Ingatlanok mintaszakaszok

Ingatlanok. 2.4.1. Ingatlan biztosítása esetében a Biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben valamely, a szerzôdésben foglalt biztosítási esemény az ajánlaton/kötvényen megjelölt kockázatviselési címen biztosított épületet/melléképületet/ építményt károsította, úgy megtéríti azt az összeget, amelybôl a kockázatviselés helyén a káresemény idôpontjában érvényes árak figyelembevételével a vagyontárgy állapota helyreállítható. A Biztosító szolgáltatásának felsô határa a vagyontárgynak a káresemény idôpontjában érvényes árak figyelembe vételével számított helyreállítási értéke. Ez részkároknál avultatás nélküli javítás vagy csere költségeit, teljes újjáépítésnél pedig az újjáépítési értéket jelenti, de maximum a vagyontárgyra vonatkozó biztosítási összeget vagy vállalt szolgáltatási kötelezettséget (mindig a kisebb). 2.4.2. A Biztosító kockázatviselése, illetve helytállási kötelezettsége nem terjed ki azokra a károkra, kárigényekre, illetve többlet költségekre, amelyek azzal összefüggésben merülnek fel, hogy a biztosított épület nem építhetô újjá az eredeti építési technológia, anyag felhasználásával, tekintettel arra, hogy a káridôpontban érvényes építési elôírások, szabványok olyan mértékben megváltoztak, hogy az épület csak értékemelkedéssel állítható helyre. 2.4.3. A biztosítási szolgáltatás nem terjed ki a kereskedelmi forgalom hiányosságaiból adódó károkra és többletköltségekre. 2.4.4. Megtéríti a Biztosító az egész helyiség felületének helyreállítását, ha a helyiség egynemû festésû, mázolású vagy tapétázású két oldalfala károsodik. 2.4.5. Bérelt épületek, építmények károsodása esetében a bérlô által kötött biztosítás alapján a Biztosító annak szolgáltat (bérlô vagy tulajdonos), akit a bérlô és a tulajdonos/bérbeadó megjelöl, és errôl írásban nyilatkoznak. 2.4.6. Társasházban, szövetkezeti épületben található, külön tulajdonban lévô lakások biztosítása esetében az épületek közös részeiben bekövetkezô károkat a Biztosító a Biztosított tulajdoni hányada, szövetkezeti házak esetében a Biztosítónál biztosított és a károsodott épületben lévô lakások számának arányában téríti meg.
Ingatlanok. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: .................................. város/község .................................. út/utca hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ..........................., a szerzés ideje év Becsült forgalmi érték:* Ft Haszonélvezeti joggal terhelt: igen nem (a megfelelő aláhúzandó)
Ingatlanok. 1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ................. város/község ................... út/utca.................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ..........................., a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft Haszonélvezeti joggal terhelt: igen nem (a megfelelő aláhúzandó) 2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ....................... város/község .................................. út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft 3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat): megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.): ............................ címe: ........................... város/község........................... út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ................, a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft 4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat): megnevezése: .......................... címe: ................................... város/község .............................. út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft
Ingatlanok. A szerzôdés megkötésekor a Szerzôdô határozza meg a biztosítási összeget. A Biztosító az alul- vagy a túlbiztosítás elkerülését a lakóépület/lakás/melléképület egy négyzetméterére vonatkozó – földrajzi elhelyezkedéstôl és épülettípustól függô – szerzôdéskötéskori újjáépítési értékek megadásával segíti a Szerzôdôt.
Ingatlanok. A Társaság 2020. év végén nem rendelkezett ingatlanállománnyal a sárbogárdi telephely eladása és Dombóvárra történő áthelyezése miatt. 2021.12.31-én az ingatlanok könyv szerinti értéke már 1.226,3 millió Ft volt, ami a tárgyi eszközök 63,1%-át tette ki. Az ingatlanok között szerepelt a székesfehérvári csarnok (543 millió Ft), a dombóvári raktár (505,7 millió Ft), valamint a székesfehérvári és gárdonyi telkek összesen 177,6 millió Ft értékben. A székesfehérvári csarnok és a dombóvári raktár építésének finanszírozása hitel, illetve állami támogatás igénybevételével történt. A dombóvári beruházás esetében az állami támogatás intenzitása 45%, az igényelt hitel mértéke 37%, a székesfehérvári csarnok építésénél az állami támogatás szintén 45%-ot tesz ki. Adatok ezer Ft-ban 2019 2020 2021 2022.06.30 Székesfehérvár 14480/19 hrsz csarnok - - 542 997 514 988 Dombóvár (GINOP-2.12-8-1-4-16-2018-00575) - - 505 670 498 485 Székesfehérvár 14480/19 hrsz telek - - 65 424 65 424 Székesfehérvár 14480/18 hrsz telek - - 61 038 61038 Gárdony 3655/26 hrsz telek - - 51 181 51181 Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok - - 1 226 311 1 191 116
Ingatlanok. 2.3.1 Az Átadó eladja, az Átvevő megvásárolja a 2.3.3. pontban foglaltak alapján az átadott közműhálózathoz kapcsolódó, jogszabály által előírt védőtávolságot is biztosító ingatlanokat, ingatlanrészeket. 2.3.2 Az Átvevő vállalja, hogy az Üzemeltető közreműködésével a jelen szerződés aláírását követő 60 napon belül a 3. számú mellékletben felsorolt ingatlanokra a változási, megosztási vázrajzokat elkészítteti. 2.3.3 A Felek a jogerősen jóváhagyott változási, megosztási vázrajzok birtokában külön ingatlan adás-vételi szerződést írnak alá a tulajdonjog átruházására.
Ingatlanok. A szerződés megkötésekor a Szerződő határozza meg a biztosítási összeget. A Biztosító az alul- vagy a túlbiztosítás elkerülését a lakóépület/lakás/ melléképület egynégyzetméterérevonatkozó–földrajzi elhelyezkedéstől és épülettípustól függő–szerződéskötéskori újjáépítési értékek megadásával segíti a Szerződőt.
Ingatlanok. Minden anyagi eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatba létesítettek.

Related to Ingatlanok

  • határozata Visegrád Város Önkormányzat Képviselő-testülete Dr Szabó Attila Helyi Választási Iroda vezetőjének indítványára a „választási eljárásról” szóló 2013. évi XXXVI törvény 24.§ (1) bekezdése értelmében Visegrád településen működő nemzetiségi szavazókör szavazatszámláló bizottság tagjainak a következő személyeket választja meg: Nemzetiségi szavazókör: Egészségház /Visegrád, Fő u. 38./ Tagok: Nádler Anna 2025 Visegrád, Mátyás király u. 9. Konczné Szőke Éva 2025 Visegrád, Mátyás király u. 73. Borsody István 2025 Visegrád, Fő u. 22. Petőczné Ivitz Judit 2025 Visegrád, Nap u. 6. Sovány József 2025 Visegrád, Fő u. 79/A Felelős: azonnal Határidő: Dr. Szabó Attila aljegyző Beszámoló a két ülés között eltelt időszak fontosabb eseményeiről - Helyi Védelmi Bizottsági ülésen vett részt Szentendrén, ahol elfogadták a téli veszélyhelyzetre való felkészülés programját. - Egyeztetést tartott a Duna Maraton szervezőjével, az idén a szervezők szeretnék, ha a kiinduló és végpont a nagy parkoló lenne, de ez még egyeztetést igényel a közterület foglalási rendelet figyelembevételével. - A Budapest Közlekedési Központ egy megvalósíthatósági tanulmányt készít egy menetrend szerint közlekedő hajójárat rendszer működtetéséről Visegrádtól Százhalombattáig. Ennek volt ma egy helyszíni bejárása egy esetleges kikötő helyszínét keresve. - A mai napon volt Dr Balázs Mária háziorvossal kapcsolatos bírósági per első tárgyalása. Az irat ismertetésre és a doktornő véleményének kifejtésével zajlott a mai tárgyalás, viszontválaszra már sajnos nem maradt idő, de annyit jegyzőkönyveztek, hogy mindenképpen reflektálni kíván az önkormányzat a doktornő által elhangzottakra. Ezt írásban meg fogjuk tenni. A legközelebbi tárgyalási időpont május 15-én lesz. - A mai napon létrejött egy tárgyalás a Telecommal a Fő utcai földkábel vezetés kapcsán, elmondták, hogy együttműködőek, viszont forrásuk nincs a megvalósításra. Az előrelépéshez tervet kell készíteni, ezeknek az árajánlata készül. - A gát beruházás kapcsán a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály jóváhagyását várjuk, amint ez megérkezik rendkívüli testületi ülés keretében a közbeszerzés eredményét ki lehet hirdetni. - Beadásra került az óvoda homlokzat felújítására, hőszigetelésére, nyílászáró cserékre vonatkozó pályázat. - Március 15-én délután egy londoni polgármesterekből álló delegáció érkezik a Dunakanyarba, és a Külügyminisztériumtól érkezett egy megkeresés arra vonatkozóan, hogy a város fogadja a delegációt. A palotában egy idegenvezetéssel egybekötött fogadás lesz a tiszteletükre.

  • Fogalommeghatározások A jelen ÁSZF-ben, és a jelen ÁSZF alapján kötött Egyedi előfizetői szerződésekben használt fogalmak meghatározása:

  • Egyebek A Vállalkozás ügyvezetője köteles gondoskodni arról, hogy a Vállalkozás valamennyi munkavállalója betartsa jelen szabályzatban foglalt rendelkezéseket. Ezen kötelezettség végrehajtása céljából a Vállalkozás ügyvezetője előírja a Vállalkozás munkavállalóival kötött munkaszerződések olyan tárgyú módosítását, amely a munkavállaló kötelezettségvállalását deklarálja jelen szabályzat betartása és érvényesítése tekintetében.

  • Ingóságok 3.1. Jelen feltételek szerint ingóságok azok a nem az épület részét képezô (szerkezetileg nem beépített) vagyontárgyak, amelyek a háztartás mindennapos mûködéséhez szükségesek, és a Biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, illetve a keresôtevékenység kockázatviselés helyén használt vagy tárolt eszközei, és nem tartoznak a kockázatviselésbôl kizárt, külön pontban felsorolt vagyontárgyak közé. 3.2. A Biztosító kockázatviselése a Biztosítottak tulajdonát képezô, továbbá az általuk saját használatra bérelt, lízingelt, kölcsönvett, más biztosítási szerzôdés keretében nem biztosított ingóságokra terjed ki. 3.3. A Biztosító kockázatviselése szempontjából az ingóságok a következô vagyoncsoportokba kerülnek besorolásra:

  • Viharkár Az olyan légmozgás toló vagy szívó hatása által okozott kár, amelynek sebessége eléri óránként az 54 kilomé- tert (15 m/s), a továbbiakban vihar*. – A viharral egyidejűleg • a vihar által megrongált tetőn • a nyílászárón (nyitva hagyotton is) keresztül beömlő csapadékvíz által okozott kár. – A vihar által elsodort, ledöntött, lesza- kított és a biztosított vagyontárgyakhoz csapódott tárgyak által okozott kár. – a helyiségen belül keletkezett léghuzat által okozott kár, – az épületek üvegezésében (ide nem értve az előtetők üvegezését) keletke- zett kár, – a szabadban tárolt ingóságokban (ide értve a lábon álló növényi kultúrákat is) keletkezett kár – az építés, felújítás alatt álló épületek vihar által megrongált ideiglenes fedé- sén keresztül beömlő csapadékvíz által okozott kár.

  • Sorozatkár A felelősségbiztosítás keretében alkal- mazandó fogalom, melynek jelentése: több, azonos okból bekövetkezett, idő- ben összefüggő káresemény, amelyet viseli a kockázatot. A biztosítási esemé- nyekre vonatkozó szabályok (jelen feje- zet 4. pontja) a területi hatályt érintő további rendelkezéseket tartalmaznak. A felelősségi kár okozásának időpontja az a nap, amikor a biztosított károkozó/ jogsértő magatartást tanúsított. Amennyiben a károkozás mulasztás- sal valósult meg, úgy a károkozás időpontja az a nap, amelyen az elmu- lasztott cselekményt még a kár bekö- vetkezése nélkül pótolni lehetett volna. A felelősségi kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikor a felelős- ségi kár bekövetkezett a károsultnál/ sérelmet szenvedett félnél, illetve ha ez nem határozható meg, akkor az a nap, amikor a felelősségi kárt a biztosított vagy a károsult/sérelmet szenvedett fél először észlelte, vagy kellő gondosság- gal észlelhette volna.

  • Az előfizető jogszabályban meghatározott nyilatkozatai megadásának, a nyilatkozatok módosításának, visszavonásának feltételei 12.1. Azon üzleti Előfizető esetében, amely végfelhasználónak minősülő mikrovállalkozás vagy kisvállalkozás vagy közhasznú szervezet, a Szolgáltató eltérhet az Eht. 127. § (1a), (4b), (4c) és (4g) bekezdésének, 128. § (5) bekezdésének, 129. § (1a)-(1c) bekezdésének, 134. § (14b) bekezdésének, valamint az 5. § (1)-(7) bekezdésének, 12. §-ának, 26. § (11) bekezdésének rendelkezéseitől, ha azon üzleti Előfizető, amely végfelhasználónak minősülő mikrovállalkozás vagy kisvállalkozás vagy közhasznú szervezet, legkésőbb az előfizetői szerződés megkötésekor kifejezetten hozzájárult ahhoz, hogy a Szolgáltató e rendelkezésektől részben vagy egészben eltérjen. Az Előfizető a jelen pont szerinti nyilatkozatát írásban jogosult módosítani és a Szolgáltató a módosítást a nyilvántartásaiban legfeljebb 8 napon belül átvezeti. 12.2. A természetes személy Előfizetőnek vagy a 12.1. pont szerinti végfelhasználónak minősülő mikrovállalkozásnak vagy kisvállalkozásnak vagy közhasznú szervezetnek a szerződéskötéskor kell nyilatkoznia arról, hogy az előfizetői szolgáltatást egyéni előfizetőként vagy nem egyéni (üzleti) előfizetőként kívánja igénybe venni. Amennyiben az Igénylő olyan szolgáltatáscsomagot kíván igénybe venni üzleti Előfizetőként, mely vonatkozásában a Szolgáltató nem jogosult üzleti előfizetők felé történő értékesítésre, úgy a szerződés nem jön létre, vagy az Előfizető által egyidejűleg módosított szolgáltatáscsomag iránti igényre vonatkozó módosított tartalommal jön létre. Az előfizetői minőség módosítására egyebekben a 10.2.4.1. pont szabályai az irányadók. 12.3. Az Előfizető jogosult a szerződés megkötésekor vagy azt követően nyilatkozni az elektronikus értesítés (elektronikus dokumentumban vagy az elektronikus levélben foglalt értesítés) elfogadásáról. Az Előfizető az elektronikus értesítés elfogadására vonatkozó nyilatkozatát a 10.2.4.1. pontban foglaltak szerint jogosult módosítani. 12.4. Az Előfizető jogosult a szerződés megkötésekor vagy azt követően nyilatkozni arról, hogy adatai közvetlen üzletszerzés, tájékoztatás, közvélemény- vagy piackutatás, valamint a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 6. §-ának hatálya alá nem tartozó közvetlen üzletszerzés, illetve egyéb, a Grt. szerinti reklámnak nem minősülő tájékoztatás céljából felhasználásra kerüljenek. Az Előfizető a jelen pont szerinti nyilatkozatát írásban jogosult módosítani és a Szolgáltató a módosítást a nyilvántartásaiban legfeljebb 8 napon belül átvezeti.

  • A közbeszerzési dokumentációban megadott kiválasztási szempontok A kiválasztási szempontok felsorolása és rövid ismertetése: Igazolási mód: AT (közös AT-k) az alábbiak szerint kötelesek igazolni alkalmasságukat: A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. alapján az AT-nek a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban ajánlatának benyújtásakor a II. Fejezetnek megfelelően, az ESPD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek (az ESPD IV. rész: Kiválasztási szempontok, Az összes kiválasztási szempont általános jelzése (alfa) pontjában (Igen/Nem) történő feltüntetésével). Az alkalmasság igazolása során a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 24. § (1) bek.-ben, 28. § (5) bek.-ben, valamint a Kbt. 65. § (6) és (11) bek.-ben foglaltak is megfelelően alkalmazandóak. AT-k a Kbt. 65. §-ának (7), (9) és (12) bek. szerint támaszkodhatnak más szervezet vagy személy kapacitására, és a hivatkozott szakaszokban foglaltak szerint kötelesek igazolni az erőforrások rendelkezésre állását. Amennyiben AT – átalakulásra hivatkozással – jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, az ajánlatához csatolnia kell a jogutódlás tényét bizonyító/igazoló okiratokat (cégiratokat) egyszerű másolatban, különös tekintettel a szétválási okiratokban foglaltakra. Az előírt alkalmassági követelménynek a közös AT-k együttesen is megfelelhetnek, illetve azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. alapján az AK által a Kbt. 69. § (4)–(8) bek. alapján az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet IV. Fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy megfelel az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek, az alábbiak szerint:

  • Ajánlattétel A Szerződés megkötésére irányuló Ajánlat kizárólag írásban, a Biztosító által erre rendszeresített, a Szerződő által aláírt nyomtatványon tehető.

  • Sikerkilátás-vizsgálat A biztosító jogosult a szolgáltatási igény bejelentésekor, valamint az eljárás folyamán bármikor vizsgálatot indítani a jogérvényesítés vagy a jogi védekezés feltehető sikerére vonatkozólag (sikerkilátás-vizsgálat). Jelen feltétel alkalmazásában az igényérvényesítés (jogérvényesítés vagy a jogi védekezés) sikeressége abban az esetben feltételezhető, ha: • a tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával valószínűsíthető, hogy a biztosítottra kedvező bírósági, hatósági határozat születik és • pénzügyi követelés érvényesítése esetén valószínűsíthető a követelés megtérülése. Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy meg- felelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére, akkor írásban nyilatkozik a szolgáltatási igény teljesítéséről és vállalja a biztosított költsé- geket. Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvényesítés sikerére, akkor jogosult elutasítani a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését. A biztosító a sikerkilátás vizsgálatához szükséges valamennyi irat rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül köteles a biztosí- tottal írásban közölni a sikerkilátás-vizsgálat eredményét, azaz hogy a szolgáltatási igényt teljesíti vagy elutasítja. Az elutasítást legalább az arra okot adó tény és az arra vonatkozó jogszabályi vagy szerződéses rendelkezések felhívásával kell megindokolni. Az elutasítással egyidejűleg a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat az egyeztető eljárás lehetőségéről, valamint arról, hogy amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét. Nem végez a biztosító sikerkilátás-vizsgálatot, • amennyiben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény során két vagy több ellenérdekű fél ugyan- annál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi, illetve felelősségbiztosítási szerződéssel, valamint • büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem esetén, • ha a biztosító az ellenérdekű fél.