Common use of A Felek jogai és kötelezettségei Clause in Contracts

A Felek jogai és kötelezettségei. 1. A Vagyonkezelőt a vagyonkezelésben lévő vagyonnal kapcsolatban megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a) a vagyont nem idegenítheti el, valamint – jogszabályokon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből, külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – nem terhelheti meg, b) a vagyont biztosítékul nem adhatja, c) a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet, d) a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át, e) a vagyon harmadik jogi személyeknek székhelyként nem szolgálhat, valamint f) polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulást a vagyonkezelésében lévő vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, vezetékjoghoz vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomhoz történő hozzájárulást. 2. A Vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő vagyont a berendezésekkel és a felszerelésekkel együtt rendeltetésszerűen, a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, a vagyonra vonatkozó biztonsági előírások betartásával, a közvagyont használó személytől elvárható gondossággal mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül jogosult birtokolni, használni, hasznosítani, szedni annak hasznait. A Vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésében lévő vagyont kulturális célra használni és azokat e célhoz rendelten hasznosítani. 3. Vagyonkezelő vállalja, hogy a) a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti, különös tekintettel arra, hogy a Vagyonkezelő köteles a tevékenységéről és a vagyonkezelésében lévő vagyon hasznosításáról minden év február 15-ig beszámolót készíteni, és azt a közgyűlésnek bemutatni. b) a Vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja, c) a hasznosításban – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként – kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt. 4. A Vagyonkezelő köteles a vagyon kezelésénél betartani a vonatkozó jogszabályokat, különös tekintettel a hatósági, szakhatósági és műszaki, valamint egyéb szakmai és környezetvédelmi előírásokra. Köteles biztosítani továbbá a vagyon karbantartását, javítását, állagvédelmét, a baleset- és életveszély-helyzetek elhárítását, megelőzését, a vagyon működtetését, üzemeltetését. Ezen költségeket a Vagyonkezelő viseli. 5. A Vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen. Ha a Vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon köteles elkülöníteni. 6. A Vagyonkezelő köteles azonnal, vagy a tény, körülmény felmerülésétől számított legkésőbb három munkanapon belül írásban bejelenteni a Tulajdonosnak, ha a) a vagyon bármely eleme könyv szerinti nettó értékében l0%-os mértéket meghaladó csökkenés következik be, b) a vagyonban súlyos környezeti veszélyeztetés, vagy szennyezés fenyeget. 7. A Vagyonkezelő köteles gondoskodni: a) a vagyon őrzéséről, b) a vagyon leltározásának időpontjáról a Xxxxxxxxxxx értesíteni, c) tűrni a Xxxxxxxxxx ellenőrzését a vagyonkezeléssel kapcsolatban, valamint d) a vagyonnal kapcsolatos adatok szolgáltatásáról, amennyiben azt jogszabály, vagy jelen szerződés előírja. 8. A Vagyonkezelő a kezelt vagyonnal kapcsolatban egyebekben a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségét teljesíti. 9. A Tulajdonos jogosult a vagyonnal történő gazdálkodást ellenőrizni. Az ellenőrzés kiterjed a vagyonkezelési tevékenységre, különösen a fenntartásra és üzemeltetésre, a fenntartási és karbantartási, felújítási, állagvédelmi munkák teljesítésére és a vagyonnal történő gazdálkodás hatékonyságára. 10. A Tulajdonos ellenőrzése történhet céljelleggel, vagy egy-egy vagyonkezelési területre vonatkozóan, valamint az egész vagyongazdálkodásra átfogóan. Az ellenőrzés olyan időpontban történhet, hogy szükségtelenül ne zavarja a Vagyonkezelő szakmai feladatellátását. Az ellenőrzés időpontját a Xxxxxxxxxx az ellenőrzés megkezdése előtt legalább nyolc nappal korábban köteles bejelenteni a Vagyonkezelőnek.

Appears in 2 contracts

Samples: Vagyonkezelési Szerződés, Vagyonkezelési Szerződés

A Felek jogai és kötelezettségei. 1. A Vagyonkezelőt Megbízó köteles a vagyonkezelésben lévő vagyonnal kapcsolatban megilletik Megbízott számára a tulajdonos jogaikövetelés peren kívüli érvényesítéséhez szükséges iratokat, dokumentumokat és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – információkat átadni, ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési követelés létezésének és beszámoló-készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a) a vagyont nem idegenítheti el, valamint – jogszabályokon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből, külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, megalapozottságának Megbízott általi megítéléséhez szükséges dokumentumokat is. A Megbízó köteles továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – nem terhelheti meg, b) követelés peren kívüli érvényesítéséhez szükséges nyilatkozatokat megtenni, ideértve a vagyont biztosítékul nem adhatja, c) a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet, d) a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át, e) a vagyon harmadik jogi személyeknek székhelyként nem szolgálhat, valamint f) polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulást a vagyonkezelésében lévő vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, vezetékjoghoz vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomhoz történő hozzájárulást.Megbízó számára adott meghatalmazást is 2. A Vagyonkezelő dokumentumokat másolatban kell átadni, melyet a vagyonkezelésében lévő vagyont Megbízott jogosult a berendezésekkel és megbízás teljesítését követően is megtartani. Eredeti okiratok visszaszolgáltatásáért a felszerelésekkel együtt rendeltetésszerűenMegbízott felelősséget nem vállal, a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelőenazt kifejezetten kizárja, a vagyonra vonatkozó biztonsági előírások betartásávalkivéve, a közvagyont használó személytől elvárható gondossággal mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül jogosult birtokolni, használni, hasznosítani, szedni annak hasznait. A Vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésében lévő vagyont kulturális célra használni és azokat e célhoz rendelten hasznosítaniha az eredeti okirat átvételével egyidejűleg azok visszaszolgáltatására kifejezetten kötelezettséget vállalt. 3. Vagyonkezelő vállaljaA Megbízó kizárólag olyan követelések kezelésére, hogy abehajtására vonatkozó megbízást adhat, mely követelések - jogszerűen létrejött jogviszonyból származnak, - jogosultja a Megbízó, - fennállnak, valósak, - lejártak, de érvényesítésük iránt jogi eljárás (így különösen, de nem kizárólagosan peres vagy végrehajtási eljárás) nincs folyamatban, - melyek adósa nem áll jogerősen elrendelt felszámolási vagy csődeljárás alatt, - és melyekkel kapcsolatban a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti, különös tekintettel arra, hogy a Vagyonkezelő köteles a tevékenységéről Megbízó az őt az adóssal szemben terhelő szerződéses és a vagyonkezelésében lévő vagyon hasznosításáról minden év február 15-ig beszámolót készíteni, és azt a közgyűlésnek bemutatni. b) a Vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja, c) a hasznosításban – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként – kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek résztjogszabályi kötelezettségeinek eleget tett. 4. A Vagyonkezelő köteles Megbízó a vagyon kezelésénél betartani II./3. pontban foglalt körülmények fennállásáért, továbbá az általa a vonatkozó jogszabályokatkövetelés kezelése, különös tekintettel a hatóságibehajtása céljából átadott iratok, szakhatósági dokumentumok, információk valódiságáért és műszaki, valamint egyéb szakmai és környezetvédelmi előírásokra. Köteles biztosítani továbbá a vagyon karbantartását, javítását, állagvédelmét, a baleset- és életveszély-helyzetek elhárítását, megelőzését, a vagyon működtetését, üzemeltetését. Ezen költségeket a Vagyonkezelő viselitartalmának valóságáért szavatol. 5. A Vagyonkezelő megbízás tárgyát képező követelés sorsáról a vagyonkezelésébe vett vagyon használatábólmegrendelést követően Megbízó továbbra is teljes jogkörben jogosult rendelkezni, működtetéséből származó bevételeitígy különösen jogosult a követelést elengedni vagy mérsékelni, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten a Megbízottat azonban köteles nyilvántartani oly módon, hogy az erről a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen. Ha a Vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon köteles elkülönítenidöntéséről haladéktalanul értesíteni. 6. A Vagyonkezelő köteles azonnalmegbízási szerződés megkötésétől kezdve a behajtási eljárás befejezéséig a Megbízó és a megbízás tárgyát képező követelés adósa között a követelés tárgyát illetően egyeztetés és Megbízó részéről (jog)nyilatkozattétel, kötelezettségvállalás vagy bármilyen megállapodás elfogadása kizárólag a tényMegbízotton keresztül történhet. Amennyiben a Megbízó jelen pontban foglaltak ellenére közvetlenül jár el a követelés rendezése tárgyában, körülmény felmerülésétől számított legkésőbb három munkanapon belül írásban bejelenteni melynek eredményeként az adós teljesít, az a TulajdonosnakMegbízott megbízási díjra való jogosultságát nem érinti, ha a) úgy kell tekinteni, mintha a vagyon bármely eleme könyv szerinti nettó értékében l0%-os mértéket meghaladó csökkenés következik be, b) követelés teljesítésére a vagyonban súlyos környezeti veszélyeztetés, vagy szennyezés fenyegetMegbízott tevékenységének eredményeként került volna sor. 7. A Vagyonkezelő Megbízó haladéktalanul köteles gondoskodni: a) a vagyon őrzéséről, b) Megbízottat tájékoztatni valamennyi, a vagyon leltározásának időpontjáról a Xxxxxxxxxxx értesíteni, c) tűrni a Xxxxxxxxxx ellenőrzését a vagyonkezeléssel kapcsolatbankövetelés fennállásával, valamint d) a vagyonnal kapcsolatos adatok szolgáltatásáról, amennyiben azt jogszabályérvényesítésével, vagy jelen szerződés előírjaérvényesíthetőségével kapcsolatos tényről, körülményről, melyről a behajtási eljárás megindítását követően szerez tudomást, továbbá haladéktalanul köteles tájékoztatást adni adós teljesítésének megtörténtéről. 8. A Vagyonkezelő Felek a kezelt vagyonnal kapcsolatban egyebekben megbízás teljesítése érdekében kötelesek egymással együttműködni, így különösen kötelesek együttműködni a számvitelről szóló 2000jelen szerződés tárgyát képező követelés Kötelezettjének tájékoztatása érdekében és esetleges panasza kezelése során. évi C. törvény rendelkezései szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségét teljesíti. 9. A Tulajdonos jogosult Megbízó a vagyonnal történő gazdálkodást ellenőrizni. Az ellenőrzés kiterjed a vagyonkezelési tevékenységre, különösen a fenntartásra és üzemeltetésre, a fenntartási és karbantartási, felújítási, állagvédelmi munkák teljesítésére Kötelezett tájékoztatásához és a vagyonnal történő gazdálkodás hatékonyságára. 10. A Tulajdonos ellenőrzése történhet céljelleggelMegbízott panaszkezeléséhez szükséges valamennyi információt, vagy egy-egy vagyonkezelési területre vonatkozóan, valamint az egész vagyongazdálkodásra átfogóan. Az ellenőrzés olyan időpontban történhetdokumentumot köteles a Megbízott kérésére oly időben a Megbízott rendelkezésére bocsátani, hogy szükségtelenül ne zavarja a Vagyonkezelő szakmai feladatellátását. Az ellenőrzés időpontját Megbízott a Xxxxxxxxxx az ellenőrzés megkezdése előtt legalább nyolc nappal korábban köteles bejelenteni tájékoztatást a Vagyonkezelőnekjogszabálynak megfelelő időben és tartalommal teljesíteni tudja, illetve a panaszt a jogszabálynak megfelelő határidőben és módon kivizsgálhassa és megválaszolhassa.

Appears in 2 contracts

Samples: Factoring Agreement, Megbízási Szerződés Követelés Behajtására

A Felek jogai és kötelezettségei. 1. A Vagyonkezelőt a vagyonkezelésben lévő vagyonnal kapcsolatban megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési Vállalkozó kötelezettséget is – azzal, hogy a) a vagyont nem idegenítheti el, valamint – jogszabályokon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből, külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – nem terhelheti meg, b) a vagyont biztosítékul nem adhatja, c) a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet, d) a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át, e) a vagyon harmadik jogi személyeknek székhelyként nem szolgálhat, valamint f) polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulást a vagyonkezelésében lévő vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, vezetékjoghoz vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomhoz történő hozzájárulást. 2. A Vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő vagyont a berendezésekkel és a felszerelésekkel együtt rendeltetésszerűen, a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, a vagyonra vonatkozó biztonsági előírások betartásával, a közvagyont használó személytől elvárható gondossággal mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül jogosult birtokolni, használni, hasznosítani, szedni annak hasznait. A Vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésében lévő vagyont kulturális célra használni és azokat e célhoz rendelten hasznosítani. 3. Vagyonkezelő vállalja, hogy a) a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti, különös tekintettel vállal arra, hogy feladatait a Vagyonkezelő hatályos jogszabályi rendelkezések alapján, a tőle elvárható minőségben, megfelelő szakmai gondossággal, a legjobb tudása szerint teljesíti a Megrendelő érdekeinek figyelembe vételével. A Vállalkozó szavatolja, hogy rendelkezik a szerződésben meghatározott feladatok ellátásához szükséges képesítéssel és eszközökkel és ezeknek a feltételeknek a szerződés teljes időtartama alatt meg fog felelni. Vállalkozó alvállalkozót kizárólag a Megrendelő előzetes írásbeli hozzájárulásával alkalmazhat. Vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozói magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el. Az alvállalkozó jogosulatlan igénybe vétele esetén a Vállalkozó felelős mindazokért a károkért is, melyek igénybevételük nélkül nem következtek volna be. Vállalkozó az általa végzett tevékenységért felelősséget vállal. Vállalkozó helytállni tartozik Megrendelő irányába a Vállalkozónak felróható okból okozott kárért is. Vállalkozó a jelen szerződésben feltüntetett adataiban bekövetkezett változást a Megrendelővel megfelelő időben, de legkésőbb 5 munkanapon belül, írásban köteles közölni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a Vállalkozó felel. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a jelen szerződés szerinti feladat ellátása során tudomására jutott adatok, tények, információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, mely alól jelen szerződés megszűnését követően sem mentesül. Vállalkozó a szerződés teljesítése során tudomására jutott adatokat, információkat kizárólag a Megrendelő jóváhagyásával hozhatja harmadik személy vagy hatóság tudomására. A jelen szerződés alapján elkészített tanulmányok nyilvánosságra hozatalához a Megrendelő előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. A Szerződő felek kötelesek a szerződés időtartama alatt folyamatosan, a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködni. Ennek megfelelően időben tájékoztatják egymást, nem csupán a jelen szerződésben foglaltak teljesítéséről, hanem minden olyan számottevő kérdésről, amely a szerződés teljesítésére kihatással lehet. Amennyiben bármelyik Fél megszegi a tájékoztatási és együttműködési kötelezettségét, köteles a tevékenységéről másik Fél ebből származó kárát a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint megtéríteni. Vállalkozó köteles jelen szerződésben meghatározott feladatait a Megrendelő utasításainak megfelelően ellátni. Vállalkozó amennyiben a megrendelésnek nem, vagy nem teljes mértékben tesz eleget, a vonatkozó utasításokban foglaltaktól szándékosan vagy gondatlanul eltér, és ezáltal nem megfelelő minőségben végzi el a vagyonkezelésében lévő vagyon hasznosításáról minden év február 15-ig beszámolót készítenifeladatot vagy Megrendelő részéről a feladat elvégzésével szemben bármilyen jogos kifogás merül fel, úgy Vállalkozó köteles a feladatot hibátlanul újból, díjmentesen elvégezni. Jelen szerződést bármelyik fél a másik fél súlyos szerződésszegése esetén – írásban – felmondhatja azonnali hatállyal. Megrendelő részéről súlyos kötelezettségszegésnek minősül: Vállalkozó szerződésszerű teljesítése ellenére 30 napos késedelembe esik a vállalkozói díj kifizetésével és azt a közgyűlésnek bemutatniVállalkozó írásbeli felszólítását követően sem fizeti meg. Vállalkozó részéről súlyos szerződésszegésnek minősül különösen: A teljesítési határidő 15 napon túli késedelmes teljesítése, Vállalkozó jelen szerződés szerinti valamely kötelezettségét hibásan teljesíti és amennyiben a hiba orvosolható -, azt a Megrendelő által a jelen szerződés szerint meghatározott póthatáridőre sem teljesíti szerződésszerűen; A Megrendelő érdekeivel ellentétes magatartás tanúsítása, Titoktartási és/vagy adatvédelmi kötelezettség megszegése. Vállalkozó kijelenti az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31. b) Korm. rendelet 50. § (1a) bekezdésére figyelemmel, hogy átlátható szervezet, és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1.§ 4. pontjában és 41. § (6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Vagyont nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdése 1. pontjában foglaltaknak megfelel. Felek rögzítik, hogy a szerződési előírásoknak jelen szerződés időtartama alatt, valamint azt követően is, kölcsönösen betartják a hatályos magyar és a tulajdonosi rendelkezéseknekeurópai uniós adatvédelmi szabályokat, ideértve különösen, de nem kizárólagosan az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény („Infotv.”), valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja, c) természetes személyeknek a hasznosításban – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként – kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt. 4. A Vagyonkezelő köteles a vagyon kezelésénél betartani a vonatkozó jogszabályokat, különös tekintettel a hatósági, szakhatósági személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és műszakiaz ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. számú rendelet („GDPR”) rendelkezéseit. Felek egybehangzóan rögzítik, hogy a GDPR 5. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján kifejezetten jogszerűnek tekintik a jelen szerződés alapján a másik fél rendelkezésére bocsátott személyes adatoknak a másik szerződő fél általi kezelését, amely célból és mértékben ez az adatkezelés a jelen szerződés teljesítéséhez a másik félnek szükséges. Felek kijelentik, hogy a jelen szerződésben megadott adatok a valóságnak megfelelnek, illetve harmadik személy személyhez fűződő vagy egyéb szakmai jogait, illetve jogszabály által védett érdekeit nem sértik. Felek rögzítik, hogy a személyes adatok kezelésével és környezetvédelmi előírásokravédelmével kapcsolatos kötelezettségek a Vállalkozó részéről a teljesítésben közreműködőkre is megfelelően vonatkoznak. Köteles biztosítani továbbá Vállalkozó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincsen olyan joga, amely a vagyon karbantartásátjelen szerződés teljesítéseként átadott dokumentumok felhasználását akadályozza vagy korlátozza. Amennyiben a Vállalkozó valamely harmadik személy védett jogait sértené, javítását, állagvédelmétmentesíti a Megrendelőt a kárigény alól és vállalja a jogsértésből eredő felelősséget. Amennyiben a szerződés teljesítése során szerzői jogi védelemmel rendelkező szellemi alkotás keletkezik, a baleset- és életveszély-helyzetek elhárítását, megelőzését, Vállalkozó annak védelméből eredő vagyoni jogokat jelen szerződés alapján a vagyon működtetését, üzemeltetését. Ezen költségeket a Vagyonkezelő viseli. 5. A Vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyenMegrendelőre átruházza. Ha a Vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és saját eszközökkel együttesen végzivagyoni jog átruházását jogszabály kizárja, akkor a használatbólszellemi alkotásnak kizárólagos és korlátlan (területi korlátozás nélküli, működtetésből származó bevételeithatározatlan idejű), közvetlen költségeit és ráfordításait minden ismert felhasználási módra vonatkozó, harmadik személyre átengedhető, az átdolgozási jogot is magában foglaló felhasználási joga minden külön díjazás nélkül a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon köteles elkülöníteni. 6Megrendelőt illeti meg. A Vagyonkezelő köteles azonnalFelek kijelentik, vagy hogy a tény, körülmény felmerülésétől számított legkésőbb három munkanapon belül írásban bejelenteni Vállalkozó által átadott valamennyi dokumentáció/termék vagyoni jogainak ellenértékeként megfizetett 3.1. pontban rögzített vállalkozói díjat arányosnak tekintik a Tulajdonosnak, ha a) a vagyon bármely eleme könyv szerinti nettó értékében l0%-os mértéket meghaladó csökkenés következik be, b) a vagyonban súlyos környezeti veszélyeztetés, vagy szennyezés fenyeget. 7. A Vagyonkezelő köteles gondoskodni: a) a vagyon őrzéséről, b) a vagyon leltározásának időpontjáról a Xxxxxxxxxxx értesíteni, c) tűrni a Xxxxxxxxxx ellenőrzését a vagyonkezeléssel kapcsolatban, valamint d) a vagyonnal kapcsolatos adatok szolgáltatásáról, amennyiben azt jogszabály, vagy jelen szerződés előírja. 8. A Vagyonkezelő a kezelt vagyonnal kapcsolatban egyebekben a számvitelről szerzői jogról szóló 20001999. évi C. LXXVI. törvény rendelkezései szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségét teljesíti16.§ (4) bekezdésében foglaltak szerint. Vállalkozó kifejezetten lemond az átruházott vagyoni jogai ellenértékeként a 3.1. pontban rögzített vállalkozói díj összegén felüli egyéb igényről. 9. A Tulajdonos jogosult a vagyonnal történő gazdálkodást ellenőrizni. Az ellenőrzés kiterjed a vagyonkezelési tevékenységre, különösen a fenntartásra és üzemeltetésre, a fenntartási és karbantartási, felújítási, állagvédelmi munkák teljesítésére és a vagyonnal történő gazdálkodás hatékonyságára. 10. A Tulajdonos ellenőrzése történhet céljelleggel, vagy egy-egy vagyonkezelési területre vonatkozóan, valamint az egész vagyongazdálkodásra átfogóan. Az ellenőrzés olyan időpontban történhet, hogy szükségtelenül ne zavarja a Vagyonkezelő szakmai feladatellátását. Az ellenőrzés időpontját a Xxxxxxxxxx az ellenőrzés megkezdése előtt legalább nyolc nappal korábban köteles bejelenteni a Vagyonkezelőnek.

Appears in 2 contracts

Samples: Procurement Agreement, Procurement Agreement

A Felek jogai és kötelezettségei. (A) Az Önkormányzat jogai [bérleti díj] 1. A Vagyonkezelőt Az Önkormányzat az üzemeltetésbe adott vagyontárgyak birtoklása, használata és hasznosítása átengedése fejében bérleti díjra jogosult. Az Önkormányzat tudomásul veszi, hogy az általa megállapított bérleti díj pénzügyi értelemben - mint a vagyonkezelésben lévő vagyonnal kapcsolatban megilletik szolgáltatás érdekében felmerült költség - beépül a tulajdonos jogaitelepülésen folytatott közmű üzemeltetés költségei közé, azt más személy irányában végzett tevékenységére az Üzemeltető belső szabályai miatt nem terhelheti. Mindezek eredményeként, amennyiben az Önkormányzat a bérleti díj mértékének módosítását kezdeményezi, a szolgáltatott volumenre (víz és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget szennyvíz m3) megegyező összegű, megegyező időbeli hatályú, rendeleti úton bevezetett díjmódosítás is – azzal, hogy a) a vagyont nem idegenítheti el, valamint – jogszabályokon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből, külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – nem terhelheti meg, b) a vagyont biztosítékul nem adhatja, c) a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet, d) a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át, e) a vagyon harmadik jogi személyeknek székhelyként nem szolgálhat, valamint f) polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulást a vagyonkezelésében lévő vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, vezetékjoghoz vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomhoz történő hozzájárulástszükséges. 2. A Vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő vagyont a berendezésekkel Az Önkormányzatot megillető bérleti díj éves mértéke megegyezik az aktuális vízdíjakban és a felszerelésekkel együtt rendeltetésszerűen, a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, a vagyonra vonatkozó biztonsági előírások betartásával, a közvagyont használó személytől elvárható gondossággal mások jogainak szennyvízdíjakban Ft/m3 mértékegységben meghatározott fajlagos összeg és törvényes érdekeinek sérelme nélkül jogosult birtokolni, használni, hasznosítani, szedni annak hasznaitaz éves fogyasztói számlákban kiszámlázott vízmennyiség és szennyvízmennyiség szorzatával. A Vagyonkezelő köteles tárgyévi bérleti díj évente két részletben esedékes, azzal, hogy az Önkormányzat naptári félévet követő hónapban a vagyonkezelésében lévő vagyont kulturális célra használni és azokat e célhoz rendelten hasznosítaniÜzemeltető által szolgáltatott adatok ismeretében állítja ki 60 napos fizetési határidővel számláját az Üzemeltető részére. 3. Vagyonkezelő vállaljaAz Önkormányzat, hogy a) a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolásimint tulajdonos, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti, különös tekintettel arra, hogy a Vagyonkezelő köteles a tevékenységéről és a vagyonkezelésében lévő vagyon hasznosításáról minden év február 15-ig beszámolót készíteni, és azt a közgyűlésnek bemutatni. b) a Vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknekjogosult az Üzemeltető részére átadott víziközművek működtetését, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja, c) víziközművek állagát érintő minden olyan munkát ellenőrizni, amelyet az Üzemeltető, vagy annak megbízottja végez el. Amennyiben az Önkormányzatnak az ellenőrzés során kifogása merül fel, annak írásbeli közlését követően az Üzemeltető tartozik a hasznosításban – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként – kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt. 4. A Vagyonkezelő köteles a vagyon kezelésénél betartani a vonatkozó jogszabályokatkifogás alaposságát megvizsgálni, különös tekintettel a hatóságiés minden tőle elvárhatót megtenni annak kiküszöbölése érdekében, szakhatósági és műszaki, valamint egyéb szakmai és környezetvédelmi előírásokra. Köteles biztosítani továbbá a vagyon karbantartását, javítását, állagvédelmét, a baleset- és életveszély-helyzetek elhárítását, megelőzését, a vagyon működtetését, üzemeltetését. Ezen költségeket a Vagyonkezelő viseli. 5. A Vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módonfeltéve, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen. Ha a Vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon köteles elkülöníteni. 6. A Vagyonkezelő köteles azonnal, vagy a tény, körülmény felmerülésétől számított legkésőbb három munkanapon belül írásban bejelenteni a Tulajdonosnak, ha a) a vagyon bármely eleme könyv szerinti nettó értékében l0%-os mértéket meghaladó csökkenés következik be, b) a vagyonban súlyos környezeti veszélyeztetés, vagy szennyezés fenyeget. 7. A Vagyonkezelő köteles gondoskodni: a) a vagyon őrzéséről, b) a vagyon leltározásának időpontjáról a Xxxxxxxxxxx értesíteni, c) tűrni a Xxxxxxxxxx ellenőrzését a vagyonkezeléssel kapcsolatban, valamint d) a vagyonnal kapcsolatos adatok szolgáltatásáról, amennyiben azt jogszabály, vagy jelen szerződés előírja. 8. A Vagyonkezelő a kezelt vagyonnal kapcsolatban egyebekben a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségét teljesíti. 9. A Tulajdonos jogosult a vagyonnal történő gazdálkodást ellenőrizniészlelt probléma elhárítása az Üzemeltető feladatkörébe tartozik. Az ellenőrzés Önkormányzat ellenőrzési joga - különösen - kiterjed az alábbiakra: - a vagyonkezelési tevékenységrevízügyi, különösen közegészségügyi, környezetvédelmi, munkaügyi, tűzvédelmi, stb. szemléken részt vegyen, azokon észrevételeket tegyen, és intézkedéseket kezdeményezzen; - a fenntartásra fogyasztói bejelentések alapján hozzá érkező panaszokat és üzemeltetésrejelzéseket az Üzemeltető részére továbbítsa; - a hatályos vízügyi jogszabályi rendelkezéseknek nem megfelelő, a fenntartási és nem rendeltetésszerű használatra vonatkozó bejelentéseket az Üzemeltetővel közölje; - az Üzemeltető által végzett karbantartási, javítási, rekonstrukciós, felújítási, állagvédelmi munkák teljesítésére és fejlesztési munkálatokat ellenőrizze; - a vagyonnal történő gazdálkodás hatékonyságáradíjemelési javaslatok költségeinek ellenőrzésére. 10. A Tulajdonos ellenőrzése történhet céljelleggel, vagy egy-egy vagyonkezelési területre vonatkozóan, valamint az egész vagyongazdálkodásra átfogóan. Az ellenőrzés olyan időpontban történhet, hogy szükségtelenül ne zavarja a Vagyonkezelő szakmai feladatellátását. Az ellenőrzés időpontját a Xxxxxxxxxx az ellenőrzés megkezdése előtt legalább nyolc nappal korábban köteles bejelenteni a Vagyonkezelőnek.

Appears in 1 contract

Samples: Üzemeltetési Szerződés

A Felek jogai és kötelezettségei. 2.1. Megrendelő köteles a kiviteli tervdokumentációt és a szükséges hatósági engedélyeket Vállalkozó részére 4 példányban a szerződéskötéssel egyidejűleg jegyzőkönyvileg át- adni. 2.2. A Megrendelő köteles a munkaterületeket Vállalkozó részére a szerződés aláírásától számított 15 napon belül átadni, az építési naplók megnyitásával egyidejűleg. Megren- delő szavatolja, hogy a szerződés teljesítését harmadik személy joga nem korlátozza. Vállalkozó köteles a munkaterület átvételével egyidejűleg fototechnikai eljárással álla- potfelmérést készíteni a munkaterületekről és az azokkal határos építményekről és a felvonulási területekről. Az állapotfelmérések megállapításait az építési naplóban szö- vegesen is rögzíteni kell. Megrendelő a munkaterületek részeként felvonulási területeket biztosít az ingatlan be- építésre nem kerülő részén deponálás, építési törmelék, szociális-blokk, iroda-blokk, stb. elhelyezésére, amelyeket Vállalkozó saját költségén létesít, továbbá biztosítja, azok működési feltételeit (2.4. pont) és üzemeltetését. A munkavégzése alatt a többi területen az intézmény rendeltetésszerűen működik. Er- re tekintettel is, a munkaterületeteket Vállalkozó saját költségén köteles olyképpen el- határolni, hogy az élet és baleset védelem követelményeinek megfeleljen, és oda ille- téktelen személyek ne léphessenek be. Vállalkozó a munkavégzés befejezésekor a felvonulási területet, eredeti állapotának megfelelően (pl. füvesítés stb.) köteles megrendelőnek visszaszolgáltatni. 2.3. A munkaterületek őrzéséről a beruházás teljes időtartama alatt Vállalkozó köteles gondoskodni saját költségén. Felelős az építési és felvonulási területek élet-, baleset-, vagyon-, tűz-, környezetvédelmének biztosításáért, valamint a munkavédelmi előírások betartásáért. Vállalkozó felelősséggel tartozik a kivitelezés által érintett és szomszédos épületek műszaki állagának megőrzéséért, és köteles a telekhatáron lévő kerítések elbontása esetén, azzal egyidejűleg a szomszédos telkek vagyonvédelmét megfelelően biztosító ideiglenes kerítések létesítésére. E kötelezettségek megszegéséből, valamint a tevékenységéből eredő bárkinek felró- hatóan okozott minden kárt Vállalkozó viseli, illetve köteles gondoskodni a károsodás haladéktalan helyreállításáról, kijavításáról. 2.4. Vállalkozó a beruházás kivitelezéséhez szükséges víz-csatorna, elektromos energia vételezését a szolgáltatókkal közvetlen kapcsolat útján maga építi ki és üzemelteti sa- ját költségén. 2.5. A Vállalkozó a vállalkozás ütemenkénti megvalósítási és pénzügyi ütemterve a szer- ződés 2. számú mellékletét képezi. A 2. számú melléklet tartalmazza a befejezett, illet- ve a %-osan kifejezett munkarész teljesítéseket, és az elszámolt építési szakasz telje- sítményével, értékben egyenes arányban álló pénzügyi kifizetés ütemezését. A Megrendelő kijelenti, a Vállalkozó pedig tudomásul veszi, hogy mivel az 1. pontban megjelölt beruházás kivitelezési munkák finanszírozása a Megrendelő rendelkezésre álló önerő mellett két évre pályázott/pályázandó a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (TAO tv.) (ld. még 107/2011. (VI. 30.) Korm. r.) alapján igénybe vehető támogatásból történik, az előfinanszírozás miatt ütemenként legfeljebb bruttó 130.000.000.-Ft számla nyújtható be a Vállalkozó részéről a Megrendelőnek, de úgy, hogy az I. – II. ütemben összesen legfeljebb bruttó 230.000.000.-Ft, azaz Kettőszáz- harmincmillió Forint összeget számlázhat a Vállalkozó a Megrendelőnek. A Vagyonkezelőt (lebonyolító) műszaki ellenőr - mielőtt a vagyonkezelésben lévő vagyonnal kapcsolatban megilletik megvalósítási és pénzügyi ütemterv kifize- tést irányoz elő - meghívja a tulajdonos jogaiMegrendelőt és a Vállalkozót teljesítés-értékelő bejárásra. A bejárás során közösen felmérik a megvalósult teljesítéseket, és terhelik megállapítják azok ellenértékét. Minderről közösen jegyzőkönyvet vesznek fel, amelybe a tulajdonos kötelezettségei (lebonyolító) műszaki ellenőr belefoglalja a teljesítés-igazolást. A teljesítés-igazolás tartalmazza a műszaki ellenőri nyilatkozatot ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési vállalkozói teljesítés elismerése esetén – annak mér- tékéről, mennyiségéről és beszámolóminőségéről, és ez alapján javaslatot tesz a vállalkozói számla kiállításának tartalmára, vagy az elismerést megtagadja. Jelenlévő felek – a teljesítés-készítési kötelezettséget igazolást is tartalmazó azzaljegyzőkönyvet aláírják. 2.6. A Vállalkozó a munkaterületek átadás-átvételének időpontjától köteles az “Építési nap- lót” felfektetni és vezetni a 191/2009. (IX.15.) Korm. rend. szerint. Vállalkozó köteles a haladékot nem tűrő értesítést a Megrendelővel naplóbejegyzésen túlmenően is azonnal – rövid úton (telefonon, hogye-mailben, telefaxon) – közölni és ezt a naplóba bejegyezni. a2.7. Vállalkozó hetente a helyszínen koordinációs értekezletet tart, amelyen Megrendelő jogosult részt venni. Az egyes koordinációkról Megrendelő (lebonyolító) műszaki ellen- őre jegyzőkönyvet készít, amelyet Vállalkozó képviselője - esetleges észrevételei ki- egészítésével - köteles aláírni. 2.8. A beruházás során csak a vagyont hatályos jogszabályokban és rendeletekben előírt minősí- téssel rendelkező anyagok, szerelvények, stb. használhatók fel, melyeket Vállalkozó igazol és szavatol. 2.9. Ha a Vállalkozó a dokumentációban leírt anyagokat - az időben való megrendelés iga- zolásának megtörténte ellenére - beszerezni nem idegenítheti eltudja, úgy Megrendelő előzetes egyetértése és jóváhagyása után jogosult időben beszerezhető, azonos műszaki pa- raméterű és használati értékű más anyagokkal helyettesíteni. Az anyagváltozás miatti esetleges többletköltség Vállalkozót terheli. 2.10. Ha egyes munkarészeket a Vállalkozó beépít (eltakar), köteles a Megrendelő (lebo- nyolító) műszaki ellenőrét az ellenőrzés érdekében előzetesen - megfelelő időben, de legalább 72 órával korábban - a beépítésről értesíteni. 2.11. Megrendelő a munka végzését bármikor megtekintheti. A szerződés teljesítése során Vállalkozó tűrni köteles a Megrendelő által szükségesnek tartott, a hatályos jogsza- bályokban meghatározott, továbbá e szerződés tárgya bármely részletére vonatkozó ellenőrzési feladatok végzését. 2.12. A Vállalkozó köteles a kivitelezés megkezdése előtt, jól látható helyen az építkezés ut- cai frontján legalább 10 m2-es táblát elhelyezni. Ennek hiányában - az Építési Napló- ban történt eredménytelen megrendelői felszólítás után - Vállalkozó köteles 100.000 Ft összegű kárátalányt Megrendelőnek megfizetni. 2.13. A Vállalkozónak be kell tartania a bontás során keletkező hulladékok nyilvántartási, kezelési és eltávolítási szabályait, melyeket az építési engedély és tervdokumentáció, valamint – jogszabályokon alapulóa 191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. és egyéb jogszabályok előírásait. A Vállalkozó feladata az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyiségének és fajtájának folyamatos vezetése az építési naplóban. A Vállalkozónak a veszélyes hulladékok gyűjtését szelektíven, elkülönítetten, kevere- dés-, kiömlés- mentesen kell elvégeznie, arra egyértelműen kijelölt gyűjtőedényben. A veszélyes hulladékot a hatályos jogszabályoknak megfelelően „Sz” jeggyel bizonylatolva, erre engedéllyel rendelkező szállítóval kell elszállíttatni és engedéllyel rendelkező kezelő társaságnak átadni. A jelen szerződés teljesítése során keletkező minden hulladék elszállíttatására a Vál- lalkozó köteles. Az elszállított veszélyes hulladékról az elszállítónak nyilvántartást kell vezetnie. A tevékenység során a zajterhelési előírásokat be kell tartani, és törekedni kell a minél kisebb zajszint elérésére. A Vállalkozónak a bontási tevékenység befejezését követően el kell készítenie a tény- legesen keletkezett hulladékokról, az építési és bontási hulladék kezelésének részle- tes szabályairól szóló 45/2004.(VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet melléklete szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot. A hulladékot kezelő átvételi igazolással együtt a nyilvántartó lap, az átadási dokumentáció részét képezi. A tárgyi ingatlan környezetéből a Vállalkozó köteles a tevékenysége során keletkezett építési hulladékot, maradék építőanyagot elszállítani, mindennemű szennyeződést el- távolítani, a környezetet az eredeti, illetve az engedélyezett állapotban átadni, a kör- nyezetben okozott károkat megszüntetni, továbbá az ingatlanra közérdekbőlépítkezésen dolgozó járművek által okozott közúti szennyezéseket keletkezésükkor azonnali megtisztítani. 2.14. A Vállalkozó köteles a 176/2008. (VI.30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jel- lemzőinek tanúsításáról szóló rendelet szerint az épületek energetikai jellemzőinek a jogszabály által előírtaknak megfelelő energetikai teljesítőképességét tartalmazó ener- getikai tanúsítványokkal történő igazolására. 2.15. A Vállalkozó köteles az átadás-átvételi eljárásokat előkészíteni és időpontjairól Meg- rendelőt 5 nappal korábban írásban értesíteni (készrejelentés); Megrendelő pedig kö- teles lebonyolító műszaki ellenőre útján, a kitűzött időpontban az átadás-átvételi eljá- rások megkezdésére megjelenni és megvizsgálni, hogy az elkészült létesítmény a szerződésnek megfelelő-e. Átadási időpontok: I. ütem: 2013. május 31. II. ütem: 2013. szeptember 30. III. ütem: 2014. február 28. IV. ütem: 2014. július 30. A Vállalkozó az ütemenként megjelölt határidőben köteles az átadás-átvételi eljáráso- kat megkezdeni, azokat folyamatosan, megszakítás nélkül végezni és az előírt határ- időben befejezni. Ha az átadás-átvételi eljárás az ütemenként megjelölt határnapokon - nem kezdhető meg, mert a rendeltetésszerű használatot gátló, illetve kizáró hiba van, vagy - nem fejezhető be, mert a teljesítés nem hiány-, és hibamentes Vállalkozó késedel- me beáll, illetve - Megrendelő a meghatározott határidőt követő 15 napon belül nem kezdi meg illetve nem fejezi be az átadás-átvételi eljárást a Megrendelő a teljesítésigazolást köteles kiadni Vállalkozó kérésére. 2.16. Az átadás-átvételi eljárások keretében Vállalkozó próbaüzemet, üzemi próbát köteles tartani. A Megrendelő műszaki ellenőre az elkészült épületen belüli és kívüli közműszakaszo- kat – eltakarás előtt – Vállalkozóval együtt megvizsgálja olyképpen, hogy a vezeték- szakaszon próbaüzemként nyomáspróbát végeznek az irányadó szabályozásnak meg- felelően. Bármilyen rendellenesség eseten Vállalkozó köteles a javítást vagy cserét azonnal el- végezni, és a próbaüzemet megismételni. A próbaüzemet mindaddig meg kell ismételni, amíg az adott közműszakasz nem hiba- és hiánymentes. Vállalkozó ezt követően jogosult és köteles a munkaárok befedésére. A fűtési, hűtési, tűzjelző, konyhatechnológia és egyéb rendszer próbaüzemét illetve üzemi próbáját a Vállalkozó köteles az átadás-átvételi eljárások időkeretében 72 órás időtartamban elvégezni a rendszer beszabályozásával és üzemeltető kezelő személy- zetének betanításával együtt, és arról külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jogjegyzőkönyveket felvenni. A fűtés, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomhűtés beszabályozását csak abban az esetben kell az átadás-átvételi eljárá- sok keretében elvégezni, amennyiben a hőmérsékleti viszonyok ezt lehetővé teszik. Az ez okból el nem végzett beszabályozást a jótállási (garanciális) időben, megfelelő hőmérsékleti viszonyok között köteles a Vállalkozó teljesíteni. A fenti okból elhalasztott beszabályozás a szerződés teljesítését nem gátolja, de a ha- lasztás tényét az átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A próbaüzemek során a Vállalkozó a teljesítését bizonyítani köteles. A bizonyítás ak- kor sikeres ha, - a fűtési, hűtési rendszer egybefüggő 24 órán keresztül, - a tűzjelző- és riasztó rendszer 12 egymást közvetlenül követő alkalommal az előírt műszaki paramétereket folyamatosan hiba- és hiánymentesen teljesíti. A berendezések, rendszerek próbája során tapasztalt rendellenességeket, hiányossá- gokat a Vállalkozó megszünteti, és a próbát a teljesítés bizonyításáig ismétli. 2.17. A Megrendelő és (lebonyolító) műszaki ellenőre az átadás-átvételi eljárások során megvizsgálja a Vállalkozó által bemutatott átadási megvalósulási dokumentációt, a tel- jesítés szerződésszerűségét, és dönt, hogy alkalmas-e a létesítmény a műszaki átvé- telre. Az átadás-átvételi eljárásokról 3 példányban jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a felfedezett hiányokat, hibákat, a hibás munkarészek- re eső költségvetési összegeket, valamint az érvényesíteni kívánt szavatossági igé- nyeket (kijavítás, kicserélés), továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – nem terhelheti meg, bkijavítás határidejét, a kijavításért és az átvé- telért felelős személy megnevezését, a megrendelői döntést arról, hogy átveszi-e az építményt. A Vállalkozónak a hiánypótlási és/vagy hibajavítási igényt is tartalmazó jegyzőkönyvet alá kell írnia. Amennyiben a Vállalkozó az átadás-átvételi jegyzőkönyvekben megállapított hibák, hi- ányosságok kijavítását, pótlását az ütemenként meghatározott átadás-átvételi eljárá- sok befejezési határidején belül elvégzi a teljesítés szerződésszerű, tehát kötbérmen- tes, ha a kijavítás, pótlás az átadás-átvételi határidőn túl fejeződik be, a teljesítés köt- bérterhes. A Vállalkozó felelős műszaki vezetője a mennyiségi és minőségi hibák, hiányosságok kijavítását követően átadja a lebonyolító műszaki ellenőrnek a szerződésben vállalt és elvégzett tevékenységet tartalmazó teljesítési összesítőt. A Megrendelő (lebonyolító) műszaki ellenőre az ellenőrzést követően teljesítésigazo- lást állít ki a vagyont biztosítékul nem adhatja, c) a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet, d) a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át, e) a vagyon harmadik jogi személyeknek székhelyként nem szolgálhat, valamint f) polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulást a vagyonkezelésében lévő vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, vezetékjoghoz vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomhoz történő hozzájárulást2.5. pontban részletezettek szerint. 22.18. A Vagyonkezelő műszaki átadás-átvétel befejezése, az arról kiadott (lebonyolító) műszaki ellenőri tel- jesítésigazolás, valamint az annak alapján kifizetett szerződéses ellenérték a vagyonkezelésében lévő vagyont Vállalko- zói kézhezvétele után – a berendezésekkel szerződési ütem teljesítéseként - a Vállalkozó a Megrendelő birtokába adja az adott építményt és átadja - a kivitelezési és megvalósítási dokumentációt 3 példányban, - a megvalósulási dokumentációt elektronikusan 1 példányban, - a felelős műszaki vezetői nyilatkozatot az építmény jogszabály szerinti használha- tóságáról, - a hulladék-nyilvántartó lapot, - a kezelési és karbantartási útmutatót, üzemeltetési, használati, karbantartási utasí- tást, - az energetikai tanúsítványt, - az építési napló példányát összes mellékletével, - a jótállási dokumentumokat (pl.: a beépített szerelvények, berendezések, burkola- tok, egyéb tartozékok jótállási jegyei, közüzemi mérőórák jótállási jegyei, hitelesí- tési jegyzőkönyvek stb.) - a nyomáspróba jegyzőkönyvek, mérési jegyzőkönyvek, működési próbák jegyző- könyveit, - a villamos berendezések első vizsgálatának minősítő iratát, - a biztonsági és egészségvédelmi tervet, - épületfeltüntetési változási vázrajzot, - egyéb dokumentumot és igazolást, amely a használatbavételi engedélyek megké- réséhez szükségesek. 2.19. A Felek az építési ütemek átadás-átvételi eljárásai befejezésétől számított 12. hóna- ponként és a felszerelésekkel együtt rendeltetésszerűen36 hónapos jótállási (garanciális) idő elteltével utó-felülvizsgálati eljárá- sokat tartanak. Az utó-felülvizsgálati eljárások megszervezése és előkészítése a Meg- rendelő kötelessége. 2.20. A Vállalkozó köteles a szerződés tárgyára nevesített felelősség biztosítási kötvényét a jelen Építési szerződés aláírásakor ahhoz csatolni. Az 5.1.c.) pontban meghatározott bruttó vállalási díj 25%-ának megfelelő mértékű fele- lősségbiztosítási szerződést a konkrét beruházásra nevesítve kell megkötni és azt a beruházás befejezésétől számított, a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelőenPtk.-ban a rejtett hibáért fennálló szavatossági felelősség teljes időtartama alatt (3 év) folyamatosan fenn kell tartani, azzal a vagyonra vonatkozó biztonsági előírások betartásával, a közvagyont használó személytől elvárható gondossággal mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül jogosult birtokolni, használni, hasznosítani, szedni annak hasznait. A Vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésében lévő vagyont kulturális célra használni és azokat e célhoz rendelten hasznosítani. 3. Vagyonkezelő vállalja, hogy a) a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti, különös tekintettel arramegkö- téssel, hogy a Vagyonkezelő köteles káresemények összértéke évente a tevékenységéről és a vagyonkezelésében lévő vagyon hasznosításáról minden év február 15-ig beszámolót készíteni, és azt a közgyűlésnek bemutatni. b) a Vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja, c) a hasznosításban – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként – kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt. 4biztosítási fedezet egészére vonat- kozik. A Vagyonkezelő köteles a vagyon kezelésénél betartani a vonatkozó jogszabályokat, különös tekintettel a hatósági, szakhatósági és műszaki, valamint egyéb szakmai és környezetvédelmi előírásokra. Köteles biztosítani továbbá a vagyon karbantartását, javítását, állagvédelmét, a baleset- és életveszély-helyzetek elhárítását, megelőzését, a vagyon működtetését, üzemeltetését. Ezen költségeket a Vagyonkezelő viseli. 5. A Vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módonbiztosítást úgy kell megkötni, hogy az esetleges kárnál a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen. Ha kivitelező önrésze nem halad- hatja meg a Vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon köteles elkülönítenibiztosító által elismert kárösszeg 5 %-át. 6. A Vagyonkezelő köteles azonnal, vagy a tény, körülmény felmerülésétől számított legkésőbb három munkanapon belül írásban bejelenteni a Tulajdonosnak, ha a) a vagyon bármely eleme könyv szerinti nettó értékében l0%-os mértéket meghaladó csökkenés következik be, b) a vagyonban súlyos környezeti veszélyeztetés, vagy szennyezés fenyeget. 7. A Vagyonkezelő köteles gondoskodni: a) a vagyon őrzéséről, b) a vagyon leltározásának időpontjáról a Xxxxxxxxxxx értesíteni, c) tűrni a Xxxxxxxxxx ellenőrzését a vagyonkezeléssel kapcsolatban, valamint d) a vagyonnal kapcsolatos adatok szolgáltatásáról, amennyiben azt jogszabály, vagy jelen szerződés előírja. 8. A Vagyonkezelő a kezelt vagyonnal kapcsolatban egyebekben a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségét teljesíti. 9. A Tulajdonos jogosult a vagyonnal történő gazdálkodást ellenőrizni. Az ellenőrzés kiterjed a vagyonkezelési tevékenységre, különösen a fenntartásra és üzemeltetésre, a fenntartási és karbantartási, felújítási, állagvédelmi munkák teljesítésére és a vagyonnal történő gazdálkodás hatékonyságára. 10. A Tulajdonos ellenőrzése történhet céljelleggel, vagy egy-egy vagyonkezelési területre vonatkozóan, valamint az egész vagyongazdálkodásra átfogóan. Az ellenőrzés olyan időpontban történhet, hogy szükségtelenül ne zavarja a Vagyonkezelő szakmai feladatellátását. Az ellenőrzés időpontját a Xxxxxxxxxx az ellenőrzés megkezdése előtt legalább nyolc nappal korábban köteles bejelenteni a Vagyonkezelőnek.

Appears in 1 contract

Samples: Construction Contract

A Felek jogai és kötelezettségei. 14.1. Megbízott a megbízást a jelen okirat aláírásával elfogadja és megerősíti, hogy az Egyedi szerződésben foglalt tevékenység ellátására a megfelelő képzettséggel rendelkezik, továbbá szükség szerinti hatósági vagy más hasonló valamennyi engedéllyel/hozzájárulással rendelkezik, és megfelel a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben, a Ptk., a Megbízó Foglalkoztatási követelményrendszerében, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Vagyonkezelőt Megbízott kötelezi magát, hogy az iskolai végzettségét, szakképzettségét igazoló dokumentumot a vagyonkezelésben lévő vagyonnal kapcsolatban megilletik a tulajdonos jogaiMegbízó részére bemutatja, melynek megtörténtét Megbízó az Egyedi szerződés aláírásával igazolja és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a) a vagyont nem idegenítheti el, valamint – jogszabályokon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből, külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – nem terhelheti meg, b) a vagyont biztosítékul nem adhatja, c) a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet, d) a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át, e) a vagyon harmadik jogi személyeknek székhelyként nem szolgálhat, valamint f) polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulást a vagyonkezelésében lévő vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, vezetékjoghoz vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomhoz történő hozzájárulástelfogadja. 24.2. Az Egyedi szerződés teljesítése során a Megbízott által elkészített és a Megbízó részére átadott valamennyi dokumentum minden korlátozástól mentes tulajdonjoga Megbízót illeti. Amennyiben az Egyedi szerződés teljesítése során szerzői jogi védelemmel rendelkező szellemi alkotás keletkezik, annak kizárólagos és korlátlan – területi korlátozás nélküli, a mű teljes védelmi idejére szóló és minden ismert felhasználási módra vonatkozó – felhasználási joga minden külön díjazás nélkül a Megbízót illeti. A Vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő vagyont a berendezésekkel és a felszerelésekkel együtt rendeltetésszerűen, a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, a vagyonra vonatkozó biztonsági előírások betartásával, a közvagyont használó személytől elvárható gondossággal mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül jogosult birtokolni, használni, hasznosítani, szedni annak hasznait. A Vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésében lévő vagyont kulturális célra használni és azokat e célhoz rendelten hasznosítani. 3. Vagyonkezelő vállalja, hogy a) a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti, különös tekintettel Megbízó felhasználási joga kiterjed arra, hogy a Vagyonkezelő köteles szellemi alkotás felhasználására vonatkozó engedélyt harmadik személyre átruházza, továbbá harmadik személynek a tevékenységéről szellemi alkotás további felhasználására engedélyt adjon. 4.3. A Megbízott az Egyedi szerződés aláírásával nyilatkozik, hogy az Egyedi szerződésben meghatározott feladatoknak a részéről történő elvállalása és elvégzése nem ütközik jogszabályba, továbbá, hogy vele és a vagyonkezelésében lévő vagyon hasznosításáról minden év február 15-ig beszámolót készíteniteljesítésbe bevonni kívánt közreműködőkkel szemben a feladat ellátása kapcsán jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. 4.4. Egyéni vállalkozó/jogi személy szerződő fél esetén: Megbízott kijelenti, hogy amennyiben az Egyedi szerződés teljesítését nem maga látja el, a teljesítéshez szükséges munkavállalóval, alvállalkozóval, személyes közreműködővel, megbízottal rendelkezik. Megbízott tudomásul veszi, hogy a megbízás teljesítése során eljáró alkalmazottja esetén, e személy szabadságra, túlmunkadíjra, távolléti díjra és más hasonló juttatásra a Megbízótól nem jogosult. A Megbízott képviseletében a megbízás ellátására jogosult természetes személy az Egyedi szerződésben kerül kijelölésre. 4.5. Megbízott jelen okirat aláírásával egyidejűleg kijelenti, hogy akár maga, akár a 4.4. pont szerint eljáró személy teljesíti az Egyedi szerződésben meghatározott feladatokat – a Megbízott szabályzatait magára nézve kötelezőnek ismeri el, és azt feladatellátása során ezen szabályokat betartja, és tudomásul veszi, hogy a közgyűlésnek bemutatni. b) a Vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja, c) a hasznosításban – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként – kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt. 4. A Vagyonkezelő köteles a vagyon kezelésénél betartani a vonatkozó jogszabályokatMegbízó azokat betartatja, különös tekintettel a hatóságiTanulmányi és Vizsgaszabályzatnak a jegybeírásra, szakhatósági és műszakivizsgák adminisztrációjára vonatkozó szabályaira. A teljesítésigazolásnak a feltétele a jegybeírással, valamint egyéb szakmai és környezetvédelmi előírásokra. Köteles biztosítani továbbá és/vagy a vagyon karbantartását, javítását, állagvédelmétvizsgáztatással és/vagy gyakorlattal/szemináriummal kapcsolatos adminisztratív feladatok Megbízott általi ellátása, a baleset- és életveszély-helyzetek elhárítását, megelőzését, a vagyon működtetését, üzemeltetését. Ezen költségeket a Vagyonkezelő viseliMegbízó szabályzataiban foglalt határidőre. 54.6. A Vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módonMegbízott az Egyedi szerződés aláírásával nyilatkozik, hogy az általa megadott és a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitőlszerződésben foglalt adatok – különösen a személyes illetve cégadatok – teljes körűek, illetve költségeitől valódiak és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyenhitelesek. Ha a Vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és saját eszközökkel együttesen végziMegbízott tudomásul veszi, akkor a használatbólhogy az általa megadott adatokban bekövetkező valamennyi változásról köteles haladéktalanul, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon köteles elkülöníteni. 6. A Vagyonkezelő köteles azonnal, vagy a tény, körülmény felmerülésétől számított de legkésőbb három munkanapon 5 napon belül írásban bejelenteni értesíteni a Tulajdonosnak, ha a) a vagyon bármely eleme könyv szerinti nettó értékében l0%-os mértéket meghaladó csökkenés következik be, b) a vagyonban súlyos környezeti veszélyeztetés, vagy szennyezés fenyegetMegbízót. 7. A Vagyonkezelő köteles gondoskodni: a) a vagyon őrzéséről, b) a vagyon leltározásának időpontjáról a Xxxxxxxxxxx értesíteni, c) tűrni a Xxxxxxxxxx ellenőrzését a vagyonkezeléssel kapcsolatban, valamint d) a vagyonnal kapcsolatos adatok szolgáltatásáról, amennyiben azt jogszabály, vagy jelen szerződés előírja. 8. A Vagyonkezelő a kezelt vagyonnal kapcsolatban egyebekben a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségét teljesíti. 9. A Tulajdonos jogosult a vagyonnal történő gazdálkodást ellenőrizni. Az ellenőrzés kiterjed a vagyonkezelési tevékenységre, különösen a fenntartásra és üzemeltetésre, a fenntartási és karbantartási, felújítási, állagvédelmi munkák teljesítésére és a vagyonnal történő gazdálkodás hatékonyságára. 10. A Tulajdonos ellenőrzése történhet céljelleggel, vagy egy-egy vagyonkezelési területre vonatkozóan, valamint az egész vagyongazdálkodásra átfogóan. Az ellenőrzés olyan időpontban történhet, hogy szükségtelenül ne zavarja a Vagyonkezelő szakmai feladatellátását. Az ellenőrzés időpontját a Xxxxxxxxxx az ellenőrzés megkezdése előtt legalább nyolc nappal korábban köteles bejelenteni a Vagyonkezelőnek.

Appears in 1 contract

Samples: Oktatási Megbízási Szerződés

A Felek jogai és kötelezettségei. 1. A Vagyonkezelőt a vagyonkezelésben lévő vagyonnal kapcsolatban megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a) a vagyont nem idegenítheti el, valamint – jogszabályokon alapuló, továbbá az ingatlanra ingatlanokra közérdekből, külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – nem terhelheti meg, b) a vagyont biztosítékul nem adhatja, c) a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet, d) a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át, e) a vagyon harmadik jogi személyeknek székhelyként nem szolgálhat, valamint f) polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulást a vagyonkezelésében lévő vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra ingatlanokra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, vezetékjoghoz vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomhoz történő hozzájárulást. 2. A Vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő vagyont a berendezésekkel és a felszerelésekkel együtt rendeltetésszerűen, a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, a vagyonra vonatkozó biztonsági előírások betartásával, a közvagyont használó személytől elvárható gondossággal mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül jogosult birtokolni, használni, hasznosítani, szedni annak hasznait. A Vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésében lévő vagyont kulturális célra használni és azokat e célhoz rendelten hasznosítani. 3. Vagyonkezelő vállalja, hogy a) a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti, különös tekintettel arra, hogy a Vagyonkezelő köteles a tevékenységéről és a vagyonkezelésében lévő vagyon hasznosításáról minden év február 15-ig beszámolót készíteni, és azt a közgyűlésnek bemutatni., b) a Vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja, c) a hasznosításban – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként – kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt. 4. A Vagyonkezelő köteles a vagyon kezelésénél betartani a vonatkozó jogszabályokat, különös tekintettel a hatósági, szakhatósági szakhatósági, műszaki és műszakiörökségvédelmi, valamint egyéb szakmai és környezetvédelmi előírásokra. Köteles biztosítani továbbá a vagyon karbantartását, javítását, állagvédelmét, a baleset- és életveszély-helyzetek elhárítását, megelőzését, a vagyon működtetését, üzemeltetését. Ezen költségeket a Vagyonkezelő viseli. 5. A Vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen. Ha a Vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon köteles elkülöníteni. 6. A Vagyonkezelő köteles a tevékenységéről és a vagyonkezelésében lévő vagyon hasznosításáról minden év február 15-ig beszámolót készíteni és azt a törvény alapján vezetett nyilvántartásokkal együtt Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének bemutatni. 7. A Vagyonkezelő köteles azonnal, vagy a tény, körülmény felmerülésétől számított legkésőbb három munkanapon belül írásban bejelenteni a Tulajdonosnak, ha a) a vagyon bármely eleme könyv szerinti nettó értékében l0%-os mértéket meghaladó csökkenés következik be, b) a vagyonban súlyos környezeti veszélyeztetés, vagy szennyezés fenyeget. 78. A Vagyonkezelő köteles gondoskodni: a) a vagyon őrzéséről, b) a vagyon leltározásának időpontjáról a Xxxxxxxxxxx értesíteni, c) tűrni a Xxxxxxxxxx ellenőrzését a vagyonkezeléssel kapcsolatban, valamint d) a vagyonnal kapcsolatos adatok szolgáltatásáról, amennyiben azt jogszabály, vagy jelen szerződés előírja. 89. A Vagyonkezelő a kezelt vagyonnal kapcsolatban egyebekben a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számviteli törvény) rendelkezései szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségét teljesíti. 910. A Tulajdonos jogosult a vagyonnal történő gazdálkodást ellenőrizni. Az ellenőrzés kiterjed a vagyonkezelési tevékenységre, különösen a fenntartásra és üzemeltetésre, a fenntartási és karbantartási, felújítási, állagvédelmi munkák teljesítésére és a vagyonnal történő gazdálkodás hatékonyságára. 1011. A Tulajdonos ellenőrzése történhet céljelleggel, vagy egy-egy vagyonkezelési területre vonatkozóan, valamint az egész vagyongazdálkodásra átfogóan. Az ellenőrzés olyan időpontban történhet, hogy szükségtelenül ne zavarja a Vagyonkezelő szakmai feladatellátását. Az ellenőrzés időpontját a Xxxxxxxxxx az ellenőrzés megkezdése előtt legalább nyolc nappal korábban köteles bejelenteni a Vagyonkezelőnek.

Appears in 1 contract

Samples: Vagyonkezelési Szerződés

A Felek jogai és kötelezettségei. 12.1. A Vagyonkezelőt a vagyonkezelésben lévő vagyonnal kapcsolatban megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a) a vagyont nem idegenítheti el, valamint – jogszabályokon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből, külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – nem terhelheti meg, b) a vagyont biztosítékul nem adhatja, c) a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet, d) a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át, e) a vagyon harmadik jogi személyeknek székhelyként nem szolgálhat, valamint f) polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulást a vagyonkezelésében lévő vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, vezetékjoghoz vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomhoz történő hozzájárulást. 2. A Vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő vagyont a berendezésekkel és a felszerelésekkel együtt rendeltetésszerűen, a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, a vagyonra vonatkozó biztonsági előírások betartásával, a közvagyont használó személytől elvárható gondossággal mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül jogosult birtokolni, használni, hasznosítani, szedni annak hasznait. A Vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésében lévő vagyont kulturális célra használni és azokat e célhoz rendelten hasznosítani. 3. Vagyonkezelő vállalja, hogy a) a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti, különös tekintettel arraElőadó vállalja / Képviselő szavatolja, hogy a Vagyonkezelő Szerződést az előadó(k) a szakmai szabályoknak és előírásoknak megfelelően, tudása legjavát nyújtva, pontosan és lelkiismeretesen teljesíti(k), továbbá hogy rendelkeznek az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételekkel. Amennyiben a – közvetlenül vagy Képviselő útján szerződő – előadó – nem fellépésre alkalmas állapotban jelenik meg, továbbá előadói teljesítményét nem az elvárható szakmai színvonalon nyújtja, azzal Előadó / Képviselő súlyos szerződésszegést követ el. Amennyiben a feladatot Megbízó mással kénytelen elvégeztetni, díjazásra Előadó/Képviselő abban az esetben sem tarthat igényt, ha a Szerződés alapján a felmondást megelőzően már végzett el részfeladatokat. 2.2. Megbízó a Rendezvényt követően hangszereket, technikai eszközöket, díszletelemeket, valamint az Előadók / Képviselő által a Rendezvényre hozott egyéb tárgyat nem tud tárolni, azokat Előadó / Képviselő köteles elszállítani. 2.3. Felek rögzítik, hogy amennyiben Előadó kisjogos művet is előad, annak a tevékenységéről közös jogkezelő számára beküldendő adatait az előadás kezdete előtt írásban / elektronikus úton átadja Megbízó részére. A felmerülő kisjogos jogdíjat előadó adatszolgáltatása alapján a Rendezvény szervezője fizeti meg a közös jogkezelő szervezeteknek. Az adatok esetleges hiányának, hiányosságának jogkövetkezményeiért Előadó / Képviselő felel, így különösen: köteles az ebből eredő károkat megtéríteni. 2.4. A Megbízó nevében a teljesítéshez kapcsolódó utasítás adására és a vagyonkezelésében lévő vagyon hasznosításáról minden év február 15-ig beszámolót készíteniMegbízó elvárásainak meghatározására operatív ügyekben Megbízónak a Szerződésben megnevezett kapcsolattartója, és azt a közgyűlésnek bemutatniilletve az általa erre írásban meghatalmazott személy jogosult. b) 2.5. Előadót / Képviselőt teljes felelősség terheli a Vagyont a szerződési előírásoknak teljesítés helyén irányadó vagyon-, munka-, tűz- és a tulajdonosi rendelkezéseknekbalesetvédelmi, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja, c) a hasznosításban – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként – kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt. 4. A Vagyonkezelő köteles a vagyon kezelésénél betartani a vonatkozó jogszabályokatbiztonságtechnikai jogszabályok, hatósági és helyszíni előírások betartásáért és betartatásáért, különös tekintettel a hatósági, szakhatósági és műszaki, valamint egyéb szakmai és környezetvédelmi előírásokradohányzásra vonatkozó szabályokra. Köteles biztosítani továbbá a vagyon karbantartását, javítását, állagvédelmét, a baleset- és életveszély-helyzetek elhárítását, megelőzését, a vagyon működtetését, üzemeltetését. Ezen költségeket a Vagyonkezelő viseliE szabályok élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető megszegése esetén Megbízó jogosult Szerződéstől elállni. 52.6. A Vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeitHa az Előadó / Képviselő, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten a képviselt előadók Szerződés szerinti tevékenysége vagy az érdekkörébe tartozó személyek magatartása miatt a Megbízónak kára keletkezik, azt Előadó / Képviselő köteles nyilvántartani oly módonMegbízó erre vonatkozó felszólítását követő 8 napon belül megtéríteni, hogy különös tekintettel az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitőlelőadók hibájából tönkrement eszközök javítására, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen. Ha a Vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon köteles elkülönítenicseréjére fordított összeg megfizetésére. 6. A Vagyonkezelő köteles azonnal, vagy a tény, körülmény felmerülésétől számított legkésőbb három munkanapon belül írásban bejelenteni a Tulajdonosnak, ha a) a vagyon bármely eleme könyv szerinti nettó értékében l0%-os mértéket meghaladó csökkenés következik be, b) a vagyonban súlyos környezeti veszélyeztetés, vagy szennyezés fenyeget. 7. A Vagyonkezelő köteles gondoskodni: a) a vagyon őrzéséről, b) a vagyon leltározásának időpontjáról a Xxxxxxxxxxx értesíteni, c) tűrni a Xxxxxxxxxx ellenőrzését a vagyonkezeléssel kapcsolatban, valamint d) a vagyonnal kapcsolatos adatok szolgáltatásáról, amennyiben azt jogszabály, vagy jelen szerződés előírja. 8. A Vagyonkezelő a kezelt vagyonnal kapcsolatban egyebekben a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségét teljesíti. 9. A Tulajdonos jogosult a vagyonnal történő gazdálkodást ellenőrizni. Az ellenőrzés kiterjed a vagyonkezelési tevékenységre, különösen a fenntartásra és üzemeltetésre, a fenntartási és karbantartási, felújítási, állagvédelmi munkák teljesítésére és a vagyonnal történő gazdálkodás hatékonyságára. 10. A Tulajdonos ellenőrzése történhet céljelleggel, vagy egy-egy vagyonkezelési területre vonatkozóan, valamint az egész vagyongazdálkodásra átfogóan. Az ellenőrzés olyan időpontban történhet, hogy szükségtelenül ne zavarja a Vagyonkezelő szakmai feladatellátását. Az ellenőrzés időpontját a Xxxxxxxxxx az ellenőrzés megkezdése előtt legalább nyolc nappal korábban köteles bejelenteni a Vagyonkezelőnek.

Appears in 1 contract

Samples: Performance Agreement

A Felek jogai és kötelezettségei. 1. A Vagyonkezelőt a vagyonkezelésben lévő vagyonnal kapcsolatban megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a) a vagyont nem idegenítheti el, valamint – jogszabályokon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből, külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – nem terhelheti meg, b) a vagyont biztosítékul nem adhatja, c) a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet, d) a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át, e) a vagyon harmadik jogi személyeknek székhelyként nem szolgálhat, valamint f) polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulást a vagyonkezelésében lévő vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, vezetékjoghoz vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomhoz történő hozzájárulást. 2. A kecskeméti 4049/2 hrsz-ú, 6551 m² területű, kivett áruház, fedett piactér és mélygarázs megnevezésű ingatlanra vonatkozóan a Bács-Kiskun Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellátó Állomás javára bejegyzett használati jog alapján Vagyonkezelő köteles a 10 m² alapterületű helyiség használatának biztosítására. 3. A Vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő vagyont a berendezésekkel és a felszerelésekkel együtt rendeltetésszerűen, a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, a vagyonra vonatkozó biztonsági előírások betartásával, a közvagyont használó személytől elvárható gondossággal mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül jogosult birtokolni, használni, hasznosítani, szedni annak hasznait. A Vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésében lévő vagyont kulturális a szerződés II. pontjában megjelölt célra használni és azokat e célhoz rendelten hasznosítani. 34. Vagyonkezelő vállalja, hogy a) a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti, különös tekintettel arra, hogy a Vagyonkezelő köteles a tevékenységéről és a vagyonkezelésében lévő vagyon hasznosításáról minden év február 15-ig beszámolót készíteni, és azt a közgyűlésnek bemutatni., b) a Vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja, c) a hasznosításban – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként – kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt. 45. A Vagyonkezelő köteles a vagyon kezelésénél betartani a vonatkozó jogszabályokat, különös tekintettel a hatósági, szakhatósági és műszaki, valamint egyéb szakmai és környezetvédelmi előírásokra. Köteles biztosítani továbbá a vagyon karbantartását, javítását, állagvédelmét, a baleset- és életveszély-helyzetek elhárítását, megelőzését, a vagyon működtetését, üzemeltetését. Ezen költségeket a Vagyonkezelő viseli. 56. A Vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen. Ha a Vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon köteles elkülöníteni. A Vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett ingatlanról, alkotórészekről, tartozékokról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat. 67. A Vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésébe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni. 8. A Vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett ingatlanok, alkotórészek és tartozékok után elszámolt és elkülönítetten nyilvántartott értékcsökkenésnek megfelelő összeget a vagyonkezelési szerződés és a vonatkozó jogszabály szerint, a vagyonkezelésébe vett vagyon pótlására, bővítésére, a kezelt vagyon felújítására fordítja. 9. A Vagyonkezelő köteles azonnal, vagy a tény, körülmény felmerülésétől számított legkésőbb három munkanapon belül írásban bejelenteni a Tulajdonosnak, ha a) a vagyon bármely eleme könyv szerinti nettó értékében l0%-os mértéket meghaladó csökkenés következik be, b) a vagyonban súlyos környezeti veszélyeztetés, vagy szennyezés fenyeget. 710. A Vagyonkezelő köteles gondoskodni: a) a vagyon őrzéséről, b) a vagyon leltározásának időpontjáról a Xxxxxxxxxxx értesíteni, c) tűrni a Xxxxxxxxxx ellenőrzését a vagyonkezeléssel kapcsolatban, valamint d) a vagyonnal kapcsolatos adatok szolgáltatásáról, amennyiben azt jogszabály, vagy jelen szerződés előírja. 811. A Vagyonkezelő a kezelt vagyonnal kapcsolatban egyebekben a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségét teljesíti. 912. A Tulajdonos jogosult a vagyonnal történő gazdálkodást ellenőrizni. Az ellenőrzés kiterjed a vagyonkezelési tevékenységre, különösen a fenntartásra és üzemeltetésre, a fenntartási és karbantartási, felújítási, állagvédelmi munkák teljesítésére és a vagyonnal történő gazdálkodás hatékonyságára. 1013. A Tulajdonos ellenőrzése történhet céljelleggel, vagy egy-egy vagyonkezelési területre vonatkozóan, valamint az egész vagyongazdálkodásra átfogóan. Az ellenőrzés olyan időpontban történhet, hogy szükségtelenül ne zavarja a Vagyonkezelő szakmai feladatellátását. Az ellenőrzés időpontját a Xxxxxxxxxx az ellenőrzés megkezdése előtt legalább nyolc nappal korábban köteles bejelenteni a Vagyonkezelőnek.

Appears in 1 contract

Samples: Vagyonkezelési Szerződés

A Felek jogai és kötelezettségei. 1A Vállalkozó a munkát a keretszerződésben rögzítetteknek, valamint a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak megfelelően, az esetlegesen megállapított határidők pontos betartásával, legjobb tudása szerint végzi. A Vagyonkezelőt Vállalkozót titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a vagyonkezelésben lévő vagyonnal kapcsolatban megilletik jelen keretszerződésben foglalt feladatok ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség a tulajdonos jogaikeretszerződés megszűnése után is fennmarad. A titoktartási kötelezettség megszegését jelenti az üzleti titok bármilyen felhasználása, nyilvánosságra hozatala, illetéktelen személlyel való közlése is. Amennyiben Megrendelő harmadik személlyel történő közlésére kifejezett írásbeli engedélyt nem adott, a harmadik személyt illetéktelennek kell tekinteni. Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy gondoskodik a birtokába jutott üzleti titkot képező adatok megfelelő fizikai és technikai védelméről. Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy munkavállalói, egyéb közreműködői, megbízottjai és esetleges alvállalkozói, illetve minden más teljesítési segédei vonatkozásában is ugyanezen tartalmú titoktartási kötelezettségvállalást érvényesíti, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget ezen személyek kötelességszegéséért is – azzalmint sajátjáért – felel. Vállalkozó tudomásul veszi továbbá, hogy a) hogy amennyiben a vagyont fentebb részletezett titoktartási kötelezettségét megszegi úgy a kötelezettségszegésével okozott minden kárért teljes büntetőjogi és anyagi felelősséggel tartozik. Megrendelő jogosult a feladatok ellenőrzésére, a feladatok teljesítéséről a Vállalkozótól információt kérhet. A Megrendelő a szerződéskötéskor még nem idegenítheti elismert, valamint de a szerződésszerű teljesítéshez szükséges közbenső adatokat is köteles a Vállalkozó hozzá intézett felhívására szolgáltatni a szükséges és lehetséges határidőn belül. A Megrendelő megbízására a Vállalkozó vállalhatja ezen adatok beszerzését. A Megrendelő adatszolgáltatási késedelme a Vállalkozó egyidejű szolgáltatási késedelmét kizárja, és a Vállalkozónak az ebből eredő akadályoztatása esetén jogában áll a teljesítést felfüggeszteni. A Megrendelő a teljesítést figyelemmel kíséri, Vállalkozó kezdeményezésére konzultációkon vesz részt, és köteles a nyújtott szolgáltatással kapcsolatban a további teljesítés szempontjából lényeges kérdésekben állást foglalni. A Megrendelő a Vállalkozónak utasítást adhat. A Felek a szerződésszerű teljesítés érdekében kijelölt képviselőik útján messzemenően együttműködnek, a kívánt szolgáltatás megvalósítása tárgyában folyamatosan konzultálnak. Ennek keretében megállapodnak különösen, hogy Vállalkozó köteles az első megrendelés előtt, eltérő megállapodás hiányában a keretszerződés hatálybalépését követő 2 munkanapon belül, kóstolót tartani egy páholyszerviz kínálatot bemutatva, egyeztetve Megrendelővel a kóstoló pontos tartalmáról, a páholyszerviz-megrendelés tekintetében Megrendelő jogosult kérni a kínálat előzetes bemutatását, és az előadást megelőző 24. óráig jogosult előzetes kóstoló kérésére is, amely alapján még utolsó változtatást is kérhet, Vállalkozó a meghatározott választéknak megfelelő kínálatot frissen és állandó minőségben jogszabályokon alapulóa páholyszerviz esetében folyamatosan, továbbá a rendezvények esetében a tematikus kínálatnak megfelelően az ingatlanra közérdekbőladott megrendeléshez igazodva – biztosítja, külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jogMegrendelő az adott előadást, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá illetve eseményt megelőző 24. óráig fenntartja a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – nem terhelheti meg, b) a vagyont biztosítékul nem adhatja, c) a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet, d) a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át, e) a vagyon harmadik jogi személyeknek székhelyként nem szolgálhat, valamint f) polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulást a vagyonkezelésében lévő vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhatváltoztatás jogát, kivéve az előzetes kostoló esetét, ekkor 24 órán belül is kérhet változtatást, a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből kóstolóért külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, vezetékjoghoz vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomhoz történő hozzájárulást. 2díjazás nem számolható fel. A Vagyonkezelő Vállalkozó szolgáltatását a vagyonkezelésében lévő vagyont meghatározott mennyiségben, minőséggel és tartalommal, a berendezésekkel legmagasabb színvonalú szakmai követelményeknek és gyakorlatnak megfelelően köteles nyújtani. A Vállalkozó kellékszavatossággal tartozik azért, hogy a teljesítése minden tekintetben szerződésszerű. A szolgáltatást első osztályú minőségben kell nyújtani, és annak alkalmasnak kell lenni arra, hogy az a Megrendelő által nyújtott kulturális szolgáltatás magas színvonalának és Megrendelő kiemelkedő presztízsének megfeleljen. Megrendelő jogosult az egyes előadásokra az eladott jegyek számától eltérő mennyiségű páholyszervizszolgáltatást is igényelni. Az igényelt szolgáltatások idejét a Megrendelő szervezési osztályának vezetője, illetve pénztárosa e-mail-ben és szóban havonta közli Vállalkozóval legkésőbb megelőző hónap 25. napjáig. Az adott időpontban a Megrendelő által igénybe venni kívánt szolgáltatás mennyiségét az előadás kezdése előtt 24 órával közli Vállalkozóval. Rendezvények esetében az igényelt cateringszolgáltatásokat és a felszerelésekkel együtt rendeltetésszerűenhelyszínt Megrendelő rendezvényszervezője a rendezvényt 5, a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelőende legkésőbb 2 munkanappal megelőzően írásbeli megrendelés útján juttatja el Vállalkozóhoz. Megrendelő az előírás szerinti szolgáltatásnyújtáshoz szükséges alábbi feltételeket biztosítja: víz-, a vagyonra vonatkozó biztonsági előírások betartásávaláram-, a közvagyont használó személytől elvárható gondossággal mások jogainak fűtésellátás, takarítás, lehetőség szerint külön bejárati, tisztálkodási és törvényes érdekeinek sérelme nélkül jogosult birtokolni, használni, hasznosítani, szedni annak hasznaitmosdóhasználati lehetőség. A Vagyonkezelő köteles páholyszerviz esetében a vagyonkezelésében lévő vagyont kulturális célra használni felszolgálást a helyhez és azokat e célhoz rendelten hasznosítanialkalomhoz illő, hibátlan eszközök (üvegpoharak, kerámia tányérok, fém evőeszközök, az ételek stílusához illő szervírozási forma stb. 3) felhasználásával kell teljesíteni. Vagyonkezelő vállalja, hogy a) Egyéb esetekben a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti, különös tekintettel meghatározott feladatok teljesítésével kapcsolatos tárgyi feltételeket – az adott feladat sajátosságainak megfelelően a kijelölt kapcsolattartókon keresztül történt egyeztetés után – a Megrendelő határozza meg. Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a Vagyonkezelő mindenkori vendéglátóipari előírásoknak megfelelően ittas személyt, illetőleg 18 éven aluli vendéget szeszesitallal nem szolgál ki. Ezen rendelkezések ismételt, sorozatos megsértése súlyos szerződésszegésnek minősül. Felek megállapodnak abban, hogy Megrendelő fennálló és a jövőben megkötendő szponzorációs szerződéseihez kapcsolódóan, annak terjedelmében jogosult védjegy- vagy egyéb márkajelzéssel ellátott olyan termékeket árusítani vagy bemutatni, amelyek Vállalkozó kínálatában szereplő egyes termékek kínálását kizárhatják, vagy akadályozhatják. A fenti tevékenység nem járhat Vállalkozó számára aránytalan sérelemmel. Ez a rendelkezés irányadó a szolgáltatás teljesítésekor használandó tálaló-, illetve kiszolgáló eszközökre is (pl. márkejelzéssel ellátott poharak, tányérok használata). Megrendelő jogosult a keretszerződés időtartama alatt Vállalkozó tevékenységét Vállalkozó szükségtelen zavarása nélkül bármikor ellenőrizni és szakértő, illetve tanú jelenlétében jegyzőkönyvben rögzíteni. Vállalkozó köteles a tevékenységéről tevékenysége ellátásához szükséges megfelelő számú és képesítésű személyzetről gondoskodni, számukra egységes ruházatot előírni, illetve biztosítani. A személyzet megjelenésénél feltétel a színházi közönség fogadásához méltó, egységes, elegáns és dekoratív munkaruha és a vagyonkezelésében lévő vagyon hasznosításáról megfelelő higiénia. Megrendelő fenntartja magának a jogot, hogy a rendezvényein más személytől vagy szervezettől rendeljen meg catering szolgáltatást. Vállalkozó viseli annak kockázatát, ha az 1. pontban rögzített dokumentumok bármelyikének téves értelmezése folytán vagy bármely más okból az ajánlati árat helytelenül adta meg, beleértve annak kockázatát is, hogy az ajánlati árhoz képest előre nem kalkulált többletköltségei merülnek fel az ajánlati dokumentáció követelményszintjének kötelező teljesítése miatt. Vállalkozó köteles minden év február 15olyan körülményről haladéktalanul írásban értesíteni a Megrendelőt, amely a szolgáltatás eredményességét vagy időben való elvégzését veszélyezteti vagy gátolja, az értesítés elmulasztásából eredő kárért a Vállalkozó felelős. Vállalkozó a teljesítést csak igazolt, azt lehetetlenné tevő elháríthatatlan külső ok (természeti katasztrófa, sztrájk stb.; együttesen: vis-ig beszámolót készítenimaior) esetén jogosult lemondani. Vis-maior által okozott akadályoztatás esetén a Vállalkozó jogosult a teljesítési határidőket részben vagy egészben az akadályoztatás időtartamával megnövelni, vagy az érintett szolgáltatások teljesítésétől elállni. Amennyiben vis-maior miatt a Megrendelő lép vissza az adott megrendeléstől vagy a teljes keretszerződéstől, úgy azt jogkövetkezmény nélkül csak a még nem teljesített szerződéshányadra vonatkozóan teheti meg. Vállalkozó jelen keretszerződés aláírásával nyilatkozza, hogy szolgáltatásainak teljesítéséhez felelősségbiztosítással rendelkezik, és azt a közgyűlésnek bemutatni. b) jogviszony teljes tartama alatt fenntartja, ami azonban nem mentesíti Megrendelőt saját felróható mulasztása felelősségének elismerése alól. Vállalkozó teljes anyagi felelősséggel tartozik a Vagyont feladat ellátása érdekében rá, személyzetére vagy az érdekkörében eljáró bármely személyre bízott megrendelői berendezésekért és felszerelési tárgyakért. Vállalkozó kijelenti, hogy az 2. pont szerinti vendéglátóipari tevékenységekhez szükséges képesítéssel, szakértelemmel és szakképzett személyzettel rendelkezik, a szerződési előírásoknak szükséges hatósági engedélyek beszerzése Vállalkozó feladata. Vállalkozó köteles valamennyi jogszabályi rendelkezést és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja, c) a hasznosításban – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként – kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt. 4. A Vagyonkezelő köteles a vagyon kezelésénél betartani a vonatkozó jogszabályokathatósági előírást betartani, különös tekintettel a hatóságiközegészségügyi, szakhatósági élelmiszer-egészségügyi és műszaki, valamint egyéb szakmai és környezetvédelmi higiéniás előírásokra. Köteles biztosítani továbbá Ezek megszegéséből adódó erkölcsi, anyagi, jogi felelősséget teljes mértékben Vállalkozó viseli. Vállalkozó — Megrendelő szabályzatai figyelembevételével — köteles a vagyon karbantartásáttevékenységének megfelelő tűzrendészeti, javításátközegészségügyi, állagvédelmétvagyonvédelmi, a baleset- munkavédelmi stb. előírásokat kidolgozni, betartani és életveszély-helyzetek elhárítását, megelőzését, a vagyon működtetését, üzemeltetésétbetartatni. Ezen költségeket a Vagyonkezelő viseli. 5. A Vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módonVállalkozó kijelenti, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, illetve költségeitől Megrendelő vonatkozó szabályzatait megismerte és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen. Ha a Vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon köteles elkülöníteniazokat magára nézve kötelezőnek ismeri el. 6. A Vagyonkezelő köteles azonnal, vagy a tény, körülmény felmerülésétől számított legkésőbb három munkanapon belül írásban bejelenteni a Tulajdonosnak, ha a) a vagyon bármely eleme könyv szerinti nettó értékében l0%-os mértéket meghaladó csökkenés következik be, b) a vagyonban súlyos környezeti veszélyeztetés, vagy szennyezés fenyeget. 7. A Vagyonkezelő köteles gondoskodni: a) a vagyon őrzéséről, b) a vagyon leltározásának időpontjáról a Xxxxxxxxxxx értesíteni, c) tűrni a Xxxxxxxxxx ellenőrzését a vagyonkezeléssel kapcsolatban, valamint d) a vagyonnal kapcsolatos adatok szolgáltatásáról, amennyiben azt jogszabály, vagy jelen szerződés előírja. 8. A Vagyonkezelő a kezelt vagyonnal kapcsolatban egyebekben a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségét teljesíti. 9. A Tulajdonos jogosult a vagyonnal történő gazdálkodást ellenőrizni. Az ellenőrzés kiterjed a vagyonkezelési tevékenységre, különösen a fenntartásra és üzemeltetésre, a fenntartási és karbantartási, felújítási, állagvédelmi munkák teljesítésére és a vagyonnal történő gazdálkodás hatékonyságára. 10. A Tulajdonos ellenőrzése történhet céljelleggel, vagy egy-egy vagyonkezelési területre vonatkozóan, valamint az egész vagyongazdálkodásra átfogóan. Az ellenőrzés olyan időpontban történhet, hogy szükségtelenül ne zavarja a Vagyonkezelő szakmai feladatellátását. Az ellenőrzés időpontját a Xxxxxxxxxx az ellenőrzés megkezdése előtt legalább nyolc nappal korábban köteles bejelenteni a Vagyonkezelőnek.

Appears in 1 contract

Samples: Vállalkozási Keretszerződés

A Felek jogai és kötelezettségei. (A) Az Önkormányzat jogai [bérleti díj] 1. A Vagyonkezelőt Az Önkormányzat az üzemeltetésbe adott vagyontárgyak birtoklása, használata és hasznosítása átengedése fejében bérleti díjra jogosult. Az Önkormányzat tudomásul veszi, hogy az általa megállapított bérleti díj pénzügyi értelemben - mint a vagyonkezelésben lévő vagyonnal kapcsolatban megilletik szolgáltatás érdekében felmerült költség - beépül a tulajdonos jogaitelepülésen folytatott közmű üzemeltetés költségei közé, azt más személy irányában végzett tevékenységére az Üzemeltető belső szabályai miatt nem terhelheti. Mindezek eredményeként, amennyiben az Önkormányzat a bérleti díj mértékének módosítását kezdeményezi, a szolgáltatott volumenre (víz és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget szennyvíz m3) megegyező összegű, megegyező időbeli hatályú, rendeleti úton bevezetett díjmódosítás is – azzal, hogy a) a vagyont nem idegenítheti el, valamint – jogszabályokon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből, külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – nem terhelheti meg, b) a vagyont biztosítékul nem adhatja, c) a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet, d) a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át, e) a vagyon harmadik jogi személyeknek székhelyként nem szolgálhat, valamint f) polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulást a vagyonkezelésében lévő vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, vezetékjoghoz vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomhoz történő hozzájárulástszükséges. 2. A Vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő vagyont a berendezésekkel Az Önkormányzatot megillető bérleti díj éves mértéke megegyezik az aktuális vízdíjakban és a felszerelésekkel együtt rendeltetésszerűen, a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, a vagyonra vonatkozó biztonsági előírások betartásával, a közvagyont használó személytől elvárható gondossággal mások jogainak szennyvízdíjakban Ft/m3 mértékegységben meghatározott fajlagos összeg és törvényes érdekeinek sérelme nélkül jogosult birtokolni, használni, hasznosítani, szedni annak hasznaitaz éves fogyasztói számlákban kiszámlázott vízmennyiség és szennyvízmennyiség szorzatával. A Vagyonkezelő köteles tárgyévi bérleti díj évente két részletben esedékes, azzal, hogy az Önkormányzat naptári félévet követő hónapban a vagyonkezelésében lévő vagyont kulturális célra használni és azokat e célhoz rendelten hasznosítaniÜzemeltető által szolgáltatott adatok ismeretében állítja ki 60 napos fizetési határidővel számláját az Üzemeltető részére. 3. Vagyonkezelő vállaljaAz Önkormányzat, hogy a) a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolásimint tulajdonos, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti, különös tekintettel arra, hogy a Vagyonkezelő köteles a tevékenységéről és a vagyonkezelésében lévő vagyon hasznosításáról minden év február 15-ig beszámolót készíteni, és azt a közgyűlésnek bemutatni. b) a Vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknekjogosult az Üzemeltető részére átadott víziközművek működtetését, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja,víziközművek állagát érintő minden olyan munkát ellenőrizni, amelyet az Üzemeltető, vagy annak megbízottja végez el. Amennyiben az Önkormányzatnak az ellenőrzés során kifogása merül fel, annak írásbeli közlését követően az Üzemeltető tartozik a kifogás alaposságát megvizsgálni, és minden tőle elvárhatót megtenni annak kiküszöbölése érdekében, feltéve, hogy az észlelt probléma elhárítása az Üzemeltető feladatkörébe tartozik. Az Önkormányzat ellenőrzési joga - különösen - kiterjed az alábbiakra: a vízügyi, közegészségügyi, környezetvédelmi, munkaügyi, tüzvédelmi, stb. szemiéken részt vegyen, azokon észrevételeket tegyen, és intézkedéseket kezdeményezzen; a fogyasztói bejelentések alapján hozzá érkező panaszokat és jelzéseket az Üzemeltető részére továbbítsa; a hatályos vízügyi jogszabályi rendelkezéseknek nem megfelelő, nem rendeltetésszerű használatra vonatkozó bejelentéseket az Üzemeltetővel közölje; az Üzemeltető által végzett karbantartási, javítási, rekonstrukciós, felújítási, fejlesztési munkálatokat ellenőrizze; a díjemelési javaslatok költségeinek ellenőrzésére. c(B) Az Önkormányzat kötelezettségei [rendelkezésre bocsátás] 1. Az Önkormányzat a hasznosításban – Korábbi Üzemeltetési Szerződés szerint üzemeltetésbe adott vagyontárgyakon túl az Együttműködési szerződésben meghatározottak alapján a hasznosítóval jelen szerződés hatálya alatt megvalósított új vízi közmű-vagyont is az Üzemeltető rendelkezésére bocsátja és jelen szerződés szabályai szerint működteti. 2. Az üzemeltetésbe adott közművagyon pótlása, rekonstrukciója, értéknövelő felújítása, az azon végzett beruházások elvégzése (fejlesztés) az Önkormányzat kötelezettsége. Ezen munkák finanszírozására elsősorban az Üzemeltető által az üzemeltetésbe adott vagyon után fizetendő bérleti díj nyújt fedezetet. Amennyiben az Önkormányzat más Önkormányzattal vagy Önkormányzatokkal közösen vesz igénybe víziközművet (regionális vízellátás, több települést ellátó csatomamű vagy vízmű), a bérleti díj megállapításáról a közösen igénybe vett művek rekonstrukciós terheíből a ráeső hányadra is tekintettel hoz döntést. 3. A pótlás, rekonstrukció és értéknövelő felújítás elvégzésére kivételesen az Üzemeltető jogosult, illetve a biztonságos ellátás fenntartása érdekében egyben köteles is. Ezen kötelezettség áll fenn akkor, ha az önkormányzati tulajdonú közműhálózaton olyan műszaki probléma keletkezik, amely haladéktalan beavatkozást igényel, s a beavatkozás nyilvánvalóan a rekonstrukciós illetve értéknövelő felújítások számviteli kategóriájába sorolódik, s javítás jellegű beavatkozásra nincs mód, iiletve az nem lenne ésszerű. Az üzemeltető a közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként – kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek résztkárveszéilyel járó hibaelháritást a hibajelentést követően azonnal - de legkésőbb három órán belül - tartozik megkezdeni. A közvetlen kárveszéllyel nem járó üzemzavar elháritást az Üzemeltető a hibajelentés után 8 napon belül tartozik elvégezni. Ilyen helyzet előállásakor az Üzemeltető a hiba bekövetkezésétől számított 72 órán belül (ahol az Önkormányzat erre bármikor elérhető kapcsolattartót, diszpécser szolgálatot működtet azonnal) értesíteni köteles az Önkormányzatot, aki jogosult képviselője útján a beavatkozást megtekinteni, arról tájékozódni. 4. A Vagyonkezelő köteles Ha a vagyon kezelésénél betartani Üzemeltetőnek felróható okból a vonatkozó jogszabályokatvíziközmű tárgyak, különös tekintettel eszközök, berendezések elvárható pótlása, rekonstrukciója elmarad, és a hatóságiszolgáltatás folyamatosságát vagy biztonságát veszélyezteti, szakhatósági és műszaki, valamint egyéb szakmai és környezetvédelmi előírásokra. Köteles biztosítani továbbá a vagyon karbantartását, javítását, állagvédelmétaz Önkormányzat jelen szerződési pontra történő szó szerinti hivatkozással, a baleset- és életveszély-helyzetek elhárításátteljesítésre elégséges határidő egyidejű kitüzésével írásban felszólítja az Üzemeltetőt a szükséges intézkedések megtételére, megelőzését, s ennek eredménytelensége esetén a vagyon működtetését, üzemeltetését. Ezen költségeket Üzemeltető költségére maga gondoskodhat a Vagyonkezelő viseliszükséges beavatkozások elvégzéséről. 5. A Vagyonkezelő Üzemeltető a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából3. pontban meghatározottak szerint elvégzett beavatkozásokat a naptári negyedévet követő hónapban teljes önköltségi ár + 3% árrést tartalmazó áron jogosult tárgyév december 31. napjára szóló fizetési határidővel az Önkormányzat felé leszámlázni. A Üzemeltető a számla megküldésévei egyidejűleg köteles mindazon adatokat csatolt mellékletben megküldeni, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módonmelyek szükségesek ahhoz, hogy a rekonstrukció műszaki és értékbeli szempontból az Önkormányzat könyveiben a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható számviteli szabályoknak megfelelően nyilvántartásba vehető legyen. Ha a Vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon köteles elkülöníteni. 6. A Vagyonkezelő Az Üzemeltető az Ártörvény értelmében jogosult és köteles azonnal, vagy az Önkormányzat felé a tény, körülmény felmerülésétől számított legkésőbb három munkanapon belül írásban bejelenteni a Tulajdonosnak, ha a) a vagyon bármely eleme könyv szerinti nettó értékében l0%-os mértéket meghaladó csökkenés következik be, b) a vagyonban súlyos környezeti veszélyeztetés, vagy szennyezés fenyeget. 7szolgáltatási díjak megállapítására javaslatot beteIjeszteni. A Vagyonkezelő feleket a díjmegállapítás során együttműködési kötelezettség terheli, ezen együttműködés tarta Imát az Együttműködési Szerződés határozza meg. Ennek értelmében az Önkormányzat köteles gondoskodni: a) az ivóvíz- és csatornaszolgáltatási díj megállapításáról szóló rendeletét a vagyon őrzéséről, b) a vagyon leltározásának időpontjáról a Xxxxxxxxxxx értesíteni, c) tűrni a Xxxxxxxxxx ellenőrzését a vagyonkezeléssel kapcsolatbanmindenkor hatályban lévő Együttműködési Szerződés, valamint d) a vagyonnal kapcsolatos adatok szolgáltatásáról, amennyiben azt jogszabály, vagy jelen szerződés előírja. 8. A Vagyonkezelő a kezelt vagyonnal kapcsolatban egyebekben a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségét teljesíti. 9. A Tulajdonos jogosult a vagyonnal történő gazdálkodást ellenőriznivalamint Díjképzési Szabályzat szabályai szerint megalkotni. Az ellenőrzés kiterjed Üzemeltető ezen szabályokat sértő díjmegállapítás jogkövetkezményeit a vagyonkezelési tevékenységre, különösen a fenntartásra és üzemeltetésre, a fenntartási és karbantartási, felújítási, állagvédelmi munkák teljesítésére és a vagyonnal történő gazdálkodás hatékonyságárahatályban lévő Együttműködési Szerződésben foglaltak szerint az Önkormányzattal szemben alkalmazni fogja. 10. A Tulajdonos ellenőrzése történhet céljelleggel, vagy egy-egy vagyonkezelési területre vonatkozóan, valamint az egész vagyongazdálkodásra átfogóan. Az ellenőrzés olyan időpontban történhet, hogy szükségtelenül ne zavarja a Vagyonkezelő szakmai feladatellátását. Az ellenőrzés időpontját a Xxxxxxxxxx az ellenőrzés megkezdése előtt legalább nyolc nappal korábban köteles bejelenteni a Vagyonkezelőnek.

Appears in 1 contract

Samples: Üzemeltetési Szerződés