Common use of Halasztott adó Clause in Contracts

Halasztott adó. A társasági adófizetési kötelezettség tárgyévi és halasztott adóelemeket tartalmaz. A halasztott adó a “mérlegbeni kötelezettség” módszere alapján került meghatározásra. A halasztott adó az eszközök és források számviteli- és adótörvény szerinti értéke között időbeli különbség nettó hatásaként értelmezhető. A halasztott adó követelés és kötelezettség megállapítása azon évek adóköteles bevételére várhatóan vonatkozó adókulcsok felhasználásával történik, amikor az időbeli különbség miatti eltérések várhatóan visszafordulnak. A halasztott adó kötelezettség és követelés mértéke, illetve adóhatása tükrözi a Társaságnak a mérleg fordulónapján fennálló becslését az adóeszközök és kötelezettségek realizálódási módjára vonatkozólag. Halasztott adó követelés csak akkor szerepeltethető a mérlegben, ha valószínűsíthető, hogy a Társaság a jövőbeni tevékenysége során adóalapot képező nyereséget ér el, amellyel szemben a halasztott adó eszköz érvényesítésre kerülhet. A Társaság minden évben a mérleg fordulónapján felbecsüli a meg nem térült halasztott adó követelését, valamint a korábban a mérlegben el nem ismert adóeszközeit. A társaság az újonnan képződött halasztott adó követelés csak azon részét veszi számításba, amely várhatóan megtérülhet a jövőbeni nyereség adójának csökkenéseként. Ezzel ellentétesen olyan mértékben csökkenti halasztott adó követelését, amely összeg megtérülésének fedezetére várhatóan adózott nyereség nem fog rendelkezésre állni. A tárgyévi és halasztott adó közvetlenül a saját tőkével szemben kerül elszámolásra, amennyiben olyan tételekre vonatkozik, amelyeket ugyanabban, vagy egy másik időszakban szintén a saját tőkével szemben számoltak el, beleértve a tartalékok nyitó értékének a számviteli politika visszamenőleges hatályú változása miatt bekövetkező módosításokat is.

Halasztott adó. A halasztott adókat a mérleg kötelezettség módszerét alkalmazva, a konszolidált éves beszámolóban szereplő eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke és a társasági adófizetési kötelezettség tárgyévi és halasztott adóelemeket tartalmazadózás céljából kimutatott összegek között fennálló átmeneti különbségekre képezzük. Halasztott adót nem számolunk el abban az esetben, ha egy eszközt vagy kötelezettséget először ismerünk el a könyvekben egy olyan – nem akvizíciós - tranzakció keretében, amely nincsen hatással sem a számviteli, sem az adózandó eredményre. A halasztott adó összegét olyan törvény által előírt, a “mérlegbeni kötelezettség” módszere alapján került meghatározásra. A halasztott adó az eszközök és források számviteli- és adótörvény szerinti értéke között időbeli különbség nettó hatásaként értelmezhető. A mérlegfordulónapon érvényes adókulcsok használatával számítjuk, amelyek várhatóan érvényesek lesznek a halasztott adó követelés és kötelezettség megállapítása azon évek adóköteles bevételére várhatóan vonatkozó adókulcsok felhasználásával történikérvényesítése, amikor az időbeli különbség miatti eltérések várhatóan visszafordulnak. A illetve a halasztott adó kötelezettség és követelés mértéke, illetve adóhatása tükrözi a Társaságnak a mérleg fordulónapján fennálló becslését az adóeszközök és kötelezettségek realizálódási módjára vonatkozólagrendezése időpontjában. Halasztott adó követelés csak akkor szerepeltethető a mérlegbenelszámolására olyan mértékben kerül sor, ha amilyen mértékben valószínűsíthető, hogy lesz olyan adóköteles nyereség a Társaság a jövőbeni tevékenysége során adóalapot képező nyereséget ér eljövőben, amellyel szemben a halasztott adó eszköz érvényesítésre kerülhetkövetelés érvényesíthető. A Társaság minden évben Halasztott adót számolunk el a mérleg fordulónapján felbecsüli leány- és társult vállalatokban levő részesedések átmeneti különbségeire is. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a meg Csoport kontrollálja az átmeneti különbségek visszafordulását és nem térült halasztott adó követelését, valamint a korábban a mérlegben el nem ismert adóeszközeit. A társaság várható az újonnan képződött halasztott adó követelés csak azon részét veszi számításba, amely várhatóan megtérülhet a jövőbeni nyereség adójának csökkenéseként. Ezzel ellentétesen olyan mértékben csökkenti halasztott adó követelését, amely összeg megtérülésének fedezetére várhatóan adózott nyereség nem fog rendelkezésre állni. A tárgyévi és halasztott adó közvetlenül a saját tőkével szemben kerül elszámolásra, amennyiben olyan tételekre vonatkozik, amelyeket ugyanabban, vagy egy másik időszakban szintén a saját tőkével szemben számoltak el, beleértve a tartalékok nyitó értékének a számviteli politika visszamenőleges hatályú változása miatt bekövetkező módosításokat isátmeneti különbség közeljövőben történő visszafordulása.

Halasztott adó. A halasztott adókat a mérleg kötelezettség módszerét alkalmazva, az eszközök és kötelezettségek konszolidált éves beszámolóban szereplő könyv szerinti értéke és a társasági adófizetési kötelezettség tárgyévi és halasztott adóelemeket tartalmazadózás céljából kimutatott összegek között fennálló átmeneti különbségekre képezzük. Halasztott adót nem számolunk el abban az esetben, ha egy eszközt vagy kötelezettséget először ismerünk el a könyvekben egy olyan – nem akvizíciós - tranzakció keretében, amely nincs hatással sem a számviteli, sem az adózandó eredményre. A halasztott adó összegét olyan törvénybe foglalt, a “mérlegbeni kötelezettség” módszere alapján került meghatározásra. A halasztott adó az eszközök és források számviteli- és adótörvény szerinti értéke között időbeli különbség nettó hatásaként értelmezhető. A mérleg-fordulónapon érvényes adókulcsok használatával számítjuk, amelyek várhatóan érvényesek lesznek a halasztott adó követelés és kötelezettség megállapítása azon évek adóköteles bevételére várhatóan vonatkozó adókulcsok felhasználásával történikérvényesítése, amikor az időbeli különbség miatti eltérések várhatóan visszafordulnak. A illetve a halasztott adó kötelezettség és követelés mértéke, illetve adóhatása tükrözi a Társaságnak a mérleg fordulónapján fennálló becslését az adóeszközök és kötelezettségek realizálódási módjára vonatkozólagrendezése időpontjában. Halasztott adó követelés csak akkor szerepeltethető a mérlegbenelszámolására olyan mértékben kerül sor, ha amilyen mértékben valószínűsíthető, hogy a Társaság a jövőbeni tevékenysége során adóalapot képező nyereséget ér eljövőben lesz olyan adóköteles nyereség (vagy visszaforduló halasztott adó kötelezettség), amellyel szemben a halasztott adó eszköz érvényesítésre kerülhetkövetelés érvényesíthető. A Társaság minden évben Halasztott adót számolunk el a mérleg fordulónapján felbecsüli leány-, társult és közös vezetésű vállalatokban levő részesedések átmeneti különbségeire is. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a meg Csoport kontrollálja az átmeneti különbségek visszafordulását és nem térült halasztott adó követelését, valamint a korábban a mérlegben el nem ismert adóeszközeit. A társaság várható az újonnan képződött halasztott adó követelés csak azon részét veszi számításba, amely várhatóan megtérülhet a jövőbeni nyereség adójának csökkenéseként. Ezzel ellentétesen olyan mértékben csökkenti halasztott adó követelését, amely összeg megtérülésének fedezetére várhatóan adózott nyereség nem fog rendelkezésre állni. A tárgyévi és halasztott adó közvetlenül a saját tőkével szemben kerül elszámolásra, amennyiben olyan tételekre vonatkozik, amelyeket ugyanabban, vagy egy másik időszakban szintén a saját tőkével szemben számoltak el, beleértve a tartalékok nyitó értékének a számviteli politika visszamenőleges hatályú változása miatt bekövetkező módosításokat isátmeneti különbség visszafordulása belátható időn belül.

Halasztott adó. A halasztott adókat a mérleg kötelezettség módszerét alkalmazva, az eszközök és kötelezettségek konszolidált éves beszámolóban szereplő könyv szerinti értéke és a társasági adófizetési kötelezettség tárgyévi és halasztott adóelemeket tartalmazadózás céljából kimutatott összegek között fennálló átmeneti különbségekre képezzük. Halasztott adót nem számolunk el abban az esetben, ha egy eszközt vagy kötelezettséget először ismerünk el a könyvekben egy olyan – nem akvizíciós - tranzakció keretében, amely nincs hatással sem a számviteli, sem az adózandó eredményre. A halasztott adó összegét olyan törvénybe foglalt, a “mérlegbeni kötelezettség” módszere alapján került meghatározásra. A halasztott adó az eszközök és források számviteli- és adótörvény szerinti értéke között időbeli különbség nettó hatásaként értelmezhető. A mérleg-fordulónapon érvényes adókulcsok használatával számítjuk, amelyek várhatóan érvényesek lesznek a halasztott adó követelés és kötelezettség megállapítása azon évek adóköteles bevételére várhatóan vonatkozó adókulcsok felhasználásával történikérvényesítése, amikor az időbeli különbség miatti eltérések várhatóan visszafordulnak. A illetve a halasztott adó kötelezettség és követelés mértéke, illetve adóhatása tükrözi a Társaságnak a mérleg fordulónapján fennálló becslését az adóeszközök és kötelezettségek realizálódási módjára vonatkozólagrendezése időpontjában. Halasztott adó követelés csak akkor szerepeltethető a mérlegbenelszámolására olyan mértékben kerül sor, ha valószínűsíthetőamilyen mértékben valószínősíthető, hogy a Társaság a jövőbeni tevékenysége során adóalapot képező nyereséget ér eljövőben lesz olyan adóköteles nyereség (vagy visszaforduló halasztott adó kötelezettség), amellyel szemben a halasztott adó eszköz érvényesítésre kerülhetkövetelés érvényesíthető. A Társaság minden évben Halasztott adót számolunk el a mérleg fordulónapján felbecsüli leány-, társult és közös vezetéső vállalatokban levő részesedések átmeneti különbségeire is. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a meg Csoport kontrollálja az átmeneti különbségek visszafordulását és nem térült halasztott adó követelését, valamint a korábban a mérlegben el nem ismert adóeszközeit. A társaság várható az újonnan képződött halasztott adó követelés csak azon részét veszi számításba, amely várhatóan megtérülhet a jövőbeni nyereség adójának csökkenéseként. Ezzel ellentétesen olyan mértékben csökkenti halasztott adó követelését, amely összeg megtérülésének fedezetére várhatóan adózott nyereség nem fog rendelkezésre állni. A tárgyévi és halasztott adó közvetlenül a saját tőkével szemben kerül elszámolásra, amennyiben olyan tételekre vonatkozik, amelyeket ugyanabban, vagy egy másik időszakban szintén a saját tőkével szemben számoltak el, beleértve a tartalékok nyitó értékének a számviteli politika visszamenőleges hatályú változása miatt bekövetkező módosításokat isátmeneti különbség visszafordulása belátható időn belül.

Halasztott adó. A halasztott adókat a mérleg kötelezettség módszerét alkalmazva, az eszközök és kötelezettségek konszolidált éves beszámolóban szereplő könyv szerinti értéke és a társasági adófizetési kötelezettség tárgyévi és halasztott adóelemeket tartalmazadózás céljából kimutatott összegek között fennálló átmeneti különbségekre képezzük. Halasztott adót nem számolunk el abban az esetben, ha egy eszközt vagy kötelezettséget először ismerünk el a könyvekben egy olyan – nem akvizíciós - tranzakció keretében, amely nincsen hatással sem a számviteli, sem az adózandó eredményre. A halasztott adó összegét olyan törvény által előírt, a “mérlegbeni kötelezettség” módszere alapján került meghatározásra. A halasztott adó az eszközök és források számviteli- és adótörvény szerinti értéke között időbeli különbség nettó hatásaként értelmezhető. A mérlegfordulónapon érvényes adókulcsok használatával számítjuk, amelyek várhatóan érvényesek lesznek a halasztott adó követelés és kötelezettség megállapítása azon évek adóköteles bevételére várhatóan vonatkozó adókulcsok felhasználásával történikérvényesítése, amikor az időbeli különbség miatti eltérések várhatóan visszafordulnak. A illetve a halasztott adó kötelezettség és követelés mértéke, illetve adóhatása tükrözi a Társaságnak a mérleg fordulónapján fennálló becslését az adóeszközök és kötelezettségek realizálódási módjára vonatkozólagrendezése időpontjában. Halasztott adó követelés csak akkor szerepeltethető a mérlegbenelszámolására olyan mértékben kerül sor, ha amilyen mértékben valószínűsíthető, hogy a Társaság a jövőbeni tevékenysége során adóalapot képező nyereséget ér eljövőben lesz olyan adóköteles nyereség (vagy visszafordítható halasztott adó kötelezettség), amellyel szemben a halasztott adó eszköz érvényesítésre kerülhetkövetelés érvényesíthető. A Társaság minden évben Halasztott adót számolunk el a mérleg fordulónapján felbecsüli leány-, társult és közös vezetésű vállalatokban levő részesedések átmeneti különbségeire is. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a meg Csoport kontrollálja az átmeneti különbségek visszafordulását és nem térült halasztott adó követelését, valamint a korábban a mérlegben el nem ismert adóeszközeit. A társaság várható az újonnan képződött halasztott adó követelés csak azon részét veszi számításba, amely várhatóan megtérülhet a jövőbeni nyereség adójának csökkenéseként. Ezzel ellentétesen olyan mértékben csökkenti halasztott adó követelését, amely összeg megtérülésének fedezetére várhatóan adózott nyereség nem fog rendelkezésre állni. A tárgyévi és halasztott adó közvetlenül a saját tőkével szemben kerül elszámolásra, amennyiben olyan tételekre vonatkozik, amelyeket ugyanabban, vagy egy másik időszakban szintén a saját tőkével szemben számoltak el, beleértve a tartalékok nyitó értékének a számviteli politika visszamenőleges hatályú változása miatt bekövetkező módosításokat isátmeneti különbség visszafordulása belátható időn belül.