A Közbeszerzési Eljárás Előkészítése. 7.2.6.1.1. Vállalatunk közbeszerzési tevékenységének operatív irányításáért a vezérigazgató a felelős, aki felügyeli a közbeszerzési folyamatokat, meghatározza és biztosítja az egyes beszerzések pénzügyi fedezetét, irányítja a beszerzésben résztvevőket, valamint ellátja az egyéb szükséges teendőket.
A Közbeszerzési Eljárás Előkészítése. A Kbt. 3. § 22. pontja határozza meg a közbeszerzési eljárás előkészítésének fogalmát: az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet- és piacfelmérés, előzetes piaci konzultáció, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, a közbeszerzési dokumentumok előkészítése. A közbeszerzési eljárások jogszerűségének és hatékonyságának az alapját a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő és pontos előkészítés adja. Az egyes közbeszerzési eljárások megfelelő előkészítése kiemelt jelentőséggel bír, így az előkészítés fázisában az ajánlatkérőknek fokozottan figyelemmel kell lenniük e kódex elveinek és iránymutatásainak figyelembe vételére. Az ajánlatkérők az adott közbeszerzési eljárás előkészítése során különösen az alábbiakra törekszenek: - a piacfelmérést a lehető legszélesebb körben végzik el, a gazdasági szereplők közötti verseny biztosítása érdekében; - az előzetes piacfelmérést teljes mértékben, ellenőrzésre alkalmas módon dokumentálják; - a becsült értéket pontosan a Kbt. 16. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szem előtt tartásával határozzák meg, amennyiben ugyanis ténylegesen az adott piacon általában kért vagy kínált, ÁFA nélkül számított teljes ellenszolgáltatásban határozzák meg azt, úgy - az eljárásfajta jogszerű megválasztása által - a verseny nyilvánosságát is biztosítani fogják; - a becsült érték meghatározását dokumentálják; - az eljárást megindító felhívás, illetve a közbeszerzési dokumentumok előkészítése során a beszerzés tárgyát, valamint az érvényes ajánlattétel feltételeit kellő pontossággal határozzák meg, és fokozott figyelmet fordítanak a műszaki leírás megkülönböztetés-mentes meghatározására is; - a Kbt. összeférhetetlenségi szabályainak alkalmazásakor fokozott körültekintéssel járnak el, valamint a jóhiszeműség és tisztesség elvére különösen nagy hangsúlyt fektetnek; - úgy alkalmaznak mennyiségileg ki nem fejezhető, szakmai értékelési szemponto(ka)t, hogy ezeket objektív, számszerűsíthető módszerrel lehessen értékelni; - fokozottan figyelnek az alkalmassági feltételek összeállításánál arra, hogy csak a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges és arányos feltételek kerüljenek meghatározásra. Az ajánlatkérők - a jogszabályi lehetőségekhez mért keretek között, de - az ajánlattevők adminisztratív terheire figyelemmel járnak el. Ennek keretében törekednek az elektronikus eljárási cselekmények alkalmazására, nem igényelnek igazolhatóan nem szükséges dok...
A Közbeszerzési Eljárás Előkészítése. Az egyes közbeszerzési eljárások előkészítésébe bekapcsolódni szándékozó érdekelt gazdasági szereplők különös figyelmet fordítanak a Kbt. összeférhetetlenségi szabályaira [Kbt. 25. §]. A Kbt. rendelkezése alapján, amennyiben az előkészítéssel kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti, úgy összeférhetetlenségi helyzet áll elő. Bár a Kbt. 25. § (7) bekezdése nevesít olyan eseteket, amikor az előkészítésben való részvétel nem jelent összeférhetetlenséget, ugyanakkor nyilvánvalóan ezekben a helyzetekben is az alapelvek - különösen az esélyegyenlőség és a verseny tisztasága - szem előtt tartásával kell eljárniuk a feleknek és fokozottan ügyelniük szükséges arra, hogy az érdekelt gazdasági szereplők ne juthassanak többletinformációkhoz a megindítandó közbeszerzési eljárás tekintetében.
A Közbeszerzési Eljárás Előkészítése