Megvalósítás. E stratégiai forgatókönyv megvalósításához meg kell határozni: • hogyan lehet a pályázati pénzek által felépített tanmőhelyeket minél jobban kihasználni, • ezeket a későbbiekben milyen szempontok mentén kell fejleszteni, • a rendelkezésére álló információs rendszer bázisán milyen munkaerő- piaci elemzéseket lehet rendszeresen végezni és terjeszteni (munkaerő- piaci helyzetkép, tendenciák, stb.), illetve • a szakma-tartalommal kapcsolatos kérdésekkel milyen módon tud mélyebben foglalkozni a KETISZK (pl.: átfogó fejlesztési koncepciók kidolgozása és megvalósításuk szakmai támogatása). E stratégia megvalósításához egy 2-3 főből álló szakmai stábot kell létrehozni. Ők egyrészt a kecskeméti szakiskolák vezető oktatói közül kerülnének ki, másrészt statisztikai elemzésben járatos szociológusok, munkaerő-piaccal, szakoktatással foglalkozó szakértők lehetnének, akik az előbb felsorolt kérdésekben a KETISZK számára dolgoznának ki különböző koncepciókat. Akár az egyes partnerintézmények gyakorlatiképzés vezetői is lehetnének ennek a stábnak a tagjai. Amiatt tartanánk őket erre a feladatra alkalmasnak, mivel ők felelnek az iskolán belül a szakmai ügyekért, foglalkoznak a tanulószerződésekkel (kapcsolatuk van a vállalatokkal), illetve az iskolán belül javaslatot tesznek a fejlesztésekre és az eszközbeszerzésekre is. Ez utóbbi kérdések mind illeszkednének a KETISZK szakmai stábjának profiljába. A szakmai stáb elsősorban a döntéshozatalt segítené, a stáb tagjainak véleményezési joga lenne miközben a döntés joga és felelőssége a KETISZK vezetőjét illetné. Fontosnak tartjuk azt is megjegyezni, hogyha a KETISZK finanszírozási helyzete kedvezően alakulna, akkor célszerő megoldás, ha a stáb tagjait (akár részmunkaidőben) a KETISZK foglalkoztatja, vagy a szakmai stáb tagjai a KETISZK által foglalkoztatott oktatók közül kerülnének ki. A szakmai stáb létrehozása esetén, a stáb feladata lenne egy 3-5 évre szóló szakma-fejlesztési koncepció kidolgozása is. Ebben lenne szó arról, hogy milyen fejlesztések valósuljanak meg az iskolákban, illetve a Központi Képzőhelyen. Ez azért lenne fontos, mert ezáltal egy világos és átlátható terv születne, amelynek révén a fejlesztési támogatásokat a leghasznosabban fel lehetne használni. Természetesen egy ilyen terv kidolgozásába be lehetne vonni más fontos szereplőket is. Egy KETISZK szintő szakképzési terv kidolgozása azért is fontos, mivel a szakképzési rendszerben található szakmacsoportoknak eltérő igényeik vannak a fejlesztésekre vonatkozó...
Megvalósítás. Milyen szempontok alapján választják ki a mentort? Mi a mentori munka célja és milyen módszereket alkalmaz a mentor? Mi az agrárszakember szerepe a megvalósításban? A kötelező pályázati dokumentáció mellett milyen dokumentációt terveznek? Mi a dokumentumok funkciója, tartalma, ki a felelőse?
Megvalósítás. E stratégiai forgatókönyv megvalósításának kereteit szabályozói környezet határozza meg. E tekintetben sok hiányosság fedezhető fel: például nincs pontosan meghatározva az, hogy a szakképzési hozzájárulás hány százalékát tarthatják meg a TISZK-ek. Úgy tőnik a döntéshozók eddig elsősorban a pályázati pénzekre alapozták a TISZK-ek fenntartható mőködését. E bizonytalanságok következtében úgy gondoljuk, hogy a KETISZK vezetésének olyan pénzügyi kérdésekre kell fokuszálnia, amelyekre közvetlen módon hatása lehet a jelenlegi törvényi környezetben. A KETISZK kiadásai jelentős mértékben rögzítettek az elnyert pályázatokban vállaltak következtében: a KETISZK azt vállalata, hogy öt évig fenn fogja tartani a Központi Képzőhelyet a pályázat lezárulta után is. Másrészt a KETISZK az iránt is elköteleződött, hogy a partnerintézmény felé tett szolgáltatásokat is garantálja (14 ezer órában a tanulók gyakorlati foglalkoztatása). Ebből kifolyólag e stratégiai forgatókönyv a bevételi oldalra összpontosít, amely leginkább biztosítja a kitörés, a változtatás lehetőségét. A KETISZK-et leíró szakasz öt forrástípust különböztetett meg:
Megvalósítás. A megvalósítás alapvető kérdése az, hogy hogyan kellene egy olyan információs rendszert kialakítani és mőködtetni, amelynek segítségével a KETISZK döntéshozatali mechanizmusa egyrészt átláthatóbb formában, másrészt pedig leegyszerősödve mőködne. A KETISZK sikeres mőködéséhez szükséges információk meghatározásában az első lépés annak tisztázása, hogy a KETISZK milyen szereplőkkel áll kapcsolatban a szakoktatás és a munkaerő-piac területén. Ennek segítségével pedig be tudjuk azonosítani azt, hogy e kapcsolatok révén milyen információra van szüksége a KETISZK-nek és hogy rajtuk keresztül milyen információkhoz juthat hozzá. Ezután pedig rendszerezni tudjuk a megszerezhető információkat. E szakasz nem tárgyalja részletesen a munkaerő-piaci információkat és a munkaerő-piaci visszacsatolás rendszerét, mert azt egy másik tanulmány teszi meg: Xxxxxxx (2010b). Kezdjük tehát elsőként a szereplők definiálásával. Ennek kapcsán célszerő egy olyan ábrát készítenünk, amelyen feltüntetjük a legfontosabb szereplőket, akikkel a KETISZK-nek van valamilyen formális vagy informális kapcsolata (11. ábra); megkülönböztetve belső (piros) és külső (kék) szereplőket. A szereplők azonosítása után lehetővé válik, hogy meghatározzuk, e kapcsolat következtében milyen információkra van szüksége a KETISZK-nek, illetve, hogy ezeken keresztül milyen információkhoz juthat hozzá. A 17. táblázat tartalmazza a szükséges és beszerezhető információkat érintett-csoportonként, illetve, hogy ezeket milyen döntésekhez lehet felhasználni.
Megvalósítás. 5.3.1. Az Ügyfél által elfogadott stratégia, koncepciók végleges kidolgozása, eszközök, gyakorlatban történő megvalósítása.