A Bérleti szerződés időtartama mintaszakaszok

A Bérleti szerződés időtartama. VI.2.1 A Bérleti szerződésekre vonatkozó rendelkezések azonos tartalommal irányadóak mind a MOL Bubi bérletre, mind a Percalapú díjfizetéssel és az alapján létrehozott Bérleti szerződésekre. A Bérleti szerződés szabályozza azt a jogviszonyt, amelynek keretében a Felhasználó (aki a Bérleti szerződések megkötése és teljesítése körében Bérlőnek minősül) a MOL Bubi Gyűjtőállomásokról az egyes kerékpárokat elviheti, és azokat használhatja.
A Bérleti szerződés időtartama. Nyertes pályázat esetén a bérleti szerződés időtartama első alkalommal 1 (egy) év, melynek további 1 + 1 (egy plusz egy) évvel történő meghosszabbítására lehetőség van. Amennyiben a nyertes pályázó a bérlői jogosultság jelen pályázati kiírás II. fejezetében megjelölt 1. számú feltételének teljesítése mellett nyerte el a lakás bérlésének lehetőségét, úgy Bérbeadó a feltétel további fennállását évente felülvizsgálja. Amennyiben bármely éves felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a bérlői jogosultság 1. számú feltétele már nem teljesül, úgy a bérleti szerződés a következő 1 éves időszakra nem kerül meghosszabbításra.
A Bérleti szerződés időtartama. Nyertes pályázat esetén a bérleti szerződés egy évig, de legfeljebb a bérleti szerződésben meghatározott időpontig lesz érvényes. Ha a bérleti szerződés időtartama alatt a bérlő részéről nem kerül sor súlyos szerződésszegésre, akkor Xxxxxxxx nem zárja ki a bérlet meghosszabbításának lehetőségét. A bérleti szerződés esetleges meghosszabbítására vonatkozó igény esetén Bérbeadó a bérleti szerződés lejártát megelőző 30. és 60. nap közötti időszakban felülvizsgálja a bérlői jogosultság jelen pályázati kiírás II. fejezetében megjelölt feltételei közül annak a feltételnek a további fennállását, amely feltételt a bérlő a bérleti szerződés megkötésekor teljesítette. Amennyiben a bérlő a bérleti szerződés megkötésekor a II. fejezetben megjelölt feltételek közül az 1., vagy a 2. számú feltétel teljesítette, és bármely éves felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a bérleti szerződés lejártának időpontjában nem teljesül a bérlői jogosultságnak a jelen pályázati kiírás II. fejezetében megjelölt feltételek közül sem az 1., sem a 2. számú feltétel, úgy a bérleti szerződés a következő 1 éves időszakra nem kerül meghosszabbításra.
A Bérleti szerződés időtartama. 3.1. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a bérlet időtartama a szerződés hatályba lépésétől számított 7 (hét) év. Jelen szerződés határozott időtartamára tekintettel jelen szerződést rendes felmondás útján a Szerződő felek nem mondhatják fel.
A Bérleti szerződés időtartama. VI.2.1 A VI.2. pont, továbbá a VI.3. pont rendelkezései azonos tartalommal irányadóak mind a tartós jellegű, mind az eseti jellegű Rendelkezésre bocsátási szerződés alapján létrehozott Bérleti szerződésekre. A Bérleti szerződés szabályozza azt a jogviszonyt, amelynek keretében a Felhasználó (aki a Bérleti szerződések megkötése és teljesítése körében Bérlőnek minősül) a MOL Bubi gyűjtőállomásokról az egyes kerékpárokat elviheti, és azokat használhatja.
A Bérleti szerződés időtartama. Nyertes pályázat esetén a bérleti szerződés időtartama 1 (egy) év. Ha a bérleti szerződés időtartama alatt a bérlő részéről nem kerül sor súlyos szerződésszegésre, akkor a lakás tulajdonosa nem zárja ki a bérlet meghosszabbításának lehetőségét. A bérleti szerződés esetleges meghosszabbítása esetén Bérbeadó a bérlői jogosultság jelen pályázati kiírás II. fejezetében megjelölt 1. számú feltételének további fennállását évente felülvizsgálja. Amennyiben bármely éves felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a bérlői jogosultság e feltétele már nem teljesül, úgy a bérleti szerződés a következő 1 éves időszakra nem kerül meghosszabbításra.
A Bérleti szerződés időtartama. 6. A bérbeadó az 1. pontban körülírt ingatlant a bérleti szerződés aláírásának napjától a TOP- 1.2.1-15-JN1-2016-00003 számú pályázat fenntartási idejéig adja bérbe. A fenntartási idő- szak a TOP-1.2.1-15-JN1-2016-00003 számú pályázat záró elszámolás elfogadásának napjától kezdődik.
A Bérleti szerződés időtartama. Felek a jelen bérleti szerződést határozott időtartamra, 2037. április 30. napjáig kötik. Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés a Xxxxx rendes felmondásával nem, csak a Felek rendkívüli felmondásával, vagy közös megállapodásával szüntethető meg, a szerződés időtartamának lejártát megelőzően. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben jelen szerződésben rögzítettek maradéktalanul teljesülnek, úgy a szerződés hatályát további öt évvel, 2042. április 30. napjáig meghosszabbítják. Jelen bérleti szerződés a határozott időtartam lejártát követően semmilyen körülmények között nem alakul át határozatlan időtartamú bérleti szerződéssé, kivéve, ha ebben a Felek kifejezetten írásban meg nem állapodnak. Bérbeadó a bérleti jogviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetésére jogosult különösen akkor, ha Bérlő a fizetési kötelezettségét elmulasztja és azt felszólítás ellenére sem fizeti meg, illetve ismételten késedelembe esik Bérlő köteles a Bérleményt a rendkívüli felmondás közlésétől számított 30 munkanapon belül elhagyni és a Bérbeadónak átadni, ellenkező esetben a Bérlők kötelesek a jogellenes birtoklás időszakára a bérleti díj 5-szörösének megfelelő késedelmi kötbért megfizetni a Bérbeadó részére. A rendkívüli felmondás közlését követő 31. munkanapon Bérbeadó jogosult a Bérleményt használni és hasznosítani. Bérlő a bérleti szerződés megszűnése esetén elhelyezési vagy térítési igénnyel nem élhet. Felek megállapodnak abban, hogy bármelyik Fél a jelen szerződést azonnali hatállyal rendkívüli felmondással felmondhatja, ha a másik fél jelen szerződésben rögzített bármely lényeges kötelezettségének felszólítás ellenére, a felszólításban meghatározott határidőben sem tesz eleget, vagy a másik félnek kárt okoz és/vagy ezt teljes egészében nem állítja helyre, vagy bármelyik Fél jelen szerződés szerinti kötelezettségének ismételten nem tesz eleget. Bérlő előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy amennyiben a Vhr. 12. § (6b) bekezdése alapján az adott jogviszonyba az MNV Zrt., mint tulajdonosi joggyakorló jogszabály erejénél fogva belép, úgy jelen bérleti szerződés bérbeadói pozícióját szerződés-átruházás jogcímén, harmadik személyre az MNV Zrt. átruházhatja. Bérlő jelen szerződés aláírásával nyilatkozik, hogy az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott átlátható szervezetnek minősül. Bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy jelen bérleti szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti, az átengedett nemzeti v...
A Bérleti szerződés időtartama. 2.1. Jelen bérleti szerződés a felek között határozatlan időre jön létre.

Related to A Bérleti szerződés időtartama

  • A szerződés időtartama 9.1. A szerződés időtartama, valamint a szolgáltatás nyújtásának, korlátozásának, szüneteltetésének és megszüntetésének feltételei és esetei, különösen a határozott idejű előfizetői szerződés rendkívüli felmondásának esetei

  • Szerződés időtartama 9.1. A szerződés időtartama, valamint a szolgáltatás nyújtásának, korlátozásának, szüneteltetésének és megszüntetésének feltételei és esetei, különösen a határozott idejű előfizetői szerződés rendkívüli felmondásának esetei

  • Az előfizetői szerződés időtartama 9.1. Az előfizetői szerződés időtartama a felek megállapodása szerint lehet határozatlan vagy határozott.

  • Az adatkezelés időtartama A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelé- se esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

  • Milyen jogok illetik meg Önt kellékszavatossági igénye alapján? Ön – választása szerint–az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet: Kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül az Ön által választott igény teljesítése lehetetlen vagy az Eladó számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát az Eladó költségére Ön is kijavíthatja, illetve mással kijavíttathatja vagy – végső esetben – a szerződéstől is elállhat. Választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban Ön viseli, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra az Eladó adott okot.

  • Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által kínált lakásbiztosítási termék korábbi feltételeitől, valamint a korábban al- kalmazott szerződési gyakorlattól a GB529 jelű Groupama e-Lakásbiz- tosítás jelen feltételei több ponton eltérnek, mert a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. 03. 15. napján történő hatály- ba lépésére tekintettel társaságunk több módosítást eszközölt (pl. szer- ződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, díjnemfizetés miatti megszű- nés, érdekmúlás miatti megszűnés, fedezetfeltöltés, megtérítési igény, felelősségbiztosításra vonatkozó kárbejelentési határidő, sérelemdíj ki- zárása, felelősségbiztosításra vonatkozó egyéb változások stb.). Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a bizto- sító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat jelen általános szerződési feltétel figyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza. Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen általános szerződési feltétel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése miatt szükséges módosításokon túl a GB529 jelű Groupama e-Lakás- biztosítás korábbi feltételeitől az alábbiakban tér el lényegesen: – az általános kizárások köre bővült a gazdasági vagy kereskedelmi szankcióval; – a szerződő telefon útján tett ajánlattal is kezdeményezheti a szer- ződéskötést; – szerződés létrejöttének módja változott; – fogyasztó, vállalkozás fogalma bekerült a feltételbe; – az elévülési idő 2 évre rövidült; – változtak a díjkedvezményre, díjfizetés mód változására vonat- kozó szabályok; – a besurranás biztosítási esemény fogalma módosult; – változtak a kárrendezés során bekérhető iratok; – a kárkifizetés főszabályként banki átutalással történik; – rögzítésre került, hogy a 15 napos teljesítési időbe a biztosító által teljesített postai befizetés és a posta általi kifizetés közötti időtartam nem számít be; – biztosító felé tett jognyilatkozat hatályosulása; – rögzítésre került, hogy a biztosító a szolgáltatás összegéből le- vonja a díjtartozást, és ha a szerződés biztosítási esemény bekö- vetkezése miatt szűnik meg, a biztosítási időszak végéig járó dí- jakat; – antik bútorok, tárgyak fogalma meghatározásra került; – alapbiztosítás esetén az ingóság vagyoncsoportban nem biztosí- tott vagyontárgyaknál pontosításra került, hogy nem tekintendő közúti járműnek a kerékpár, a mozgáskorlátozottak közlekedé- sére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék; – kiegészítő balesetbiztosítás esetén a temetési költségtérítés meg- szüntetésre került; – megszűnt a padlófűtések vezetéktörése miatti károk helyreállítá- si költségeinek káreseményenkénti limitálása; – a kiegészítő felelősségbiztosításban: – rögzítésre került a területi és időbeli hatály; – a biztosítottak meghatározása; – a biztosítási esemény módosításra került; – a sérelemdíj megtérítése kizárt; – mentesülési ok a szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás; – a járadék meghatározásának szabályai bekerültek a feltételbe, a járadékkal kapcsolatos tartalékképzésre vonatkozó szabályo- zás kikerült a feltételből; – a kizárt kockázatok köre módosult; – a biztosító meghatározott esetekben a biztosított felelősségel- ismerő nyilatkozatának hiányában is jogosult a károsultnak tel- jesíteni; – az ügyvédi költség fogalma pontosításra került; – rögzítésre került a biztosítottat képviselő ügyvéd ügyvédi költ- ségeinél, hogy ha a bíróság mérsékli az ügyvédi munkadíjat, akkor a biztosító ennek összegéig áll helyt; – földcsuszamlás biztosítási esemény meghatározása pontosításra került; – munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idejére szóló díjvisszatérítési szolgáltatásnál, a balesetbiztosításnál módosult a kizárt kockázatok köre; – munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idejére szó- ló díjvisszatérítési szolgáltatásnál pontosításra került, hogy a biz- tosítási esemény bekövetkezését követő időszak vehető figye- lembe a díjvisszatérítésnél és a biztosítási szolgáltatás teljesíté- sének befejezését követő 12 havi – folyamatos díjfizetéssel lefe- dett – időszak után nyílik újra lehetőség biztosítási szolgáltatás teljesítésére; – munkanélküliség idejére szóló díjvisszatérítési szolgáltatásnál a szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosító nem kéri a megál- lapított járadék vagy segély havi összegéről szóló szelvény fény- másolatát; – pontosításra került a munkanélküliség vagy hosszan tartó beteg- állomány idejére szóló díjvisszatérítési szolgáltatásnál a biztosítá- si esemény meghatározása; – módosult a kiegésző balesetbiztosítás és a munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idejére szóló díjvisszatérítési szol- gáltatás biztosítottjának meghatározása; – a kiegészítő balesetbiztosítás esetén a biztosítottnak a kockázat- viselés kezdetét megelőzően keletkezett maradandó egészségká- rosodása a szerződés hatálya alá tartozó biztosítási eseményből következő egészségkárosodás, rokkantság mértékének számítá- sakor nem vehető figyelembe akkor sem, ha súlyosítja a jelen szerződés hatálya alá tartozó biztosítási esemény következmé- nyét, a rokkantság fokát; – a kiegészítő balesetbiztosítás esetén a független orvosi bizottság funkciója megszűnt; – pontosításra került a kiegészítő balesetbiztosításnál a kedvezmé- nyezett, a területi és időbeli hatály, a biztosított és kedvezmé- nyezett kötelezettsége, a biztosított kárenyhítési kötelezettsége és új fogalmak kerültek meghatározásra; – rögzítésre került, hogy villámcsapás másodlagos hatása esetén a biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a villámcsapás tényét az időjárási adatok alátámasszák; – a betöréses lopás biztosítási esemény meghatározása pontosítás- ra került; – változott a betörésvédelmi szintek meghatározása és módosultak az azokhoz kapcsolódó kártérítési összeghatárok; – bővült a biztosított vagyontárgyak köre és pontosításra került a meghatározásuk; – az épület, a lakás, illetve a melléképület hasznos alapterületének kiszámítási módszere meghatározásra került; – a biztosító avult értéken téríti meg a vályogból vagy döngölt fal- ból, illetve az előbbiek vegyes alkalmazásával készített mellék- épületek árvíz, felhőszakadás és vezetékes vízkár által okozott részleges vagy teljes károsodásának helyreállítási, illetve újraépí- tési költségeit. – a kiegészítő baleset biztosításban pontosításra került a csonttörés szolgáltatás; – pontosításra kerültek az értékkövetés szabályai; – az internetes szolgáltatások igénybevételével történő szerződés- módosítás kezdeményezése törlésre került.

  • A Szolgáltató egyoldalú szerződésmódosítása (1) A Szolgáltató az Egyedi előfizetői szerződést egyoldalúan kizárólag az Eht-ban meghatározott keretek között, az ÁSZF-ben vagy az Egyedi előfizetői szerződésben írt feltételek fennállása esetén, az ÁSZF egyoldalú módosítása útján módosíthatja.

  • A tudakozó szolgáltatás igénybevétele Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • A közbeszerzési dokumentációban megadott kiválasztási szempontok A kiválasztási szempontok felsorolása és rövid ismertetése: Igazolási mód: AT (közös AT-k) az alábbiak szerint kötelesek igazolni alkalmasságukat: A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. alapján az AT-nek a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban ajánlatának benyújtásakor a II. Fejezetnek megfelelően, az ESPD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek (az ESPD IV. rész: Kiválasztási szempontok, Az összes kiválasztási szempont általános jelzése (alfa) pontjában (Igen/Nem) történő feltüntetésével). Az alkalmasság igazolása során a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 24. § (1) bek.-ben, 28. § (5) bek.-ben, valamint a Kbt. 65. § (6) és (11) bek.-ben foglaltak is megfelelően alkalmazandóak. AT-k a Kbt. 65. §-ának (7), (9) és (12) bek. szerint támaszkodhatnak más szervezet vagy személy kapacitására, és a hivatkozott szakaszokban foglaltak szerint kötelesek igazolni az erőforrások rendelkezésre állását. Amennyiben AT – átalakulásra hivatkozással – jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, az ajánlatához csatolnia kell a jogutódlás tényét bizonyító/igazoló okiratokat (cégiratokat) egyszerű másolatban, különös tekintettel a szétválási okiratokban foglaltakra. Az előírt alkalmassági követelménynek a közös AT-k együttesen is megfelelhetnek, illetve azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. alapján az AK által a Kbt. 69. § (4)–(8) bek. alapján az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet IV. Fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy megfelel az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek, az alábbiak szerint:

  • A szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei, a szolgáltatás igénybevételének korlátai 2.1.3.1. A szolgáltatás igénybevételének műszaki feltétele a kiépített kábeltelevízió hálózat,jogi feltétele az írásban megkötött előfizetői szerződés. A szolgáltatás igénybevételéhez a 4.4. pont szerinti elektronikus hírközlési végberendezés is szükséges, és amelynek hiánya vagy alkalmatlansága esetén az Előfizető a saját felelősségére köt előfizetői szerződést. A Szolgáltató kötelezettsége nem terjed ki a végberendezés szolgáltatására.