Elállás, felmondás. Megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést felmondhatja; mindkét esetben az átadott foglalót elveszíti. A Megrendelő elállása vagy felmondása esetén a szerződés megszüntetésével okozott kárt a Megrendelő köteles megtéríteni. A kártalanításnak ki kell terjednie Szállító valamennyi felmerült költségére, a konzultációval, kiszállással és tervezéssel töltött munkaórákra is tekintettel.
Elállás, felmondás. 15.1 Vállalkozó a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést felmondhatja.
Elállás, felmondás. 1./ Felek rögzítik, hogy az alábbi esetekben a jogosult Félnek a Szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnik, ezért az arra jogosult Fél a Szerződéstől az alábbi esetekben egyoldalú nyilatkozattal, írásban elállhatnak:
Elállás, felmondás. 14.1. Amennyiben a Vállalkozó a munkaterületet határidőben nem veszi át, vagy a munkát a szerződésben foglalt határidőben nem kezdi meg, vagy a munkát a munkaterület átvétele után 7 napon belül nem kezdi meg, a Megrendelő jogosulttá válik a szerző- déstől való elállásra, a Vállalkozópedigköteles a vállalkozóidíj 10 %-át meghiúsulási kötbérként megfizetni, valamint Megrendelő ezt meghaladó kárát megtéríteni.
Elállás, felmondás. Mindkét szerződő fél írásban, az elállás szabályai szerint bármikor megszüntetheti a jelen szerződést, a másik félnek az elállásból keletkező kárainak egyidejű megtérítése mellett. Mindkét szerződő fél azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést, ha a másik fél szerződéses vagy egyéb jogait, jogos érdekeit sértő szerződésszegést követ el. Bármely elállás vagy felmondás esetén a Megrendelő köteles megtéríteni a Vállalkozónak az addig felmerült költségeit, valamint az addig teljesített feladatainak a jelen szerződésben kikötött díjazását.
Elállás, felmondás. 7.1. A Támogató a jelen szerződéstől való elállásra vagy a szerződés azonnali hatályú felmondására jogosult, ha:
Elállás, felmondás. 1. Ügyfél a Portálon a szolgáltatás megrendelését annak véglegesítéséig bármikor megszakíthatja.
Elállás, felmondás. A Támogató jogosult a támogatási szerződéstől elállni, vagy - amennyiben a szerződés teljesítése már megkezdődött - a szerződést azonnali hatállyal felmondani - kártérítési kötelezettség nélkül -, különösen, de nem kizárólagosan, ha az alábbi esetek bármelyike bekövetkezik: a támogatási szerződésben meghatározott megvalósítási időszak kezdő időpontjától számított négy hónapon belül a Kedvezményezett tevékenység nem kezdődik meg, vagy a Kedvezményezett a költségvetési támogatás igénybevételét neki felróható okból nem kezdeményezi, és késedelmét ezen idő alatt írásban sem menti ki, hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a Kedvezményezett a támogatási döntést a támogatott tevékenység megvalósításának pénzügyi, szakmai, műszaki tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott a támogatási igény benyújtása, a támogatási szerződés megkötése, a támogatási összeg lehívása, illetve az ellenőrzés során az Ávr. 81. §-ában meghatározott valamely körülmény a támogatási döntés meghozatalát követően következik be, vagy jut a Támogató tudomására. a Feladatok, a támogatott tevékenység megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy a támogatási szerződésben foglalt ütemezéshez képest jelentős késedelmet szenved, a Kedvezményezett neki felróható okból megszegi a jogszabályban vagy a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségeit, így különösen az Ávr.-ben, Áht.-ban foglalt rendelkezéseket megszegi, nem tesz eleget ellenőrzéstűrési kötelezettségének, és ennek következtében a költségvetési támogatás szabályszerű felhasználását nem lehet ellenőrizni, a Kedvezményezett az Ávr. 75. § (2)-(3) bekezdése alapján adott nyilatkozatok bármelyikét visszavonja, a Kedvezményezett az Ávr. 94. § (2) bekezdése szerinti határidőig sem teljesítette vagy nem megfelelően teljesítette a részbeszámolási, beszámolási kötelezettségét, a biztosíték (ld. 3. számú melléklet – Felhatalmazó levél) megszűnik, megsemmisül vagy értéke egyébként számottevően csökken, és a Kedvezményezett megfelelő új biztosíték, vagy a biztosíték értéke csökkenésének megfelelő további biztosíték nyújtásáról a Támogató által megszabott észszerű határidőn belül nem intézkedik. a Kedvezményezett egyéb súlyos szerződésszegést követ el a Kedvezményezett a támogatási összeget a jelen támogatási szerződésben megjelölttől akár részben eltérő célra vagy eltérő módon használja fel; a jelen támogatási szerződésben meghatározott bármely ellenőrzés megállapítja, hogy a támogatás igénybevételére a Kedvezményez...
Elállás, felmondás. Olyan kötelezettségszegés miatt, amely nem hiba, a Vevő csak akkor állhat el a szerződéstől vagy mondhatja fel azt, ha a kötelezettségszegésért mi vagyunk felelősek.
Elállás, felmondás. A Ptk. pontosítva veszi át a régi Ptk.-nak a megrendelőt megillető elállási jogra vonatkozó 395. § (1) bekezdé- sében foglalt rendelkezését. Kimondja, hogy a megren- delőt ez a jog a „szerződés teljesítésének megkezdése” előtt illeti meg, és egyértelművé teszi, hogy a szerződés teljesítésének megkezdését követően elállás helyett fel- mondási jog illeti meg a megrendelőt. A Ptk. 6:249. § (1) bekezdése a megrendelő – a gyakor- latban használt kifejezés szerint – általános elállási jogát rendezi. Ennek egyik jellemzője, hogy a megrendelőnek nem kell bizonyítania a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnését. Ezt az ún. általános elállási jogot el kell különíteni a szerződésszegés esetén a X. Cím alatt szabályozott elállástól. A 6:240. § (2) bekezdésének megfelelően elállási jog illeti meg a vállalkozót, ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, illetve a 6:241. § (2) bekezdése szerint, ha a megrendelő a munkaterületet felszólítás ellenére nem biztosítja. A szerződésszerű teljesítés után azonban az általános elállási jog gyakorlására már nincs lehetőség. A Ptk. a 6:249. § (2) bekezdésében a régi Ptk. 395. § A vállalkozót egyebekben a kártalanítás tekintetében is terheli a kárenyhítési kötelezettség. A bírói gyakorlat értelmében átalányáras építési szerződés esetén, ha a munkaeredmény nem valósul meg, a felek között az elszámolást akként kell megej- teni, hogy a kivitelező a szerződésben vállalt, a tervben megnyilvánuló összműszaki tartalom és a ténylegesen elért készültség a megvalósított munka egymáshoz való aránya szerint jogosult az átalányár meghatározott szá- zalékos részére (Szegedi Ítélőtábla Gf. III. 30.584/2004., BDT 2007.1538.).