Common use of Értékesíthető értékpapírok Clause in Contracts

Értékesíthető értékpapírok. Az értékpapír-befektetések az ügylet teljesítési (érték) napján könyvelődnek valós értéken. Az értékesíthető értékpapírok valós értéken szerepelnek a mérlegben, és az így elszámolt nem realizált nyereség és veszteség közvetlenül a saját tőkében jelenik meg. A fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó értékesíthető értékpapírok valós érték korrekciója a konszolidált eredménykimutatásban jelenik meg. Az értékesíthető értékpapírok magyar- és külföldi állam által kibocsátott kötvényeket, diszkont és kamatozó kincstárjegyeket, vállalati kötvényeket, jelzálogleveleket valamint egyéb értékpapírokat tartalmaznak. Az egyéb értékpapírok befektetési jegyeket, társaságok részvényeit és MNB kötvényeket tartalmaznak. Az értékesíthető értékpapírok valós értékre történő átértékelése az értékpapírpiacokon jegyzett ár vagy diszkontált cash-flow modell segítségével történik. Azokban az esetekben, ahol a jegyzett piaci ár nem elérhető, az értékpapírok valós értéke a jövőbeli pénzáramlások jelenértékeként kerül meghatározásra. A nem jegyzett értékpapírok valós értékének meghatározása a megfelelő egy részvényre jutó nyereség vagy az egy részvényre jutó pénzáramlás mutatók segítségével történik. Azoknál az értékesíthető értékpapíroknál, ahol nincs jegyzett piaci ár és amelyek valós értéke a fenti modellekből sem állapítható meg megbízhatóan, a szükséges értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek. A hitelek és a bankközi kihelyezések, követelések a várható hitelezési illetve kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztéssel csökkentett, még visszafizetetlen tőkeállományon szerepelnek. A kamatok a kintlévő tőke alapján időarányosan kerültek elszámolásra. Amennyiben egy hitelfelvevő nem tesz eleget esedékes fizetési kötelezettségének, illetve a menedzsment megítélése szerint a jelek arra utalnak, hogy a hitelfelvevő a majdan esedékes fizetési kötelezettségeit esetleg nem tudja teljesíteni, akkor a még rendezetlen kamatkövetelés függő követelésként kerül elszámolásra. Az értékvesztés összege a követelés könyv szerinti értéke és a várható jövőbeni pénzáramlásoknak a követelés eredeti effektív kamatlábával diszkontált jelenértéke (megtérülő érték) közötti különbség, amely tartalmazza a garanciákból és fedezetekből várható megtérülést. A hitelekre és bankközi kihelyezésekre elszámolt értékvesztés a menedzsment becslései alapján kerül megállapításra a hitelezési és kihelyezési tevékenységgel kapcsolatban. A hitelezési és kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztés olyan szinten kerül meghatározásra, hogy fedezetet nyújtson mind az egyedileg azonosított hitelezési veszteségekre, mind a portfolió szinten várható lehetséges értékvesztésre. Egy hitel akkor kerül leírásra, ha sikertelennek bizonyult a hitel átütemezése, behajtása, illetve a jövőbeni megtérülés nem valószínűsíthető. A hitel leírása a tárgyévi eredménykimutatás “Értékvesztés hitelekre és bankközi kihelyezésekre” során kerül elszámolásra. Ha az értékvesztés indoka továbbra már nem áll fenn, az értékvesztés visszaírásra kerül a tárgyévi eredménykimutatásban.

Értékesíthető értékpapírok. Az értékpapír-befektetések az ügylet teljesítési napján (értékértéknap) napján könyvelődnek valós értéken. Az értékesíthető értékpapírok valós értéken szerepelnek a mérlegbenpénzügyi helyzet kimutatásban, és az így elszámolt nem realizált nyereség és veszteség a kamat és árfolyameredmény kivételével közvetlenül a saját tőkében az egyéb átfogó eredménykimutatásban jelenik meg. A fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó értékesíthető értékpapírok valós érték korrekciója a konszolidált eredménykimutatásban jelenik meg. Az értékpapírok értékesítésekor a Csoport a FIFO1 módszer szerinti készletértékelést alkalmazza. Az értékesíthető értékpapírok magyar- magyar és külföldi állam által kibocsátott kötvényeket, diszkont és kamatozó kincstárjegyeketállamkötvényeket, vállalati kötvényeket, jelzálogleveleket valamint diszkont kincstárjegyeket és egyéb értékpapírokat tartalmaznak. Az egyéb értékpapírok befektetési jegyeket, társaságok részvényeit vállalati részvényeket és MNB kötvényeket kockázati tőkealap-jegyeket tartalmaznak. Az értékvesztés kiszámítása a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében diszkontált cash-flow módszerrel, míg a részesedést megtestesítő instrumentumok esetében valós értéken alapuló kalkulációval történik, az elvárt jövőbeni pénzáramlások, valamint az eredeti effektív kamatlábak felhasználásával, amennyiben objektív bizonyítéka van az értékvesztésnek, a valós értékben bekövetkezett jelentős csökkenés alapján. Az értékesíthető értékpapírok valós értékre történő átértékelése értékelése az értékpapírpiacokon jegyzett ár vagy diszkontált cash-flow modell segítségével történik. Azokban az esetekben, ahol a jegyzett piaci ár nem elérhető, az értékpapírok valós értéke a jövőbeli pénzáramlások jelenértékeként kerül meghatározásra. A meghatározásra és a nem jegyzett értékpapírok valós értékének meghatározása a megfelelő egy részvényre jutó nyereség vagy az egy részvényre jutó pénzáramlás mutatók mutató segítségével történik. Azoknál az értékesíthető értékpapíroknál, ahol nincs jegyzett piaci ár és amelyek valós értéke a fenti modellekből sem állapítható meg megbízhatóan, a szükséges értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek. Ez alól kivételt csak a tőkeinstrumentumok képeznek. Ezekre az értékvesztés akkor kerül elszámolásra, ha a piaci értékükben bekövetkezett csökkenés tartós és jelentős. Az értékesíthető portfólióba tartozó tőkeinstrumentumokra vonatkozóan az eredményben elszámolt értékvesztés miatti veszteségek visszaírása nem az eredményen keresztül történik. A hitelek és a bankközi kihelyezések, követelések amortizált bekerülési értéken, a várható hitelezési illetve kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztéssel csökkentett, még visszafizetetlen tőkeállományon szerepelnektőkekövetelésen szerepelnek növelve az elhatárolt kamat mértékével. A kezdeti megjelenítéskor a tranzakciós költségek és díjak módosítják a könyv szerinti értéket, és azok az effektív kamat kalkuláció részét képezik. A hitelek és bankközi kihelyezések kivezetésre kerülnek, ha a cash-flowk-ra vonatkozó szerződéses jog lejár vagy az eszközök átadásra kerülnek. A kamatok a kintlévő tőke alapján időarányosan kerültek elszámolásraés az amortizációs költségek elszámolása az effektív kamatmódszer alkalmazásával történik. Amennyiben egy hitelfelvevő nem tesz eleget esedékes fizetési kötelezettségének, illetve a menedzsment Menedzsment megítélése szerint a jelek arra utalnak, hogy a hitelfelvevő a majdan esedékes fizetési kötelezettségeit esetleg nem tudja teljesíteni, akkor a minden még rendezetlen kamatkövetelés függő követelésként kamatkövetelésre értékvesztés kerül elszámolásra. Az IAS 39 standard előírásainak megfelelően egy pénzügyi eszköz valós értéken jelenik meg a könyvekben, amely a hitelek és kihelyezések esetében a tranzakciós értéknek felel meg. A piaci kamatoknál alacsonyabb kamatozással kihelyezett hitelek esetében azonban a kezdeti valós érték alacsonyabb, mint a tranzakciós ár. Ebből kifolyólag a Bank a hitelek és kihelyezések esetében a kezdeti megjelenítéskor érvényes valós érték és a tranzakciós ár közötti különbözetet elhatárolja, mert nem állnak rendelkezésre megfigyelhető piaci input adatok a valós értékeléshez. Az értékvesztés összege a követelés könyv szerinti értéke és a várható jövőbeni pénzáramlásoknak a követelés eredeti effektív kamatlábával diszkontált jelenértéke (megtérülő érték) közötti különbség, amely tartalmazza a garanciákból és fedezetekből várható megtérülést. A hitelekre hitelezési és bankközi kihelyezésekre kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztés a menedzsment Menedzsment becslései alapján kerül megállapításra a hitelezési és kihelyezési tevékenységgel kapcsolatban. A hitelezési és kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztés olyan szinten kerül meghatározásra, hogy fedezetet nyújtson mind az egyedileg azonosított hitelezési veszteségekre, mind a portfolió szinten várható lehetséges értékvesztésre. Egy hitel akkor kerül leírásra, ha sikertelennek bizonyult a hitel átütemezése, behajtása, illetve a jövőbeni megtérülés nem valószínűsíthető. A hitel leírása a tárgyévi eredménykimutatás “Értékvesztés hitelekre és bankközi kihelyezésekre” során kerül elszámolásra. Ha az értékvesztés indoka továbbra már nem áll fenn, az értékvesztés visszaírásra kerül a tárgyévi eredménykimutatásban.

Értékesíthető értékpapírok. Az értékpapír-befektetések az ügylet teljesítési napján (értékértéknap) napján könyvelődnek valós értéken. Az értékesíthető értékpapírok valós értéken szerepelnek a mérlegbenpénzügyi helyzet kimutatásban, és az így elszámolt nem realizált nyereség és veszteség a kamat és árfolyameredmény kivételével közvetlenül a saját tőkében az egyéb átfogó eredménykimutatásban jelenik meg. A fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó értékesíthető értékpapírok valós érték korrekciója a konszolidált eredménykimutatásban jelenik meg. Az értékpapírok értékesítésekor a Csoport a FIFO1 módszer szerinti készletértékelést alkalmazza. Az értékesíthető értékpapírok magyar- magyar és külföldi állam által kibocsátott kötvényeket, diszkont és kamatozó kincstárjegyeketállamkötvényeket, vállalati kötvényeket, jelzálogleveleket valamint diszkont kincstárjegyeket és egyéb értékpapírokat tartalmaznak. Az egyéb értékpapírok befektetési jegyeket, társaságok részvényeit vállalati részvényeket és MNB kötvényeket kockázati tőkealap-jegyeket tartalmaznak. Az értékvesztés kiszámítása a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében diszkontált cash-flow módszerrel, míg a részesedést megtestesítő instrumentumok esetében valós értéken alapuló kalkulációval történik, az elvárt jövőbeni pénzáramlások, valamint az eredeti effektív kamatlábak felhasználásával, amennyiben objektív bizonyítéka van az értékvesztésnek, a valós értékben bekövetkezett jelentős csökkenés alapján. Az értékesíthető értékpapírok valós értékre történő átértékelése értékelése az értékpapírpiacokon jegyzett ár vagy diszkontált cash-flow modell segítségével történik. Azokban az esetekben, ahol a jegyzett piaci ár nem elérhető, az értékpapírok valós értéke a jövőbeli pénzáramlások jelenértékeként kerül meghatározásra. A meghatározásra és a nem jegyzett értékpapírok valós értékének meghatározása a megfelelő egy részvényre jutó nyereség vagy az egy részvényre jutó pénzáramlás mutatók mutató segítségével történik. Azoknál az értékesíthető értékpapíroknál, ahol nincs jegyzett piaci ár és amelyek valós értéke a fenti modellekből sem állapítható meg megbízhatóan, a szükséges értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek. Ez alól kivételt csak a tőkeinstrumentumok képeznek. Ezekre az értékvesztés akkor kerül elszámolásra, ha a piaci értékükben bekövetkezett csökkenés tartós és jelentős. Az értékesíthető portfólióba tartozó tőkeinstrumentumokra vonatkozóan az eredményben elszámolt értékvesztés miatti veszteségek visszaírása nem az eredményen keresztül történik. A hitelek és a bankközi kihelyezések, követelések amortizált bekerülési értéken, a várható hitelezési illetve kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztéssel csökkentett, még visszafizetetlen tőkeállományon szerepelnektőkekövetelésen szerepelnek növelve az elhatárolt kamat mértékével. A kamatok kezdeti megjelenítéskor a kintlévő tőke alapján időarányosan kerültek elszámolásra. Amennyiben egy hitelfelvevő nem tesz eleget esedékes fizetési kötelezettségének, illetve tranzakciós költségek és díjak módosítják a menedzsment megítélése szerint a jelek arra utalnak, hogy a hitelfelvevő a majdan esedékes fizetési kötelezettségeit esetleg nem tudja teljesíteni, akkor a még rendezetlen kamatkövetelés függő követelésként kerül elszámolásra. Az értékvesztés összege a követelés könyv szerinti értéke értéket, és a várható jövőbeni pénzáramlásoknak a követelés eredeti azok az effektív kamatlábával diszkontált jelenértéke (megtérülő érték) közötti különbség, amely tartalmazza a garanciákból és fedezetekből várható megtérüléstkamat kalkuláció részét képezik. A hitelekre hitelek és bankközi kihelyezésekre elszámolt értékvesztés a menedzsment becslései alapján kerül megállapításra a hitelezési és kihelyezési tevékenységgel kapcsolatban. A hitelezési és kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztés olyan szinten kerül meghatározásra, hogy fedezetet nyújtson mind az egyedileg azonosított hitelezési veszteségekre, mind a portfolió szinten várható lehetséges értékvesztésre. Egy hitel akkor kerül leírásrakihelyezések kivezetésre kerülnek, ha sikertelennek bizonyult a hitel átütemezése, behajtása, illetve a jövőbeni megtérülés nem valószínűsíthető. A hitel leírása a tárgyévi eredménykimutatás “Értékvesztés hitelekre és bankközi kihelyezésekre” során kerül elszámolásra. Ha cash-flowk-ra vonatkozó szerződéses jog lejár vagy az értékvesztés indoka továbbra már nem áll fenn, az értékvesztés visszaírásra kerül a tárgyévi eredménykimutatásbaneszközök átadásra kerülnek.

Értékesíthető értékpapírok. Az értékpapír-befektetések az ügylet teljesítési napján (értékértéknap) napján könyvelődnek valós értéken. Az értékesíthető értékpapírok valós értéken szerepelnek a mérlegben, és az így elszámolt nem realizált nyereség és veszteség közvetlenül a saját tőkében jelenik meg. A fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó értékesíthető értékpapírok valós érték korrekciója a konszolidált eredménykimutatásban jelenik meg. Az értékesíthető értékpapírok magyar- és külföldi állam által kibocsátott kötvényeket és diszkont kincstárjegyeket, MNB kötvényeket, diszkont és kamatozó kincstárjegyeket, vállalati kötvényeket, jelzálogleveleket valamint egyéb értékpapírokat tartalmaznak. Az egyéb értékpapírok befektetési jegyeket, jegyeket és társaságok részvényeit és MNB kötvényeket tartalmaznaktartalmazzák. Az értékesíthető értékpapírok valós értékre történő átértékelése az értékpapírpiacokon jegyzett ár vagy diszkontált cash-flow modell segítségével történik. Azokban az esetekben, ahol a jegyzett piaci ár nem elérhető, az értékpapírok valós értéke a jövőbeli pénzáramlások jelenértékeként kerül meghatározásra. A nem jegyzett értékpapírok valós értékének meghatározása a megfelelő egy részvényre jutó nyereség vagy az egy részvényre jutó pénzáramlás mutatók segítségével történik. Azoknál az értékesíthető értékpapíroknál, ahol nincs jegyzett piaci ár és amelyek valós értéke a fenti modellekből sem állapítható meg megbízhatóan, a szükséges értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek. A hitelek és a bankközi kihelyezések, követelések a várható hitelezési illetve kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztéssel csökkentett, még visszafizetetlen tőkeállományon szerepelnek. A kamatok a kintlévő tőke alapján időarányosan kerültek elszámolásra. Amennyiben egy hitelfelvevő nem tesz eleget esedékes fizetési kötelezettségének, illetve a menedzsment megítélése szerint a jelek arra utalnak, hogy a hitelfelvevő a majdan esedékes fizetési kötelezettségeit esetleg nem tudja teljesíteni, akkor a még rendezetlen kamatkövetelés függő követelésként kerül elszámolásra. Az értékvesztés összege a követelés könyv szerinti értéke és a várható jövőbeni pénzáramlásoknak a követelés eredeti effektív kamatlábával diszkontált jelenértéke (megtérülő érték) közötti különbség, amely tartalmazza a garanciákból és fedezetekből várható megtérülést. A hitelekre és bankközi kihelyezésekre elszámolt értékvesztés a menedzsment becslései alapján kerül megállapításra a hitelezési és kihelyezési tevékenységgel kapcsolatban. A hitelezési és kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztés olyan szinten kerül meghatározásra, hogy fedezetet nyújtson mind az egyedileg azonosított hitelezési veszteségekre, mind a portfolió szinten várható lehetséges értékvesztésre. Egy hitel akkor kerül leírásra, ha sikertelennek bizonyult a hitel átütemezése, behajtása, illetve a jövőbeni megtérülés nem valószínűsíthető. A hitel leírása a tárgyévi eredménykimutatás “Értékvesztés hitelekre Értékvesztésképzés a hitelezési és bankközi kihelyezésekrekihelyezési veszteségekre” során kerül elszámolásra. Ha az értékvesztés indoka továbbra már nem áll fenn, az értékvesztés visszaírásra kerül a tárgyévi eredménykimutatásban.

Értékesíthető értékpapírok. Az értékpapír-befektetések az ügylet teljesítési (érték) napján könyvelődnek valós értéken. Az értékesíthető értékpapírok valós értéken szerepelnek a mérlegben, és az így elszámolt nem realizált nyereség és veszteség közvetlenül a saját Saját tőkében jelenik meg. A fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó értékesíthető értékpapírok valós érték korrekciója a konszolidált eredménykimutatásban jelenik meg. Az értékesíthető értékpapírok magyar- és külföldi állam által kibocsátott kötvényeket, diszkont és kamatozó kincstárjegyeket, vállalati kötvényeket, jelzálogleveleket valamint egyéb értékpapírokat tartalmaznak. Az egyéb értékpapírok befektetési jegyeket, társaságok részvényeit és MNB vállalati kötvényeket tartalmaznak. Az értékesíthető értékpapírok valós értékre történő átértékelése az értékpapírpiacokon jegyzett ár vagy diszkontált cash-flow modell segítségével történik. Azokban az esetekben, ahol a jegyzett piaci ár nem elérhető, az értékpapírok valós értéke a jövőbeli pénzáramlások jelenértékeként kerül meghatározásra. A nem jegyzett értékpapírok valós értékének meghatározása a megfelelő egy részvényre jutó nyereség vagy az egy részvényre jutó pénzáramlás mutatók segítségével történik. Azoknál az értékesíthető értékpapíroknál, ahol nincs jegyzett piaci ár és amelyek valós értéke a fenti modellekből sem állapítható meg megbízhatóan, a szükséges értékvesztéssel céltartalékkal csökkentett bekerülési értéken szerepelnek. A hitelek és a bankközi kihelyezések, követelések a várható hitelezési illetve kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztéssel képzett céltartalékkal csökkentett, még visszafizetetlen tőkeállományon szerepelnek. A kamatok a kintlévő tőke alapján időarányosan kerültek elszámolásra. Amennyiben egy hitelfelvevő nem tesz eleget esedékes fizetési kötelezettségének, illetve a menedzsment megítélése szerint a jelek arra utalnak, hogy a hitelfelvevő a majdan esedékes fizetési kötelezettségeit esetleg nem tudja teljesíteni, akkor a még rendezetlen kamatkövetelés függő követelésként kerül elszámolásra. Az értékvesztés A céltartalék összege a követelés könyv szerinti értéke és a várható jövőbeni pénzáramlásoknak a követelés eredeti effektív kamatlábával diszkontált jelenértéke (megtérülő érték) közötti különbség, amely tartalmazza a garanciákból és fedezetekből várható megtérülést. A hitelekre és bankközi kihelyezésekre elszámolt értékvesztés képzett céltartalék a menedzsment becslései alapján kerül megállapításra a hitelezési és kihelyezési tevékenységgel kapcsolatban. A hitelezési és kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztés képzett céltartalék olyan szinten kerül meghatározásra, hogy fedezetet nyújtson mind az egyedileg azonosított hitelezési veszteségekre, mind a portfolió portfólió szinten várható lehetséges értékvesztésre. Ha az értékvesztés indoka továbbra már nem áll fenn, az értékvesztés visszaírásra kerül a tárgyévi eredménykimutatásban. Egy hitel akkor kerül leírásra, ha sikertelennek bizonyult a hitel átütemezése, behajtása, illetve a jövőbeni megtérülés nem valószínűsíthető. A hitel leírása a tárgyévi eredménykimutatás “Értékvesztés hitelekre és bankközi kihelyezésekre” során kerül elszámolásra. Ha az értékvesztés indoka továbbra már nem áll fenn, az értékvesztés visszaírásra kerül a tárgyévi eredménykimutatásban.

Értékesíthető értékpapírok. Az értékpapír-befektetések az ügylet teljesítési napján (értékértéknap) napján könyvelődnek valós értéken. Az értékesíthető értékpapírok valós értéken szerepelnek a mérlegbenpénzügyi helyzet kimutatásban, és az így elszámolt nem realizált nyereség és veszteség a kamat és árfolyameredmény kivételével közvetlenül a saját tőkében az egyéb átfogó eredménykimutatásban jelenik meg. A fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó értékesíthető értékpapírok valós érték korrekciója a konszolidált eredménykimutatásban jelenik meg. Az értékesíthető értékpapírok magyar- magyar és külföldi állam által kibocsátott kötvényeket, diszkont és kamatozó kincstárjegyeketállamkötvényeket, vállalati kötvényeket, jelzálogleveleket valamint diszkont kincstárjegyeket és egyéb értékpapírokat tartalmaznak. Az egyéb értékpapírok befektetési jegyeket, társaságok részvényeit vállalati részvényeket és MNB kötvényeket kockázati tőkealap-jegyeket tartalmaznak. Az értékvesztés kiszámítása a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében diszkontált cash-flow módszerrel, míg a részesedést megtestesítő instrumentumok esetében valós értéken alapuló kalkulációval történik, az elvárt jövőbeni pénzáramlások, valamint az eredeti effektív kamatlábak felhasználásával, amennyiben objektív bizonyítéka van az értékvesztésnek, a valós értékben bekövetkezett jelentős csökkenés alapján. Az értékesíthető értékpapírok valós értékre történő átértékelése értékelése az értékpapírpiacokon jegyzett ár vagy diszkontált cash-flow modell segítségével történik. Azokban az esetekben, ahol a jegyzett piaci ár nem elérhető, az értékpapírok valós értéke a jövőbeli pénzáramlások jelenértékeként kerül meghatározásra. A meghatározásra és a nem jegyzett értékpapírok valós értékének meghatározása a megfelelő egy részvényre jutó nyereség vagy az egy részvényre jutó pénzáramlás mutatók mutató segítségével történik. Azoknál az értékesíthető értékpapíroknál, ahol nincs jegyzett piaci ár és amelyek valós értéke a fenti modellekből sem állapítható meg megbízhatóan, a szükséges értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek. Ez alól kivételt csak a tőkeinstrumentumok képeznek. Ezekre az értékvesztés akkor kerül elszámolásra, ha a piaci értékükben bekövetkezett csökkenés tartós és jelentős. Az értékesíthető értékpapírokra vonatkozóan az eredményben elszámolt értékvesztés miatti veszteségek visszaírása nem az eredményen keresztül történik. A hitelek és a bankközi kihelyezések, követelések amortizált bekerülési értéken, a várható hitelezési illetve kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztéssel csökkentett, még visszafizetetlen tőkeállományon szerepelnektőkekövetelésen szerepelnek növelve az elhatárolt kamat mértékével. A kezdeti megjelenítéskor a tranzakciós költségek és díjak módosítják a könyv szerinti értéket, és azok az effektív kamat kalkuláció részét képezik. A hitelek és bankközi kihelyezések kivezetésre kerülnek, ha a cash-flowk-ra vonatkozó szerződéses jog lejár vagy az eszközök átadásra kerülnek. A kamatok a kintlévő tőke alapján időarányosan kerültek elszámolásraés az amortizációs költségek elszámolása az effektív kamatmódszer alkalmazásával történik. Amennyiben egy hitelfelvevő nem tesz eleget esedékes fizetési kötelezettségének, illetve a menedzsment Menedzsment megítélése szerint a jelek arra utalnak, hogy a hitelfelvevő a majdan esedékes fizetési kötelezettségeit esetleg nem tudja teljesíteni, akkor a minden még rendezetlen kamatkövetelés függő követelésként kamatkövetelésre értékvesztés kerül elszámolásra. Az IAS 39 standard előírásainak megfelelően egy pénzügyi eszköz valós értéken jelenik meg a könyvekben, amely a hitelek és kihelyezések esetében a tranzakciós értéknek felel meg. A piaci kamatoknál alacsonyabb kamatozással kihelyezett hitelek esetében azonban a kezdeti valós érték alacsonyabb, mint a tranzakciós ár. Ebből kifolyólag a Bank a hitelek és kihelyezések esetében a kezdeti megjelenítéskor érvényes valós érték és a tranzakciós ár közötti különbözetet elhatárolja, mert nem állnak rendelkezésre megfigyelhető piaci input adatok a valós értékeléshez. Az értékvesztés összege a követelés könyv szerinti értéke és a várható jövőbeni pénzáramlásoknak a követelés eredeti effektív kamatlábával diszkontált jelenértéke (megtérülő érték) közötti különbség, amely tartalmazza a garanciákból és fedezetekből várható megtérülést. A hitelekre hitelezési és bankközi kihelyezésekre kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztés a menedzsment Menedzsment becslései alapján kerül megállapításra a hitelezési és kihelyezési tevékenységgel kapcsolatban. A hitelezési és kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztés olyan szinten kerül meghatározásra, hogy fedezetet nyújtson mind az egyedileg azonosított hitelezési veszteségekre. Azon hitelek esetében, mind amelyekre az egyedileg azonosított hitelezési veszteség összegének megállapítása nem lehetséges objektív bizonyíték híján, csoportosan meghatározott értékvesztés kerül elszámolásra. Ezzel a portfolió szinten hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező pénzügyi eszköz portfóliók könyv szerinti értékét a Csoport csökkenti a mérleg fordulónapján várhatóan megtérülő, historikus tapasztalatok alapján becsült összegre. A várható lehetséges értékvesztésreveszteség meghatározása a hasonló kockázatú eszközökre historikus tapasztalat alapján történik. A várható veszteség arányosításra kerül azzal az átlagos időperiódussal, amely a veszteség bekövetkezésének eseménye és a veszteség realizálása között telik el. Ez a módszertan biztosítja azt, hogy a mérleg fordulónapján a portfólióban a ténylegesen realizált veszteség kerüljön elszámolásra. Ha az értékvesztés indoka továbbra már nem áll fenn, az értékvesztés visszaírásra kerül a tárgyévi eredménykimutatásban. Ha egy későbbi időszakban az értékvesztés miatti veszteség csökken, és a csökkenést objektív módon egy olyan eseményhez lehet kapcsolni, amely az értékvesztés elszámolása után következett be (mint például az adós hitelképességi besorolásának javulása), az előzőleg elszámolt értékvesztés miatti veszteséget vissza kell írni. A visszaírás eredményeként az eszközök könyv szerinti értéke nem haladhatja meg azt az amortizált bekerülési értéket, amely a visszaírás időpontjában lenne akkor, ha értékvesztés elszámolására korábban nem került volna sor. Egy hitel akkor kerül leírásra, ha sikertelennek bizonyult a hitel átütemezése, behajtása, illetve a jövőbeni megtérülés nem valószínűsíthető. A hitel leírása a tárgyévi eredménykimutatás “Értékvesztés hitelekre képzés a hitelezési és bankközi kihelyezésekrekihelyezési veszteségekre” során kerül elszámolásra. Ha A pénzügyi instrumentumokra vonatkozó standardok (IAS 39) részleges vagy teljes leírásra vonatkozó bekezdéseit a Csoport a hitelek esetében alkalmazza. Amennyiben a pénzügyi eszköz (hitelkövetelés) a Csoport számára várhatóan nem térül meg, akkor a pénzügyi eszköz a felmerülés időpontjában részlegesen vagy teljesen leírásra kerül. Egy hitel abban az értékvesztés indoka továbbra már nem áll fennesetben kerül leírásra, amennyiben az értékvesztés visszaírásra lejárt vagy a Csoport által felmondásra került. A leírásban érintett hitelkövetelés értékvesztése és bruttó értéke ugyanakkora mértékben kerül elszámolásra, mégpedig a tárgyévi eredménykimutatásbanvárható maximális megtérülés összegéig a nettó érték változatlansága mellett. Az ügyféltől jogilag követelt érték változatlanul a részleges leírás előtti követelés bruttó értékével egyezik meg.

Értékesíthető értékpapírok. Az értékpapír-befektetések az ügylet teljesítési napján (értékértéknap) napján könyvelődnek valós értéken. Az értékesíthető értékpapírok valós értéken szerepelnek a mérlegbenpénzügyi helyzet kimutatásban, és az így elszámolt nem realizált nyereség és veszteség közvetlenül a saját tőkében az egyéb átfogó eredménykimutatásban jelenik meg. A fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó értékesíthető értékpapírok valós érték korrekciója a konszolidált eredménykimutatásban eredmény-kimutatásban jelenik meg. Az értékesíthető értékpapírok magyar- magyar és külföldi állam által kibocsátott kötvényeket, diszkont és kamatozó kincstárjegyeketállamkötvényeket, vállalati kötvényeket, jelzálogleveleket valamint diszkont kincstárjegyeket és egyéb értékpapírokat tartalmaznak. Az egyéb értékpapírok befektetési jegyeket, társaságok részvényeit vállalati részvényeket és MNB kötvényeket kockázati tőkealap-jegyeket tartalmaznak. Az értékvesztés kiszámítása a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében diszkontált cash-flow módszerrel, míg a részesedést megtestesítő instrumentumok esetében valós értéken alapuló kalkulációval történik, az elvárt jövőbeni pénzáramlások, valamint az eredeti effektív kamatlábak felhasználásával, amennyiben objektív bizonyítéka van az értékvesztésnek, a valós értékben bekövetkezett jelentős csökkenés alapján. Az értékesíthető értékpapírok valós értékre történő átértékelése értékelése az értékpapírpiacokon jegyzett ár vagy diszkontált cash-flow modell segítségével történik. Azokban az esetekben, ahol a jegyzett piaci ár nem elérhető, az értékpapírok valós értéke a jövőbeli pénzáramlások jelenértékeként kerül meghatározásra. A meghatározásra és a nem jegyzett értékpapírok valós értékének meghatározása a megfelelő egy részvényre jutó nyereség vagy az egy részvényre jutó pénzáramlás mutatók mutató segítségével történik. Azoknál az értékesíthető értékpapíroknál, ahol nincs jegyzett piaci ár és amelyek valós értéke a fenti modellekből sem állapítható meg megbízhatóan, a szükséges értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek. Ez alól kivételt csak a tőkeinstrumentumok képeznek. Ezekre az értékvesztés akkor kerül elszámolásra, ha a piaci értékükben bekövetkezett csökkenés tartós és jelentős. Az értékesíthető értékpapírokra vonatkozóan az eredményben elszámolt értékvesztés miatti veszteségek visszaírása nem az eredményen keresztül történik. A hitelek és a bankközi kihelyezések, követelések amortizált bekerülési értéken, a várható hitelezési illetve kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztéssel csökkentett, még visszafizetetlen tőkeállományon szerepelnektőkekövetelésen szerepelnek növelve az elhatárolt kamat mértékével. A kezdeti megjelenítéskor a tranzakciós költségek és díjak módosítják a könyv szerinti értéket, és azok az effektív kamat kalkuláció részét képezik. A hitelek és bankközi kihelyezések kivezetésre kerülnek, ha a cash-flowk-ra vonatkozó szerződéses jog lejár vagy az eszközök átadásra kerülnek. A kamatok a kintlévő tőke alapján időarányosan kerültek elszámolásraés az amortizációs költségek elszámolása az effektív kamatmódszer alkalmazásával történik. Amennyiben egy hitelfelvevő nem tesz eleget esedékes fizetési kötelezettségének, illetve a menedzsment Menedzsment megítélése szerint a jelek arra utalnak, hogy a hitelfelvevő a majdan esedékes fizetési kötelezettségeit esetleg nem tudja teljesíteni, akkor a minden még rendezetlen kamatkövetelés függő követelésként kamatkövetelésre értékvesztés kerül elszámolásra. Az IAS 39 standard előírásainak megfelelően egy pénzügyi eszköz valós értéken jelenik meg a könyvekben, amely a hitelek és kihelyezések esetében a tranzakciós értéknek felel meg. A piaci kamatoknál alacsonyabb kamatozással kihelyezett hitelek esetében azonban a kezdeti valós érték alacsonyabb, mint a tranzakciós ár. Ebből kifolyólag a Bank a hitelek és kihelyezések esetében a kezdeti megjelenítéskor érvényes valós érték és a tranzakciós ár közötti különbözetet elhatárolja, mert nem állnak rendelkezésre megfigyelhető piaci input adatok a valós értékeléshez. Az értékvesztés összege a követelés könyv szerinti értéke és a várható jövőbeni pénzáramlásoknak a követelés eredeti effektív kamatlábával diszkontált jelenértéke (megtérülő érték) közötti különbség, amely tartalmazza a garanciákból és fedezetekből várható megtérülést. A hitelekre hitelezési és bankközi kihelyezésekre kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztés a menedzsment Menedzsment becslései alapján kerül megállapításra a hitelezési és kihelyezési tevékenységgel kapcsolatban. A hitelezési és kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztés olyan szinten kerül meghatározásra, hogy fedezetet nyújtson mind az egyedileg azonosított hitelezési veszteségekre. Azon hitelek esetében, mind amelyekre az egyedileg azonosított hitelezési veszteség összegének megállapítása nem lehetséges objektív bizonyíték híján, csoportosan meghatározott értékvesztés kerül elszámolásra. Ezzel a portfolió szinten hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező pénzügyi eszköz portfóliók könyv szerinti értékét a Csoport csökkenti a mérleg fordulónapján várhatóan megtérülő, historikus tapasztalatok alapján becsült összegre. A várható lehetséges értékvesztésreveszteség meghatározása a hasonló kockázatú eszközökre historikus tapasztalat alapján történik. A várható veszteség arányosításra kerül azzal az átlagos időperiódussal, amely a veszteség bekövetkezésének eseménye és a veszteség realizálása között telik el. Ez a módszertan biztosítja azt, hogy a mérleg fordulónapján a portfólióban a ténylegesen realizált veszteség kerüljön elszámolásra. Ha az értékvesztés indoka továbbra már nem áll fenn, az értékvesztés visszaírásra kerül a tárgyévi eredménykimutatásban. Ha egy későbbi időszakban az értékvesztés miatti veszteség csökken, és a csökkenést objektív módon egy olyan eseményhez lehet kapcsolni, amely az értékvesztés elszámolása után következett be (mint például az adós hitelképességi besorolásának javulása), az előzőleg elszámolt értékvesztés miatti veszteséget vissza kell írni. A visszaírás eredményeként az eszközök könyv szerinti értéke nem haladhatja meg azt az amortizált bekerülési értéket, amely a visszaírás időpontjában lenne akkor, ha értékvesztés elszámolására korábban nem került volna sor. Egy hitel akkor kerül leírásra, ha sikertelennek bizonyult a hitel átütemezése, behajtása, illetve a jövőbeni megtérülés nem valószínűsíthető. A hitel leírása a tárgyévi eredménykimutatás “Értékvesztés hitelekre képzés a hitelezési és bankközi kihelyezésekrekihelyezési veszteségekre” során kerül elszámolásra. Ha A pénzügyi instrumentumokra vonatkozó standardok (IAS 39) részleges vagy teljes leírásra vonatkozó bekezdéseit a Csoport a hitelek esetében alkalmazza. Amennyiben a pénzügyi eszköz (hitelkövetelés) a Csoport számára várhatóan nem térül meg, akkor a pénzügyi eszköz a felmerülés időpontjában részlegesen vagy teljesen leírásra kerül. Egy hitel abban az értékvesztés indoka továbbra esetben kerül leírásra, amennyiben az lejárt vagy a Csoport által felmondásra került. A leírásban érintett hitelkövetelés értékvesztése és bruttó értéke ugyanakkora mértékben történik meg a várható maximális megtérülés összegéig a nettó érték változatlansága mellett. Mivel ezekben az esetekben az ügyféltől már nem áll fennvárható el a szerződés szerinti pénzmozgások teljesítése, ezért a Csoport az értékvesztés visszaírásra kerül ügyletek után tovább már nem határolja el a tárgyévi eredménykimutatásbankamatokat. Az ügyféltől jogilag követelt érték változatlanul a leírás előtti követelés bruttó értékével egyezik meg.

Értékesíthető értékpapírok. Az értékpapír-befektetések az ügylet teljesítési napján (értékértéknap) napján könyvelődnek valós értéken. Az értékesíthető értékpapírok valós értéken szerepelnek a mérlegbenpénzügyi helyzet kimutatásban, és az így elszámolt nem realizált nyereség és veszteség a kamat és árfolyameredmény kivételével közvetlenül a saját tőkében az egyéb átfogó eredménykimutatásban jelenik meg. A fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó értékesíthető értékpapírok valós érték korrekciója a konszolidált eredménykimutatásban eredmény-kimutatásban jelenik meg. Az értékesíthető értékpapírok magyar- magyar és külföldi állam által kibocsátott kötvényeket, diszkont és kamatozó kincstárjegyeketállamkötvényeket, vállalati kötvényeket, jelzálogleveleket valamint diszkont kincstárjegyeket és egyéb értékpapírokat tartalmaznak. Az egyéb értékpapírok befektetési jegyeket, társaságok részvényeit vállalati részvényeket és MNB kötvényeket kockázati tőkealap-jegyeket tartalmaznak. Az értékvesztés kiszámítása a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében diszkontált cash-flow módszerrel, míg a részesedést megtestesítő instrumentumok esetében valós értéken alapuló kalkulációval történik, az elvárt jövőbeni pénzáramlások, valamint az eredeti effektív kamatlábak felhasználásával, amennyiben objektív bizonyítéka van az értékvesztésnek, a valós értékben bekövetkezett jelentős csökkenés alapján. Az értékesíthető értékpapírok valós értékre történő átértékelése értékelése az értékpapírpiacokon jegyzett ár vagy diszkontált cash-flow modell segítségével történik. Azokban az esetekben, ahol a jegyzett piaci ár nem elérhető, az értékpapírok valós értéke a jövőbeli pénzáramlások jelenértékeként kerül meghatározásra. A meghatározásra és a nem jegyzett értékpapírok valós értékének meghatározása a megfelelő egy részvényre jutó nyereség vagy az egy részvényre jutó pénzáramlás mutatók mutató segítségével történik. Azoknál az értékesíthető értékpapíroknál, ahol nincs jegyzett piaci ár és amelyek valós értéke a fenti modellekből sem állapítható meg megbízhatóan, a szükséges értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek. Ez alól kivételt csak a tőkeinstrumentumok képeznek. Ezekre az értékvesztés akkor kerül elszámolásra, ha a piaci értékükben bekövetkezett csökkenés tartós és jelentős. Az értékesíthető értékpapírokra vonatkozóan az eredményben elszámolt értékvesztés miatti veszteségek visszaírása nem az eredményen keresztül történik. A hitelek és a bankközi kihelyezések, követelések amortizált bekerülési értéken, a várható hitelezési illetve kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztéssel csökkentett, még visszafizetetlen tőkeállományon szerepelnektőkekövetelésen szerepelnek növelve az elhatárolt kamat mértékével. A kezdeti megjelenítéskor a tranzakciós költségek és díjak módosítják a könyv szerinti értéket, és azok az effektív kamat kalkuláció részét képezik. A hitelek és bankközi kihelyezések kivezetésre kerülnek, ha a cash-flowk-ra vonatkozó szerződéses jog lejár vagy az eszközök átadásra kerülnek. A kamatok a kintlévő tőke alapján időarányosan kerültek elszámolásraés az amortizációs költségek elszámolása az effektív kamatmódszer alkalmazásával történik. Amennyiben egy hitelfelvevő nem tesz eleget esedékes fizetési kötelezettségének, illetve a menedzsment Menedzsment megítélése szerint a jelek arra utalnak, hogy a hitelfelvevő a majdan esedékes fizetési kötelezettségeit esetleg nem tudja teljesíteni, akkor a minden még rendezetlen kamatkövetelés függő követelésként kamatkövetelésre értékvesztés kerül elszámolásra. Az IAS 39 standard előírásainak megfelelően egy pénzügyi eszköz valós értéken jelenik meg a könyvekben, amely a hitelek és kihelyezések esetében a tranzakciós értéknek felel meg. A piaci kamatoknál alacsonyabb kamatozással kihelyezett hitelek esetében azonban a kezdeti valós érték alacsonyabb, mint a tranzakciós ár. Ebből kifolyólag a Bank a hitelek és kihelyezések esetében a kezdeti megjelenítéskor érvényes valós érték és a tranzakciós ár közötti különbözetet elhatárolja, mert nem állnak rendelkezésre megfigyelhető piaci input adatok a valós értékeléshez. Az értékvesztés összege a követelés könyv szerinti értéke és a várható jövőbeni pénzáramlásoknak a követelés eredeti effektív kamatlábával diszkontált jelenértéke (megtérülő érték) közötti különbség, amely tartalmazza a garanciákból és fedezetekből várható megtérülést. A hitelekre hitelezési és bankközi kihelyezésekre kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztés a menedzsment Menedzsment becslései alapján kerül megállapításra a hitelezési és kihelyezési tevékenységgel kapcsolatban. A hitelezési és kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztés olyan szinten kerül meghatározásra, hogy fedezetet nyújtson mind az egyedileg azonosított hitelezési veszteségekre. Azon hitelek esetében, mind amelyekre az egyedileg azonosított hitelezési veszteség összegének megállapítása nem lehetséges objektív bizonyíték híján, csoportosan meghatározott értékvesztés kerül elszámolásra. Ezzel a portfolió szinten hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező pénzügyi eszköz portfóliók könyv szerinti értékét a Csoport csökkenti a mérleg fordulónapján várhatóan megtérülő, historikus tapasztalatok alapján becsült összegre. A várható lehetséges értékvesztésreveszteség meghatározása a hasonló kockázatú eszközökre historikus tapasztalat alapján történik. A várható veszteség arányosításra kerül azzal az átlagos időperiódussal, amely a veszteség bekövetkezésének eseménye és a veszteség realizálása között telik el. Ez a módszertan biztosítja azt, hogy a mérleg fordulónapján a portfólióban a ténylegesen realizált veszteség kerüljön elszámolásra. Ha az értékvesztés indoka továbbra már nem áll fenn, az értékvesztés visszaírásra kerül a tárgyévi eredménykimutatásban. Ha egy későbbi időszakban az értékvesztés miatti veszteség csökken, és a csökkenést objektív módon egy olyan eseményhez lehet kapcsolni, amely az értékvesztés elszámolása után következett be (mint például az adós hitelképességi besorolásának javulása), az előzőleg elszámolt értékvesztés miatti veszteséget vissza kell írni. A visszaírás eredményeként az eszközök könyv szerinti értéke nem haladhatja meg azt az amortizált bekerülési értéket, amely a visszaírás időpontjában lenne akkor, ha értékvesztés elszámolására korábban nem került volna sor. Egy hitel akkor kerül leírásra, ha sikertelennek bizonyult a hitel átütemezése, behajtása, illetve a jövőbeni megtérülés nem valószínűsíthető. A hitel leírása a tárgyévi eredménykimutatás “Értékvesztés hitelekre képzés a hitelezési és bankközi kihelyezésekrekihelyezési veszteségekre” során kerül elszámolásra. Ha A pénzügyi instrumentumokra vonatkozó standardok (IAS 39) részleges vagy teljes leírásra vonatkozó bekezdéseit a Csoport a hitelek esetében alkalmazza. Amennyiben a pénzügyi eszköz (hitelkövetelés) a Csoport számára várhatóan nem térül meg, akkor a pénzügyi eszköz a felmerülés időpontjában részlegesen vagy teljesen leírásra kerül. Egy hitel abban az értékvesztés indoka továbbra esetben kerül leírásra, amennyiben az lejárt vagy a Csoport által felmondásra került. A leírásban érintett hitelkövetelés értékvesztése és bruttó értéke ugyanakkora mértékben kerül elszámolásra, mégpedig a várható maximális megtérülés összegéig a nettó érték változatlansága mellett. Mivel ezekben az esetekben az ügyféltől már nem áll fennvárható el a szerződés szerinti pénzmozgások teljesítése, ezért a Csoport az értékvesztés visszaírásra kerül ügyletek után tovább már nem határolja el a tárgyévi eredménykimutatásbankamatokat. Az ügyféltől jogilag követelt érték változatlanul a leírás előtti követelés bruttó értékével egyezik meg.

Értékesíthető értékpapírok. Az értékpapír-befektetések az ügylet teljesítési napján (értékértéknap) napján könyvelődnek valós értéken. Az értékesíthető értékpapírok valós értéken szerepelnek a mérlegben, és az így elszámolt nem realizált nyereség és veszteség közvetlenül a saját tőkében jelenik meg. A fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó értékesíthető értékpapírok valós érték korrekciója a konszolidált eredménykimutatásban jelenik meg. Az értékesíthető értékpapírok magyar- és külföldi állam által kibocsátott kötvényeket, kötvényeket és diszkont és kamatozó kincstárjegyeket, vállalati kötvényeket, jelzálogleveleket valamint egyéb értékpapírokat tartalmaznak. Az egyéb értékpapírok befektetési jegyeket, társaságok részvényeit és MNB önkormányzati kötvényeket tartalmaznak. Az értékesíthető értékpapírok valós értékre történő átértékelése az értékpapírpiacokon jegyzett ár vagy diszkontált cash-flow modell segítségével történik. Azokban az esetekben, ahol a jegyzett piaci ár nem elérhető, az értékpapírok valós értéke a jövőbeli pénzáramlások jelenértékeként kerül meghatározásra. A nem jegyzett értékpapírok valós értékének meghatározása a megfelelő egy részvényre jutó nyereség vagy az egy részvényre jutó pénzáramlás mutatók segítségével történik. Azoknál az értékesíthető értékpapíroknál, ahol nincs jegyzett piaci ár és amelyek valós értéke a fenti modellekből sem állapítható meg megbízhatóan, a szükséges értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek. A hitelek és a bankközi kihelyezések, követelések a várható hitelezési illetve kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztéssel csökkentett, még visszafizetetlen tőkeállományon szerepelnek. A kamatok a kintlévő tőke alapján időarányosan kerültek elszámolásra. Amennyiben egy hitelfelvevő nem tesz eleget esedékes fizetési kötelezettségének, illetve a menedzsment megítélése szerint a jelek arra utalnak, hogy a hitelfelvevő a majdan esedékes fizetési kötelezettségeit esetleg nem tudja teljesíteni, akkor a még rendezetlen kamatkövetelés függő követelésként kerül elszámolásraaz elhatárolt kamatállományból kivezetésre kerül. Az értékvesztés összege a követelés könyv szerinti értéke és a várható jövőbeni pénzáramlásoknak a követelés eredeti effektív kamatlábával diszkontált jelenértéke (megtérülő érték) közötti különbség, amely tartalmazza a garanciákból és fedezetekből várható megtérülést. A hitelekre és bankközi kihelyezésekre elszámolt értékvesztés a menedzsment becslései alapján kerül megállapításra a hitelezési és kihelyezési tevékenységgel kapcsolatban. A hitelezési és kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztés olyan szinten kerül meghatározásra, hogy fedezetet nyújtson mind az egyedileg azonosított hitelezési veszteségekre, mind a portfolió szinten várható lehetséges értékvesztésre. Egy hitel akkor kerül leírásra, ha sikertelennek bizonyult a hitel átütemezése, behajtása, illetve a jövőbeni megtérülés nem valószínűsíthető. A hitel leírása a tárgyévi eredménykimutatás “Értékvesztés hitelekre Értékvesztésképzés a hitelezési és bankközi kihelyezésekrekihelyezési veszteségekre” során kerül elszámolásra. Ha az értékvesztés indoka továbbra már nem áll fenn, az értékvesztés visszaírásra kerül a tárgyévi eredménykimutatásban.

Értékesíthető értékpapírok. Az értékpapír-befektetések az ügylet teljesítési napján (értékértéknap) napján könyvelődnek valós értéken. Az értékesíthető értékpapírok valós értéken szerepelnek a mérlegben, és az így elszámolt nem realizált nyereség és veszteség közvetlenül a saját tőkében jelenik meg. A fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó értékesíthető értékpapírok valós érték korrekciója a konszolidált eredménykimutatásban jelenik meg. Az értékesíthető értékpapírok magyar- és külföldi állam által kibocsátott magyar államkötvényeket, MNB kötvényeket, diszkont és kamatozó kincstárjegyeket, vállalati kötvényeket, diszkont kincstárjegyeket, jelzálogleveleket valamint és egyéb értékpapírokat tartalmaznak. Az egyéb értékpapírok befektetési jegyeket, társaságok részvényeit és vállalati kötvényeket, MNB kötvényeket és külföldi államkötvényeket, illetve önkományzati kötvényeket tartalmaznak. Az értékvesztés kiszámítása diszkontált cash-flow módszer segítségével történik, az elvárt jövőbeni pénzáramlások, valamint az eredeti effektív kamatlábak felhasználásával. Az értékesíthető értékpapírok valós értékre történő átértékelése értékelése az értékpapírpiacokon jegyzett ár vagy diszkontált cash-flow modell segítségével történik. Azokban az esetekben, ahol a jegyzett piaci ár nem elérhető, az értékpapírok valós értéke a jövőbeli pénzáramlások jelenértékeként kerül meghatározásra. A nem jegyzett értékpapírok valós értékének meghatározása a megfelelő egy részvényre jutó nyereség vagy az egy részvényre jutó pénzáramlás mutatók segítségével történik. Azoknál az értékesíthető értékpapíroknál, ahol nincs jegyzett piaci ár és amelyek valós értéke a fenti modellekből sem állapítható meg megbízhatóan, a szükséges értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek. Ez alól kivételt csak a tőkeinstrumentumok képeznek. Ezekre az értékvesztés akkor kerül elszámolásra, ha a piaci értékben bekövetkezett csökkenés tartós és jelentős. A hitelek és a bankközi kihelyezések, követelések a várható hitelezési illetve kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztéssel csökkentett, még visszafizetetlen tőkeállományon szerepelnektőkekövetelésen szerepelnek növelve az elhatárolt kamat mértékével. A kamatok a kintlévő tőke alapján időarányosan kerültek elszámolásra. Amennyiben egy hitelfelvevő nem tesz eleget esedékes fizetési kötelezettségének, illetve a menedzsment megítélése szerint a jelek arra utalnak, hogy a hitelfelvevő a majdan esedékes fizetési kötelezettségeit esetleg nem tudja teljesíteni, akkor a minden még rendezetlen kamatkövetelés függő követelésként kamatkövetelésre értékvesztés kerül elszámolásra. Az értékvesztés összege a követelés könyv szerinti értéke és a várható jövőbeni pénzáramlásoknak a követelés eredeti effektív kamatlábával diszkontált jelenértéke (megtérülő érték) közötti különbség, amely tartalmazza a garanciákból és fedezetekből várható megtérülést. A hitelekre és bankközi kihelyezésekre elszámolt értékvesztés a menedzsment becslései alapján kerül megállapításra a hitelezési és kihelyezési tevékenységgel kapcsolatban. A hitelezési és kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztés olyan szinten kerül meghatározásra, hogy fedezetet nyújtson mind az egyedileg azonosított hitelezési veszteségekre, mind a portfolió szinten várható lehetséges értékvesztésre. Egy hitel akkor kerül leírásra, ha sikertelennek bizonyult a hitel átütemezése, behajtása, illetve a jövőbeni megtérülés nem valószínűsíthető. A hitel leírása a tárgyévi eredménykimutatás “Értékvesztés hitelekre képzés a hitelezési és bankközi kihelyezésekrekihelyezési veszteségekre” során kerül elszámolásra. Ha az értékvesztés indoka továbbra már nem áll fenn, az értékvesztés visszaírásra kerül a tárgyévi eredménykimutatásban.

Értékesíthető értékpapírok. Az értékpapír-befektetések az ügylet teljesítési napján (értékértéknap) napján könyvelődnek valós értéken. Az értékesíthető értékpapírok valós értéken szerepelnek a mérlegben, és az így elszámolt nem realizált nyereség és veszteség közvetlenül a saját tőkében jelenik meg. A fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó értékesíthető értékpapírok valós érték korrekciója a konszolidált eredménykimutatásban jelenik meg. Az értékesíthető értékpapírok magyar- és külföldi állam által kibocsátott kötvényeket, diszkont és kamatozó kincstárjegyeket, vállalati kötvényeketmagyar államkötvényeket, jelzálogleveleket valamint és egyéb értékpapírokat tartalmaznak. Az egyéb értékpapírok befektetési jegyeket, társaságok részvényeit és vállalati kötvényeket, MNB kötvényeket és külföldi államkötvényeket, illetve önkományzati kötvényeket tartalmaznak. Az értékvesztés kiszámítása diszkontált cash flow módszer segítségével történik, az elvárt jövőbeni pénzáramlások, valamint a eredeti effektív kamatlábak felhasználásával. Az értékesíthető értékpapírok valós értékre történő átértékelése az értékpapírpiacokon jegyzett ár vagy diszkontált cash-flow modell segítségével történik. Azokban az esetekben, ahol a jegyzett piaci ár nem elérhető, az értékpapírok valós értéke a jövőbeli pénzáramlások jelenértékeként kerül meghatározásra. A nem jegyzett értékpapírok valós értékének meghatározása a megfelelő egy részvényre jutó nyereség vagy az egy részvényre jutó pénzáramlás mutatók segítségével történik. Azoknál az értékesíthető értékpapíroknál, ahol nincs jegyzett piaci ár és amelyek valós értéke a fenti modellekből sem állapítható meg megbízhatóan, a szükséges értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek. A hitelek és a bankközi kihelyezések, követelések a várható hitelezési illetve kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztéssel csökkentett, még visszafizetetlen tőkeállományon szerepelnek. A kamatok a kintlévő tőke alapján időarányosan kerültek elszámolásra. Amennyiben egy hitelfelvevő nem tesz eleget esedékes fizetési kötelezettségének, illetve a menedzsment megítélése szerint a jelek arra utalnak, hogy a hitelfelvevő a majdan esedékes fizetési kötelezettségeit esetleg nem tudja teljesíteni, akkor a minden még rendezetlen kamatkövetelés függő követelésként kamatkövetelésre értékvesztés kerül elszámolásra. Az értékvesztés összege a követelés könyv szerinti értéke és a várható jövőbeni pénzáramlásoknak a követelés eredeti effektív kamatlábával diszkontált jelenértéke (megtérülő érték) közötti különbség, amely tartalmazza a garanciákból és fedezetekből várható megtérülést. A hitelekre és bankközi kihelyezésekre elszámolt értékvesztés a menedzsment becslései alapján kerül megállapításra a hitelezési és kihelyezési tevékenységgel kapcsolatban. A hitelezési és kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztés olyan szinten kerül meghatározásra, hogy fedezetet nyújtson mind az egyedileg azonosított hitelezési veszteségekre, mind a portfolió szinten várható lehetséges értékvesztésre. Egy hitel akkor kerül leírásra, ha sikertelennek bizonyult a hitel átütemezése, behajtása, illetve a jövőbeni megtérülés nem valószínűsíthető. A hitel leírása a tárgyévi eredménykimutatás “Értékvesztés hitelekre képzés a hitelezési és bankközi kihelyezésekrekihelyezési veszteségekre” során kerül elszámolásra. Ha az értékvesztés indoka továbbra már nem áll fenn, az értékvesztés visszaírásra kerül a tárgyévi eredménykimutatásban. A Csoport a korábban problémamentes hiteleket, melyek feltételeit újratárgyalták, automatikusan a külön figyelendő minősítési kategóriába helyezi, és legalább 1%-os értékvesztést számol el rájuk.