásával – felkért szakértő költségét, - a kár 10%-a, de max. 500.000,-Ft szublimit erejéig a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd – máshonnan meg nem térülő – igazolt munkadíját és készkiadásait, illetve a jogi védekezés egyéb költségeit. E biztosítási fedezet annyiban áll fenn az ésszerű, indokolt és gazdaságos költségek tekintetében, amennyiben azok a biztosítási szerződés fedezete alá tartozó, kizáró rendelkezés hatálya alá nem eső és a biztosító részére szerződésszerűen bejelentett biztosítási eseménnyel összefüggésben merültek fel. A biztosító nem téríti meg ezeket a költségeket, ha a szerződő/biztosított maga látja el a jogi védelmét. f.) a munkáltatói felelősségbiztosítás körében a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényt, a kárenyhítés körébe eső költségeket, amennyiben azok ésszerűek, indokoltak és gazdaságosak voltak. 12.2. A Ptk-ban foglaltaktól eltérően a biztosító nem köteles az eljárási költségek megelőlegezésére, de a felek ettől eltérően is megállapodhatnak, a megállapodás csak írásban érvényes. 12.3. Amennyiben a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. A felróhatóság arányának megállapításáig a biztosítónak jogában áll úgy teljesíteni, mintha az a károkozók között egyenlő arányban oszlana meg. A biztosító ez esetben nem esik késedelembe, még abban az esetben sem, ha utóbb a biztosított felelőssége magasabb arányban kerül megállapításra és ennek nyomán a biztosító további szolgáltatás nyújtására kötelezett. 12.4. A biztosító a kárt az igény jogalapjának, illetve a biztosított felelősségének, valamint a kár mértékének bizonyításához szükséges utolsó irat beérkezésétől számított 30 napon belül téríti meg. A biztosító a megállapított kártérítési összeget a károsultnak fizeti, a biztosított csak annyiban követelheti a kezeihez történő teljesítést, amennyiben hitelt érdemlően igazolja, hogy a károsult igényét kiegyenlítette. 12.5. A biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni. 12.6. A biztosító kártérítést kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben, banki átutalással teljesíti, de a kártérítésre jogosult és a biztosító ettől eltérően is megállapodhatnak. 12.7. Ha a kártérítés keretében járadékfizetésre is sor kerül, a biztosító a Magyar Nemzeti Bank által jóváhagyott biztosításmatematikai elvek szerinti tőkésítési eljárással határozza meg a járadék tőkeértékét. A járadék-tőkeérték járadék formájában történő kifizetésének kötelezettsége csak annyiban terheli a biztosítót, amennyiben az adott biztosítási esemény nyomán már teljesített szolgáltatással együtt a járadék-tőkeérték nem haladja meg a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeget. Ha az adott biztosítási esemény nyomán már teljesített szolgáltatással együtt a járadék-tőkeérték meghaladja a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeget, a biztosító járadékfizetési kötelezettsége csak olyan arányban áll fenn, ahogy a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeg és a már teljesített szolgáltatás különbsége aránylik a járadék-tőkeértékhez. A biztosító a jövedelempótló, illetve létfenntartást szolgáló járadékfizetés tekintetében nem érvényesíti az önrészt.

A Biztosító Szolgáltatásának Szabályai. 12.1. Ha a Különösfelek a szerződésben másként nem állapodtak meg, illetve a Kiegészítő Feltételek eltérően nem rendelkeznek, jelen feltételek alapján létrejött szerződés keretében a biztosított biztosítási szerződéssel fedezett kárfelelőssége esetén, annak mértékéhez igazodóan, a biztosítási összeg keretén belül, az önrész érvényesítése mellett a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosító a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései figyelembevételével megtéríti a.) 1. a károsult vagyonában beállott értékcsökkenésként mint ténylegesen felmerült fölmerült vagyoni kárként azt az értéket, amelytől a károsult valamely vagyontárgy megsemmisülése, vagy megrongálódása és esetleges értékcsökkenése folytán elesett, vagy egyébként károsodott, b.) 2. a károsult károkozással összefüggésben felmerült – indokolt, ésszerű és gazdaságos – költségeit, c.) 3. a károsultat ért személyi sérüléses kár (halál, testi sérülés, vagy egészségkárosodás) miatt felmerült sérelemdíjat, d.) 4. az elmaradt haszon (elmaradt vagyoni előny) körében kizárólag a személyi sérüléses kárt szenvedett természetes személy károsult igazolt elmaradt jövedelmét, e.) 5. a járulékos költségeket, így - a késedelmi kamatot (a Ptk. szabályaitól eltérően kizárólag a biztosítási összeg keretein belül), - a kárigény jogalapjának, vagy összegszerűségének megállapítása érdekében – a biztosító előzetes jóváhagyásával – felkért szakértő költségét, - a kár 10%-a, de max. 500.000,-Ft szublimit erejéig a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd – máshonnan meg nem térülő – igazolt munkadíját és készkiadásait, illetve a jogi védekezés egyéb költségeit. E biztosítási fedezet annyiban áll fenn az ésszerű, indokolt és gazdaságos költségek tekintetében, amennyiben azok a biztosítási szerződés fedezete alá tartozó, kizáró rendelkezés hatálya alá nem eső és a biztosító részére szerződésszerűen bejelentett biztosítási eseménnyel összefüggésben merültek fel. A biztosító nem téríti meg ezeket a költségeket, ha a szerződő/biztosított maga látja el a jogi védelmét. f.) a munkáltatói felelősségbiztosítás körében a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényt, 6. a kárenyhítés körébe eső költségeket, amennyiben azok ésszerűek, indokoltak és gazdaságosak voltak. 12.2. A Ptk-ban foglaltaktól eltérően a biztosító nem köteles az eljárási költségek megelőlegezésére, de a felek ettől eltérően is megállapodhatnak, a megállapodás csak írásban érvényes. 12.3. Amennyiben a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. A felróhatóság arányának megállapításáig a biztosítónak jogában áll úgy teljesíteni, mintha az a károkozók között egyenlő arányban oszlana meg. A biztosító ez esetben nem esik késedelembe, még abban az esetben sem, ha utóbb a biztosított felelőssége magasabb arányban kerül megállapításra és ennek nyomán a biztosító további szolgáltatás nyújtására kötelezett. 12.4. A biztosító a kárt az igény jogalapjának, illetve a biztosított felelősségének, valamint a kár mértékének bizonyításához szükséges utolsó irat beérkezésétől számított 30 napon belül téríti meg. A biztosító a megállapított kártérítési összeget a károsultnak fizeti, a biztosított csak annyiban követelheti a kezeihez történő teljesítést, amennyiben hitelt érdemlően igazolja, hogy a károsult igényét kiegyenlítette. 12.5. A biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni. 12.6. A biztosító kártérítést kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben, banki átutalással teljesíti, de a kártérítésre jogosult és a biztosító ettől eltérően is megállapodhatnak. 12.7. Ha a kártérítés keretében járadékfizetésre is sor kerül, a biztosító a Magyar Nemzeti Bank által jóváhagyott biztosításmatematikai elvek szerinti tőkésítési eljárással határozza meg a járadék tőkeértékét. A járadék-tőkeérték járadék formájában történő kifizetésének kötelezettsége csak annyiban terheli a biztosítót, amennyiben az adott biztosítási esemény nyomán már teljesített szolgáltatással együtt a járadék-tőkeérték nem haladja meg a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeget. Ha az adott biztosítási esemény nyomán már teljesített szolgáltatással együtt a járadék-tőkeérték meghaladja a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeget, a biztosító járadékfizetési kötelezettsége csak olyan arányban áll fenn, ahogy a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeg és a már teljesített szolgáltatás különbsége aránylik a járadék-tőkeértékhez. A biztosító a jövedelempótló, illetve létfenntartást szolgáló járadékfizetés tekintetében nem érvényesíti az önrészt.

A Biztosító Szolgáltatásának Szabályai. 12.1. Ha a Különös, illetve a Kiegészítő Feltételek eltérően nem rendelkeznek, a biztosított biztosítási szerződéssel fedezett kárfelelőssége esetén, annak mértékéhez igazodóan, a biztosítási összeg keretén belül, az önrész érvényesítése mellett a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosító a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései figyelembevételével megtéríti a.) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenésként mint ténylegesen felmerült vagyoni kárként azt az értéket, amelytől a károsult valamely vagyontárgy megsemmisülése, vagy megrongálódása és esetleges értékcsökkenése folytán elesett, vagy egyébként károsodott, b.) a károsult károkozással összefüggésben felmerült – indokolt, ésszerű és gazdaságos – költségeit, c.) a károsultat ért személyi sérüléses kár (halál, testi sérülés, vagy egészségkárosodás) miatt felmerült sérelemdíjat, d.) az elmaradt haszon (elmaradt vagyoni előny) körében kizárólag a személyi sérüléses kárt szenvedett természetes személy károsult igazolt elmaradt jövedelmét, e.) a járulékos költségeket, így - a késedelmi kamatot (a Ptk. szabályaitól eltérően kizárólag a biztosítási összeg keretein belül), - a kárigény jogalapjának, vagy összegszerűségének megállapítása érdekében – a biztosító előzetes jóváhagyásával – felkért szakértő költségét, - a kár 10%-a, de max. 500.000,-Ft szublimit erejéig a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd – máshonnan meg nem térülő – igazolt munkadíját és készkiadásait, illetve a jogi védekezés egyéb költségeit. E biztosítási fedezet annyiban áll fenn az ésszerű, indokolt és gazdaságos költségek tekintetében, amennyiben azok a biztosítási szerződés fedezete alá tartozó, kizáró rendelkezés hatálya alá nem eső és a biztosító részére szerződésszerűen bejelentett biztosítási eseménnyel összefüggésben merültek fel. A biztosító nem téríti meg ezeket a költségeket, ha a szerződő/biztosított maga látja el a jogi védelmét. f.) a munkáltatói felelősségbiztosítás körében a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényt, a kárenyhítés körébe eső költségeket, amennyiben azok ésszerűek, indokoltak és gazdaságosak voltak. 12.2. A Ptk-ban foglaltaktól eltérően a biztosító nem köteles az eljárási költségek megelőlegezésére, de a felek ettől eltérően is megállapodhatnak, a megállapodás csak írásban érvényes. 12.3. Amennyiben a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. A felróhatóság arányának megállapításáig a biztosítónak jogában áll úgy teljesíteni, mintha az a károkozók között egyenlő arányban oszlana meg. A biztosító ez esetben nem esik késedelembe, még abban az esetben sem, ha utóbb a biztosított felelőssége magasabb arányban kerül megállapításra és ennek nyomán a biztosító további szolgáltatás nyújtására kötelezett. 12.44.1. A biztosító a kárt károkat és sérelemdíjat együttesen eseményenként és biztosítási időszakonként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig térí- ti meg – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben. 4.2. A biztosító szolgáltatásai az igény jogalapjánakadott biztosítási idő- szak biztosítási összegét csökkentik. Amennyiben a biztosító térítést nyújtott, illetve megilleti az egész biz- tosítási időszakra eső teljes díj. 4.3. A biztosítás kimerülése esetén, de újabb kár be- következése előtt a biztosított felelősségénekfelek közös megegyezéssel megállapodhatnak a biztosítási összeg újrafeltölté- sében, valamint ennek hiányában a kár mértékének bizonyításához szükséges utolsó irat beérkezésétől számított 30 napon belül téríti megbiztosító kockázatvise- lése az adott biztosítási időszak hátralévő részére megszűnik. 4.4. A kárenyhítés körébe eső indokolt költségeket a biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre, kivéve a kárenyhítés során bekövet- kezett személyi sérülést. 4.5. A biztosító a megállapított kárrendezési eljárás során megálla- pított kártérítési összeget csak a károsultnak fizeti, fizet- heti; a károsult kártérítési igényét közvetlenül a biz- tosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti a kezeihez történő teljesítést, amennyiben hitelt érdemlően igazoljakövetelheti, hogy a biztosító az ő kezé- hez fizessen, amennyiben a károsult igényét kiegyenlítette. 12.5követelését ő egyenlítette ki. A biztosító Járadékfizetési kötelezettség esetén a kártérítés összegéből járadék tő- keértékét a maradványértéket és Biztosító a máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni. 12.6korrigált 2004. A biztosító kártérítést kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközbenévi halan- dósági tábla alapján, banki átutalással teljesíti, de a kártérítésre jogosult és a biztosító ettől eltérően is megállapodhatnak. 12.7. Ha a kártérítés keretében járadékfizetésre is sor kerül, a biztosító a Magyar Nemzeti Bank által jóváhagyott biztosításmatematikai elvek szerinti tőkésítési eljárással 0%-os technikai kamattal határozza meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig. Ez nem jelenti a járadék tőkeértékétezen az összegen törté- nő egyösszegű megváltását. A járadék-tőkeérték járadék formájában történő kifizetésének kötelezettsége csak annyiban terheli megváltást mind a biztosítótBiztosító, amennyiben mind a Károsult kezdeményezheti, de arra kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét a Biztosító és a Károsult is elfogadja. Amennyiben a Biztosító hozzájárul a megváltáshoz, akkor az egyösszegű megváltás összegét a Biztosító az adott biztosítási esemény nyomán már teljesített szolgáltatással együtt gazdasági körülmé- nyek (pl. inflációs ráta), a járadék-tőkeérték nem haladja meg a káreseményenkéntifizetendő járadék para- métereinek, illetve az éves biztosítási összeget. Ha az adott biztosítási esemény nyomán már teljesített szolgáltatással együtt a járadék-tőkeérték meghaladja a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeget, a biztosító járadékfizetési kötelezettsége csak olyan arányban áll fenn, ahogy a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeg és a már teljesített szolgáltatás különbsége aránylik a járadék-tőkeértékhez. A biztosító a jövedelempótló, illetve létfenntartást szolgáló járadékfizetés tekintetében nem érvényesíti az önrésztKárosult egészségi állapotá- nak figyelembe vételével állapítja meg.