ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK 6

Élet- és személybiztosítás

Allianz Gondoskodás Programok Kockázati Célra

Ügyfél-tájékoztató és Szerződési Feltételek pótlap

Tartalom

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK 6

ÉS ÜGYFÉL-TÁJÉKOZTATÓ 6

ALLIANZ GONDOSKODÁS PROGRAMOK KOCKÁZATI CÉLRA BIZTOSÍTÁS 6

I. Fogalmak 6

II. Általános rendelkezések 7

A biztosítás tárgya 7

A szerződő 8

A főbiztosított 8

A kedvezményezett 8

A biztosítási esemény 9

A biztosítási szolgáltatás, a szolgáltatás teljesítésének módja, ideje 9

A Gondoskodás Program szerződés tartama, a biztosítási évforduló, a biztosítási időszak 9

III. A szerződés létrejötte, hatálybalépése és a kockázatviselés kezdete 10

A szerződés létrejötte 10

A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 12

IV. A Gondoskodás Program szerződés díja 12

A díjfizetés tartama, a díj esedékessége 13

V. Az értékkövetés 14

VI. A BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKKEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 14

Az egységszámla 14

Az eszközalapok és az egységek 15

Az eszközalapok értékelése 18

Az egységek árfolyama 19

Tájékoztatás az ügyfelek részére 19

VII. Xxxxxxxxx 00

Eszközalapok mögöttes befektetési költségei 19

A költségek levonásának módja, sorrendje 20

Az el nem számolt költségek 20

VIII. A Kondíciós lista 21

IX. A VISSZAVÁSÁRLÁS ÉS A PÉNZKIVONÁS 22

X. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI 22

Az életbiztosítási szerződés felmondása 23

A biztosító mentesülése 23

XI. A SZERZŐDŐ FELEK KÖTELEZETTSÉGEI A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEKÖVETKEZTE UTÁN 24

XII. Egyéb rendelkezések 26

Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok, elektronikus levélküldés 26

A jognyilatkozat átadása 27

A biztosításközvetítőre vonatkozó szabályok 28

Elévülés 28

Tájékoztató a FATCA és egyéb adómegfelelési nemzetközi jogszabályokról 28

XIII. Eltérés a Polgári Törvénykönyvtől és a korábbi szerződési gyakorlattól 29

A szerződésre irányadó jog, a kapcsolattartás nyelve 30

A LEGFONTOSABB ADÓZÁSI SZABÁLYOK 30

A személyes adatok kezelése, a biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok és a panaszügyintézés 31

Néhány szó az Allianz Hungária Zrt.-ről 31

További információk 31

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK 32

ÉS ÜGYFÉL-TÁJÉKOZTATÓ 32

AZ ALLIANZ GONDOSKODÁS PROGRAMOK KOCKÁZATI CÉLRA KÖTHETŐ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOKHOZ 32

Fogalmak 32

I. Általános rendelkezések 33

A szerződő 33

A biztosított 33

A kedvezményezett 33

A biztosítási esemény 34

A biztosítási szolgáltatás 34

A biztosítási tartam és időszak 35

II. A kiegészítő biztosítási szerződés és a kiegészítő biztosítási fedezetek létrejötte, hatálybalépése és a kockázatviselés kezdete 35

A kiegészítő biztosítási szerződés és a kiegészítő biztosítási fedezetek létrejötte és a tartam kezdete 35

A kiegészítő biztosítási szerződés és a kiegészítő biztosítási fedezetek hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 37

A kiegészítő biztosítási szerződés biztosítottainak, a kiegészítő biztosítási fedezeteknek és a biztosítási összegeknek a megváltoztatása 37

A közlési és változásbejelentési kötelezettség 38

III. A KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSI FEDEZET KÖLTSÉGE 39

A kiegészítő biztosítási fedezet költségének minimuma, a költség módosítása 40

Engedmény a kiegészítő biztosítási fedezet költségéből több biztosított esetén 40

IV. Az értékkövetés 40

V. Xxxxxxxxxxxx 00

VI. A KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ÉS A KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSI FEDEZETEK MEGSZŰNÉSE 41

A kiegészítő életbiztosítási fedezet felmondása 42

Kizárások 42

A biztosító mentesülése 44

A kiegészítő biztosítási fedezet költségének visszatérítése és a várakozási idő 44

VII. A SZERZŐDŐ FELEK KÖTELEZETTSÉGEI A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEKÖVETKEZTE UTÁN 45

Elévülés 47

„A” JELŰ KONDÍCIÓS LISTA 49

„B” JELŰ KONDÍCIÓS LISTA 50

AZ ALLIANZ GONDOSKODÁS PROGRAM PLUSZ KOCKÁZATI CÉLRA 51

KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI (942210) 51

„A” JELŰ KONDÍCIÓS LISTA 52

„B” JELŰ KONDÍCIÓS LISTA 53

VÁLASZTHATÓ ESZKÖZALAP(OK) BEMUTATÁSA 54

Allianz Gondoskodás Programok Kockázati Célra

Általános Szerződési Feltételek és Ügyfél-tájékoztató

Allianz Gondoskodás Programok Kockázati Célra Biztosítás

1. Jelen Általános Szerződési Feltételek és Ügyféltájékoztató (a továbbiakban: szerződési feltételek) azokat a feltételeket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között a jelen Allianz Gondoskodás Programok Kockázati Célra Általános Szerződési Feltételeire való hivatkozással létrejött kockázati életbiztosítási szerződésre (a továbbiakban: Gondoskodás Program szerződés, vagy szerződés) alkalmazni kell.

A biztosító és a szerződő között a jelen szerződési feltételek alapján létrejött szerződésre a jelen Allianz Gondoskodás Programok Kockázati Célra Általános Szerződési Feltételei és Ügyfél-tájékoztató pótlapban foglaltak mellett alkalmazandó a biztosító és a szerződő között létrejött szerződés kötése napján hatályos

• Allianz Gondoskodás Programokhoz köthető kiegészítő biztosítások alábbi Különös Szerződési Feltételei:

· Kiegészítő életbiztosítási fedezet;

· A baleseti halál esetére szóló kiegészítő baleset-biztosítási fedezet;

· A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra szóló kiegészítő baleset-biztosítási fedezet;

· A baleseti eredetű műtéti térítésre szóló kiegészítő baleset-biztosítási fedezet;

· A baleseti eredetű csonttörésre, csontrepedésre szóló kiegészítő baleset- biztosítási fedezet;

· A kritikus betegségekre szóló kiegészítő egészségbiztosítási fedezet;

· A rokkantsági ellátás esetére szóló kiegészítő egészségbiztosítási fedezet;

· A műtéti térítésre szóló kiegészítő egészségbiztosítási fedezet;

· A kórházi napi térítésre szóló kiegészítő egészségbiztosítási fedezet;

· Az orvosi ellátásra szóló kiegészítő egészségbiztosítási fedezet,

· Rákdiagnosztikára és orvosi beteg vezetésre szóló kiegészítő egészségbiztosítási fedezet; valamint

• az Allianz Gondoskodás Programokhoz köthető kiegészítő biztosítások Általános

Szerződési Feltételeinek 1. sz. melléklete (A és B része),

• az Allianz Gondoskodás Programokhoz köthető kiegészítő biztosítások Általános Szerződési Feltételeinek 2. sz. és 3. sz. melléklete .

A biztosító és a szerződő között a jelen szerződési feltételek alapján létrejött szerződésre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

I. Fogalmak

2. Eszközalap: Az Allianz Gondoskodás Programok Kockázati Célra szerződésre befizetett – rendszeres díjak a biztosító általi technikai célból létrehozott és elkülönített eszközállomány. Az eszközalap befektetési egységekből áll. Technikai eszközalap, mely a szerződő általi saját részre történő felhalmozásra, befektetési célra nem alkalmas. A biztosító kizárólag a kockázati kiegészítő biztosítások és a szerződési feltételekben meghatározott egyéb költségek céljára fizetett díjakat tartja itt nyilván.

Befektetési egység: Jelen esetben csak technikai eszköz. Az árfolyama a piaci folyamatoktól független, mivel a biztosító maga határozza meg technikai elszámolási célból.

Piaci befektetést nem testesít meg.

Egységszámla: A biztosító által a szerződő részére létrehozott elkülönített számla, amely az egységek nyilvántartására szolgál.

Eszközalapok értékelése: Az eszközalapok értékének megállapítása. A jelen szerződésben alkalmazott technikai eszközalap értékét a biztosító határozza meg a piaci folyamatoktól függetlenül. Ezért a technikai eszközalap befektetési célra nem alkalmas.

Az eszközalap egységeinek árfolyama: A jelen szerződésben alkalmazott technikai eszközalap árfolyamát a biztosító a befektetési

politikájában határozza meg. A technikai eszközalap befektetési célra nem alkalmas.

Értékelési nap: Az a nap, melynek pénzpiaci zárását követően sor kerül az eszközalap értékelésére.

Valamely értékelési nap árfolyama: : Az adott eszközalap aznapra vonatkozó értékelése során kialakult eszközérték és az eszközalap utolsó értékelése óta az eszközalapban végrehajtott egységtranzakciókat (létrehozás és elvonás) követően kialakult egység-darabszám hányadosa.

Valamely naptári napra érvényes árfolyam: Az adott értékelési nap árfolyama. Amennyiben az adott naptári nap nem értékelési nap, akkor az utána következő első értékelési nap árfolyama.

Az egységszámla értéke: Az egységszámlán nyilvántartott egységek számának és az egységek árfolyamának a szorzata.

Rendszeres díj: A Gondoskodás Program szerződésnek a szerződésben meghatározott gyakorisággal fizetendő díja.

Eseti díj: Jelen szerződés keretében nincs lehetőség eseti díj fizetésére.

Megfizetett díj, a díj megfizetésének napja Az Allianz Gondoskodás Programok Kockázati Célra szerződés díja azon a napon tekintendő megfizetettnek, amikor az a biztosítónak a szerződés díjainak fogadása céljából rendszeresített számlájára a díjnak a szerződéshez való rendeléséhez szükséges azonosító adatokkal beérkezett. A biztosítónak a szerződés díjai fogadása céljából rendszeresített számlájának számát a „B” jelű Kondíciós lista 1.1. pontja tartalmazza. Ha a díj ugyan rendelkezik a szerződéshez való rendeléshez szükséges azonosító adatokkal, de nem a biztosító előbbi számú számlájára érkezik, akkor az legkésőbb a beérkezéstől számított 7. napon tekintendő megfizetettnek.

A szerződés díja az alábbi módon fizethető meg: díjlehívás vagy átutalás.

Kiegészítő biztosítási fedezet: A Gondoskodás Program szerződéshez, mint alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítási szerződést alkotó, a szerződő által választható élet-, vagy baleset-, vagy egészségbiztosítási fedezet, mely a kiegészítő biztosítási fedezetekre vonatkozó Általános és Különös Szerződési Feltételek alapján jön létre.

Különös Szerződési Feltételek: A Különös Szerződési Feltételek tartalmazzák az egyes, egymástól eltérő tartalmú Gondoskodás Program szerződésekre vagy az azokhoz kapcsolódó kiegészítő biztosítási szerződésre vonatkozó speciális rendelkezéseket.

II. Általános rendelkezések

3. Az Allianz Gondoskodás Programok Kockázati Célra biztosítás kockázati életbiztosítás, így különösen nem rendelkezik lejárati szolgáltatással és visszavásárlási szolgáltatást sem nyújt. Jelen szerződésből a tartam során biztosítási esemény bekövetkeztét leszámítva pénzösszeg kivonására nincs mód. A szerződési feltételek erre vonatkozó pontjait megváltoztatni nem lehet.

Az Allianz Gondoskodás Programok Kockázati Célra biztosítás rendszeres díja kizárólag a választott kockázati kiegészítő biztosítások díját fedezi. A jelen biztosítási termék nem minősül biztosítási alapú befektetési terméknek, és nem minősül megtakarítási jellegű életbiztosításnak mert nem rendelkezik lejárati értékkel vagy visszavásárlási értékkel.

A biztosító a Gondoskodás Program szerződés, valamint a Gondoskodás Programokhoz köthető kiegészítő biztosítások Általános és Különös Szerződési Feltételei alapján meghatározott biztosítási eseményekre nyújt szolgáltatást.

A biztosítás megtakarítási és befektetési célra nem alkalmas, a biztosítással kapcsolatban a szerződő befektetési döntést nem hozhat.

A biztosítás tárgya

4. A biztosító a szerződés díjának megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesít.

A jelen szerződési feltételek szerinti kockázati biztosítás. A biztosító a szerződéskötést megelőzően az ügyfél igényeit és szükségleteit felméri.

A jelen életbiztosítási terméket a biztosító tanácsadás nélkül értékesíti.

A biztosító befektetési tanácsot és a szerződéskötést követően folyamatos tanácsadást sem nyújt az ügyfélnek, illetve rendszeres értékelést nem végez.

A szerződő az ajánlaton nyilatkozik a tényleges átadás módjáról.

A biztosító ezúton felhívja a szerződő figyelmét, hogyha a Kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot a biztosító a szerződő részére a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy honlapon keresztül bocsátja rendelkezésre, akkor a lakossági befektetőnek minősülő szerződő kérésére a dokumentumot térítésmentesen papíron is rendelkezésre kell bocsátania. A biztosító ezúton tájékoztatja a lakossági befektetőnek minősülő szerződőket arról, hogy kérésre térítésmentesen jogosultak papíralapú példányra.

A szerződő

5. A szerződő az, aki a Gondoskodás Program szerződésre ajánlatot tesz, a szerződéskötéshez szükséges iratokat csatolja és a szerződés díját megfizeti. A szerződő lehet természetes személy és jogi személy is.

A természetes személy szerződő halála esetén – amennyiben a főbiztosított és a szerződő nem azonos személy –, illetve a jogi személy mint szerződő jogutód nélküli megszűnése esetén a halál, illetve a megszűnés időpontját követő hónap első napjától a szerződői jogok és kötelezettségek átszállnak a főbiztosítottra, aki ehhez az ajánlatban hozzájárult, és aki ezzel a szerződő helyébe lép.

A főbiztosított – a szerződő ezirányú írásbeli hozzájárulásával – a biztosítóval közölt írásbeli nyilatkozatával a szerződés létrejötte után bármikor a szerződő helyébe léphet. Ha nem a főbiztosított, hanem más lép a szerződő helyébe, akkor ehhez a szerződőn kívül a főbiztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges.

A főbiztosított, mielőtt a szerződés felmondás vagy a díjfizetés elmaradása miatt megszűnik, a biztosítóval közölt írásbeli nyilatkozatával, a szerződő hozzájárulása nélkül a szerződő helyébe léphet.

Azokban az esetekben, amikor a főbiztosított a szerződő helyébe lép, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a főbiztosított a szerződővel egyetemlegesen felelős. A szerződő helyébe belépő főbiztosított köteles a szerződőnek a szerződésre fordított díjait, költségeit megtéríteni.

Ha a szerződést nem a főbiztosított köti, akkor

− a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy

− a főbiztosítottnak a szerződő helyébe történő belépéséig

a szerződő köteles tájékoztatni a főbiztosítottat a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról.

A szerződést csak az kötheti meg, aki

− a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy

− a biztosítási esemény bekövetkeztében érdekelt, vagy

− a szerződést az érdekelt személy javára köti meg.

A főbiztosított

6. Főbiztosított az a szerződő által megnevezett természetes személy, akire a biztosító kockázatviselése a jelen szerződési feltételekben, valamint a szerződő által választott kiegészítő biztosítás(ok) Különös Szerződési feltételeiben meghatározott biztosítási események tekintetében fennáll.

Főbiztosított lehet a természetes személy szerződő, vagy a szerződőtől eltérő más természetes személy is.

A kedvezményezett

7. Kedvezményezett az a szerződő által jelölt személy, aki a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen szerződési feltételek szerinti biztosítási szolgáltatások valamelyikére jogosult.

A kedvezményezett természetes és jogi személy is lehet.

Egy biztosítási szolgáltatásra vonatkozóan – több kedvezményezett is megjelölhető.. Ebben az esetben a szerződő meghatározhatja a kedvezményezés arányait. Ennek hiányában az kedvezményezés arányt a kedvezményezettek között egyenlőnek kell tekinteni.

8. A szerződő bármely kedvezményezett helyett – a biztosítóhoz intézett és a biztosítási esemény bekövetkezte előtt hozzá eljuttatott írásbeli nyilatkozattal – más kedvezményezettet nevezhet meg.

A kedvezményezett kijelöléséhez, illetőleg a kedvezményezés megváltoztatásához – ha nem a szerződő a főbiztosított – a főbiztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

A főbiztosított hozzájárulása nélkül kötött Gondoskodás Program szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben kedvezményezettnek a főbiztosított örökösét kell tekinteni, aki a szerződőnek köteles megtéríteni az általa megfizetett díjakat, a szerződésre fordított költségeket.

A szerződő a főbiztosítotthoz és/vagy kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölést folyamatosan hatályban tartja. A szerződőnek a nyilatkozatról a biztosítót tájékoztatnia kell. Az ilyen kedvezményezett jelölést a főbiztosított és/vagy kedvezményezett hozzájárulása nélkül nem lehet módosítani vagy visszavonni.

A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal (illetve a jogi személy mint kedvezményezett jogutód nélkül megszűnik). Ha a szerződő ilyenkor nem tesz új nyilatkozatot a kedvezményezésről, de korábban több kedvezményezettet is jelölt, akkor a továbbiakban a kedvezményezés arányára a hatályban maradt jelölések egymáshoz viszonyított aránya az irányadó.

Ha a szerződő nem jelölt kedvezményezettet, vagy a kedvezményezés a biztosítási esemény bekövetkeztekor nincs hatályban, a biztosító a biztosítási szolgáltatást a főbiztosított örökösének fizeti ki.

A biztosítási esemény

9. Biztosítási esemény a főbiztosítottnak a kockázatviselési időszakban bekövetkezett bármely okból eredő halála.

A biztosítási szolgáltatás, a szolgáltatás teljesítésének módja, ideje

10. A biztosító a főbiztosított kockázatviselési időszakban bekövetkezett bármely okból eredő halála esetén a biztosítási szolgáltatásra vonatkozó igény bejelentésének időpontjában az egységszámlán a kizárólag kockázati költségek fedezetéül szolgáló meglévő egységeknek az esedékes költségekkel csökkentett, a bejelentést követő napra érvényes árfolyamon számított értékét kifizeti a szolgáltatásra megjelölt kedvezményezettnek.

A biztosító a haláleseti szolgáltatást a jelen szerződési feltételekben felsorolt okmányok kézhezvételének napja és az egységek eszközalapból történő kivonására vonatkozó árfolyam megállapításának napja közül a későbbi időponttól számított 15 napon belül fizeti ki. A felek megállapodása alapján a biztosítási szolgáltatás teljesítésének minősül az átutalás, valamint a biztosítottnak, illetve a szolgáltatás jogosultjának kérése esetén a biztosítónál érvényben lévő más biztosítási szerződés díjára való elszámolás is. A kifizetés napja az az időpont, amikor a fizetendő összeg a biztosító számlájáról utalásra kerül.

Abban az esetben, ha az igénybejelentés időpontjában a rendszeres díjból képzett egységek értéke 0 a biztosító kizárólag a főbiztosítottra vonatkozó kiegészítő biztosítási fedezet alapján teljesít kifizetést.

A főbiztosított halálának biztosítóhoz történő bejelentésével, a bejelentés hónapjának utolsó napján a Gondoskodás Program szerződés megszűnik.

11. A szerződő a jelen szerződési feltételekkel létrejövő Gondoskodás Programok szerződéshez kiegészítő biztosítási fedezetet kapcsolhat, azonban a szerződésnek legalább a főbiztosítottra vonatkozó kiegészítő életbiztosítási fedezetet tartalmaznia kell. A kiegészítő biztosítási fedezetekre az Allianz Gondoskodás Programokhoz köthető kiegészítő biztosítások Általános és Különös Szerződési Feltételei érvényesek.

A Gondoskodás Program szerződés tartama, a biztosítási évforduló, a biztosítási időszak

12. Az Allianz Gondoskodás Programok Kockázati Célra, mint alapbiztosítási szerződés határozatlan tartamú. A kockázatviselés kezdetétől eltérhet a biztosítási tartam kezdete. A tartam kezdete az ajánlattételt követő hó első napjának 0 órája, ha a felek másként nem állapodnak meg. Az ajánlattétel időpontja az aláírt ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadásának napja. A tartam a főbiztosított halálának a biztosítóhoz történő bejelentése hónapjának végéig tart (teljes életre szóló biztosítás). A szerződő felek a szerződés határozatlan tartamát – a biztosítási tartam kezdetétől számított 10 év elteltét követően – közös megegyezéssel határozott tartamúra módosíthatják..

A biztosítási évforduló (a továbbiakban: évforduló) a tartamon belül minden évben az a nap, amely napon a tartam eredetileg megkezdődött. A biztosítási év két egymást követő évforduló közötti időszak.

A biztosítási időszak egy hónap azzal, hogy az első időszak ettől eltérhet. Az első időszak a kockázatviselés kezdete és a tartam kezdete közötti időszak.

III. A szerződés létrejötte, hatálybalépése és a kockázatviselés kezdete

A szerződés létrejötte

13. A szerződés a felek megállapodásával jön létre, mely a szerződő ajánlattételéből és a biztosító által kiállított fedezetet igazoló dokumentumból áll (a továbbiakban kötvény). Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles – a biztosítási fedezetet igazoló

– dokumentumot (kötvényt) kiállítani. Ha a kötvény tartalma a szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő a kötvény kézhezvételétől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerződő figyelmét a kötvény kiküldésével egyidejűleg írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

Ha a kötvény kiállítása nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító Általános Szerződési Feltételétől, akkor a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az Általános Szerződési Feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, akkor a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

Az ajánlat megtételekor a biztosító rendelkezésére kell bocsátani a szerződő és a biztosított

a) természetes személy esetén a személy személyazonosságát,

b) jogi személy esetén az azonosítását szolgáló,

igazoló iratokat, okiratokat, amelyekről a biztosító másolatot készít a Pmt. (2017. évi LIII. törvény) szerint.

Erre tekintettel az alábbi dokumentumokat kell átadni a biztosító részére:

a) természetes személy esetén

− magyar állampolgár személyazonosító igazolvány vagy útlevél vagy kártya formátumú vezetői engedély és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, (magyarországi lakóhely, vagy tartózkodási hely esetén),

– külföldi állampolgárok esetén

o úti okmánya vagy személyazonosító igazolványa, amennyiben az magyarországi tartózkodásra jogosít,

o amennyiben személyazonosító igazolványa magyarországi tartózkodásra nem jogosít a tartózkodási jogot igazoló okmány, vagy tartózkodásra jogosító okmány,

o lakcímet igazoló hatósági igazolvány (magyarországi lakóhely, vagy tartózkodási hely esetén)

továbbá szerződő esetén az adóazonosító dokumentum – pl. adókártya vagy nem magyar adóügyi illetőséggel és nem magyar adóazonosító jellel rendelkező természetes személy esetén az adóilletőség szerinti ország adóazonosítót tartalmazó dokumentumának másolati példánya,

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló 30 napnál nem régebbi okiratot, hogy

ba) a céget a cégbíróság nyilvántartásba vette, vagy a cég a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése megtörtént vagy az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételre került,

bb) a ba) alpontba nem tartozó belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,

bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént,

bd) bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem bírósághoz vagy hatósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okiratát. Ez esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő harminc napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a biztosító köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni.

Továbbá kéri a biztosító az aláírási címpéldányt, és nem magyar adóügyi illetőséggel és nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy esetén az adóilletőség országa szerinti adóhatóság 30 napnál nem régebbi illetőségigazolásának másolati példányát.

Ezen túlmenően a biztosító nyilatkozatot kér a tényleges tulajdonos(ok)ról, valamint azok kiemelt közszereplői státuszáról, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozói, vagy vele közeli kapcsolatban álló státuszáról.

Amennyiben a tényleges tulajdonos a jogi személy vezető tisztségviselője, úgy őt a biztosító azonosítja és elvégzi személyazonosságának igazoló ellenőrzését. Kiemelt közszereplői nyilatkozatot kér a biztosító a természetes személyek és biztosítottak esetén is, mely nyilatkozat tartalmazza kiemelt közszereplői státuszukat, vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozói, vagy vele közeli kapcsolatban álló státuszuk pontos meghatározását, továbbá a felhasznált pénzeszközeik forrásáról és meglévő vagyonuk forrásáról tett nyilatkozatukat.

A biztosító törvényben meghatározott szempontok alapján az ügyfeleit kockázati kategóriákba sorolja és ennek megfelelően, kockázatérzékenységi alapon további információt, illetve nyilatkozatot kér az ügyfelek pénzeszközeinek és vagyonának forrásáról, a tervezett üzleti kapcsolatról, a végrehajtandó, vagy végrehajtott ügyletek indokairól, esetlegesen elvégzi a tényleges tulajdonos személyes azonosítását. A biztosító kérheti a pénzeszközök forrására vonatkozó információ igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását,. valamint a forrásra vonatkozó nyilatkozattételt.

Ha az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához kockázatérzékenységi megközelítés alapján ez szükséges, az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a biztosító jogosult a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

Azonos biztosítási érdekre és azonos biztosítási fedezetre több biztosítási szerződés is köthető, a biztosítási szolgáltatások pedig halmozhatóak.

14. A biztosító a jogszabályi előírásoknak megfelelően, az életbiztosítási szerződés megkötését követően, a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül – magyar nyelven – a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, egyértelműen tájékoztatja a biztosítási szerződés létrejöttéről. Amennyiben a szerződő természetes személy, a biztosító ezen tájékoztatásban felhívja a figyelmet az életbiztosítási szerződésnek a szerződés létrejöttéről és a szerződő felmondási jogáról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül történő felmondásának lehetőségére. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlat beérkezésétől számított 15 napon belül – amennyiben az ajánlat elbíráláshoz a kiegészítő biztosítási fedezetekre való tekintettel egyedi kockázatelbírálásra van szükség, úgy 60 napon belül – nem nyilatkozik, feltéve, ha a szerződő annak megtétele előtt a megfelelő tájékoztatást megkapta és az ajánlatot a biztosító által rendszeresített nyomtatványon, a díjszabásnak megfelelően tette. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadásának időpontjára visszamenőleges hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

15. A biztosító az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon – egyedi kockázatelbírálás esetén 60 napon – belül írásban elutasíthatja. A szerződő ajánlatának elutasítását a biztosító nem köteles megindokolni.

Amennyiben a kockázatelbírálás alatt biztosítási esemény következne be, úgy a biztosító csak akkor élhet az elutasítás jogával ha erre a lehetőségre az ajánlaton vagy a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttét kezdeményező nyilatkozaton a figyelmet kifejezetten felhívta és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az

ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

A szerződő a biztosítási ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig, ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, akkor 60 napig kötve van.

Egyedinek minősül a kockázat-elbírálás, ha orvosi vizsgálat szükséges.

16. A szerződés megkötéséhez és módosításához – ha a szerződést nem ő köti meg – a főbiztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Ha a főbiztosított kiskorú, és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gyámhatóság jóváhagyása szükséges a szerződés megkötéséhez, ha a főbiztosított a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú.

A főbiztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik. A szerződés megszűnésére nem kerül sor, ha a főbiztosított a szerződésbe belép.

Nem tekinthetők a Gondoskodás Program szerződés módosításának azok a szerződésben bekövetkezett változások, amelyekre a jelen szerződési feltételek, a Gondoskodás Program szerződés Különös Szerződési Feltételei, valamint a Gondoskodás Program szerződéshez köthető kiegészítő biztosítás Általános és Különös Szerződési Feltételei lehetőséget adnak, függetlenül attól, hogy a változtatáshoz szükséges-e a biztosító elfogadó nyilatkozata.

A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

17. A szerződés érvényesen létrejön és hatályba lép a szerződő ajánlattételét követő napon 0 órakor, ha az ajánlattétellel egyidejűleg

a) a szerződő a Gondoskodás Program szerződés első díját megfizette, vagy

b) a felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg (22. pont) és a szerződő ajánlatát a biztosító a rendelkezésére álló kockázatelbírálási

határidőn belül kötvény kiállításával elfogadta.

A biztosító kockázatviselése az ajánlat tételét követő napon 0 órakor kezdődik, feltéve, hogy a szerződés létrejön.

A jelen szerződési feltételek 13. pontjában foglalt esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadásának időpontjában lép hatályba. A biztosító kockázatviselése az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjában kezdődik meg, feltéve ha a szerződés létrejön.

A biztosító előzetes fedezetvállalására (a szerződés létrejötte előtti kockázatvállalására) nincs lehetőség.

A biztosító kockázatviselése kiterjed a világ bármely

pontján bekövetkezett biztosítási eseményre, és a szerződés tartamán belül a nap 24 órájában fennáll.

IV. A Gondoskodás Program szerződés díja

18. A Gondoskodás Program szerződés díja forintban fizetendő. A díjat a szerződő rendszeres díjfizetéssel fizetheti meg. A rendszeres díj meghatározott díjfizetési gyakoriságonként fizetendő.

A díjakat a biztosító a díj megfizetésének napját követő napra érvényes árfolyamon váltja egységekre, melyek kizárólag a mindenkor hatályos „A” jelű Kondíciós lista 1.1. pontja szerint mértékben a kockázati költségek és a feltételekben meghatározott egyéb költségek fedezetéül szolgálhatnak.

Az egységek a szerződés egységszámlájára azon a napon kerülnek, amikor a díj a biztosítóhoz történő beérkezését követő értéknapra érvényes árfolyam rendelkezésre áll, de legkésőbb a díj beérkezést követő 3. értékelési napon. Ennek feltétele, hogy a megfizetett díj a biztosítóhoz, a díj fogadása céljából rendszeresített számlára, a szerződésszám megjelölésével a szerződéshez való rendeléséhez szükséges azonosító adatokkal beérkezett (a 2. pontnak megfelelően).

A biztosítási díj legális forrásból származásának igazolása

A szerződő a 10 millió forintot meghaladó készpénzes tranzakciók esetén köteles csatolni az alábbi dokumentumok közül azon dokumentumot, amely igazolja az adott tranzakció során a szerződésre befizetett díj legális forrását:

• az 5 évnél nem régebbi jogerős bírósági vagy hatósági határozat;

• az 5 évnél nem régebbi hatósági igazolás;

• az 5 évnél nem régebbi egyéb közokirat, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat,

• a 3 évnél nem régebbi fizetésiszámla- kivonat (bankszámlakivonat) és készpénzkifizetési bizonylat (ha az ügyfél fizetésiszámla-kivonatot - bankszámlakivonatot - nem tud bemutatni, mert nem áll rendelkezésére, akkor a készpénzfelvételi bizonylat);

• szerencsejáték szervezésével foglalkozó cég 1 évnél nem régebbi igazolása nyereményről;

• a munkáltató 6 hónapnál nem régebbi igazolása a munkabérről, osztalékról, jutalomról;

• az Európai Unió területére történő belépéskor kitöltendő, 6 hónapnál nem régebbi „Készpénzbejelentő nyilatkozat”/„Cash declaration form” (amelyen a személyi adatok, a készpénz tulajdonosának adatai, a készpénzre, a készpénz származására és tervezett felhasználására vonatkozó, valamint a szállítással kapcsolatos adatok vannak feltüntetve).

Amennyiben a fentiekben jelzett, a biztosítási díjként befizetett megtakarítás legális forrását igazoló dokumentum nem áll rendelkezésre, úgy a szerződő – legfeljebb 100 millió forint összeg igazolására – teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatot jogosult csatolni a pénzeszköz forrásáról és a fenti pontokban szereplő okiratok hiányának okáról.

A díjfizetés tartama, a díj esedékessége

19. A szerződés díját a tartam alatt kell megfizetni, de ezen belül legfeljebb a főbiztosított halála bejelentése hónapjának utolsó napjáig, vagy a szerződés korábbi megszűntéig.

A szerződés első díját az ajánlattételkor kell megfizetni. Minden további díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A díj a díjfizetési gyakoriságnak megfelelő időszakokra vonatkozik. A szerződés díja havi díjfizetési gyakoriság szerint fizetendő.

A szerződő ettől eltérő díjfizetési gyakoriságot nem választhat.

A szerződés első díját a biztosító a Gondoskodás Program szerződés tartamának kezdetétől számolja el.

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.

A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles15 napon belül visszatéríteni.

20. A szerződés – ajánlatban megadott és a tartam alatt érvényes – rendszeres díja megegyezik a szerződéshez kapcsolódó, az Allianz Gondoskodás Programokhoz köthető kiegészítő biztosítások Általános és Különös Szerződési Feltételei szerint létrejövő kiegészítő biztosítási fedezetek költségének összegével.

Amennyiben a szerződés tartama alatt a szerződő – az Allianz Gondoskodás Programokhoz köthető kiegészítő biztosítások Általános Szerződési Feltételei alapján – a kiegészítő biztosítási fedezetek változtatásáról rendelkezik, melynek következtében a kiegészítő biztosítási fedezetek költsége emelkedik, akkor a szerződés díja ezzel azonos mértékben nő.

A szerződőnek – az Allianz Gondoskodás Programokhoz köthető kiegészítő biztosítások Általános Szerződési Feltételei alapján – a kiegészítő biztosítási fedezetek változtatásáról szóló rendelkezése végrehajtására a biztosítási fedezet tartamának kezdetét követő 3 éven belül akkor van mód, ha a változtatást

követően a változással érintett fedezet költsége, és ezáltal a szerződésre fizetendő díj a változtatás előttinél nem kevesebb.

21. A szerződés díja az alábbiak alapján akkor is emelkedik a biztosítási évfordulón, ha a szerződő a kiegészítő biztosítási fedezetek értékkövetése keretében a biztosítási összeg növelését elutasítja. A díj az Allianz Gondoskodás Programokhoz köthető kiegészítő biztosítások Általános Szerződési Feltételeinek

2. számú melléklete szerint, a kiegészítő biztosítási fedezettel rendelkező biztosított(ak) aktuális életkora alapján, a kiegészítő biztosítási

fedezetek költségével azonos mértékben emelkedik. A szerződés díjának jelen pont szerinti emelését a szerződő nem utasíthatja el.

22. A szerződő és a biztosító az első díj megfizetésére vonatkozóan díjhalasztásban állapodhat meg. A halasztott első díjat legkésőbb a szerződés tartamának kezdetétől számított 15. nappal bezárólag kell megfizetni.

Amennyiben a szerződés esedékes első, halasztott első és rendszeres díját a fent megjelölt időpontokig (esedékesség) nem fizetik meg, úgy a biztosító írásbeli felszólító levélben – a következményekre történő figyelmeztetés mellett –, pontos dátummal jelölve, a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridőt ad a díj megfizetésére.

A biztosítási időszakra járó díjat a biztosító a szerződés első évében bírósági úton érvényesítheti; ezt követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a szerződő fél a díjfizetést már megkezdte vagy a díjfizetés halasztásában állapodtak meg.

23. A biztosító meghatározhatja a rendszeres díjfizetésű szerződés minimális díját, amelyet a tartam kezdetén hatályos „B” jelű Kondíciós lista

1.2. pontja tartalmaz. A szerződő az ajánlattételkor nem választhat olyan rendszeres díjat, mely alacsonyabb a minimális díjnak a havi díjfizetési gyakoriságra érvényes mértékénél.

24. A szerződő és a biztosító a fizetendő rendszeres díjnak a jelen szerződési feltételekben nem szabályozott módosításáról közös megegyezés keretében külön állapodhat meg.

25. A Gondoskodás Programokra jelen szerződési feltételek alapján eseti díj nem fizethető. A biztosító minden szerződésre befizetett díjat rendszeres díjként kezel. A szerződőt mindaddig nem terheli a rendszeres díjak megfizetésének kötelezettsége, amíg ez az összeg teljes mértékben fedezetet nyújt a díjfizetési gyakoriság szerint esedékessé váló rendszeres díjakra.

V. Az értékkövetés

26. Az értékkövetés a Gondoskodás Program szerződés rendszeres díjának évente egy alkalommal végrehajtott emelése. Az

értékkövetés a szerződés értékállósága érdekében kerül végrehajtásra.

27. A biztosító a tartam alatt minden évben az évforduló előtt legalább 45 nappal írásban értesíti a Gondoskodás Program szerződőjét a rendszeres díjnak az évfordulótól kezdődően hatályos változásáról. A rendszeres díj a kiegészítő biztosításokra vonatkozó értékkövetéssel, azaz a kiegészítő biztosítási fedezetek költségének emelkedésével azonos mértékben nő. A kiegészítő biztosítási fedezetek értékkövetésének részletes szabályait az Allianz Gondoskodás Programokhoz köthető kiegészítő biztosítások Általános Szerződési Feltételei tartalmazzák.

VI. A befektetési egységekkel kapcsolatos szabályok

Az egységszámla

28. A szerződő által fizetett díjakból képzett egységek a szerződő egységszámlájára kerülnek. Az egységszámlán nyilvántartott összeg a kockázati költségek és a szerződési feltételekben meghatározott egyéb költségek fedezetéül szolgál.

Jelen Gondoskodás Program szerződésben az egységszámlán kizárólag technikai eszközalap(ok)ban képezhetőek egységek, amely nem testesít meg piaci befektetést. Jelen biztosítási szerződés így befektetési, megtakarítási célra nem alkalmas, az egységszámla kizárólag elszámolási célt szolgál.

A biztosító évente egy alkalommal, az évfordulót követően, írásban tájékoztatja a szerződőt az egységszámlának az évforduló napján fennállt egyenlegéről, az egységszámla egyenlegének a szerződéskötés, illetve az utolsó írásbeli tájékoztatás időpontjától eltelt időszakban történt változásairól, az egységek évfordulón érvényes árfolyamáról, a szolgáltatási értékekről, az el nem számolt költségekről, valamint a biztosító elérhetőségéről és a honlapon elérhető adatok frissítéséről.

Az évi egyszeri értesítés költségmentes. A rendszeres tájékoztatáson kívül a szerződő – írásban vagy

egyéb azonosításra alkalmas módon benyújtott

– kérelmére a biztosító 15 napon belül, a rendszeres értesítéssel azonos részletezettséggel az ügyféllel kötött megállapodás, illetve a Szerződési Feltételekben meghatározottak szerinti formában tájékoztatja a szerződőt, azaz rendkívüli számlaértesítőt küld. A rendkívüli számlaértesítőért a biztosító költséget számol fel. A biztosító az értesítés kiállításakor hatályos

„B” jelű Kondíciós lista 3.1. pontja szerinti költséget vonja le a szerződő egységszámlájáról. A költség levonására az értesítés kiállításának napjára érvényes árfolyamon kerül sor.

Az eszközalapok és az egységek

29. Tájékoztatjuk, hogy a tőke és/vagy hozamgarancia fogalmáról, valamint az egyes eszközalapokhoz kapcsolódó tőke és/vagy hozamgaranciáról az Allianz Gondoskodás Programok Kockázati Célra Általános és Különös Szerződési Feltételeinek

2. számú melléklete ad felvilágosítást.

Felhívjuk figyelmét, hogy a biztosító tőke-, illetve hozamgaranciát kizárólag a szerződő által választott tőke-, illetve hozamgarantált eszközalapokba való befektetésre vállal.

30. A szerződő által befizetett díjakat a biztosító eszközalapba fekteti be. A díjak egységek formájában kerülnek az eszközalapban elhelyezésre. A biztosító az egységek darabszámát 5 tizedesjegy pontossággal tartja nyilván az eszközalapban.

Az eszközalapba történő befektetés célja a szerződő által fizetett rendszeres díjak számon tartása. A befektetés eredményeként az eszközalap értéke és az eszközalapban lévő egységek értéke változik. Az egyes eszközalap(ok) felsorolása és befektetési jellemzőinek leírása az Allianz Gondoskodás Programok Kockázati Célra Általános és Különös Szerződési Feltételeinek mindenkor hatályos 2. számú mellékletében található.

31. A biztosító a rendszeres díjakat kizárólag az ajánlattétel időpontjában hatályos „B” jelű Kondíciós lista 4.1. pontjában szereplő eszközalap(ok)ban helyezi el.

32. A biztosító alkalmassági értékelést nem alkalmaz, illetve az esetlegesen végzett értékelés eredményét a szerződés esetében

nem veszi figyelembe, mivel a termék befektetési célra nem alkalmas.

33. Az eszközalap összetétele nem módosítható, a meglévő eszközalap megszüntetését, illetve új létrehozását, valamint azok összetételének az ügyfél nem kezdeményezheti.

34. A biztosító a szerződés tartama során jogosult az Allianz Gondoskodás Programok Kockázati Célra Általános és Különös Szerződési Feltételeinek 2. számú mellékletét egyoldalúan, a jövőre nézve módosítani. A módosítás magában foglalhatja az eszközalap összetételének megváltoztatását, a meglévő eszközalap megszüntetését, illetve új létrehozását.

A biztosító az eszközalapok befektetési politikáját az alábbiak szerint változtathatja csak meg, azzal, hogy a módosítás nem befolyásolhatja egy adott eszközalap kockázati szintjét. A befektetési politika csak akkor módosítható, ha az eredeti befektetési politika megvalósítására nincs lehetőség

a) a befektetési környezet változása miatt vagy

b) az eszközök elérhetőségének vagy megfelelőségének megváltozása miatt.

A biztosító a befektetési politika módosításáról az érintett szerződőket a befektetési politika hatályba lépése előtt legalább 60 nappal tájékoztatja. Ha a fent meghatározott, a befektetési politika módosításához vezető körülmények ezt nem teszik lehetővé, akkor a biztosító legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított 5 munkanapon belül értesíti az érintett szerződőket. Az értesítést a biztosító igazolható módon, írásban, vagy elektronikus úton juttatja el a szerződőnek.

A biztosító a befektetési politika módosításáról a honlapján tájékoztatót helyez el.

A befektetési politika változásáról szóló értesítést követő 60 napos időszakban a szerződőnek lehetősége van költségmentes átváltásra.

35. Valamely eszközalap megszüntetésére abban az esetben kerülhet sor, ha az eszközalapban lévő eszközállomány értéke a biztosító megítélése szerint nem elégséges a gazdaságos működéshez, vagy ha az eszközalap mögöttes eszközeinek forgalmazását a kibocsátó, jogszabály vagy a felügyelő hatóság korlátozza. Bármely eszközalap megszüntetése esetén a biztosító az eszközalap

megszüntetésével azonos hatállyal új, módosított 2. számú mellékletet ad ki. Az érintett szerződőt a megszűnés időpontja előtt

legalább 30 nappal értesíti erről, illetve

a) a megszüntetésre kerülő eszközalapban lévő egységeinek más – működő – eszközalap(ok) egységeire történő költségmentes átváltásának, valamint

b) a szerződő által fizetendő díjak más – működő – eszközalap( ok)ba történő költségmentes átirányításának lehetőségeiről.

Ha a szerződő az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem rendelkezik a megszüntetésre kerülő eszközalapban lévő egységeinek átváltásáról, úgy ezen egységeknek az eszközalap megszűnésének napján valamely másik eszközalap egységeivé történő átváltására – a szerződő egyidejű értesítése mellett – a biztosító jogosult.

Ha a szerződő az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem rendelkezik a szerződésre a jövőben fizetendő díjaknak az eszközalap megszűnésének napján valamely másik eszközalapba történő átirányításáról, úgy a díjak átirányítására – a szerződő egyidejű értesítése mellett – a biztosító jogosult.

36. Amennyiben az Allianz Gondoskodás Programok Kockázati Célra bármely eszközalapja mögötti eszközök forgalmazását a kibocsátó, jogszabály vagy a felügyelő hatóság bármilyen módon korlátozza (pl. a forgalmazás felfüggesztése, árfolyamszámításának szüneteltetése stb.), úgy a biztosító jogosult

a) a korlátozással érintett eszközalapot megszüntetni a 35. pontban leírtak szerint, vagy

b) a korlátozás időtartamára elhalasztani a korlátozással érintett eszközalaphoz kapcsolódó tranzakciók és a szerződő által kezdeményezett rendelkezések végrehajtását.

A biztosító intézkedése például az alábbi rendelkezéseket, tranzakciókat érintheti:

• a befizetett díjak eszközalapba történő befektetését,

• a befektetési egységekkel kapcsolatos rendelkezéseket (a biztosítási díj egységre váltása, átváltás, átirányítás),

• a szerződés 60., 61 és 62. pont szerinti megszűnésével összefüggő tranzakciókat, kifizetéseket, valamint

• a biztosítási eseményből eredő kifizetéseket,

• a költségek levonását,

• az egységszámla értékének meghatározását,

• a befektetési egységekkel kapcsolatos kimutatások elkészítését és megküldését.

A biztosító az adott korlátozás részletes szabályait minden esetben az Internet oldalán (www. xxxxxxx.xx) teszi közzé.

A biztosító jogosult továbbá arra, hogy a korlátozás idején a korlátozással érintett eszközalapba érkezett és a szerződő által oda irányított díjakat költségmentesen a korlátozás kezdetének időpontjában hatályos „B” jelű Kondíciós lista 4.1. pontjában szereplő eszközalap(ok)ba irányítsa.

A korlátozással érintett eszközalapokkal kapcsolatban kezdeményezett és kifizetéssel járó rendelkezések, illetve tranzakciók esetén a biztosító a rendelkezést, illetve tranzakciót a korlátozás megszűnését követően hajtja végre a korlátozás megszűnését követő napra érvényes árfolyamon.

Az Allianz Gondoskodás Programok Kockázati Célra bármely eszközalapjára vonatkozó korlátozás addig áll fenn, amíg az érintett eszközalap mögöttes eszközeinek korlátozása tart.

37. A biztosító az ügyfelek érdekében a szerződéshez kapcsolódó eszközalap egységeinek eladását és vételét felfüggeszti (a továbbiakban: eszközalap-felfüggesztés), amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak.

Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló körülményről való tudomásszerzését követően haladéktalanul végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban: az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő hatállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.

Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt – a biztosítási díj felfüggesztett eszközalapról való átirányítása kivételével – a felfüggesztett eszközalapot érintő ügyfélrendelkezések (így különösen átváltás) nem teljesíthetők.

Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját

követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld

a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi szerződő fél részére arról, hogy az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonatkozóan szerződő az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követően ismételten rendelkezést ad. A felfüggesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozóan ügyfélrendelkezést adó szerződők számára a biztosító haladéktalanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban.

Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve a szerződő rendelkezése alapján a biztosítónak a felfüggesztett eszközalapba kellene befektetnie, a biztosító – a szerződés vagy a szerződő eltérő rendelkezése hiányában – köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani. Ha a fenti esetben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap- felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld az érintett szerződő részére arról, hogy az elkülönítetten nyilvántartott és az eszközalap-felfüggesztés időtartama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem függesztett eszközalapba irányítja át – azzal ellentétes ügyfélrendelkezés hiányában – az

eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 45. naptól.

A biztosító a fenti esetben az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül – amennyiben az eszközalap- felfüggesztés megszüntetésekor nem áll fenn olyan körülmény, melynek következtében az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a egységeknek az árfolyama továbbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök – köteles a szerződő egységszámláján a felfüggesztett eszközalap egységeiből nyilvántartott egységeknek az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamán a meghatározni az egységszámlán lévő összeget.

38. A biztosító haláleseti szolgáltatása teljesítését az eszközalap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biztosító a szerződő egységszámlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap egységeinek az eszközalap- felfüggesztést megelőző utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a

biztosítási szerződés szerinti kifizetési kötelezettségét a biztosító az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt is a fentiek alapján meghatározott értékben teljesíti, a felfüggesztett eszközalap egységei tekintetében teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozásában azonban biztosítottanként legfeljebb 30 millió forint összeghatárig.

Az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap egységei tekintetében teljesítendő haláleseti szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utólag kifizeti. Amennyiben az eszközalap- felfüggesztés megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt az egységek árfolyama továbbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, a szerződővel elszámol és a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifizetését – a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapul vételével – az elszámolás keretében teljesíti.

39. Az eszközalap-felfüggesztés végrehajtását követően az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséig és az eszközalap ezt követő első ismert nettó eszközértékének megállapításáig nem értékesíthető olyan szerződés, amely mögött kizárólag felfüggesztett eszközalap áll.

40. Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb 1 év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen további 1 évvel meghosszabbíthat. A biztosító a meghosszabbításról szóló döntését az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát legalább 15 nappal megelőzően, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére..

41. A biztosító az eszközalap-felfüggesztést haladéktalanul megszünteti:

a) az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát követően;

b) az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszűnéséről való tudomásszerzését követően; vagy

c) amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.

Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés az előző bekezdés szerinti megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt az egységek árfolyama továbbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és a szerződővel – a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapul vételével – elszámol.

42. Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 30 napon belül a biztosító – a szerződő felek közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a biztosító eszközalappal kapcsolatos szolgáltatásainak folyamatos fenntartása érdekében – az illikviddé vált eszközöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja (az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokra bontja, a továbbiakban: szétválasztás) akkor, ha az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb 75%-át képviselő eszközök váltak illikviddé. A szétválasztás végrehajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap-felfüggesztés megszűnik, és az önálló eszközalapként működik tovább. Garantált eszközalap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – a teljes eszközalap felfüggesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejáratakor a biztosító az eredeti szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni a szerződővel.

A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket elkülönítetten, ugyancsak önálló eszközalapként kell nyilvántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap-felfüggesztés a jelen pontban írottak szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontjának az eredeti eszközalap- felfüggesztés kezdő időpontját kell tekinteni. A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti eszközalap egységeit szerződőnként olyan arányban kell az illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utód-eszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül képviseltek.

Szétválasztás esetén a jelen pont szerinti tájékoztatási kötelezettség kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.

Az eszközalap-felfüggesztés és szétválasztás szerződő díjfizetési kötelezettségét és a biztosító szolgáltatási kötelezettségét – e pont rendelkezésit figyelembe véve – nem szünteti meg.

43. A biztosító a következő bekezdésben írt módon tájékoztatja szerződőt

a) az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás törvényi megalapozottságáról, végrehajtásáról, annak indokáról, a felfüggesztés kezdő időpontjáról, a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről, ideértve különösen a szerződőt érintő befektetési kockázatok változását, valamint a költségek és díjak érvényesítésének szabályait; és

b) az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséről, annak indokáról, valamint a megszüntetésnek a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről.

A biztosító az előző bekezdés szerinti tájékoztatást az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás végrehajtásával, valamint az eszközalap-felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján és az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá a tájékoztatást folyamatosan naprakészen tartja. A biztosító a tájékoztatást egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére.

44. Az egységek alapján kerül nyilvántartásra a szerződőnek az eszközalap(ok)on belül felhalmozott befektetési eszközökben és azok hozamában való mindenkori arányos részesedése. Az egységek alapján kerül meghatározásra a biztosítási szolgáltatások értéke.

A szerződőnek az eszközalapok meghatározott hányadára eső és egységek formájában nyilvántartott részesedése a szerződő számára az eszközalapokban felhalmozott egyes befektetési eszközökön nem keletkeztet tulajdonjogot.

Az eszközalapok értékelése

45. A biztosító – az alábbiakban meghatározott napok kivételével – minden munkanapra vonatkozóan az adott nap pénzpiaci zárását követően értékeli az eszközalapokat és meghatározza azok értékét. A biztosító jogosult meghatározni azokat a munkanapokat –

naptári évente legfeljebb 5 napot – amikor az eszközalapok értékelésére nem kerül sor.

Az egységek árfolyama

46. A biztosító az eszközalapok értékelése során megállapítja az egységek árfolyamát. A biztosító a befizetett díjak és elszámolandó költségek egységre váltásához, illetve az eszközalapokban lévő egységek értékének forintra váltásához azonos árfolyamot alkalmaz. Az egységek árfolyamát a biztosító 6 tizedesjegy pontossággal tartja nyilván.

Tájékoztatás az ügyfelek részére

47. A biztosító minden munkanapon, az ügyfelek széles köre számára hozzáférhető módon közzéteszi az egységek aktuális árfolyamát, továbbá rendszeresen tájékoztatást nyújt az eszközalapok nettó eszközértékéről és befektetési formák szerinti összetételéről

a) az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben,

b) internetes honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), valamint

c) telefonos ügyfélszolgálatán keresztül (telefonszám: +36 (1/20/30/70) 000-0-000 ).

A biztosító a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről szóló éves jelentést a honlapján teszi közzé.

VII. Költségek

Eszközalapok mögöttes befektetési költségei

48. A biztosító közzéteszi az eszközalapok mögöttes befektetési költségeit, amelyek nem a biztosító által felszámított költségek.

Célja: A levonás célja a nem a biztosító által felszámított költségek fedezete, többek között az eszközalapokban lévő befektetési jegy(ek) folyó költségei, befektetési eszközök tranzakciójával kapcsolatos kereskedési költségek (pl. kötvények eladási-vételi árfolyama közötti különbség, brókeri jutalékok, adók, stb.). A költség minden eszközalapban kötelezően és automatikusan érvényesítésre kerül. A költséget csökkentik az eszközalapokban lévő befektetési jegyek alapkezelőjétől kapott esetleges visszajuttatások.

Mértéke: A költségek időben és eszközalaponként változók, melyre tekintettel a biztosító az 55/2015. (XII. 22.) a teljes költségmutató számításáról és közzétételéről szóló MNB rendelet felhatalmazása alapján alkalmazott puffer figyelembe vételével meghatározott, a mindenkor

hatályos költségekről a honlapján (xxx.xxxxxxx.xx) ad tájékoztatást. Pl. Ha az egységszámla egyenlege 1 000 000 Ft és a mögöttes költség éves mértéke 0,70%, akkor a költség mértéke 19 Ft naponta.

Levonás módja, esedékessége: A mögöttes költségek az eszközalapokban lévő befektetési eszközök értékét csökkentik. A költséget a biztosító minden értékelési napon az eszközalapok értékelése és a befektetési eszközök aktuális piaci értékének számítása során figyelembe veszi. A költségek esedékessége változó. A befektetési eszközök tranzakciójával kapcsolatos kereskedési költségek esedékessége a tranzakció napja, az egyéb folyó költségek esedékessége – a költségek természetéből adódóan – előre nem meghatározható, a biztosító tevékenységén kívül álló esemény időpontja.

Módosítása: A biztosító honlapján elhelyezett tájékoztató módosításával.

49. A szerződő egységszámlájáról a biztosító az alábbi költségeket vonja le:

a) Szerződő rendelkezése végrehajtásának költsége (többletköltség)

Célja: A biztosítónak a szerződő rendelkezése alapján küldött rendkívüli számlaértesítővel kapcsolatos költségeinek fedezete. A költség a szerződő döntésétől függ, mivel a szerződő rendelkezése alapján végrehajtott tranzakciók esetén kerül levonásra. A fent felsorolt költség a biztosító által a szerződés szerinti biztosítási szolgáltatás teljesítéséért járó díjon/költségen felüli többletköltség.

Mértéke: A hatályos „B” jelű Kondíciós lista 2.1., illetve 3.4. pontja szerinti költségek.

Levonás árfolyama: Az egyes rendelkezéseknél meghatározott. Esedékessége: Az egyes rendelkezéseknél meghatározott.

Módosítása: Új „B” jelű Kondíciós lista kiadásával.

b) Kiegészítő biztosítási fedezetek költsége Célja: A szerződéshez kapcsolódó kiegészítő biztosítási fedezetekre vonatkozó

kockázatviselés fedezete, a biztosító által vállalt szolgáltatás ellenértéke (kockázati díj).

Továbbá a kiegészítő fedezet kötésének költsége, valamint a biztosító kiegészítő fedezettel kapcsolatos adminisztrációjához kötődő költségeinek és nyereségének a fedezete. A költség a szerződő döntésétől függ, mivel abban az esetben kerül levonásra, ha a szerződő kiegészítő biztosítási fedezeteket választ.

Mértéke: Az Allianz Gondoskodás Programokhoz köthető kiegészítő biztosítások Általános Szerződési Feltételeinek hatályos 2. számú melléklete alapján, a biztosított aktuális életkorától függően.

Levonás árfolyama: A költség esedékességének napjára érvényes árfolyam. Esedékessége: Minden hónap első napja.

Módosítása: Új „B” jelű Kondíciós lista kiadásával és az Allianz Gondoskodás Programokhoz köthető kiegészítő biztosítások Általános Szerződési Feltételeiben foglaltak szerint.

50. Új „B” jelű Kondíciós lista kiadásával a biztosító jogosult a költségek mértékét módosítani.

A 49.b) pontban szereplő költségek az Allianz Gondoskodás Programokhoz köthető kiegészítő biztosítások Általános Szerződési Feltételeiben meghatározott módon változhatnak.

A költségek levonásának módja, sorrendje

51. A szerződés tartama során felmerülő költségeket a biztosító a szerződő egységszámláján elhelyezett egységek számának csökkentésével vonja le. Az egységszámla megterhelésére a költségek esedékességének a jelen szerződési feltételek szerinti időpontjában kerül sor.

A biztosító a jelen VII. fejezetben említett költségeknek megfelelő darabszámú egységet kizárólag a rendszeres díjból képzett egységekből vonja le.

A levonás időpontjában a biztosító az esedékes költséget – annak összegét az egységek adott napra vonatkozó árfolyamával elosztva – egység-darabszámmá számítja át, majd az egységszámlán a rendszeres díjak befektetésére szolgáló eszközalapban nyilvántartott egységek darabszámát az így kapott darabszámmal csökkenti.

52. A biztosító a szerződés költségeinek levonását az alábbi technikai sorrendben hajtja végre :

− Kiegészítő fedezetek költsége

− Szerződő rendelkezése végrehajtásának (Rendkívüli számlaértesítő) költsége

− A kiegészítő biztosítások Szerződési Feltételeiben szereplő további költségek

Ha a szerződő a szerződés esedékes díját nem fizette meg teljes egészében, akkor a költséglevonás sorrendje úgy módosul, hogy azok az alacsonyabb összegű költségek kerülnek elsőként levonásra, melyekre az egységszámla egyenlege fedezetet nyújt. Az így le nem vonható költségekre az el nem számolt költségek szabályai vonatkoznak.

Az el nem számolt költségek

53. Ha

a) a jelen szerződési feltételekhez kapcsolódó Különös Szerződési Feltételek bármelyikében vagy a 49. pontban szereplő költségek levonására, vagy

b) a jelen szerződési feltételekhez kapcsolódó Különös Szerződési Feltételek bármelyikében szereplő, egységekből történő levonás végrehajtására

annak esedékességekor nincs mód, az adott tétel el nem számolt költségnek minősül. Az el nem számolt költség levonásának esedékessége módosul, az új esedékesség a következő nap. Az esedékesség minden napon további egy nappal módosul mindaddig, amíg a levonáshoz szükséges mennyiségű és az 51. pont szerint megfelelő típusú egység nem áll rendelkezésre az egységszámlán.

Amennyiben a biztosító el nem számolt költség(ek)et tart nyilván a szerződésen, és díjfizetést követően lehetőség nyílik a költség(ek) 51. pont szerinti levonására, a biztosító jogosult az el nem számolt költség(ek)et – a díjfizetés következtében az egységszámlára került egységek számától függően – részben vagy egészben, a díj egységekre váltását követően azonnal levonni az egységszámláról.

Az el nem számolt költségeket a biztosító arra a napra érvényes árfolyamon vonja le a szerződő egységszámlájáról, amikor a levonásra a jelen pontban foglaltak szerint legkorábban lehetősége nyílik.

54. Ha a szerződésen a biztosító el nem számolt költség( ek)et tart nyilván, és a szerződés

a) a főbiztosított halálának bejelentése (60. a) pont)

b) díjnemfizetés (60. d) pont),

c) felmondás (60. e) pont), vagy

d) a főbiztosítottnak a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulása visszavonásának (60. f) pont)

következtében megszűnik, a biztosító az el nem számolt költségek levonása után fizeti ki a szerződő vagy a kedvezményezett részére a szolgáltatás összegét, fenti a)-d) pontokban meghatározott megszűnésre vonatkozó határidőn belül.

.

Az egységszámla egyenlege a költséglevonás következtében folyamatosan csökken és a szerződés az el nem számolt költségek miatt megszűnhet, ha

− a szerződés havonta felmerülő költségei meghaladják a megfizetett rendszeres díj egy hónapra vetített összegét, vagy

− ha a költségek elvonására az egységszámlán nyilvántartott rendszeres befizetésből képzett egységek már nem nyújtanak fedezetet, és a szerződésre további rendszeres befizetés nem érkezik.

VIII. A Kondíciós lista

55. A jelen szerződési feltételek elválaszthatatlan részét képezi a szerződő által választott Allianz Gondoskodás Programok Kockázati Célra szerződésnek megfelelő Kondíciós lista (az Általános és Különös Szerződési Feltételek 1. számú melléklete), mely a VIII. fejezetben foglaltak szerint a szerződésre vonatkozóan mindenkor hatályos. A Kondíciós lista tartalmazza a Allianz Gondoskodás Programok Kockázati Célra szerződés azon adatait, melyekre a jelen szerződési feltételek hivatkoznak.

A tartam kezdetén hatályos „A” jelű Kondíciós lista tartalmazza azokat az adatokat, melyek az adott szerződés tartama alatt nem változnak.

56. A biztosító a szerződés tartama során jogosult a „B” jelű Kondíciós lista egyes adatait a jövőre nézve egyoldalúan módosítani, az alábbiakban foglalt korlátozások között, a költségek módosításánál említett alapos okok mellett.

Ekkor ezen adatokra vonatkozóan a biztosító új,

„B” jelű Kondíciós listát ad ki, melyről annak hatálybalépése előtt legalább 30 nappal írásban értesíti a szerződőt. A „B” jelű Kondíciós lista legalább 6 hónapig hatályos, új „B” jelű Kondíciós lista csak ezt követően léphet hatályba.

Ha a szerződés az új Kondíciós lista hatálybalépését megelőző hónapban jön létre, akkor a tartam kezdetétől a szerződésre az új Kondíciós lista érvényes.

Ha a szerződő az új „B” jelű Kondíciós listát nem fogadja el, a szerződést – az új Kondíciós lista hatálybalépését megelőző 15. napig, az új Kondíciós lista hatálybalépésének napjával – írásban felmondhatja.

57. a) A „B” jelű Kondíciós listában szereplő alábbi adatok a szerződés tartama alatt nem csökkenhetnek:

- engedmény a kiegészítő biztosítási fedezetek költségéből,

- biztosítási szolgáltatások emelésének mértéke,

- kármentességi bónusz mértéke (amennyiben a szerződő által választott Gondoskodás Program szerződésnek megfelelő Kondíciós lista tartalmazza).

b) A „B” jelű Kondíciós listában szereplő alábbi adatok a szerződés tartama alatt nem emelkedhetnek:

- a kármentességi bónusz első jóváírása tekintetében figyelembe vett időszak hossza (amennyiben a Kondíciós lista tartalmazza),

- a kármentességi bónusz jóváírásának gyakorisága szerinti időszak hossza (amennyiben a Kondíciós lista tartalmazza).

c) A biztosító a „B” jelű Kondíciós listában szereplő alábbi adatokat a szerződés tartama alatt legfeljebb 6 havonta, az előző módosítás óta eltelt időszakra vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett infláció miatt és azzal megegyező mértékben jogosult módosítani:

- minimális rendszeres díj,

- választható kiegészítő biztosítási fedezetek minimális költsége egy biztosítottra vonatkozóan.

d) A biztosító a „B” jelű Kondíciós listában szereplő alábbi költségek itt meghatározott maximumát legfeljebb 6 havonta az előző módosítás óta eltelt időszakra vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett infláció miatt és azzal megegyező mértékben jogosult módosítani:

− Szerződő rendelkezése végrehajtásának (Rendkívüli számlaértesítő) költsége, a jelen feltételek szerint létrejött szerződések esetén 1000 Ft / alkalom. A biztosító a költség levonásától időszakosan eltekinthet, vagy a megállapított költségnél átmenetileg alacsonyabb költségtételt állapíthat meg. A mindenkori aktuális költséget a „B” jelű Kondíciós lista tartalmazza.

− A kiegészítő biztosítási szerződés biztosítottjának visszavonása, vagy fedezetének megszüntetése esetén felszámított költség, melynek mértéke a jelen feltételek szerint létrejött szerződések esetén 1000 Ft / alkalom. A biztosító a költség levonásától időszakosan eltekinthet, vagy a megállapított költségnél átmenetileg alacsonyabb költségtételt állapíthat meg. A mindenkori aktuális költséget a „B” jelű Kondíciós lista tartalmazza.

A biztosító a „B” jelű Kondíciós lista azon adatait, melyeket az inflációval összefüggésben módosíthat, jogosult az adott költségtétel utolsó módosítása óta eltelt időszakra vonatkozó kumulált mértékkel változtatni.

Nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak, ha a biztosító a „B” jelű Kondíciós lista hatálya alá tartozó új szolgáltatásokat vezet be, és amelyek igénybevételéről a szerződő kifejezetten rendelkezik.

A biztosító a Kondíciós listában szereplő forintban kifejezett adatokat – a matematikai kerekítés szabályait alkalmazva – egész tíz forintokban állapíthatja meg.

IX. A visszavásárlás és a pénzkivonás

58. Jelen szerződés vonatkozásában visszavásárlási rendelkezés nem tehető, a biztosító visszavásárlási szolgáltatást nem teljesít. A

szerződés visszavásárlási értékkel nem rendelkezik.

59. Jelen szerződés vonatkozásában pénzkivonási rendelkezés nem tehető, a biztosító pénzkivonási szolgáltatást nem teljesít.

X. A szerződés megszűnésének esetei

60. A biztosító kockázatviselése véget ér és a szerződés megszűnik

a) a főbiztosított halálának biztosítóhoz történő bejelentésével (9. pont), a bejelentés hónapjának utolsó napján,

b) a főbiztosítottra vonatkozó kiegészítő életbiztosítási fedezet megszűnésével,

c) halasztott első díjjal létrejött rendszeres díjfizetésű szerződés esetén, ha a szerződő a halasztott első díjat a megfizetésére megállapított póthatáridő lejártáig nem fizeti meg és a halasztott első díjjal nem fedezett időszak meghaladja az esedékesség időpontjától számított 90 napot; a díjesedékesség napjára visszamenő hatállyal,

d) ha a szerződő az esedékes rendszeres díjat a póthatáridő lejártáig nem fizeti meg és a rendszeres díjjal nem fedezett időszak meghaladja a díjrendezettség időpontjától számított 90 napot; az alapbiztosítás a díjrendezettség napjára visszamenőleges hatállyal, a kiegészítő biztosítás(ok) az alapbiztosítás megszűnése napjának megfelelő hatállyal,

e) ha a szerződő a szerződést bármelyik hónap végére írásban felmondja (a felmondási idő 30 nap),

f) a biztosítási időszak végével, ha a főbiztosított – aki nem azonos a szerződővel – a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban visszavonja,

g) ha a szerződés díja nem éri el a „B” jelű Kondíciós lista 1.3. pontjában szereplő minimális rendszeres díjat, az azt megelőző hónap végével, amikor a szerződés rendszeres díja a minimális díj alá csökkenne,

h) a 61. pontban foglalt esetben,

i) a 62. pontban foglalt esetben,

j) ha a kötvény kiállítása nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító Általános Szerződési Feltételétől, akkor a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja,

hogy a szerződést az Általános Szerződési Feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, akkor a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. A szerződés a felmondást követő 30. nap utáni első napon szűnik meg,

k) ha a szerződő az új „B” jelű Kondíciós listát nem fogadja el, és a szerződést – az új Kondíciós lista hatálybalépését megelőző

15. napig, az új Kondíciós lista hatálybalépésének napjával – írásban felmondja,

l) ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt az alapbiztosítás vonatkozásában a biztosítási esemény bekövetkezik, bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszűnik, illetve a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszűnik, a lehetetlenülés, érdekmúlás bekövetkezésének napjával,

m) ha bármely, még nem érvényesített és el nem számolt költséggé minősített költségtétel esedékessége meghaladja a költségtétel első esedékessége hónapjának utolsó napját.

A szerződés megszűnésének hatálya a költségtétel első esedékessége hónapjának utolsó napja.

Ha a szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles az egységszámlán – a költségek levonása után - nyilvántartott többletet kifizetni.

Amennyiben a szerződés díjnemfizetéssel szűnik meg, úgy a szerződő – a szerződés megszűnésének napjától számított 120 napon belül előterjesztett – írásbeli kérelme esetén a biztosító az eredeti szerződést helyreállíthatja (reaktiválhatja). A reaktiválás feltételeiben a felek külön állapodnak meg.

A szerződést – a biztosító kockázatának jelentős növekedését kivéve – a biztosító nem mondhatja fel.

Az életbiztosítási szerződés felmondása

61. Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő

természetes személy szerződő a szerződés létrejöttéről és a szerződő felmondási jogáról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a szerződést írásbeli nyilatkozattal

– indoklás nélkül – felmondhatja. A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni. Ennek keretében a biztosító – költségei levonása nélkül

– a szerződő által befizetett díjat téríti vissza. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.

62. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

A biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezheti:

a) a biztosítottak egészségromlása, kivéve az életkor előrehaladásából származó természetes egészségromlás,

b) az amerikai adózók nemzetközi azonosítását célzó törvénynek (FATCA), való megfelelés, illetve ügyfél-átvilágítás érdekében végzett adatellenőrzés eredménye (83. pont)

c) ügyfél-átvilágítási adatokban bekövetkezett változás, ezen belül az ügyfél-átvilágítási adatok pénzmosási kockázatot befolyásoló változása.

A biztosító mentesülése

63. A halálesetre szóló biztosítási fedezet vonatkozásában a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a főbiztosított halála a kedvezményezett szándékos magatartása miatt következett be. Ebben az esetben a biztosító a – főbiztosított halálának bejelentését követő napra érvényes árfolyamon számított többletet fizeti ki a főbiztosított örökösei részére.

64. Ha a főbiztosított bármely okból eredő halála

a) szándékosan elkövetett, súlyos bűncselekménye folytán, azzal összefüggésben, vagy

b) a szerződés létrejöttét követő 2 éven belül elkövetett öngyilkossága miatt

következett be, akkor a biztosító az egységszámla – főbiztosított halálának bejelentését követő napra érvényes árfolyamon számított – értékét fizeti ki a szerződő, illetőleg ha a szerződő és a főbiztosított azonos, akkor a szerződő örököse részére.

XI. A szerződő felek kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezte után

65. A jelen szerződési feltételek szerint a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, csatolni kell a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges iratokat, valamint lehetővé kell tenni a bejelentés és felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. Ennek elmulasztása esetén, amennyiben emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító megtagadhatja a biztosítási szolgáltatás kifizetését.

A biztosítási esemény az alábbi módon jelenthető be:

− személyesen,

− faxon, a 00-0-000-0000 számon,

− postai levélben, – kérjük ez esetben levelét az alábbi címre küldje meg: Allianz Hungária Zrt.

Operációtámogatási osztály 1387 Budapest, Pf. 11

− e-mailben, az xxx@xxxxxxx.xx címre küldött levélben, ha az az e-mail cím, amiről az üzenetet küldték a küldő személyéhez kapcsolt, korábban rögzített cím.

66. A biztosító részére a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges dokumentumokat be kell nyújtani vagy be kell mutatni.

A főbiztosított halálának, illetve a haláleseti biztosítási eseménynek az igazolásához, valamint a biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez a biztosító az alábbi dokumentumok benyújtását, illetve bemutatását kérheti:

A) A haláleset bekövetkezését igazoló okiratok

a) a halotti anyakönyvi kivonat másolata,

b) a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány (halottvizsgálati bizonyítvány) másolata,

B) Személyazonosító iratok

a) a szolgáltatás igénybevételére jogosult természetes személy személyazonosságát, jogi személy azonosítását szolgáló, igazoló iratok, okiratok, adatok így

– természetes személy esetén: személyazonosító igazolvány vagy útlevél vagy kártya formátumú vezetői engedély és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, továbbá adóazonosító dokumentum – pl. adókártya vagy nem magyar adóügyi illetőséggel és nem magyar adóazonosító jellel rendelkező természetes személy esetén az adóilletőség országa szerinti adóazonosítót tartalmazó dokumentum másolati példánya,

jogi személy esetén: cégjegyzékszámot vagy nyilvántartási számot és adószámot tartalmazó 30 napnál nem régebbi i cégkivonat, valamint, adóazonosító dokumentum, továbbá nem magyar adóügyi illetőséggel és nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy esetén az adóilletőség országa szerinti adóhatóság 30 napnál nem régebbi illetőségigazolásának másolati példánya),

b) a szolgáltatás igénybevételére jogosult jogi személy nevében eljáró természetes személy eljárási jogosultságát igazoló dokumentumok,

C) Hatósági, hivatali okiratok

a) a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult bármilyen hatósági eljárás, vizsgálat során keletkezett helyszíni szemle jegyzőkönyve, szakvélemény, meghallgatási jegyzőkönyv, hatósági értesítés és igazolás,

b) a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult közigazgatási eljárás során keletkezett az eljárást lezáró jogerős határozat,

c) ha a szolgáltatásra jogosult a főbiztosított örököse, az öröklésről szóló jogerős közjegyzői vagy bírósági határozat, illetőleg jogerős öröklési bizonyítvány másolata,

d) ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy kiskorú, akkor a képviseletében eljáró személy törvényes képviselői jogosultságának igazolása,

e) ha a kifizetés vagy szolgáltatás igénybevételére jogosult személy gondnokság alatt áll, akkor a képviseletében eljáró gondnok személyazonosságát igazoló gyámhivatali határozat,

f) ha külön jogszabály előírja, gyámhivatali engedély a kifizetéshez,

D) Orvosi dokumentumok

a) a háziorvosi törzskarton és a kezelőkartonok másolata, a szakorvosi és kórházi kezelés dokumentumainak másolata,

b) Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és jogelődjei által kiállított igazolások, valamint általa kezelt adatok,

c) a zárójelentések és ambuláns kezelőlapok másolata,

d) a boncolási jegyzőkönyv másolata,

e) a műtét(ek) részletes leírását tartalmazó műtéti leírás(ok) másolata,

f) az ittassági vizsgálat eredményének hivatalos igazolása,

g) kábító, illetve egyéb bódulatot keltő szer hatásának vizsgálatáról készített hivatalos orvosi irat, vagy hatósági határozat,

h) orvosi diagnosztikai eljárások dokumentumai (pl. röntgen, MR, CT),

i) az orvosi kezeléssel kapcsolatos valamennyi irat másolata,

E) A biztosítási szerződéssel kapcsolatos dokumentumok

a) a haláleset utáni orvosi jelentés,

b) a biztosítási esemény leírását tartalmazó részletes bejelentés,

c) meghatalmazott eljárása esetén meghatalmazás,

d) adóköteles biztosítási szolgáltatás esetén a biztosító által levonandó adó mértékének megállapításához szükséges dokumentumok,

F) A kifizetéshez szükséges további dokumentumok

a) azonosítási adatlap

b) nyilatkozat a tényleges tulajdonosról,

c) nyilatkozat kiemelt közszereplői, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozói, vagy vele közeli kapcsolatban álló státuszról,

d) a kifizetésre vonatkozó utalási rendelkezés,

e) nyilatkozat adóilletőségről,

f) nem magyarországi adóügyi illetőség esetén a külföldi adóazonosító és az azt tartalmazó dokumentum másolati példánya (az adóügyi illetékesség szerinti ország adóhatósága által kiállított kétnyelvű igazolás – Certificate of Residency –, mely az adott országbeli adószámot tartalmazza).

G) Örökös részére teljesítendő kifizetéshez szükséges további dokumentumok

a) A személyes adatok kezelése c. részben megjelölt iratok, az Örökösök adatainak kezelése kapcsán.

Külföldön bekövetkezett káresemény esetén a biztosító a dokumentumok magyar nyelvű – a szolgáltatás jogosultjának költségén elkészített

– xxxxxxx xxxxxxxxxxxx bemutatását kérheti.

A szolgáltatásra való jogosultság elbírálásához benyújtott dokumentumokat a biztosító a főbiztosított ezirányú kifejezett kérelme hiányában nem köteles visszaküldeni.

A biztosító jogosult ellenőrizni a biztosítási esemény bekövetkezte kapcsán a benyújtott orvosi dokumentumok tartalmát, valamint felülvizsgálni a biztosított egészségi állapotát, az orvosi eljárás szükségességét és a gyógytartamot. A biztosított tudomásul veszi, hogy az egészségi állapot felülvizsgálatának részét képezheti a biztosító orvosa által végzett vizsgálat.

Egyedi esetekben a biztosító független orvos szakértőt is felkérhet véleményadásra.

A biztosító jogosult az adatkezelésre vonatkozó szabályoknak megfelelően megőrizni az általa végeztetett orvosi vizsgálatok leleteit, valamint a biztosítással összefüggő iratokat.

Az A-E) pontban felsoroltakon kívül a biztosított a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is jogosult a biztosítási esemény igazolására.

XII. Egyéb rendelkezések

Az ügyfél tájékoztatási kötelezettsége és adatváltozás bejelentése

67. Az üzleti kapcsolat fennállása alatt a szerződő és a (fő)biztosított a Pmt. és az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) alapján köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül értesíteni a biztosítót az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról.

A tájékoztatást a következő adatok változása esetén szükséges megtenni a biztosító részére.

a) Természetes személy szerződő és /vagy (fő) biztosított esetén:

- családi és utóneve

- állampolgársága

- lakcíme

- adóilletőségének országa

- külföldi adóazonosítója

- kiemelt közszereplői, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozói, vagy vele közeli kapcsolatban álló státuszról nyilatkozat

- személyazonosító okmányának száma

b) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet mint szerződő esetén:

- név

- székhely

- főtevékenység

- képviseletre jogosultak neve és beosztása

- kézbesítési megbízottjának neve vagy lakcíme

- adószám

- cégjegyzékszám

- adóilletőség országa

- FATCA státusz

c) Tényleges tulajdonos személyének, vagy adatainak, tulajdon jellegének, hányadának, kiemelt közszereplői, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozói, vagy vele közeli kapcsolatban álló státusz változása.

68. A szerződő és a főbiztosított a fentieken túl köteles

− levelezési címének,

− e-mail címének,

− sms üzenet fogadására alkalmas telefonszámának,

− a szerződésen nyilvántartott kifizetési bankszámla-számának , valamint

− a szerződésre a biztosító bármely rendszerén keresztül megadott/rögzített értesítési címnek

a szerződés tartama alatt bekövetkezett változását a biztosítónak 5 munkanapon belül bejelenteni. A biztosító az általa ismert fent felsorolt utolsó elérhetőségekre mindaddig joghatályosan küldhet nyilatkozatot, vagy értesítést (beleértve az e-mailben küldött, a biztosítási szerződéssel, illetve a szerződés megkötésével, kezelésével, módosításával, esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatót, nyilatkozatot, dokumentumot, ideértve az értéknövelésről szóló értesítőt és a számlát is), illetve a megadott bankszámlaszámra mindaddig joghatályosan teljesíthet kifizetést, amíg a vonatkozó változásbejelentés nem érkezett be a biztosítóhoz.

Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok, elektronikus levélküldés

69. Ha a jogszabály a jognyilatkozat érvényességéhez írásbeliséget követel meg, akkor a jognyilatkozat kizárólag akkor érvényes, ha az megfelel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben előírt írásbeliség követelményének, azaz alkalmas a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására.

Minden más esetben a biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt írásban, vagy e-mailen, vagy faxon, vagy elektronikus úton, a biztosító által üzemeltetett Ügyfélportálon keresztül tették, és az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.

Az e-mailen tett jognyilatkozatot az xxx@xxxxxxx.xx e-mail címre kell megküldeni. Az e-mailen küldött jognyilatkozatot a biztosító csak abban az esetben fogadja el, ha

− az e-mail cím a küldő személyéhez kapcsolt, korábban a biztosító számára bejelentett és a biztosító által rögzített címről érkezett és

− az üzenethez csatolták a nyilatkozatot, kérelmet tartalmazó, az ügyfél által aláírt szkennelt dokumentumot.

A biztosító jogosult az e-mail üzenetben megküldött dokumentumokat eredetiben is bekérni.

70. Az ügyfél csak személyesen teheti meg érvényesen azon jognyilatkozatokat, amelyek a Pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII.. sz. törvény (a továbbiakban: Pmt.) szerinti azonosítását, továbbá az adategyeztetését és a természetes, illetve jogi személy azonosító adatait érintik.

Az olyan jognyilatkozatokat, amikhez több személy (szerződő és/vagy biztosított és/vagy kedvezményezett) jóváhagyása is kell, csak írásban rögzítve személyesen vagy postai úton keresztül lehet érvényesen megtenni.

71. A biztosító a szerződéssel kapcsolatos dokumentumokat a szerződő magyarországi postai címére küldi el.

Ha a szerződő a biztosító részére a mobil számát, illetve az e-mail elérhetőségét megadta, ezzel hozzájárult ahhoz, hogy azt a biztosító a szerződéssel összefüggő kötelezettségei teljesítéséhez – a vonatkozó jogszabályi követelmények betartása mellett – felhasználja. Ez alapján a biztosító a szerződő által megadott e-mail címre is megküldheti a szerződéssel kapcsolatos dokumentumokat.

A szerződő által megadott elektronikus adatok valótlanságából, hiányosságából, valamint a szerződő levelezési szolgáltatójánál felmerülő hibákért, rendellenes működésért, illetve a szerződő személyes fiókjának beállításai miatt felmerülő problémákért, és abból származó károkért, illetve hátrányos jogkövetkezményekért a biztosító nem vállal felelősséget.

Az e-mail cím, a telefonszám megváltozását 5 munkanapon belül a biztosítónak be kell jelenteni. A változás bejelentésének elmulasztásából származó károkért a biztosító nem vállal felelősséget.

Az elektronikus levelezés során a biztosító zárt levelezési rendszeréből nyílt levelezési rendszerbe kerülhetnek a szerződés adatai.

72. A biztosító által üzemeltetett Ügyfélportál szolgáltatásra történő regisztrációról és a szolgáltatás igénybe vételéről a biztosító az Adatkezelési és ügyféltájékoztató, valamint szerződési feltételek kiegészítése című dokumentumban ad tájékoztatást.

73. A biztosító megbízottja – a biztosítási ajánlat felvétele során – kizárólag az ajánlatok és a díjak átvételére jogosult, így szerződést a biztosító nevében nem köthet, és a szerződő,

illetve a főbiztosított a jognyilatkozatait érvényesen nem intézheti hozzá.

Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatát független biztosításközvetítőhöz címezi, a nyilatkozathoz a biztosítóval szemben attól az időponttól kezdődően fűződik joghatály, amikor a nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett.

A jognyilatkozat átadása

74. A szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozat abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt

a) a posta az érdekeltnek ajánlott levélben kézbesítette, illetve

b) személyesen átadott nyilatkozat esetén – az átvételét az érdekelt írásban elismerte, illetőleg

c) ha a fenti esetekben az átvételt a címzett megtagadta, valamint

d) ha a postai úton megküldött dokumentum kézbesítése azért volt sikertelen mert azt az érdekelt nem vette át, ebben az esetben a megérkezés napjának a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapot kell tekinteni.

A biztosító szerződéssel kapcsolatos elektronikus úton megküldött (e-mail), fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel ellátott jognyilatkozata abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a biztosító igazolható módon kiküldte a szerződő és/vagy a főbiztosított által megadott e-mail címre, vagy a biztosító az általa üzemeltetett Ügyfélportálon elhelyezett dokumentumról történő értesítést e-mailben a szerződő és/vagy a főbiztosított által megadott e-mail címre igazoltan megküldte.

75. A főkötelezettségen túli költségek érvényesítésére a biztosító akkor jogosult, ha ahhoz a szerződő előzetesen és kifejezetten hozzájárult.

76. A biztosító kötvénykölcsönt nem nyújt. A szerződésnek nincs többlethozama.

77. Ha a kifizetendő biztosítói teljesítés összegét adó, vagy más közteher terheli, és ennek viselésére és megfizetésére a biztosító, mint a jogszabály szerinti kifizető a kötelezett, akkor a biztosító a szerződési feltételek alapján az általa fizetendő adó, illetve közteher összegével egyenlő költséget von le, és a levonást követően fennmaradó összeg minősül a jelen szerződési feltételek szerinti biztosítói teljesítésnek.

Az elévülést nem szakítja meg a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás.

Elektronikus szerződéskötés szabályai

78. A szerződés elektronikus úton is létrejöhet. Ebben az esetben az Adatkezelési és ügyféltájékoztató, valamint szerződési feltételek kiegészítése című dokumentumban foglalt rendelkezések irányadók a szerződéskötésre.

A biztosításközvetítőre vonatkozó szabályok

79. A biztosításközvetítő a biztosítási szerződések megkötésében közreműködő személy. Függő biztosításközvetítő az ügynök és a többes ügynök, független biztosításközvetítő az alkusz. A függő biztosításközvetítő a biztosító képviselőjének minősül.

A biztosító termékeit függő és független biztosításközvetítő is értékesítheti.

A közvetítő díjazásra a biztosítóval való megállapodás alapján jogosult a közvetített és gondozott szerződésekkel kapcsolatban. A díjazást, amelyet a biztosítási díj tartalmaz, a biztosító fizeti a biztosításközvetítő részére.

A függő biztosításközvetítő az Allianz Gondoskodás Programok esetében készpénzben nem vehet át díjat a szerződőtől. A függő biztosításközvetítő a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vehet át. A független biztosításközvetítő a biztosító nevében nem vehet át biztosítási díjat a szerződőtől.

Elévülés

80. A jelen szerződési Feltételek szerint létrejött biztosítási szerződésből eredő igények az esedékességüktől számított 5 év elteltével elévülnek.

A szolgáltatás iránti igény esedékességének időpontja a biztosítási esemény bekövetkezésének napja.

Egyéb igények esedékességének időpontja az igény alapjául szolgáló körülmény bekövetkezésének napja.

Tájékoztató a FATCA és egyéb adómegfelelési nemzetközi jogszabályokról

81. FATCA (Foreign Account Tax Compliance Act), azaz a külföldi számlák adómegfeleléséről szóló amerikai törvény.

Egyéb adómegfelelési nemzetközi jogszabály: A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Unió által bevezetett nemzetközi automatikus információcseréről szóló egyezmény

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.) rendelkezéseinek való megfelelés érdekében (mely tartalmazza mind a FATCA, mind az egyéb adómegfelelési nemzetközi jogszabályokkal kapcsolatos rendelkezéseket) a biztosító az alábbi intézkedésekről tájékoztatja a szerződőket.

A biztosítási ajánlat aláírásakor, illetve a szerződő személyét érintő módosításakor a biztosító köteles elvégezni a szerződő, szolgáltatás teljesítésekor pedig a kedvezményezett illetőségvizsgálatát, a magyar adóhatóság felé pedig köteles az Aktv.-ben foglalt esetekben adatot szolgáltatni, illetve jelentéstételi kötelezettségének eleget tenni.

Illetőségvizsgálat alatt azt kell érteni, hogy a szerződőnek, valamint a kedvezményezettnek nyilatkozatot kell tennie arról, hogy mely ország szerinti adóilletőségű, jogi személy szerződő esetében pedig arról, hogy mely országbeli alapítású. Amennyiben más ország szerinti adóügyi illetőséggel rendelkezik, úgy e-személyek kötelesek megadni az illetékes adóhatóság által számukra kiadott numerikus azonosítójukat.

A biztosító az elvégzett illetőségvizsgálat alapján az Aktv.-ben foglalt esetekben és határidőkben a magyar adóhatóság felé köteles adatszolgáltatást teljesíteni.

XIII. Eltérés a Polgári Törvénykönyvtől és a korábbi szerződési gyakorlattól

82. Az Allianz Gondoskodás Programok Kockázati Célra vonatkozó szerződési feltételek az alábbiak tekintetében térnek el a Polgári Törvénykönyvtől:

− természetes személy szerződő halála, vagy jogi személy szerződő jogutód nélküli megszűnése esetén a főbiztosított – korábbi hozzájárulására tekintettel – a szerződő helyébe lép;

− a főbiztosított csak a szerződő hozzájárulásával léphet a szerződő helyébe, kivéve ha a szerződés felmondás vagy díjnemfizetés miatt szűnne meg;

− az alapbiztosítás határozatlan, míg a kiegészítő biztosítási fedezetek – a főbiztosítottra az alapbiztosításban megkötött és a biztosítottakra vonatkozó kiegészítő életbiztosítási fedezet kivételével

– határozott 1 éves tartamúak;

− a kiegészítő biztosítási fedezetek a szerződő felek ezzel ellentétes jelzése hiányában automatikusan további egy évvel meghosszabbodnak;

− a biztosítási időszak egy hónap, azzal, hogy az első időszak ettől eltérhet. Az első időszak a kockázatviselés kezdete és a tartam kezdete közötti időszak;

− a szerződés és a kiegészítő biztosítási fedezetek létrejötte és hatálybalépése az ajánlattételt követő nap 0 óra;

− a szerződés és az alapbiztosítással egyidejűleg kötött kiegészítő fedezet esetében a kockázatviselés kezdete az ajánlattételt követő nap 0 óra;

− a tartam alatt kötött kiegészítő biztosítási fedezetek létrejötte és hatálybalépése az azt követő napon 0 óra, amikor a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttét kezdeményező nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett;

− a tartam alatt kötött kiegészítő biztosítási fedezetek esetében a kockázatviselés kezdete az azt követő hónap első napján 0 óra, amikor a szerződőnek a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttét kezdeményező nyilatkozata a biztosítóhoz beérkezett;

− a kockázatviselés kezdetétől eltérhet a biztosítási tartam kezdete;

− a változás-bejelentési kötelezettség szempontjából lényeges körülmény az ügyfél-átvilágítási adatokban bekövetkezett változás;

− a szerződés első díja az ajánlattételkor esedékes, ha a szerződés nem díjhalasztással jön létre;

− ha a felek díjhalasztásban állapodtak meg, akkor a halasztott díjat a tartam kezdetétől számított 15 napon belül kell megfizetni;

− a biztosítói teljesítés összegéből levonásra kerül a biztosító által fizetendő adó és egyéb köztehernek megfelelő költség;

− egészségbiztosítási fedezetek esetén nincs várakozási idő;

− a szerződés egyoldalú módosítására, csak az előre rögzített okok esetén van lehetőség;

− a szerződés rendszeres díja megegyezik a szerződéshez kapcsolódó, az Allianz Gondoskodás Programokhoz köthető kiegészítő biztosítások Általános és Különös Szerződési Feltételei szerint létrejövő kiegészítő biztosítási fedezetek költségének összegével.

Az Allianz Gondoskodás Programok Kockázati Célra vonatkozó szerződési feltételek az alábbiak tekintetében térnek el a korábbi szerződési gyakorlattól:

− jelen szerződés vonatkozásában eseti díj nem fizethető.

− a biztosítási díj havi gyakoriság szerint fizetendő,

− jelen szerződés vonatkozásában visszavásárlási rendelkezés nem adható, a szerződés visszavásárlási értékkel nem rendelkezik,

− jelen szerződés vonatkozásában pénzkivonási rendelkezés nem adható, pénzkivonásra lehetőség nincs,

− az Általános Szerződési Feltételekben foglaltak szerint a szerződő legfeljebb 10 biztosítottat jelölhet a szerződésbe;

− lehetőség van a kedvezményezett személyét folyamatosan hatályban tartani;

− a szerződő a biztosítási ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig, ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, akkor 60 napig kötve van,

− a biztosító ráutaló magatartásával a szerződés csak akkor jöhet létre, ha az ajánlat megtétele előtt a szerződő a szükséges tájékoztatásokat megkapta és az ajánlatot a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon, a díjszabásnak megfelelően tette;

− egyedi kockázatelbírálás esetén a kockázatelbírálási idő 60 nap;

− ha a díjat az esedékesség időpontjáig nem fizetik meg, a biztosító felszólító levelében –

a következményekre történő figyelmeztetés mellett –, pontos dátummal jelölve, a felszólítás elküldésétől számított legalább további 30 napos póthatáridőt ad a díj megfizetésére;

− a jogszabályi változásokra tekintettel a biztosító a szerződés megkötése előtt az ügyfél igényeit és alkalmasságát felméri, valamint a szerződés hatálya alatt az ügyfél kérésére felülvizsgálja;

− az elévülési idő a kiegészítő fedezetek tekintetében is 5 év;

− az elévülési időt nem szakítja meg a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás;

−

− a biztosítónak lehetősége van az elektronikus kapcsolattartásra;

− a szerződőnek a szerződési feltételekben meghatározottak szerint lehetősége van az elektronikus úton történő nyilatkozattételre;

− egészségbiztosítási fedezetek esetén a biztosítási szolgáltatás lépcsőzetes.

A szerződésre irányadó jog, a kapcsolattartás nyelve

83. Tájékoztatjuk, hogy az Allianz Gondoskodás Programok Kockázati Célra a magyar jog rendelkezései az irányadók.

A szerződés nyelve és a felek közötti kapcsolattartás nyelve magyar.

A legfontosabb adózási szabályok

84. Az alábbiakban tájékoztatjuk azokról az adózási szabályokról, amelyek szerződésére vonatkoznak.

Felhívjuk figyelmét, hogy jelen tájékoztató nem tér ki minden, a szerződés adózásával kapcsolatos kérdésre. Bármilyen elszámolás és eljárás alapját a vonatkozó jogszabályok hatályos rendelkezései jelentik.

Kérjük, hogy kísérje figyelemmel a hivatkozott jogszabályokat, mert azok változása befolyásolhatja az alábbiakban közzétett megállapításokat.

Jelen tájékoztató a 2022. december 30-án

hatályos jogszabályok alapján készült.

I. Adózási szabályok, ha a biztosítási szerződést magánszemély köti

85. A magánszemélyek adókötelezettségeiről a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv) rendelkezik.

A fizetett biztosítási díjra vonatkozó szabályok

A magánszemély által kötött biztosítás díja adómentes.

A biztosító szolgáltatása

Biztosító szolgáltatása: a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a biztosítót a biztosítási szerződés alapján terhelő kötelezettség keretében, a biztosító által juttatott vagyoni érték.

A biztosító haláleseti, baleset- és betegségbiztosítási szolgáltatásai adómentesek.

II. Adózási szabályok abban az esetben, ha a biztosítási szerződést nem magánszemély köti

86. A nem magánszemélyek adózási kötelezettségeiről az alábbi jogszabályok rendelkeznek:

− A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) az egyéni vállalkozók esetében.

− A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, a hatálya alá tartozó szervezetek esetében (Tao. tv.). A Tao. tv. hatálya alá tartozó szervezetek elszámolására a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szabályai az irányadóak.

− A magánszemély javára, de nem magánszemély által kötött biztosítási szerződés magánszemélyre vonatkozó adózási szabályait a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) tartalmazza.

A biztosításokkal kapcsolatos további közteherviselési szabályok:

− A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátás fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény.

− A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény.

A fizetett biztosítási díjra vonatkozó szabályok

Az, hogy magánszemélynek, nem magánszemély által fizetett biztosítás díja után keletkezik-e, és ha igen, milyen jogcímen adófizetési kötelezettsége, az az alábbi tényezőktől függ:

− a szerződő és a biztosított között fennálló jogviszony (munkavégzésre irányuló, vagy egyéb jogviszony),

− a fedezetek Szja. tv. szerinti besorolása,

− ki a biztosítási szerződés kedvezményezettje (kedvezményezett lehet a nem magánszemély szerződő; vagy a biztosított magánszemély, illetve rá tekintettel más magánszemély).

A biztosító szolgáltatása

− A legtöbb esetben, amennyiben a biztosító szolgáltatására magánszemély a jogosult, a szolgáltatás után nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

− Az adómentes vagy adóköteles biztosítási szolgáltatások meghatározását és mértékét az Szja. tv. tartalmazza.

− Amennyiben a kedvezményezett nem magánszemély, úgy az Szja. tv. vagy a Tao tv. alapján kell a biztosító szolgáltatását adózási szempontból minősíteni.

Tekintettel arra, hogy jelen tájékoztató csak a legfontosabb információkat tartalmazza, kérjük, hogy szerződéskötés során fokozott figyelmet fordítson az adózásra vonatkozó szabályok bővebb megismerésére, ezzel kapcsolatban vegye igénybe könyvelő, adótanácsadó vagy adószakértő segítségét.

A legfontosabb adózási szabályok mindenkor hatályos verziója elérhető a biztosító honlapján is, az alábbi oldalon: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxx- biztositasok/gondoskodas-programok- eletbiztositas.html/

A személyes adatok kezelése, a biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok és a panaszügyintézés

87. A személyes adatok kezeléséről, a biztosítási titokról és a panaszügyintézésről szóló tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek és Ügyfél-tájékoztató című dokumentum részét képező, de attól elkülönült Adatkezelési és ügyféltájékoztató, valamint szerződési feltételek kiegészítése című dokumentumban szerepel.

Néhány szó az Allianz Hungária Zrt.-ről

88. A biztosító az Allianz Hungária Zrt., amely a Felügyeleti hatóság engedélyével biztosítási tevékenység végzésére jogosult.

89. A biztosító az Allianz SE-nek, Európa vezető és a világ egyik legnagyobb biztosítócsoportjának a tagja. Az Allianz Hungária Zrt. Magyarország egyik legjelentősebb pénzügyi szolgáltatójaként sokéves hazai és nemzetközi tapasztalattal áll ügyfelei rendelkezésére. A társaság 1990- től részvénytársasági formában működik.

90. Székhelyünk: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.

Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf. 191 Jogi formája: részvénytársaság

A székhely állama: Magyarország Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék mint cégbíróság, Cg. 00-00-000000

Felügyeleti hatóságunk a Magyar Nemzeti Bank (székhelye: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00.). A felügyeletről további tájékoztatást az Adatkezelési és ügyféltájékoztató, valamint szerződési feltételek kiegészítése című dokumentumban olvashat.

A székhelyünkön működő ügyfélszolgálati iroda címe: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48- 52.

További információk

91. További információk telefonszolgálatunktól a

+36 (1/20/30/70) 000-0-000

-es számon kaphatók, valamint honlapunkon a www. xxxxxxx.xx címen érhetők el.

Bízunk benne, hogy tájékoztatónk felkeltette érdeklődését termékeink iránt, és így hamarosan Önt is ügyfeleink között üdvözölhetjük.

Allianz Hungária Zrt.

1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx körút 48- 52.Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék mint cégbíróság, Cg. 00-00-000000

Budapest, 2022. december 30.

Általános Szerződési Feltételek és Ügyfél-tájékoztató

az Allianz Gondoskodás Programok Kockázati Célra köthető kiegészítő biztosításokhoz

1. Jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: szerződési feltételek) azokat a feltételeket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) által művelt Allianz Gondoskodás Programok Kockázati Célra Általános Szerződési Feltételei és Ügyfél- tájékoztató ( továbbiakban alapján létrejött szerződéshez mint alapbiztosításhoz kötött kiegészítő élet és/vagy baleset- és/vagy egészségbiztosításokra alkalmazni kell, feltéve, hogy a kiegészítő biztosítási szerződést, vagy a kiegészítő biztosítási fedezetet e feltételekre hivatkozással kötötték.

A Gondoskodás Program Kockázati Célra, mint alapbiztosításhoz kapcsolódó kiegészítő biztosítási szerződésben a szerződő az alábbi kiegészítő biztosítási fedezetek közül választhat:

· Kiegészítő életbiztosítási fedezet (711113);

· Baleseti halál esetére szóló kiegészítő baleset- biztosítási fedezet (741112);

· Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra szóló kiegészítő baleset- biztosítási fedezet (742112);

· Baleseti eredetű műtéti térítésre szóló kiegészítő baleset-biztosítási fedezet (744111);

- Baleseti eredetű csonttörésre, csontrepedésre szóló kiegészítő baleset-biztosítási fedezet (743111)

· Kritikus betegségekre szóló kiegészítő egészségbiztosítási fedezet (721112);

· Rokkantsági ellátás esetére szóló kiegészítő egészségbiztosítási fedezet (722111);

· Műtéti térítésre szóló kiegészítő egészségbiztosítási fedezet (723111);

· Kórházi napi térítésre szóló kiegészítő egészségbiztosítási fedezet (728111);

· Orvosi ellátásra szóló kiegészítő egészségbiztosítási fedezet (725111);

· Rákdiagnosztikára és orvosi beteg vezetésre szóló kiegészítő egészségbiztosítási fedezet (729111).

A biztosító a termékre és a választható kiegészítő fedezetekre vonatkozóan felméri az ügyfél igényeit.

A biztosító és a szerződő között a jelen szerződési feltételek alapján létrejött kiegészítő biztosítási szerződésre (kiegészítő biztosítási fedezetekre) az itt nem szabályozott kérdésekben az alapbiztosítás általános szerződési feltételei (az Allianz

Gondoskodás Programok Kockázati Célra Általános Szerződési Feltételei és ügyfél- tájékoztatója), valamint a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. A jelen szerződési feltételek alapján létrejött kiegészítő biztosítási szerződésre, illetve a kiegészítő biztosítási fedezetre az alapbiztosítás Általános Szerződési Feltételeinek az alábbi rendelkezései nem vonatkoznak:

· a kedvezményezett,

· a biztosítási esemény,

· a biztosítási szolgáltatás,

· a biztosítási tartam,

· a befektetési egységekkel kapcsolatos szabályok,

· a mentesülések, valamint

· a szerződő felek kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezte után.

A jelen szerződési feltételek szerint a kiegészítő biztosítási szerződésnek legalább a főbiztosítottra vonatkozó kiegészítő életbiztosítási fedezetet (711113) kell tartalmaznia. A főbiztosítottra vonatkozó kiegészítő életbiztosítási fedezet a Gondoskodás Program szerződéssel egyidejűleg jön létre. A főbiztosítottra ezen kívül és a további biztosítottakra egyéb kiegészítő biztosítási fedezetek is választhatók.

A főbiztosítottra vonatkozó kiegészítő életbiztosítási fedezet teljes életre szóló. A főbiztosítottra vonatozó kiegészítő életbiztosítási fedezet megszűnésével az Allianz Gondoskodás Programok szerződés is megszűnik.

Fogalmak

2. Alapbiztosítás: Alapbiztosítások az Allianz Gondoskodás Programok , melyekhez a jelen szerződési feltételek szerinti kiegészítő biztosítási szerződés kapcsolódik.

Baleset: A kockázatviselési időszakban a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő, külső fizikai vagy kémiai behatás.

Nem minősül balesetnek a megemelés, rándulás, foglalkozási betegség (ártalom), fagyás, napszúrás, hőguta, porckorongsérülés, sérv, agyvérzés, továbbá a nem baleseti eredetű vérzés. Nem tekinthető balesetnek az

öngyilkosság, öncsonkítás vagy ezek kísérlete még akkor sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el. Nem minősül továbbá balesetnek az Achilles ín húzódása és/vagy szakadása, boka ficama és/vagy zúzódása és/vagy rándulása kivéve, ha közlekedési baleset során következik be, a habituális ficam és a patológiás törés.

Közlekedési baleset: Az a baleset, amelyet a járművel vagy gyalogosként közlekedő biztosított valamely közlekedésben részt vevő jármű balesetével összefüggésben szenved el. Nem minősül közlekedési balesetnek, ha a kerékpáros balesetében más jármű vagy gyalogos nem hatott közre.

Közlekedési balesetből eredő halál: A közlekedési baleset következtében, a balesettől számított 1 éven belül bekövetkező halál.

I. Általános rendelkezések

A szerződő

3. A kiegészítő biztosítás szerződője az, aki a kiegészítő biztosítási fedezet(ek)et tartalmazó szerződés megkötésére ajánlatot tett, és a kiegészítő biztosítási fedezet(ek) ellenértékét (a továbbiakban: a kiegészítő biztosítási fedezet költségét) fizeti. A kiegészítő biztosítási fedezet költségét a biztosító az egységszámláról történő levonással, a jelen szerződési feltételek III. fejezetében foglaltak szerint érvényesíti a szerződő felé. A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a kiegészítő biztosítási fedezet költségét az egységszámláról a költség esedékességének időpontjában levonja.

A kiegészítő biztosítás szerződője az alapbiztosítás szerződőjével azonos személy. Az alapbiztosításnak a szerződőre vonatkozó rendelkezései a kiegészítő biztosítás szerződőjére is érvényesek.

A biztosított

4. A szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatában biztosítottat nevez meg, akire vonatkozóan kiegészítő biztosítási fedezetet jelöl. A szerződő legfeljebb 10 biztosítottat jelölhet a szerződésbe.

5. A kiegészítő biztosítás biztosítottja lehet a természetes személy szerződő vagy a főbiztosított, illetve más természetes személy is.

6. Biztosított az a természetes személy, akinek a személyére a biztosító kockázatviselése fennáll. A

biztosított belépési kora a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttekor 2-70 év között

lehet.

A biztosító a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttekor a biztosított belépési korát az alábbiak szerint állapítja meg:

a) ha a kiegészítő biztosítási fedezet (új vagy már meglévő kiegészítő biztosítási szerződéshez kapcsolódóan) az alapbiztosítás hatályba lépésével egy időben vagy annak első évfordulóját megelőző hatállyal jön létre, akkor az alapbiztosítás tartama kezdetének évszámából levonja a biztosított születésének évszámát,

b) ha a kiegészítő biztosítási fedezet (új vagy már meglévő kiegészítő biztosítási szerződéshez kapcsolódóan) az alapbiztosítás első évfordulóját követő, de nem az évfordulóval megegyező hatállyal jön létre, akkor a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttét megelőző évforduló évszámából levonja a biztosított születésének évszámát,

c) ha a kiegészítő biztosítási fedezet (új vagy már meglévő kiegészítő biztosítási szerződéshez kapcsolódóan) az alapbiztosítás évfordulójával megegyező hatállyal jön létre, akkor az évforduló évszámából levonja a biztosított születésének évszámát.

7. A biztosítónak a kiegészítő biztosítási fedezetek Különös Szerződési Feltételei alapján fennálló kockázatviselése – a szerződő rendelkezése alapján – egy vagy több, a biztosítási szerződésben sorszám szerint megkülönböztetett biztosítottra, biztosítottanként akár eltérő kiegészítő biztosítási fedezetekre és/vagy biztosítási összegekre vonatkozhat. A biztosítottak sorszámát a szerződő határozza meg a következők figyelembevételével:

A jelen szerződési feltételek szerinti kiegészítő biztosításban a Gondoskodás Program főbiztosítottja az 1. számú biztosított.

Ha a kiegészítő biztosításban biztosított a Gondoskodás Program szerződője is, és a Gondoskodás Program szerződője és főbiztosítottja eltérő személy, akkor a főbiztosított az 1. számú biztosított, a Gondoskodás Program szerződője pedig a 2. számú biztosított.

Amennyiben a biztosítottra vonatkozó kockázatviselés megszűnik, a sorrendben mögötte álló további biztosítottak sorszáma eggyel csökken.

A kedvezményezett

8. Kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a biztosítási szolgáltatásra jogosult. Ellenkező megállapodás hiányában a biztosító szolgáltatására – a biztosított halála esetére szóló szolgáltatás kivételével – a

biztosított jogosult. A haláleseti szolgáltatásra a szerződő kedvezményezettet jelölhet.

A kedvezményezett természetes és jogi személy is lehet.

9. Egy biztosítási szolgáltatásra vonatkozóan – több kedvezményezett is megjelölhető. Ebben az esetben a szerződő meghatározhatja a kedvezményezés arányait. Ennek hiányában az arányt a kedvezményezettek között egyenlőnek kell tekinteni.

A szerződő bármely kedvezményezett helyett a biztosítóhoz intézett és a biztosítási esemény bekövetkezte előtt hozzá eljuttatott írásbeli nyilatkozattal, más kedvezményezettet nevezhet meg.

10. A kedvezményezett kijelöléséhez, illetőleg megváltoztatásához – ha nem a szerződő a biztosított – a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

A biztosított hozzájárulása nélkül kötött kiegészítő biztosítási szerződésnek, illetőleg létrejött kiegészítő biztosítási fedezetnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben kedvezményezettnek a biztosítottat, illetőleg örökösét kell tekinteni, aki a szerződőnek köteles megtéríteni az általa megfizetett díjakat, a szerződésre fordított költségeket.

A szerződő a biztosítotthoz és/vagy kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölést folyamatosan hatályban tartja. A szerződőnek a nyilatkozatról a biztosítót tájékoztatnia kell. Az ilyen kedvezményezett jelölést a biztosított és/vagy kedvezményezett hozzájárulása nélkül nem lehet módosítani vagy visszavonni.

11. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal (illetve a jogi személy kedvezményezett jogutód nélkül megszűnik). Ha a szerződő ilyenkor nem tesz új nyilatkozatot a kedvezményezésről, de korábban több kedvezményezettet is jelölt, akkor a továbbiakban a kedvezményezés arányára a hatályban maradt jelölések egymáshoz viszonyított aránya az irányadó.

Ha a szerződő nem jelölt kedvezményezettet, vagy a kedvezményezés a biztosítási esemény bekövetkeztekor nincs hatályban, akkor a biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosítottnak vagy a biztosított örökösének fizeti ki.

A biztosítási esemény

12. A biztosítási esemény meghatározását az egyes kiegészítő biztosítási fedezetek Különös Szerződési Feltételei tartalmazzák.

A biztosítási szolgáltatás

13. A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte esetén az adott típusú, a szerződő által választott kiegészítő biztosítási fedezet( ek)re vonatkozó Különös Szerződési Feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti – vagyis a biztosítási összeget, annak többszörösét vagy meghatározott részét fizeti ki a biztosítottnak, halála esetén pedig a halál esetére megnevezett kedvezményezettnek, illetve a kiegészítő fedezet szerződési feltételeiben meghatározott szolgáltatást nyújtja.

14. A biztosítási összeg az a pénzösszeg, amelynek, illetve amely többszörösének vagy meghatározott részének megfizetését, mint biztosítási szolgáltatást a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a kiegészítő biztosítási fedezetek Különös Szerződési Feltételeiben foglaltak szerint vállalja.

15. A kiegészítő biztosítási fedezet biztosítási összegét a szerződő határozza meg. A biztosítási összeg a biztosítási tartam alatt a szerződési feltételekben foglaltak szerint változhat.

16. Ha az egy biztosítottra vonatkozó kiegészítő biztosítási fedezetek költségeinek összege meghaladja a hatályos „B” jelű Kondíciós lista 3.3. pontjában foglalt költségszintet, akkor külön költség vagy egyéb ellenszolgáltatás megfizetése nélkül megemelkednek az egy biztosítottra vonatkozó kiegészítő biztosítási fedezetek biztosítási összegei, a „B” jelű Kondíciós lista 3.3. pontjában meghatározott mértékben.

A biztosítási összeg(ek) emelkedésének hatálya tekintetében a kiegészítő biztosítási fedezet létrejötte napján, vagy bármely kiegészítő biztosítási fedezet költségének megváltozása esetén, a változás napján hatályos „B” jelű Kondíciós lista irányadó.

A biztosító a biztosítási szolgáltatás növelésének mértékét a kiegészítő biztosítási fedezetek jelen Általános Szerződési Feltételekben meghatározott engedménnyel nem csökkentett költsége alapján állapítja meg.

A biztosítási tartam és időszak

17. A jelen kiegészítő biztosítás az alapbiztosítással ellentétben, határozott egy éves időtartamra köthető kivéve a kiegészítő életbiztosítási fedezetet, mely teljes életre szóló.

Az egy éves biztosítási tartam évente további egy évvel automatikusan

meghosszabbodik, ha bármelyik fél a tartam lejárta előtt legalább 60 nappal ezzel ellentétes igényét írásban nem közli a másik féllel – mely a szerződő rendes felmondási jogát nem érinti. A meghosszabbított tartamú szerződés biztosítási évfordulója a tartamon belül minden évben annak a hónapnak az első napja, amely hónapban a biztosítási tartam eredetileg megkezdődött.

A biztosítási időszak egy hónap, azzal, hogy az első időszak ettől eltérhet. Az első időszak a kockázatviselés kezdete és a tartam kezdete közötti időszak.

II. A kiegészítő biztosítási szerződés és a kiegészítő biztosítási fedezetek létrejötte, hatálybalépése és a kockázatviselés kezdete

A kiegészítő biztosítási szerződés és a kiegészítő biztosítási fedezetek létrejötte és a tartam kezdete

18. A szerződő az alapbiztosításhoz kiegészítő biztosítási szerződést köt. A kiegészítő biztosítási szerződést az egyes kiegészítő biztosítási fedezetek alkotják, függetlenül azok számától és létrejöttük időpontjától. A kiegészítő biztosítási szerződésnek legalább a főbiztosítottra vonatkozó kiegészítő életbiztosítási fedezetet kell tartalmaznia.

19. A kiegészítő biztosítási szerződés az alapbiztosítás létrejöttével egyidejűleg jön létre.

20. A kiegészítő biztosítási szerződés a felek megállapodásával jön létre. A megállapodás a szerződő ajánlattételéből és a biztosító által kiállított elfogadó nyilatkozatból áll.

21. Kiegészítő biztosítási fedezet

a) a kiegészítő biztosítási szerződés létrejöttének időpontjában, vagy

b) a kiegészítő biztosítási szerződés tartama alatt tetszőleges időpontban

jöhet létre.

22. A kiegészítő biztosítási fedezet a felek megállapodásával jön létre. A megállapodás

· abban az esetben, ha a kiegészítő biztosítási fedezet az alapbiztosítás létrejöttével egyidejűleg jön létre, a szerződő ajánlattételéből és a biztosító által kiállított elfogadó nyilatkozatból áll,

· abban az esetben, ha a kiegészítő biztosítási fedezet az alapbiztosítás létrejöttét követően, annak tartama alatt jön létre, a szerződőnek a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttét kezdeményező nyilatkozatából és a biztosító által kiállított elfogadó nyilatkozatból áll.

23. A kiegészítő biztosítási szerződés egy biztosított tekintetében a szerződő választása szerint egy, vagy több kiegészítő biztosítási fedezetre vonatkozhat.

A szerződőnek a kiegészítő biztosítási szerződés megkötését, illetőleg a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttét kezdeményező nyilatkozatára a biztosító külön, a szerződőnek címzett – elfogadó vagy elutasító tartalmú –nyilatkozatot tesz.

Ha a kötvény tartalma a szerződő ajánlatától, illetve a biztosító elfogadó nyilatkozatának tartalma a szerződőnek a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttét kezdeményező nyilatkozatától eltér és az eltérést a szerződő a kötvény, illetve a biztosító elfogadó nyilatkozata kézhezvételétől számított 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a kiegészítő biztosítási szerződés és fedezet a kötvény, illetve a biztosító elfogadó nyilatkozatának tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerződő figyelmét a kötvény, illetve a biztosító elfogadó nyilatkozata kiküldésével egyidejűleg írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a kiegészítő biztosítási szerződés és fedezet az ajánlat, vagy a szerződő nyilatkozata tartalmának megfelelően jön létre.

Ha a kötvény kiállítása nélkül létrejött szerződés vagy a biztosító elfogadó nyilatkozata nélkül létrejött kiegészítő fedezet lényeges kérdésben eltér a biztosító Általános és Különös Szerződési Feltételétől, akkor a biztosító a szerződés vagy kiegészítő fedezet létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést vagy a kiegészítő fedezetet az Általános és Különös Szerződési Feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, akkor a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a

szerződést vagy a kiegészítő fedezetet 30 napra írásban felmondhatja.

24. A jelen szerződési feltételek szerinti kiegészítő biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül – amennyiben az ajánlat elbírálásához egyedi kockázatelbírálásra van szükség, úgy 60 napon belül – nem nyilatkozik feltéve, ha a szerződő annak megtétele előtt a megfelelő tájékoztatást megkapta és az ajánlatot a biztosító által rendszeresített nyomtatványon, a díjszabásnak megfelelően tette. Ebben az esetben a kiegészítő biztosítási szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadásának időpontjára visszamenőleges hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

A jelen szerződési feltételek szerinti kiegészítő biztosítási fedezet akkor is létrejön, ha a biztosító a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttét kezdeményező írásbeli nyilatkozatra 15 napon belül – amennyiben a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttét kezdeményező írásbeli nyilatkozat elbírálásához egyedi kockázatelbírálásra van szükség, úgy 60 napon belül – nem nyilatkozik, feltéve, ha a szerződő annak megtétele előtt a megfelelő tájékoztatást megkapta és a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttét kezdeményező nyilatkozatot a biztosító által rendszeresített nyomtatványon, a díjszabásnak megfelelően tette. Ebben az esetben a kiegészítő biztosítási fedezet a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttét kezdeményező nyilatkozatnak a biztosító részére történő átadásának időpontjára, visszamenőleges hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

25. A biztosító az ajánlatot vagy a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttét kezdeményező írásbeli nyilatkozatot annak átadásától számított 15 napon

– egyedi kockázatelbírálás esetén 60 napon – belül írásban elutasíthatja. A szerződő ajánlatának vagy a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttét kezdeményező írásbeli nyilatkozatának elutasítását a biztosító nem köteles megindokolni.

26. Amennyiben a kockázatelbírálás alatt biztosítási esemény következne be, úgy a biztosító csak akkor élhet az elutasítás jogával ha erre a lehetőségre az ajánlaton vagy a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttét kezdeményező nyilatkozaton a figyelmet kifejezetten felhívta és az ajánlat és a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttét kezdeményező nyilatkozat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

A szerződő a biztosítási ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig, ha az ajánlat

elbírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, akkor 60 napig kötve van.

Ha a természetes személy szerződő adóügyi illetősége és adóazonosító jele nem magyar, illetve ha a jogi személy szerződő adóügyi illetősége és adószáma nem magyar akkor az ajánlat benyújtása során csatolni kell

a) természetes személy esetén az adóilletőség szerinti ország adóazonosítót tartalmazó dokumentumának másolati példányát,

b) jogi személy esetén pedig az adóilletőség országa szerinti adóhatóság 30 napnál nem régebbi illetőségigazolásának másolati példányát.

Egyedinek minősül a kockázatelbírálás, ha orvosi vizsgálat szükséges.

27. A szerződés megkötéséhez, valamint a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttéhez és azok módosításához – ha a szerződést nem ő köti meg – a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Ha a biztosított kiskorú, és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, illetve a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttét nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője kezdeményezi, a szerződés, illetve a kiegészítő biztosítási fedezet érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gyámhatóság jóváhagyása szükséges a szerződés megkötéséhez, illetve a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttéhez, ha a biztosított a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú.

A biztosított a szerződés megkötéséhez, illetve a kiegészítő fedezet létrejöttéhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés vagy a kiegészítő fedezet a biztosítási időszak végével megszűnik. A szerződés megszűnésére nem kerül sor, ha a biztosított a szerződésbe belép.

A szerződő kiegészítő életbiztosítási, vagy egészségbiztosítási fedezet létrejöttére vonatkozó kezdeményezése esetén a biztosító jogosult egészségi nyilatkozat kitöltését vagy orvosi vizsgálat elvégzését előírni. Az orvosi vizsgálat költségét a biztosító viseli. A biztosított az elvégzett orvosi vizsgálatok eredményét az egészségügyről szóló törvény alapján az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.

28. A kiegészítő biztosítási szerződés tartamának kezdete megegyezik az alapbiztosítás tartamának kezdetével.

Ha a kiegészítő biztosítási fedezet az alapbiztosítás létrejötténél későbbi időpontban jön létre, akkor a kiegészítő biztosítási fedezet tartamának kezdete a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttét követő hónap első napja.

A kiegészítő biztosítási szerződés és a kiegészítő biztosítási fedezetek hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

29. A kiegészítő biztosítási szerződés, illetőleg a kiegészítő biztosítási fedezet érvényesen létrejön és hatályba lép az azt követő napon 0 órakor, amikor

a) a szerződő ajánlatot tesz, vagy

b) a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttét kezdeményező nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezik.

A biztosítónak a kiegészítő biztosítási szerződésre, illetőleg a kiegészítő biztosítási fedezetre vonatkozó kockázatviselése – a várakozási időre vonatkozó rendelkezésekben foglalt eltérésekkel – az ajánlattételt követő napon 0 órakor, illetve a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttét kezdeményező nyilatkozat biztosítóhoz történő beérkezését követő hónap első napján 0 órakor kezdődik, feltéve, hogy a kiegészítő biztosítási szerződés, illetőleg a kiegészítő biztosítási fedezet létrejön.

A kiegészítő biztosítási szerződés hatálybalépésének napja megegyezik a szerződő által elsőként választott kiegészítő biztosítási fedezet hatálybalépésének időpontjával.

A jelen szerződési feltétel 24. pontjában rögzített esetben a kiegészítő biztosítási szerződés és fedezet az ajánlatnak, illetve a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttét kezdeményező nyilatkozatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadásának időpontjában lép hatályba. A biztosító kockázatviselése az ajánlatnak, illetve a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttét kezdeményező nyilatkozatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjában kezdődik meg, feltéve ha a szerződés létrejön.

A biztosító előzetes fedezetvállalására (a szerződés létrejötte előtti kockázatvállalására) nincs lehetőség.

A kiegészítő biztosítási szerződés biztosítottainak, a kiegészítő biztosítási fedezeteknek és a biztosítási összegeknek a megváltoztatása

30. A szerződőnek joga van a szerződés tartama alatt tetszőleges időpontban

a) a kiegészítő biztosítási szerződésben szereplő biztosított biztosítottként való megnevezésének visszavonására, mellyel az adott biztosítottra vonatkozó kiegészítő biztosítási fedezet a szerződő erre irányuló nyilatkozatának a biztosítóhoz történő beérkezése hónapjának utolsó napjával megszűnik,

b) új biztosított megjelölésére és rá vonatkozóan új kiegészítő biztosítási fedezetek létrejöttének kezdeményezésére,

c) a kiegészítő biztosítási szerződésben szereplő biztosítottra vonatkozóan új kiegészítő biztosítási fedezetek létrejöttének kezdeményezésére,

d) kiegészítő biztosítási fedezetek megszüntetésére,

e) a kiegészítő biztosítási fedezetek biztosítási összegeinek megváltoztatására.

31. A 30. b) pont alapján új biztosított kijelölése csak a rá vonatkozó biztosítási fedezet létrejöttével együtt érvényes.

A szerződő egyidejűleg legfeljebb 10 biztosítottat jelölhet a szerződésbe.

A 30. b), c) és e) pontban foglalt változtatáshoz a biztosított hozzájárulása szükséges.

A főbiztosítottra vonatkozó kiegészítő életbiztosítási fedezet 30. d) pont szerinti megszüntetésével az Allianz Gondoskodás Programok Kockázati Célra alapbiztosítási szerződés is megszűnik.

A kiegészítő biztosítási fedezetre vonatkozó biztosítási összeg megváltoztatásával, annak hatályától a kiegészítő biztosítási fedezet havi költsége is változik.

A 30. pontban foglalt változtatások végrehajtására a biztosítási fedezet tartamának kezdetét követő 3 éven belül akkor van mód, ha a változtatást követően a biztosítási fedezet költsége a változtatás előttinél nem kevesebb.

A 30. b) és c) pontban foglalt változtatás végrehajtásához, valamint az e) pontban foglalt változtatás esetén a kiegészítő biztosítási fedezetek biztosítási összegeinek emeléséhez a felek közös megegyezése szükséges. A biztosító 15 napon belül, ha egyedi kockázatelbírálás szükséges, akkor 60 napon belül elbírálja a szerződő kezdeményezését.

A 30. pontban foglalt változtatásokat a szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatban kezdeményezheti.

32. A 30. a) és d) pontban foglalt változtatás végrehajtásáért, annak időpontjában a biztosító

jogosult a hatályos „B” jelű Kondíciós lista 3.4. pontjában foglalt költséget érvényesíteni a szerződő egységszámláján. A költség a biztosító által a szerződés szerinti biztosítási szolgáltatás teljesítéséért járó díjon/költségen felüli többletköltség.

33. A kiegészítő biztosítási szerződés 30. pontban foglalt változtatása az erre vonatkozó igény beérkezését követő hónap első napjától kezdődően hatályos, feltéve, hogy a biztosító az igényt írásban elfogadta. A kiegészítő biztosítási szerződés megváltoztatására vonatkozó igény teljesítéséhez a biztosító elfogadó nyilatkozata nem szükséges a

30. a) és d) pontban foglalt esetben, valamint a biztosítási összeg csökkentése esetén.

A szerződőnek a kiegészítő biztosítási szerződés 30. pontban foglalt változtatására irányuló igényének elutasítását a 25. pontban foglaltak figyelembe vételével a biztosító nem köteles megindokolni.

34. Abban az esetben, ha a szerződő a jelen szerződési feltételek alapján létrejött kiegészítő életbiztosítási, vagy egészségbiztosítási fedezetek

30. b), c) vagy e) pontban foglalt változtatására vonatkozóan írásbeli igényt nyújt be a biztosítóhoz, akkor a biztosító az igény elbírálásához jogosult egészségi nyilatkozat kitöltését, vagy orvosi vizsgálat elvégzését előírni. Az orvosi vizsgálat költségét a biztosító viseli. A biztosított az elvégzett orvosi vizsgálatok eredményét az egészségügyről szóló törvény alapján az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.

35. Nem tekintendők a szerződés módosításának azok a rendelkezések, amelyekre a szerződőt a jelen szerződési feltételek, a kiegészítő biztosítási fedezetek Különös Szerződési Feltételei, valamint az Allianz Gondoskodás Programok Kockázati Célra Általános és Xxxxxxx Szerződési Feltételei feljogosítják, függetlenül attól, hogy a változtatáshoz szükséges-e a biztosító elfogadó nyilatkozata.

A közlési és változásbejelentési kötelezettség

36. A szerződő és a biztosított köteles a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttekor, majd azt követően a szerződés tartama alatt, illetőleg a 30. b), c) és e) pontban foglalt esetekben a biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a biztosítási kockázat elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre a biztosító a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttekor kérdést tett fel, és amelyet a szerződő, vagy a biztosított ismert vagy ismernie kellett.

37. A biztosítottnak a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttéhez adott hozzájárulása egyben annak a kötelezettségnek a vállalását is jelenti, hogy

a) a kockázatelbíráláshoz szükséges orvosi vizsgálatoknak aláveti magát,

b) a közölt adatok ellenőrzését a biztosító részére lehetővé teszi.

38. Az élet- és/vagy egészségbiztosítási kockázat elvállalása szempontjából lényeges kérdésnek minősülnek azok a kérdések, amelyeket a biztosító az orvosi vizsgálat során tesz fel, vagy amelyekre az egészségi nyilatkozatban rákérdez. A szerződő és a biztosított köteles a jelen pontban meghatározott vizsgálat és nyilatkozat megtétele során feltett kérdésekre adott válaszok változása esetén a biztosítót ezen változásokról 15 napon belül írásban tájékoztatni.

A biztosító a biztosítási kockázat elvállalása szempontjából más lényeges kérdésben is kérhet tájékoztatást a szerződőtől és a biztosítottól. Ilyen lényeges kérdésnek minősül az amerikai adózók nemzetközi azonosítását célzó törvénynek (FATCA) való megfelelés , illetve az ügyfél-átvilágítás érdekében végzett adatellenőrzés, valamint ügyfél- átvilágítási adatokban bekövetkezett változás.

Amennyiben a szerződő/biztosított bármely közvetlen vagy közvetett tulajdonosa felkerül az Egyesült Nemzetek bármely határozata vagy az Európai Unió, az Egyesült Királyság vagy az Egyesült Államok kereskedelmi vagy gazdasági szankciókra (pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekre) vonatkozó törvénye vagy szabályozása szerint meghatározott szankciós listára, úgy azt a szerződő/ biztosított köteles haladéktalanul, de legkésőbb a szankciós listára való felkerüléstől számított 3 napon belül bejelenteni.

39. Amennyiben a biztosító a szerződéskötést, illetve az élet- és/vagy egészségbiztosítási fedezet létrejöttét követően szerez tudomást a szerződéskötéskor, vagy a fedezet létrejöttekor már fennállott lényeges körülményről, vagy a lényeges körülményekben, kérdésekben bekövetkezett változásról és ezek a biztosító kockázatának jelentős növekedését eredményezik, úgy a biztosító jogosult a kiegészítő élet- és/vagy egészségbiztosítási fedezetet a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül módosítani vagy azt 30 napra írásban felmondani.

Ha a szerződésben több kiegészítő biztosítási fedezet, vagy több biztosított van, és a biztosító kockázatának jelentős növekedése nem érinti az összes fedezetet vagy biztosítottat, úgy a biztosító csak az érintett fedezetek és biztosítottak

vonatkozásában élhet a fenti módosítási vagy felmondási jogával.

Ha a szerződő a biztosító módosító javaslatát nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a kiegészítő élet- és/vagy egészségbiztosítási fedezet a módosító javaslat kézhezvételétől számított 30. napon megszűnik.

A fenti jogkövetkezmények csak akkor alkalmazhatóak, ha ezekre a biztosító a módosító javaslatban a szerződő figyelmét felhívta, és a szerződés vagy az élet- és/vagy egészségbiztosítási fedezet létrejöttétől, valamint a lényeges körülményekben, kérdésekben bekövetkezett változások bejelentésére nyitva álló határidőtől kevesebb, mint 5 év telt el. Az 5 éves időszak a változásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.

40. A biztosított, illetve a szerződő

a) a biztosítónak a 38. és a 39. pont szerinti, írásban vagy szóban feltett kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő és aláírt válaszával, valamint

b) telefonon tett nyilatkozatával

eleget tesz a közlési kötelezettségének.

Az orvosi vizsgálat nem mentesít a közlési kötelezettség megsértésének jogkövetkezményei alól.

A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

41. Ha a biztosítónak a 38. és 39. pont szerinti kérdéseire adott tájékoztatás valótlannak bizonyulna (a közlési kötelezettség megsértése), a biztosító fizetési kötelezettsége nem áll be

a) a kiegészítő biztosítási fedezetre vonatkozóan, illetve

b) a kiegészítő biztosítási fedezet biztosítási összegének emelésekor az emelés előtti és utáni biztosítási összegek különbözetére vonatkozóan. Ebben az esetben a biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól.

Ha a szerződésben több kiegészítő biztosítási fedezet, vagy több biztosított van, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése nem érinti az összes fedezetet vagy biztosítottat, úgy a biztosító csak az érintett fedezetek és biztosítottak vonatkozásában mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól.

A biztosító fizetési kötelezettsége beáll

a) a kiegészítő biztosítási fedezetre vonatkozóan, illetve

b) a kiegészítő biztosítási fedezet biztosítási összegének emelésekor az emelés előtti és utáni biztosítási összegek különbözetére vonatkozóan, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttekor vagy a kiegészítő biztosítási fedezet biztosítási összegének emelésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

42. A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosítónak a biztosítási szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettsége, ha a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttétől, vagy a kiegészítő biztosítási fedezetre vonatkozó biztosítási összeg emelése esetén annak időpontjától a biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 év már eltelt.

43. A közlési, illetőleg a változásbejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli, egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

III. A kiegészítő biztosítási fedezet költsége

44. A szerződő által választott kiegészítő biztosítási fedezet költségét, mely a biztosító által vállalt szolgáltatás ellenértéke, a biztosító a szerződő egységszámláján elhelyezett, rendszeres díjból képzett egységek számának csökkentésével érvényesíti. A költség levonásának esedékességét és az egységek átváltásának árfolyamát az Allianz Gondoskodás Programok Általános Szerződési Feltételeinek 49.b) pontja tartalmazza.

45. A kiegészítő biztosítási fedezet – a biztosított aktuális életkorától függő – egységnyi költségét az Általános Szerződési Feltételek 2. számú melléklete tartalmazza, amely a szerződés része. A biztosító a kiegészítő biztosítási fedezet költségét a jövőre nézve egy biztosítási évre határozza meg, a biztosítottra vonatkozó – az Általános Szerződési Feltételek 2. számú melléklete alapján számított – engedménnyel nem csökkentett egységnyi költség a biztosítási éven belül nem változik.

46. A kiegészítő biztosítási fedezet költsége a biztosítót a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttétől annak megszűnéséig illeti meg.

A kiegészítő biztosítási fedezet költségének minimuma, a költség módosítása

47. A biztosító meghatározza az egy biztosítottra vonatkozó kiegészítő biztosítási fedezet minimális havi költségét. A kiegészítő biztosítási fedezet költsége nem lehet alacsonyabb a költség esedékességének napján hatályos „B” jelű Kondíciós lista 3.1. pontjában szereplő értéknél. A biztosító a kiegészítő biztosítási fedezet minimális havi költségét a kiegészítő biztosítási fedezet engedménnyel nem csökkentett költsége alapján állapítja meg.

48. A biztosító jogosult a kiegészítő biztosítási fedezet minimális havi költségét módosítani, a „B” jelű Kondíciós lista módosítására vonatkozó, az Allianz Gondoskodás Programok Kockázati Célra Általános Szerződési Feltételeinek VIII. fejezetében foglalt szabályok szerint.

Amennyiben a „B” jelű Kondíciós lista módosítása következtében, az abban meghatározott minimális költség meghaladja a biztosítottra vonatkozó kiegészítő biztosítási fedezet(ek) költségét, akkor a biztosító a biztosítottra vonatkozó költséget jogosult a minimális költségre megemelni úgy, hogy a költség(ek összege) megegyezzen a minimális költséggel. Amennyiben a kiegészítő biztosítási szerződésben egy biztosítottra vonatkozóan több kiegészítő biztosítási fedezet van érvényben, akkor az egyes kiegészítő biztosítási fedezetek költsége olyan arányban emelkedik, ahogy az emelt minimális költség a biztosítottra érvényes költséghez aránylik. A biztosító a kiegészítő biztosítási fedezet(ek) költségének emelésével megegyező arányban, a költség emelésével egy időben, az adott fedezetre vonatkozó biztosítási összeget is megemeli.

A kiegészítő biztosítási fedezet módosított minimális havi költsége a „B” jelű Kondíciós lista változása hatálybalépésének időpontjában lép érvénybe.

A biztosító a kiegészítő biztosítási fedezet minimális havi költségének változásáról annak hatályba lépése előtt legalább 30 nappal írásban értesíti a szerződőt.

49. Ha a szerződő a 48. pont szerinti értesítésben foglalt emelt minimális havi költséget nem fogadja el, az adott biztosítottra vonatkozó kiegészítő biztosítási fedezeteket – a Kondíciós lista változásának hatályba lépését megelőző 15. napig, a Kondíciós lista változásának hatályba lépésével – írásban felmondhatja, a jelen Általános Szerződési Feltételek 56. b) pontjában foglaltak szerint.

Engedmény a kiegészítő biztosítási fedezet költségéből több biztosított esetén

50. Ha a kiegészítő biztosítási szerződésben több biztosítottra is vonatkozik kiegészítő biztosítási fedezet, akkor a 2. számú és sorszámát tekintve minden további biztosítottra vonatkozó kiegészítő biztosítási fedezetek – 2. számú mellékletben foglalt – biztosítási költsége a költség esedékességének napján hatályos „B” jelű Kondíciós lista 3.2. pontjában szereplő engedménnyel csökken.

51. Amennyiben a kiegészítő biztosítási szerződés tartama során a szerződő rendelkezése alapján vagy egyéb ok miatt az 1. számú biztosítottra szóló kockázatviselés megszűnik és helyére a 2. számú biztosított lép, akkor ez utóbbi biztosítottra vonatkozó kiegészítő biztosítási fedezet biztosítási költségére a továbbiakban nem érvényes az 50. pontban szereplő kedvezmény.

IV. Az értékkövetés

52. A kiegészítő biztosítási fedezetekre vonatkozó biztosítási összeg tekintetében a biztosító évente – amennyiben a kiegészítő biztosítási szerződés tartama a 17. pontban foglaltak szerint meghosszabbodik –, írásban, a szerződés évfordulójától kezdődő hatállyal felajánlja a szerződőnek a biztosítási összeg értékkövetéssel történő emelésének lehetőségét.

53. A szerződőnek lehetősége van a kiegészítő biztosítási fedezetek biztosítási összegének emelését a biztosító által felajánlott értékkövetéstől eltérő mértékben is kezdeményezni, illetve a biztosítási összeg változatlanul hagyásával az értékkövetést elutasítani. Amennyiben a szerződő által megjelölt emelt biztosítási összeg meghaladja a biztosító által felajánlott valamennyi értéket, a biztosító jogosult a szerződő kezdeményezését elutasítani, illetőleg egészségi nyilatkozat kitöltését vagy orvosi vizsgálat elvégzését előírni, mely utóbbiak alapján a biztosító dönt az eltérő mértékű emelés elfogadásáról. Az orvosi vizsgálat költségét a biztosító viseli. A biztosított az elvégzett orvosi vizsgálatok eredményét az egészségügyről szóló törvény alapján az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.

A kiegészítő biztosítási fedezetek biztosítási összegének emelésével a kiegészítő biztosítási fedezetek költsége is emelkedik, az Általános Szerződési Feltételek 2. számú mellékletében foglaltak szerint.

54. A biztosító – amennyiben a kiegészítő biztosítási szerződés tartama a 17. pontban foglaltak szerint meghosszabbodik – a szerződés évfordulója előtt legalább 45 nappal írásban értesíti a szerződőt az értékkövetés felajánlott mértékeiről és a kiegészítő biztosítási fedezet biztosítási összegének az évfordulótól kezdődően lehetséges változásairól.

A szerződő a biztosító jelen pont szerinti értesítésének kézhezvétele után, a szerződés évfordulóját megelőző 15. napig írásban értesítheti a biztosítót a biztosító által felajánlott mértékű értékkövetés elfogadásáról, attól eltérő mértékű értékkövetés kezdeményezéséről vagy a biztosítási összeg emelésének elutasításáról.

Amennyiben a szerződő a szerződés évfordulóját megelőző 15. napig

a) írásban értesíti a biztosítót a biztosítási összeg emelésének elutasításáról, vagy

b) az értékkövetés elfogadásáról, módosításáról vagy elutasításáról írásban nem értesíti a biztosítót, akkor a szerződés évfordulójától kezdődően a kiegészítő biztosítási fedezet költsége – a biztosítási összeg emelkedése nélkül – az Általános Szerződési Feltételek 2. számú melléklete szerint kerül megállapításra.

Ha a szerződő ugyan nyilatkozik arról, hogy a biztosító által felajánlott értékkövetést meghaladó mértékben kívánja emelni a biztosítási összeget, azonban a szerződés évfordulójáig a biztosító kérése ellenére nem bocsátja a biztosító rendelkezésére a biztosított által kitöltött és aláírt egészségi nyilatkozatot, vagy a biztosított nem veti alá magát az orvosi vizsgálatnak, akkor a szerződés évfordulójától kezdődően a kiegészítő biztosítási fedezet költsége – a biztosítási összeg emelkedése nélkül – az Általános Szerződési Feltételek 2. számú melléklete szerint kerül megállapításra.

A kiegészítő biztosítási fedezet költsége – a választott fedezet típusától függően – az évfordulótól a biztosított aktuális életkorának megfelelően emelkedhet.

V. Maradékjogok

55. A jelen szerződési feltételek alapján megkötött kiegészítő biztosítási szerződés maradékjogokkal nem rendelkezik, azaz visszavásárlására, díjnemfizetés miatti díjmentesítésére nincs lehetőség.

Tájékoztatjuk, hogy társaságunk a kiegészítő életbiztosítási fedezetre nem vállal tőke-, illetve hozamgaranciát.

VI. A kiegészítő biztosítási szerződés és a kiegészítő biztosítási fedezetek megszűnése

56. A jelen szerződési feltételek szerint létrejött kiegészítő biztosítási szerződés megszűnik az alapbiztosítási szerződés megszűnésével.

A jelen szerződési feltételek alapján létrejött kiegészítő biztosítás biztosítottjára vonatkozó kiegészítő biztosítási fedezet megszűnik

a) annak a hónapnak az utolsó napjával, amikor a biztosított halála bekövetkezett,

b) a kiegészítő biztosítási fedezet szerződő általi, bármelyik hónap végére írásban történő felmondásával (a felmondási idő 30 nap),

c) a tartam végén, d) a kiegészítő biztosítási szerződésben szereplő biztosított biztosítottként való megnevezésének visszavonásával a 30. a) pont szerint,

e) a kiegészítő baleset-biztosítási fedezetnek a biztosító részéről bármelyik hónap végére, írásban történő felmondásával (a felmondási idő 30 nap),

f) a biztosítási időszak végével, ha a biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban visszavonja,

g) a szerződésnek a biztosított 71. életéve betöltését követő évfordulóján, a kiegészítő életbiztosítási fedezet kivételével,

h) az 57. és 58. pontban foglalt esetben,

i)ha a kiegészítő biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a lehetetlenülés, érdekmúlás bekövetkezésének napjával,

j) a kiegészítő biztosítási fedezetek Különös Szerződési Feltételeiben meghatározott egyéb esetekben,

k) ha a biztosító elfogadó nyilatkozata nélkül létrejött kiegészítő biztosítási fedezet lényeges kérdésben eltér a biztosító Általános és Különös Szerződési Feltételétől, akkor a biztosító a kiegészítő fedezet létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a kiegészítő biztosítási fedezetet az Általános és Különös Szerződési Feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, akkor a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a kiegészítő biztosítási fedezetet 30 napra írásban felmondhatja. A kiegészítő biztosítási fedezet a

felmondást követő 30. nap utáni első napon szűnik meg.

l) ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt valamely kiegészítő biztosítási fedezet vonatkozásában a biztosítási esemény bekövetkezik, bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszűnik, illetve a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik vagy abiztosítási érdek megszűnik, a lehetetlenülés, érdekmúlás bekövetkezésének napjával.

A g) pontban foglaltak szerint a biztosítottra vonatkozó kiegészítő életbiztosítási fedezet a biztosított 71. életéve betöltését követően is érvényben marad. A fennálló életbiztosítási fedezet(ek)re a továbbiakban a jelen szerződési feltételek érvényes(ek).

A kiegészítő biztosítási szerződésben foglalt egyes kiegészítő biztosítási fedezetek megszűnése – a főbiztosítottra vonatkozó kiegészítő életbiztosítási fedezet kivételével – nem vonja maga után a kiegészítő biztosítási szerződés megszűnését. A főbiztosítottra vonatkozó kiegészítő életbiztosítási fedezet megszűnésével a kiegészítő biztosítási szerződés és az Allianz Gondoskodás Programok Kockázati Célra mint alapbiztosítási szerződés is megszűnik.

A kiegészítő biztosítási fedezet megszűnésével a biztosítónak a kiegészítő biztosítási fedezet vonatkozásában fennálló kockázatviselése is véget ér.

A kiegészítő életbiztosítási fedezetet – a biztosító kockázatának jelentős növekedését kivéve – a biztosító nem mondhatja fel.

A kiegészítő egészségbiztosítási fedezetet a biztosító rendes felmondással nem szüntetheti meg.

57. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

A kiegészítő életbiztosítási fedezet felmondása

58. A kiegészítő életbiztosítási fedezetet önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a biztosítási fedezet létrejöttéről és a szerződő felmondási jogáról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a kiegészítő életbiztosítási fedezetet írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 15 napon belül a szerződő által a kiegészítő életbiztosítási fedezettel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni. Ennek keretében a biztosító a kiegészítő életbiztosítási fedezetnek a szerződő egységszámlájáról levont költségét téríti vissza, egységszámla-jóváírás formájában. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.

Kizárások

59. Nem biztosítási esemény, ha a biztosított halála, balesete vagy betegsége

a) háborús, polgárháborús vagy harci eseményben, megszállás során, külső ellenség cselekménye során, ellenségeskedés során vagy

– hadüzenettel vagy anélkül – végrehajtott hadműveletben, felkelésben, lázadásban, forrongásban, zavargásban vagy népfelkeléshez, népi megmozduláshoz vezető zavargásban, katonai felkelésben, forradalomban, való részvétellel összefüggésben,

b) katonai vagy egyéb hatalomátvételben, katonai közigazgatás, szükségállapot során vagy bármely olyan eseményben, amely a katonai közigazgatás vagy szükségállapot kihirdetéséhez vagy fenntartásához vezet (kivéve azt az esetet, ha erre hivatali vagy közszolgálati kötelezettség teljesítése miatt került sor),

c) a biztosított terrorcselekményben való tevőleges részvétele miatt,

d) közvetlenül vagy közvetve bármely terrorcselekmény következményeként, vagy azzal kapcsolatosan, kivéve a jelen pontban foglalt esetekben,

e) atommag szerkezeti módosulása, illetőleg radioaktív sugárzás vagy egyéb ionizáló sugárforrás hatása miatt (ha azt nem terápiás célból vette igénybe)

f) atom, biológiai vagy vegyi fegyverek, vagy radioaktív, biológiai vagy vegyi anyagok használatára közvetlenül vagy közvetetten visszavezethető okból, – vállalati telephelyek és más ingatlanok (pl. atomerőmű, újrafeldolgozó

üzem, állandó vagy ideiglenes hulladéklerakók, kutató reaktorok, raktárak vagy gyárak), vagy ezek részei, telkek, mozgatható eszközök (pl. szállító vagy tároló konténerek) elleni támadás vagy az ezekbe történő szándékos behatolás miatt, mely radioaktivitás, illetve atom, biológiai vagy vegyi eredetű hadianyagok vagy alkotórészek kibocsátásához vezet,–

következett be, vagy a fentiekkel közvetett vagy közvetlen összefüggésben következett be.

Az a) és a b) pont alapján a biztosító kockázatvállalása nem terjed ki a közvetlenül vagy közvetve bármely felsorolt esemény által okozott, illetve eseményből eredő, vagy azzal kapcsolatosan bekövetkező bármely természetű káreseményre tekintet nélkül az ahhoz hozzájáruló, egyidejűleg vagy egymást követően bekövetkező okra, vagy eseményre.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást az a) és b) pontban felsorolt események megfékezése, megelőzése, elfojtása, csökkentése érdekében kifejtett, vagy azokkal bármilyen kapcsolatban álló tevékenység által közvetlenül vagy közvetve okozott, vagy abból eredő, illetve ahhoz kapcsolódó bármilyen természetű káreseményre.

A c) és a d) pontban szereplő terrorizmus alapján a biztosító kockázatvállalása nem terjed ki a közvetlenül vagy közvetve bármilyen terrorcselekmény által okozott, illetve terrorcselekményből eredő, vagy azzal kapcsolatosan bekövetkező bármely természetű káreseményre tekintet nélkül az ahhoz hozzájáruló, egyidejűleg vagy egymást követően bekövetkező okra, vagy eseményre.

Jelen szerződési feltételek szempontjából terrorcselekmény bármely erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális és immateriális javakra, az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politika, vallási, ideológiai, illetve etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

A biztosító nem vállal kockázatot semmilyen káreseményre, amelyet közvetlenül vagy közvetve a terrorcselekmény megfékezése, megelőzése, elfojtása, csökkentése érdekében kifejtett, vagy a terrorcselekménnyel bármilyen kapcsolatban álló tevékenység okozott, vagy abból ered, illetve ahhoz kapcsolódóan következett be.

A biztosító abban az esetben sem nyújt szolgáltatást, ha az f) pontban szereplő támadás vagy behatolás az információs technológia eszközeinek használatával következett be.

60. A biztosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki az olyan eseményre, kárra/nem vagyoni sérelemre (beleértve különösen bármely sérülést, betegséget, egészségügyi ellátás során felmerült költséget, jogi védekezési költséget, egyéb költségeket és kiadásokat), amely közvetve vagy közvetlenül világméretű járványos fertőző betegséggel vagy az attól való fenyegetettséggel összefüggésben következett be, függetlenül attól, hogy a kár/nem vagyoni sérelem bekövetkezéséhez bármely egyidejűleg felmerülő egyéb ok is hozzájárult.

Fertőző betegségnek minősül minden olyan betegség, amely bármely anyag vagy közvetítő útján, bármely organizmusról más organizmusra képes átterjedni, amennyiben

a) az anyag vagy közvetítő tartalmaz különösen, de nem kizárólagosan vírust, baktériumot, parazitát vagy más organizmust vagy ezek bármely variációját függetlenül attól, hogy élőnek tekintendők-e vagy sem, és

b) az átterjedés módja, akár közvetve, akár közvetlenül, különösen, de nem kizárólagosan, levegő, test váladék útján vagy az átterjedés bármely felületen, tárgyon keresztül történik, akár szilárd, folyadék vagy gáznemű, vagy organizmusok közötti, és

c) a fertőzés, közvetítő anyag, vagy egyéb közvetítő közeg az élet, testi épség, egészség sérülését, érzelmi stresszt, egészségkárosodást, életminőség károsodást, vagy vagyoni kárt okoz, vagy azzal fenyeget.

Járványos fertőző betegségnek minősül egy adott fertőző betegségnek a vártnál szignifikánsan gyakoribb vagy egy meghatározott küszöbszintet meghaladó előfordulása egy adott területen, illetve közösségben, egy meghatározott időtartam alatt, vagy legalább két egymással összefüggő eset, amely összefüggés járványügyi bizonyítékkal alátámasztható.

Világméretű járványos fertőző betegségnek minősül a WHO által hivatalosan ilyennek nyilvánított betegség.

Egyebekben a biztosítási szerződési feltételek rendelkezései irányadók.

61. A kiegészítő életbiztosítási, baleset-biztosítási és/vagy a kiegészítő egészségbiztosítási fedezet

esetén a biztosító nem teljesít szolgáltatást, ha a biztosítási esemény a biztosítottnak

a) orvosi javallat nélküli vagy nem az előírt adagolásban való gyógyszerszedése miatt,

b) ittas állapotával vagy kábító-, illetve egyéb bódulatot keltő szerek hatása alatti állapotával okozati összefüggésben,

c) elme- vagy tudatzavarával, bármilyen okú eszméletvesztésével, illetve , baleset- biztosítási és/vagy a kiegészítő egészségbiztosítási fedezet esetén öngyilkosságával, vagy annak kísérletével okozati összefüggésben, kiegészítő életbiztosítási fedezet esetén a fedezet tartamának kezdetétől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkosságával összefüggésben,

d) a testén saját maga vagy hozzájárulásával mások, de nem orvosi szakképzettséggel rendelkező személyek által végzett gyógyító célú kezelés és beavatkozás folytán előidézett testi károsodása következtében (kivéve, ha erre valamely biztosítási esemény miatt kerül sor), vagy

e) szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben,

f) jogosítvány nélküli gépjárművezetése miatt, illetve

g) hivatásos, vagy amatőr sportolóként gyakorolt sporttevékenység (mérkőzés, verseny, edzés) során elszenvedett balesete, valamint szervezett tömegsport-tevékenység közben történt balesetével (sportbaleset) összefüggésben

következett be.

Hivatásos sportoló az, aki sportszervezettel létesített munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, továbbá megbízási szerződés alapján jövedelemszerzési céllal sporttevékenységet folytat, és rendelkezik hivatásos sportolói engedéllyel. Amatőr sportolónak minősül mindenki, aki nem jövedelemszerzés céljából bármely magyarországi, vagy külföldi sportklub, sportszövetség, sportegyesület vagy más sportszervezet által kiállított, a versenyrendszerben illetve a versenyeken részvételre jogosító, versenyengedélyt is magában foglaló versenyigazolvánnyal rendelkezik.

Szervezett tömegsport-tevékenységnek minősül minden olyan rendezvény, melynek keretében a résztvevők sport tevékenységet végeznek, a rendezvényt nem a szerződő fél szervezi és előzetes nevezéshez vagy bármilyen egyéb előzetes regisztrációhoz kötött.

62. A kiegészítő baleset-biztosítási fedezet vonatkozásában nem terjed ki a biztosító

fedezetvállalása a baleset előtt bármely okból már károsodott, sérült, csonkolt, illetőleg funkciójában korlátozott testrészekre, szervekre.

A biztosító mentesülése

63. A kiegészítő életbiztosítási fedezet vonatkozásában a biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosított halála a kedvezményezett szándékos magatartása miatt következett be. Ebben az esetben a biztosítónak az adott biztosítottra, a jelen Általános Szerződési Feltételek alapján kötött kiegészítő életbiztosításra szóló kockázatviselése a biztosított halála hónapjának utolsó napjával kifizetés nélkül szűnik meg.

64. A biztosítónak a kiegészítő életbiztosítási fedezet vonatkozásában fennálló kockázatviselése a biztosítási szolgáltatás teljesítése nélkül szűnik meg az adott biztosítottra vonatkozóan, ha a biztosított

a) szándékosan elkövetett, súlyos bűncselekménye folytán azzal összefüggésben, illetőleg

b) a szerződés, illetve a kiegészítő biztosítási fedezet létrejöttét követő 2 éven belül elkövetett öngyilkosság következtében halt meg.

65. A kiegészítő baleset-biztosítási fedezet vonatkozásában a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosítási esemény

a) a kedvezményezett szándékos magatartásának következménye, vagy

b) a biztosított olyan balesetével függ össze, amelyet a biztosított, a szerződő vagy a szerződővel, illetőleg a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó jogellenesen és szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozott.

66. A kiegészítő egészségbiztosítási fedezet vonatkozásában a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosítási esemény a biztosított olyan sérülésével, betegségével, illetőleg balesetével függ össze, amelyet

a) a biztosított szándékosan vagy súlyosan gondatlanul önmagának okozott, ideértve a tudatzavarban való elkövetést is, vagy

b) a biztosított, a szerződő vagy a szerződővel, illetőleg a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott.

A kiegészítő biztosítási fedezet költségének visszatérítése és a várakozási idő

67. Ha a kiegészítő biztosítási fedezet megszűnik, a biztosító a szerződő egységszámláján történő jóváírás formájában, a rendszeres díjak befektetésére szolgáló eszközalapban a levonás napjára érvényes árfolyamon visszatéríti a szerződőnek azt a biztosítási költséget, amelyet az egységszámláról a kiegészítő biztosítási fedezet megszűnése utáni időszak kockázatviselésére, korábban levont.

Életbiztosítás esetén

68. Ha a kiegészítő életbiztosítási fedezet létrejötte, vagy a kiegészítő életbiztosítási fedezet biztosítási összegének emelése esetén a biztosító a kockázatot orvosi vizsgálat nélkül vállalja, majd ezt követően a biztosított halála az adott fedezetre vonatkozó kockázatviselés kezdetét, vagy a kiegészítő életbiztosítási fedezetre vonatkozó biztosítási összeg emelésének hatályát követő 2 hónapon belül (várakozási idő) következik be és,

a) ha a biztosított nem azonos a főbiztosítottal, akkor

· a kiegészítő életbiztosítási fedezet létrejöttét követően a biztosító a kiegészítő életbiztosítási fedezetre vonatkozó biztosítási összeg kifizetése helyett, az adott biztosítottra szóló kiegészítő életbiztosítási fedezetre addig az egységszámláról levont biztosítási költséget visszatéríti a szerződőnek az egységszámlán történő jóváírás formájában, a rendszeres díjak befektetésére szolgáló eszközalapban

· a kiegészítő életbiztosítási fedezetre vonatkozó biztosítási összeg emelését követően a biztosító az emelt biztosítási összeg kifizetése helyett, az emelést megelőző biztosítási összeget fizeti ki, valamint az emelést követő és az azt megelőző biztosítási összeg különbözetére, az adott biztosítottra addig az egységszámláról levont biztosítási költséget visszatéríti a szerződőnek, az egységszámlán történő jóváírás formájában, a rendszeres díjak befektetésére szolgáló eszközalapban.

A költség visszatérítésével a kiegészítő életbiztosítási fedezet megszűnik.

b) ha a biztosított azonos a főbiztosítottal, akkor

· a kiegészítő életbiztosítási fedezet létrejöttét követően a biztosító a kiegészítő életbiztosítási fedezetre vonatkozó biztosítási összeg kifizetése helyett, a főbiztosítottra szóló kiegészítő életbiztosítási fedezetre addig az egységszámláról levont biztosítási költséget hozzáadja az alapbiztosítás alapján teljesítendő kifizetéshez, és ennek összegét fizeti ki az alapbiztosítás kedvezményezettjének,

· a kiegészítő életbiztosítási fedezetre vonatkozó biztosítási összeg emelését követően a biztosító az emelt biztosítási összeg kifizetése helyett, az emelést megelőző biztosítási összeget fizeti ki, valamint az emelést követő és az azt megelőző

biztosítási összeg különbözetére, a főbiztosítottra addig az egységszámláról levont biztosítási költséget hozzáadja az alapbiztosítás alapján teljesítendő kifizetéshez, és ennek összegét fizeti ki az alapbiztosítás kedvezményezettjének.

A főbiztosított halálának bejelentésével mind az alapbiztosítási, mind a kiegészítő biztosítási szerződés megszűnik, az Allianz Gondoskodás Programok Kockázati Célra Általános Szerződési Feltételeinek 60. a) pontjában és a jelen Általános Szerződési Feltételek 56. pontjában foglaltak szerint.

69. Ha a kiegészítő életbiztosítási fedezet orvosi vizsgálattal jött létre, akkor a fedezetre a 2 havi várakozási idő nem vonatkozik. E fedezet létrejöttére és hatálybalépésére az általános rendelkezések az irányadók.

70. Ha a kiegészítő életbiztosítási fedezet esetén várakozási időn belül következik be a biztosítási esemény, a biztosító a biztosítási szolgáltatást akkor teljesíti, ha a biztosítási esemény baleset vagy heveny fertőző betegség következménye.

A heveny fertőző betegségek felsorolását az Általános Szerződési Feltételek 1. számú melléklete tartalmazza.

71. A kiegészítő baleset-biztosítási és egészségbiztosítási fedezetre a biztosító nem alkalmaz várakozási időt.

VII. A szerződő felek kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezte után

72. A kockázatviselés ideje alatt a kiegészítő biztosítási fedezetek Különös Szerződési Feltételei szerint bekövetkezett biztosítási eseményt, annak bekövetkeztétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, csatolni kell a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges iratokat, valamint lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. Ennek elmulasztása esetén, amennyiben emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító megtagadhatja a kiegészítő biztosítási fedezetre vonatkozó biztosítási szolgáltatás teljesítését.

A biztosítási esemény az alábbi módon jelenthető be:

− személyesen,

− faxon, a x00-0-000-0000 számon,

− postai levélben – kérjük ez esetben levelét az alábbi címre küldje meg:

Allianz Hungária Zrt. Operációtámogatási osztály 1387 Budapest, Pf. 11

− e-mailben, az xxx@xxxxxxx.xx címre küldött levélben, ha az az e-mail cím, amiről az üzenetet küldték a küldő személyéhez kapcsolt, korábban rögzített cím.

73. A biztosító részére a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges dokumentumokat be kell nyújtani vagy be kell mutatni.

A biztosítási esemény igazolásához, valamint a biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez a biztosító az alábbi dokumentumok benyújtását, illetve bemutatását kérheti:

A) A haláleset bekövetkezését igazoló okiratok

a) a halotti anyakönyvi kivonat másolata,

b) halál esetén a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány (halottvizsgálati bizonyítvány) másolata,

B) Személyazonosító iratok

a) a közlekedési baleset esetén a járművezető biztosított érvényes jogosítványa, vagy jogosítvány hiányában a vezetésre jogosító irat kiállítására jogosult és illetékes minisztérium által kiadott hivatalos igazolás,

b) a szolgáltatás igénybevételére jogosult természetes személy személyazonosságát, jogi személy azonosítását szolgáló, igazoló iratok, okiratok, adatok így

– természetes személy esetén: személyazonosító igazolvány vagy útlevél vagy kártya formátumú vezetői engedély és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, továbbá adóazonosító dokumentum – pl. adókártya vagy nem magyar adóügyi illetőséggel és nem magyar adóazonosító jellel rendelkező természetes személy esetén az adóilletőség országa szerinti adóazonosítót tartalmazó dokumentum másolati példánya,

– jogi személy esetén: cégjegyzékszámot vagy nyilvántartási számot és adószámot tartalmazó 30 napnál nem régebbi cégkivonat, valamint adóazonosító dokumentum, továbbá nem magyar adóügyi illetőséggel és nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy

esetén az adóilletőség országa szerinti adóhatóság 30 napnál nem régebbi illetőségigazolásának másolati példánya),

c) a szolgáltatás igénybevételére jogosult jogi személynevében eljáró természetes személy eljárási jogosultságát igazoló dokumentumok,

C) Hatósági, hivatali okiratok

a) a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult bármilyen hatósági eljárás, vizsgálat során keletkezett helyszíni szemle jegyzőkönyve, szakvélemény, meghallgatási jegyzőkönyv, hatósági értesítés és igazolás,

b) a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult közigazgatási eljárás során keletkezett az eljárást lezáró jogerős határozat,

c) a közlekedési balesettel kapcsolatos hatósági iratok (jogosítvány, forgalmi engedély),

d) ha a szolgáltatásra jogosult a biztosított örököse, az öröklésről szóló jogerős közjegyzői vagy bírósági határozat, illetőleg öröklési bizonyítvány másolata,

e) ha a kifizetés vagy szolgáltatás igénybevételére jogosult személy kiskorú, akkor a képviseletében eljáró személy törvényes képviselői jogosultságának igazolása,

f) ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy gondnokság alatt áll, akkor a képviseletében eljáró gondnok személyazonosságát igazoló gyámhivatali határozat,

g) ha külön jogszabály előírja, gyámhivatali engedély a kifizetéshez,

D) Orvosi dokumentumok

a) a háziorvosi törzskarton és a kezelőkartonok másolata, a szakorvosi és kórházi kezelés dokumentumainak másolata,

b) Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és jogelődjeii által kiállított igazolások, valamint általa kezelt adatok,

c) egészségkárosodás esetén az azt igazoló orvosi dokumentumok, azaz az egészségkárosodás bejelentését megelőző utolsó, valamint a baleset bekövetkeztének időpontját követően készült összes orvosi dokumentum,

d) kórházi tartózkodást igazoló iratok, a zárójelentések és ambuláns kezelőlapok másolata,

e) a boncolási jegyzőkönyv másolata,

f) a műtét(ek) részletes leírását tartalmazó műtéti leírás(ok) másolata,

g) az ittassági vizsgálat eredményének hivatalos igazolása,

h) kábító, illetve egyéb bódulatot keltő szer hatásának vizsgálatáról készített hivatalos orvosi irat, vagy hatósági határozat,

i) orvosi diagnosztikai eljárások dokumentumai (pl. röntgen, MRI, CT),

j) égési sérülés bizonyításához orvosi vagy hatósági igazolás (tűzoltósági határozat),

k) az orvosi kezeléssel kapcsolatos valamennyi irat másolata,

E) A biztosítási szerződéssel kapcsolatos dokumentumok

a) a haláleset utáni orvosi jelentés,

b) a biztosítási esemény leírását tartalmazó részletes bejelentés,

c) a kiegészítő biztosítási fedezetek Különös Szerződési Feltételeiben előírt iratok,

d) meghatalmazott eljárása esetén meghatalmazás

e) adóköteles biztosítási szolgáltatás esetén a biztosító által levonandó adó mértékének megállapításához szükséges dokumentumok.

F) A kifizetéshez szükséges további dokumentumok

a) azonosítási adatlap

b) nyilatkozat a tényleges tulajdonosról,

c) nyilatkozat kiemelt közszereplői, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozói, vagy vele közeli kapcsolatban álló státuszról,

d) a kifizetésre vonatkozó utalási rendelkezés,

e) nyilatkozat adóilletőségről,

f) nem magyarországi adóügyi illetőség esetén a külföldi adóazonosító és az azt tartalmazó dokumentum másolati példánya (adóügyi illetékesség szerinti ország adó- vagy más hatósága által kiállított kétnyelvű igazolás – Certificate of Residency –, mely az adott országbeli adóazonosítót tartalmazza).

G) Örökös részére teljesítendő kifizetéshez szükséges további dokumentumok

a) A személyes adatok kezelése c. részben megjelölt iratok, az Örökösök adatainak kezelése kapcsán.

Külföldön bekövetkezett káresemény esetén a biztosító a dokumentumok magyar nyelvű – a szolgáltatás jogosultjának költségén elkészített – hiteles fordításának bemutatását kérheti.

A szolgáltatásra való jogosultság elbírálásához benyújtott dokumentumokat a biztosító a biztosított ezirányú kifejezett kérelme hiányában nem köteles visszaküldeni.

Az A-E) pontban felsoroltakon kívül a biztosított a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is jogosult a biztosítási esemény igazolására.

74. A biztosító jogosult ellenőrizni a biztosítási esemény bekövetkezte kapcsán a benyújtott orvosi dokumentumok tartalmát valamint felülvizsgálni a biztosított egészségi állapotát, az orvosi eljárás szükségességét és a gyógytartamot. A biztosított tudomásul veszi, hogy az egészségi állapot felülvizsgálatának részét képezheti a biztosító orvosa által végzett vizsgálat.

75. Egyedi esetekben a biztosító független orvos- szakértőt is felkérhet véleményadásra.

A biztosító jogosult az adatkezelésre vonatkozó szabályoknak megfelelően megőrizni az általa végeztetett orvosi vizsgálatok leleteit, valamint a biztosítással összefüggő iratokat.

76. A biztosító a biztosítási szolgáltatást (biztosítási összeget) a szolgáltatás iránti igény igazolásához szükséges utolsó irat, okmány kézhezvételét követő 15 napon belül fizeti ki az arra jogosultnak. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének minősül az átutalás, valamint a biztosítottnak, illetve a szolgáltatás jogosultjának kérése esetén, a biztosítónál érvényben lévő más biztosítási szerződés díjára való elszámolás is. A kifizetés napja az az időpont, amikor a fizetendő összeg a biztosító számlájáról utalásra kerül.

Amennyiben a biztosító a kiegészítő biztosítási fedezetekre vonatkozó biztosítási szolgáltatást nem teljesíti – további szükséges iratok bekérése, vagy az igény elutasítása miatt –, akkor arról a szerződőt az igény teljesítésére vonatkozó határidőtől számított 30 napon belül írásban értesíti.

A biztosító nem teljesít semmilyen kifizetést, illetve nem nyújt semmilyen szolgáltatást a jelen szerződés alapján, ha az ilyen kifizetése vagy az ilyen szolgáltatás nyújtása sértené az Egyesült Nemzetek bármely határozatát vagy az Európai Unió, az Egyesült Királyság vagy az Egyesült Államok kereskedelmi vagy gazdasági szankciókra (pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekre) vonatkozó törvényét vagy szabályozását.

Elévülés

77. A kiegészítő biztosítási szerződésből eredő igények az igény esedékességétől számított 5 év elteltével elévülnek.

Az elévülést nem szakítja meg a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás.

VIII. Egyéb rendelkezések

78. A kiegészítő biztosítási szerződés csak az alapbiztosítási szerződéssel együtt érvényes.

79. A biztosítással összefüggő iratokat, valamint a biztosító által végeztetett orvosi vizsgálatok leleteit a biztosító jogosult megőrizni, az adatkezelésre vonatkozó szabályoknak megfelelően.

80. A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat az Allianz Gondoskodás Programok Kockázati Célra Általános Szerződési Feltételeinek 87. pontjában meghatározott Adatkezelési és ügyféltájékoztató, valamint szerződési feltételek kiegészítése című dokumentum tartalmazza.

81. Tájékoztatjuk, hogy az Allianz Gondoskodás Programok kockázati Célra biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítási szerződésre, és a szerződés keretein belül létrejött kiegészítő biztosítási fedezetekre a magyar jog rendelkezései az irányadók.

A szerződés nyelve és a felek közötti kapcsolattartás nyelve magyar.

82. Az Allianz Gondoskodás Programok Kockázati Célra Általános Szerződési Feltételeiben és Ügyfél- tájékoztatójában szereplő,

– a Polgári Törvénykönyvtől és a korábbi szerződési gyakorlattól való eltérésekről szóló,

– a szerződésre irányadó jogról szóló,

– a biztosítási titokról és a biztosítási titoknak minősülő adatok továbbíthatóságáról szóló,

– a biztosítók közötti adatátadási megkeresésekről szóló, a legfontosabb adózási szabályokról szóló,

– a függő biztosításközvetítőre vonatkozó szabályokról szóló,

– a panaszügyintézésről szóló,

– az Allianz Hungária Zrt.-vel kapcsolatos információkról szóló

szabályok az Allianz Gondoskodás Programokhoz Kockázati Célra köthető kiegészítő biztosításokra is érvényesek.

83. További információk telefonszolgálatunktól a

+36 (1/20/30/70) 000-0-000

- es számon kaphatók, valamint honlapunkon a www. xxxxxxx.xx címen érhetők el. Bízunk benne, hogy tájékoztatónk felkeltette érdeklődését termékeink iránt, és így hamarosan Önt is ügyfeleink között üdvözölhetjük.

Budapest, 2022. december 30.

Allianz Hungária Zrt.

1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx körút 48- 52.Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék mint cégbíróság, Cg. 00-00-000000

1. számú melléklet

Az Allianz Gondoskodás Program Kockázati Célra (942110) Általános és Különös Szerződési Feltételeihez

„A” jelű Kondíciós lista

Ez a melléklet tartalmazza a Szerződési Feltételekben hivatkozott, a tartam során állandó értékeket. Érvényes: 2020. május 15-től

1.1. Rendszeres díjból képzett egységek kockázati költségek

és egyéb költségek fedezetére szolgáló értéke: 100%

1. számú melléklet

Az Allianz Gondoskodás Program Kockázati Célra (942110) Általános és Különös Szerződési Feltételeihez

„B” jelű Kondíciós lista

Ez a melléklet tartalmazza a Szerződési Feltételekben megnevezett, a tartam során változó értékeket. Érvényes: 2023. február 1-jétől visszavonásig

A díjfizetésre vonatkozó értékek:

1.1. A díjak fogadására szolgáló bankszámla száma: OTP Bank:11794008-21349434-00000000

1.2. Minimális rendszeres díj: 72 000 Ft / év

Szerződői rendelkezések végrehajtásának költségei (többletköltségek) és a rendelkezéssel kapcsolatos adatok:

2.1. Rendkívüli számlaértesítő költsége: 0 Ft

Tájékoztatás a mögöttes befektetési költségekről: Az eszközalapok mögöttes befektetési költségeiről

szóló tájékoztatás a biztosító honlapján érhető el: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx_XX/xxxxxxxxx/xxxxx entumtar.html#gondoskodas

Kiegészítő fedezetekkel kapcsolatos értékek:

3.1. Választható kiegészítő biztosítási fedezetek minimális

költsége egy biztosítottra vonatkozóan: 500 Ft / hó

3.2. Engedmény a kiegészítő biztosítási fedezetek második, valamint a további helyeken szereplő biztosítottjaira

vonatkozó költségéből: havi 8%

3.3. Biztosítási szolgáltatások biztosító által történő emelésének mértéke a kiegészítő biztosítási fedezetek

költségétől függően: · 2000 Ft / fő havi költség felett: +5%

· 3000 Ft / fő havi költség felett: +10%

3.4. Kiegészítő biztosítási szerződés biztosítottjának visszavonása, vagy fedezetének megszüntetése esetén felszámított költség (többletköltség): 0 Ft

Eszközalap a rendszeres díjak elhelyezésére:

4.1. A rendszeres díjak elhelyezésére szolgáló eszközalap: Elszámolási Pénzpiaci eszközalap (EPA)

Az Allianz Gondoskodás Program Plusz Kockázati Célra

Különös Szerződési Feltételei (942210)

1. Jelen Különös Szerződési Feltételek azokat a feltételeket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között a jelen Allianz Gondoskodás Program Plusz Kockázati Xxxxx Xxxxxxx Szerződési Feltételeire való hivatkozással létrejött életbiztosítási szerződésre alkalmazni kell.

A biztosító és a szerződő fél között a jelen Különös Szerződési Feltételek alapján létrejött szerződésre az itt nem szabályozott kérdésekben az Allianz Gondoskodás Program Kockázati Célra Általános Szerződési Feltételei (a továbbiakban: Általános Szerződési Feltételek), valamint a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

A kármentességi bónusz

2. A biztosító a kiegészítő biztosítási fedezetekre bejelentett szolgáltatási igények alapján kármentességi bónusz jóváírást teljesíthet a szerződésre.

Amennyiben a biztosító kármentességi bónusz jóváírásról dönt, akkor az első jóváírást abban az esetben teljesíti, ha a jóváírás esedékessége időpontjában hatályos „B” jelű Kondíciós lista 4.2. pontja szerinti időszakra, a kiegészítő biztosítási fedezetekre vonatkozóan biztosítási szolgáltatás kifizetésére nem került sor.

A további kármentességi bónusz jóváírásokat a biztosító a jóváírás esedékessége időpontjában hatályos „B” jelű Kondíciós lista 4.3. pontjában foglalt gyakorisággal teljesíti azzal a feltétellel, hogy az előző időszakot lezáró évfordulótól a 4.3. pont szerinti következő évfordulóig tartó időszakra, a kiegészítő biztosítási fedezetekre vonatkozóan biztosítási szolgáltatás kifizetésére nem került sor.

3. A kármentességi bónusz mértékét a biztosító a jóváírás esedékessége időpontjában hatályos „B” jelű Kondíciós lista 4.3. pontjában foglalt

gyakoriság szerinti időszakban az egységszámláról levonásra került kiegészítő biztosítási fedezetek 4.3. pont szerinti időszakra levont költségéből számítja ki, úgy, hogy meghatározza az egy évre jutó átlagos költséget, majd ennek a jóváírás esedékessége időpontjában hatályos „B” jelű Kondíciós lista 4.4. pontja szerinti százalékát írja jóvá.

4. A kármentességi bónusz jóváírást a biztosító úgy hajtja végre, hogy a kármentességi bónusz forintban kifejezett értékét a jóváírás esedékességének napjára érvényes árfolyamon egységekre váltja és jóváírja az egységszámlán. A kármentességi bónusz jóváírásának esedékessége az évforduló hónapjának 20. napja. A kármentességi bónusz jóváírására akkor kerülhet sor, ha az évforduló hónapjának 20. napján a szerződés érvényben van.

A kármentességi bónuszt a biztosító az Elszámolási Pénzpiaci eszközalapban, rendszeres díjként írja jóvá.

5. Abban az esetben, ha a kiegészítő biztosítási fedezetekre szóló, a biztosítóhoz beérkező szolgáltatási igénybejelentés olyan időszakra vonatkozik, melyre a kármentességi bónusz már jóváírásra került, akkor a biztosító jogosult a jóváírt bónusz mértékét az egységszámláról levonni.

Amennyiben a szerződés esedékes díja a kármentességi bónusz jóváírás esedékességének időpontjáig nem kerül megfizetésre, úgy a biztosító jogosult a díjhátralék összegét a jóváírás összegéből levonni.

Budapest, 2020. május 15.

Allianz Hungária Zrt.

1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx körút 48- 52.Cégjegyzékszám: Fővárosi Tövényszék mint cégbíróság, Cg. 00-00-000000

1. számú melléklet

Az Allianz Gondoskodás Program Plusz Kockázati Célra (942210) Általános és Különös Szerződési Feltételeihez

„A” jelű Kondíciós lista

Ez a melléklet tartalmazza a Szerződési Feltételekben hivatkozott, a tartam során állandó értékeket. Érvényes: 2020. május 15-től

1.1. Rendszeres díjból képzett egységek kockázati költségek

és egyéb költségek fedezetére szolgáló értéke: 100%

1. számú melléklet

Az Allianz Gondoskodás Program Plusz Kockázati Célra (942210) Általános és Különös Szerződési Feltételeihez

„B” jelű Kondíciós lista

Ez a melléklet tartalmazza a Szerződési Feltételekben megnevezett, a tartam során változó értékeket. Érvényes: 2023. február 1-jétől visszavonásig

A díjfizetésre vonatkozó értékek:

1.1. A díjak fogadására szolgáló bankszámla száma: OTP Bank:11794008-21349434-00000000

1.2. Minimális rendszeres díj: 96 000 Ft / év

Szerződői rendelkezések végrehajtásának költségei (többletköltségek) és a rendelkezéssel kapcsolatos adatok:

2.1. Rendkívüli számlaértesítő költsége: 0 Ft

Tájékoztatás a mögöttes befektetési költségekről: Az eszközalapok mögöttes befektetési költségeiről

szóló tájékoztatás a biztosító honlapján érhető el: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx_XX/xxxxxxxxx/xxxxx entumtar.html#gondoskodas

Kiegészítő fedezetekkel kapcsolatos értékek:

3.1. Választható kiegészítő biztosítási fedezetek minimális

költsége egy biztosítottra vonatkozóan: 500 Ft / hó

3.2. Engedmény a kiegészítő biztosítási fedezetek második, valamint a további helyeken szereplő biztosítottjaira

vonatkozó költségéből: havi 8%

3.3. Biztosítási szolgáltatások biztosító által történő emelésének mértéke a kiegészítő biztosítási fedezetek

költségétől függően: · 2000 Ft / fő havi költség felett: +5%

· 3000 Ft / fő havi költség felett: +10%

3.4. Kiegészítő biztosítási szerződés biztosítottjának visszavonása, vagy fedezetének megszüntetése esetén felszámított költség (többletköltség): 0 Ft

Eszközalap a rendszeres díjak elhelyezésére:

4.1. A rendszeres díjak elhelyezésére szolgáló eszközalap: Elszámolási Pénzpiaci eszközalap (EPA)

A kármentességi bónusszal kapcsolatos adatok:

4.2. A kármentességi bónusz első jóváírása tekintetében

figyelembe vett időszak: a kockázatviselés kezdetétől az 5. évfordulóig

4.3. A kármentességi bónusz jóváírásának gyakorisága: 5 évente

4.4. A kármentességi bónusz mértéke: A kiegészítő biztosítási fedezetek 5 éves vizsgált

időszakban levont költsége éves átlagának 50%-a

2. számú melléklet

Az Allianz Gondoskodás Program Kockázati Célra (942110) és az Allianz Gondoskodás Program Plusz Kockázati Célra (942210) Általános és Különös Szerződési Feltételeihez

Választható eszközalap(ok) bemutatása

Érvényes: 2023. február 1-jétől visszavonásig

„A” rész – Eszközalapok1

1A unit-linked portfóliók eszközallokációt előíró táblázatokban „Cél” értékként a megbízó által kívánatosnak tartott arány szerepel. A

„Minimum” érték az adott portfólióban a portfóliókezelő által minimálisan tartandó, míg a „Maximum” érték a portfóliókezelő által maximálisan tartható arányt jelenti.

Az eszközallokációt előíró táblázatokban a „Minimum” és „Maximum” értékek – az EPA eszközalap kivételével – 1 Mrd forint fölötti nettó eszközérték esetén érvényesek. Amennyiben a tartalék nettó eszközértéke 1 Mrd forint alá csökken, akkor a maximálisan megengedett folyószámlapénz, betét és egyéb likvid eszköz a befektetési politikában rögzített százalékos mérték vagy 100 millió forint közül a magasabb érték. Az EPA eszközalap esetében a táblázat értékei 1 Mrd forint alatti nettó eszközérték esetén is érvényesek.

Általános tudnivalók

Az Allianz Gondoskodás Programok Kockázati Célra kizárólag a „B” jelű Kondíciós lista 4.1. pontjában meghatározott eszközalappal rendelkezik.

Abban az esetben, ha a „B” jelű Kondíciós listában több eszközalap szerepel a szerződő szándékától függ, hogy mely eszközalapot választja. Az egyes eszközalapok közötti választás joga a szerződőt illeti meg. A befektetési kockázatot is a szerződő viseli.

Az alábbiakban megjelölt eszközalap táblázatban az eszközalapok várható hozamszint és kockázati szint szerinti besorolásánál alkalmazott értékek jelentése:

1: nagyon alacsony 2: alacsony 3: közepesen

alacsony 4: közepesen magas 5: magas 6: nagyon magas.

Az eszközalapok kockázati szintjét a biztosító a saját kockázati besorolása alapján állapítja meg, amelynek során figyelembe veszi az eszközalapban elhelyezett főbb eszközcsoportokat, ezen belül az értékpapírtípusokat és azok likviditását, a befektetések földrajzi megosztását, valamint futamidejét is.

Az eszközalap devizaneme megegyezik a nettó eszközérték nyilvántartásának pénznemével.

Az ügyfél által választott bármely eszközalap elhagyása esetén a biztosító a befektetési politikában meghatározottak szerint az ügyfél által választott új eszközalap eszközcsoportjaiba fektet be, az adott eszközalap eszközallokációja szerint.

A szerződő befektetéseinek az értéke ezt követően az új eszközalap eszközallokációja alapján alakul.

Az eszközalap befektetéseinek eredménye függ az abban elhelyezett eszközök fajtájától, illetve arányától. Ezek kockázatának figyelembevételével került meghatározásra az egyes eszközalapok kockázati szintje.

1 A pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló, az Európai Parlament és Tanács 2019/2088 rendelet.

2 A Bizottság (EU) 2022/1288 Felhatalmazáson Alapuló Rendelete (2022. április 6.) az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatos információk tartalmát és megjelenítését részletesen meghatározó, valamint a fenntarthatósági mutatókkal és a fenntarthatóság szempontjából káros hatásokkal kapcsolatos információk tartalmát, módszertanát és megjelenítését, továbbá a

A biztosítónak a biztosítási alapú befektetési termékek kapcsán tájékoztatást kell adnia a szerződéskötést megelőző közzétételekben az Európai Parlament és Tanács 2019/2088 rendelet (2019. november 27., továbbiakban: SFDR rendelet1) 6. cikkének 1. bekezdése alapján az alábbiakról

a) a fenntarthatósági kockázatoknak a biztosító befektetési döntéseibe való integrálásának módja és

b) a fenntarthatósági kockázatok a biztosító által kínált pénzügyi termékek hozamára gyakorolt valószínű hatásai értékelésének eredményei.

2023. január 1-től a biztosító a fenti tájékoztatásokat – amennyiben a termék az SFDR rendelet 8. (vagy 9.) cikk szerinti – a Bizottság 2022/1288 felhatalmazáson alapuló rendeletében (továbbiakban: SFDR RTS rendelet2) meghatározott formátumban adja meg a szerződő részére.

A Taxonómiai rendelet meghatározza a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet, amely szerint a taxonómiához igazodó befektetések nem sérthetik jelentősen az EU taxonómiai célkitűzéseit, és megfelelnek a konkrét uniós kritériumoknak.

A biztosítónak továbbá a az Európai Parlament és Tanács 2020/852 rendelet (továbbiakban: Taxonómia rendelet3) szerint is tájékoztatást kell adnia a szerződő részére a környezeti jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek átláthatósága érdekében arról, hogy azok figyelembe veszik-e a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.

A biztosító a fenti tájékoztatási kötelezettségének az Általános és Különös Szerződési Feltételeinek mellékletében és az eszközalapok befektetési politikájába foglaltan tesz eleget, amely befektetési politikát a leendő ügyfelek részére a szerződéskötés előtti tájékoztatás keretében a jogszabályban előírt kellő időben bocsájt rendelkezésre. A biztosító a befektetési politika „C” részében ad tájékoztatást az eszközalapra, mint

környezeti és társadalmi jellemzők és a fenntartható befektetési célkitűzések előmozdításával kapcsolatos, a szerződéskötés előtti dokumentumokban, a weboldalakon és az időszakos jelentésekben szereplő információk tartalmát és megjelenítését meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről.

3 Az Európai Parlament és ,a Tanács (EU) 2020/852 Rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról

pénzügyi termékre vonatkozóan a tekintetben, hogy az figyelembe veszi-e az uniós kritériumokat. A fenntarthatósági kockázat, valamint a fenntartható befektetés fogalmát a vonatkozó jogszabály rendelkezéseivel összhangban a befektetési politika „B” része tartalmazza.

A következőkben a tőke- és a hozamgarancia valamint a tőke- és hozamvédelem fogalmát ismertetjük. A biztosító az egyes eszközalapok ismertetésében minden esetben külön jelzi, hogy az adott eszközalap tőke-és/vagy hozamgaranciával, illetve tőke- és/vagy hozamvédelemmel rendelkezik-e.

Tőkegarancia és hozamgarancia

Egy eszközalap akkor rendelkezik tőke-, illetve hozamgaranciával, ha a garancia az alábbiak szerint megjelölt, megfelelő biztosítékkal garantált.

Az eszközalap elnevezése, befektetési politikája, kereskedelmi kommunikációja vagy a biztosítási szerződési feltételek a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó garanciára való utalást (a továbbiakban: tőke-, illetve hozamgarancia) akkor tartalmazhatnak, ha a garancia megfelelő biztosítékkal garantált.

A hozamra vonatkozó garancia külön utalás nélkül is magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó garanciát is.

A biztosíték akkor tekinthető megfelelőnek, ha

a) a biztosítékot hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja,

b) a biztosíték írásba foglalt kötelezettségvállalás,

c) a biztosító a kifizetés teljesítése érdekében közvetlenül a biztosítéknyújtóhoz fordulhat, és a követelését ésszerű határidőn belül érvényesítheti,

d) a biztosíték mértéke az életbiztosítás pénznemében egyértelműen meghatározott és megfelelő számítással alátámasztott,

e) a biztosítéknyújtó a kötelezettségét a biztosíték alá eső tőke-, illetve hozamgaranciával érintett biztosítási szerződések vonatkozásában nem mondhatja fel,

f) a tőke-, illetve hozamgarancia teljes összegére kiterjed, és

g) a biztosíték valamennyi irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető.

Tőkevédelem és hozamvédelem

Egy eszközalap akkor rendelkezik tőke-, illetve hozamvédelemmel, ha a tőke-, illetve hozamvédelem a tőke megóvását vagy a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre vonatkozó részletes befektetési politikával alátámasztott.

Az eszközalap elnevezése, befektetési politikája, kereskedelmi kommunikációja vagy a biztosítási szerződési feltételek a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretre való utalást (tőke-, illetve hozamvédelem) akkor tartalmazhatnak, ha a tőke-, illetve hozamvédelem a tőke megóvását vagy a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre vonatkozó részletes befektetési politikával alátámasztott.

A hozamra vonatkozó ígéret külön utalás nélkül is magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is.

EPA - Elszámolási Pénzpiaci eszközalap

Az eszközalap jellemzői		Főbb eszközcsoportok	Értékpapírtípusok
Indulás időpontja:	2014. október 1.	Pénzeszközök	Folyószámlapénz, betét
Devizanem	HUF
Várható hozamszint	nincs
Kockázati szint	nincs
Ajánlott minimális befektetési időtartam:	0-1 év
Tőke-, ill. hozamgarancia	nincs	Befektetések földrajzi megoszlása (kitettsége)	Befektetések szektorok szerinti megoszlása (kitettsége)
Tőke-, ill. hozamvédelem	nincs	Magyarország	Nem értelmezhető
Alapkezelő		Eszközallokáció	Minimum	Cél	Maximum
Allianz Alapkezelő Zrt.		Bankszámlapénz, betét	0%	100%	100%
Referencia index		Folyószámlapénz, betét, magyar állampapír, kollektív befektetési értékpapírok (kötvény alap, pénzpiaci alap, likviditási alap)	0%	0%	100%
ZMAX	100%

Az eszközalap célja: Kizárólagos cél az alapbiztosítás díjfizetéséhez szükséges likviditás biztosítása.

Az EPA technikai eszközalap, amely befektetési célra nem alkalmas.

A megcélzott ügyfélkör: Az alapbiztosítás szerződői.

Az eszközalapban a célnak megfelelően csak bankszámlapénz, vagy látra szóló betét szerepelhet. A számlavezetési díjak nem kerülnek ráterhelésre az eszközalapra, azokat az eszközalap kezelője részben, vagy egészben az esetleges hozamokból fedezi. Az eszközalap kezelője az esetlegesen keletkező hozamokat a számlavezetési díjak részbeni, vagy teljes fedezetéül elvonja.

Az eszközalap árfolyama a piaci folyamatoktól független, mivel a biztosító maga határozza meg technikai elszámolási célból. Az EPA piaci befektetést nem testesít meg.

Az eszközalap portfóliójával kapcsolatbanaz értékpapír-kölcsönzés: Nem megengedett.

Fedezeti, valamint arbitrázs célú ügyletek kötésére nincs lehetőség

Az eszközalap eszközallokációja az alábbi feltételek fennállása esetén térhet el a cél értéktől: A befektetési politikában meghatározott Minimum és Maximum tartományban

− Hozam maximalizálás érdekében,

− Kockázatcsökkentés érdekében,

− A likviditás biztosítása érdekében.

Az eszközalap kezelőjének – a befektetési politikában meghatározott eszközallokáció megvalósítása érdekében – az alábbi ügyletek megvalósítására van lehetősége:

− Betételhelyezés/feltörés

Az eszközalap jellemző kockázatai:

Kockázat típusa	Kockázatnak való kitettség
kamatkockázat	nem merül fel
részvénykockázat	nem merül fel
devizaárfolyam-kockázat	nem merül fel
ingatlan kockázat	nem merül fel
árukockázat	nem merül fel
likviditási kockázat	nem merül fel
visszafizetési kockázat	nem merül fel
ország- és politikai kockázat	nem merül fel
hitelezési kockázat	nem merül fel
partnerkockázat	nem merül fel
koncentrációs kockázat	nem merül fel
inflációs kockázat	nem merül fel
fenntarthatósági kockázat*	nem merül fel

* Az eszközalapnál nem kerülnek figyelembe vételre a fenntarthatósági kockázatok értékelésének szempontjai (lásd a „E” részben).

Azon kollektív befektetési forma neve és befektetési politikája, amelybe az eszközalap az eszközeinek legalább 50 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni:

Nincs ilyen kollektív befektetési forma.

„B” rész – A befektetéssel kapcsolatos kockázatok

Kamatkockázat

Az állampapírokba és más kamatozó eszközökbe történő befektetés esetében a már kibocsátott értékpapírok értékét a piaci hozamszint elmozdulása jelentős mértékben megváltoztathatja. A kamatszint emelkedése a kamatozó eszközök aktuális értékét csökkentheti, ami negatív hatással lehet a kamatozó eszközöket tartalmazó eszközalapok teljesítményére. A hosszabb futamidejű eszközök értéke érzékenyebb a piaci kamatok változására, mint a rövid futamidejű eszközök értéke.

Részvénykockázat

A részvénypiacokat esetenként, főleg rövid távon nagy mértékű árfolyam-ingadozások jellemzik és a részvények árfolyama az egyedi vállalati események hatására is visszaeshet. Az árfolyamok csökkenése az eszközalap értékét is mérsékli. A részvényeken hosszabb távon a biztonságosabb eszközöknél magasabb hozam érhető el, azonban rövidebb távon számolni kell az árfolyamok esésével is, amely negatívan befolyásolja az eszközalap értékét.

Devizaárfolyam-kockázat

Az egyes devizák egymáshoz viszonyított árfolyama a mindenkori keresleti, kínálati viszonyok függvényében változhat. Az eszközalapokban lévő, különféle devizákban denominált értékpapíroknak az egyes devizákban kifejezett értéke forintra átváltva az adott deviza és a forint közötti árfolyam ingadozásától függően változhat. A forint erősödése (felértékelődése) negatívan hat az eszközalapok devizában denominált befektetési eszközeinek forintban kifejezett árfolyamára. A devizaárfolyamok változása szélsőséges esetben a befektetési eszköz értékének csökkentését okozhatja még abban az esetben is, ha az eszköz saját devizájában kifejezett értéke emelkedett.

Ingatlankockázat

Az ingatlanok vételárának megtérülési ideje viszonylag hosszú, továbbá az ingatlanbefektetések kockázata sem elhanyagolható, mivel az ingatlanok fejlesztése, hasznosítása, illetve értékesítése időről- időre – a piaci viszonyok változásától függően – nehézségekbe ütközhet. Az ingatlanpiacon realizálható hozam ezért nem feltétlenül egyezik

meg az alternatív befektetési eszközökön elérhető hozamok alakulásával. Az ingatlanbefektetések elindítása és fenntartása kapcsán nem hagyhatók figyelmen kívül az ingatlanok tulajdonlásával, üzemeltetésével, műszaki állapotával, fejlesztésével, illetve az értéknövelő beruházásokkal kapcsolatos kockázatok sem.

Árukockázat Nyersanyagpiaci kockázat

A nyersanyagok ára nem csak a kedvezőtlen makrogazdasági, felhasználó iparági, kitermelési, tőkepiaci események, hanem különböző természeti, időjárási folyamatok hatására is jelentősen csökkenhet, így a nyersanyagokba fektető eszközalapok értéke csökkenhet.

Likviditási kockázat

Az eszközalapban lévő befektetési instrumentumok értékesítése adott esetben nehézségekbe ütközhet, melynek következményeként az eszközök értékesítése csak hosszabb idő után, illetve csak kedvezőtlen árfolyamon lehetséges. A likviditási kockázat az eszközalap szabad pénzeszközeinek befektetésekor is korlátozó tényező lehet. A likviditás hiánya így kedvezőtlenül hathat az eszközalapban lévő eszközöknek, így az eszközalapnak az értékére is.

Visszafizetési kockázat

Néhány esetben az eszközalapban lévő befektetési eszközök visszafizetése kockázatossá válhat, ha az eszközalap mögöttes alapja az elhelyezett befektetéseket a forgalmazás felfüggesztése, illetve megszüntetése miatt vagy más meghatározott okból nem képes visszaváltani.

Ország- és politikai kockázat

A hazai és nemzetközi gazdasági és politikai környezet jelentős hatással lehet az eszközalapokban lévő befektetési eszközök teljesítményére. Az egyes országok politikai stabilitása, helyzete megváltozhat. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan döntéseket, amelyek negatívan befolyásolhatják az adott ország gazdaságának szereplőit, így az általuk kibocsátott értékpapírok értékét is csökkenthetik,

mely az eszközalapok értékének alakulását is befolyásolja.

Hitelezési kockázat

A bankbetétek és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a betét-felvevő pénzintézetek, illetve értékpapír kibocsátók esetleges csődje, fizetésképtelensége szélsőséges esetben az eszközalap portfóliójában szereplő ezen eszközök értékének drasztikus csökkenéséhez, akár teljes megszűnéséhez vezethet.

Partnerkockázat

A befektetési tevékenységhez kapcsolódó tranzakciókban közreműködő partnerek által vállalt kötelezettségek nem, vagy nem teljes mértékű teljesítése következtében az ügylet meghiúsulhat, ezáltal veszteség keletkezhet, mely hátrányosan befolyásolhatja az eszközalapok értékét és árfolyamát. A partnerkockázat a megfelelő hitelkockázati minősítésű, illetve kellően megbízható partner kiválasztásával minimálisra csökkenthető.

Koncentrációs kockázat

A kevés számú egyedi instrumentumot tartalmazó eszközalap esetében az egyes befektetési eszközök árfolyamának változása nagyobb hatást gyakorol az eszközalap értékére, azaz a koncentrációs kockázat megemelkedik. A kockázat mérsékelhető a befektetési eszközök számának növelésével. Hasonló kockázatot jelent, ha az eszközalap befektetései egy kisebb földrajzi régióra, illetve az iparágak szűkebb körére koncentrálódnak. Ez a régió, illetve iparág-specifikus eszközalapoknál a befektetési politikában is megjelenő, szándékos befektetési irányt is jelenthet, ebben az esetben a koncentrációs kockázat felvállalása az eszközalap célja.

Inflációs kockázat

Az infláció a befektetések reálhozamának mértékét, vagyis a befektetésnek a megszüntetés időpontjában fennálló vásárlóértékét teszi bizonytalanná. Hosszú távú befektetések esetén fokozottan tekintettel kell lenni az inflációnak a befektetés eredményét csökkentő hatására.

Fenntarthatósági kockázat

A pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló, az Európai Parlament és Tanács 2019/2088 rendelet (2019. november 27., továbbiakban: SFDR rendelet) 2 cikkének 22. pontja alapján olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, amely bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, jelentős negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére.

Az SFDR rendelet 2. cikkének 17. pontja alapján fenntartható befektetés: valamely környezeti célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe történő befektetés, amelyet például az energiafelhasználásra, a megújuló energia felhasználására, a nyersanyagfelhasználásra, a vízfelhasználásra, a földhasználatra, a hulladéktermelésre, az üvegházhatásúgáz- kibocsátásra, vagy a biológiai sokféleségre és a körforgásos gazdaságra gyakorolt hatásra vonatkozó alapvető erőforrás-hatékonysági mutatókkal mérnek, vagy valamely társadalmi célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe történő befektetés, különösen az egyenlőtlenség elleni küzdelemhez hozzájáruló befektetések, a társadalmi kohéziót, a társadalmi integrációt és a munkaügyi kapcsolatokat erősítő befektetések, illetve a humán tőkébe vagy a gazdaságilag vagy szociálisan hátrányos helyzetű közösségekbe történő befektetések, amennyiben e befektetések nem járnak e célkitűzések egyikére nézve sem jelentős káros hatással, továbbá ha a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatokat követnek, különös tekintettel a szilárd vállalatirányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok, az érintett személyzet javadalmazása és az adójogszabályok betartása tekintetében.

Az eszközalap kapcsán nem kerülnek figyelembe vételre a fenntarthatósági kockázatok értékelésének szempontjai (lásd a „C” részben).

„C” rész – Közzététel az EU fenntartható finanszírozásról szóló rendelet (SFDR)

és a Taxonómia rendelet alapján

A fenntarthatósági kockázatokról való ismereteink olyan környezeti, társadalmi vagy vállalatirányítási (ESG) eseményeket vagy körülményeket foglalnak magukban, melyek, bekövetkezésük esetén valószínűsíthetően jelentős negatív hatást gyakorolhatnak az Allianz Csoport vagy leányvállalatainak eszközeire, nyereségességére, vagy jó hírnevére. Az ESG-kockázatok például az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, az elismert munkaügyi normák megsértése, a korrupció.

Az SFDR rendelet 2. cikkének 17. pontja alapján fenntartható befektetés: valamely környezeti célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe történő befektetés, amelyet például az energiafelhasználásra, a megújuló energia felhasználására, a nyersanyagfelhasználásra, a vízfelhasználásra, a földhasználatra, a hulladéktermelésre, az üvegházhatásúgáz- kibocsátásra, vagy a biológiai sokféleségre és a körforgásos gazdaságra gyakorolt hatásra vonatkozó alapvető erőforrás-hatékonysági mutatókkal mérnek, vagy valamely társadalmi

célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe történő befektetés, különösen az egyenlőtlenség elleni küzdelemhez hozzájáruló befektetések, a társadalmi kohéziót, a társadalmi integrációt és a munkaügyi kapcsolatokat erősítő befektetések, illetve a humán tőkébe vagy a gazdaságilag vagy szociálisan hátrányos helyzetű közösségekbe történő befektetések, amennyiben e befektetések nem járnak e célkitűzések egyikére nézve sem jelentős káros hatással, továbbá ha a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatokat követnek, különös tekintettel a szilárd vállalatirányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok, az érintett személyzet javadalmazása és az adójogszabályok betartása tekintetében.

A biztosító a fenntarthatósági kockázatoknak a befektetési döntéseibe való integrálásának módjáról és a fenntarthatósági kockázatoknak a biztosító által kínált pénzügyi termékek hozamára gyakorolt valószínű hatásai értékelésének eredményeiről az alábbiak szerint ad tájékoztatást az Allianz Gondoskodás Programok Kockázati Célra termékhez kapcsolódó eszközalap1 tekintetében:

Eszközalap neve	A pénzügyi termék az SFDR rendelet 8. cikk szerinti pénzügyi termék	A pénzügyi termék az SFDR rendelet 9. cikk szerinti pénzügyi termék	Fenntarthatósági feltételeknek megfelelő eszközalap
Elszámolási Pénzpiaci eszközalap (EPA)			Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.

1 A táblázatban az Allianz Gondoskodás Programok biztosítási termékhez kapcsolódó eszközalap pénzügyi termék elnevezéssel, az eszközalapban lévő

befektetések pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetésekként jelöltek, az uniós kritériumok pedig a jelenleg az SFDR rendelet szerint meghatározottak.

Az Allianz Gondoskodás Programok kockázati Célra termékhez kapcsolódó eszközalap az SFDR rendelet hatálybalépését megelőzően került kialakításra, így annak kialakítása során nem kerültek figyelembevételre a fenntarthatósági kockázatok értékelésének szempontjai, a fenntarthatósági kockázatok azonban ezen alap esetén is integrálásra kerülnek a befektetési döntésekbe,

A fenntarthatósági kockázatok csak olyan mértékig kerülnek figyelembe vételre a befektetési döntések meghozatala során, hogy azok nem korlátozhatják az eszközalap hatályos befektetési célját, stratégiáját, eszközallokációját, illetve a referencia index(ek) által kijelölt befektetési lehetőségeket.

A fenntarthatósági kockázatok a termék és a termékhez kapcsolódó eszközalapban lévő befektetések hozamát várhatóan nem befolyásolják számottevően.

Az egyes eszközalapok alapjául szolgáló befektetések tekintetében a biztosító nem veszi figyelembe a befektetési döntéseknek az SFDR rendelet 4. és 7. cikke szerinti, a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásait, tekintettel arra, hogy az Allianz Gondoskodás Programok kockázati Célra termékhez választható eszközalap az SFDR rendelet hatálybalépését megelőzően került kialakításra és a piacon elérhető részletes adatok hiányában, illetve korlátozott elérhetőségére tekintettel Társaságunk nem rendelkezik megfelelő információkkal arra vonatkozóan, hogy ezeket egy megbízható keretrendszerben tudja értékelni, továbbá a jogszabály alapján jelenleg nem köteles figyelembe venni.

61

AHE-21239/9