Határozathozatal. A Közgyűlés a határozatokat a szavazó részvényeseknek az Alapszabály 6.17-18. pontjaiban meghatározott módon történő szavazása útján hozza meg.
Határozathozatal. Az Alapszabály rendelkezéseivel összhangban leadott, a javasolt határozat vagy módosítás mellett vagy ellen szóló szavazatok tekintendők érvényes szavazatoknak. A tartózkodás érvénytelen szavazatnak számít. A Közgyűlés a határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza, kivéve a 6.2. (a)-(f), a (k) valamint az (m), (p), (q) és (t) pontokban felsorolt kérdésekben hozott határozatokat, amelyekhez a leadott szavazatok legalább háromnegyedes többsége szükséges. Amennyiben azonban a Közgyűlés úgy határoz, hogy az Igazgatóság valamely kérdésben hozott döntését megváltoztatja, akkor az eredeti határozatot módosító határozat csak abban az esetben érvényes, ha a jelenlévő részvényesek ezt háromnegyedes többséggel elfogadják.
Határozathozatal. A Közgyűlés a határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza, kivéve a 6.2. (a)-(f), (k), (l), (o) és (p) pontokban felsorolt kérdésekben hozott határozatokat, amelyekhez a jelenlévő részvényesek legalább háromnegyedes többsége szükséges.
Határozathozatal. A taggyűlés határozatait a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű szótöbbségével hozza, a Gt.-ben, illetve a jelen társasági szerződésben meghatározott kivételekkel. Esetleges szavazategyenlőség esetén a javaslatot – a megfelelő támogatottság hiánya miatt – elvetettnek kell tekinteni. A taggyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, a társaság rovására másfajta előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt, vagy akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, aki ellen pert kell indítani, valamint az akinek a társasággal fennálló társasági jogi viszonyának létesítésére, tartalmára, vagy megszűnésére a határozat vonatkozik. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. A társaság tagjai megállapodnak abban, hogy a Taggyűlésen jelenlévő tagok egyhangú határozata szükséges az alábbiak tekintetében: - a társasági szerződés módosítása; - ügyvezető visszahívása, megválasztása, díjazásának megállapítása; A Taggyűlés az üzletrész kívülállóra történő átruházásához szükséges hozzájárulását akkor tagadhatja meg, ha az a társaság üzleti érdekeivel ellentétes, vagy az értékesítés konkurens természetes vagy jogi személy részére történik. A taggyűlésen a tagok nyílt szavazással döntenek. A társaság tagjait a szavazati jog törzsbetéteikkel arányosan az alábbiak szerint illeti meg:
Határozathozatal. (1) Eltérő rendelkezés hiányában az ezen egyezmény VIII. cikke értelmében összehívott üléseken meghozott bizottsági hatá- rozatokat a Bizottságnak a szóban forgó ülésen jelen lévő tagjai közötti konszenzus révén fogadják el.
(2) az ezen egyezmény vagy mellékletei módosításának elfo-
Határozathozatal. A Társulási Tanács döntéseinek elfogadásához – a társulási megállapodásban és a jelen szervezeti és működési megállapodásban meghatározott esetekben – egyszerű többségi vagy minősített többségi szavazat szükséges. A Tanács a döntéseit általában nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A Társulási Tanács: - zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén; - zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor; - zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás a társulás vagy más érintett üzleti érdekét sértené. A szavazás rendje:
a) az elnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként megszavaztatja;
b) előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatok felett kell dönteni;
c) kézfelemeléssel történő szavazásnál szavazni először igent, majd nemet végül tartózkodást tartalmazó elnöki kérdésre adandóan kell;
d) a szavazás eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a határozatot. Ha a szavazás eredménye felől kétség merülne fel, bármely tag kérésére az elnök köteles megismételtetni a szavazást. A szavazás módjának megváltoztatását adott napirend során a vita lezárásáig bármely tag javasolhatja. A Társulási Tanács a javaslatról vita nélkül határoz. A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A tag köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett tag kezdeményezésére vagy bármely tag javaslatára a Társulási Tanács dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. A határozatokat a Társulási Tanács ülését követő 15 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek. A határozatok jelölése az év elejétől folyamatos sorszámmal, zárójelben az ülés időpontjával, törve az évszámmal, és a Tkt határozat feltüntetésével történik (../év (hó.nap.) Tkt határozat).
Határozathozatal. A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az előterjesztés elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
Határozathozatal. Az ülést vezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy először elhangzásuk sorrendjében a módosító javaslatokról kell dönteni.