Intellectual Property mintaszakaszok

Intellectual Property. The Subscriber acknowledges that all copyright and any other right or protected interest in and to the Subscribed Products remain with Elsevier and its partners, thus Subscriber and the Authorized User Institutions are only authorized to use the Subscribed Products in the manner and to the extent specified in this Agreement. Subscriber acknowledges that unauthorized use and distribution of the Subscribed Products may cause financial damage to Elsevier and its partners.
Sample 1Sample 2See All (4)
Law Insider
+
Microsoft® Word Add-in

Get the Official Word Add-in

Open in AppSource
Add to Word Now
Intellectual Property. 4.1 The content remains exclusively your property. during/due to actions or failed actions of broadcaster during reception of content or content-related metadata.
Sample 1Sample 2
Intellectual Property. Priorities
Sample 1
See more samples of Intellectual Property

Intellectual Property: Everything you need to know

Intellectual Property (IP) is any product, work, or invention from human creativity, such as artistic works, symbols, designs, and images used in business. Intellectual Property is protected by the law in many forms.

Patents, trademarks, and copyrights enable individuals to gain recognition along with financial benefits from their creations. The IP system aims to create a balance between the interests of innovators and the public to create an environment where innovations can prosper.

Intellectual property rights are the rights given to the creators for their innovation. These rights remain exclusive for a certain period. When someone creates anything unique, the creator can claim ownership of their work with these rights. The owner of this content/product will have complete control over its usage.

Types of intellectual property rights

There are several types of Intellectual property rights. Some of them are:

Copyrights

The creativity of artists and writers like films, books, paintings, songs, and so on is guarded by these copyrights. This protection will live on for another 50 years, even after the death of the creator.

Copyrights secure the creator's works of authorship along with their rights to distribution, performance, public display, reproduction, and so on. The owners of these rights can deploy their works in the free market as property rights. The exclusive right to distribution that is provided by copyrights is particularly significant in the film industry.

In the filmmaking process, the distribution deals aid the finances of production by selling the right to distribute their movie. The distributors purchase these rights with an agreement to pay after the film is made.

This agreement is used to secure loans that help produce the movie. After the film is completed, an amount from distributors is used to pay these loans. Without copyrights, the producer will not have anything to offer the distributors, and thus, the film suffers financially. Copyrights also help the music and sound system that appear in movies. It ensures all the artists involved will be rewarded with fame and money for their hard work.

Trademarks

To distinguish the goods from different enterprises, trademarks are used. Trademarks are words, phrases, symbols or designs that distinguish the source of goods from another. Typically businesses trademark names, logos, or company taglines. For example, Tiffany & Co. has trademarked the color Tiffany Blue to be used on their promotional materials. Coca-cola has even trademarked the shape of their bottles.

We can also see these trademarks in the introduction of films specifying that the product is the work of a particular artist or director. Many famous movies such as Harry Potter, James Bond, and Lord of rings use trademarks to protect their titles and characters.

By featuring a reputed brand in the films, the producer can cash its popularity and increases relatability with the audience. Many movies and TV show characters are recognizable by a particular brand name. For example, The Yakult brand gains its popularity among many youngsters from the film To All The Boys I've Loved Before when Peret shows love for Lara Jean by bringing her favorite Yakult's.

Additionally, by marketing trademark-protected products, such as Yakult in our example, the producers can acquire another source of the avenue from these brands to build the finances of the film.

Patents

A patent is a special right granted to the creator, who will have complete rights over the content and can control who and if their content can be used or not. The patent owner will publish the technical data about the invention online in exchange for this right.

The patented technologies enhanced the film industry by providing a foundation on which the advertisements, along with the viewer's satisfaction, are based. For example, the implementation of Dolby Surround Sound in the year 1980 allowed the music composers and directors to develop rich sonic tapestries.

Trade Secrets

A trade secret is any confidential corporate information that gives any business a competitive advantage. Trade secrets can be as straightforward as Coca-Cola’s secret formula to distribution methods from Amazon. Other forms of trade secrets include: ad strategies, sales methods, lists of consumers, lists of vendors, production processes, and algorithms.

Trade secrets must be designated before they can be leaked, a person cannot state that they have a trade secret. Corporations typically use nondisclosure agreements or specifically state trade secrets in contracts when dealing with internal employees or partner companies.

Franchises

A franchise is a license that an individual, party, or company (franchisee) purchases that allows them to use another company’s (franchisor) name, trademark, processes, and company processes.

The franchisee is typically an entrepreneur who operates a store or franchise under the franchisor's name. The franchisor is typically paid an upfront fee as well as ongoing licensing fees. McDonald’s Corporation is a famous example of a franchise business.

Intellectual Property on the Balance Sheet

Many types of intellectual property are not listed on the balance sheet since it isn’t clear what the value of each asset is. Sometimes intangible assets such as patents are listed as property since they have an expiration date. These assets also have a value that is decreased over time by amortization.

Example of Intellectual Property in Film

Intellectual Property rights play the most critical role in the film industry when it comes to securing funds. The producer has to maintain clear documentation of all the IP rights to prevent problems in the sales of the film. The agreements with the scriptwriter, actors, and directors will enhance the financial requirements of the movie. Based on the jurisdiction, the director can also be identified as the joint owner, author, or story writer of the film.

Similarly, the producer has to negotiate an agreement with the actors. The legal status of the actors differs in countries. Some countries offer the actors related rights, whereas other countries hire actors to work as employees on the sets. Once the film is ready to be released and open for public viewing, the significance of IP rights is highlighted again.

To secure financing for a movie, Intellectual property rights play a crucial role. In a nutshell, IP rights are the most valuable asset to filmmakers that can be secured through copyrights, patents, trademarks, and industrial properties. They must be withheld despite challenges, as movie components like songs, scripts, and characters work, face the issue of ownership.

More Samples of Intellectual Property

Intellectual Property. Seller warrants that the Goods and/or Services, or the import, sale, marketing or use of the Goods and/or Services, do not infringe any third party right (including, without limitation, any Intellectual Property Right). If Goods or parts thereof are claimed to infringe any third party right, the Seller shall without undue delay and at its own costs, either procure for Buyer and Buyer’s customers the right to continue the use of Goods and/or Services; modify the Goods and/or Services to be non-infringing; or replace such Goods and/or Services with non-infringing Goods and/Services with equivalent function and performance. Seller will grant Buyer a non-exclusive, irrevocable, indefinite, transferable, sub- licensable, cost-free right to use any intellectual property owned by Seller that is necessary or incident to the reasonably intended use or application of the Goods and/or Services.
Sample 1
Law Insider
+
Microsoft® Word Add-in

Get the Official Word Add-in

Open in AppSource
Add to Word Now
Intellectual Property. The intellectual property entailed in or related to the Deliverables shall at all times be the property of the Seller. Consequently, nothing in the Contract shall be construed as transferring any intellectual property in connection with the sale and delivery of the Deliverables. Consequently, the intellectual property entailed in the goods or in the packaging solutions provided by the Seller will never form part of a Contract and will thus always remain the sole property of the Seller, unless so expressly agreed in each individual case and the Buyer has paid separately and specifically for the specific intellectual property. By signing this Agreement, the Customer guarantees that the instructions, specifications or plans provided by him cannot result in Szkaliczki és Társai Kft. infringing any patent, registered design, trademark or copyright, and undertakes to reimburse all such losses, damages and costs which was awarded against the Seller, or which otherwise arose in connection with a claim submitted by the Seller due to the violation of any patent, copyright, design, trademark or other intellectual property right or other intellectual property of a third party due to the use of the Buyer's specification, instructions or plans, or which The seller paid during the settlement concluded in connection with such a demand, or agreed on such a payment.
Sample 1
Intellectual Property. 13.1. The intellectual property rights of the Purchaser or the Supplier, as the case may be, which exist on the date the Supplier receives the Purchase Order, shall continue to be owned by or licensed to the party introducing such rights. 13.2. All intellectual property rights in the Products and/or the Services created specifically for and paid for by the Purchaser under these Terms and Conditions as part of the Price, shall be assigned to the Purchaser immediately upon their creation. The intellectual property rights are assigned for their worldwide exploitation, for the duration of term of protection and for all means, media, form or formats of exploitation, including without limitation, the right to reproduce, use, adapt, modify, transform, publish, distribute, publicly perform and communicate, translate and to prepare derivative works or to assign, sell or license such rights on an exclusive or non-exclusive basis. 13.3. The Supplier grants to the Purchaser and its Affiliates a non-exclusive, perpetual (or other maximum term permitted by applicable law), fully paid-up licence to use, copy, and store any of the Supplier’s pre-existing intellectual property rights or third party rights, which form part of the Products and/or the Services and which are necessary for the Purchaser to receive the benefit of the Products and/or Services. 13.4. The Supplier shall, at the Purchaser’s request, do all acts and execute all documents reasonably required to enable the Purchaser to obtain the full intended benefit of this clause 13. 13.5. Any use by the Supplier of the Purchaser’s or its Affiliates' business or product names, logos and trademarks requires the prior written consent of the Purchaser. All such names, logos and trademarks shall remain the exclusive property of the Purchaser, its Affiliates and their licensors, as the case may be.
Sample 1
Intellectual Property. 11.1 The Supplier warrants that: 11.1.1 it has, and shall at its own cost ensure that it maintains, all necessary rights and licences to any Intellectual Property Rights subsisting in any matter, thing or process used or to be used by it in providing the Goods or Services to the Company under these General Terms, including all rights to grant the licences to the Company set out in this clause 11; and 11.1.2 the use by the Company of the Goods as envisaged by these General Terms will not infringe the Intellectual Property Rights of any person or any other rights or laws. 11.2 Where the Supplier or any sub-contractor owns the Intellectual Property Rights in any of the Goods, the Supplier shall procure the grant to the Company of a non-exclusive and royalty-free right to use such component, its design and the information relating to it such Intellectual Property Rights, in order to use the Goods. 11.3 Subject to the further provisions of clause 12, any information or other material relating to the Goods or Services which is supplied by the Company to the Supplier and all Intellectual Property Rights therein shall remain the sole property of the Company, and shall be returned to the Company forthwith upon the Company requesting the same.
Sample 1
Intellectual Property. 12.1. Seller may utilize proprietary works of authorship, pre- existing or otherwise, including without limitation methodologies, templates, flowcharts, architecture designs, tools, specifications, drawings, sketches, models, samples, records and documentation, as well as Intellectual Property nem pontosak; és
Sample 1

Related to Intellectual Property

  • Az igénybevétel korlátai A szolgáltatás telefonon nem rendelhető meg. Az átirányított hívás díja két részből áll: a hívó az átirányítást megrendelő Előfizető telefon állomásáig fizeti a hívást, az aktiváláskor megadott másik telefonállomásig felépített hívást pedig a szolgáltatást kérő Előfizetőnek számlázzák.

  • Biztosítási titok 2.1 A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. 2.2 Az előző bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, vagy a viszontbiztosító a csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. 2.3 A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 2.4 Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 21.1.. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. 2.5 Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, b) a Bit alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 2.6 A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel, c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel, e) az adóhatósággal, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót a törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel, j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával, m) az állomány átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint - az átvevő biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá - a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján - a károkozóval, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval, p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval, t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő Biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az előzőekben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, és az adatkérés célját. 2.7 A biztosító, vagy viszontbiztosító a 21.6, 21.8.,21.5.,21.12 és 21.14. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja. 2.8 A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel, b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben. 2.9 A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. 2.10 Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. 2.11 A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a) a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot. 2.12 Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben: a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b) ha - az adatalany hozzájárulásának hiányában - az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon Biztosított. 2.13 A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 2.14 Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, az adatok átadását a biztosító, viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak, c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása, d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás. 2.15 Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az egészségi állapotra vonatkozó adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell. 2.16 A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 21.6.. b), f) és j) pontjai, illetve 21.8. pont alapján végzett adattovábbításokról. 2.17 A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. 2.18 Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

  • A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot nem tartalmazó, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn: – a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben; – az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó ható- sággal és ügyészséggel; – büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – a nemzetbiztonsági szolgálat, előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, és az ügyészség, továbbá bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkere- sésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet összefüggésben van a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek- ménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezet- ben elkövetett bűncselekménnyel,

  • A Biztosítási Titokra Vonatkozó Elvi És Gyakorlati Tudnivalók A személyes adatok, arra való tekintettel, hogy biztosítási szerződéshez kapcsolódnak, egyben biztosítási titkot is képeznek, ekként az adatok kezelésére irányadó tudnivalókat, A biztosítási titokra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók című fejezet tartalmazza

  • A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a biztosító tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást az alábbiak szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg. A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítást. A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. Az írásbeli tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.

  • A biztosítási díj megfizetése 7.3.1. Határozatlan tartamú szerződés esetén a szerződő havi, negyedéves, féléves és éves díjfizetési gyakoriságot választhat. A határozott tartamú szerződés díját egy összegben kell megfizetni (egyszeri díj). A szerződő a biztosítás első díját megfizetheti díjelőleg- ként az ajánlattétellel egyidejűleg, illetve a szerződés létrejöttének időpontjáig – a választott díjfizetési módtól függetlenül – bankkártyával. A díjelőleg megfizetésére a xxx.xxxxxxx.xx oldalról elérhető Online Díjfizetés olda- lunkon, vagy biztosításközvetítői ügynökeinknél, valamint ügyfélkapcsolati pontjainkon, és partnereink bankfiókjá- ban POS terminálon keresztül van lehetőség. A biztosító a díjelőleget az ajánlat elfogadása esetén biztosítási ⏴ Vissza a Tartalomjegyzékhez díjként kezeli, az ajánlat elutasítása esetén a szerződő részére visszafizeti.‌‌ 7.3.2. A biztosítás első díja és az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díj pedig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatko- zik. Első díj: az első díjesedékességkor fizetendő, a választott díjfizetési gyakoriság szerinti havi, negyedéves, féléves vagy éves díj, valamint – ha a kockázatviselés kezdete korábbi, mint a biztosítási évforduló – e két időpont közötti törtidő- szakra eső díj. A felek az első díj halasztott fizetésében állapodnak meg. A halasztott díj esedékességének dátuma az ajánlaton található. A díjengedményre jogosító körülmény megszűnése illetve a pótdíjat megalapozó körülmény keletkezése esetén az adott változás biztosító általi átvezetésének hatályától az elvesztett kedvezménnyel vagy az alkalmazandó pótdíjjal növelt díjat kell megfizetni. A biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj.

  • A biztosítási díj fizetése A biztosítás EGYSZERI vagy FOLYAMATOS (rendszeres) díjfize- tésű lehet.

  • A biztosított kora és a biztosítás időtartama A biztosított egy 35 éves személy, aki – rendszeres díjfizetés esetén 10, 15 vagy 20 éves tartamú, – egyszeri díjas szerződése esetén pedig 5, 10 vagy 20 éves tartamú biztosítási szerződést köt. A TKM kalkuláció azért készül különböző időtartamokra, hogy látható legyen, miként befolyásolják a különböző időtarta- mok a termék költségterhelését. Amennyiben a fenti tartamok közül valamelyikre nem történik számítás, az azt jelenti, hogy az adott tartam a konkrét termékre nem elérhető. Élethosszig szóló biztosítás esetén a fenti tartamok úgy értendők, hogy a szerződés ezek lejártával visszavásárlásra kerül- nek.

  • Igénybevétel korlátai A szolgáltatás kizárólag azokon a területeken érhető el, ahol a Magyar Telekom az előfizetői hozzáférést biztosító szolgáltató. A szolgáltatás nyilvános állomásokról nem kezdeményezhető.

  • Fizetési módok Az Előfizető saját választása szerint (i) a Szolgáltató által megküldött postai készpénz-átutalási megbízás útján; (ii) pénzintézeten keresztül, banki átutalás illetve csoportos beszedési megbízás útján; (iii) belföldi postautalvány befizetésével; vagy (iv) – Díjnet rendszer használata esetén - bankkártyás fizetéssel egyenlítheti ki számláit. Az itt meghatározott fizetési módok esetében Előfizetőnek kell gondoskodnia a pénz egyértelmű azonosítására vonatkozó adatok közléséről, illetve a pontos adatok megadásáért, melynek elmulasztásából eredő következményekért az Előfizető felel. A számla azon a napon kiegyenlített, amikor a Szolgáltató bankszámláján az Előfizető által fizetett összeg jóváírásra kerül.