Common use of Kiegészítő tájékoztatás Clause in Contracts

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának megtámadására nyitva álló határidő elteltéig, közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Az ajánlatkérő az EKR-ben szereplő adatokat legalább ezen időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – megőrzi. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó. Az eljárásban a gazdasági szereplőknek nem kell a Kbt. 66. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot benyújtani.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésbenrészvételre jelentkező lehet, a megfelelő ajánlattétel részvételi jelentkezés érdekében - a Közbeszerzési Dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől. (A kérdéseket e-mail-ben, szerkeszthető formátumban (pl.: .doc/egyéb Word-formátum) is szükséges megküldeni.) A kiegészítő tájékoztatást Ajánlatkérő a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül, de a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal adja meg. Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a részvételi határidő lejártát megelőző nyolcadik napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia. Ha a tájékoztatást az ajánlatkérő nem tudja határidőben megadni, vagy a kiegészítő tájékoztatással egyidejűleg a Közbeszerzési Dokumentumokat módosítja, a Kbt. 52. § (4) bekezdésében foglaltakat is értelemszerűen alkalmazza. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás teljes tartalmát a részvételi felhívás I.3) pontjában megjelölt honlapon hozzáférhetővé teszi, illetve egyidejűleg megküldi valamennyi gazdasági szereplő részére, amely érdeklődését az eljárás iránt az ajánlatkérőnél jelezte. A kiegészítő tájékoztatás megadása során az ajánlatkérő nem jelöli meg, hogy a kérdést melyik gazdasági szereplő tette fel, valamint hogy válaszát az ajánlatkérő mely gazdasági szereplőknek küldte még meg. 1 Amennyiben a szerződést kötő másik fél (vagy jogutódja) a MÁV-START Zrt. Amennyiben a kérdések időbeni eltolódása miatt az ajánlatkérő több kiegészítő tájékoztatást is ad, az egyes tájékoztatásokat folyamatos sorszámozással látja el. Az azonos tartalmú kérdések a válaszban csak egyszer kerülnek feltüntetésre és megválaszolásra. A kiegészítő tájékoztatás(ok), továbbá az ajánlatkérő saját hatáskörében végzett pontosításai a Közbeszerzési Dokumentumok részévé válnak, így azok is kötelező érvényűek a részvételre jelentkezők számára. A részvételre jelentkező bármilyen formában kapott szóbeli információra, melyet az ajánlatkérő írásban nem erősített meg, részvételi jelentkezésében nem hivatkozhat. A kiegészítő tájékoztatás(ok) tartalmának megismerése az érdekelt gazdasági szereplő kizárólagos felelőssége, ezért nem hivatkozhat arra részvételre jelentkezőként, hogy a kiegészítő tájékoztatás tartalmát nem ismerte meg. A kiegészítő tájékoztatás nyújtására egyebekben a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19§-ban foglaltak értelemszerűn irányadók.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó.

Kiegészítő tájékoztatás. Ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárásban előírja a Kbt. 41. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdése alapján az elektronikus út alkalmazását. Az e-Kr. 2. § (1) bekezdése főszabályként kötelezővé teszi az EKR-en keresztül történő elektronikus kommunikációt, ezért az Ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos írásbeli kommunikáció elektronikus úton, az EKR-ben történik. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő Ajánlattevő lehet – a Kbt. 56. §- az ajánlattétellel összefüggésben, ában foglaltaknak megfelelően – a megfelelő ajánlattétel érdekében - az eljárást megindító felhívásban, valamint a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az Ajánlatkérő képviseletében eljáró szervezettől. Ajánlatkérőnek az e-mail vagy fax útján benyújtott kiegészítő tájékoztatás kérések megválaszolását elutasíthatja, figyelemmel arra, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárásban a Kbt. 41. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdése alapján az elektronikus út alkalmazását írja elő. Az Ajánlattevő felelőssége, hogy a kiegészítő tájékoztatás kérései a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet (3) bekezdése szerinti határidőben megérkezzenek az eljárást megindító felhívásban és Ajánlatkérőhöz. Ugyancsak a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban gazdasági szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekintenifelelőssége, hogy a szervezeti egységén belül a kiegészítő tájékoztatás időben az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknekarra jogosulthoz kerüljön. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a feltett kérdés(ek)re adott válasz(oka)t tartalmazó tájékoztatás a kiírás szerves részét képezi, a tájékoztatásban rögzítettek ajánlatba történő beépítése valamennyi Ajánlattevő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna bekötelező. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább Ajánlatkérőnek a Kbt. 4656. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni§-a alapján nincsen felhatalmazása a Kbt. egyes rendelkezéseivel kapcsolatosan értelmező tájékoztatást adni. A Kbt., valamint a közbeszerzésekkel összefüggő egyéb jogszabályok értelmezésével kapcsolatban elsősorban a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács Jogi Osztálya adhat felvilágosítást. 46. § (2) bekezdése alapján Ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 3756. § (2) bekezdés]§-a alapján nincsen felhatalmazása az EKR használatával, a szerződés teljesítésével felhasználásával, működésével, illetve funkcióival kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő általtámogatást, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekményekértelmező tájékoztatást nyújtani, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból ezzel összefüggő felhasználói kérdéseivel az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. üzemeltetését és fenntartását végző NEKSZT Nemzeti Elektronikus Közbeszerzési Szolgáltató és Tanácsadó Kft.-hez (XII. 19xxxx://xxxxxx.xx) fordulhat.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésbenrészvételre jelentkező lehet, a megfelelő ajánlattétel részvételi jelentkezés érdekében - a Közbeszerzési Dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől. (A kérdéseket e-mail-ben, szerkeszthető formátumban (pl.: .doc/egyéb Word-formátum) is szükséges megküldeni.) A kiegészítő tájékoztatást Ajánlatkérő a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül, de a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal adja meg. Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a részvételi határidő lejártát megelőző nyolcadik napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia. Ha a tájékoztatást az ajánlatkérő nem tudja határidőben megadni, vagy a kiegészítő tájékoztatással egyidejűleg a Közbeszerzési Dokumentumokat módosítja, a Kbt. 52. § (4) bekezdésében foglaltakat is értelemszerűen alkalmazza. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás teljes tartalmát a részvételi felhívás I.3) pontjában megjelölt honlapon hozzáférhetővé teszi, illetve egyidejűleg megküldi valamennyi gazdasági szereplő részére, amely érdeklődését az eljárás iránt az ajánlatkérőnél jelezte. A kiegészítő tájékoztatás megadása során az ajánlatkérő nem jelöli meg, hogy a kérdést melyik gazdasági szereplő tette fel, valamint hogy válaszát az ajánlatkérő mely gazdasági szereplőknek küldte még meg. Amennyiben a kérdések időbeni eltolódása miatt az ajánlatkérő több kiegészítő tájékoztatást is ad, az egyes tájékoztatásokat folyamatos sorszámozással látja el. Az azonos tartalmú kérdések a válaszban csak egyszer kerülnek feltüntetésre és megválaszolásra. A kiegészítő tájékoztatás(ok), továbbá az ajánlatkérő saját hatáskörében végzett pontosításai a Közbeszerzési Dokumentumok részévé válnak, így azok is kötelező érvényűek a részvételre jelentkezők számára. A részvételre jelentkező bármilyen formában kapott szóbeli információra, melyet az ajánlatkérő írásban nem erősített meg, részvételi jelentkezésében nem hivatkozhat. A kiegészítő tájékoztatás(ok) tartalmának megismerése az érdekelt gazdasági szereplő kizárólagos felelőssége, ezért nem hivatkozhat arra részvételre jelentkezőként, hogy a kiegészítő tájékoztatás tartalmát nem ismerte meg. A kiegészítő tájékoztatás nyújtására egyebekben a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19§-ban foglaltak értelemszerűn irányadók.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely Az eljárást megindító felhívással, illetve a Dokumentációval kapcsolatos kiegészítő tájékoztatások, pontosítások kizárólag írásban történnek, és úgy kerülnek megadásra, hogy azok minden gazdasági szereplőszereplő számára hozzáférhetők legyenek, aki és ne sértsék a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. Ajánlatkérő feltételezi, hogy a gazdasági szereplő részletesen tanulmányozza a Dokumentáció tartalmát és értelmezi azt. A számára nem egyértelmű kikötéseket, előírásokat és meghatározásokat illetően további tájékoztatást kérhet, és az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésbenígy kapott válaszokat figyelembe véve állítja össze ajánlatát. Ennek módja a következő: amennyiben a Dokumentációval, a megfelelő ajánlattétel megvalósítandó feladatokkal, stb. kapcsolatban a gazdasági szereplőknek bármiféle kérdésük merül fel, azt írásban tehetik fel az Ajánlatkérő számára. Ajánlatkérő kéri, hogy a kiegészítő tájékoztatás körében az eljárást megindító felhívásban és az eljárást megindító felhívást kiegészítő dokumentációban meghatározott címre eljuttatott, írásos formában készült (szövegtartalmú) kérést a kiegészítő tájékoztatás elkészítése érdekében - a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az ajánlattevő szerkeszthető MS Word formátumban elektronikus úton is lehetőség szerint küldje meg az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban Dokumentációban megadott e-mail címre. A kiegészítő tájékoztatást Ajánlatkérő az EKR-benajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű időben válaszolja meg. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni megadott tájékoztatás teljes tartalmát (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel)kérdező személyének feltüntetése nélkül) hozzáféhetővé kell tenni vagy meg kell küldeni valamennyi gazdasági szereplő részére, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, amely érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését iránt az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával Ajánlatkérőnél jelezte. Az EKR-ben Kiegészítő tájékoztatást gazdasági szereplő adatokat legalább a Kbt. 4656. §-ában – a Kbt. 114. § (26) bekezdésében bekezdésére tekintettel - foglaltak szerint kérhet elektronikus levélben vagy faxon az eljárást megindító felhívásban meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír előkapcsolattartási ponton: Országos Vízügyi Főigazgatság, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésévelFax: +00 00000000, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó.E-mail: xxxxxxx.xxxxx@xxx.xx

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésbenrészvételre jelentkező lehet, a megfelelő ajánlattétel részvételi jelentkezés érdekében - a Közbeszerzési Dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől. (A kérdéseket e-mail-ben, szerkeszthető formátumban (pl.: .doc/egyéb Word-formátum) is szükséges megküldeni.) A kiegészítő tájékoztatást Ajánlatkérő a részvételi határidő lejárta előtt ésszerű időben köteles megadni. Ajánlatkérő, ha úgy ítéli meg, hogy a kérdés megválaszolása a megfelelő részvételre jelentkezéshez szükséges, azonban az ésszerű időben történő válaszadáshoz és a válasz figyelembevételéhez nem áll megfelelő idő rendelkezésre, a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 12052. § (3) bekezdésében foglalt követelmény módon élhet a részvételi határidő meghosszabbításának lehetőségével. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás teljes tartalmát egyidejűleg küldi meg valamennyi részvételre közvetlenül felhívott gazdasági szereplő részére. A kiegészítő tájékoztatás megadása során az ajánlatkérő nem alkalmazandójelöli meg, hogy a kérdést melyik gazdasági szereplő tette fel, valamint hogy válaszát az ajánlatkérő mely gazdasági szereplőknek küldte még meg. 1 Amennyiben a szerződést kötő másik fél (vagy jogutódja) a MÁV-START Zrt. Amennyiben a kérdések időbeni eltolódása miatt az ajánlatkérő több kiegészítő tájékoztatást is ad, az egyes tájékoztatásokat folyamatos sorszámozással látja el. Az azonos tartalmú kérdések a válaszban csak egyszer kerülnek feltüntetésre és megválaszolásra. A kiegészítő tájékoztatás(ok), továbbá az ajánlatkérő saját hatáskörében végzett pontosításai a Közbeszerzési Dokumentumok részévé válnak, így azok is kötelező érvényűek a részvételre jelentkezők számára. A részvételre jelentkező bármilyen formában kapott szóbeli információra, melyet az ajánlatkérő írásban nem erősített meg, részvételi jelentkezésében nem hivatkozhat. A kiegészítő tájékoztatás(ok) tartalmának megismerése az érdekelt gazdasági szereplő kizárólagos felelőssége, ezért nem hivatkozhat arra részvételre jelentkezőként, hogy a kiegészítő tájékoztatás tartalmát nem ismerte meg.

Kiegészítő tájékoztatás. Ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárásban előírja az elektronikus út alkalmazását és főszabályként kötelezővé teszi az EKR-en keresztül történő elektronikus kommunikációt, ezért az Ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos írásbeli kommunikáció elektronikus úton, az EKR-ben történik. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő Ajánlattevő lehet – a Kbt. 56. §- az ajánlattétellel összefüggésben, ában foglaltaknak megfelelően – a megfelelő ajánlattétel érdekében - az eljárást megindító felhívásban, valamint a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az Ajánlatkérő képviseletében eljáró szervezettől. A kiegészítendő tájékoztatás iránti kérelmeket kizárólag az EKR rendszeren keresztül lehet és kell benyújtani! Dokumentumfeltöltés esetén kérjük, hogy a (szövegtartalmú) dokumentumokat az minden esetben szerkeszthető MS Word formátumban is küldjék meg. Az Ajánlattevő felelőssége, hogy a kiegészítő tájékoztatás kérései a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet (3) bekezdése szerinti határidőben megérkezzenek az eljárást megindító felhívásban és Ajánlatkérőhöz. Ugyancsak a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban gazdasági szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekintenifelelőssége, hogy a szervezeti egységén belül a kiegészítő tájékoztatás időben az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknekarra jogosulthoz kerüljön. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a feltett kérdés(ek)re adott válasz(oka)t tartalmazó tájékoztatás a kiírás szerves részét képezi, a tájékoztatásban rögzítettek ajánlatba történő beépítése valamennyi Ajánlattevő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna bekötelező. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább Ajánlatkérőnek a Kbt. 4656. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni§-a alapján nincsen felhatalmazása a Kbt. egyes rendelkezéseivel kapcsolatosan értelmező tájékoztatást adni. A Kbt., valamint a közbeszerzésekkel összefüggő egyéb jogszabályok értelmezésével kapcsolatban elsősorban a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács Jogi Osztálya adhat felvilágosítást. 46. § (2) bekezdése alapján Ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 3756. § (2) bekezdés]§-a alapján nincsen felhatalmazása az EKR használatával, a szerződés teljesítésével felhasználásával, működésével, illetve funkcióival kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő általtámogatást, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekményekértelmező tájékoztatást nyújtani, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból ezzel összefüggő felhasználói kérdéseivel az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. üzemeltetését és fenntartását végző NEKSZT Nemzeti Elektronikus Közbeszerzési Szolgáltató és Tanácsadó Kft.-hez (XII. 19xxxx://xxxxxx.xx) fordulhat.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-benEKR rendszerben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR rendszer haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben EKR rendszerben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. A gazdasági szereplő a Kbt. 44. §-ának alkalmazása során az üzleti titkot tartalmazó dokumentum elkülönített elhelyezésére az EKR rendszerben erre szolgáló funkciót alkalmazza. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben EKR rendszerben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az előzetes tájékoztatóval meghirdetett közbeszerzési eljárásban a gazdasági szereplő az eljárásban való részvételre vonatkozó szándéknyilatkozatát az EKR rendszerben erre szolgáló gomb megnyomásával elektronikusan teszi meg. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó. Az eljárásban a gazdasági szereplőknek nem kell a Kbt. 66. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot benyújtani.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, Az Ajánlattevő a megfelelő ajánlattétel érdekében - az ajánlattételi felhívásban, valamint a Közbeszerzési Dokumentumok foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől a Kbt. vonatkozó rendelkezései szerint. Amennyiben az Ajánlattételi felhívásban illetve a Közbeszerzési Dokumentumokban előírtakkal, a megvalósítandó feladatokkal, stb. kapcsolatban az ajánlattevőnek kérdése merül fel, a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet írásban az EKR-ben kell megküldeni ajánlatkérőnek. A sikeres ajánlatadás érdekében Ajánlatkérő a kivitelezés helyszínén helyszíni bejárást tart. A helyszíni bejárás időpontja: 2019. december 12. 11:00 óra, találkozó: a 1113 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx xxxx 00. szám alatti bejáratánál. A bejárásról jegyzőkönyv készül. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatást a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír előfoglaltak szerint adja meg, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A oly módon (összhangban a Kbt. 4656. § (25) bekezdése alapján bekezdésben foglaltakkal), hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésévelkérdéseket (a kérdező személyének feltüntetése nélkül) és a válaszokat egyidejűleg megküldi minden Ajánlattevőnek. Az ajánlatkérő, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot ha úgy ítéli meg, hogy a közbeszerzési eljárás lezárulásától [kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez szükséges, azonban az ésszerű időben történő válaszadáshoz és a válasz figyelembevételéhez nem áll megfelelő idő rendelkezésre, a Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 12052. § (3) bekezdésében foglalt követelmény módon él az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével. A közbeszerzési eljárás során az Ajánlattevő csak az EKR-ben kérhet tájékoztatást az Ajánlatkérőtől, így pl. telefonon, e-mailen stb. érkező kérdésekre az esélyegyenlőség elvének megfelelően, Ajánlatkérőnek nem alkalmazandóáll módjában választ adni. A kiegészítő tájékoztatás továbbá az ajánlatkérő saját hatáskörében végzett pontosításai a Közbeszerzési Dokumentumok részévé válnak, így azok is kötelezővé válnak az ajánlattevők számára.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - az eljárást megindító felhívásban, valamint a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az Ajánlatkérő nevében eljárótól az alábbi címen: Minden ilyen tájékoztatási kérelmet e-mailben és telefaxon kell eljuttatni az alábbi címre: Hivatalos név: Ercsi Város Önkormányzata Postai cím: 0000 Xxxxx, Xx xx 00. Tel: +36/25/515-631 Az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi vagy részvételi határidőt, a) ha a kiegészítő tájékoztatást, annak ellenére, hogy azt a gazdasági szereplő a Kbtt. 56. §-ban meghatározottak szerint időben kérte, nem tudja az előírt határidőben [Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik beteljesíteni, és vagy b) ha a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, közbeszerzési dokumentumokat módosítja. A meghosszabbítás mértékének arányban kell állnia a kiegészítő tájékoztatásban közölt információk vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő a változtatás jelentőségével. Nem köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkorajánlatkérő a határidőt meghosszabbítani, ha a Kbt.-ben közbeszerzési dokumentumok módosítása nem jelentős és a módosítás megküldése az ajánlattételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb tízedik, ha a módosításról hirdetményt kell feladni, annak feladása az ajánlattételi vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt elrészvételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb tizennegyedik napra esik. Nem jelentős a közbeszerzési dokumentumok módosítása, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] ha nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben befolyásolja a részvételi jelentkezések vagy ajánlatok időben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítéséremegfelelő előkészítését. A Kbt. 5741. § (2§-a alapján az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között minden nyilatkozattétel írásban történik. Az írásbeli nyilatkozatok - ahol kifejezetten valamely kapcsolattartási formát e törvény nem kíván meg - teljesíthetőek: a) bekezdésében és Kbt. 120. § (3postai vagy közvetlen kézbesítés útján. b) bekezdésében faxon; c) elektronikus úton; Az elektronikus úton tett nyilatkozat benyújtható legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott vagy a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt követelmény nem alkalmazandóformában.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely A gazdasági szereplőszereplőknek, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésbenilletve mindazon személyeknek és szerveteknek, akik a megfelelő ajánlattétel érdekében - dokumentációt ugyan nem szerezték be, de a Kbt.-ben foglaltaknak megfelelően jártak el, a Kbt. 56. § (1) bekezdése alapján lehetőségük van az Ajánlati felhívással, a dokumentációval, illetőleg a tárgyi eljárással kapcsolatban magyar nyelven, írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna bekérni. Ahol a közbeszerzési törvény Kbt. az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával vonatkozóan jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább A kiegészítő tájékoztatás kérés beérkezésének határideje: az ajánlattételi határidőt megelőző negyedik munkanap (az Ajánlatkérő a Kbt. 46114. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 46. § (26) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésévelkiegészítő tájékoztatás kérés vonatkozásában ésszerű határidőnek tekinti az ajánlattételi határidőt megelőző negyedik munkanapot). A gazdasági szereplők kiegészítő tájékoztatást az EKR rendszeren keresztül kérhetik. Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet az ajánlattételi határidőt megelőző negyedik munkanapnál később nyújtották be, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot és az Ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a közbeszerzési eljárás lezárulásától [kérdés megválaszolása az megfelelő ajánlattételhez szükséges, az ajánlattételi határidőt a Kbt. 3752. § (24)-(5) bekezdés], bekezdésével összhangban módosítja A kiegészítő tájékoztatás (ajánlatkérő válaszadás) határideje: az ajánlattételi határidőt megelőző második munkanap (az Ajánlatkérő a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizniKbt. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22114. § (26) bekezdés] következik be, és bekezdése alapján a vonatkozó határidő kiegészítő tájékoztatás vonatkozásában ésszerű határidőnek tekinti az üzemzavar során eltelt, vagy abból ajánlattételi határidőt megelőző második munkanapot). Az Ajánlatkérő az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkorajánlattételi határidőt meghosszabbítja, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott kiegészítő tájékoztatást legkésőbb az ajánlattételi határidőt azért mulaszt elmegelőző negyedik munkanapon kérték, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő azonban nem tudja a tájékoztatást az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles ajánlattételi határidőt megelőző második munkanapig, azaz ésszerű határidőben megadni. Az Ajánlatkérő az elmulasztott cselekmény teljesítéséreajánlattételi határidő hosszabbításáról és annak indokairól azon gazdasági szereplőket, akik az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődésüket jelezték az EKR-ben tájékoztatja. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében Az Ajánlatkérő jelen eljárás keretében helyszíni bejárást és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény konzultációt nem alkalmazandótart.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely Ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő, aki szereplők a közbeszerzési dokumentumokkal kapcsolatban ajánlatkérőtől kiegészítő tájékoztatást kérhetnek a Kbt. 56. §-a alapján. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás esetében ésszerű időnek tekinti az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, ajánlattételi határidő lejártát megelőző 2. munkanapot a megfelelő ajánlattétel érdekében - tájékoztatás megküldésére. A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem benyújtásának a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet (3) bekezdéses szerinti határideje az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-benajánlattételi határidőt megelőző 4. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpontmunkanap. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben ajánlatkérő úgy kell tekinteniítéli meg, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető mega későn érkezett kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez szükséges, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább esetben élhet a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 12052. § (3) bekezdésében foglalt követelmény bekezdésének alkalmazásával, az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével. Nem tekinthető kiegészítő tájékoztatás kérésnek a Kbt. előírásaitól, azzal ütköző, vagy ebben a pontban meghatározottaktól eltérő módon és formában kért tájékoztatás. Kiegészítő tájékoztatás írásban (telefaxon vagy e-mailen) word formátumban az eljárást megindító felhívás I.1. pontjában meghatározott címre eljuttatva kérhető. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatást ajánlattevő azon fax-számára, vagy e-mail címére küldi meg, amelyet a kérdés feltevésekor, illetve a felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentum átvételekor megadott. Az így megadott fax-szám, ill. e-mail cím helytelensége, illetve technikai hiba miatti meg nem alkalmazandóérkezése esetén semminemű felelősséget nem vállal. Ajánlattevőnek ajánlata kidolgozásához figyelembe kell vennie mindazokat a feltételeket, információkat, melyeket az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban, a felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumban közreadott, valamint amelyet a kiegészítő tájékoztatás keretében kiadott. Az ajánlattételi határidő lejártáig ajánlatkérő bármikor, bármely okból, akár saját kezdeményezésére, akár egy leendő ajánlattevő pontosítás kérésére válaszul módosíthatja az eljárást megindító felhívást és a felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumot. A módosításról ajánlatkérő az ajánlattevőket közvetlenül írásban tájékoztatja.

Kiegészítő tájékoztatás. Ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárásban előírja az elektronikus út alkalmazását és főszabályként kötelezővé teszi az EKR-en keresztül történő elektronikus kommunikációt, ezért az Ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos írásbeli kommunikáció elektronikus úton, az EKR-ben történik. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő Ajánlattevő lehet – a Kbt. 56. §- az ajánlattétellel összefüggésben, ában foglaltaknak megfelelően – a megfelelő ajánlattétel érdekében - az eljárást megindító felhívásban, valamint a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az Ajánlatkérő képviseletében eljáró szervezettől. A kiegészítendő tájékoztatás iránti kérelmeket kizárólag az EKR rendszeren keresztül lehet és kell benyújtani! Dokumentumfeltöltés esetén kérjük, hogy a (szövegtartalmú) dokumentumokat az minden esetben szerkeszthető MS Word formátumban is küldjék meg. Az Ajánlattevő felelőssége, hogy a kiegészítő tájékoztatás kérései a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet (3) bekezdése szerinti határidőben megérkezzenek az eljárást megindító felhívásban és Ajánlatkérőhöz. Felhívjuk a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekintenifigyelmet, hogy Ajánlatkérő gyorsított eljárást alkalmaz! Ugyancsak a gazdasági szereplő felelőssége, hogy a szervezeti egységén belül a kiegészítő tájékoztatás időben az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknekarra jogosulthoz kerüljön. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a feltett kérdés(ek)re adott válasz(oka)t tartalmazó tájékoztatás a kiírás szerves részét képezi, a tájékoztatásban rögzítettek ajánlatba történő beépítése valamennyi Ajánlattevő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna bekötelező. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább Ajánlatkérőnek a Kbt. 4656. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni§-a alapján nincsen felhatalmazása a Kbt. egyes rendelkezéseivel kapcsolatosan értelmező tájékoztatást adni. A Kbt., valamint a közbeszerzésekkel összefüggő egyéb jogszabályok értelmezésével kapcsolatban elsősorban a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács Jogi Osztálya adhat felvilágosítást. 46. § (2) bekezdése alapján Ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 3756. § (2) bekezdés]§-a alapján nincsen felhatalmazása az EKR használatával, a szerződés teljesítésével felhasználásával, működésével, illetve funkcióival kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő általtámogatást, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekményekértelmező tájékoztatást nyújtani, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból ezzel összefüggő felhasználói kérdéseivel az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. üzemeltetését és fenntartását végző Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft.-hez (XII. 19xxxxx://xxxxxxx.xxx.xx) fordulhat.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó.

Kiegészítő tájékoztatás. Ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárásban előírja - a Kbt. 40. § (1) bekezdésével összhangban - az elektronikus út alkalmazását. Az e-Kr. főszabályként kötelezővé teszi az EKR-en keresztül történő elektronikus kommunikációt, ezért az Ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos írásbeli kommunikáció elektronikus úton, az EKR-ben történik. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő Ajánlattevő lehet – a Kbt. 56. §- az ajánlattétellel összefüggésben, xxxx foglaltaknak megfelelően – a megfelelő ajánlattétel érdekében - az eljárást megindító felhívásban, valamint a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az Ajánlatkérő képviseletében eljáró szervezettől. Ajánlatkérőnek az e-mail vagy fax útján benyújtott kiegészítő tájékoztatás kérések megválaszolását elutasíthatja, figyelemmel arra, hogy a tárgyi közbeszerzési az elektronikus út alkalmazását írja elő. Az Ajánlattevő felelőssége, hogy a kiegészítő tájékoztatás kérései a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet (3) bekezdése szerinti határidőben megérkezzenek az eljárást megindító felhívásban és Ajánlatkérőhöz. Ugyancsak a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban gazdasági szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekintenifelelőssége, hogy a szervezeti egységén belül a kiegészítő tájékoztatás időben az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknekarra jogosulthoz kerüljön. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a feltett kérdés(ek)re adott válasz(oka)t tartalmazó tájékoztatás a kiírás szerves részét képezi, a tájékoztatásban rögzítettek ajánlatba történő beépítése valamennyi Ajánlattevő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna bekötelező. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább Ajánlatkérőnek a Kbt. 4656. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni§-a alapján nincsen felhatalmazása a Kbt. egyes rendelkezéseivel kapcsolatosan értelmező tájékoztatást adni. A Kbt., valamint a közbeszerzésekkel összefüggő egyéb jogszabályok értelmezésével kapcsolatban elsősorban a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács Jogi Osztálya adhat felvilágosítást. 46. § (2) bekezdése alapján Ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 3756. § (2) bekezdés]§-a alapján nincsen felhatalmazása az EKR használatával, a szerződés teljesítésével felhasználásával, működésével, illetve funkcióival kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő általtámogatást, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekményekértelmező tájékoztatást nyújtani, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból ezzel összefüggő felhasználói kérdéseivel az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. üzemeltetését és fenntartását végző NEKSZT Nemzeti Elektronikus Közbeszerzési Szolgáltató és Tanácsadó Kft.-hez (XII. 19xxxx://xxxxxx.xx) fordulhat.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely gazdasági szereplőKérdés és észrevétel Ajánlatkérő által adott válasz, aki kiegészítő tájékoztatás 1. ad. Szm 2.5. A hivatkozott pont szövege szerint „Vállalkozó köteles … Megrendelőt … felmenteni minden felelősség alól …” Még abban az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - esetben is, ha Megrendelővel szemben a Vállalkozó általi jogszabálysértés vagy szerződésszegés miatt érvényesítenek igényt (bírság, kártérítés, elmarasztaló határozat, stb.), Vállalkozónak abban az ajánlattétellel összefüggésbenesetben sem áll módjában felmenteni a Megrendelőt, a megfelelő ajánlattétel érdekében - ez fogalmilag kizárt, továbbá az elvárás ellentétes a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább a Kbt. 46135. § (211) bekezdésében meghatározott időtartam foglaltakkal. Megrendelő továbbháríthatja Vállalkozóra az őt ért kárt, költséget, illetve jogorvoslatot vehet igénybe. Kérjük a „felmentés” előírása helyett a kártérítési kötelezettség előírását arra az esetre, ha Vállalkozó megszegi az előírásokat, és emiatt Megrendelő felelősségre vonására kerül sor. Tárgyi pontot akként kell értelmezni, hogy felmentés alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír előa hátrányos következmények alóli mentesítést értendő. 2. ad. SzM 2.10. Jól értjük, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. hogy a közreműködők által „a teljesítéshez a Szerződésben kikötött hozzájárulás mértékét” (második bekezdés A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120138. § (3) bekezdése alapján a nyertes ajánlattevő legkésőbb a szerződés megkötésének időpontjában köteles az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott második mondat) megváltoztatni akkor szabad a Megrendelő hozzájárulásával, ha az eredeti közreműködő tekintetében azt a jelen szerződés megkötésekor a közreműködő megnevezésével együtt megjelölte Vállalkozó? alvállalkozót még nem nevezte meg – a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a kizáró okok hatálya alatt. Ajánlatkérőnek a Kbt. 138. § (5) bekezdésében foglalt követelmény előírásnak való megfelelést a teljesítés során ellenőriznie szükséges, melynek érdekében szükséges a hozzájárulás mértékére vonatkozó információ. 3. ad. SzM 2.17. Javítva: „Nem kezdhető el a Létesítmény egyik részének a kivitelezése sem a Tervbíráló Bizottság és a Mérnök által jóváhagyott vonatkozó Építési (Kiviteli) tervek … hiányában. A Létesítmény kivitelezése mindenkor a Tervbíráló Bizottság és a Mérnök által jóváhagyott Építési (Kiviteli) tervek alapján kell, hogy történjen.” A Tervbíráló Bizottság feladata és szerepe a III. kötet 4.7.1 alatt került definiálásra. Ajánlatkérő nem alkalmazandójavít a dokumentáción. Az idézett rendelkezésnek ellentmond, hogy „A Mérnök által jóváhagyottnak kell tekinteni a Vállalkozó dokumentumát a Létesítmény adott részének tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos összes Vállalkozói dokumentum felülvizsgálati időszakának határideje után, kivéve akkor, ha a Mérnök már előzőleg másképp értesítette a Vállalkozót …”. Ki a Tervbíráló Bizottság? A Tervbíráló Bizottság tervjóváhagyásának mi a menete? A Mérnök jóváhagyása magába foglalja a Tervbíráló Bizottság jóváhagyását is, vagy egymástól függetlenül, egymással párhuzamosan bírálják el a Vállalkozó által jóváhagyásra benyújtott terveket? Mi az eljárás akkor, ha a Tervbíráló Bizottság és a Mérnök eltérően véleményezi a Vállalkozó dokumentumait? Nem célszerű bizonytalanságot kelteni a jóváhagyás megtörténtét illetően. Az az egyértelmű jóváhagyás, ha a Mérnök a terveket és az egyéb jóváhagyandó dokumentumokat aláírja és lepecsételi. Ezt a Mérnöknek abban az esetben is meg kell tennie, ha nem vagy nem megfelelően vizsgálta meg a jóváhagyandó dokumentumot. A tervek, egyéb dokumentumok tartalmáért a felelősséget az ellenőrzés megtörténte, annak elmulasztása vagy nem megfelelő elvégzése esetén is egyaránt a Vállalkozó köteles viselni, de a jóváhagyás hiányáért való felelősség ne képezhesse vita tárgyát. Kérjük a fenti kérdéseinkre a tisztázó válaszokat megadni és a hivatkozott szerződéses rendelkezéseket megfelelően módosítani, kiegészíteni. 4. ad. SzM 2.20. A munkavégzésre alkalmas munkaterületet teljes egészében Megrendelőnek kell biztosítania. A kisajátítási, szolgalom bejegyzési eljárások áthárítása Vállalkozóra nem jogszerű, az megrendelői kötelezettség, tekintve, hogy Megrendelő tulajdonszerzéséről van szó. Kérjük, hogy a jóváhagyott tervek alapján Megrendelő intézze a területszerzési eljárásokat, és viselje ezek költségét. Kérjük a kisajátítási, szolgalom bejegyzési eljárásokra vonatkozó rendelkezések fentiek szerinti módosítását. Vállalkozó a FIDIC Sárga Könyv szerint tervezésre és kivitelezésre köt szerződést. Amennyiben a tervezés során olyan területek érintettek (pl. távvezeték nyomvonalvezetés miatt) ahol területszerzésre szükség van, úgy annak a területnek a megszerzése a Megrendelő feladata. Tekintettel arra, hogy Vállalkozó ajánlatadáskor ezen körülmény ismeretében van, ajánlatát ennek figyelembe vételével adja meg. A fentiekre való tekintettel Ajánlatkérő a Szerződéses Megállapodás ezen pontját nem módosítja.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely gazdasági szereplő, aki A Kbt. 56. § (1) bekezdése alapján az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - a felhívásban, valamint a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől. Annak érdekében, hogy a lehető legtöbb idő álljon az ajánlatkérő által megadott válaszok figyelembevételére, kérjük a gazdasági szereplőket, hogy lehetőleg ne késlekedjenek az esetleges kérdéseik megküldésével. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatást a Kbt. 114. § (6) bekezdésben foglaltak szerint adja meg. Ajánlatkérő a Kbt. 114. § (6) bekezdésében előírtak figyelembevételével, a kiegészítő tájékoztatás kapcsán ésszerű időnek tekinti az ajánlattételi határidő lejártát megelőző második munkanapot a kiegészítő tájékoztatás megküldésére, feltéve, hogy a gazdasági szereplők kiegészítő tájékoztatáskérései az ajánlattételi határidő lejártát megelőző negyedik munkanapig megérkeznek az ajánlatkérő felhívásban megadott elérhetőségére. Amennyiben a válaszadáshoz nem áll megfelelő idő ajánlatkérő rendelkezésére, úgy élhet az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével. Kérjük, hogy kizárólag a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító §-ának megfelelő tartalommal, a megfelelő ajánlattétel érdekében, a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-bentegyék fel kérdéseiket. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnakeljárással, így különösen szerződéstervezettel és műszaki fejezettel kapcsolatban ajánlatkérő nem vár módosítási javaslatokat az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizniajánlattevőktől. A Kbt. 46szabályozása értelmében sem az ajánlatkérő, sem kapcsolattartója nem jogosultak az eljárással kapcsolatosan szóban (pl. személyesen, vagy telefon útján) felvilágosítást adni. A tájékoztatást igénylő gazdasági szereplő a felhívásban és a 2.1. pontban megadott elektronikus elérhetőségre közvetlenül megküldött vagy faxon vagy postai kézbesítéssel – a Kbt. 41. § (25) bekezdése bekezdésében rögzítettek alapján - küldött levélben fordulhat kiegészítő tájékoztatásért az ajánlatkérő kapcsolattartójához. Az elektronikus úton tett nyilatkozat benyújtható - ahol a Kbt. vagy a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott jogszabály eltérően nem rendelkezik – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott vagy a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt formában. A postai küldemények elirányításából, elvesztéséből eredő összes kockázat a gazdasági szereplőt terheli. Gazdasági szereplők a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmüket a fentiekben meghatározottak mellett – a könnyebb feldolgozhatóság érdekében – szerkeszthető, pl. „*.docx” formátumban is megküldeni szíveskedjenek az ajánlattételi felhívásban és a 2.1. pontban megjelölt e-mail címre. A kiegészítő tájékoztatás megadása írásban történik, a közbeszerzési eljárás előkészítéséveldokumentumokkal megegyező helyre történő haladéktalan feltöltéssel, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot továbbá az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőknek egyidejűleg közvetlenül e-mailen történő megküldésével is. A gazdasági szereplő által feltett kérdések, és az ajánlatkérő által kézbesített kiegészítő tájékoztatások a továbbiakban a közbeszerzési eljárás lezárulásától [dokumentumok részét képezik. Ajánlatkérő szervezett kereteken belül helyszíni bejárást nem tart, ugyanakkor időponttól függetlenül biztosítja az ajánlattevők számára a teljesítés helyszínének önálló bejárását, megtekintését. Ajánlatkérő a megfelelő és teljes körű ajánlattétel elősegítésére hozzájárul, hogy ajánlattevő - amennyiben szükségesnek ítéli meg - a helyszínen műszaki feltárást végezzen. Felhívjuk figyelmüket, hogy az ajánlatkérőnek nincsen felhatalmazása a Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítéséreegyes rendelkezéseivel kapcsolatosan hivatalos értelmező tájékoztatást adni. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó, valamint a közbeszerzésekkel összefüggő egyéb jogszabályok értelmezésével kapcsolatban elsősorban az Igazságügyi Minisztérium, a Miniszterelnökség, valamint a Közbeszerzési Hatóság adhat hivatalos állásfoglalást.

Kiegészítő tájékoztatás. Ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárásban előírja az elektronikus út alkalmazását és főszabályként kötelezővé teszi az EKR-en keresztül történő elektronikus kommunikációt, ezért az Ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos írásbeli kommunikáció elektronikus úton, az EKR-ben történik. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő Ajánlattevő lehet – a Kbt. 56. §- az ajánlattétellel összefüggésben, ában foglaltaknak megfelelően – a megfelelő ajánlattétel érdekében - az eljárást megindító felhívásban, valamint a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az Ajánlatkérő képviseletében eljáró szervezettől. A kiegészítendő tájékoztatás iránti kérelmeket kizárólag az EKR rendszeren keresztül lehet és kell benyújtani! Dokumentumfeltöltés esetén kérjük, hogy a (szövegtartalmú) dokumentumokat az minden esetben szerkeszthető MS Word formátumban is küldjék meg. Az Ajánlattevő felelőssége, hogy a kiegészítő tájékoztatás kérései a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet (3) bekezdése szerinti határidőben megérkezzenek az eljárást megindító felhívásban és Ajánlatkérőhöz. Ugyancsak a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban gazdasági szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekintenifelelőssége, hogy a szervezeti egységén belül a kiegészítő tájékoztatás időben az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknekarra jogosulthoz kerüljön. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a feltett kérdés(ek)re adott válasz(oka)t tartalmazó tájékoztatás a kiírás szerves részét képezi, a tájékoztatásban rögzítettek ajánlatba történő beépítése valamennyi Ajánlattevő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna bekötelező. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább Ajánlatkérőnek a Kbt. 4656. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni§-a alapján nincsen felhatalmazása a Kbt. egyes rendelkezéseivel kapcsolatosan értelmező tájékoztatást adni. A Kbt., valamint a közbeszerzésekkel összefüggő egyéb jogszabályok értelmezésével kapcsolatban elsősorban a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács Jogi Osztálya adhat felvilágosítást. 46. § (2) bekezdése alapján Ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 3756. § (2) bekezdés]§-a alapján nincsen felhatalmazása az EKR használatával, a szerződés teljesítésével felhasználásával, működésével, illetve funkcióival kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő általtámogatást, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekményekértelmező tájékoztatást nyújtani, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból ezzel összefüggő felhasználói kérdéseivel az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. üzemeltetését és fenntartását végző Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft.-hez (XII. 19xxxxx://xxxxxxx.xxx.xx/xxx) fordulhat.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó.

Kiegészítő tájékoztatás. Ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárásban előírja az elektronikus út alkalmazását és főszabályként kötelezővé teszi az EKR-en keresztül történő elektronikus kommunikációt, ezért az Ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos írásbeli kommunikáció elektronikus úton, az EKR-ben történik. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő Ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - – a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet §- ában foglaltaknak megfelelően – a megfelelő ajánlattétel érdekében az eljárást megindító felhívásban és felhívásban, valamint a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az EKR-benAjánlatkérő képviseletében eljáró szervezettől. A kiegészítendő tájékoztatás iránti kérelmeket kizárólag az EKR rendszeren keresztül lehet és kell benyújtani! Dokumentumfeltöltés esetén kérjük, hogy a (szövegtartalmú) dokumentumokat az minden esetben szerkeszthető MS Word formátumban is küldjék meg. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteniAjánlattevő felelőssége, hogy a kiegészítő tájékoztatás kérései a felhívásban meghatározott határidőben megérkezzenek az ajánlat megfelelt Ajánlatkérőhöz. Ugyancsak a gazdasági szereplő felelőssége, hogy a szervezeti egységén belül a kiegészítő tájékoztatás időben az előírt követelményeknekarra jogosulthoz kerüljön. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a feltett kérdés(ek)re adott válasz(oka)t tartalmazó tájékoztatás a kiírás szerves részét képezi, a tájékoztatásban rögzítettek ajánlatba történő beépítése valamennyi Ajánlattevő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna bekötelező. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább Ajánlatkérőnek a Kbt. 4656. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni§-a alapján nincsen felhatalmazása a Kbt. egyes rendelkezéseivel kapcsolatosan értelmező tájékoztatást adni. A Kbt., valamint a közbeszerzésekkel összefüggő egyéb jogszabályok értelmezésével kapcsolatban elsősorban a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács Jogi Osztálya adhat felvilágosítást. 46. § (2) bekezdése alapján Ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 3756. § (2) bekezdés]§-a alapján nincsen felhatalmazása az EKR használatával, a szerződés teljesítésével felhasználásával, működésével, illetve funkcióival kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő általtámogatást, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekményekértelmező tájékoztatást nyújtani, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból ezzel összefüggő felhasználói kérdéseivel az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. üzemeltetését és fenntartását végző Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft.-hez (XII. 19xxxxx://xxxxxxx.xxx.xx) fordulhat.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, – a megfelelő ajánlattétel érdekében - a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és (1) bekezdés szerint a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő tájékoztatást kérhet ajánlatkérőtől az EKRalábbi elérhetőségen: fax: +00 0 000 0000, és e-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őriznimail: xxxxxx.xxxxx.xxxxx@xxx-xxx.xx. A Kbt. 46szabályozása értelmében sem az ajánlatkérő nem jogosult az eljárással kapcsolatosan szóban (pl. személyesen, vagy telefon útján) felvilágosítást adni. A tájékoztatást igénylő gazdasági szereplő a felhívásban megadott elérhetőségre közvetlenül benyújtott vagy postai kézbesítéssel küldött levélben vagy telefaxon (vagy a Kbt. 41. § (21) bekezdése alapján bekezdésének megfelelő elektronikus úton) fordulhat kiegészítő tájékoztatásért az Ajánlatkérőhöz (lsd fenti bekezdésben az elérhetőségeket). A postai küldemények elirányításából, elvesztéséből eredő összes kockázat a gazdasági szereplőt terheli. A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmüket a fentiekben meghatározottak mellett – a könnyebb feldolgozhatóság érdekében – kérjük szerkeszthető, pl. „*.docx” formátumban is megküldeni az eljárást megindító felhívásban megjelölt e-mail címre. A kiegészítő tájékoztatás megadása írásban történik, a közbeszerzési eljárás előkészítéséveldokumentumokkal megegyező helyre történő haladéktalan feltöltéssel, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot továbbá az érdeklődő gazdasági szereplőknek (akik ezt jelezték, és elérhetőségüket megadták) egyidejűleg közvetlenül e-mailen is megküldésével. A gazdasági szereplő által feltett kérdések, és az ajánlatkérő által kézbesített kiegészítő tájékoztatások a továbbiakban a közbeszerzési eljárás lezárulásától [dokumentumok részét képezik. Kiegészítő tájékoztatás kérésére ajánlatkérő „ésszerű időben”, de legkésőbb az ajánlattételi határidő lejáratát megelőző 6 nappal adja meg a választ. Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet az ajánlattételi határidőt megelőző tizedik napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia. Amennyiben a válaszadás a megadott határidőn belül (annak ellenére, hogy azt időben kérték) nem lehetséges, úgy ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt meghosszabbítja a Kbt. 3752. § (24) bekezdés]bekezdés a) pontja alapján. Felhívjuk figyelmüket, hogy a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot Kbt. 56. §-a alapján az ajánlatkérőnek nincsen felhatalmazása a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizniKbt. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítéséreegyes rendelkezéseivel kapcsolatosan értelmező tájékoztatást adni. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében kiegészítő tájékoztatás során adott válaszok az ajánlati felhívás és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandódokumentáció részét képezik, ezeket az ajánlattétel során figyelembe kell venni.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely A gazdasági szereplő, aki az adott a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésbenlehet, a megfelelő ajánlattétel érdekében - a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a eljárás során rendelkezésre bocsátott közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban, elektronikus úton kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az EKR-benen keresztül az ajánlatkérőtől. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás teljes tartalmát az ajánlattételi felhívásban megjelölt EKR elérhetőségen hozzáférhetővé teszi. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások azonos tartalmú kérdések a közbeszerzési dokumentumok válaszban csak egyszer kerülnek feltüntetésre és megválaszolásra. A válaszlevelek, továbbá az ajánlatkérő saját hatáskörében végzett pontosításai a Közbeszerzési Dokumentumok részévé válnak, így azok is kötelezően alkalmazandók és figyelembe veendők az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtaniajánlattevők számára. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és Ajánlattevő bármilyen formában kapott szóbeli információra, melyet ajánlatkérő írásban nem erősített meg, ajánlatában nem hivatkozhat. A kiegészítő tájékoztatás megadására a beérkezés időpontjáról Kbt. 114. § (6) bekezdése megfelelően irányadó. Ajánlatkérő az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küldészszerű időben benyújtott kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem megválaszolását tudja biztosítani az ajánlattételi határidő lejártáig. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje Észszerűnek tekinti Ajánlatkérő az automatikus visszaigazolásban szereplő időpontajánlattételi határidő előtti harmadik munkanapig beérkezett kérelmeket. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget Ajánlatkérő felhívja a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekintenifigyelmet, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a jelen közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, eljárásban érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek – a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdése alapján – azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával vonatkozóan jelezte. Az Nem tekinthető érdeklődő gazdasági szereplőnek az, aki az eljárás iránti érdeklődését a fent írtaktól eltérően az EKR-ben szereplő adatokat legalább en kívül (pl. e-mail formájában, faxon, telefonon, stb.) jelezte. Ajánlatkérő nyomatékosan felhívja az érdeklődő gazdasági szereplők figyelmét arra, hogy az EKR használatával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos útmutatás, magyarázat, tájékoztatás, segítségnyújtás nem képezi a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír előjelen közbeszerzési eljárás tárgyát, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésévelérdeklődő gazdasági szereplők az ezzel kapcsolatos kérdéseiket, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indultbejelentéseiket, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017EKR-t üzemeltető NEKSZT Kft. (XII. 190000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 00.) Korm. rendelet 22. § alábbi elérhetőségein tehetik fel, jelenthetik be: Ügyfélszolgálat telefonszám: +00-0-000-0000 (2hétfőtől – péntekig 8:00-16:00) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ügyfélszolgálat e-mail cím: xxxxxxx@xxxxxx.xx Hibajelentés: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxx.xx Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles használatával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatosan kért kiegészítő tájékoztatásokat a fentiek alapján fogja megválaszolni, azaz Ajánlatkérő NEM AD semmiféle iránymutatást, támogatást az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandóEKR rendszer használatát illetően, tekintettel arra, hogy az Ajánlatkérő ugyanolyan felhasználója csak az EKR rendszernek, mint a gazdasági szereplők.

Kiegészítő tájékoztatás. 1. Amennyiben az Ajánlattevő – a megfelelő ajánlat benyújtása érdekében – az ajánlattételi felhívásban, illetve közbeszerzési dokumentumokban közölt információkkal kapcsolatosan kiegészítő (értelmező) tájékoztatást igényel, úgy kizárólag írásban– a kérdéssel érintett rész megjelölésével (pl. felhívás vagy útmutató melyik pontja, bekezdése stb.) –, kizárólag az EKR rendszeren keresztül, az ajánlattételi határidő lejárta előtt – ésszerű határidőben, megkeresheti az Ajánlatkérőt. 2. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott jelen közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - az ajánlattételi felhívásban, valamint a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az Ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás megadása során a Kbt. 56. §. és 114. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és (6) bekezdésben foglaltakat alkalmazza. 3. Ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább vonatkozásában a Kbt. 46114. § (26) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – bekezdése szerint ésszerű időnek tekinti az ajánlattételi határidő lejártát megelőző harmadik napot (tájékoztatás megküldésére), feltéve, hogy a kérdések és kérések az ajánlattételi határidő lejártát megelőző hatodik nap megérkeznek Ajánlatkérőhöz. Ajánlatkérő a határidőn túl érkezett kiegészítő tájékoztatás iránti kérelemre is válaszolhat, amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír előúgy ítéli meg, hogy a válaszadás a megfelelő ajánlattételhez feltétlenül szükséges. 4. Ajánlatkérő, ha úgy ítéli meg, hogy a kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez szükséges, azonban az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A ésszerű időben történő válaszadáshoz és a válasz figyelembevételéhez nem áll megfelelő idő rendelkezésre, a Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § 52.§ (3) bekezdésében foglalt követelmény módon élhet az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével. 5. Ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárás során helyszíni bejárást a felhívás V.2) További információk 17. pontja szerint nem alkalmazandótart, valamint konzultációt [Kbt. 56. § (6) bekezdés] nem tart.

Kiegészítő tájékoztatás. Az ajánlati felhívásban és jelen dokumentációban foglaltak értelmezésére, pontosítására szolgál az ajánlattevők kiegészítő (értelmező) tájékoztatáskérési lehetősége. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott a jelen közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, – a megfelelő ajánlattétel érdekében - – a felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől (vagy az általa meghatározott szervezettől). Kiegészítő tájékoztatás kérése írásban a felhívás I.3) pontjában megadott kapcsolattartási pontokon lehetséges a Kbt. 56. § alapján §-a szerint. A kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító tájékoztatásokat mellett – a könnyebb feldolgozhatóság érdekében –szerkeszthető formátumban is kérjük megküldeni a felhívás I.3) pontjában megadott e-mail címre. Felhívjuk a figyelmet, hogy ajánlatkérő a műszaki leírást és a szerződéses feltételeket érintő esetleges módosítási javaslatokat nem vár. Kérjük a gazdasági szereplőket, hogy kizárólag a megfelelő ajánlattétel érdekében, a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban tegyék fel kérdéseiket. Ajánlatkérő felhívja a gazdasági szereplők figyelmét arra, hogy nincsen felhatalmazása a Kbt. egyes rendelkezéseivel kapcsolatosan értelmező tájékoztatást adni. Felhívjuk a gazdasági szereplők figyelmét arra is, hogy a lebonyolító nem jogosult az EKR-beneljárással kapcsolatosan szóban (pl. személyesen, vagy telefon útján) felvilágosítást adni, az ilyen módon érkező megkeresésre a lebonyolító a válaszadást megtagadja. A kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül, de az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal kell megadni (válaszadási határidő). Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a válaszadási határidő lejártát megelőző negyedik napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia, de megadhatja, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a későn érkezett kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez szükséges. Az Ajánlatkérő által kibocsátott ajánlatkérő – ha a válaszadáshoz és a válasz figyelembevételéhez nem áll megfelelő idő rendelkezésre – ilyenkor is élhet az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével. Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt meghosszabbítja, ha a kiegészítő tájékoztatások tájékoztatást, annak ellenére, hogy azt a közbeszerzési dokumentumok részévé válnakgazdasági szereplő a Kbt. 56.§-ában meghatározottak szerint időben kérte, nem tudja az ajánlattevő előírt határidőben teljesíteni. A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát hozzáférhetővé kell tenni vagy meg kell küldeni valamennyi gazdasági szereplő részére, amely érdeklődését az eljárás iránt az ajánlatkérőnél jelezte. A kiegészítő tájékoztatás megadása során az ajánlatkérő nem jelöli meg, hogy a kérdést melyik gazdasági szereplő tette fel, valamint arra sem tartalmazhat információt a tájékoztatás, hogy azt az ajánlatkérő mely gazdasági szereplőknek küldte még meg. Ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk a kiegészítő (értelmező) tájékoztatás(ok) figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és A Kbt. 71. § (6) bek. alapján, ha a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha hiánypótlással az ajánlattevő az érintett dokumentumot ajánlatában korábban nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény szereplő gazdasági szereplőt von be az érdeklődésüket jelzett eljárásba, és e gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki szereplőre tekintettel lenne szükséges az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen újabb hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19Ajánlatkérő újabb hiánypótlást nem rendel el.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely A Kbt. 40-41. § alapján a kommunikáció és a kapcsolattartás az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között kizárólag írásban az EKR-en keresztül történik [xxx.xxx.xx]. Felhívjuk a figyelmet, hogy a gazdasági szereplő nyilatkozatai, kérdései, kérelmei, ajánlatuk stb. más módon nem nyújthatók be. Ajánlatkérő sem formailag, sem tartalmilag nem bírál, nem értékel olyan dokumentumokat, melyeket a Kbt. 41/C. § szerinti valamely feltétel hiányában az adott gazdasági szereplő akár papír alapon, akár a Kbt. 41/C.§ (3) bek. szerinti elektronikus úton (faxon, emailen) nyújt be. Ezeket figyelmen kívül hagyja. Az elektronikus kommunikáció alól a szerződés megkötésére vonatkozó, és az azt követő kommunikáció kivételt képez. Az EKR rendelet a Kbt. rendelkezéseitől az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlása miatt szükséges mértékben eltérhet, ezért fokozottan vegyék figyelembe a Kbt.-n kívül az EKR rendelet szabályait is. A rendszer üzemzavara esetén az EKR rendelet 16-17. § és a 22. § -ában foglaltak az irányadók. Az a személy, aki nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik, az az adott gazdasági szereplő képviselőjének tekintendő, és az általa az EKR-ben kitöltött űrlap (egyéb nyilatkozat) a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának tekintendő. Kérjük, alaposan tanulmányozzák az xxx.xxx.xx oldalon található kézikönyvet, mely a Támogatás menüpontban érhető el. A Kbt. 56. § (1) bekezdés alapján bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - a Kbt. 56. § alapján közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban ajánlatkérőtől vagy az EKR-benáltala meghatározott szervezettől. Az Ajánlatkérő által kibocsátott A kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább tájékoztatást a Kbt. 46114. § (26) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír előbek. alapján az ajánlattételi határidő lejárta előtt a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül kell megadni. Az ajánlatkérő, ha úgy ítéli meg, hogy a kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez szükséges, azonban az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A ésszerű időben történő válaszadáshoz és a válasz figyelembevételéhez nem áll megfelelő idő rendelkezésre, a Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 12052. § (3) bekezdésében foglalt követelmény módon – a felhívás módosítására vonatkozó szabályok alkalmazásával egyidejűleg - élhet az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével. A Kbt. 55. § (3) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő olyan felhívás tartalmát kívánja módosítani, amelyet nem alkalmazandótettek hirdetményben közzé vagy egyéb hirdetményben közzé nem tett közbeszerzési dokumentumokat módosít, a módosításról ajánlattételi felhívás és az ajánlattételre vonatkozó közbeszerzési dokumentumok esetén az ajánlattételi határidő lejártáig egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket, vagy azokat a gazdasági szereplőket, akik az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. A kiegészítő tájékoztatás kizárólag az EKR-n keresztül kérhető. Kérjük, hogy a kérdéseket szerkeszthető MS Word formátumban is szíveskedjenek megküldeni. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás körében adott válaszát a jelen közbeszerzési eljárás EKR- es elérhetőségén teszi közzé, mely a dokumentáció részévé válik. Az ajánlatot a kiegészítő tájékoztatás körében adott válasz(ok) figyelembe vételével kell elkészíteni. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás megadása kapcsán észszerű időnek az ajánlattételi határidő lejárta előtti 2. munkanapot tekinti. Ajánlatkérő minden esetben észszerűnek tekinti, ha a kiegészítő tájékoztatás kérés legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtti 5. munkanapon ajánlatkérőhöz beérkezik. Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet, hogy az EKR használatával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos kérdések nem minősülnek a Kbt. szerinti kiegészítő tájékoztatás kérésének, így azokat Ajánlatkérő nem fogja megválaszolni. Az ilyen jellegű kérdéseket kérjük az EKR-t üzemeltető NEKSZT Kft. felé megtenni.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely A közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatásának előfeltétele, hogy a részvételre jelentkezők, és az ajánlattevők – a megalapozott ajánlat elkészítéséhez szükséges – minden lényeges információval rendelkezzenek. A törvény ezért lehetőséget biztosít arra, hogy a gazdasági szereplőszereplők – a megfelelő ajánlattétel vagy részvételre jelentkezés érdekében – kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérjenek az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől (jellemzően a közbeszerzési lebonyolítótól) az eljárás közbeszerzési dokumentumainak tartalmával kapcsolatban. A kiegészítő tájékoztatás kérése és annak megválaszolása is az EKR-en keresztül történik, az erre vonatkozó eljárási cselekmény („Kiegészítő tájékoztatás kérése” és Kiegészítő tájékoztatást az a gazdasági szereplő kérhet, aki az adott közbeszerzési eljárásban potenciálisan részvételre jelentkező vagy ajánlattevő lehet - lehet. A hirdetménnyel induló eljárások első szakaszában tehát nincs korlátozva a kiegészítő tájékoztatást kérni jogosultak köre, hiszen az ajánlattétellel összefüggésbenajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás megadásakor még értelemszerűen nem vizsgálja a gazdasági szereplők alkalmasságát, a megfelelő ajánlattétel érdekében - hirdetménnyel induló eljárások első szakaszában potenciálisan bármely gazdasági szereplő lehet részvételre jelentkező vagy nyílt eljárásban ajánlattevő. Az eljárást megindító ajánlattételi felhívás vagy a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 4650. § (2) bekezdése alapján szerinti közvetlen részvételi felhívás megküldésekor, az előzetes tájékoztató útján meghirdetett eljárás, valamint a több szakaszból álló eljárások második (versenypárbeszédnél továbbá harmadik) szakaszában már korlátozott azon gazdasági szereplők köre, akik érdekeltnek tekintendők. Szintén fontos szabályozás, hogy a kiegészítő tájékoztatás csak és kizárólag a közbeszerzési eljárás előkészítéséveldokumentumokban szereplő információk értelmezésére irányulhat, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot annak keretében az ajánlatkérőnek nincsen lehetősége sem további, a közbeszerzési dokumentumokban korábban nem szereplő információk megadására, sem a közbeszerzési dokumentumok bármilyen mértékű módosítására. Így gazdasági szereplőként figyeljünk arra, hogy kizárólag a megfelelő ajánlattétel vagy részvételre jelentkezés érdekében szükséges kérdéseket intézzünk az ajánlatkérőhöz. A kiegészítő tájékoztatás megadása nem sérheti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát EKR-ben hozzáférhetővé kell tenni, azt valamennyi gazdasági szereplő részére meg kell küldeni, aki érdeklődését az eljárás lezárulásától [iránt az ajánlatkérőnél jelezte, a több szakaszból álló eljárások ajánlattételi szakaszában és a nem hirdetménnyel induló közbeszerzési eljárás esetében pedig valamennyi ajánlattételre vagy részvételre közvetlenül felhívott gazdasági szereplő részére. A verseny tisztaságának megőrzése érdekében a Kbt. 37előírja, hogy az ajánlatkérő a versenyző gazdasági szereplőknek egymásról a lehető legkevesebb információt osszon meg. § (2) bekezdés]Éppen ezért a kiegészítő tájékoztatás megadása során az ajánlatkérő nem jelölheti meg, hogy a kérdést melyik gazdasági szereplő tette fel, valamint arra sem tartalmazhat információt a tájékoztatás, hogy azt az ajánlatkérő kinek küldte még meg. A kiegészítő tájékoztatás megadásának határidejét az új Kbt. az irányelvekre figyelemmel szabályozza. Az új Kbt. is meghatároz határidőt a gazdasági szereplők számára a tájékoztatás kérésére, de ezt a válaszadási határidőtől számolja vissza. A kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül, de az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal, gyorsított eljárás esetén legkésőbb négy nappal, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban legkésőbb három nappal, a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot közbeszerzési eljárások részvételi szakaszában pedig a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal kell megadni. A törvény tehát azt is előírja, hogy a tájékoztatás iránti kérelem beérkezését követően a lehető leghamarabb (ésszerű időn belül) kell ajánlatkérőnek válaszolnia. Ez azt szolgálja, hogy a gazdasági szereplők által feltett kérdésekre az ajánlatkérő válaszát mihamarabb megadja, és ne az ajánlattételi vagy részvételi határidőt megelőző hatodik napon adja meg kell őrizniaz összes, akár hetekkel korábban beérkezett kérdésre a választ. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indultkiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a válaszadási határidőt megelőző negyedik, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, gyorsított vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban harmadik napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia. Az új törvény szerint ez azonban nem jelenti azt, hogy nem adhatja meg, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a későn érkezett kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez, illetve részvételre jelentkezéshez szükséges. Figyelemmel kell azonban lennie arra, hogy a kiegészítő tájékoztatásra tekintettel rendelkezésre áll-e még elegendő idő a megfelelő ajánlattételhez, és ha nem, meg kell azt hosszabbítania az ajánlattételi határidő meghosszabbítására vonatkozó általános szabályok szerint (megszűnt tehát az a lehetőség, hogy az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásra hivatkozással ajánlattételi határidőt tudjon hirdetmény nélkül hosszabbítani). A kiegészítő tájékoztatás kérésre és a vonatkozó válaszadásra nyitva álló határidőket az alábbi táblázat egységesen tartalmazza: Eljárás típusa Kiegészítő tájékoztatás kérése /részvételi vagy ajánlattételi határidő az üzemzavar során eltelt, lejárta előtt legkésőbb/ Kiegészítő tájékoztatás megadása /részvételi vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó.ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb/

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely A Kbt. 40-41. § alapján a kommunikáció és a kapcsolattartás az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között kizárólag írásban az EKR-en keresztül történik [xxx.xxx.xx]. Felhívjuk a figyelmet, hogy a gazdasági szereplő nyilatkozatai, kérdései, kérelmei, ajánlatuk stb. más módon nem nyújthatók be. Ajánlatkérő sem formailag, sem tartalmilag nem bírál, nem értékel olyan dokumentumokat, melyeket a Kbt. 41/C. § szerinti valamely feltétel hiányában az adott gazdasági szereplő akár papír alapon, akár a Kbt. 41/C.§ (3) bek. szerinti elektronikus úton (faxon, emailen) nyújt be. Ezeket figyelmen kívül hagyja. Az elektronikus kommunikáció alól a szerződés megkötésére vonatkozó, és az azt követő kommunikáció kivételt képez. Az EKR rendelet a Kbt. rendelkezéseitől az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlása miatt szükséges mértékben eltérhet, ezért fokozottan vegyék figyelembe a Kbt.-n kívül az EKR rendelet szabályait is. A rendszer üzemzavara esetén az EKR rendelet 16-17. § és a 22. § -ában foglaltak az irányadók. Az a személy, aki nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik, az az adott gazdasági szereplő képviselőjének tekintendő, és az általa az EKR-ben kitöltött űrlap (egyéb nyilatkozat) a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának tekintendő. Kérjük, alaposan tanulmányozzák az xxx.xxx.xx oldalon található kézikönyvet, mely a Támogatás menüpontban érhető el. A Kbt. 56. § (1) bekezdés alapján bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - a Kbt. 56. § alapján közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban ajánlatkérőtől vagy az EKR-benáltala meghatározott szervezettől. Az Ajánlatkérő által kibocsátott A kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább tájékoztatást a Kbt. 46114. § (26) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír előbek. alapján az ajánlattételi határidő lejárta előtt a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül kell megadni. Az ajánlatkérő, ha úgy ítéli meg, hogy a kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez szükséges, azonban az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A ésszerű időben történő válaszadáshoz és a válasz figyelembevételéhez nem áll megfelelő idő rendelkezésre, a Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 12052. § (3) bekezdésében foglalt követelmény módon – a felhívás módosítására vonatkozó szabályok alkalmazásával egyidejűleg - élhet az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével. A Kbt. 55. § (3) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő olyan felhívás tartalmát kívánja módosítani, amelyet nem alkalmazandótettek hirdetményben közzé vagy egyéb hirdetményben közzé nem tett közbeszerzési dokumentumokat módosít, a módosításról ajánlattételi felhívás és az ajánlattételre vonatkozó közbeszerzési dokumentumok esetén az ajánlattételi határidő lejártáig egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket, vagy azokat a gazdasági szereplőket, akik az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. A kiegészítő tájékoztatás kizárólag az EKR-n keresztül kérhető. Kérjük, hogy a kérdéseket szerkeszthető MS Word formátumban is szíveskedjenek megküldeni. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás körében adott válaszát a jelen közbeszerzési eljárás EKR-es elérhetőségén teszi közzé, mely a dokumentáció részévé válik. Az ajánlatot a kiegészítő tájékoztatás körében adott válasz(ok) figyelembe vételével kell elkészíteni. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás megadása kapcsán észszerű időnek az ajánlattételi határidő lejárta előtti 2. munkanapot tekinti. Ajánlatkérő minden esetben észszerűnek tekinti, ha a kiegészítő tájékoztatás kérés legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtti 4. munkanapon ajánlatkérőhöz beérkezik. Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet, hogy az EKR használatával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos kérdések nem minősülnek a Kbt. szerinti kiegészítő tájékoztatás kérésének, így azokat Ajánlatkérő nem fogja megválaszolni. Az ilyen jellegű kérdéseket kérjük az EKR-t üzemeltető NEKSZT Kft. felé megtenni.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely A Kbt. 40-41. § alapján a kommunikáció és a kapcsolattartás az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között kizárólag írásban az EKR-en keresztül történik [xxx.xxx.xx]. Felhívjuk a figyelmet, hogy a gazdasági szereplő nyilatkozatai, kérdései, kérelmei, ajánlatuk stb. más módon nem nyújthatók be. Ajánlatkérő sem formailag, sem tartalmilag nem bírál, nem értékel olyan dokumentumokat, melyeket a Kbt. 41/C. § szerinti valamely feltétel hiányában az adott gazdasági szereplő akár papír alapon, akár a Kbt. 41/C.§ (3) bek. szerinti elektronikus úton (faxon, emailen) nyújt be. Ezeket figyelmen kívül hagyja. Az elektronikus kommunikáció alól a szerződés megkötésére vonatkozó, és az azt követő kommunikáció kivételt képez. Az EKR rendelet a Kbt. rendelkezéseitől az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlása miatt szükséges mértékben eltérhet, ezért fokozottan vegyék figyelembe a Kbt.-n kívül az EKR rendelet szabályait is. A rendszer üzemzavara esetén az EKR rendelet 16-17. § és a 22. § -ában foglaltak az irányadók. Az a személy, aki nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik, az az adott gazdasági szereplő képviselőjének tekintendő, és az általa az EKR-ben kitöltött űrlap (egyéb nyilatkozat) a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának tekintendő. Kérjük, alaposan tanulmányozzák az xxx.xxx.xx oldalon található kézikönyvet, mely a Támogatás menüpontban érhető el. A Kbt. 56. § (1) bekezdés alapján bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - a Kbt. 56. § alapján közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban ajánlatkérőtől vagy az EKR-benáltala meghatározott szervezettől. Az Ajánlatkérő által kibocsátott A kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább tájékoztatást a Kbt. 46114. § (26) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír előbek. alapján az ajánlattételi határidő lejárta előtt a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül kell megadni. Az ajánlatkérő, ha úgy ítéli meg, hogy a kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez szükséges, azonban az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A ésszerű időben történő válaszadáshoz és a válasz figyelembevételéhez nem áll megfelelő idő rendelkezésre, a Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 12052. § (3) bekezdésében foglalt követelmény módon – a felhívás módosítására vonatkozó szabályok alkalmazásával egyidejűleg - élhet az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével. A Kbt. 55. § (3) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő olyan felhívás tartalmát kívánja módosítani, amelyet nem alkalmazandótettek hirdetményben közzé vagy egyéb hirdetményben közzé nem tett közbeszerzési dokumentumokat módosít, a módosításról ajánlattételi felhívás és az ajánlattételre vonatkozó közbeszerzési dokumentumok esetén az ajánlattételi határidő lejártáig egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket, vagy azokat a gazdasági szereplőket, akik az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. A kiegészítő tájékoztatás kizárólag az EKR-n keresztül kérhető. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás körében adott válaszát a jelen közbeszerzési eljárás EKR-es elérhetőségén teszi közzé, mely a dokumentáció részévé válik. Az ajánlatot a kiegészítő tájékoztatás körében adott válasz(ok) figyelembe vételével kell elkészíteni. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás megadása kapcsán észszerű időnek az ajánlattételi határidő lejárta előtti 2. munkanapot tekinti. Ajánlatkérő minden esetben észszerűnek tekinti, ha a kiegészítő tájékoztatás kérés legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtti 5. munkanapon ajánlatkérőhöz beérkezik. Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet, hogy az EKR használatával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos kérdések nem minősülnek a Kbt. szerinti kiegészítő tájékoztatás kérésének, így azokat Ajánlatkérő nem fogja megválaszolni. Az ilyen jellegű kérdéseket kérjük az EKR-t üzemeltető NEKSZT Kft. felé megtenni.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely gazdasági szereplő, aki A Kbt. 56. § (1) bekezdése alapján az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - a felhívásban, valamint a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől. Annak érdekében, hogy a lehető legtöbb idő álljon az ajánlatkérő által megadott válaszok figyelembevételére, kérjük a gazdasági szereplőket, hogy lehetőleg ne késlekedjenek az esetleges kérdéseik megküldésével. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatást a Kbt. 114. § (6) bekezdésben foglaltak szerint adja meg. Kérjük, hogy kizárólag a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító §-ának megfelelő tartalommal, a megfelelő ajánlattétel érdekében, a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-bentegyék fel kérdéseiket. Az eljárással, így különösen szerződéstervezettel és műszaki tervdokumentációval kapcsolatban Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, nem vár módosítási javaslatokat az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizniajánlattevőktől. A Kbt. 46szabályozása értelmében sem az ajánlatkérő, sem kapcsolattartója nem jogosultak az eljárással kapcsolatosan szóban (pl. § (2személyesen, vagy telefon útján) bekezdése alapján felvilágosítást adni. A tájékoztatást igénylő gazdasági szereplő a felhívásban és a 2.1. pontban megadott elektronikus elérhetőségre közvetlenül megküldött vagy telefaxon vagy postai kézbesítéssel küldött levélben fordulhat kiegészítő tájékoztatásért az Ajánlatkérő kapcsolattartójához. A postai küldemények elirányításából, elvesztéséből eredő összes kockázat a gazdasági szereplőt terheli. A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmüket a fentiekben meghatározottak mellett – a könnyebb feldolgozhatóság érdekében – kérjük szerkeszthető, pl. „*.docx” formátumban is megküldeni az eljárást megindító felhívásban megjelölt e-mail címre. A kiegészítő tájékoztatás megadása írásban történik, a közbeszerzési eljárás előkészítéséveldokumentumokkal megegyező helyre történő haladéktalan feltöltéssel, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot továbbá az ajánlatételre felhívott gazdasági szereplőknek egyidejűleg közvetlenül e-mailen is megküldésével. A gazdasági szereplő által feltett kérdések, és az ajánlatkérő által kézbesített kiegészítő tájékoztatások a továbbiakban a közbeszerzési eljárás lezárulásától [dokumentumok részét képezik. Felhívjuk figyelmüket, hogy a Kbt. 3756. § (2) bekezdés], §-a alapján az ajánlatkérőnek nincsen felhatalmazása a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizniKbt. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítéséreegyes rendelkezéseivel kapcsolatosan hivatalos értelmező tájékoztatást adni. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó, valamint a közbeszerzésekkel összefüggő egyéb jogszabályok értelmezésével kapcsolatban elsősorban az Igazságügyi Minisztérium, a Miniszterelnökség, valamint a Közbeszerzési Hatóság adhat hivatalos állásfoglalást.

Kiegészítő tájékoztatás. Ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárásban előírja az elektronikus út alkalmazását és főszabályként kötelezővé teszi az EKR-en keresztül történő elektronikus kommunikációt, ezért az Ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos írásbeli kommunikáció elektronikus úton, az EKR-ben történik. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő Ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - – a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet §- ában foglaltaknak megfelelően – a megfelelő ajánlattétel érdekében az eljárást megindító felhívásban és felhívásban, valamint a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az EKR-benAjánlatkérő képviseletében eljáró szervezettől. A kiegészítendő tájékoztatás iránti kérelmeket kizárólag az EKR rendszeren keresztül lehet és kell benyújtani! Dokumentumfeltöltés esetén kérjük, hogy a (szövegtartalmú) dokumentumokat az minden esetben szerkeszthető MS Word formátumban is küldjék meg. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteniAjánlattevő felelőssége, hogy a kiegészítő tájékoztatás kérései a felhívásban meghatározott határidőben megérkezzenek az ajánlat megfelelt Ajánlatkérőhöz. Ugyancsak a gazdasági szereplő felelőssége, hogy a szervezeti egységén belül a kiegészítő tájékoztatás időben az előírt követelményeknekarra jogosulthoz kerüljön. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a feltett kérdés(ek)re adott válasz(oka)t tartalmazó tájékoztatás a kiírás szerves részét képezi, a tájékoztatásban rögzítettek ajánlatba történő beépítése valamennyi Ajánlattevő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna bekötelező. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább Ajánlatkérőnek a Kbt. 4656. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni§-a alapján nincsen felhatalmazása a Kbt. egyes rendelkezéseivel kapcsolatosan értelmező tájékoztatást adni. A Kbt., valamint a közbeszerzésekkel összefüggő egyéb jogszabályok értelmezésével kapcsolatban elsősorban a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács Jogi Osztálya adhat felvilágosítást. 46. § (2) bekezdése alapján Ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 3756. § (2) bekezdés]§-a alapján nincsen felhatalmazása az EKR használatával, a szerződés teljesítésével felhasználásával, működésével, illetve funkcióival kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő általtámogatást, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekményekértelmező tájékoztatást nyújtani, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból ezzel összefüggő felhasználói kérdéseivel az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles üzemeltetését és fenntartását végző az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. Újvilág Nonprofit Szolgáltató Kft.-hez (XII. 19xxxx://xxxxxx.xx) fordulhat.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely A Kbt. 40-41. § alapján a kommunikáció és a kapcsolattartás az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között kizárólag írásban az EKR-en keresztül történik [xxx.xxx.xx]. Felhívjuk a figyelmet, hogy a gazdasági szereplő nyilatkozatai, kérdései, kérelmei, ajánlatuk stb. más módon nem nyújthatók be. Ajánlatkérő sem formailag, sem tartalmilag nem bírál, nem értékel olyan dokumentumokat, melyeket a Kbt. 41/C. § szerinti valamely feltétel hiányában az adott gazdasági szereplő akár papír alapon, akár a Kbt. 41/C.§ (3) bek. szerinti elektronikus úton (faxon, emailen) nyújt be. Ezeket figyelmen kívül hagyja. Az elektronikus kommunikáció alól a szerződés megkötésére vonatkozó, és az azt követő kommunikáció kivételt képez. Az EKR rendelet a Kbt. rendelkezéseitől az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlása miatt szükséges mértékben eltérhet, ezért fokozottan vegyék figyelembe a Kbt.-n kívül az EKR rendelet szabályait is. A rendszer üzemzavara esetén az EKR rendelet 16-17. § és a 22. § -ában foglaltak az irányadók. Az a személy, aki nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik, az az adott gazdasági szereplő képviselőjének tekintendő, és az általa az EKR-ben kitöltött űrlap (egyéb nyilatkozat) a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának tekintendő. Kérjük, alaposan tanulmányozzák az xxx.xxx.xx oldalon található kézikönyvet, mely a Támogatás menüpontban érhető el. A Kbt. 56. § (1) bekezdés alapján bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - a Kbt. 56. § alapján közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban ajánlatkérőtől vagy az EKR-benáltala meghatározott szervezettől. Az Ajánlatkérő által kibocsátott A kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább tájékoztatást a Kbt. 46114. § (26) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír előbek. alapján az ajánlattételi határidő lejárta előtt a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül kell megadni. Az ajánlatkérő, ha úgy ítéli meg, hogy a kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez szükséges, azonban az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A ésszerű időben történő válaszadáshoz és a válasz figyelembevételéhez nem áll megfelelő idő rendelkezésre, a Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 12052. § (3) bekezdésében foglalt követelmény módon – a felhívás módosítására vonatkozó szabályok alkalmazásával egyidejűleg - élhet az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével. A Kbt. 55. § (3) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő olyan felhívás tartalmát kívánja módosítani, amelyet nem alkalmazandótettek hirdetményben közzé vagy egyéb hirdetményben közzé nem tett közbeszerzési dokumentumokat módosít, a módosításról ajánlattételi felhívás és az ajánlattételre vonatkozó közbeszerzési dokumentumok esetén az ajánlattételi határidő lejártáig egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket, vagy azokat a gazdasági szereplőket, akik az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. A kiegészítő tájékoztatás kizárólag az EKR-n keresztül kérhető. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás körében adott válaszát a jelen közbeszerzési eljárás EKR- es elérhetőségén teszi közzé, mely a dokumentáció részévé válik. Az ajánlatot a kiegészítő tájékoztatás körében adott válasz(ok) figyelembe vételével kell elkészíteni. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás megadása kapcsán észszerű időnek az ajánlattételi határidő lejárta előtti 2. munkanapot tekinti. Ajánlatkérő minden esetben észszerűnek tekinti, ha a kiegészítő tájékoztatás kérés legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtti 5. munkanapon ajánlatkérőhöz beérkezik. Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet, hogy az EKR használatával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos kérdések nem minősülnek a Kbt. szerinti kiegészítő tájékoztatás kérésének, így azokat Ajánlatkérő nem fogja megválaszolni. Az ilyen jellegű kérdéseket kérjük az EKR-t üzemeltető NEKSZT Kft. felé megtenni.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely 1) Xxxxxxx gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkező vagy ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés érdekében - a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtőlvagy az általa meghatározott szervezettől. 2) A kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül, de az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal, gyorsított eljárás esetén legkésőbb négy nappal, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban legkésőbb három nappal, a közbeszerzési eljárások részvételi szakaszában pedig a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal kell megadni. 3) Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a az előző pontban foglalt válaszadási határidőt megelőző negyedik, gyorsított vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban harmadik napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia. 4) A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmüket a fentiekben meghatározottak mellett – a könnyebb feldolgozhatóság érdekében – kérjük szerkeszthető, „*.doc” formátumban is megküldeni az Ajánlatkérőnek a felhívásban e célra megjelölt e-mail címére. Felhívjuk a gazdasági szereplők figyelmét, hogy a Kbt. szabályozása értelmében az Ajánlatkérő alkalmazottai nem jogosultak az eljárással kapcsolatosan szóban (pl. személyesen, vagy telefon útján) felvilágosítást adni, erre tekintettel az ilyen módon érkező megkeresésre az Ajánlatkérő a válaszadást megtagadja. 5) Ajánlatkérő a műszaki leírást és a szerződéses feltételeket érintő esetleges módosítási javaslatokat nem vár. Kérjük a gazdasági szereplőket, hogy kizárólag a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító §- ának megfelelő tartalommal, a megfelelő ajánlattétel érdekében, a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban tegyék fel kérdéseiket. Ajánlatkérő felhívja a gazdasági szereplők figyelmét arra, hogy a Kbt. 56. §-a alapján az EKR-benajánlatkérőnek nincsen felhatalmazása a Kbt. Az Ajánlatkérő egyes rendelkezéseivel kapcsolatosan értelmező tájékoztatást adni. A Kbt., valamint a közbeszerzésekkel összefüggő egyéb jogszabályok értelmezésével kapcsolatban elsősorban a Közbeszerzési Hatóság adhat felvilágosítást. Javasoljuk az ajánlattevőknek, hogy jogértelmezési problémákkal összefüggésben felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadóhoz forduljanak. 6) A gazdasági szereplő által kibocsátott feltett kérdések, és az ajánlatkérő által kézbesített kiegészítő tájékoztatások a dokumentáció részeivé válnak. 7) A közbeszerzési dokumentumok részévé válnakeljárás során valamennyi levelezésre kérjük feltüntetni az alábbi információkat: a. Ajánlatkérő neve b. A közbeszerzési eljárás tárgya, megnevezése c. A dokumentumot beküldő neve, telefonszáma és e-mail címe 8) Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteniAjánlattevők figyelmét, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább kigészítő tájékoztatás kérésre a Kbt. 4641. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19§-a is irányadó.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó.

Kiegészítő tájékoztatás. Ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárásban előírja a Kbt. 41. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdése alapján az elektronikus út alkalmazását. Az e-Kr. 2. § (1) bekezdése főszabályként kötelezővé teszi az EKR-en keresztül történő elektronikus kommunikációt, ezért az Ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos írásbeli kommunikáció elektronikus úton, az EKR-ben történik. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő Ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, – a Kbt. 56. §-ában foglaltaknak megfelelően – a megfelelő ajánlattétel érdekében - az eljárást megindító felhívásban, valamint a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az Ajánlatkérő képviseletében eljáró szervezettől. A kiegészítendő tájékoztatás iránti kérelmeket kizárólag az EKR rendszeren keresztül lehet és kell benyújtani! Dokumentumfeltöltés esetén kérjük, hogy a (szövegtartalmú) dokumentumokat az minden esetben szerkeszthető MS Word formátumban is küldjék meg. Ajánlatkérőnek az e-mail vagy fax útján benyújtott kiegészítő tájékoztatás kérések megválaszolását elutasíthatja, figyelemmel arra, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárásban a Kbt. 41. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdése alapján az elektronikus út alkalmazását írja elő. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás keretében érkezett kérdéseket szintén elektronikus úton, az EKR rendszeren keresztül adja meg a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben(2)-(4) bekezdése szerinti határidőben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteniAjánlattevő felelőssége, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább kiegészítő tájékoztatás kérései a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 12056. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandóbekezdése szerinti határidőben megérkezzenek az Ajánlatkérőhöz. Ugyancsak a gazdasági szereplő felelőssége, hogy a szervezeti egységén belül a kiegészítő tájékoztatás időben az arra jogosulthoz kerüljön. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a feltett kérdés(ek)re adott válasz(oka)t tartalmazó tájékoztatás a kiírás szerves részét képezi, a tájékoztatásban rögzítettek ajánlatba történő beépítése valamennyi Ajánlattevő számára kötelező. Ajánlatkérőnek a Kbt. 56. §-a alapján nincsen felhatalmazása a Kbt. egyes rendelkezéseivel kapcsolatosan értelmező tájékoztatást adni. A Kbt., valamint a közbeszerzésekkel összefüggő egyéb jogszabályok értelmezésével kapcsolatban elsősorban a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács Jogi Osztálya adhat felvilágosítást. Ajánlatkérőnek a Kbt. 56. §-a alapján nincsen felhatalmazása az EKR használatával, felhasználásával, működésével, illetve funkcióival kapcsolatos támogatást, vagy értelmező tájékoztatást nyújtani, ezzel összefüggő felhasználói kérdéseivel az EKR üzemeltetését és fenntartását végző NEKSZT Nemzeti Elektronikus Közbeszerzési Szolgáltató és Tanácsadó Kft.-hez (xxxx://xxxxxx.xx) fordulhat.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely A Kbt. 40-41. § alapján a kommunikáció és a kapcsolattartás az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között kizárólag írásban az EKR-en keresztül történik [xxx.xxx.xx]. Felhívjuk a figyelmet, hogy a gazdasági szereplő nyilatkozatai, kérdései, kérelmei, ajánlatuk stb. más módon nem nyújthatók be. Ajánlatkérő sem formailag, sem tartalmilag nem bírál, nem értékel olyan dokumentumokat, melyeket a Kbt. 41/C. § szerinti valamely feltétel hiányában az adott gazdasági szereplő akár papír alapon, akár a Kbt. 41/C.§ (3) bek. szerinti elektronikus úton (faxon, emailen) nyújt be. Ezeket figyelmen kívül hagyja. Az elektronikus kommunikáció alól a szerződés megkötésére vonatkozó, és az azt követő kommunikáció kivételt képez. Az EKR rendelet a Kbt. rendelkezéseitől az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlása miatt szükséges mértékben eltérhet, ezért fokozottan vegyék figyelembe a Kbt.-n kívül az EKR rendelet szabályait is. A rendszer üzemzavara esetén az EKR rendelet 16-17. § és a 22. § -ában foglaltak az irányadók. Az a személy, aki nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik, az az adott gazdasági szereplő képviselőjének tekintendő, és az általa az EKR-ben kitöltött űrlap (egyéb nyilatkozat) a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának tekintendő. Kérjük, alaposan tanulmányozzák az xxx.xxx.xx oldalon található kézikönyvet, mely a Támogatás menüpontban érhető el. A Kbt. 56. § (1) bekezdés alapján bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - a Kbt. 56. § alapján közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban ajánlatkérőtől vagy az EKR-benáltala meghatározott szervezettől. Az Ajánlatkérő által kibocsátott A kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább tájékoztatást a Kbt. 46114. § (26) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír előbek. alapján az ajánlattételi határidő lejárta előtt a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül kell megadni. Az ajánlatkérő, ha úgy ítéli meg, hogy a kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez szükséges, azonban az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A ésszerű időben történő válaszadáshoz és a válasz figyelembevételéhez nem áll megfelelő idő rendelkezésre, a Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 12052. § (3) bekezdésében foglalt követelmény módon – a felhívás módosítására vonatkozó szabályok alkalmazásával egyidejűleg - élhet az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével. A Kbt. 55. § (3) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő olyan felhívás tartalmát kívánja módosítani, amelyet nem alkalmazandótettek hirdetményben közzé vagy egyéb hirdetményben közzé nem tett közbeszerzési dokumentumokat módosít, a módosításról ajánlattételi felhívás és az ajánlattételre vonatkozó közbeszerzési dokumentumok esetén az ajánlattételi határidő lejártáig egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket, vagy azokat a gazdasági szereplőket, akik az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. A kiegészítő tájékoztatás kizárólag az EKR-n keresztül kérhető. Kérjük, hogy a kérdéseket szerkeszthető MS Word formátumban is szíveskedjenek megküldeni. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás körében adott válaszát a jelen közbeszerzési eljárás EKR-es elérhetőségén teszi közzé, mely a dokumentáció részévé válik. Az ajánlatot a kiegészítő tájékoztatás körében adott válasz(ok) figyelembe vételével kell elkészíteni. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás megadása kapcsán észszerű időnek az ajánlattételi határidő lejárta előtti 2. munkanapot tekinti. Ajánlatkérő minden esetben észszerűnek tekinti, ha a kiegészítő tájékoztatás kérés legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtti 5. munkanapon ajánlatkérőhöz beérkezik. Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet, hogy az EKR használatával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos kérdések nem minősülnek a Kbt. szerinti kiegészítő tájékoztatás kérésének, így azokat Ajánlatkérő nem fogja megválaszolni. Az ilyen jellegű kérdéseket kérjük az EKR-t üzemeltető NEKSZT Kft. felé megtenni.