Bizonyítási teher. Ha a Fogyasztó hibás teljesítésre hivatkozva kívánja megszüntetni az adásvételi szerződést, a Szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a hiba jelentéktelen.
Bizonyítási teher. A teljesítéstől számított hat hónapon belül a kellékszavatossági igénye érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha a Vevő igazolja, hogy a terméket, illetve a szolgáltatást az Eladó nyújtotta. A teljesítéstől számított hat hónap eltelte után azonban már a Vevő köteles bizonyítani, hogy az általa által felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt.
Bizonyítási teher. A termék hibáját termékszavatossági igény érvényesítése esetén a Vevőnek kell bizonyítania.
Bizonyítási teher. 1. A tagállamok hozzák meg a nemzeti jogrendjeikkel összhangban levő és szüksé- gesnek ítélt intézkedéseket ahhoz, hogy az alperesre háruljon annak bizonyítása, hogy az egyenlő bánásmód elve nem sérült mindazon esetekben, amikor azok a sze- mélyek, akiket saját állításuk szerint sérelem ért az egyenlő bánásmód elvének be nem tartása miatt, egy bíróság vagy más illetékes hatóság előtt olyan tényeket mu- tatnak fel, amelyekből arra lehet következtetni, hogy közvetlen vagy közvetett diszkrimináció történt.
2. Az 1. bekezdés nem akadályozhatja a tagállamokat abban, hogy a panaszosra nézve kedvezőbb bizonyítási szabályokat vezessenek be.
3. Az 1. bekezdést nem szabad büntetőeljárások esetében alkalmazni.
4. Az 1., 2. és 3. bekezdés vonatkozik a 7(2) cikkben foglaltaknak megfelelően in- dított bármely egyéb eljárásra is.
5. A Tagállamoknak nem kell az 1. bekezdést alkalmazniuk olyan eljárások eseté- ben, amelyeknél a tényállás kivizsgálása a bíróság vagy az illetékes testület feladata.
Bizonyítási teher. Jótállási igény elutasítása esetén Matracdepó Kft. köteles igazolni, hogy a Fogyasztó által megjelölt hiba a Szerződés teljesítését következően keletkezett.
Bizonyítási teher. Kellékszavatossági igény érvényesítése során a Szerződés teljesítésétől számított 6 hónapon belül bejelentett hiba esetén Matracdepó Kft. köteles azt igazolni, hogy a hiba a Szerződés teljesítését követően keletkezett. A Szerződés teljesítésétől számított 6 hónap elteltével Fogyasztó köteles igazolni, hogy a hiba már a Szerződés teljesítésének időpontjában is fennállt.
Bizonyítási teher. A kár mértékének bizonyítása minden esetben az Ügyfelet terheli.
Bizonyítási teher. 1. § A fuvarozót terheli annak bizonyítása, hogy az elveszést, a sérülést vagy a fuvarozási határidő túllépését a 23. cikk 2. §-ában felsorolt tények valamelyike okozta.
2. § Ha a fuvarozó azt állítja, hogy az elveszés vagy a sérülés - az eset körülményeit figyelembe véve - a 23. cikk 3. §- ában felsorolt különös kockázatok egyikéből vagy ezek közül többől eredhetett, azt kell vélelmezni, hogy így történt. A jogosult azonban bizonyíthatja, hogy a kár sem részben, sem egészben nem lehetett ezeknek a veszélyeknek az egyike sem.
3. § A 2. § szerinti vélelem nem alkalmazható a 23. cikk 3. §-ának a) pontjában említett esetben, ha a hiány rendkívül nagymértékű, vagy egész árudarabok vesztek el.
Bizonyítási teher. Míg a szavatosság esetében a jogosult köteles bizonyítani az igényérvényesítés során, hogy a hiba oka már az eszköz részére történő átadásakor fennállt (azaz az eszköz már eleve hibás volt), addig a jótállás (garancia) esetében ez pont for- dítva van. Jótállás esetében a jogosultnak elegendő annak igazolása, hogy a hiba fennáll és a kötelezettnek kell – a hibás teljesítés szerinti felelőssége alóli mente- süléshez – igazolnia azt, hogy a hiba oka az eszköz átadását követően keletkezett (azaz az eszköz meghibásodása a jogosultra vagy az ő érdekkörébe tartozó okra vezethető vissza). Mindez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy egy esetleges per során az ügyben jel- lemzően eljáró igazságügyi szakértő költségeit a bizonyításra kötelezett fél előle- gezi (akire a bizonyítási teher esik) és az esetleges bizonyíthatatlanság követ- kezményeit is a bizonyításra kötelezett fél viseli. A jótálláshoz (garanciához) kapcsolódó, a kötelezettet terhelő bizonyítási teher miatt az adott eszköz esetle- ges meghibásodása esetén a kötelezettek jellemzően eleget szoktak tenni a sza- vatosági kötelezettségüknek és a hiba okát nem szokták vitatni, azonban – amint arra a fentiekben is utaltunk – jótállás (garancia) esetében is van lehetőség a hi- bás teljesítés szerinti felelősség alóli mentesülésre. A fentiekhez kapcsolódó fontos szabály, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést kö- vető hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjá- ban megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Másképp megfogalmazva, fogyasztó és vállalkozás kö- zötti szerződés esetén a fogyasztót megillető szavatosság az első hat hónapban – bizonyítási teher tekintetében – úgy működik, mintha a fogyasztó javára jótállás került volna kikötésre, még abban az esetben is, ha egyébként a felek jótállásban nem állapodtak meg.
Bizonyítási teher. A bizonyítási teher hasonlóan alakul a Bécsi Vételi Egyezmény és a Ptk. alapján. Ha a jogosult fedezeti szerződés alapján kíván kár- térítési igényt érvényesíteni, őt terheli annak bizonyítá- sa, hogy az eredeti (megszegett) szerződésnél kedvezőt- lenebb fedezeti szerződést kötött. A fedezeti szerződés tényleges teljesítését a Bécsi Vételi Egyezmény kom- mentárjai szerint a jogosultnak nem kell bizonyítania, a Ptk. alkalmazása során azonban helyesebbnek tűnik megkövetelni a teljesítés bizonyítását (lásd részletesen a 3.1. pontban). A Bécsi Vételi Egyezmény alapján azt is bizonyítania kell, hogy a fedezeti szerződés megkö- tésére ésszerű módon és időben került sor.62 A Ptk. alap- xxx ezzel szemben a kötelezettet terheli annak bizonyí- tása, hogy a jogosult megszegte kárenyhítési kötelezett- ségét azáltal, hogy ésszerűtlen módon vagy időben kötötte a fedezeti szerződést. Ha a jogosult kártérítési igényét a piaci ár alapján érvényesíti, akkor mind a Bécsi Vételi Egyezmény, mind a Ptk. alapján őt terheli a piaci ár mértékének bizonyí- tása.63 Ez adott esetben szakértői bizonyítást igényelhet. A kötelezett ezzel szemben bizonyíthatja, hogy a jogo- sult valójában kötött fedezeti szerződést, ezért nem a piaci ár alapján (absztraktan), hanem a fedezeti szerző- dés alapján (konkrétan) kell a kárt számítani.64