Biztosítási érték. A biztosítási érték a következők szerint kerül meghatározásra: • Biztosítási érték alatt a biztosító és biztosított között megál- lapított és dokumentált érték értendő. A biztosító jogosult arra, hogy a biztosított értéket rendszeresen, de legalább 2 évenként ellenőrizze. • Amennyiben a biztosító és a biztosított nem állapítanak meg biztosítási értéket, úgy a biztosított által „deklarált érték” ér- vényes. Ezt a biztosítottnak kár esetén igazolnia kell. • Ha az derül ki, hogy egy biztosított tárgy hamisítvány, a folyó biztosítási időszak kezdetéig visszamenőlegesen a tény- leges érték minősül biztosítási értéknek. A Biztosító az ezen felül fizetett arányos éves díjat visszatéríti.
Biztosítási érték. 4.6.1. A kimutatás szerinti biztosítási értékek értékeléssel kerülnek megállapításra; az értékeket kölcsönös megállapodás alapján, külön bizonyítás nélkül becsülik meg.
Biztosítási érték. 1. A biztosítási érték a biztosított vagyontárgyaknak a kár napján érvényes újértéke, azaz ezeknek a vagyontárgyaknak az újrabeszerzési költségei (árengedmények nélkül, mint például: szezonális engedmény, mennyiségi engedmény), beleértve a fuvart (kivéve légi fuvar), a vámot és a szerelést.
2. Ha egy biztosított vagyontárgyat már nem gyártanak, akkor az utolsó, a gyártás idejében érvényes újértéket kell felhasználni az árviszonyok változásainak figyelembevételével.
Biztosítási érték. A biztosítási érték az új érték.
a) Az új érték az új állapotú biztosított eszközre vonatkozó listaár, plusz a beszerzési költségek (pl. a csomagolás, szállítás, vámke- zelés, telepítés költségei).
b) Ha a biztosított eszköz már nem szerepel az árlistákon, akkor az új állapotú eszköz utolsó ára a beszerzési költségekkel együtt irányadó; ezt az összeget összehasonlítható termékek árváltozá- sainak megfelelően csökkenteni vagy növelni kell. Ha a biztosított eszköznek nem volt listaára, akkor az új állapo- tú eszköz vételára vagy szállítási ára a beszerzési költségekkel együtt irányadó; ezt az összeget összehasonlítható termékek árváltozásainak megfelelően csökkenteni vagy növelni kell. Ha sem listaárat, sem vételárat vagy szállítási árat nem lehet meg- határozni, akkor összehasonlítható tulajdonságú és minőségű (pl. szerkezet, méretek, teljesítmény) eszköz helyreállításához szük- séges költségek árréssel és beszerzési költségekkel megnövelt összege az irányadó. Ezt az összeget az árak alakulásának függ- vényében kell csökkenteni vagy növelni. A kedvezmények és az árengedmények a biztosítási értéknél nem kerülnek figyelembe vételre.
c) Ha a biztosítást kötő fél nem jogosult az előzetesen felszámított adó levonására, akkor az áfát fel kell számítani.
Biztosítási érték. 1 A biztosítási érték fix becslési értékként a következők szerint kerül kikötésre:
a) Ha a szerződő/biztosított kiállítási intézményt (múzeum, műcsarnok, művészeti egylet) működtet, az UNIQA Biztosító a bejelentett biztosítási értéket a saját objektumokra, tartós kölcsöntárgyakra és magángyűjtők kölcsönadott darabjaira elfogadja. Időben korlátozott kiállításokra a műtárgykereskedelem kölcsönadott darabjai a szerződő által deklarált értékkel biztosítottak. Ezt kár esetén bizonyítani kell.
b) A műkereskedelem céljára (galériák és művészeti tanácsadó cégek, magán műkereskedők) a biztosítási értéket a bekerülési ár plusz legfeljebb 30 % felár adja. Bizományi árura a biztosítási érték a bizományosi szerződés szerinti megbízási ár. Aukciósházak esetében a beszállító által kért tartalékár a biztosítási érték. Amennyiben limitárakat kötnek ki biztosítási értékként, mindenkor az alsó limitár a biztosítási érték. A várható eladási ár vagy a szubjektív előszereteti érték nem alapja a biztosítási érték számításának.
2 Ha az derül ki, hogy egy biztosított tárgy hamisítvány, a folyó biztosítási időszak kezdetéig visszamenőlegesen a tényleges érték minősül biztosítási értéknek. AZ UNIQA Biztosító az ezen felül fizetett arányos éves díjat visszatéríti.
Biztosítási érték. A biztosítási érték a következők szerint kerül meghatározásra:
5.1. Biztosítási érték alatt a biztosító és biztosított között megállapított és dokumentált érték értendő. A biztosító jogosult arra, hogy a biztosított értéket rendszeresen, de legalább, 2 évenként ellenőrizze.
5.2. Amennyiben a biztosító és a biztosított nem állapítanak meg biztosítási értéket, úgy a biztosított által „deklarált érték” érvényes. Ezt a biztosítottnak kár esetén igazolnia kell.
5.3. Ha az derül ki, hogy egy biztosított tárgy hamisítvány, a folyó biztosítási időszak kezdetéig visszamenőlegesen a tényleges érték minősül biztosítási értéknek. A Biztosító az ezen felül fizetett arányos éves díjat visszatéríti.
Biztosítási érték. A biztosítási érték (valóságos érték) a gép vagy berendezés nettó eladási ára (új állapotban) a vásárlás napján.
Biztosítási érték. A biztosított vagyontárgyaknak egyéb megállapodás hiányában, a káresemény időpontjában érvényes újértéke. (pótlási értéke).
Biztosítási érték. A biztosított tételek biztosítási értéke a G.3 pontnak megfelelően az új és előzőleg nem használt, biztosított kerékpár és elektromos kerékpár vételárának felel meg, beleértve a számlán feltüntetett biztosított tartozékokat is.
Biztosítási érték. (1) Az áru biztosítási értékének a kereskedelmi érték számít, ennek hiányában pedig az az általános érték, mellyel az áru a feladás helyén, a biztosítás kezdetekor rendelkezik, beleszámítva a biztosítási költséget valamint azokat a költségeket, amelyek az áruknak a fuvarozó részéről történő átvételéig felmerülnek. Ez az érték számít biztosítási értéknek a biztosítási esemény bekövetkeztekor is.
(2) Ezen kívül az alábbiak biztosíthatóak:
a) a szállítmányozási költségei, különösen a fuvar és a rendeletetési helyen felmerülő költségek, beleértve a vámot is.
b) egyéb megállapodás hiányában, ha a szállítás kockázatát a vevő viseli, akkor az áru célállomásra történő megérkezése előtt várható elmaradt haszon – a biztosítási összeg és az a.) pont alatt megadott költségek 10%-áig.
(3) A biztosítási érték megállapításánál nem lehet figyelembe venni a személyes előszereteti értéket.
(4) A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosító nem köteles több kártérítést fizetni a szerződőnek, mint a tényleges kár, még akkor sem, ha a biztosítási esemény idején a biztosítási összeg magasabb, mint a biztosítási érték (túlbiztosítás)
(5) Ha a szerződő azzal a szándékkal köti meg a szerződést, hogy a túlbiztosításból törvényellenesen vagyoni előnyt szerezzen, a szerződés semmis. A biztosítót mindazonáltal megilleti a díj, kivéve, ha a szerződés megkötésekor a semmiségi okról tudomása volt.
(6) Ha a biztosítást csak a biztosítási érték egy részére kötik, (rész- vagy alulbiztosítás), a biztosító csak a biztosítási összeg biztosítási értékhez viszonyított arányában felel.