Infláció. Az infláció a befektetések reálhozamának mértékét, vagyis a be- fektetés likvidálásakori vásárlóértékét teszi bizonytalanná. Még a kibocsátói kockázattól mentes állami garanciával rendelkező ka- matozó értékpapírok reálhozama sem garantált a jövőbeli infláció bizonytalansága miatt. Minél hosszabb távú a befektetés, annál nagyobb figyelmet kell fordítani a hosszabb távon minél magasabb reálhozamot biztosítani képes – de rövid távon nagyobb befekte- tési kockázatot hordozó – befektetésekre.
Infláció. Az 1995-ben végrehajtott makrogazdasági kiigazítást követően az új monetáris rezsim hosszú távú stratégiai célul tűzte az infláció leszorítását. A következetes, több kormányzati cikluson átívelő dezinflációs politika eredményeként az áremelkedés éves üteme az 1995. végi 28%- ról – ingadozásokkal tarkítva – 2006 tavaszára 2,3%-ra csökkent, azóta azonban emelkedik, elsősorban a növekvő üzemanyag,- és élelmiszerárak, valamint a forint gyengülésének következtében.
Infláció. Az 1995-ben végrehajtott makrogazdasági kiigazítást követően az új monetáris rezsim hosszú távú stratégiai célul tűzte az infláció leszorítását. A következetes, több kormányzati cikluson átívelő dezinflációs politika eredményeként az áremelkedés éves üteme az 1995. végi 28%- ról – ingadozásokkal tarkítva – 2006. tavaszára 2,3%-ra csökkent, majd 2007 tavaszára 9,0%- ra emelkedett elsősorban a növekvő üzemanyag- és élelmiszerárak, valamint a fiskális kiigazítás részeként megvalósuló adóemelések, hatósági áremelések és csökkenő kormányzati ártámogatások következtében. 2009. tavaszáig – részben a belső kereslet gyengélkedése miatt – 2,9%-ra csökkent az infláció mértéke, azóta azonban – 2010. elejére 6,4%-ra – emelkedett, elsősorban a növekvő üzemanyag- és élelmiszerárak, valamint a fiskális kiigazítás részeként megvalósuló adóemelések és hatósági áremelések, valamint a jövedéki adó emelése következtében. 2010. közepére a gyenge belföldi kereslet, és az adóváltozások hatásának kifutásával 3,7%-ra mérséklődött az infláció, ám 2010. decemberére elsősorban az élelmiszer-, és energiaárak emelkedése következtében 4,7%-ra emelkedett az áremelkedés üteme. 2011. decemberére 4,1%-ra csökkent az infláció üteme. Az adóváltozások, valamint az emelkedő energiaárak növelték az inflációt, míg a gyenge belső kereslet csökkentette az árnyomást.
Infláció. Az ajánlatunkban feltüntetett árakat abban az esetben tudjuk garantálni, amennyiben a KSH által közzétett 2021. évi inflációs ráta mértéke nem haladja meg a 3%-ot. Amennyiben meghaladja, az árakat újra kell tárgyalni. Továbbá az árváltozás jogát fenntartjuk, amennyiben rajtunk kívül álló tényezők (új törvényhozás, törvénymódosítás, egyéb adók) befolyásolják az árképzést.
Infláció. Az Európai Unió prognózisa szerint az ukrajnai háború miatt alacsonyabb növekedés és nagyobb infláció várható a térségben 2022-ben. Az orosz invázió továbbra is növeli az energia és élelmiszer-nyersanyagok árát, ami világszerte fokozza az inflációs nyomást, és rontja a háztartások vásárlóerejét. A Kibocsátó számol az alapanyag, késztermék és energiaárak emelkedésével, azonban úgy ítéli meg, hogy a tartósan magas szigetelő ipari kereslet mellett a termékek önköltségébe beépült áremelkedéseket képes lesz a piacon az áraiban érvényesíteni. 13 Figyelembe véve a kedvező szigetelőipari trendeket azzal a feltételezéssel él a Kibocsátó, hogy a Csoport a meglévő leányvállalati- és termék portfóliója hatékony kihasználásával képes lesz piaci részesedésének megőrzésére, illetve növelésére. Ezt támogathatják a Kibocsátó jövőben megnyíló gyártási kapacitásai (lásd IV. Fejezet 4.4. pont: Beruházások), melyek megfelelő áruhátteret biztosítanak növekedéshez, valamint a piaci pozíciók erősítéséhez. Ukrajna esetében a háborús konfliktus következtében a forgalom lassabb felfutásával számol a Társaság, ahol 2025-
Infláció. Az 1995-ben végrehajtott makrogazdasági kiigazítást követően az új monetáris rezsim hosszú távú stratégiai célul tűzte az infláció leszorítását. A következetes, több kormányzati cikluson átívelő dezinflációs politika eredményeként az áremelkedés éves üteme az 1995. végi 28%- ról – ingadozásokkal tarkítva – 2006. tavaszára 2,3%-ra csökkent, majd 2007 tavaszára 9,0%- ra emelkedett elsősorban a növekvő üzemanyag- és élelmiszerárak, valamint a fiskális kiigazítás részeként megvalósuló adóemelések, hatósági áremelések és csökkenő kormányzati ártámogatások következtében. 2009. tavaszáig – részben a belső kereslet gyengélkedése miatt – 2,9%-ra csökkent az infláció mértéke, azóta azonban – 2009. végére 5,6%-ra – emelkedett, elsősorban a növekvő üzemanyag- és élelmiszerárak, valamint a fiskális kiigazítás részeként megvalósuló adóemelések és hatósági áremelések, valamint a jövedéki adó emelése következtében.
Infláció. Az inflációs ráta csökkentésére való konkrét monetáris és fiskális erőfeszítések az utóbbi években jelentős eredményeket hoztak az infláció csökkenésében. A tervezett inflációs szint a 2006-os évre 3,5 % volt. Sajnálatos módon a kormányzati és központi kiadások jelentős mértékben megemelkedtek, ami magas államháztartási hiányhoz vezettek, s így az inflációs várakozás is módosult. Tovább emelte az infláció várható szintjét az ÁFA és egyéb adók emelése, bevezetése. Így a következő egy-két évben akár 6-7%-on is tetőzhet a fogyasztói árak átlagos drágulása. Tekintettel arra azonban, hogy Magyarországon a piacgazdasági viszonyok még nem szilárdultak meg teljes mértékben, így az infláció szintjét alacsonyan tartó, illetve csökkentő gazdaságpolitika eredményessége az ország egyéb (szociális, egészségügyi, politikai) helyzetétől és nemzetközi tényezők (pl. energiaárak) alakulásától is függ, ezek hatásai pedig előre egyelőre nem tervezhetők pontosan. Az inflációs szint tulajdonképpen a kötvények árára hat, amely a reálkamaton keresztül érezteti hatását, természetesen az államkötvények, diszkont kincstárjegyek esetében is ugyanerre a kockázatra kell számítani. Ez a kitettség azonban minden piaci szereplőre hat és egyedül nem képesek kivédeni.
Infláció. 2014-ben a 3%-os alatti inflációs cél is teljesülhet, a gyenge kereset dezinflációs hatású, továbbá az indirektadó-intézkedések és költségsokkok is kifutnak. Emellett a rezsicsökkentő intézkedések is érdemben mérséklik az inflációt. A magasabb vállalati adóterhek a termelési láncon keresztül ugyan átgyűrűzhetnek a fogyasztói árakba, azonban a gyenge kereslettel jellemezhető környezetben a továbbhárítás csak részleges lehet.