Common use of Kiegészítő tájékoztatás Clause in Contracts

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó.

Kiegészítő tájékoztatás. Ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárásban előírja a Kbt. 41. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdése alapján az elektronikus út alkalmazását. Az e-Kr. 2. § (1) bekezdése főszabályként kötelezővé teszi az EKR-en keresztül történő elektronikus kommunikációt, ezért az Ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos írásbeli kommunikáció elektronikus úton, az EKR-ben történik. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő Ajánlattevő lehet – a Kbt. 56. §- az ajánlattétellel összefüggésben, ában foglaltaknak megfelelően – a megfelelő ajánlattétel érdekében - az eljárást megindító felhívásban, valamint a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az Ajánlatkérő képviseletében eljáró szervezettől. Ajánlatkérőnek az e-mail vagy fax útján benyújtott kiegészítő tájékoztatás kérések megválaszolását elutasíthatja, figyelemmel arra, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárásban a Kbt. 41. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdése alapján az elektronikus út alkalmazását írja elő. Az Ajánlattevő felelőssége, hogy a kiegészítő tájékoztatás kérései a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet (3) bekezdése szerinti határidőben megérkezzenek az eljárást megindító felhívásban és Ajánlatkérőhöz. Ugyancsak a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban gazdasági szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekintenifelelőssége, hogy a szervezeti egységén belül a kiegészítő tájékoztatás időben az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknekarra jogosulthoz kerüljön. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a feltett kérdés(ek)re adott válasz(oka)t tartalmazó tájékoztatás a kiírás szerves részét képezi, a tájékoztatásban rögzítettek ajánlatba történő beépítése valamennyi Ajánlattevő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna bekötelező. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább Ajánlatkérőnek a Kbt. 4656. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni§-a alapján nincsen felhatalmazása a Kbt. egyes rendelkezéseivel kapcsolatosan értelmező tájékoztatást adni. A Kbt., valamint a közbeszerzésekkel összefüggő egyéb jogszabályok értelmezésével kapcsolatban elsősorban a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács Jogi Osztálya adhat felvilágosítást. 46. § (2) bekezdése alapján Ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 3756. § (2) bekezdés]§-a alapján nincsen felhatalmazása az EKR használatával, a szerződés teljesítésével felhasználásával, működésével, illetve funkcióival kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő általtámogatást, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekményekértelmező tájékoztatást nyújtani, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból ezzel összefüggő felhasználói kérdéseivel az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. üzemeltetését és fenntartását végző NEKSZT Nemzeti Elektronikus Közbeszerzési Szolgáltató és Tanácsadó Kft.-hez (XII. 19xxxx://xxxxxx.xx) fordulhat.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésbenrészvételre jelentkező lehet, a megfelelő ajánlattétel részvételi jelentkezés érdekében - a Közbeszerzési Dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől. (A kérdéseket e-mail-ben, szerkeszthető formátumban (pl.: .doc/egyéb Word-formátum) is szükséges megküldeni.) A kiegészítő tájékoztatást Ajánlatkérő a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül, de a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal adja meg. Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a részvételi határidő lejártát megelőző nyolcadik napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia. Ha a tájékoztatást az ajánlatkérő nem tudja határidőben megadni, vagy a kiegészítő tájékoztatással egyidejűleg a Közbeszerzési Dokumentumokat módosítja, a Kbt. 52. § (4) bekezdésében foglaltakat is értelemszerűen alkalmazza. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás teljes tartalmát a részvételi felhívás I.3) pontjában megjelölt honlapon hozzáférhetővé teszi, illetve egyidejűleg megküldi valamennyi gazdasági szereplő részére, amely érdeklődését az eljárás iránt az ajánlatkérőnél jelezte. A kiegészítő tájékoztatás megadása során az ajánlatkérő nem jelöli meg, hogy a kérdést melyik gazdasági szereplő tette fel, valamint hogy válaszát az ajánlatkérő mely gazdasági szereplőknek küldte még meg. Amennyiben a kérdések időbeni eltolódása miatt az ajánlatkérő több kiegészítő tájékoztatást is ad, az egyes tájékoztatásokat folyamatos sorszámozással látja el. Az azonos tartalmú kérdések a válaszban csak egyszer kerülnek feltüntetésre és megválaszolásra. A kiegészítő tájékoztatás(ok), továbbá az ajánlatkérő saját hatáskörében végzett pontosításai a Közbeszerzési Dokumentumok részévé válnak, így azok is kötelező érvényűek a részvételre jelentkezők számára. A részvételre jelentkező bármilyen formában kapott szóbeli információra, melyet az ajánlatkérő írásban nem erősített meg, részvételi jelentkezésében nem hivatkozhat. A kiegészítő tájékoztatás(ok) tartalmának megismerése az érdekelt gazdasági szereplő kizárólagos felelőssége, ezért nem hivatkozhat arra részvételre jelentkezőként, hogy a kiegészítő tájékoztatás tartalmát nem ismerte meg. A kiegészítő tájékoztatás nyújtására egyebekben a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19§-ban foglaltak értelemszerűn irányadók.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának megtámadására nyitva álló határidő elteltéig, közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Az ajánlatkérő az EKR-ben szereplő adatokat legalább ezen időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – megőrzi. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó. Az eljárásban a gazdasági szereplőknek nem kell a Kbt. 66. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot benyújtani.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-benEKR rendszerben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR rendszer haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben EKR rendszerben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. A gazdasági szereplő a Kbt. 44. §-ának alkalmazása során az üzleti titkot tartalmazó dokumentum elkülönített elhelyezésére az EKR rendszerben erre szolgáló funkciót alkalmazza. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben EKR rendszerben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az előzetes tájékoztatóval meghirdetett közbeszerzési eljárásban a gazdasági szereplő az eljárásban való részvételre vonatkozó szándéknyilatkozatát az EKR rendszerben erre szolgáló gomb megnyomásával elektronikusan teszi meg. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó. Az eljárásban a gazdasági szereplőknek nem kell a Kbt. 66. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot benyújtani.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely Az eljárást megindító felhívással, illetve a Dokumentációval kapcsolatos kiegészítő tájékoztatások, pontosítások kizárólag írásban történnek, és úgy kerülnek megadásra, hogy azok minden gazdasági szereplőszereplő számára hozzáférhetők legyenek, aki és ne sértsék a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. Ajánlatkérő feltételezi, hogy a gazdasági szereplő részletesen tanulmányozza a Dokumentáció tartalmát és értelmezi azt. A számára nem egyértelmű kikötéseket, előírásokat és meghatározásokat illetően további tájékoztatást kérhet, és az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésbenígy kapott válaszokat figyelembe véve állítja össze ajánlatát. Ennek módja a következő: amennyiben a Dokumentációval, a megfelelő ajánlattétel megvalósítandó feladatokkal, stb. kapcsolatban a gazdasági szereplőknek bármiféle kérdésük merül fel, azt írásban tehetik fel az Ajánlatkérő számára. Ajánlatkérő kéri, hogy a kiegészítő tájékoztatás körében az eljárást megindító felhívásban és az eljárást megindító felhívást kiegészítő dokumentációban meghatározott címre eljuttatott, írásos formában készült (szövegtartalmú) kérést a kiegészítő tájékoztatás elkészítése érdekében - a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az ajánlattevő szerkeszthető MS Word formátumban elektronikus úton is lehetőség szerint küldje meg az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban Dokumentációban megadott e-mail címre. A kiegészítő tájékoztatást Ajánlatkérő az EKR-benajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű időben válaszolja meg. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni megadott tájékoztatás teljes tartalmát (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel)kérdező személyének feltüntetése nélkül) hozzáféhetővé kell tenni vagy meg kell küldeni valamennyi gazdasági szereplő részére, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, amely érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését iránt az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával Ajánlatkérőnél jelezte. Az EKR-ben Kiegészítő tájékoztatást gazdasági szereplő adatokat legalább a Kbt. 4656. §-ában – a Kbt. 114. § (26) bekezdésében bekezdésére tekintettel - foglaltak szerint kérhet elektronikus levélben vagy faxon az eljárást megindító felhívásban meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír előkapcsolattartási ponton: Országos Vízügyi Főigazgatság, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésévelFax: +00 00000000, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó.E-mail: xxxxxxx.xxxxx@xxx.xx

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely Az ajánlati felhívásban és jelen dokumentációban foglaltak értelmezésére, pontosítására szolgál a kiegészítő tájékoztatás kérésének lehetősége. A Kbt. 56. § (1) bekezdése alapján bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől. Ajánlatkérő a Kbt. 56. § alapján (2)-(5) bekezdéseinek rendelkezései szerint adja meg a kért tájékoztatást. Ajánlatkérő a kérésre adott tájékoztatás teljes tartalmát hozzáférhetővé teszi vagy valamennyi - az eljárás iránt érdeklődő - gazdasági szereplő részére megküldi. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknekkérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknekmegadni. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (Ha a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás kiegészítő tájékoztatás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább kérelmet a Kbt. 4656. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír előbekezdésben foglalt válaszadási határidőt megelőző negyedik napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia. Az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt, ha a kiegészítő tájékoztatást, annak ellenére, hogy azt a gazdasági szereplő az 56. §-ban meghatározottak szerint időben kérte, nem tudja az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától határidőben [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 2256. § (2) bekezdés] következik beteljesíteni. A meghosszabbítás mértékének arányban kell állnia a kiegészítő tájékoztatásban közölt információk jelentőségével. Ajánlattevő köteles ajánlatát a kiegészítő tájékoztatásban foglalt ajánlatkérői válaszok figyelembe vételével elkészíteni és benyújtani. Ha az ajánlatkérő olyan felhívás tartalmát (ideértve a határidők hosszabbítását is) kívánja módosítani, amelyet hirdetményben közzétettek, az ajánlattételi határidő lejártáig hirdetmény közzétételével módosíthatja a felhívásban meghatározott feltételeket. A hirdetmény közzétételével egyidejűleg tájékoztatni kell azokat a gazdasági szereplőket, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték, így különösen akik a közbeszerzési dokumentumokat elektronikusan elérték vagy kiegészítő tájékoztatást kértek. A hirdetményben utalni kell arra, ha az egyéb közbeszerzési dokumentumok is módosultak. Ha az ajánlatkérő egyéb, hirdetményben közzé nem tett közbeszerzési dokumentumokat módosít, a módosításról az ajánlattételi határidő lejártáig egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni azokat a gazdasági szereplőket, akik az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. A közbeszerzési dokumentumok módosításait az ajánlatkérő az eredeti dokumentumokkal megegyező helyen köteles közvetlenül elektronikusan elérhetővé tenni. A felhívás és az egyéb közbeszerzési dokumentumok módosítása nem eredményezheti a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire vonatkozó határidő feltételek olyan jelentőségű módosítását, ahol az üzemzavar során elteltúj feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e ajánlatot tenni, vagy abból a változást figyelembe véve az EKR helyreállítását követően kevesebbajánlatkérőnek az alkalmassági követelményeket úgy kellett volna meghatároznia, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles hogy az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadnieljárásban több gazdasági szereplő is részt vehetett volna. Nem követ el jogsértést Az ajánlattevő az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert ajánlattételi határidő lejártáig új ajánlat benyújtásával módosíthatja az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítésétajánlatát. Ebben az esetben az Ajánlatkérő elsőként benyújtott ajánlatot visszavontnak kell tekinteni. Az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul ajánlattételi határidőt, ha a közbeszerzési dokumentumokat módosítja. A meghosszabbítás mértékének arányban kell állnia a változtatás jelentőségével. Nem köteles az elmulasztott cselekmény teljesítéséreajánlatkérő a határidőt meghosszabbítani, ha a közbeszerzési dokumentumok módosítása nem jelentős és a módosítás megküldése az ajánlattételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb tizedik, ha a módosításról hirdetményt kell feladni, annak feladása az ajánlattételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb tizennegyedik napra esik. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény Nem jelentős a közbeszerzési dokumentumok módosítása, ha nem alkalmazandóbefolyásolja az ajánlatok időben történő megfelelő előkészítését.

Kiegészítő tájékoztatás. Ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárásban előírja - a Kbt. 40. § (1) bekezdésével összhangban - az elektronikus út alkalmazását. Az e-Kr. főszabályként kötelezővé teszi az EKR-en keresztül történő elektronikus kommunikációt, ezért az Ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos írásbeli kommunikáció elektronikus úton, az EKR-ben történik. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő Ajánlattevő lehet – a Kbt. 56. §- az ajánlattétellel összefüggésben, xxxx foglaltaknak megfelelően – a megfelelő ajánlattétel érdekében - az eljárást megindító felhívásban, valamint a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az Ajánlatkérő képviseletében eljáró szervezettől. Ajánlatkérőnek az e-mail vagy fax útján benyújtott kiegészítő tájékoztatás kérések megválaszolását elutasíthatja, figyelemmel arra, hogy a tárgyi közbeszerzési az elektronikus út alkalmazását írja elő. Az Ajánlattevő felelőssége, hogy a kiegészítő tájékoztatás kérései a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet (3) bekezdése szerinti határidőben megérkezzenek az eljárást megindító felhívásban és Ajánlatkérőhöz. Ugyancsak a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban gazdasági szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekintenifelelőssége, hogy a szervezeti egységén belül a kiegészítő tájékoztatás időben az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknekarra jogosulthoz kerüljön. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a feltett kérdés(ek)re adott válasz(oka)t tartalmazó tájékoztatás a kiírás szerves részét képezi, a tájékoztatásban rögzítettek ajánlatba történő beépítése valamennyi Ajánlattevő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna bekötelező. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább Ajánlatkérőnek a Kbt. 4656. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni§-a alapján nincsen felhatalmazása a Kbt. egyes rendelkezéseivel kapcsolatosan értelmező tájékoztatást adni. A Kbt., valamint a közbeszerzésekkel összefüggő egyéb jogszabályok értelmezésével kapcsolatban elsősorban a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács Jogi Osztálya adhat felvilágosítást. 46. § (2) bekezdése alapján Ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 3756. § (2) bekezdés]§-a alapján nincsen felhatalmazása az EKR használatával, a szerződés teljesítésével felhasználásával, működésével, illetve funkcióival kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő általtámogatást, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekményekértelmező tájékoztatást nyújtani, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból ezzel összefüggő felhasználói kérdéseivel az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. üzemeltetését és fenntartását végző NEKSZT Nemzeti Elektronikus Közbeszerzési Szolgáltató és Tanácsadó Kft.-hez (XII. 19xxxx://xxxxxx.xx) fordulhat.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó.

Kiegészítő tájékoztatás. Ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárásban előírja az elektronikus út alkalmazását és főszabályként kötelezővé teszi az EKR-en keresztül történő elektronikus kommunikációt, ezért az Ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos írásbeli kommunikáció elektronikus úton, az EKR-ben történik. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő Ajánlattevő lehet – a Kbt. 56. §- az ajánlattétellel összefüggésben, ában foglaltaknak megfelelően – a megfelelő ajánlattétel érdekében - az eljárást megindító felhívásban, valamint a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az Ajánlatkérő képviseletében eljáró szervezettől. A kiegészítendő tájékoztatás iránti kérelmeket kizárólag az EKR rendszeren keresztül lehet és kell benyújtani! Dokumentumfeltöltés esetén kérjük, hogy a (szövegtartalmú) dokumentumokat az minden esetben szerkeszthető MS Word formátumban is küldjék meg. Az Ajánlattevő felelőssége, hogy a kiegészítő tájékoztatás kérései a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet (3) bekezdése szerinti határidőben megérkezzenek az eljárást megindító felhívásban és Ajánlatkérőhöz. Felhívjuk a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekintenifigyelmet, hogy Ajánlatkérő gyorsított eljárást alkalmaz! Ugyancsak a gazdasági szereplő felelőssége, hogy a szervezeti egységén belül a kiegészítő tájékoztatás időben az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknekarra jogosulthoz kerüljön. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a feltett kérdés(ek)re adott válasz(oka)t tartalmazó tájékoztatás a kiírás szerves részét képezi, a tájékoztatásban rögzítettek ajánlatba történő beépítése valamennyi Ajánlattevő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna bekötelező. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább Ajánlatkérőnek a Kbt. 4656. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni§-a alapján nincsen felhatalmazása a Kbt. egyes rendelkezéseivel kapcsolatosan értelmező tájékoztatást adni. A Kbt., valamint a közbeszerzésekkel összefüggő egyéb jogszabályok értelmezésével kapcsolatban elsősorban a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács Jogi Osztálya adhat felvilágosítást. 46. § (2) bekezdése alapján Ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 3756. § (2) bekezdés]§-a alapján nincsen felhatalmazása az EKR használatával, a szerződés teljesítésével felhasználásával, működésével, illetve funkcióival kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő általtámogatást, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekményekértelmező tájékoztatást nyújtani, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból ezzel összefüggő felhasználói kérdéseivel az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. üzemeltetését és fenntartását végző Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft.-hez (XII. 19xxxxx://xxxxxxx.xxx.xx) fordulhat.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely Ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő, aki szereplők a közbeszerzési dokumentumokkal kapcsolatban ajánlatkérőtől kiegészítő tájékoztatást kérhetnek a Kbt. 56. §-a alapján. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás esetében ésszerű időnek tekinti az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, ajánlattételi határidő lejártát megelőző 2. munkanapot a megfelelő ajánlattétel érdekében - tájékoztatás megküldésére. A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem benyújtásának a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet (3) bekezdéses szerinti határideje az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-benajánlattételi határidőt megelőző 4. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpontmunkanap. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben ajánlatkérő úgy kell tekinteniítéli meg, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető mega későn érkezett kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez szükséges, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább esetben élhet a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 12052. § (3) bekezdésében foglalt követelmény bekezdésének alkalmazásával, az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével. Nem tekinthető kiegészítő tájékoztatás kérésnek a Kbt. előírásaitól, azzal ütköző, vagy ebben a pontban meghatározottaktól eltérő módon és formában kért tájékoztatás. Kiegészítő tájékoztatás írásban (telefaxon vagy e-mailen) word formátumban az eljárást megindító felhívás I.1. pontjában meghatározott címre eljuttatva kérhető. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatást ajánlattevő azon fax-számára, vagy e-mail címére küldi meg, amelyet a kérdés feltevésekor, illetve a felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentum átvételekor megadott. Az így megadott fax-szám, ill. e- mail cím helytelensége, illetve technikai hiba miatti meg nem alkalmazandóérkezése esetén semminemű felelősséget nem vállal. Ajánlattevőnek ajánlata kidolgozásához figyelembe kell vennie mindazokat a feltételeket, információkat, melyeket az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban, a felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumban közreadott, valamint amelyet a kiegészítő tájékoztatás keretében kiadott. Az ajánlattételi határidő lejártáig ajánlatkérő bármikor, bármely okból, akár saját kezdeményezésére, akár egy leendő ajánlattevő pontosítás kérésére válaszul módosíthatja az eljárást megindító felhívást és a felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumot. A módosításról ajánlatkérő az ajánlattevőket közvetlenül írásban tájékoztatja.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - Ajánlattevőknek a Kbt. 56. § §-ban foglalt rendelkezések alapján lehetőségük van a KD-val kapcsolatban magyar nyelven, kizárólag írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet kérni. Ajánlatkérő feltételezi, hogy az ajánlattevő részletesen tanulmányozza az AF és a KD tartalmát és értelmezi azt. A számára nem egyértelmű kikötéseket, előírásokat és meghatározásokat illetően a Kbt-ben meghatározott jogai alapján további tájékoztatást kérhet, és így a kapott válaszokat figyelembe véve állítja össze ajánlatát. Ennek módja a következő: amennyiben az AF-fel, a KD-val, a megvalósítandó feladatokkal stb. kapcsolatban az ajánlattevőknek bármiféle kérdésük merül fel, azt írásban tehetik fel az ajánlatkérő számára. Az írásban, illetve faxon megküldött kérdéseket, e-mailben is el kell küldeni az eljárást megindító felhívásban felhívás I.1) pontjában meghatározott kapcsolattartási pontra szerkeszthető (pl.: word formátum) változatban is. Amennyiben az ajánlattevő levélben, vagy faxon küldi meg a kérdését, köteles azt e-mail-ben is elküldeni. Ajánlatkérő valamennyi beérkezett kérdésre – az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű időben, de az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal – oly módon fog írásban válaszolni, hogy a kérdéseket (a kérdező személyének feltüntetése nélkül) és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban válaszokat egyidejűleg megküldi minden gazdasági szereplőnek, ezzel egyidejűleg a KD elektronikus elérési helyén is elérhetővé teszi, aki addig a KD elektronikus elérését igazoló formanyomtatványt visszaküldte, a KD elérését igazoló formanyomtatványt később visszaküldendőknek pedig rendelkezésére bocsátja. Amennyiben a kérdések időbeni eltolódása miatt az EKR-benajánlatkérő több válaszlevelet küld meg az ajánlattevők részére, azokat folyamatos sorszámozással látja el. Az Ajánlatkérő által kibocsátott azonos tartalmú kérdések a válaszban csak egyszer kerülnek feltüntetésre és megválaszolásra. A kiegészítő tájékoztatások tájékoztatások, továbbá az ajánlatkérő saját hatáskörében végzett pontosításai a közbeszerzési dokumentumok KD részévé válnak, így azok is kötelezően alkalmazandók és figyelembe veendők az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtaniajánlattevők számára. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározottajánlatkérő, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknekajánlatkérő képviselője, de valamint a gazdasági szereplők és képviselőik közötti bárminemű kommunikáció írásban történhet az olvashatóAF-ban meghatározott kapcsolattartási pontokon. Ajánlattevő bármilyen formában kapott szóbeli információra, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt melyet ajánlatkérő írásban nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető erősített meg, ez ajánlatában nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19hivatkozhat.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely Ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő, aki szereplők a közbeszerzési dokumentumokkal kapcsolatban ajánlatkérőtől kiegészítő tájékoztatást kérhetnek a Kbt. 56. §-a alapján. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás esetében ésszerű időnek tekinti az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, ajánlattételi határidő lejártát megelőző 2. munkanapot a megfelelő ajánlattétel érdekében - tájékoztatás megküldésére. A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem benyújtásának a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet (3) bekezdéses szerinti határideje az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-benajánlattételi határidőt megelőző 4. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpontmunkanap. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben ajánlatkérő úgy kell tekinteniítéli meg, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető mega későn érkezett kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez szükséges, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább esetben élhet a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 12052. § (3) bekezdésében foglalt követelmény bekezdésének alkalmazásával, az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével. Nem tekinthető kiegészítő tájékoztatás kérésnek a Kbt. előírásaitól, azzal ütköző, vagy ebben a pontban meghatározottaktól eltérő módon és formában kért tájékoztatás. Kiegészítő tájékoztatás írásban (telefaxon vagy e-mailen) word formátumban az eljárást megindító felhívás I.1. pontjában meghatározott címre eljuttatva kérhető. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatást ajánlattevő azon fax-számára, vagy e-mail címére küldi meg, amelyet a kérdés feltevésekor, illetve a felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentum átvételekor megadott. Az így megadott fax-szám, ill. e-mail cím helytelensége, illetve technikai hiba miatti meg nem alkalmazandóérkezése esetén semminemű felelősséget nem vállal. Ajánlattevőnek ajánlata kidolgozásához figyelembe kell vennie mindazokat a feltételeket, információkat, melyeket az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban, a felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumban közreadott, valamint amelyet a kiegészítő tájékoztatás keretében kiadott. Az ajánlattételi határidő lejártáig ajánlatkérő bármikor, bármely okból, akár saját kezdeményezésére, akár egy leendő ajánlattevő pontosítás kérésére válaszul módosíthatja az eljárást megindító felhívást és a felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumot. A módosításról ajánlatkérő az ajánlattevőket közvetlenül írásban tájékoztatja.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely A Kbt. 40-41. § alapján a kommunikáció és a kapcsolattartás az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között kizárólag írásban az EKR-en keresztül történik [xxx.xxx.xx]. Felhívjuk a figyelmet, hogy a gazdasági szereplő nyilatkozatai, kérdései, kérelmei, ajánlatuk stb. más módon nem nyújthatók be. Ajánlatkérő sem formailag, sem tartalmilag nem bírál, nem értékel olyan dokumentumokat, melyeket a Kbt. 41/C. § szerinti valamely feltétel hiányában az adott gazdasági szereplő akár papír alapon, akár a Kbt. 41/C.§ (3) bek. szerinti elektronikus úton (faxon, emailen) nyújt be. Ezeket figyelmen kívül hagyja. Az elektronikus kommunikáció alól a szerződés megkötésére vonatkozó, és az azt követő kommunikáció kivételt képez. Az EKR rendelet a Kbt. rendelkezéseitől az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlása miatt szükséges mértékben eltérhet, ezért fokozottan vegyék figyelembe a Kbt.-n kívül az EKR rendelet szabályait is. A rendszer üzemzavara esetén az EKR rendelet 16-17. § és a 22. § -ában foglaltak az irányadók. Az a személy, aki nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik, az az adott gazdasági szereplő képviselőjének tekintendő, és az általa az EKR-ben kitöltött űrlap (egyéb nyilatkozat) a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának tekintendő. Kérjük, alaposan tanulmányozzák az xxx.xxx.xx oldalon található kézikönyvet, mely a Támogatás menüpontban érhető el. A Kbt. 56. § (1) bekezdés alapján bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - a Kbt. 56. § alapján közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban ajánlatkérőtől vagy az EKR-benáltala meghatározott szervezettől. Az Ajánlatkérő által kibocsátott A kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább tájékoztatást a Kbt. 46114. § (26) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír előbek. alapján az ajánlattételi határidő lejárta előtt a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül kell megadni. Az ajánlatkérő, ha úgy ítéli meg, hogy a kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez szükséges, azonban az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A ésszerű időben történő válaszadáshoz és a válasz figyelembevételéhez nem áll megfelelő idő rendelkezésre, a Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 12052. § (3) bekezdésében foglalt követelmény módon – a felhívás módosítására vonatkozó szabályok alkalmazásával egyidejűleg - élhet az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével. A Kbt. 55. § (3) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő olyan felhívás tartalmát kívánja módosítani, amelyet nem alkalmazandótettek hirdetményben közzé vagy egyéb hirdetményben közzé nem tett közbeszerzési dokumentumokat módosít, a módosításról ajánlattételi felhívás és az ajánlattételre vonatkozó közbeszerzési dokumentumok esetén az ajánlattételi határidő lejártáig egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket, vagy azokat a gazdasági szereplőket, akik az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. A kiegészítő tájékoztatás kizárólag az EKR-n keresztül kérhető. Kérjük, hogy a kérdéseket szerkeszthető MS Word formátumban is szíveskedjenek megküldeni. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás körében adott válaszát a jelen közbeszerzési eljárás EKR-es elérhetőségén teszi közzé, mely a dokumentáció részévé válik. Az ajánlatot a kiegészítő tájékoztatás körében adott válasz(ok) figyelembe vételével kell elkészíteni. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás megadása kapcsán észszerű időnek az ajánlattételi határidő lejárta előtti 2. munkanapot tekinti. Ajánlatkérő minden esetben észszerűnek tekinti, ha a kiegészítő tájékoztatás kérés legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtti 4. munkanapon ajánlatkérőhöz beérkezik. Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet, hogy az EKR használatával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos kérdések nem minősülnek a Kbt. szerinti kiegészítő tájékoztatás kérésének, így azokat Ajánlatkérő nem fogja megválaszolni. Az ilyen jellegű kérdéseket kérjük az EKR-t üzemeltető NEKSZT Kft. felé megtenni.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott jelen közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - az eljárást megindító felhívásban, valamint a Kbt. 56. § alapján dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől (ajánlatkérő nevében eljárótól) a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az következő kapcsolattartási pontokon: Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekintenibeérkező kérdések gyorsabb megválaszolása érdekében kéri, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (azok minden esetben szerkeszthető word formátumban is kerüljenek megküldésre a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKRfenti e-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őriznimail címre. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján kiegészítő tájékoztatást a közbeszerzési eljárás előkészítésévelkérés beérkezését követően a lehető leghamarabb, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg valamint az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal kell őriznimegadni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik fenti határidőt megelőző negyedik napnál később nyújtották be, és a vonatkozó határidő kiegészítő tájékoztatást az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkorajánlatkérőnek csak akkor kell megadnia, ha a Kbt.-ben tájékoztatás elkészítése és megküldése még az ajánlattételi határidő letelte előtt lehetséges. Ajánlatkérő nem vállal felelősséget azért, ha egy gazdasági szereplő a dokumentációt nem váltotta ki és kiegészítő tájékoztatás kérés keretében nem adja meg azon elérhetőségeit, melyekre a kiegészítő tájékoztatás megadását várja és ezáltal Ajánlatkérő nem képes a tájékoztatás célszemélyhez történő megküldésére (vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt téves címre küldi meg a tájékoztatást). A kiegészítő tájékoztatás(ok) a xxxx://xxx.xxx.xx honlapról letölthető(k) és onnan érhető(k) el, mert az(ok) nem vehető(k) át nyomtatott példányban az EKR üzemzavara [424/2017ajánlatkérő székhelyén. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé Ajánlatkérő a honlapon történő közzététellel egyidejűleg a kiegészítő tájékoztatást teljes terjedelemben közvetlenül megküldi az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítéséreajánlati dokumentáció letöltését visszaigazoló valamennyi gazdasági szereplő részére. A Kbtkiegészítő tájékoztatást a gazdasági szereplők azonos feltételek mellett kapják meg írásban, telefax útján és/vagy e-mailben a dokumentáció kérése vagy a kérdésfeltevés során feltüntetett telefaxszámra és/vagy e-mail címre. 57A kiegészítő tájékoztatás akkor minősül kézbesítettnek, ha a gazdasági szereplő a kiegészítő tájékoztatást akár telefax, email, vagy akár személyes kézbesítés útján megkapta, vagy szabályszerű értesítés mellett nem vette át. § (2) bekezdésében és KbtA kiegészítő tájékoztatások kézhezvételét az ajánlattevőknek haladéktalanul vissza kell igazolniuk. 120Kérjük a Tisztelt Ajánlattevőket, hogy a válaszok megérkezéséről a 2.1. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandópontban megjelölt címek valamelyikére küldjenek visszajelzést! A gazdasági szereplő kizárólagos felelőssége, hogy olyan telefax-elérhetőséget vagy e-mail címet adjon meg, amely a megküldendő dokumentumok fogadására 24 órában alkalmas. Ugyancsak a gazdasági szereplő felelőssége, hogy a szervezeti egységén belül a kiegészítő tájékoztatás időben az arra jogosulthoz kerüljön.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely A közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatásának előfeltétele, hogy a részvételre jelentkezők, és az ajánlattevők – a megalapozott ajánlat elkészítéséhez szükséges – minden lényeges információval rendelkezzenek. A törvény ezért lehetőséget biztosít arra, hogy a gazdasági szereplőszereplők – a megfelelő ajánlattétel vagy részvételre jelentkezés érdekében – kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérjenek az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől (jellemzően a közbeszerzési lebonyolítótól) az eljárás közbeszerzési dokumentumainak tartalmával kapcsolatban. A kiegészítő tájékoztatás kérése és annak megválaszolása is az EKR-en keresztül történik, az erre vonatkozó eljárási cselekmény („Kiegészítő tájékoztatás kérése” és Kiegészítő tájékoztatást az a gazdasági szereplő kérhet, aki az adott közbeszerzési eljárásban potenciálisan részvételre jelentkező vagy ajánlattevő lehet - lehet. A hirdetménnyel induló eljárások első szakaszában tehát nincs korlátozva a kiegészítő tájékoztatást kérni jogosultak köre, hiszen az ajánlattétellel összefüggésbenajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás megadásakor még értelemszerűen nem vizsgálja a gazdasági szereplők alkalmasságát, a megfelelő ajánlattétel érdekében - hirdetménnyel induló eljárások első szakaszában potenciálisan bármely gazdasági szereplő lehet részvételre jelentkező vagy nyílt eljárásban ajánlattevő. Az eljárást megindító ajánlattételi felhívás vagy a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 4650. § (2) bekezdése alapján szerinti közvetlen részvételi felhívás megküldésekor, az előzetes tájékoztató útján meghirdetett eljárás, valamint a több szakaszból álló eljárások második (versenypárbeszédnél továbbá harmadik) szakaszában már korlátozott azon gazdasági szereplők köre, akik érdekeltnek tekintendők. Szintén fontos szabályozás, hogy a kiegészítő tájékoztatás csak és kizárólag a közbeszerzési eljárás előkészítéséveldokumentumokban szereplő információk értelmezésére irányulhat, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot annak keretében az ajánlatkérőnek nincsen lehetősége sem további, a közbeszerzési dokumentumokban korábban nem szereplő információk megadására, sem a közbeszerzési dokumentumok bármilyen mértékű módosítására. Így gazdasági szereplőként figyeljünk arra, hogy kizárólag a megfelelő ajánlattétel vagy részvételre jelentkezés érdekében szükséges kérdéseket intézzünk az ajánlatkérőhöz. A kiegészítő tájékoztatás megadása nem sérheti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát EKR-ben hozzáférhetővé kell tenni, azt valamennyi gazdasági szereplő részére meg kell küldeni, aki érdeklődését az eljárás lezárulásától [iránt az ajánlatkérőnél jelezte, a több szakaszból álló eljárások ajánlattételi szakaszában és a nem hirdetménnyel induló közbeszerzési eljárás esetében pedig valamennyi ajánlattételre vagy részvételre közvetlenül felhívott gazdasági szereplő részére. A verseny tisztaságának megőrzése érdekében a Kbt. 37előírja, hogy az ajánlatkérő a versenyző gazdasági szereplőknek egymásról a lehető legkevesebb információt osszon meg. § (2) bekezdés]Éppen ezért a kiegészítő tájékoztatás megadása során az ajánlatkérő nem jelölheti meg, hogy a kérdést melyik gazdasági szereplő tette fel, valamint arra sem tartalmazhat információt a tájékoztatás, hogy azt az ajánlatkérő kinek küldte még meg. A kiegészítő tájékoztatás megadásának határidejét az új Kbt. az irányelvekre figyelemmel szabályozza. Az új Kbt. is meghatároz határidőt a gazdasági szereplők számára a tájékoztatás kérésére, de ezt a válaszadási határidőtől számolja vissza. A kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül, de az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal, gyorsított eljárás esetén legkésőbb négy nappal, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban legkésőbb három nappal, a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot közbeszerzési eljárások részvételi szakaszában pedig a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal kell megadni. A törvény tehát azt is előírja, hogy a tájékoztatás iránti kérelem beérkezését követően a lehető leghamarabb (ésszerű időn belül) kell ajánlatkérőnek válaszolnia. Ez azt szolgálja, hogy a gazdasági szereplők által feltett kérdésekre az ajánlatkérő válaszát mihamarabb megadja, és ne az ajánlattételi vagy részvételi határidőt megelőző hatodik napon adja meg kell őrizniaz összes, akár hetekkel korábban beérkezett kérdésre a választ. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indultkiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a válaszadási határidőt megelőző negyedik, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, gyorsított vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban harmadik napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia. Az új törvény szerint ez azonban nem jelenti azt, hogy nem adhatja meg, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a későn érkezett kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez, illetve részvételre jelentkezéshez szükséges. Figyelemmel kell azonban lennie arra, hogy a kiegészítő tájékoztatásra tekintettel rendelkezésre áll-e még elegendő idő a megfelelő ajánlattételhez, és ha nem, meg kell azt hosszabbítania az ajánlattételi határidő meghosszabbítására vonatkozó általános szabályok szerint (megszűnt tehát az a lehetőség, hogy az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásra hivatkozással ajánlattételi határidőt tudjon hirdetmény nélkül hosszabbítani). A kiegészítő tájékoztatás kérésre és a vonatkozó válaszadásra nyitva álló határidőket az alábbi táblázat egységesen tartalmazza: Eljárás típusa Kiegészítő tájékoztatás kérése /részvételi vagy ajánlattételi határidő az üzemzavar során eltelt, lejárta előtt legkésőbb/ Kiegészítő tájékoztatás megadása /részvételi vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó.ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb/

Kiegészítő tájékoztatás. Ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárásban előírja az elektronikus út alkalmazását és főszabályként kötelezővé teszi az EKR-en keresztül történő elektronikus kommunikációt, ezért az Ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos írásbeli kommunikáció elektronikus úton, az EKR-ben történik. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő Ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - – a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet §- ában foglaltaknak megfelelően – a megfelelő ajánlattétel érdekében az eljárást megindító felhívásban és felhívásban, valamint a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az EKR-benAjánlatkérő képviseletében eljáró szervezettől. A kiegészítendő tájékoztatás iránti kérelmeket kizárólag az EKR rendszeren keresztül lehet és kell benyújtani! Dokumentumfeltöltés esetén kérjük, hogy a (szövegtartalmú) dokumentumokat az minden esetben szerkeszthető MS Word formátumban is küldjék meg. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteniAjánlattevő felelőssége, hogy a kiegészítő tájékoztatás kérései a felhívásban meghatározott határidőben megérkezzenek az ajánlat megfelelt Ajánlatkérőhöz. Ugyancsak a gazdasági szereplő felelőssége, hogy a szervezeti egységén belül a kiegészítő tájékoztatás időben az előírt követelményeknekarra jogosulthoz kerüljön. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a feltett kérdés(ek)re adott válasz(oka)t tartalmazó tájékoztatás a kiírás szerves részét képezi, a tájékoztatásban rögzítettek ajánlatba történő beépítése valamennyi Ajánlattevő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna bekötelező. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább Ajánlatkérőnek a Kbt. 4656. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni§-a alapján nincsen felhatalmazása a Kbt. egyes rendelkezéseivel kapcsolatosan értelmező tájékoztatást adni. A Kbt., valamint a közbeszerzésekkel összefüggő egyéb jogszabályok értelmezésével kapcsolatban elsősorban a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács Jogi Osztálya adhat felvilágosítást. 46. § (2) bekezdése alapján Ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 3756. § (2) bekezdés]§-a alapján nincsen felhatalmazása az EKR használatával, a szerződés teljesítésével felhasználásával, működésével, illetve funkcióival kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő általtámogatást, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekményekértelmező tájékoztatást nyújtani, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból ezzel összefüggő felhasználói kérdéseivel az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. üzemeltetését és fenntartását végző Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft.-hez (XII. 19xxxxx://xxxxxxx.xxx.xx) fordulhat.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely A Kbt. 40-41. § alapján a kommunikáció és a kapcsolattartás az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között kizárólag írásban az EKR-en keresztül történik [xxx.xxx.xx]. Felhívjuk a figyelmet, hogy a gazdasági szereplő nyilatkozatai, kérdései, kérelmei, ajánlatuk stb. más módon nem nyújthatók be. Ajánlatkérő sem formailag, sem tartalmilag nem bírál, nem értékel olyan dokumentumokat, melyeket a Kbt. 41/C. § szerinti valamely feltétel hiányában az adott gazdasági szereplő akár papír alapon, akár a Kbt. 41/C.§ (3) bek. szerinti elektronikus úton (faxon, emailen) nyújt be. Ezeket figyelmen kívül hagyja. Az elektronikus kommunikáció alól a szerződés megkötésére vonatkozó, és az azt követő kommunikáció kivételt képez. Az EKR rendelet a Kbt. rendelkezéseitől az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlása miatt szükséges mértékben eltérhet, ezért fokozottan vegyék figyelembe a Kbt.-n kívül az EKR rendelet szabályait is. A rendszer üzemzavara esetén az EKR rendelet 16-17. § és a 22. § -ában foglaltak az irányadók. Az a személy, aki nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik, az az adott gazdasági szereplő képviselőjének tekintendő, és az általa az EKR-ben kitöltött űrlap (egyéb nyilatkozat) a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának tekintendő. Kérjük, alaposan tanulmányozzák az xxx.xxx.xx oldalon található kézikönyvet, mely a Támogatás menüpontban érhető el. A Kbt. 56. § (1) bekezdés alapján bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - a Kbt. 56. § alapján közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban ajánlatkérőtől vagy az EKR-benáltala meghatározott szervezettől. Az Ajánlatkérő által kibocsátott A kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább tájékoztatást a Kbt. 46114. § (26) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír előbek. alapján az ajánlattételi határidő lejárta előtt a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül kell megadni. Az ajánlatkérő, ha úgy ítéli meg, hogy a kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez szükséges, azonban az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A ésszerű időben történő válaszadáshoz és a válasz figyelembevételéhez nem áll megfelelő idő rendelkezésre, a Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 12052. § (3) bekezdésében foglalt követelmény módon – a felhívás módosítására vonatkozó szabályok alkalmazásával egyidejűleg - élhet az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével. A Kbt. 55. § (3) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő olyan felhívás tartalmát kívánja módosítani, amelyet nem alkalmazandótettek hirdetményben közzé vagy egyéb hirdetményben közzé nem tett közbeszerzési dokumentumokat módosít, a módosításról ajánlattételi felhívás és az ajánlattételre vonatkozó közbeszerzési dokumentumok esetén az ajánlattételi határidő lejártáig egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket, vagy azokat a gazdasági szereplőket, akik az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. A kiegészítő tájékoztatás kizárólag az EKR-n keresztül kérhető. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás körében adott válaszát a jelen közbeszerzési eljárás EKR- es elérhetőségén teszi közzé, mely a dokumentáció részévé válik. Az ajánlatot a kiegészítő tájékoztatás körében adott válasz(ok) figyelembe vételével kell elkészíteni. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás megadása kapcsán észszerű időnek az ajánlattételi határidő lejárta előtti 2. munkanapot tekinti. Ajánlatkérő minden esetben észszerűnek tekinti, ha a kiegészítő tájékoztatás kérés legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtti 5. munkanapon ajánlatkérőhöz beérkezik. Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet, hogy az EKR használatával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos kérdések nem minősülnek a Kbt. szerinti kiegészítő tájékoztatás kérésének, így azokat Ajánlatkérő nem fogja megválaszolni. Az ilyen jellegű kérdéseket kérjük az EKR-t üzemeltető NEKSZT Kft. felé megtenni. Ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárás 1. része vonatkozásában 1 db. pickup jellegű, 13,5 méteres munkamagasságú kosárral rendelkező gépjárművet (alváz + felépítmény) kíván beszerezni. Ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárás 2. része vonatkozásában egy, már az Ajánlatkérő tulajdonában meglévő 18 tonna összsúllyal rendelkező Mercedes-Benz Axor 1828 alvázas tehergépkocsi alvázára kíván 1 db. 28 méteres munkamagasságú kosarat (felépítmény) beszerezni, amely magában foglalja a beszerezni kívánt kosár alvázra történő rászerelésével kapcsolatos munkálatok elvégzését is. A részletes műszaki előírásokat/követelményeket jelen Ajánlati Dokumentáció részét képező Műszaki leírás tartalmazza.

Kiegészítő tájékoztatás. Ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárásban előírja az elektronikus út alkalmazását és főszabályként kötelezővé teszi az EKR-en keresztül történő elektronikus kommunikációt, ezért az Ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos írásbeli kommunikáció elektronikus úton, az EKR-ben történik. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő Ajánlattevő lehet – a Kbt. 56. §- az ajánlattétellel összefüggésben, ában foglaltaknak megfelelően – a megfelelő ajánlattétel érdekében - az eljárást megindító felhívásban, valamint a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az Ajánlatkérő képviseletében eljáró szervezettől. A kiegészítendő tájékoztatás iránti kérelmeket kizárólag az EKR rendszeren keresztül lehet és kell benyújtani! Dokumentumfeltöltés esetén kérjük, hogy a (szövegtartalmú) dokumentumokat az minden esetben szerkeszthető MS Word formátumban is küldjék meg. Az Ajánlattevő felelőssége, hogy a kiegészítő tájékoztatás kérései a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet (3) bekezdése szerinti határidőben megérkezzenek az eljárást megindító felhívásban és Ajánlatkérőhöz. Ugyancsak a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban gazdasági szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekintenifelelőssége, hogy a szervezeti egységén belül a kiegészítő tájékoztatás időben az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknekarra jogosulthoz kerüljön. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a feltett kérdés(ek)re adott válasz(oka)t tartalmazó tájékoztatás a kiírás szerves részét képezi, a tájékoztatásban rögzítettek ajánlatba történő beépítése valamennyi Ajánlattevő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna bekötelező. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább Ajánlatkérőnek a Kbt. 4656. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni§-a alapján nincsen felhatalmazása a Kbt. egyes rendelkezéseivel kapcsolatosan értelmező tájékoztatást adni. A Kbt., valamint a közbeszerzésekkel összefüggő egyéb jogszabályok értelmezésével kapcsolatban elsősorban a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács Jogi Osztálya adhat felvilágosítást. 46. § (2) bekezdése alapján Ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 3756. § (2) bekezdés]§-a alapján nincsen felhatalmazása az EKR használatával, a szerződés teljesítésével felhasználásával, működésével, illetve funkcióival kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő általtámogatást, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekményekértelmező tájékoztatást nyújtani, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból ezzel összefüggő felhasználói kérdéseivel az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. üzemeltetését és fenntartását végző NEKSZT Nemzeti Elektronikus Közbeszerzési Szolgáltató és Tanácsadó Kft.-hez (XII. 19xxxx://xxxxxx.xx) fordulhat.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely Az ajánlattételi felhívásban és jelen dokumentációban foglaltak értelmezésére, pontosítására szolgál a kiegészítő tájékoztatás kérésének lehetősége. A Kbt. 56. § (1) bekezdése alapján bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől. Ajánlatkérő a Kbt. 114. § (6) bekezdésében foglalt jogszabályi előírások figyelembe vételével, a Kbt. 56. § alapján (2)-(5) bekezdéseinek rendelkezései szerint adja meg a kért tájékoztatást. Ajánlatkérő a kérésre adott tájékoztatás teljes tartalmát hozzáférhetővé teszi vagy valamennyi - az eljárás iránt érdeklődő - gazdasági szereplő részére megküldi. A kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű időben köteles az ajánlatkérő megadni. Az ajánlatkérő, ha úgy ítéli meg, hogy a kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez szükséges, azonban az ésszerű időben történő válaszadáshoz és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnakválasz figyelembevételéhez nem áll megfelelő idő rendelkezésre, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani52. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és § (3) bekezdésében foglalt módon élhet az ajánlattételi meghosszabbításának lehetőségével. Ha a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás kiegészítő tájékoztatás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább kérelmet a Kbt. 4656. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír előbekezdésben foglalt válaszadási határidőt megelőző negyedik napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia. Az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt, ha a kiegészítő tájékoztatást, annak ellenére, hogy azt a gazdasági szereplő az 56. §-ban meghatározottak szerint időben kérte, nem tudja az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától határidőben [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 2256. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítéséreteljesíteni. A meghosszabbítás mértékének arányban kell állnia a kiegészítő tájékoztatásban közölt információk jelentőségével. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás megadása vonatkozásában releváns ésszerű határidőnek az ajánlattételi határidő lejárta előtti 6. napot tekinti! Ajánlattevő köteles ajánlatát a kiegészítő tájékoztatásban foglalt ajánlatkérői válaszok figyelembe vételével elkészíteni és benyújtani. Amennyiben az ajánlatkérő módosítani kívánja a felhívás vagy az egyéb közbeszerzési dokumentumok tartalmát (ideértve a határidők hosszabbítását is), a Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120115. § (3) bekezdésében foglalt követelmény jogszabályi előírások értelmében az ajánlattételi határidő, az ajánlattételi felhívás vagy a közbeszerzési dokumentumok módosításáról nem alkalmazandókell hirdetményt közzétenni, hanem az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt közvetlenül, egyidejűleg írásban kell tájékoztatni azokat a gazdasági szereplőket, amelyeknek az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást megküldte. A közbeszerzési dokumentumok módosításait az ajánlatkérő az eredeti dokumentumokkal megegyező módon korlátozás nélkül, teljes körűen, közvetlenül és díjmentesen az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátja. A felhívás és az egyéb közbeszerzési dokumentumok módosítása nem eredményezheti a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire vonatkozó feltételek olyan jelentőségű módosítását, ahol az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e ajánlatot tenni, vagy a változást figyelembe véve az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelményeket úgy kellett volna meghatároznia, hogy az eljárásban több gazdasági szereplő is részt vehetett volna. Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig új ajánlat benyújtásával módosíthatja az ajánlatát. Ebben az esetben az elsőként benyújtott ajánlatot visszavontnak kell tekinteni. Az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt, ha a közbeszerzési dokumentumokat módosítja. A meghosszabbítás mértékének arányban kell állnia a változtatás jelentőségével. Nem köteles az ajánlatkérő a határidőt meghosszabbítani, ha a közbeszerzési dokumentumok módosítása nem jelentős és a módosítás megküldése az ajánlattételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb tizedik napra esik. Nem jelentős a közbeszerzési dokumentumok módosítása, ha nem befolyásolja az ajánlatok időben történő megfelelő előkészítését.

Kiegészítő tájékoztatás. Ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárásban előírja a Kbt. 41. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdése alapján az elektronikus út alkalmazását. Az e-Kr. 2. § (1) bekezdése főszabályként kötelezővé teszi az EKR-en keresztül történő elektronikus kommunikációt, ezért az Ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos írásbeli kommunikáció elektronikus úton, az EKR-ben történik. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő Ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, – a Kbt. 56. §-ában foglaltaknak megfelelően – a megfelelő ajánlattétel érdekében - az eljárást megindító felhívásban, valamint a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az Ajánlatkérő képviseletében eljáró szervezettől. A kiegészítendő tájékoztatás iránti kérelmeket kizárólag az EKR rendszeren keresztül lehet és kell benyújtani! Dokumentumfeltöltés esetén kérjük, hogy a (szövegtartalmú) dokumentumokat az minden esetben szerkeszthető MS Word formátumban is küldjék meg. Ajánlatkérőnek az e-mail vagy fax útján benyújtott kiegészítő tájékoztatás kérések megválaszolását elutasíthatja, figyelemmel arra, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárásban a Kbt. 41. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdése alapján az elektronikus út alkalmazását írja elő. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás keretében érkezett kérdéseket szintén elektronikus úton, az EKR rendszeren keresztül adja meg a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben(2)-(4) bekezdése szerinti határidőben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteniAjánlattevő felelőssége, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább kiegészítő tájékoztatás kérései a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 12056. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandóbekezdése szerinti határidőben megérkezzenek az Ajánlatkérőhöz. Ugyancsak a gazdasági szereplő felelőssége, hogy a szervezeti egységén belül a kiegészítő tájékoztatás időben az arra jogosulthoz kerüljön. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a feltett kérdés(ek)re adott válasz(oka)t tartalmazó tájékoztatás a kiírás szerves részét képezi, a tájékoztatásban rögzítettek ajánlatba történő beépítése valamennyi Ajánlattevő számára kötelező. Ajánlatkérőnek a Kbt. 56. §-a alapján nincsen felhatalmazása a Kbt. egyes rendelkezéseivel kapcsolatosan értelmező tájékoztatást adni. A Kbt., valamint a közbeszerzésekkel összefüggő egyéb jogszabályok értelmezésével kapcsolatban elsősorban a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács Jogi Osztálya adhat felvilágosítást. Ajánlatkérőnek a Kbt. 56. §-a alapján nincsen felhatalmazása az EKR használatával, felhasználásával, működésével, illetve funkcióival kapcsolatos támogatást, vagy értelmező tájékoztatást nyújtani, ezzel összefüggő felhasználói kérdéseivel az EKR üzemeltetését és fenntartását végző NEKSZT Nemzeti Elektronikus Közbeszerzési Szolgáltató és Tanácsadó Kft.-hez (xxxx://xxxxxx.xx) fordulhat.

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely A Kbt. 40-41. § alapján a kommunikáció és a kapcsolattartás az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között kizárólag írásban az EKR-en keresztül történik [xxx.xxx.xx]. Felhívjuk a figyelmet, hogy a gazdasági szereplő nyilatkozatai, kérdései, kérelmei, ajánlatuk stb. más módon nem nyújthatók be. Ajánlatkérő sem formailag, sem tartalmilag nem bírál, nem értékel olyan dokumentumokat, melyeket a Kbt. 41/C. § szerinti valamely feltétel hiányában az adott gazdasági szereplő akár papír alapon, akár a Kbt. 41/C.§ (3) bek. szerinti elektronikus úton (faxon, emailen) nyújt be. Ezeket figyelmen kívül hagyja. Az elektronikus kommunikáció alól a szerződés megkötésére vonatkozó, és az azt követő kommunikáció kivételt képez. Az EKR rendelet a Kbt. rendelkezéseitől az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlása miatt szükséges mértékben eltérhet, ezért fokozottan vegyék figyelembe a Kbt.-n kívül az EKR rendelet szabályait is. A rendszer üzemzavara esetén az EKR rendelet 16-17. § és a 22. § -ában foglaltak az irányadók. Az a személy, aki nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik, az az adott gazdasági szereplő képviselőjének tekintendő, és az általa az EKR-ben kitöltött űrlap (egyéb nyilatkozat) a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának tekintendő. Kérjük, alaposan tanulmányozzák az xxx.xxx.xx oldalon található kézikönyvet, mely a Támogatás menüpontban érhető el. A Kbt. 56. § (1) bekezdés alapján bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - a Kbt. 56. § alapján közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban ajánlatkérőtől vagy az EKR-benáltala meghatározott szervezettől. Az Ajánlatkérő által kibocsátott A kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább tájékoztatást a Kbt. 46114. § (26) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír előbek. alapján az ajánlattételi határidő lejárta előtt a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül kell megadni. Az ajánlatkérő, ha úgy ítéli meg, hogy a kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez szükséges, azonban az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A ésszerű időben történő válaszadáshoz és a válasz figyelembevételéhez nem áll megfelelő idő rendelkezésre, a Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 12052. § (3) bekezdésében foglalt követelmény módon – a felhívás módosítására vonatkozó szabályok alkalmazásával egyidejűleg - élhet az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével. A Kbt. 55. § (3) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő olyan felhívás tartalmát kívánja módosítani, amelyet nem alkalmazandó.tettek hirdetményben közzé vagy egyéb hirdetményben közzé nem tett közbeszerzési dokumentumokat módosít, a módosításról ajánlattételi felhívás és az ajánlattételre vonatkozó közbeszerzési dokumentumok esetén az ajánlattételi határidő lejártáig egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket, vagy azokat a gazdasági szereplőket, akik az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. A kiegészítő tájékoztatás kizárólag az EKR-n keresztül kérhető. Kérjük, hogy a kérdéseket szerkeszthető MS Word formátumban is szíveskedjenek megküldeni. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás körében adott válaszát a jelen közbeszerzési eljárás EKR- es elérhetőségén teszi közzé, mely a dokumentáció részévé válik. Az ajánlatot a kiegészítő tájékoztatás körében adott válasz(ok) figyelembe vételével kell elkészíteni. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás megadása kapcsán észszerű időnek az ajánlattételi határidő lejárta előtti 2. munkanapot tekinti. Ajánlatkérő minden esetben észszerűnek tekinti, ha a kiegészítő tájékoztatás kérés legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtti 5. munkanapon ajánlatkérőhöz beérkezik. Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet, hogy az EKR használatával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos kérdések nem minősülnek a Kbt. szerinti kiegészítő tájékoztatás kérésének, így azokat Ajánlatkérő nem fogja megválaszolni. Az ilyen jellegű kérdéseket kérjük az EKR-t üzemeltető NEKSZT Kft. felé megtenni. Ajánlatkérő Budapest több kerületét érintően, ezen kerületekben elhelyezkedő – Ajánlatkérő által kiválasztott –, döntő részében amortizált közvilágítással rendelkező helyszínén innovatív LED fényforrású, szabályozható fényáramú közvilágítási világítótestekkel világításkorszerűsítést kíván megvalósítani a jelenlegi lámpatestek cseréjével, összesen 3 db ajánlati részre, ezen belül 6 csomagra bontással. Az egyes ajánlati részeken belüli csomagokra ajánlati részenként együttesen lehet ajánlatot benyújtani. A közbeszerzési eljárás (1-3. ajánlati rész) elsősorban ezen konkrét helyszíneken történő világításkorszerűsítés megvalósítása céljából kerül kiírásra, de nem zárja ki a világítótestek BDK Kft. által a közvilágítási hálózaton történő egyéb helyszíneken történő felhasználását sem (opciós lehívások terhére történő lehívás). A világítótesteket DALI protokoll szerint szabályozható fényáramú driverrel kell szállítani. Ajánlatkérő ezzel biztosít lehetőséget arra, hogy a jövőben ezekre a világítótestekre telemenedzsment rendszert (vezérlés, hibajelzés céljából), valamint a kisebb forgalmú időszakban (például 23 h – 4 h között időben) fényáram szabályozást lehessen telepíteni, illetve műszakilag biztosítva legyen az okos város funkciókhoz történő csatlakozás. Ezt a célt szolgálja az útvilágítási világítótestekben a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott csatlakozó (Nema 7 pin socket) előírása. Ajánlattevő feladatát képezi az ajánlatkérői előírásoknak megfelelő, valamennyi műszaki paraméterrel rendelkező LED fényforrású, szabályozható fényáramú közvilágítási világítótest adásvétele/szállítása az esetlegesen szükséges rögzítőelemekkel (76/60 mm rögzítőcsonk, ill. dönthetőséget biztosító közdarab) együtt. A megfelelő ajánlattétel érdekében az Ajánlattevőknek az Ajánlatkérő által meghatározott mintaterületekre (Relux fájlok) világítási megoldást kell készíteniük az ajánlattétel során („világítási számítások”). A világítási számítások elkészítéséhez szükséges részletes műszaki követelményeket – beleértve a mintaterületekre (utakra, kerékpárutakra és gyalogutakra) vonatkozó, a jelenleg érvényes Budapest Világítási Mestertervnek megfelelően, az MSZ EN 13201:2016 sz. szabvány szerint meghatározott világítási osztályokat az ajánlati dokumentáció tartalmazza. Ajánlatkérő mindegyik mintaterületre (számítási helyszínre) megad egy darabszámot. Ajánlattevőnek a mintaterületekre megajánlott világítótest típusokat/típusváltozatokat a teljes ajánlati részre vonatkozóan ezekkel a darabszámokkal kell megajánlania. Ajánlatkérő az opcionális tételek megrendelésére nem köteles, de a szerződés időbeli hatályán belül bármikor jogosult. Ajánlatkérő az opcionális tételek megrendeléséről saját diszkrecionális hatáskörében dönt, döntését a Nyertes Ajánlattevő felé nem köteles indokolni. Az opcionális tétel csak és kizárólag az Ajánlatkérő külön megrendelése alapján szállítható le és csak ebben az esetben kerülhet sor az ellenérték megfizetésre. Az adott opciós tételek egységárai megegyeznek az alapmennyiség körében megajánlott, ugyanazon típusú világítótest egységárával (16. sz. melléklet szerint megajánlott egységár). Az opcionális tételek megrendelésére a Kbt. 141. § (4) bek. a) pontja az irányadó. Az Ajánlattevőnek csak az Ajánlatkérő által meghatározott „jellemző” helyszínekre, értsd mintaterületekre kell világítási számításokat elkészítenie, az általa megajánlott világítótest típusok/típusváltozatok fénytechnikai adatait e számításokba behelyettesítve. Az adás-vételi szerződések megkötését követően az Ajánlatkérő által előzetesen, pályázati úton kiválasztott tervező fogja a kiviteli terv elkészítése során ezeket a világítótesteket a teljes területre adaptálni. A világításméretezés kidolgozása és a LED fényforrású, szabályozható fényáramú közvilágítási világítótest megajánlása során az oszlopgeometria, a világítótestek tartószerkezete és annak paraméterei, illetve a karbantartási tényező adottak, azokon módosítani/változtatni nem lehet. Kivételt képez ez alól a lámpatestek dőlési szöge (az út hossztengelyével párhuzamos tengely körüli elforgatás mértéke), aminek összhangban kell lennie a lámpatest – és az esetlegesen alkalmazott kiegészítő rögzítőcsonk – konstrukciójából adódó, ténylegesen megvalósítható dőlési szöggel. Ajánlattevőnek az általa megajánlott világítótest Eulumdat formátumú fénytechnikai adatfájlját szükséges a Relux fájlba beimportálni, ezt követően az útszakaszon a „DEMO” világítótesteket kicserélni a sajátjára, majd a fénytechnikai számításokat a szoftverrel elvégeztetni. A teljesítés során a megajánlott és leszállított világítótestek felszereléséről az Ajánlatkérő gondoskodik, azonban Ajánlattevőnek biztosítania kell műszaki szakértő jelenlétét, aki irányítja a világítótestek felszerelését és helyes beállítását. A fenti feladatokat az alábbi, különálló, egymástól független 3 ajánlati részre kell elvégezni. Ajánlatkérő biztosítja a rész-ajánlattétel lehetőségét, Ajánlattevők valamennyi részre – korlátozás nélkül – tehetnek ajánlatot. Az egyes ajánlati részeken belüli csomagokra ajánlati részenként együttesen lehet ajánlatot benyújtani. A részek szerint meghatározott alap és opciós mennyiségeket az alábbi táblázat tartalmazza: Részek: Ajánlati rész Csomag Kerület Terület Alapmennyiség darabszám [db] Opciós maximális darabszám [db] Csomag Ajánlati rész összesen

Kiegészítő tájékoztatás. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, – a megfelelő ajánlattétel érdekében - a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és (1) bekezdés szerint a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő tájékoztatást kérhet ajánlatkérőtől az EKRalábbi elérhetőségen: fax: +00 0 000 0000, és e-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őriznimail: xxxxxx.xxxxx.xxxxx@xxx-xxx.xx. A Kbt. 46szabályozása értelmében sem az ajánlatkérő nem jogosult az eljárással kapcsolatosan szóban (pl. személyesen, vagy telefon útján) felvilágosítást adni. A tájékoztatást igénylő gazdasági szereplő a felhívásban megadott elérhetőségre közvetlenül benyújtott vagy postai kézbesítéssel küldött levélben vagy telefaxon (vagy a Kbt. 41. § (21) bekezdése alapján bekezdésének megfelelő elektronikus úton) fordulhat kiegészítő tájékoztatásért az Ajánlatkérőhöz (lsd fenti bekezdésben az elérhetőségeket). A postai küldemények elirányításából, elvesztéséből eredő összes kockázat a gazdasági szereplőt terheli. A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmüket a fentiekben meghatározottak mellett – a könnyebb feldolgozhatóság érdekében – kérjük szerkeszthető, pl. „*.docx” formátumban is megküldeni az eljárást megindító felhívásban megjelölt e-mail címre. A kiegészítő tájékoztatás megadása írásban történik, a közbeszerzési eljárás előkészítéséveldokumentumokkal megegyező helyre történő haladéktalan feltöltéssel, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot továbbá az érdeklődő gazdasági szereplőknek (akik ezt jelezték, és elérhetőségüket megadták) egyidejűleg közvetlenül e-mailen is megküldésével. A gazdasági szereplő által feltett kérdések, és az ajánlatkérő által kézbesített kiegészítő tájékoztatások a továbbiakban a közbeszerzési eljárás lezárulásától [dokumentumok részét képezik. Kiegészítő tájékoztatás kérésére ajánlatkérő „ésszerű időben”, de legkésőbb az ajánlattételi határidő lejáratát megelőző 6 nappal adja meg a választ. Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet az ajánlattételi határidőt megelőző tizedik napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia. Amennyiben a válaszadás a megadott határidőn belül (annak ellenére, hogy azt időben kérték) nem lehetséges, úgy ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt meghosszabbítja a Kbt. 3752. § (24) bekezdés]bekezdés a) pontja alapján. Felhívjuk figyelmüket, hogy a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot Kbt. 56. §-a alapján az ajánlatkérőnek nincsen felhatalmazása a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizniKbt. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítéséreegyes rendelkezéseivel kapcsolatosan értelmező tájékoztatást adni. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében kiegészítő tájékoztatás során adott válaszok az ajánlati felhívás és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandódokumentáció részét képezik, ezeket az ajánlattétel során figyelembe kell venni.