Céltartalékok. A Csoport akkor képez céltartalékot területrendezési és átszervezési költségekre, valamint peres ügyekre, ha - múltbeli események következtében jogi vagy vélelmezett kötelezettsége van; - valószínűsíthető, hogy a kötelezettség kiegyenlítése erőforrás-kiáramlást okoz; valamint - a kötelezettség összege megbízhatóan megbecsülhető. Több hasonló kötelezettség esetén a Csoport a rendezéshez szükséges erőforrás-kiáramlás valószínűségét a kötelezettségcsoport egészének figyelembevételével állapítja meg. Ebben az esetben a céltartalék akkor is megjelenítésre kerül, ha az azonos kötelezettségek csoportjába tartozó bármely egyedi tétel szintjén alacsony az erőforrás-kiáramlás valószínűsége. Ha egy kötelezettség létezése nem dönthető el egyértelműen, akkor csak abban az esetben szabad céltartalékot megjeleníteni, ha inkább valószínű a céltartalék létezése, mint nem (valószínű kötelem). Amennyiben ennél kisebb a valószínűség, akkor függő kötelezettséget kell közzétenni (lehetséges kötelem). Ezt a mérlegben megjeleníteni nem szabad, hanem a kiegészítő megjegyzésekben kell bemutatni az alakulását. A céltartalékokat a kötelezettségek között kell szerepeltetni és fel kell osztani hosszú és rövid távú kötelezettségekre. Ha a pénz időértéke egy céltartalék kapcsán jelentősnek minősül, akkor a várható cash-flowkat diszkontálni kell. A pénz időértékét akkor kell jelentősnek tekinteni, ha 3 év múlva vagy annál később is jelentkeznek cash-flowk. A céltartalékok értékének az idő múlása miatti növekedése kamatköltségként kerül megjelenítésre. A céltartalékok között jellemzően a következő esetek szerepelnek: • peres ügyek kapcsán fizetendő kártérítések; • kártalanítás, kompenzáció megállapodás alapján; • garanciális kötelezettségek; • eszköz leszerelési kötelezettségek; • végkielégítések, átszervezések miatti költségek. Ha egy konkrét kötelem kapcsán kell döntést hozni, akkor a céltartalék értéke az egyedileg legvalószínűbb eset lesz azzal, hogy a többi kimenet hatását is ésszerű keretek között figyelembe kell venni. Ha egy sokaság kapcsán kell megbecsülni a céltartalék értékét (garancia, sok személyt érintő kifizetések), akkor a várható kimenetek várható értékét – valószínűségekkel súlyozott átlagát – kell a céltartalék értékének tekinteni. Ha egy olyan szerződést kötött a Csoport, amelyből származó költségek meghaladják az abból származó bevételeket, akkor a szerződés nem teljesítésének jogkövetkezményének és a szerződés teljesítéséből származó veszteségek közül a kisebbre célta...
Céltartalékok. A céltartalékok elszámolását a Csoport az IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és követelések standard alapján végzi. A Csoport számos peres ügyben érintett. A múltbeli tapasztalatok és szakértők jelentései alapján a Csoport megbízhatóan képes meghatározni ezen ügyletek kimenetelét és ezáltal a várható veszteségek nagyságát, valamint a szükséges céltartalék mértékét. (lásd a 17. sz. jegyzet) Céltartalékot képez a Csoport, ha egy múltbeli esemény következtében meglévő kötelme áll fenn, valószínű, hogy a kötelem teljesítéséhez gazdasági hasznokat megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség, és a kötelem összegére megbízható becslés készíthető. A Mérlegen kívüli tételekre képzett céltartalék magában foglalja a le nem zárt peres ügyekből várható kötelezettségekre, nyugdíjakra és várható kötelezettségekre, a hitelkeretek igénybe nem vett részére, a bankgaranciákra és a visszaigazolt akkreditívekre elszámolt céltartalékot.
Céltartalékok. A céltartalék képzése, különösen jogi viták esetében, jelentős részben becslésen alapul. A Csoport meghatározza egy múltbeli esemény következtében kialakuló kedvezőtlen helyzet bekövetkezésének valószínűségét, és ha a valószínűség meghaladja az 50%- ot, a Csoport a kötelezettség teljes becsült összegére céltartalékot képez (további részletek a 2.10, 19 és 36.2 megjegyzésben). A valószínűség meghatározása megítélés kérdése, mivel Magyarországon nagyon kevés NMHH-határozatról hozott döntést eddig a Legfelsőbb Bíróság. Hasonlóan, Macedóniában szintén kevés versenyhivatali vagy ügynökségi határozatról döntött még a Közigazgatási Bíróság. A kedvezőtlen kimenetel valószínűségének meghatározására a Csoport belső és külső jogi tanácsadókat vesz igénybe.
Céltartalékok. A tartalékképzés legfontosabb elemei: • korengedményes nyugdíjazás miatti fizetési kötelezettségek • végkielégítés miatti fizetési kötelezettségek • függő- és biztos jövőbeni kötelezettségek • környezetvédelmi kötelezettségek • a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségek
Céltartalékok. Céltartalék akkor kerül elszámolásra, ha a Magyar Telekom-nak tényleges vagy vélelmezett kötelezettsége van valamely múltbeli eseményből kifolyólag, és valószínűsíthető, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, valamint megbízhatóan meg lehet becsülni a kötelezettség összegét. A céltartalékok a fennálló kötelezettség mérleg-fordulónapon történő kiegyenlítéséhez szükséges, legjobb tudásunk szerint megbecsült értéken kerülnek a könyvekbe. A 12 hónapon túl esedékes kötelezettségekre képzett céltartalékok általában jelen értéken kerülnek elszámolásra és értéküket felhasználásig, illetve visszafordításig a Pénzügyi ráfordításokkal szemben növeljük. Függő kötelezettségekre nem számolunk el céltartalékot. A függő kötelezettség egy múltbeli eseményből adódó lehetséges kötelezettség, amelyet egy vagy több, a társaság által nem teljesen ellenőrzött, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy elmaradása igazol. Függő kötelezettség az a múltbeli eseményből adódó jelen kötelezettség, amelyet azért nem ismerünk el, mert nem valószínű, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, vagy a kötelezettség összege nem becsülhető meg megbízhatóan.
Céltartalékok. AA hitelkeretek igénybe nem vett részére és a bankgaranciákra a céltartalék megképzése IFRS 9 standard előírásai szerint került elszámolásra. Ezekre az instrumentumokra a hitelkonverziós faktor alapján kerül céltartalék elszámolásra, amely a le nem hívott keret azon részét jelenti, amelyet valószínűleg le fognak hívni. Az egyéb céltartalékok elszámolását a Csoport az IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és követelések standard alapján végzi. A Csoport számos peres ügyben érintett. A múltbeli tapasztalatok és szakértők jelentései alapján a Csoport megbízhatóan képes meghatározni ezen ügyletek kimenetelét és ezáltal a várható veszteségek nagyságát, valamint a szükséges céltartalék mértékét. (lásd a 18. sz. jegyzet) A mérlegen kívüli tételekre képzett egyéb céltartalék magában foglalja a le nem zárt peres ügyekből várható kötelezettségekre, nyugdíjakra és a visszaigazolt akkreditívekre elszámolt céltartalékot. Céltartalékot képez a Csoport, ha egy múltbeli esemény következtében meglévő kötelme áll fenn, valószínű, hogy a kötelem teljesítéséhez gazdasági hasznokat megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség, és a kötelem összegére megbízható becslés készíthető.
Céltartalékok. Biztosíték típusú garanciák Peres ügyek várható kifizetései Összesen 2021. december 31-én 0 0 0 2022. december 31-én 17 000 63 035 80 035 2023. december 31-én 31 500 60 284 91 784 Biztosíték típusú garanciák
Céltartalékok. A Társaság akkor mutat ki céltartalékot, amikor a Társaságnak jogi vagy vélelmezett kötelezettsége áll fenn múltbeli esemény miatt és valószínűsíthető, hogy gazdasági haszon kiáramlására lesz szükség a kötelezettség rendezése céljából. és a kötelezettség értékére megbízható becslés adható.
Céltartalékok. Nyitó egyenleg végkielégítés* 2007. január 1. 990 6.793 194 7.977 Nyitó átsorolás 0 166 -166 0 Növekedés 13.942 2.856 1.351 18.149 Növekedés beolvadás miatt 0 99 51 150 Csökkenés 787 3.440 0 4.227 Nyitó átsorolás 0 27 -27 0 Növekedés 4.603 5.887 551 11.041 Csökkenés 9.790 2.689 529 13.008 Korengedményes nyugdíj, Egyéb Összesen
Céltartalékok. Korengedményes nyugdíj,