UNION-Business Class Általános Biztosítási Feltételek

UNION-Business Class Általános Biztosítási Feltételek

Vagyonbiztosítás

A jelen feltételek az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) UNION-Business Class vagyonbiztosításaira vonatkoznak, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre hivatkozással kötöt- ték és a szerződés, illetve a Különös Feltételek eltérően nem rendelkez- nek.

A jelen, valamint a Különös Feltételekben, illetve a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos magyar jogszabályok, különösen a Bit. és a Ptk. rendelkezései irányadóak.

1. A biztosított és a szerződő

1.1. Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt (továbbiakban: biztosított), vagy az, aki a szerződést érdekelt sze- mély javára köti meg (továbbiakban: szerződő). A biztosítási érdek nélkül kötött szerződés semmis.

1.2. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára a szerződő kötötte, a díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli, a biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi, és ő köteles a nyilatko- zatok megtételére. A szerződő fél a hozzá intézett jognyilatkoza- tokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat tájékoztatni köteles.

1.3. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosító- hoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belé- péshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.

1.4. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

2. A biztosítási események

A biztosítási események meghatározását a Különös Feltételek tar- talmazzák. A biztosítási szerződés alapján a biztosító a biztosítási események bekövetkezte esetén, díjfizetés ellenében a vonatkozó biztosítási feltételekben és a szerződésben meghatározott szolgál- tatás nyújtására köteles. A jelen szabályzat alapján megkötött biztosítási szerződések kockázatviselése nem terjed ki a Különös Feltételekben kizárt eseményekre.

3. A közlési kötelezettség

3.1. A szerződő fél a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A közlési kötelezett- ség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy ismernie kellett, illetve az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

3.2. Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre irányuló kötele- zettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

3.3. A közlésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

4. A szerződés létrejötte

4.1. A szerződés a felek írásbeli vagy távértékesítés útján kötött megál- lapodásával jön létre. Amennyiben a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.

4.2. Ajánlattétel

A szerződés megkötésére irányuló ajánlatot a biztosítóval szerződő fél teszi. A szerződő fél az ajánlatához annak megtételétől számí- tott 15 napig kötve van.

4.3. A biztosító elfogadó nyilatkozata

Az ajánlat elfogadása esetén a biztosító a szerződésről biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) állít ki. A szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a kötvény kézhezvé- telét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a

kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szer- ződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

4.4. Az ajánlat visszautasítása

Ha a biztosító az ajánlatot annak beérkezésétől számított 15 napon belül írásban visszautasítja, a szerződés nem jön létre. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni. Elutasítás esetén az esetlegesen befizetett díjat, díjrészletet a biztosító visz- szafizeti és az időközben esetlegesen bekövetkezett károkért helyt- állni nem tartozik.

4.5. A biztosító ráutaló magatartása

A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették.

Ilyen esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára vissza- menő hatállyal a 15 napos kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér jelen szerződési feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a jelen feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

5. A szerződés tartama, a biztosítási időszak

5.1. A biztosítási szerződés a felek megállapodásától függően határo- zott vagy határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló a szerződés létrejöttét köve- tő hónap első napjának megfelelő nap.

6. A szerződés megszűnése

6.1. A biztosítási szerződés megszűnik:

a) rendes felmondással,

b) határozott tartamú szerződés esetén a határozott tartam lejár- tával,

c) díj-nemfizetéssel (l. 10.1. pont),

d) a biztosító felmondásával a biztosítási kockázat jelentős növe- kedése esetén (l. 8.1. pont),

e) lehetetlenülés illetve érdekmúlás esetén.

6.2. Rendes felmondás

6.2.1.A felek a határozatlan tartamú szerződést a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap.

6.2.2.A felek a szerződésben a felmondási jogot legfeljebb három évre kizárhatják. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a szerződést bárme- lyik fél felmondhatja. A szerződő fél felmondása esetén a biztosító a szabályzat szerint követelheti annak a díjengedménynek a meg- fizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel a biztosítottnak nyújtott (tartamengedmény).

6.3. Határozott tartam lejárta

A határozott tartamú biztosítási szerződés a lejáratkor, a tartam utolsó napjának 24.00 órájával, a felek további intézkedése nélkül megszűnik. A megszűnést követő időszakra esetlegesen befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

6.4. Lehetetlenülés, érdekmúlás

6.4.1.Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási ese- mény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a bizto- sítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

6.4.2.Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

6.4.3. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezményeket alkalmazni kell arra az esetre is, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulaj- donos birtokában volt.

7. A biztosító kockázatviselésének kezdete

A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatá- rozott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének idő- pontjában kezdődik.

8. A biztosítási kockázat jelentős növekedése

8.1. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredmé- nyezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írás- ban felmondhatja.

8.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon meg- szűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

8.3. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a 8.1. és a 8.2. pontokban meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

9. A biztosítási díj és annak megfizetése

9.1. A biztosítási díj számításához szükséges adatokat a szerződő köte- les a biztosítónak – az adatközlő kitöltésével, vagy a biztosító által előírt egyéb módon – írásban bejelenteni. A biztosítási díj megál- lapítása a szerződő által megadott adatok alapján történik.

9.2. A szerződő a biztosítás első díját a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díjat pedig annak az időszaknak az első munkanapján köteles befizetni, amelyre a díj vonatkozik. Egyszeri díjat a szerző- dés létrejöttekor kell megfizetni.

9.3. Határozott időre szóló biztosítási szerződés esetén a biztosítási díj a szerződés létrejöttekor egy összegben esedékes.

9.4. A biztosítási díj részletekben történő megfizetéséről, illetve a díj- fizetési halasztásról a felek az előzőekben írtaktól eltérően is megállapodhatnak, a megállapodás csak írásban érvényes.

9.5. A biztosítási díjat kockázatarányosan határozza meg a biztosító. A biztosítási díj alapja a tárgyidőszaki biztosítási összeg. Egy évnél rövidebb időre kötött, határozott tartamú szerződés esetén a bizto- sítási díj: 1-3 hónapig 4 havi díj, a negyedik hónaptól minden megkezdett hónapra további 1 havi díj számítandó fel, 8 hónapon túli időre a teljes évi díjat kell felszámítani.

9.6. A biztosítási díjat, megfizetésének gyakoriságát, esedékességét és módját a biztosítási szerződés tartalmazza.

10. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei

10.1. Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított a biztosítási díjat az esedékességtől számított 60 napon belül nem egyenlíti ki, halasz- tást nem kapott, és a biztosító a díjat bírósági úton nem érvénye- síti, a biztosító a kockázatot az esedékességtől számított 60 napig viseli, ez alatt az idő alatt a biztosított (szerződő) az elmulasztott időszakos díjat pótolhatja. Ha ez nem történik meg, a biztosítás a felek minden külön intézkedése nélkül a 60. nap elteltével meg- szűnik. A szerződés megszűnését követően befizetett díj sem a szerződés újbóli hatálybalépését, sem új szerződés keletkezését nem eredményezi, azt a biztosító visszafizeti azzal, hogy a díj a biztosítót a szerződés megszűnéséig megilleti.

10.2. Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem

fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

11. Részleges díjfizetés

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtar- tamra marad fenn. A szerződés megszűnésének nem előfeltétele, hogy a biztosító írásban felhívja a szerződőt a befizetés kiegészíté- sére.

12. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén

12.1. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító a teljes biztosítási időszakra járó díj megfizetését köve- telheti. A biztosító a hátralékos díj iránti követelését a biztosítási szolgáltatás összegébe jogosult beszámítani.

12.2. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosí- tó a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

13. Területi hatály

A Különös Feltételek eltérő rendelkezése, vagy a felek ettől eltérő, kifejezett írásbeli megállapodása hiányában a biztosítási szerződés hatálya felelősségbiztosítás esetén Magyarország területére, illetve vagyonbiztosítás esetén a szerződésben rögzített kockázatviselési helyekre (telephelyekre) terjed ki.

14. A biztosított vagyontárgyak

A Különös Feltételek szerint biztosított vagyontárgyak, illetve vagyoncsoportok felsorolását a biztosítási szerződés tartalmazza.

15. A biztosítási összeg

15.1. A biztosítási összeget vagyontárgyanként, illetve vagyoncsoporton- ként a biztosított, illetve a szerződő határozza meg. A szerződés- ben tételesen felsorolt vagyontárgyak az egyes biztosítási összegek erejéig biztosítottak. A vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak a megjelölt biztosítási összeg erejéig biztosítottak azzal, hogy az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat kár esetén a biztosító úgy tekinti, mintha külön-külön lettek volna biztosítva.

15.2. A biztosítási összeg meghatározásának módját a Különös Feltételek tartalmazzák.

15.3. A biztosítási összeget a szerződés tartalmazza, az a biztosítási díj megállapításának alapja.

15.4. Az Épület-, valamint az Ingóságbiztosítási Különös Feltételek alapján biztosított vagyontárgyak biztosítási összege automatikusan értékkö- vető, rendszeresen indexálódik. Az értékkövetés az épület és az ingóság, valamint az üzemszünet biztosításra minden vagyoncsoport- ra és biztosítási elemre vonatozik. Az indexálás a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott árindex alapján vagyoncsoportonként történik. Az index mértéke a biztosítási évfordulót megelőző naptári évre vonatkoztatott éves, épületbiztosítás tekintetében az építőipari, ingóságbiztosítás tekintetében a fogyasztói árindex. Az értékkövetés- sel módosított biztosítási összeget a biztosítási összeg és a KSH- index szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. A biztosítás indexálására évente kerül sor a bizto- sítási évforduló napjával. A biztosítási összeg értékkövető módosítá- sáról, annak mértékéről és a díjváltozásról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

15.5. Az átlagos inflációtól eltérő értékváltozás vagy vagyonszaporulat esetén a biztosítási összeg módosítását a szerződő félnek kell kezdeményeznie.

15.6. Biztosítási évfordulóra a biztosító a biztosítási díjtételek kockázati vagy egyéb okból való megváltoztatását is kezdeményezheti. A biz- tosítási díjtétel változásáról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Ha a szerződő fél a díjemelési javaslatot nem fogadja el, a szerződést harminc napos felmondási idővel a biztosítási időszak végére írásban felmondhatja.

16. Alulbiztosítás, túlbiztosítás

16.1. Biztosítási szerződést lehet kötni valamely vagyontárgy valóságos értékére vagy várható értékére, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.

16.2. Ha a biztosított összeg a vagyontárgy – értékelési mód szerinti – értékénél kisebb, a biztosító – ellenkező megállapodás hiányában

– a kárt és a költségeket olyan arányban téríti meg, ahogy a bizto- sítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.

16.3. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékelési mód sze- rinti értékét, az ezt meghaladó részében a biztosítási szerződés semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani.

16.4. A biztosítottságot vagyontárgyanként, illetve vagyoncsoportonként külön-külön kell vizsgálni.

17. Többszörös biztosítás

17.1. A biztosított (szerződő) köteles bejelenteni, ha ugyanazon vagyon- tárgyra/kockázatra más biztosítóval is szerződést kötött.

17.2. Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biz- tosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy több- höz benyújtani.

17.3. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést tel- jesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.

17.4. A biztosítók az őket megillető megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegek- kel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irányában külön-külön felelnének.

18. A kárbejelentés és kárrendezés szabályai

18.1. A biztosított, illetve a szerződő köteles a kárt annak bekövetkezte-

kor haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított két mun- kanapon belül a biztosítónak bejelenteni.

18.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a biztosítottnak, illetve a szerződőnek vagy képviselőjének nevét;

b) a biztosítási szerződés megnevezését,

c) a káresemény leírását és időpontját,

d) a kár bekövetkeztének helyét,

e) a károsodott vagyontárgy részletes leírását,

f) a kár mértékét (a megállapított vagy becsült értéket),

g) a kárrendezéshez szükséges egyéb lényeges információkat.

18.3. Kár esetén a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének bizonyítása a biztosított kötelessége. E kötelezettséget egyebek közt úgy is teljesítheti, hogy a kár jelle- gétől függően a biztosítónak bemutatja a fentiek bizonyítására alkalmas iratokat, így különösen:

– a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult vagyontárgy tulajdonjogát, vagy magát a kárt, illetőleg annak mértékét bizo- nyító dokumentumokat;

– az árajánlatot, költségvetést, és az ezek alapján a biztosító által történt elfogadás után kiállított számlát, törött üveg helyreállí- tási számláját;

– a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést, költségvetést, terveket, nyilvántartásokat, leltáríveket, fuvarokmányokat;

– tűz- és robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítványt vagy hatósági igazolást;

– a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás. Betöréses lopás, rablás, illetve épületrongálás és vandalizmus ese- tén a biztosított rendőrségi feljelentést köteles tenni és ezt igazolni. Ha a bekövetkezett biztosítási esemény igazolásához szükséges, a biztosító kérheti a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő hatá- rozat; helyszíni jegyzőkönyv, vádemelés esetén pedig a vádemelési javaslat vagy a bírósági ítélet megküldését. Amennyiben a bekö- vetkezett biztosítási esemény jogalapja, illetve összegszerűsége más módon is igazolható, ezen utóbbi iratok csatolása a biztosítá- si szolgáltatás nyújtásának nem előfeltétele.

A biztosító szolgáltatását a kárbejelentéstől számított 30 napon belül teljesíti. Amennyiben a kárbejelentésen kívül a biztosítási esemény bekövetkezésére, illetve a kár összegére vonatkozóan, ezek bizonyítása céljából egyéb dokumentumok csatolása is szük- séges, úgy a biztosító az utolsó okirat beérkezését követő 30 napon belül köteles a megállapított kárösszeget megfizetni.

A biztosított hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító által megjelölt ügyvéd részére a szükséges meghatalmazást a biztosító kérésére megadja abból a célból, hogy a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról – annak fénymásolatban való megküldésével – a biztosított köteles a bizto- sítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesí- teni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben hivatalból hatósági eljárás indul, vagy a biztosított jogszabály vagy a Különös Feltételek rendelkezése alapján hatósági bejelentés megtételére köteles, a biztosított köteles arról a biztosítót az eljárás azonosító adatainak közlése mellett haladéktalanul értesíteni, és az annak során hozott határozatot a biztosító részére a kézhezvételt követő- en haladéktalanul megküldeni.

18.4. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotán a biztosított a biztosító kárfelvételi eljárásának megindu- lásáig, legkésőbb azonban a bejelentéstől számított 5. napig csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megenge- dettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak. A biztosított ezt követően is köteles a káresemény jogalapja és összegszerűsége megállapításá- hoz szükséges mértékben a károsodott vagyontárgyakat megőrizni, illetve a bekövetkezett kárt és a helyreállítást dokumentálni.

18.5. A biztosított köteles a jogalap és a kár összegszerű mértékének megállapításához szükséges valamennyi felvilágosítást a biztosító részére megadni, a szükséges iratokat átadni, a biztosító (képvise- lője) részére a szükséges meghatalmazásokat megadni, illetve lehetővé tenni a kárbejelentés, illetve a felvilágosítások, valamint az iratok tartalmának ellenőrzését.

18.6. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az előzőekben írt kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. Amennyiben a biztosított a fenti kötelezettségeit késedelmesen teljesíti, az ezzel összefüggés- ben felmerült többletigényekre a biztosítási fedezet nem terjed ki.

18.7. Amennyiben a felek a kár mértékének megállapítására vonatkozó- an megállapodni nem tudnak, a biztosított kérheti, hogy 3 tagból álló szakértői bizottság döntsön. A három szakértő közül egyet a biztosító, egyet a biztosított, míg a harmadikat a két szakértő közösen nevezi meg. A bizottság szótöbbséggel határoz. Az eljárás során a felek saját szakértőjük költségeit maguk viselik, a harma- dik szakértő költsége 50-50% arányban oszlik meg.

18.8. Az idegen vagyont ért károk kivizsgálását és összegszerű megálla- pítását a felek csak a károsult vagy megbízottjának bevonásával közösen végezhetik.

19. A biztosító szolgáltatása

19.1. A biztosító a megállapított szolgáltatást az igény jogalapjának, illetve a kár mértékének bizonyításához szükséges utolsó irat beér- kezésétől számított 30 napon belül nyújtja.

19.2. A biztosító szolgáltatásának részletes szabályait a Különös Feltételek tartalmazzák azzal, hogy – amennyiben a szerződés eltérő rendelke- zést nem tartalmaz – a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa káreseményenként a szerződő által vagyontárgyanként, illetve vagyoncsoportonként meghatározott biztosítási összeg. Ahol a szerződés, illetve a Különös Feltételek a biztosítási összegen belül, illetve azon felül limitet tartalmaznak, a limit a biztosító szol- gáltatásának felső határa káreseményenként, illetve évente.

20. Fedezetfeltöltés

20.1. A Ptk. szabályaitól eltérően, ahol a jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés limitet tartalmaz, a limit az ugyanazon bizto- sítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, a fedezet (limit) feltöltésére nincs lehetőség.

20.2. Egyebekben az adott biztosítási időszakra vonatkozó, a szerződő által meghatározott biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel nem csökken.

21. Mentesülés

21.1. Xxxxxxxx a biztosító fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizo- nyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondat- lan magatartással:

a) a szerződő fél vagy a biztosított,

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a vagyontárgy kezelésével megbízott alkal- mazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk, vagy

c) a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, mun- kavállalója vagy megbízottja okozta.

21.2. Súlyosan gondatlan a magatartás, illetve a mulasztás különösen:

a) ha ezt bíróság vagy más hatóság határozatával megállapította,

b) ha a kár az irányadó kármegelőzési, kárenyhítési, valamint tűz- és munkavédelmi, vagy egyéb foglalkozási, illetve egészségügyi vagy balesetvédelmi, illetve üzemelési, üzemeltetési előírások súlyos és/vagy folyamatos, illetve rendszeres megsértésével összefüggésben következett be,

c) ha a kár a biztosított, illetve a szerződő jogszabályban vagy egyéb kötelező rendelkezésben előírt hatósági engedély nélkül, illetve az abban írt feltételek hiányában, továbbá hatáskörének, feladatkörének, vagy az engedélyben írtak túllépésével végzett tevékenysége során okozta,

d) ha a biztosított jogszabályban vagy egyéb kötelező rendelkezésben megkívánt személyi, illetve tárgyi feltételek hiányában folytatta tevékenységét és ez a tény a kár bekövetkeztében közrehatott,

e) ha a kárt a biztosítottra irányadó foglalkozási szabályok súlyos megsértésével összefüggésben okozta,

f) ha a kárt a biztosított ittas, vagy bódító-, illetve kábítószer hatása alatt lévő állapotban okozta,

g) ha az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer a káresemény bekö- vetkezésének időpontjában nem volt üzembe helyezve, illetve a biztosítottnak felróható okból működésképtelen volt, és a kár ezzel okozati összefüggésben következett be,

h) ha ugyanazon vagy hasonló körülmények között ismételten bekövetkezett kár, és a biztosított a tudomására jutott korábbi káreseményt követően a kármegelőzés körében teendő kellő és általában elvárható intézkedéseket elmulasztotta,

i) a Különös Feltételekben, valamint a biztosítási szerződésben meghatározott esetekben.

21.3. Gazdasági társaság tagja(i) által a gazdasági társaságnak szándé- kosan vagy súlyosan gondatlanul okozott károk esetén a biztosító nem téríti meg a kárnak a kárt okozó tag(ok) tulajdoni hányada szerinti részét.

22. Kármegelőzés, kárenyhítés

22.1. A szerződő fél illetve a biztosított a vonatkozó jogszabályi, hatósági,

illetve egyéb előírások teljesítésén túlmenően is köteles a károk megelőzése, illetve enyhítése érdekében minden indokolt, ésszerű és gazdaságos intézkedést megtenni, valamint eleget tenni a bizto- sító által e körben esetlegesen kért, illetve előírt intézkedéseinek.

22.2. A biztosító jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések vég- rehajtását ellenőrizni.

22.3. A szerződő/biztosított a kár bekövetkezte esetén köteles a kár mértékének csökkentése érdekében szükséges, ésszerű intézkedé- seket haladéktalanul megtenni. A kárenyhítési költségek térítési szabályait a Különös Feltételek tartalmazzák.

22.4. A biztosító mentesülésére vonatkozó szabályokat a biztosított kár- megelőzési, kárenyhítési kötelezettségének megszegésére is alkal- mazni kell.

23. Önrész

A Különös Feltételek eltérő rendelkezése hiányában a biztosított a megállapított szolgáltatás összegéből a szerződésben százalékos mértékben, illetve összegszerűen meghatározott nagyságú önrészt maga visel. Az önrészt el nem érő károkat a biztosító nem téríti meg, az azt meghaladó károk esetén a megállapított szolgáltatás összegéből az önrészt levonja.

24. Változás-bejelentési kötelezettség

24.1. A biztosító kockázatviselése szempontjából lényeges, illetve a közlési kötelezettség körébe tartozó körülmények változását a szer- ződő fél illetve a biztosított haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül köteles a biztosítónak bejelenteni, különösen jogállásának megváltozását, ha vele szemben csőd-, felszámolási vagy végelszá- molási eljárás indult, ha azonos kockázati körre másik biztosítási szerződést kötött, vagyon-, illetve tűzvédelmi rendszerében, továb- bá tevékenységi körében változás állt be.

24.2. A változás-bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése eseté- ben a közlési kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályokat (3.1. pont) kell alkalmazni.

25. Kizárások

A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi károkra, illetve az azokkal összefüggésben felmerülő kárigényekre még abban az esetben sem, ha ezek bármelyikével összefüggésben biztosítási esemény következett is be:

a) hadüzenettől függetlenül háborúval, invázióval, külső hatalom cselekedeteivel, ellenségeskedéssel, polgárháborúval, harci vagy háborús cselekmények bármelyik fajtájával, továbbá kato- nai vagy polgári hatóságok rendelkezéseivel (birtokfosztás, elkobzás, rekvirálás, katonai célú igénybevétel) összefüggésben bekövetkezett károk,

b) forradalmi, ellenforradalmi cselekményekkel, felkeléssel, láza- dással, zavargással, zendüléssel, fosztogatással, szeparatista cselekménnyel, sztrájkkal (akár bejelentett, akár bejelentés nélküli), munkahelyi rendzavarással vagy elbocsátott munkások rendzavarásával, politikai szervezetek megmozdulásaival, továbbá ostrom- vagy rendkívüli állapottal, statáriummal össze- függésben bekövetkezett károk,

c) nukleáris reakcióval, maghasadással, robbanással, fúzióval, valamint radioaktív izotópok sugárzásával összefüggésben bekövetkezett károk, ionizáló vagy lézersugárzás által okozott károk, továbbá gyorsító-berendezések által okozott károk,

d) egyén vagy csoport által elkövetett terrorakciókkal (ideértve a biológiai, illetve a vegyi eszközökkel, illetve robbanóanyagokkal vagy -eszközökkel, rakétákkal, gránátokkal, bombákkal elköve- tett cselekményeket is) összefüggésben bekövetkezett károk, függetlenül attól, hogy az politikai, vallási, gazdasági vagy egyéb indíttatású, illetve a magán- vagy a köztulajdon ellen irányul,

e) mágneses, illetve elektromágneses sugárzással, hullámokkal, mezőkkel, illetve erőkkel, azok előállításával, elosztásával, továbbításával, fenntartásával vagy használatával összefüggés- ben bekövetkezett károk,

f) szoftverek, hardverek, egyéb informatikai eszközök, chipek, processzorok vagy integrált áramkörök, illetve más hasonló eszközök hibáival (ideértve a programozás hibáját is), meghibá- sodásaival, működésképtelenségével vagy működésének elég- telenségével összefüggésben bekövetkezett károk, ideértve az adatvesztést, az adatok megváltozását vagy szerkezeti módosu- lását, továbbá a hibás, illetve téves dátumfelismeréssel vagy a dátum-felismerési képesség hibájával, illetve hiányával össze- függésben bekövetkezett károkat is,

g) közvetett vagy közvetlen módon azbeszt miatt, azbeszttel vagy olyan anyaggal összefüggésben keletkezett, amely azbesztet tartalmazott, annak bármely formájában vagy bármilyen meny- nyiségében.

26. Megtérítési igény

26.1. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosí- tottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

26.2. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a kár- okozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.

26.3. A biztosított köteles minden általában elvárható módon támogatni a biztosítót a kárért felelős személlyel vagy szervezettel szembeni jogai megóvásában, illetve érvényesítésében. E kötelezettségének megszegése esetén a jelen feltételek kárenyhítésre vonatkozó ren- delkezései irányadóak.

27. Egyéb rendelkezések

27.1. A felek jelen feltételek alapján létrejövő szerződésekkel összefüg- gésben tett nyilatkozatai írásbeli alakhoz kötöttek.

27.2. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított által szolgáltatott adatok helyességét bármikor ellenőrizni vagy megbí- zottai útján ellenőriztetni.

28. Elévülés

A biztosítási szerződésekből eredő igények az esedékességtől szá- mított egy éven belül évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési időt a biztosítási esemény időpontjától kell számítani.

Ha jogszabály az igényérvényesítésre ennél rövidebb elévülési időt állapít meg, az elévülésre a jogszabály rendelkezései irányadóak.

29. Joghatóság, a szerződésre alkalmazandó jog

Jogvita esetén a magyar jog rendelkezései, elsősorban a Polgári Törvénykönyv, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) és a vonatkozó hatályos magyar jog- szabályok irányadóak. Az eljárások nyelve magyar.

30. Jogorvoslatok

30.1. A biztosító működésével vagy szolgáltatásának teljesítésével kap- csolatos panaszokat:

a) írásban vagy telefonon az alábbi elérhetőségeken lehet bejelenteni: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

(1461 Budapest Pf. 131.; tel. szám: (00 0) 000-0000)

b) személyesen az alábbi címen lehet megtenni: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.)

Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak – indokolás- sal ellátott álláspontjának megküldésével egyidejűleg – megküldi. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő 30 napon belül megküldi az ügyfélnek.

30.2. A biztosító felügyeleti szerve:

Magyar Nemzeti Bank

(1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0;

központi telefonszáma: (x00-0) 000-0000)

30.3. Jogok érvényesítésének egyéb fórumai

Amennyiben a szerződő illetve biztosított a biztosítóhoz benyújtott panaszára adott válasszal nem ért egyet, úgy a polgári perrendtar- tás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

31. A biztosító főbb adatai

Cégnév: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Székhely: H-1082 Budapest, Baross u. 1.

A biztosító a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegy- zésre.

Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

32. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

Az UNION-Business Class vagyonbiztosítási feltételek az alábbi pontokon lényegesen eltér a Polgári Törvénykönyv vonatkozó ren- delkezéseitől:

– A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezménye- ket alkalmazni kell arra az esetre is, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következ- ménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt (Általános Biztosítási Feltételek

6.4.3. pont).

– Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított a biztosítási díjat az esedékességtől számított 60 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást nem kapott, és a biztosító a díjat bírósági úton nem érvényesíti, a biztosító a kockázatot az esedékességtől számí- tott 60 napig viseli, ez alatt az idő alatt a biztosított (szerződő) az elmulasztott időszakos díjat pótolhatja. Ha ez nem történik meg, a biztosítás a felek minden külön intézkedése nélkül a

60. nap elteltével megszűnik (Általános Biztosítási Feltételek

10.1. pont).

– Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos idő- tartamra marad fenn. A szerződés megszűnésének nem előfelté- tele, hogy a biztosító írásban felhívja a szerződőt a befizetés kiegészítésére (Általános Biztosítási Feltételek 11. pont).

– Ahol a jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés limitet tartalmaz, a limit az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, a fedezet (limit) feltöltésére nincs lehetőség. (Általános Biztosítási Feltételek 20.1. pont).

– Egyebekben az adott biztosítási időszakra vonatkozó, a szerző- dő által meghatározott biztosítási összeg az ugyanazon biztosí- tási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifize- tett összeggel nem csökken (Általános Biztosítási Feltételek

20.2. pont).

– A biztosítási szerződésekből eredő igények az esedékességtől számított egy éven belül évülnek el (Általános Biztosítási Feltételek 28. pont).

33. Adatkezelés és biztosítási titok

33.1. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó

–, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményei- re, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

33.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a

33.3. pontban meghatározott célokból, az egészségügyi és a hoz- zájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

33.3. A biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, ame- lyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásá- val, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megíté- léséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet.

33.4. A 33.3. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatke- zelést a biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végez- het. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

33.5. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha tör- vény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármi- lyen módon hozzájutottak.

33.6. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha:

a) a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgál- tatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatko- zóan írásban felmentést ad,

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

33.7. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szak- értővel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kiren- delt szakértővel,

e) az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűj- tésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együtt- biztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilván- tartó szervvel,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szüksé- ges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrende- zési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, ameny- nyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balese- tével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a bal- esetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekin- tetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli bizto- sító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogsza- bállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetí- tővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kár- esetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)-j), n), s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok faj- táját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)-m) és p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok faj- táját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

33.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóha- tóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásá- ról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüg- gő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhek- kel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.

33.9. A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszerve- zetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtok- lásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terror- cselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztá- sával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel vissza- éléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

33.10.A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

33.11.A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

33.12.Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügye- leti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet eseté- ben a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

33.13.A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha:

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének telje- sítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmo- sás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megaka- dályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

33.14.Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattováb- bítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattováb- bításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba törté- nő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonat- kozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

33.15.Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét:

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodás- ban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a Bit. Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

00.00.Xx adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

33.17.A biztosító az ügyfelet nem tájékoztathatja a nyomozó hatóság és ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálat, valamint a külön törvény- ben meghatározott feltételek esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szerv részére történő adattovábbításról.

33.18.A biztosító a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

33.19.A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

33.20.A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfele- ivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelke- zésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

33.21.A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

00.00.Xx elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

33.23.A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében

– a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezett- ségének teljesítése során a szolgáltatás jogszabályoknak és szerző- désnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcso- latos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordul- hat más biztosítóhoz. A megkeresésre a jogszabályoknak megfele- lő megkeresés szerinti adatokat a megkeresett biztosító a megke- resésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köte- les átadni a biztosítónak. A megkeresés és annak alapján az adat- átadás az alábbi adatokra vonatkozhat:

a) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. számú mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatosan: (i) a

Hatályos: 2015. január 1-től

szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatai; (ii) a biztosítandó vagy a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egész- ségi állapotára vonatkozó adatok; (iii) az (i) pontban meghatá- rozott személyt érintő korábbi – élet-,baleset- és egészségbiz- tosítási szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatok; (iv) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat fel- méréséhez szükséges adatok; és (v) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jog- alapjának vizsgálatához szükséges adatok.

b) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 14.,

15., 16., 17., 18., és 19. pontjában meghatározott ágazatok- hoz tartozó szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsola- tosan: (i) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatai; (ii) a biztosítandó vagy biz- tosított követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szük- séges adatok; (iii) a (ii) pontban meghatározott követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre vonatkozó adatok; (iv) a megkeresett biztosítónál meg- kötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok; és (v) a megkeresett biztosító- nál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatok.

c) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 10., 11., 12., és 13. pontjá-

ban meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésé- vel vagy teljesítésével kapcsolatban a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén: i) a b.) pontban meghatározott adatok; ii) a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsére- lem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egész- ségi állapotára vonatkozó adatok; és iii) a károsodott vagyontár- gyat vagy a személyi sérülés miatt kárigényt, vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatok.

A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok

megsértésének. A megkereső biztosító a megkeresés eredménye- ként tudomására jutott adatokat a jogszabályban meghatározott időpontig kezelheti. A biztosító a fentiek szerinti megkeresésről (ha történt), az abban szereplő adatokról, továbbá a megkeresés teljesítéséről az érintett ügyfelet évente legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon tájékoztatja.

00.00.Xx Infotv. értelmében a jogszabályban meghatározott esetekben az érintett tiltakozhat személyes adatainak kezelése ellen. A biztosí- tó, mint adatkezelő köteles a bejelentéseket a törvény előírása szerint kivizsgálni és a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Az érintett jogainak megsértése esetén az adatkezelővel szemben bírósághoz fordulhat. A biztosító, mint adatkezelő köteles megtéríteni az érin- tett igazolt kárát is, amennyiben azt jogellenes adatkezeléssel, vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével okozta.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál beje- lentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.

A biztosító adatkezelési nyilvántartási száma: NAIH-57651/2012.

34. Biztosításközvetítőre vonatkozó rendelkezések

A biztosításközvetítő nem jogosult az ügyféltől biztosítási díjat átvenni, továbbá nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Xx.xx.: U52201/5

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Épületbiztosítás

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) a jelen Különös Feltételek alapján arra vállal kötelezettséget, hogy díjfize- tés ellenében megtéríti a jelen feltételekben meghatározott – kívülről ha- tó, véletlen, váratlan, balesetszerűen bekövetkező – biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott dologi károkat. A biztosító kockázatviselése a szerződés mellékletét képező adatközlőben meghatáro- zott kockázatviselési helyen/helyeken (telephelyeken) lévő biztosítási ösz- szeggel megjelölt épületekre, építményekre és költségekre terjed ki.

1. Biztosított és nem biztosítható vagyontárgyak

1.1. Jelen feltételek értelmében épületnek, építménynek minősül:

1.1.1.Épületek:

Minden olyan létesítmény, amely a talajhoz szilárdan kötődik, hosszabb ideig tartó emberi benntartózkodásra alkalmas, térbeli el- határolással védelmet nyújt külső behatásokkal szemben, és bizo- nyos időtállósággal rendelkezik. Épületnek minősülnek az épület- hez szerkezetileg szilárdan hozzáépített előtetők, összekötő hidak, rámpák, felvonóaknák és hasonló építmények, amelyek az épület részét képezik, kivitelezésük az épület építési módjának megfelelő.

1.1.2.Építmények:

Az épület, építmény funkciójához és fenntartásához szükséges szi- lárdan rögzített tartozékok épületnek, illetve építménynek minő- sülnek. Ilyenek pl.: villámhárító berendezések, beépített bútorok, szilárdan lerakott padló- és falburkolatok, épülethez szilárdan hoz- záépített lépcsők, elektromechanikusan működtetett kapuk (kerí- téseken a sorompók is) működtető- és/vagy fűtőelemeikkel együtt, redőnyök, rolók, személyfelvonók, mozgólépcsők; vízvezetékek és szerelvények, szemételtávolítást szolgáló berendezések.

1.1.3.Kiterjed a biztosítás az épület funkciójához, fenntartásához szük- séges olyan létesítményre, amelyek nem minősülnek épületnek, az épülettel azonos telephelyen találhatók, szilárdan rögzítettek, és kivitelezésük szakszerűen történt (pl. silók, bunkerek, víz- és más tárolók, szabadon álló kémények, aknák, kerítés, antennák, nap- energia-berendezések a biztosítási összegen belül, a szerződésben meghatározott limit mértékéig).

1.2. Nem biztosítható épületek, építmények:

a) nem szilárd falazatú épületek, lakókocsik, sátrak, fóliasátrak, üvegházak, ponyvacsarnokok, felvonulási épületek, pavilonok, konténerek;

b) földbe vájt, kikövezetlen falú építmények.

2. Általános kizárások

A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbiakra:

a) kivitelezési és tervezési hibákból keletkező károk;

b) használatot nem befolyásoló értékcsökkenés formájában kelet- kező károk;

c) penészedés, fertőzés, korhadás, gombásodás formájában kelet- kező károk;

d) üzemszünetből fakadó gazdasági hátrányt eredményező károk;

e) büntető jellegű költségek (kötbér, bírság, késedelmi kamat stb.);

f) természetes elfáradás, elhasználódás formájában keletkező károk;

g) karbantartás elmulasztásából, továbbá az össze- és szétszere- lés, karbantartás, javítás, felújítás, átépítés, próbaüzem alatt, vagy által bekövetkező károk;

h) lopási károk;

i) a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tarta- lék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghi- úsulása miatt bekövetkezett károk;

j) a biztonsági határt meghaladó próbanyomás során bekövetke- zett károk;

k) szándékos túlterhelés következményei;

l) az üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüg- gésben bekövetkező károk.

3. Biztosítási események ALAP kockázati csomag

3.1. Tűz

Tűz biztosítási esemény alatt az az anyagi változással együtt járó energia átalakulási folyamat értendő, melynek során gyulladási hő- mérséklet lép fel, és terjedőképesen hőenergia szabadul fel, és a tűz a biztosított vagyontárgyakban maradandó anyagösszetétel

vagy halmazállapot változást okoz.

Nem tekintendők tűzbiztosítási eseményeknek, ha:

a) az égés során gyulladási hőmérséklet nem lépett fel (lassú égés);

b) a tűzkárok azáltal keletkeznek a biztosított vagyontárgyakban, hogy azokat megmunkálás vagy egyéb célból hasznos tűznek, hőhatásnak, szárításnak vagy füstnek vetik alá; mindez azon vagyontárgyakra is vonatkozik, melyekben vagy melyeken ke- resztül hasznos tüzet vagy hőt állítanak elő, közvetítenek vagy vezetnek tovább;

c) a kár elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelések- ben az elektromos áram hőhatására keletkezik (pl. antenna, napenergia-berendezés);

d) a kár tűz nélküli füst, illetve koromszennyeződés hatására ke- letkezik;

e) a kár vegyi folyamatok oxidációs, illetve maró hatására keletkezik.

3.2. Villámcsapás

Olyan légköri, nagyfeszültségű villamos kisülés, amely gyújtó, ége- tő, romboló erőhatásával közvetlenül károsítja a biztosított vagyon- tárgyakat.

Nem tekintendő villámcsapás biztosítási eseménynek, ha:

a) a villámvédelmi rendszer hiánya miatt, vagy magában a villám- védelmi rendszerben keletkezik a kár;

b) a villámcsapás okozta kár elektromos berendezésekben kelet- kezik, a villám által indukált elektromos túlfeszültség hatására.

3.3. Robbanás

Két elválasztott térben létrejövő nyomáskülönbségnek az elválasz- tó elem szilárdsági tulajdonságát hirtelen megváltoztató explóziós vagy implóziós hatása, amely energia felszabadulással és akuszti- kai jelenséggel jár, és a biztosított vagyontárgyakban maradandó alakváltozást okoz, ideértve a hirtelen vákuum hatására keletkezett összeroppanásos károkat is.

Nem tekintendő robbanás biztosítási eseménynek, ha:

a) a kár tudatos, tervszerű robbantás folytán keletkezik;

b) normál üzemi nyomáson vagy annak túllépése miatt következik be a robbanás a biztosított vagyontárgyban (pl. kazán, gumiab- roncs stb.);

c) tárolók, csővezetékek tartalmának fagyása miatt keletkezik a kár;

d) készülékek, műszerek, berendezések, üveg, kvarc, kerámia (égetett termékek) határoló elemmel elválasztott terei között állt elő a robbanás deformációs hatása;

e) a kár hasadó anyagok robbanásából származik;

f) a kár légi járművek hangrobbanása miatt keletkezik.

3.4. Légi járművek lezuhanása

Személyzettel ellátott, irányított légi járművek, valamint azok al- katrészeinek és rakományainak lezuhanása által a biztosított va- gyontárgyakban okozott károk.

3.5. Vihar

Vihar biztosítási esemény alatt értendő az a minimum 15 m/sec sebességet elérő természetes légmozgás, széllökés, légörvény nyo- mó, illetve szívó hatása, amely a biztosított vagyontárgyakban ma- radandó károsodást vagy rongálást, illetve helyváltoztatást okoz. Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületek vihar által megrongált

– nyílászáróján;

– az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített tetőfedésén ke- resztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz okoz a bizto- sított vagyontárgyakban.

Viharkárok esetén az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése a mértékadó.

A biztosított köteles a biztosított vagyontárgyak megfelelő állagá- ról gondoskodni, különösen a tetők karbantartásáról.

Nem tekinti vihar biztosítási eseménynek a biztosító, ha:

a) a kár építmények szerkezetileg beépített üvegezésében keletkezik;

b) a kár üvegfalú építményekben (hideg- és melegágy, üvegház), valamint az ezekben tárolt vagyontárgyakban keletkezik;

c) a kár nem szilárd falazatú és tetőszerkezetű, illetve fedésű építményekben, fészerekben, valamint nyitott oldalfalú épüle- tekben keletkezik, beleértve a befejezetlen állományba tartozó létesítményeket is;

d) a kár ideiglenes fedésekben, állványzatokban, illetve ezek alatt tárolt vagyontárgyakban keletkezik;

e) a vihar az épület külső festésében, vakolásában, burkolatában okoz kárt;

f) a vihar épületen belüli légáramlás formájában fejti ki hatását (huzat);

g) a kárt esővíznek, jégverésnek, hónak vagy valamely szennyező- désnek a nyitott ablakon vagy más nyíláson történő behatolása idézte elő, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar következtében ke- letkeztek.

3.6. Felhőszakadás

Felhőszakadás biztosítási esemény alatt értendő az a rövid idő alatt, nagy mennyiségű – 0,5 mm/perc intenzitást meghaladó – légköri csapadékhullás a biztosított telephelyen, melynek hatásá- ra a szakszerűen kialakított vízelvezető rendszer elégtelenné válik, és a talajszinten felgyülemlő csapadék elöntéssel károsítja a bizto- sított vagyontárgyakat.

A biztosító nem tekinti felhőszakadás biztosítási eseménynek, ha:

a) az Országos Meteorológiai Szolgálat nem igazolja az adott he- lyen a felhőszakadás tényét;

b) a kár az épületek külső vakolatában, festésében, burkolatában keletkezik;

c) a kár elöntés nélkül, átnedvesedés vagy felázás miatt keletkezik a biztosított vagyontárgyakban.

3.7. Jégverés

Jégverés biztosítási esemény az, ha a biztosított épületek, építmé- nyek tetőszerkezeteire a légköri csapadék közvetlen módon, jég- szemek formájában törő, zúzó, deformációs hatást fejt ki.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületek vihar által megrongált – az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített – tetőfedésén keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz okoz a biztosított vagyontárgyakban.

A biztosítás nem terjed ki:

a) olyan károkra, melyek ideiglenes fedésű, vagy műanyag fóliás fedésű létesítményekben, vagy hideg-, illetve melegágyakban keletkeztek;

b) hófogó szerkezetekben, eső- és csapadékvíz csatornákban ke- letkezett károkra;

c) azokra a károkra, amelyeket a jégverésnek a nyitott ablakon, vagy más nyíláson történő behatolása idézett elő, kivéve, ha ezek a nyílások a jégverés következtében keletkeztek;

d) azoknak a tárgyaknak a károsodására, amelyeket az épületek külső oldalára erősítettek (pl. névtábla), továbbá elektromos légvezetékekre, állványzatokkal és oszlopokkal, teljes felsze- reltségükkel és elkerítésükkel együtt;

e) az épületek külső vakolatában, festésében, burkolatában kelet- kezett károkra.

3.8. Hónyomás

Hónyomás kockázat keretében megtéríti a biztosító a biztosított tu- lajdonát képező épületekben, építményekben és az azokban elhe- lyezett ingóságokban hónyomás (hóterhelés) által okozott károkat. Nem terjed ki a biztosítás olyan károkra, amelyek:

a) ideiglenes fedésű, vagy műanyag fóliás fedésű létesítmények- ben, vagy hideg-, illetve melegágyakban keletkeztek;

b) a tetőszerkezet karbantartásának elmulasztásával okozati ösz- szefüggésben következtek be;

c) kizárólag csak az esővíz levezető csatornákban és hófogószer- kezetekben keletkeznek.

3.9. Földrengés

Földrengés a föld belső energiáinak felszabadulása által okozott talajmozgás, ha a károsodás mértéke eléri a Mercalli-Sieberg ská- la 5. fokozatát, amely a biztosított vagyontárgyakban maradandó alakváltozást okoz.

Nem tekinthető biztosítási eseménynek, ha a kár összefüggésbe hozható bányászati tevékenységgel, illetve a kár emberi beavatko- zás következtében keletkezik.

Nem téríti meg a biztosító a talaj megszilárdításának, illetve ere- deti állapotára történő helyreállításának költségeit.

3.10. Vezetékes vízkár

Vezetékes vízkár biztosítási eseménynek minősül az épületszerkeze- ten belül elhelyezett ivó- és szennyvíz vezetékek, épületen belüli csa- padékelvezetők, melegvíz ellátó, valamint központi fűtési rendszerek, klíma és hűtési vezetékek, továbbá ezek tartályainak, berendezései- nek, szerelvényeinek törése, repedése miatt kiáramló víz által a biz- tosított vagyontárgyakban okozott kár, feltéve, hogy a vezetéktörés az épületet ellátó vezetékszakaszon a mérőhelyig következik be.

Megtéríti a biztosító a technológiailag indokolt csőszakasz cseréjé- nek költségét legfeljebb a szerződésben megjelölt limit mértékéig. A biztosítás nem terjed ki:

a) a szakszerűtlenül kiépített vezetékek törése, repedése, vala- mint a visszaáramló hatás (szűk keresztmetszet) által okozott vízkárokra;

b) ha a vízkár penészesedés, gombásodás, illetve tisztítható szennyezés formájában következik be;

c) ha a vízkár a tűzoltó vezetékek, berendezések meghibásodása miatt keletkezik;

d) vízgőz, medence- vagy tisztítóvíz, valamint sprinklerek nyitott fúvókájából eredő víz által okozott károkra;

e) a nem használt épületekben a víztelenítés elmulasztásából ere- dő károkra; ugyanez vonatkozik a leállított berendezésekre és gépekre is;

f) a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hűtőházak, valamint állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekben levő csővezetékek, szerelvények meghibásodása folytán keletkezett károkra;

g) a törött vezetékek, hibás szerelvények szakszerűtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben előálló károkra;

h) az elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett károkra;

i) a dugulásból eredő károkra;

j) az épületen kívüli víznyomó csövek törése, repedése miatt ke- letkezett károkra;

k) a telekhatáron kívüli víznyomó csövek törése repedése miatt keletkezett károkra;

l) az elfolyt víz értékére;

m) a kapcsolódó berendezésekben, szerelvényekben keletkezett károkra.

3.11. Ismeretlen jármű ütközése

Ismeretlen jármű ütközése biztosítási esemény a közúton közleke- dő ismeretlen jármű beleütközése a biztosított épületbe, vagy an- nak kerítésébe, azokban maradandó károsodást okozva. A biztosí- tó a választott kockázati csomagtól függő limit erejéig térít.

A biztosítás nem terjed ki az alábbi károkra:

a) a járművek károsodására és a kárt szenvedett vagyontárgy el- használódásából adódó károkra;

b) a károsult épített kerítésen, épületen belül elhelyezett biztosí- tott vagyontárgyak káraira.

TELJES kockázati csomag

TELJES kockázati csomag választása esetén kiterjed a biztosítás az ALAP kockázati csomagban foglaltakon túl az alábbi kockázatokra, a szerződés- ben megjelölt limit erejéig:

3.12. Árvíz

Természetes és mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók kiáradá- sa árvíz ellen védett területre, továbbá az árvízvédelmi töltések mellett magas vízállás következtében fellépő fakadóvizek (buzgá- rok) megjelenése. A biztosítási védelem a biztosítás kezdetétől számított 30. naptól érvényes.

Nem tekinti biztosítási eseménynek azt a kárt a biztosító, amely:

a) a víz befogadására, felfogására, elvezetésére szolgáló védelmi rendszerben, műtárgyban keletkezik;

b) halastavakban és ezek élővilágában keletkezik;

c) hullámtérben vagy vízelöntés ellen nem védett árterületen el- helyezett, telepített biztosított vagyontárgyakban keletkezik;

d) a talajban – annak összetételében – szerves vagy szervetlen jel- legű károsodás keletkezik;

e) elöntés nélkül átázási, átnedvesedési vagy felázási kárt okoz a biztosított vagyontárgyban.

3.13. Földmozgás

Földmozgás biztosítási eseménynek tekinti a biztosító a földcsu- szamlást, az ismeretlen üreg beomlását, valamint a föld- és kőom- lást, melynek következtében a biztosított vagyontárgyakban kár ke- letkezik. A biztosítási védelem a biztosítás kezdetétől számított

30. naptól érvényes.

Földcsuszamlás biztosítási esemény, ha a talaj fizikai vagy szilárd- sági tulajdonságainak megváltozása következtében (hegy vagy domboldal) a talajréteg elmozdul.

Ismeretlen üreg beomlása biztosítási esemény, ha az építési, illet- ve üzemeltetési engedélyben nem szereplő, vagy a hatóság által fel nem tárt üreg beomlik, a természetes egyensúlyi állapot a talajban külső erő hatására megszűnik, és hirtelen bekövetkező talajelmoz- dulás, omlás történik.

Föld- és kőomlás biztosítási esemény, ha a talaj fizikai vagy szi- lárdsági tulajdonságainak megváltozása következtében kő, szikla, föld leomlás, lezúdulás során bekövetkezik a talajelmozdulás, ami a biztosított vagyontárgyakban maradandó alakváltozást okoz.

Nem tekinti biztosítási eseménynek a biztosító, ha a földmozgás bi- zonyíthatóan emberi beavatkozás, földmunka, föld, kavics, kő, illet- ve homokkitermelés miatt keletkezett, illetve ismert üreg omlik be, vagy a kár bányászati tevékenységgel hozható összefüggésbe.

Nem téríti meg a biztosító:

a) a talaj stabilizálásának, lecsúszott, leomlott, föld- vagy kőtör- melék visszaállításának, az ismeretlen üregek feltárásának, megszüntetésének, valamint az új földvédőművek tervezésé- nek, építésének költségeit;

b) az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedésével, talaj

süllyedésével, zsugorodásával, duzzadásával okozati összefüg- gésben keletkező károkat;

c) a rosszul megválasztott alapozási tervekkel, munkákkal okozati összefüggésben álló károkat.

3.14. Vezetékes vízkár

Megtéríti a biztosító az épületszerkezeten kívül elhelyezett víznyo- mó vezetékek, melegvíz ellátó, valamint központi fűtési rendsze- rek, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, szerelvényeinek törése, repedése miatt kiáramló víz által a biztosított vagyontár- gyakban okozott károkat, feltéve, hogy a vezetéktörés az épületet ellátó vezetékszakaszon a mérőhelyig következik be.

Megtéríti a biztosító a mért szakaszon, de a telken kívüli víznyomó vezetékek törése, repedése miatt a kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

Biztosítási összegen belül megtéríti a biztosító a kárelhárítás során felmerült kapcsolódó berendezések és szerelvények szükségszerű pótlási költségeit.

Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen túl, a szerződésben megjelölt limit erejéig az elfolyt víz értékét is.

3.15. Technológiai csőtörés

Megtéríti a biztosító a vezetékes vízkár biztosítási összegén belül a savak, lúgok, sóoldatok, folyékony szénhidrogének, tűzoltóveze- tékek és egyéb technológiai csővezetékek, berendezések törése, repedése miatt váratlan, szabályozatlan anyagkiáramlásból eredő károkat a biztosított vagyontárgyakban.

Nem tekintendő biztosítási eseménynek, amennyiben:

a) a kár szennyezéses jellegű, és a tevékenységet nem befolyásolja;

b) a kár magában az elfolyt anyagban vagy meghibásodott veze- tékben, berendezésben keletkezik.

3.16. Villámcsapás másodlagos hatása által okozott károk

Azok a károk, amelyek a villámcsapás indukciós hatása, illetve en- nek következtében fellépő feszültségingadozás miatt következtek be az elektromos berendezésekben, felszerelésekben, amennyiben a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 m-es körzetében volt.

A biztosító a kárt a biztosítási összegen belül, a szerződésben megjelölt limit erejéig téríti meg.

3.17. Xxxx és hő által okozott károk

Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül azokat a károkat, amelyeket a biztosított vagyontárgyakban a biztosított tulajdoná- ban lévő tüzelő, fűtő, főző vagy szárító berendezésekből hirtelen erővel kiáramló füst- és hő, valamint égés nélküli gyulladás okoz. Nem téríti meg a biztosító:

a) azokat a károkat, melyek magában a hőt, füstöt kibocsátó va- gyontárgyban keletkeztek;

b) a használati értéket nem csökkentő, esztétikai károkat;

c) azokat a károkat, amelyek a rendeltetésszerűen hőnek, füstnek kitett vagyontárgyakban keletkeztek.

3.18. Elektromos tűz

Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül az elektromos gépben, berendezésben vagy felszerelésben az áram hőhatására keletkezett tűzkárokat. A biztosított köteles gondoskodni az elekt- romos gépek, berendezések és felszerelések szakszerű üzemelte- téséről; ennek bizonyított hiánya esetén a biztosító a kárigényt el- utasíthatja.

Nem tekintendő biztosítási eseménynek, ha az elektromos gépek- ben, berendezésekben, felszerelésekben a természetes elhaszná- lódásból vagy az előírt védelem hibájából, kiiktatásából, áthidalá- sából adódóan keletkezik a tűzkár.

EXTRA kockázati csomag

EXTRA kockázati csomag választása esetén kiterjed a biztosítás az ALAP és TELJES kockázati csomagban foglaltakon túl az alábbi kockázatokra, a szerződésben megjelölt limit erejéig:

3.19. Vezetékes vízkár

Megtéríti a biztosító az épületen belüli szennyvízelvezető vezeté- kek dugulása miatt bekövetkezett, a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

Nem téríti meg a biztosító:

a) a szakszerűtlenül kiépített vezetékek, valamint a visszaáramló hatás (szűk keresztmetszet) által bekövetkezett károkat;

b) penészesedés, gombásodás, illetve tisztítható szennyezés for- májában keletkezett károkat;

c) a nem használt épületekben a víztelenítés elmulasztásából ere- dő károkat, ugyanez vonatkozik a leállított berendezésekre és gépekre is;

d) a törött vezetékek, hibás szerelvények szakszerűtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben előálló károkat;

e) az elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett károkat;

f) a telekhatáron kívüli szennyvízelvezető csövekben keletkezett károkat.

Megtéríti a biztosító az épületen kívüli szennyvízelvezető csövek törése, repedése miatt a biztosított vagyontárgyakban bekövetke- zett károkat is, ha a kár az ingatlan területén belül következett be. A biztosítás nem terjed ki:

a) szakszerűtlenül kiépített vezetékek törése, repedése, valamint a visszaáramló hatás (szűk keresztmetszet) által okozott víz- károkra;

b) ha a vízkár penészesedés, gombásodás, illetve tisztítható szennyezés formájában következik be;

c) vízgőz, medence- vagy tisztítóvíz, valamint sprinklerek nyitott fúvókájából eredő víz által okozott károkra;

d) a törött vezetékek, hibás szerelvények szakszerűtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben előálló károkra;

e) az elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett ká- rokra;

f) a telekhatáron kívüli bevezető csövek törése, repedése miatt keletkezett károkra.

4. Biztosítási összeg

4.1. A biztosítási összeget a biztosított (szerződő) határozza meg telep- helyenként.

4.2. A biztosítási összeg meghatározása utánpótlási értéken (új érték) történik, kivéve a 40%-nál nagyobb mértékben avult épületeket, építményeket és tárgyi eszközöket, valamint az idegen tulajdonú vagyontárgyakat, amelyek utánpótlási értéken érvényesen nem biz- tosíthatók, e vagyontárgyak kárai avult értéken kerülnek térítésre a jelen feltételek rendelkezései szerint.

4.3. A szerződésben rögzíteni kell az értékelés módját.

4.4. A biztosítási összeget az áfa-visszatérítés függvényében kell meg- határozni.

4.5. A biztosítási összegek biztosítási időszakon belüli módosítását, ha vagyonnövekedés következik be, a biztosított írásban kezdemé- nyezheti, és közös megegyezéssel a szerződés módosítható. A mó- dosítás hatálybalépésére az UNION-Business Class Vagyonbiztosí- tás Általános Feltételeit kell alkalmazni.

5. Alulbiztosítás

5.1. A biztosítási összeg meghatározását követően csak azok a vagyon- tárgyak vonhatók össze, melyek egy vagyoncsoportba tartoznak.

5.2. Az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Feltételei- nek alulbiztosításra vonatkozó pontjától eltérően a biztosító elte- kint az alulbiztosítás következményeinek alkalmazásától, amennyi- ben annak mértéke nem haladja meg a szerződésben meghatáro- zottakat.

6. Biztosítási szolgáltatás

6.1. A szerződés biztosítási összegének erejéig évente a következő szol- gáltatást nyújtja a biztosító a meghatározott biztosítási események bekövetkezésekor:

6.1.1.Teljes kár (totál kár) esetén – ha a biztosított vagyontárgy megsem- misült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítás műszaki- lag nem lehetséges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt – az alábbiak szerint térít a biztosító:

– utánpótlási értéken biztosított vagyontárgyak esetén a biztosító a káreset időpontjában, Magyarországon alkalmazott újraépíté- si áron téríti meg a kárt, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig;

– avult értéken biztosított vagyontárgyak esetén a káreset idő- pontjában történő újraépítési, újra beszerzési ár az avulás levo- násával, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig.

6.1.2.Részleges kár esetén – legfeljebb a biztosítási összeg erejéig – az alábbiak szerint térít a biztosító:

– utánpótlási értéken biztosított vagontárgyak esetén a károsult vagyontárgynak az eredeti állapot helyreállítását szolgáló teljes javítási költségét téríti meg a biztosító;

– tényleges értéken biztosított vagyontárgyak esetén javítással, il- letve a károsodott részek pótlásával helyreállítható károknál az eredeti állapot helyreállítását, pótlását szolgáló költség kerül megtérítésre, de a helyreállítás során keletkezett értékemelke- dés levonásra kerül;

– műérték vagyontárgyak károsodása esetén a tényleges restaurá- lási költség kerül kifizetésre az előzetesen a biztosítónak bemu- tatott, általa jóváhagyott restaurálási ajánlat alapján.

6.2. A biztosító szolgáltatása minden esetben a biztosított áfa jogosult- ságának függvényében történik, az általános forgalmi adóra vonat- kozó törvénynek megfelelően. Amennyiben a biztosított:

– áfa-visszatérítésre jogosult: áfa nélkül;

– áfa-visszatérítésre nem jogosult: áfával növelt áron térít a biz- tosító.

6.3. Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül a kár kapcsán fel-

merülő alábbi költségeket a szerződésben megjelölt limit erejéig:

– a biztosítottat igazoltan terhelő mentési, oltási költségeket;

– a biztosítással fedezett károk súlyosbodásának vagy hatásának enyhítését szolgáló igazolt költségeket;

– a bontási, romeltakarítási és ezekkel kapcsolatosan igazolt szállítási költségeket;

– Teljes és Extra kockázati csomag esetén a tervezési költségeket is.

6.4. A biztosítási összegen felül megtéríti a biztosító a kár kapcsán fel- merülő alábbi költségeket:

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos indokolt hivatali eljárások és dokumentumok költségei;

– a radioaktív szennyeződés mellékköltségei (szállítási, lebontási és izolációs költségek, a veszélyes anyagok – beleértve a radio- aktív anyagokkal szennyezett föld – kezelési többletköltségei);

– szakértői díjak

a szerződésben megjelölt limit erejéig.

6.5. Nem téríti meg a biztosító:

a) az expressz és speciális szállítás költségeit;

b) a légi úton történő szállítás költségeit;

c) a túlóra költségeket (túlórára eső bérpótlékot és annak költsé- geit);

d) a szerződésben meghatározott önrész értékét;

e) a kár miatt beálló termeléskiesés költségeit;

f) a biztosított kárenyhítési kötelezettségének elmulasztásából adódó kárigényeket.

6.6. A károsodott vagontárgyak ideiglenes helyreállítását csak olyan mértékben téríti a biztosító, amilyen mértékben az a végleges hely- reállítás részét képezi.

6.7. A biztosító az értékesíthető és hasznosítható maradványok értékét a kártérítés összegéből levonja, ha az meghaladja a megállapított kár 10%-át.

7. Egyéb rendelkezések

A jelen biztosítási szerződésre vonatkozóan alkalmazásra kerülnek az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Feltételeinek rendelkezései.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

2013. szeptember Xx.xx.: U52202/2

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Ingóságbiztosítás

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosí- tó) a jelen Különös Feltételek alapján arra vállal kötelezettséget, hogy díj- fizetés ellenében megtéríti a jelen feltételben meghatározott – kívülről ható, véletlen, váratlan, balesetszerűen bekövetkező – biztosítási esemé- nyek által a biztosított vagyontárgyakban okozott dologi károkat. A bizto- sítási fedezet a szerződés mellékletét képező adatközlőben meghatáro- zott kockázatviselési helyeken (telephelyeken) a biztosított összeggel megjelölt vagyontárgyakra és költségekre terjed ki.

1. Biztosított és nem biztosítható vagyontárgyak

1.1. Ipari és kereskedelmi üzemi gépek, berendezések

Jelen feltételek értelmében ipari és kereskedelmi üzemi berende- zésnek minősülnek azok a nem az épület funkciót, hanem az üze- melést, illetve az alkalmazott technológiát szolgáló berendezések, amelyek az üzemi ingatlanon találhatók, függetlenül attól, hogy az épületben vagy a szabadban vannak. Ilyenek például: az energia termelésére, átalakítására, tárolására és felhasználására szolgáló gépek, berendezések, irodatechnikai berendezések, gépek a gép- alapzatokkal, és tartozékokkal együtt, szerszámok, kisgépek, anyag és áru szállítására szolgáló gépek, berendezések, önjáró munkagépek, targoncák, bútorok.

Nem biztosítható vagyontárgyak:

a) hatósági engedéllyel rendelkező (rendszámmal ellátott) gépjár- művek;

b) automaták és azok tartalma (külön megállapodással sem bizto- síthatók a pénzváltó, nyerő- és játékautomaták);

c) vízi és légi járművek.

1.2. Készletek

Nyersanyagok, alap- és segédanyagok, félkész és késztermékek, valamint mindenfajta beépítésre kerülő készen vásárolt kereske- delmi áru, göngyölegek, reklámanyagok, csomagolóeszközök.

Nem biztosítható vagyontárgyak

a) vérkészítmények;

b) lábon álló növényi kultúrák;

c) élő állatok.

1.3. Értékkészletek

Értékkészletnek minősül a készpénz, valuta, értékpapírok, a forga- lomban ilyen minőségben használt okmányok, mint pl. részvények, kötvények, befektetési, kárpótlási és egyéb értékjegyek, betétköny- vek, hitellevelek, értékcikkek (pl. jegyek, kuponok, telefonkár- tyák), arany, platina, drágakövek, igazgyöngyök, illetve ezek fel- használásával készült tárgyak, ékszerek, érmegyűjtemények.

A biztosítás tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, földrengés, vízcsőtörés kockázatokra vonatkozik. Betöréses lopás és rablás kockázatra csak abban az esetben terjed ki, ha a biztosítást betöréses lopás és rablás kockázatra is megkötötték.

Nem biztosítható vagyontárgyak a szerződő/biztosított munkaválla- lók, valamint az alkalmazottak alábbi vagyontárgyai: értéktárgyak, készpénz, okiratok, szellemi alkotások és – a jelen szabályzat kife- jezett eltérő rendelkezése hiányában – tervek.

1.4. Külön megállapodással biztosítható vagyontárgyak:

Külön megállapodással kiterjeszthető a biztosítás

a) a bérelt épületen saját beruházásként elhelyezett antennákra és napenergia-berendezésekre tűz, robbanás, villámcsapás, lé- gi jármű lezuhanása, vihar, jégverés, hónyomás és földrengés- kockázatokra;

b) az üzemben foglalkoztatottak használati tárgyaira;

c) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett automaták tartalma a szerződésben megjelölt limit mértékéig.

1.5. Szabadban tárolt vagyontárgyak

Szabadban tárolt vagyontárgynak minősülnek azok a vagyontár- gyak, amelyek a szabadban, vagy az időjárási védelem céljából al- kalmazott ideiglenes fedéssel ellátott építményben, vagy olyan építményben tárolnak, amelynek legalább egy oldala nyitott.

A biztosító kockázatviselése csak azon szabadban tárolt vagyontár- gyak meghatározott biztosítási összege 20%-a erejéig terjed, ame- lyek tekintetében a tárolási rendelkezések, vagy a rendeltetéssze- rű használat, illetve tárolás a szabadban történő elhelyezésre – szabályozva annak módját – lehetőséget ad.

1.6. Idegen tulajdonban lévő vagyontárgyak

Jelen feltételek alapján biztosítható idegen tulajdonban lévő va- gyontárgyak a szerződő/biztosított által üzemeltetett bérelt gépek, berendezések, bizományba, eladásra, javításra átvett készletek.

2. Általános kizárások

A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbiakra:

a) kivitelezési és tervezési hibákból keletkező károk;

b) használatot nem befolyásoló értékcsökkenés formájában kelet- kező károk;

c) penészedés, fertőzés, korhadás, gombásodás formájában kelet- kező károk;

d) üzemszünetből fakadó gazdasági hátrányt eredményező károk;

e) büntető jellegű költségek (kötbér, bírság, késedelmi kamat stb.);

f) természetes elfáradás, elhasználódás formájában keletkező károk;

g) karbantartás elmulasztásából, továbbá az össze- és szétszere- lés, karbantartás, javítás, felújítás, átépítés, próbaüzem alatt vagy által bekövetkező károk;

h) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinek és azok tar- talma;

i) áremelkedés, technikai korszerűsítés többletköltségei;

j) lopási károk;

k) a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tarta- lék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghi- úsulása miatt bekövetkezett károk;

l) a biztonsági határt meghaladó próbanyomás során bekövetke- zett károk;

m) szándékos túlterhelés következményei;

n) az üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüg- gésben bekövetkező károk;

o) környezetszennyezéssel okozott károk;

p) az építési-, szerelési tevékenységgel összefüggésbe hozható károk.

3. Biztosítási események ALAP kockázati csomag

3.1. Tűz

Tűz biztosítási esemény alatt az az anyagi változással együtt járó energia átalakulási folyamat értendő, melynek során gyulladási hő- mérséklet lép fel és terjedő képesen hőenergia szabadul fel, és a tűz a biztosított vagyontárgyakban maradandó anyagösszetétel vagy halmazállapot változást okoz.

Nem tekintendők tűzbiztosítási eseményeknek, ha:

a) az égés során gyulladási hőmérséklet nem lépett fel (lassú égés);

b) a tűzkárok azáltal keletkeznek a biztosított vagyontárgyakban, hogy azokat megmunkálás vagy egyéb célból hasznos tűznek, hőhatásnak vetik alá; mindez azon vagyontárgyakra is vonatko- zik, melyekben vagy melyeken keresztül hasznos tüzet vagy hőt állítanak elő, közvetítenek vagy vezetnek tovább;

c) a kár elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelések- ben az elektromos áram hőhatására keletkezik (pl. antenna, napenergia-berendezés);

d) a kár tűz nélküli füst, illetve koromszennyeződés hatására ke- letkezik;

e) a kár vegyi folyamatok oxidációs, illetve maró hatására keletkezik;

f) a tűzkár öngyulladt anyagokban keletkezik;

g) a tűzkár a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kirakatokban, illetve azok tartalmában keletkezik.

3.2. Robbanás

Robbanás két elválasztott térben létrejövő nyomáskülönbségnek az elválasztó elem szilárdsági tulajdonságát hirtelen megváltoztató explóziós vagy implóziós hatása, amely energia felszabadulással és akusztikai jelenséggel jár, és a biztosított vagyontárgyakban mara- dandó alak változást okoz, ideértve a hirtelen vákuum hatására ke- letkezett összeroppanásos károkat is.

Nem minősül robbanás biztosítási eseménynek, ha a kár:

a) tudatos, tervszerű robbantás folytán keletkezik;

b) normál üzemi nyomáson, vagy annak túllépése miatt következik be a robbanás a biztosított vagyontárgyban (kazán, gumiabroncs stb.);

c) tárolók, csővezetékek tartalmának fagyása miatt keletkezik;

d) készülékek, műszerek, berendezések, üveg, kvarc, kerámia (égetett termékek) határoló elemmel elválasztott terei között állt elő a robbanás deformációs hatása;

e) hasadó anyagok robbanásából származik;

f) légi járművek hangrobbanása miatt keletkezik;

g) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kira- katokban, illetve azok tartalmában keletkezik.

3.3. Villámcsapás

Olyan légköri, nagyfeszültségű villamos kisülés, amely gyújtó, ége- tő, romboló erőhatásával közvetlenül károsítja a biztosított vagyon- tárgyakat.

Nem minősül villámcsapás biztosítási eseménynek, ha a kár:

a) a villámvédelmi rendszer hiánya miatt vagy magában a villám- védelmi rendszerben keletkezik;

b) elektromos berendezésekben keletkezik a villám által indukált elektromos túlfeszültség hatására;

c) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kira- katokban, illetve azok tartalmában keletkezik.

3.4. Légi járművek lezuhanása

Személyzettel ellátott, irányított légi járművek, valamint azok al- katrészeinek és rakományainak lezuhanása által a biztosított va- gyontárgyakban okozott károk.

3.5. Vihar

Vihar biztosítási esemény alatt értendő az a minimum 15 m/sec sebességet elérő természetes légmozgás, széllökés, légörvény nyo- mó, illetve szívó hatása, amely a biztosított vagyontárgyakban ma- radandó károsodást vagy rongálást, illetve helyváltoztatást okoz. Viharkárok esetén az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése a mértékadó.

A biztosított köteles a biztosított vagyontárgyak megfelelő állagá- ról gondoskodni, különösen a tetők karbantartásáról.

A szélviharral együtt járó csapadék által okozott károk csak az épü- letekben elhelyezett vagyontárgyakra vonatkoznak, amennyiben a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten, kiszakított nyílászá- rón, illetve vihar okozta falazati résen keresztül károsít.

Nem tekinti vihar biztosítási eseménynek a biztosító, ha:

a) a kár légi, vízi, valamint egyéb közlekedési járműben keletkezik;

b) a kár építmények szerkezetileg beépített üvegezésében keletkezik;

c) a kár üvegfalú építményekben (hideg- és melegágy, üvegház), valamint az ezekben tárolt vagyontárgyakban keletkezik;

d) a kár nyitott oldalfalú épületekben tárolt vagyontárgyakban ke- letkezik, beleértve a befejezetlen állományba tartozó létesítmé- nyeket is;

e) a kár ideiglenes fedésekben, állványzatokban, illetve ezek alatt tárolt vagyontárgyakban keletkezik;

f) a vihar épületen belüli légáramlás formájában fejti ki hatását (huzat);

g) a kárt esővíznek, jégverésnek, hónak, vagy valamely szennyező- désnek a nyitott ablakon, vagy más nyíláson történő behatolá- sa idézte elő, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar következtében keletkeztek;

h) a kár talajszint alatti padozatú helyiségben keletkezik azokban a biztosított vagyontárgyakban, melyeket a padlószint felett ke- vesebb, mint 12 cm-re tároltak;

i) a vihar szabadban tárolt vagyontárgyakban okoz kárt, kivéve, ha a tárolási rendelkezések, vagy a rendeltetésszerű használat a szabadban történő elhelyezésre – szabályozva annak módját – lehetőséget ad;

j) a kár állatok vihar hatására történő összeszaladása, meghűlése, vagy a vihar által előidézett vízbefulladásos elhullása folytán keletkezik;

k) a kár áremelkedés, technikai korszerűsítés többletköltségei mi- att keletkezik;

l) a kár napvédő, esővédő tetőkben keletkezik;

m) a kár a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, ki- rakatokban, illetve azok tartalmában keletkezik.

3.6. Felhőszakadás

Felhőszakadás biztosítási esemény alatt értendő az a rövid idő alatt, nagy mennyiségű, 0,5 mm/perc intenzitású légköri csapa- dékhullás a biztosított telephelyen, melynek hatására a szakszerű- en kialakított vízelvezető rendszer elégtelenné válik, és a talajszin- ten felgyülemlő csapadék elöntéssel károsítja a biztosított épüle- tek pincéjében, illetve földszintjén elhelyezett biztosított vagyon- tárgyakat.

A biztosító nem tekinti felhőszakadás biztosítási eseménynek, ha:

a) az Országos Meteorológiai Szolgálat nem igazolja az adott he- lyen a felhőszakadás tényét;

b) a kár az épületek külső vakolatában, festésében, burkolatában keletkezik;

c) a kár állatokban, lábon álló növényi kultúrákban keletkezik;

d) a kár olyan padlószint alatti padozatú helyiségben tárolt biztosí- tott vagyontárgyakban keletkezik, melyeket életszerűen ott tárol- ni nem szabad (festmény, műalkotás, okirat, kézirat, könyv stb.);

e) a kár elöntés nélkül, átnedvesedés vagy felázás miatt keletke- zik a biztosított vagyontárgyakban;

f) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kira- katokban, illetve azok tartalmában keletkezik;

g) a kár talajszint alatti padozatú helyiségben keletkezik azokban

a biztosított vagyontárgyakban, melyeket a padlószint felett ke- vesebb, mint 12 cm-re tároltak;

h) a kár napvédő, esővédő tetőkben keletkezik.

3.7. Jégverés

Jégverés biztosítási esemény, ha a biztosított épületek, építmé- nyek tetőszerkezeteire a légköri csapadék közvetlen módon, jég- szemek formájában törő, zúzó, deformációs hatást fejt ki.

A biztosítás nem terjed ki:

a) azokra a károkra, amelyeket a jégverésnek a nyitott ablakon vagy más nyíláson történő behatolása idézett elő, kivéve, ha ezek a nyílások a jégverés következtében keletkeztek;

b) azoknak a tárgyaknak a károsodására, amelyeket az épület kül- ső oldalára erősítettek (pl. névtáblák, fénycsöves berendezé- sek, előtetők, külső napellenzők, napvédő, esővédő, antenna és azok szerelvényei), továbbá elektromos légvezetékekre, állvány- zatokkal és oszlopokkal, teljes felszereltségükkel és elkeríté- sükkel együtt;

c) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kira- katokban, illetve azok tartalmában keletkezett károkra.

3.8. Hónyomás

Hónyomás kockázat keretében megtéríti a biztosító a biztosított tulajdonát képező, vagy a biztosítási szerződésben idegen tulajdo- nú árukészletként feladott vagyontárgyakban hónyomás (hóter- helés) által okozott károkat. Nem terjed ki a biztosítás kizárólag csak az esővíz levezető csatornákban és hófogószerkezetekben ke- letkezett károkra. Nem tekinthetők hónyomás kárnak az olyan károk, amelyek a tetőszerkezet karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben következtek be.

Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár

a) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kira- katokban, illetve azok tartalmában keletkezik;

b) napvédő, esővédő tetőkben keletkezik.

3.9. Földrengés

Földrengés a föld belső energiáinak felszabadulása által okozott talajmozgás, ha a károsodás mértéke eléri a Mercalli-Sieberg ská- la 5. fokozatát, amely a biztosított vagyontárgyakban maradandó alakváltozást okoz.

Nem tekinthető biztosítási eseménynek, ha a kár összefüggésbe hozható bányászati tevékenységgel, illetve a kár emberi beavatko- zás következtében keletkezik.

Nem téríti meg a biztosító:

a) a talaj megszilárdításának, illetve eredeti állapotára történő helyreállításának költségeit;

b) ha a kár a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kirakatokban, illetve azok tartalmában keletkezik;

c) a kár napvédő, esővédő tetőkben keletkezik.

3.10. Vezetékes vízkár

Vezetékes vízkár biztosítási eseménynek minősül az épületszerke- zeten belül elhelyezett ivó- és szennyvíz vezetékek, épületen belü- li csapadékelvezetők, melegvíz ellátó, valamint központi fűtési rendszerek, klíma és hűtési vezetékek, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, szerelvényeinek törése, repedése miatt kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár, feltéve, hogy a vezetéktörés az épületet ellátó vezetékszakaszon a mérőhelyig kö- vetkezik be.

A biztosítás nem terjed ki:

a) szakszerűtlenül kiépített vezetékek törése, repedése, valamint a visszaáramló hatás (szűk keresztmetszet) által okozott vízkár- okra, ideértve az ezen épületekben található tárgyakat is;

b) ha a vízkár penészesedés, gombásodás, illetve tisztítható szennyezés formájában következik be;

c) ha a vízkár a tűzoltó vezetékek, berendezések meghibásodása miatt keletkezik;

d) vízgőz, medence- vagy tisztítóvíz, valamint sprinklerek nyitott fúvókájából eredő víz által okozott károkra;

e) a nem használt épületekben a víztelenítés elmulasztásából ere- dő károkra, ugyanez vonatkozik a leállított berendezésekre és gépekre is;

f) a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hűtőházak, valamint állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekben levő csővezetékek, szerelvények meghibásodása folytán keletkezett károkra;

g) a törött vezetékek, hibás szerelvények szakszerűtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben előálló károkra;

h) az elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett károkra;

i) a dugulásból eredő károkra;

j) épületen kívüli csővezetékek törése, repedése miatt keletkezett károkra;

k) áremelkedés, technikai korszerűsítés többletköltségeire;

l) az elfolyt víz értékére;

m) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kira- katokban, illetve azok tartalmában keletkezett károkra;

n) a kár talajszint alatti padozatú helyiségben keletkezik azokban a biztosított vagyontárgyakban, melyeket a padlószint felett ke- vesebb, mint 12 cm-re tároltak.

3.11. Technológiai csőtörés

Savak, lúgok, sóoldatok, folyékony szénhidrogének, tűzoltóvezeté- kek és egyéb technológiai csővezetékek, berendezések törése, re- pedése miatt váratlan, szabályozatlan anyagkiáramlásból eredő ká- rosodás a biztosított vagyontárgyakban.

Nem tekintendő biztosítási eseménynek, amennyiben:

a) a kár szennyezéses jellegű és a tevékenységet nem befolyásolja; b a kár magában az elfolyt anyagban vagy meghibásodott veze-

tékben, berendezésben keletkezik;

c) a kár talajszint alatti padozatú helyiségben keletkezik azokban a biztosított vagyontárgyakban, melyeket a padlószint felett ke- vesebb, mint 12 cm-re tároltak.

3.12. Ismeretlen jármű ütközése

Ismeretlen jármű ütközése biztosítási esemény a közúton közleke- dő ismeretlen jármű beleütközése a biztosított által saját beruhá- zásban létesített, szilárdan beépített kerítésében, abban maradan- dó károsodást okozva. A biztosító a választott kockázati csomagtól függő limit alapján térít.

A biztosítás nem terjed ki az alábbi károkra:

a) a járművek károsodására és a kárt szenvedett vagyontárgy el- használódásából adódó károkra;

b) a károsult épített kerítésen, épületen belül elhelyezett biztosí- tott vagyontárgyak káraira.

3.13. Egyéb kiegészítő fedezetek

Kiterjed a biztosítás a szerződésben megjelölt limit erejéig:

– a biztosított által saját beruházásban létesített kerítésében, va- lamint a saját beruházás keretében az épületen kívül, ahhoz szilárdan rögzített napvédő vagy esővédő tetőkben keletkezett tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása által oko- zott károkra;

– füstölőkamrák, szárító és más melegítő berendezések tartalmá- ban keletkezett tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuha- nása által okozott károkra;

– a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett értékesítő automa- ták tartalmában keletkezett tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, földrengés által okozott károkra;

– munkavállalók vagyontárgyaiban (kivéve: értéktárgyak és gép- járművek) keletkezett tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, földren- gés, valamint betöréses lopás által okozott károkra.

– Megtéríti a biztosító a betöréses lopás és rablás károkat is, a szerződésben megjelölt limit erejéig, amennyiben betöréses lo- pásra is megkötötték a biztosítást.

TELJES kockázati csomag

TELJES kockázati csomag választása esetén kiterjed a biztosítás az ALAP kockázati csomagban foglaltakon túl az alábbi kockázatokra, a szerződés- ben megjelölt limit erejéig:

3.14. Árvíz

Természetes és mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók kiáradá- sa árvíz ellen védett területre, továbbá az árvízvédelmi töltések mellett magas vízállás következtében fellépő fakadóvizek (buzgá- rok) megjelenése. A biztosítási védelem a biztosítás kezdetétől számított 30. naptól érvényes.

Nem tekinti biztosítási eseménynek azt a kárt a biztosító, amely:

a) a víz befogadására, felfogására, elvezetésére szolgáló védelmi rendszerben, műtárgyban keletkezik;

b) halastavakban és ezek élővilágában keletkezik;

c) hullámtérben vagy vízelöntés ellen nem védett árterületen el- helyezett, telepített biztosított vagyontárgyakban keletkezik;

d) lábon álló növényi kultúrákban keletkezik;

e) a talajban – annak összetételében – szerves vagy szervetlen jel- legű károsodás keletkezik;

f) elöntés nélkül átázási, átnedvesedési vagy felázási kárt okoz a biztosított vagyontárgyban;

g) a talajszint alatti padozatú helyiségben a biztosított vagyontár- gyakban történt elöntéses károsodás, ha azokat nem a padló- szint felett legalább12 cm magasságban tárolták;

h) olyan padlószint alatti padozatú helyiségben tárolt biztosított vagyontárgyakban keletkezik, melyeket életszerűen (túl a szab- ványon és a szakszerűségen) ott tárolni nem szabad (festmény, gyűjtemény, műalkotás, okirat, okmány, kézirat stb.).

3.15. Földmozgás

Földmozgás biztosítási eseménynek tekinti a biztosító a földcsu- szamlást, az ismeretlen üreg beomlását, valamint a föld- és kőom-

lást, melynek következtében a biztosított vagyontárgyakban kár ke- letkezik. A biztosítási védelem a biztosítás kezdetétől számított

30. naptól érvényes.

Földcsuszamlás biztosítási esemény, ha a talaj fizikai vagy szilárd- sági tulajdonságainak megváltozása következtében (hegy vagy domboldal) a talajréteg elmozdul.

Ismeretlen üreg beomlása biztosítási esemény, ha az építési, illet- ve üzemeltetési engedélyben nem szereplő, vagy a hatóság által fel nem tárt üreg beomlik, a természetes egyensúlyi állapot a talajban külső erő hatására megszűnik, és hirtelen bekövetkező talajelmoz- dulás, omlás történik.

Föld- és kőomlás biztosítási esemény, ha a talaj fizikai vagy szi- lárdsági tulajdonságainak megváltozása következtében kő, szikla, föld leomlás, lezúdulás során bekövetkezik a talajelmozdulás, ami a biztosított vagyontárgyakban maradandó alakváltozást okoz.

Nem tekinti biztosítási eseménynek a biztosító, ha a földmozgás bi- zonyíthatóan emberi beavatkozás, földmunka, föld, kavics, kő, illet- ve homokkitermelés miatt keletkezett, illetve ismert üreg omlik be, vagy a kár bányászati tevékenységgel hozható összefüggésbe.

Nem téríti meg a biztosító a talaj stabilizálásának, lecsúszott, le- omlott, föld-, vagy kőtörmelék visszaállításának, az ismeretlen üre- gek feltárásának, megszüntetésének, valamint az új földvédőmű- vek tervezésének, építésének költségeit.

Nem téríti meg a biztosító az épületek, építmények alatti feltölté- sek ülepedésével, talaj süllyedésével, zsugorodásával, duzzadásá- val okozati összefüggésben keletkező károkat, továbbá a rosszul megválasztott alapozási tervekkel, munkákkal okozati összefüggés- ben álló károkat.

3.16. Villámcsapás közvetett hatása által okozott károk

Azok a károk, amelyek a villámcsapás indukciós hatása, illetve en- nek következtében fellépő feszültségingadozás miatt következtek be az elektromos berendezésekben, felszerelésekben, amennyiben a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 m-es körzetében volt.

A biztosítás a szerződésben feltüntetett limit mértékéig terjed, a biztosítási összegen belül.

3.17. Vezetékes vízkár

Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül az épületszerke- zeten kívül elhelyezett víznyomó vezetékek, melegvíz ellátó, vala- mint központi fűtési rendszerek, továbbá ezek tartályainak, beren- dezéseinek, szerelvényeinek törése, repedése miatt kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat, feltéve, hogy a vezetéktörés az épületet ellátó vezetékszakaszon a mérőhelyig következik be.

Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen felül, a szerződésben megjelölt limit erejéig az alapfedezetből kizárt elfolyt víz értékét, amennyiben az más biztosítás alapján nem térül.

3.18. Xxxx és hő által okozott károk

A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosított va- gyontárgyakban a biztosított tulajdonában lévő tüzelő, fűtő, főző vagy szárító berendezésekből hirtelen erővel kiáramló füst és hő, valamint égés nélküli gyulladás okoz.

Nem téríti meg a biztosító:

a) azokat a károkat, melyek magában a hőt, füstöt kibocsátó va- gyontárgyban keletkeztek;

b) használati értéket nem csökkentő esztétikai károkat;

c) illetve azokat a károkat, amelyek a rendeltetésszerűen hőnek, füstnek kitett vagyontárgyakban keletkeztek.

3.19. Elektromos tűz

Elektromos áram okozta tűz elektromos gépekben biztosítási ese- ménynek tekintendő, ha az elektromos gépben, berendezésben vagy felszerelésben az áram hőhatására tűz keletkezik. A biztosí- tott köteles gondoskodni az elektromos gépek, berendezések és felszerelések szakszerű üzemeltetéséről, ennek bizonyított hiánya esetén a biztosító a kárigényt elutasíthatja.

Nem tekintendő biztosítási eseménynek, ha az elektromos gépek- ben, berendezésekben, felszerelésekben a természetes elhaszná- lódásból, vagy az előírt védelem hibájából, kiiktatásából, áthidalá- sából adódóan keletkezik a tűzkár.

3.20. Egyéb kiegészítő fedezetek

Kiterjed a biztosítás a szerződésben megjelölt limit erejéig:

– a biztosított által saját beruházásban létesített kerítésében, va- lamint a saját beruházás keretében az épületen kívül, ahhoz szilárdan rögzített napvédő vagy esővédő tetőkben keletkezett vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, földrengés által oko- zott károkra;

– megtéríti a biztosító a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett értékesítő automaták tartalmában keletkezett betöréses lopás és rablás károkat is, a szerződésben megjelölt limit erejéig, amennyiben betöréses lopásra is megkötötték a biztosítást;

– a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kirakatok-

ban és azok tartalmában keletkezett tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, földrengés károkra. Megtéríti a biztosító a betöréses lopás és rab- lás károkat is a szerződésben megjelölt limit erejéig, amennyiben betöréses lopásra is megkötötték a biztosítást.

EXTRA kockázati csomag

EXTRA kockázati csomag választása esetén kiterjed a biztosítás az ALAP és a TELJES kockázati csomagban foglaltakon túl az alábbi kockázatok- ra, a szerződésben megjelölt limit erejéig:

3.21. Vezetékes vízkár

Megtéríti a biztosító a szennyvízelvezető vezetékek dugulása miatt bekövetkezett, a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat. Nem téríti meg a biztosító:

a) a szakszerűtlenül kiépített vezetékek, valamint a visszaáramló hatás (szűk keresztmetszet) által bekövetkezett károkat;

b) penészesedés, gombásodás, illetve tisztítható szennyezés for- májában keletkezett károkat;

c) a nem használt épületekben a víztelenítés elmulasztásából ere- dő károkat; ugyanez vonatkozik a leállított berendezésekre és gépekre is;

d) a törött vezetékek, hibás szerelvények szakszerűtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben előálló károkat;

e) az elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett károkat;

f) a telekhatáron kívüli szennyvízelvezető csövek törése, repedése miatt keletkezett károkat.

Megtéríti a biztosító az épületen kívüli szennyvízelvezető csövek törése, repedése miatt a biztosított vagyontárgyakban bekövetke- zett károkat is, ha a kár az ingatlan területén belül következett be. A biztosítás nem terjed ki:

a) szakszerűtlenül kiépített vezetékek törése, repedése, valamint a visszaáramló hatás (szűk keresztmetszet) által okozott vízkárokra;

b) kárra, ha az penészesedés, gombásodás, illetve tisztítható szennyezés formájában következik be;

c) a törött vezetékek, hibás szerelvények szakszerűtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben előálló károkra;

d) az elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett ká- rokra.

3.22. Kiállítás- és vásárbiztosítás

Megtéríti a biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett ká- rokat az EU tagállamokban, Andorra, Izland, Liechtenstein, Mona- co, Norvégia, San Marino, Svájc és a Vatikán területén kiállításo- kon történt tűz, robbanás, villámcsapás, vihar, felhőszakadás, jég- verés, hónyomás, földrengés károkat a szerződésben megjelölt li- mit mértékéig, amennyiben azok más biztosítás alapján nem térül- nek. Megtéríti a biztosító a betöréses lopás és rablás károkat is a szerződésben megjelölt limit erejéig, amennyiben betöréses lopás- ra is megkötötték a biztosítást.

A szerződő/biztosított köteles írásban bejelenteni minden – az alább megjelölt helyeken – kiállításon és vásáron való részvételét a biztosító felé. Ennek elmulasztása a kártérítésből való kizárást vonja maga után.

3.23. Idegen tulajdonú telephelyen elhelyezett vagyontárgyak

A biztosítási összegen belül a biztosítási szerződésben meghatáro- zott limit erejéig a biztosítási fedezet kiterjed a tűz, robbanás, vil- lámcsapás, személyzettel ellátott, irányított légi járművek, vala- mint azok alkatrészeinek és rakományainak lezuhanása, vihar, fel- hőszakadás, jégverés, hónyomás, vezetékes vízkár, valamint betö- réses lopás és rablás biztosítási eseményekre. Megtéríti a biztosí- tó a betöréses lopás és rablás károkat is a szerződésben megjelölt limit erejéig, amennyiben betöréses lopásra is megkötötték a biz- tosítást.

A biztosítási fedezet kiterjed továbbá az ingóságbiztosításban biz- tosított, ipari és kereskedelmi üzemi gépnek, illetve berendezés- nek minősülő, a biztosított saját tulajdonában lévő azon, nem sza- badban tárolt vagyontárgyaira, amelyeket a biztosított ideiglene- sen, Magyarország területén lévő, idegen tulajdonú telephelyen helyezett el, amennyiben a vagyontárgy elhelyezése és használata a rendeltetésszerű követelményeknek megfelel.

A biztosítási tartam egy biztosítási időszakon belül egy alkalom- mal, megszakítás nélkül történő elhelyezés esetén és maximum három hónap időtartamra áll fenn.

A vagyontárgyak elhelyezése tekintetében a kockázati körülmények a biztosítási feltételekben, illetve a szerződésben meghatározott védelmi feltételek megegyeznek a biztosított saját tulajdonú telep- helyén történő elhelyezésére vonatkozó védelmi feltételekkel.

Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az egyéb biztosítási szerző- dés alapján megtérül.

Nem téríti meg azokat a károkat a biztosító, amelyek

– kiállítások, bemutatók, vásárok területén elhelyezett;

– építkezési területeken elhelyezett;

– bérlet címén átadott;

– lízing címén átadott;

– kipróbálás céljából átadott vagyontárgyakban következtek be.

A szerződő/biztosított köteles írásban bejelenteni a vagyontárgyak kihelyezését. A bejelentés elmulasztása a kártérítésből való kizá- rást vonja maga után.

3.24. Árukban és készletekben keletkezett károk Magyarország határain belüli szállítás során

Megtéríti a biztosító a biztosított veszélyére belföldről, belföldi rendeltetési helyre történő szállítás tartama alatt a biztosított va- gyontárgyakban az alábbi események miatt bekövetkezett károkat:

– tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása, vihar, fel- hőszakadás, jégverés, hónyomás, földrengés, valamint a szállí- tó gépjárművet ért baleset.

Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a szállítmányban bekö- vetkező károkra az alábbi esetekben:

a) a biztosított vagyontárgyak elvesztése;

b) gépjármű feltörésével okozott, lopásból eredő károk;

c) rablással okozott károk.

A jelen biztosítás csak egyedi azonosító jellel ellátott gépjárműve- ken szállított vagyontárgyakra terjed ki.

A kockázatviselés tartama

A biztosító kockázatviselése akkor kezdődik, amikor a szállítmány fuvarozás céljából a járműbe berakásra került, és akkor fejeződik be, amikor a szállítmány a rendeltetési helyre megérkezik (átadás, átvétel helye).

A biztosító kockázatviselése évi korlátlan számú útra érvényes. Biztosított vagyontárgyak

A biztosított kötvényen feltüntetett tevékenységéhez szükséges, a szerződésben (ajánlatban, kötvényben) feltüntetett saját tulajdo- nát képező vagyontárgyak, illetve javításra, tisztításra, megőrzésre, tárolásra bizonylattal átvett idegen vagyontárgyak.

Szállítmánybiztosítás keretében nem biztosított vagyontárgyak:

a) a biztosított által bérfuvarozásra átvett idegen vagyontárgyak;

b) készpénz, értékpapír, nemesfém, ékszer, drága-, féldrágakő, 100 E Ft-nál nagyobb értékű, páncélszekrényben elhelyezhető vagyontárgyak;

c) műérték, műérték jellegű vagyontárgyak. A biztosítási fedezet nem terjed ki:

a) feladáskor már sérült rakományra;

b) a szállítás közben keletkezett károkra, ha a szállítóeszköz a biz- tosított szállítmány fuvarozására alkalmatlan volt, vagy azt túl- terhelték;

c) sértetlen külső burkolaton belüli tartalomhiányra;

d) nem biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett károkra;

e) amennyiben a kár a csomagolás hiányosságából ered, vagy en- nek következménye;

f) a be- és kirakodás, vagy az elhelyezés hibája (pl. tárolás, rögzí- tés) miatt bekövetkezett károkra;

g) a szállítmány más szállítmánnyal való összerakásából eredő ká- rokra, ha az a biztosított (szerződő) tudtával, de a biztosító tud- ta nélkül történik;

h) férgek, rágcsálók, rovarok vagy az áru rejtett hibái által kelet- kezett károkra;

i) egyéb okból bekövetkező, a szállítmány belső tulajdonságaiból (pl. penészesedés, porlás, apadás, erjedés, befülledés, öngyul- ladás, súlyveszteség) eredő károkra.

A biztosító nem téríti meg a kárt, ha azt a biztosított fuvarozói mi- nőségében a megbízónak vagy a címzettnek okozott kár címén megtéríteni köteles.

4. Ingóságbiztosításhoz köthető kiegészítő biztosítás

Betöréses lopás és rablás

Az Alap, a Teljes és az Extra csomag biztosításhoz köthető kiegé- szítő biztosítás, amely kiterjed a betöréses lopás és rablás károkra az alábbiak szerint.

Betöréses lopás biztosítási esemény, amikor a lezárt helyiségbe a tettes dolog elleni erőszakkal behatolt, és onnan a biztosított va- gyontárgyat eltulajdonította.

Az erőszakos behatolás, illetve az eltulajdonítás egyidejűsége fel- tétele a biztosítási esemény megvalósulásának.

Betöréses lopásnak minősül továbbá, ha a lezárt helyiség ajtaját hamis kulcs használatával nyitotta ki, és onnan a biztosított va- gyontárgyat eltulajdonította.

Rablás biztosítási esemény:

– ha a tettes a telephelyen a biztosított vagyontárgyak jogtalan el- tulajdonítása végett erőszakot, élet- vagy testi épség ellen köz- vetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a biztosítottat vagy alkal-

mazottját erőszakkal öntudatlan vagy védekezésre képtelen ál- lapotba helyezi;

– ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyege- tést alkalmaz.

A rablás biztosítás kiterjed a szerződő/biztosított ügyfeleit ért rab- lás károkra a biztosított helyiségekben, illetve ingatlanon a szerző- désben megjelölt limit mértékéig a biztosítási összegen túl.

A rablás biztosítás kiterjed a szerződésben meghatározott limit erejéig a biztosítási összegen túl, a biztosított utasítása alapján készpénz rendeltetési helyére történő szállítására, a szállítás útvo- nalára és idejére (küldöttrablás). A pénzszállításra vonatkozó szál- lítási szabályokat az UNION-Business Class Védelmi Feltételek tartalmazzák.

Megtéríti a biztosító biztosítási összegen belül

– a betöréses lopás és rablás biztosítási események során kelet- kezett, számlával igazolt rongálási károkat,

– az épületrongálási károkat, a szerződésben megjelölt limit ere- jéig, amennyiben a szerződő az épületre is az UNION-Business Class biztosítással rendelkezik.

A biztosítási események bekövetkezésének tényét a biztosítottnak kell igazolnia, ennek módja lehet többek között az eredeti rendőr- ségi határozat vagy vádirat, vagy bármilyen okirat, amellyel egyér- telműen bizonyítja, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett.

Betöréses lopásbiztosítás csak erőszakos behatolás ellen védett épületekre, annak lezárt helyiségeiben elhelyezett gépekre, beren- dezésekre, készletekre, pénz és értékcikkekre köthető.

Erőszakos behatolás ellen védettnek tekinti a biztosító az épületet, ha annak falazata és tetőszerkezete a Védelmi Feltételekben előír- taknak megfelelően, szilárd és tömör anyagból készült. Nem te- kinthetők védettnek a járművek, lakókocsik, konténerek.

Lezártnak minősül az a helyiség, amelynek

– nyílászárói – az UNION-Business Class Védelmi Feltételekben előírt – biztonsági zárral vannak lezárva;

– üvegezett felületei 30 x 30 cm-nél nem nagyobbak, hosszúság- ra való tekintet nélkül 20 cm-nél nem szélesebbek;

– mérettől függetlenül az olyan üvegezett felületek, melyek előtt redőny, fatábla, tele faajtó vagy megfelelő szilárdságú és háló- jú vasrács van elhelyezve, valamint az 5 mm-es vagy annál vas- tagabb üvegből készült kirakatok;

– melyek hatékony törésérzékelővel vagy törésvédő fóliával van- nak ellátva, és a kirakatüveg vastagsága az 5 mm-t eléri vagy meghaladja.

A biztosított vagyontárgyak kárveszélyességétől és értékétől függő- en a betörés elleni védelemnek meg kell felelnie a biztosító UNION-Business Class Védelmi Feltételeiben foglalt előírásoknak. Pénz, értékpapírok és értékkészletek biztosítás

Megtéríti a biztosító a készpénz, és értékkészletekben (készpénz, értékpapír, nemesfém, ékszer, drágakő, féldrágakő, 100 E Ft-nál nagyobb egyedi értékű páncélszekrényben elhelyezett vagyontárgy) bekövetkezett betöréses lopás károkat, ha az elkövető a betöréses lopás biztosítási eseménynél leírt módon bejutott a lezárt helyiség- be és az ott elhelyezett értéktárolót

– erőszakos módon;

– hamis kulcs használatával;

– betöréses lopás során eltűnt kulccsal

kinyitotta, és az abban elhelyezett – és az UNION-Business Class Xxxxxxx Xxxxxxxxxxxxx megfelelően tárolt – biztosított vagyontár- gyakat eltulajdonította.

A biztosító az UNION-Business Class Védelmi Feltételekben meg- határozott tárolási szabályoknak megfelelő tárolás esetén, az ér- téktárolónak megfelelő limit erejéig téríti meg a kárt.

Betöréses lopás biztosítás keretében megtéríti a biztosító a bizto- sítási összegen felül a szerződésben megjelölt limit mértékéig, a betöréses lopás és betörési kísérlet során keletkezett indokolt zár- csere költségeit.

Betöréses lopás és rablás biztosítás alapján nem téríti meg a biz- tosító:

a) a betöréses lopás vagy betörési kísérlet nélküli rongálási károkat;

b) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kira- katokban, illetve azok tartalmában keletkezik;

c) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett automatákban, illet- ve azok tartalmában keletkezik;

d) áremelkedést, technikai korszerűsítés többletköltségeit. Betöréses lopás biztosítással kötött Ingóság Teljes vagy Ingóság Extra csomag választása esetén a betöréses lopás és rablás bizto- sítás keretében megtéríti a biztosító a biztosítási összegen felül az elkövető által okozott, vezetékes telefonnal való visszaélésből ere- dő károkat a szerződésben megjelölt limit erejéig.

5. Biztosítási összeg

5.1. A biztosítási összeget a biztosított (szerződő) határozza meg telep- helyenként (több telephely esetén részletezve).

5.2. A biztosító – szükség esetén – ajánlást tehet a biztosítási összeg meghatározására.

5.3. A biztosítási összeg meghatározása a biztosított választása szerint az alábbi értéken történhet.

Tárgyi eszközök:

– utánpótlási érték (új érték);

– avult érték (avult érték).

A 30%-nál nagyobb mértékben avult tárgyi eszközök utánpótlási ér- téken érvényesen nem biztosíthatóak, e vagyontárgyak kárai avult értéken kerülnek térítésre a jelen feltételek rendelkezései szerint. Készletek:

– vásárolt anyagok eredeti beszerzési áron;

– befejezetlen termelés, félkész és késztermék a készültségnek megfelelő közvetlen és fel nem osztott költségen;

– áruk eredeti beszerzési áron;

– göngyölegek nyilvántartási áron;

– javításra, feldolgozásra, értékesítésre, megőrzésre átvett idegen tulajdonú készletek valóságos értéken biztosíthatók.

A készletek biztosítása csúcsértéken történik, mely alatt a biztosí- tási időszakban előforduló legmagasabb érték értendő.

Pénzkészlet, értékkészlet csúcsértéken biztosítható.

5.4. A szerződésben rögzíteni kell az értékelés módját.

5.5. A biztosítási összeget az áfa-visszatérítés függvényében kell meg- határozni.

5.6. Vagyonnövekedés esetén a biztosítási összegek biztosítási idősza- kon belüli módosítását a biztosított írásban kezdeményezheti, és közös megegyezéssel a szerződés módosítható. Ennek hiányában az újonnan beszerzett vagyontárgyakra nincs biztosítási fedezet.

6. Alulbiztosítás:

6.1. A biztosítási összeg meghatározását követően csak azok a vagyon- tárgyak vonhatók össze, melyek egy vagyoncsoportba tartoznak.

6.2. Az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Feltételeinek alulbiztosításra vonatkozó pontjától eltérően a biztosító eltekint az alulbiztosítás következményeinek alkalmazásától, amennyiben an- nak mértéke nem haladja meg a szerződésben meghatározottakat.

7. Biztosítási szolgáltatás

7.1. Teljes kár (totál kár) esetén – ha a biztosított vagyontárgy megsem- misült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítás műszakilag nem lehetséges vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indo- kolt – az alábbiak szerint téríti a biztosító a tárgyi eszközök kárait: Utánpótlási értéken biztosított vagyontárgyak esetén a biztosító a káreset időpontjában, Magyarországon alkalmazott újra beszerzési áron téríti meg a kárt, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig.

7.2. Részleges kár esetén az alábbiak szerint térít a biztosító: A kártérítés mértéke legfeljebb a biztosítási összeg.

Utánpótlási értéken biztosított vagyontárgyak esetén a károsult va- gyontárgynak az eredeti állapot helyreállítását szolgáló teljes javí- tási költségét téríti meg a biztosító.

7.3. Készleteket az alábbiak szerint téríti a biztosító, a biztosítási ösz- szeggel azonos értékelési módon:

– vásárolt anyagok eredeti beszerzési áron;

– befejezetlen termelés, félkész és késztermék a készültségnek megfelelő előállítási és fel nem osztott költségen;

– áruk eredeti beszerzési áron;

– göngyölegek nyilvántartási áron;

– javításra, feldolgozásra, értékesítésre, megőrzésre átvett idegen tulajdonú készletek valóságos értéken kerülnek terítésre.

A kártérítés a biztosított által bemutatott nyilvántartási vagy be- szerzési számlák alapján történik.

7.4. Műérték vagyontárgyak károsodása esetén a tényleges restaurálási költség kerül kifizetésre az előzetesen a biztosítónak bemutatott, általa jóváhagyott restaurálási ajánlat alapján.

7.5. A biztosító szolgáltatása minden esetben a biztosított áfa jogosult- ságának függvényében történik, az általános forgalmi adóra vonat- kozó törvénynek megfelelően. Amennyiben a biztosított:

– áfa-visszatérítésre jogosult: áfa nélkül;

– áfa-visszatérítésre nem jogosult: áfával növelt áron térít a biz- tosító.

7.6. Biztosítási összegen belül megtéríti a biztosító a kár kapcsán fel- merülő alábbi költségeket:

– a biztosítottat igazoltan terhelő mentési, oltási költségeket;

– a biztosítással fedezett károk súlyosbodásának vagy hatásának enyhítését szolgáló igazolt költségeket;

– a bontási, romeltakarítási és ezekkel kapcsolatosan igazolt szállítási költségeket

a szerződésben megjelölt limit erejéig.

7.7. A biztosítási összegen felül megtéríti a biztosító a kár kapcsán fel- merülő alábbi költségeket:

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos indokolt hivatali eljárások és dokumentumok költségeit;

– a radioaktív szennyeződés mellékköltségeit (szállítási, lebontá- si és izolációs költségek, a veszélyes anyagok – beleértve a ra- dioaktív anyagokkal szennyezett föld – kezelési többletköltsé- gei);

– akták, tervek, iratok, valamint másolási segédanyagok indokolt újra beszerzési költségeit

a szerződésben megjelölt limit erejéig.

7.8. Megtéríti a biztosító – avult értéken – a biztosítottnál igazoltan tar- tott idegen (nem saját) tulajdonú, megőrzésre, megmunkálásra, el- adásra, tárolásra átvett biztosított vagyontárgyak kárait, legfeljebb a szerződésben meghatározott biztosítási összeg erejéig.

7.9. Nem téríti meg a biztosító:

a) expressz, és speciális szállítás költségeit;

b) légi úton történő szállítás költségeit;

c) túlóra költségeket (túlórára eső bérpótlékot és annak költségeit);

d) a szerződésben meghatározott önrész értékét;

e) áruk, vásárolt készletek, saját előállítású termékek értékét nö- velő hasznot, illetve a kedvezmények elvesztéséből fakadó kár- igényeket;

f) a biztosított kárenyhítési kötelezettségének elmulasztásából adódó kárigényeket.

7.10. A károsodott vagyontárgyak ideiglenes helyreállítását csak olyan mértékben téríti a biztosító, amilyen mértékben az a végleges hely- reállítás részét képezi.

7.11. A biztosító az értékesíthető és hasznosítható maradványok értékét a kártérítés összegéből levonja, amennyiben az meghaladja a kár 10%-át.

8. Egyéb rendelkezések

A jelen biztosítási szerződésre és a záradékokra vonatkozóan alkal- mazásra kerülnek az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Álta- lános Feltételek rendelkezései.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

2013. május Xx.xx.: U52203/2

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Elektronikus gépek és számítógépek biztosítása

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosí- tó) a jelen Különös Feltételek alapján arra vállal kötelezettséget, hogy díj- fizetés ellenében megtéríti a jelen Különös Feltételekben meghatározott

– kívülről ható, véletlen, váratlan, balesetszerűen bekövetkező – biztosí- tási események miatt a biztosított gépekben a kockázatviselés helyén be- következett dologi károkat.

1. A biztosított és a nem biztosított vagyontárgyak

1.1. A jelen Különös Feltételek alapján biztosított vagyontárgyaknak minősülnek a biztosított saját (számviteli nyilvántartásában sze- replő), valamint általa bérelt, illetve működtetett, külön listán egyedi azonosító jellel, életkorral és értékkel felsorolt, működőké- pes és üzembe helyezett:

a) elektronikus számítógépek, számítógéprendszerek, rész-, illet- ve alegységek (nagy-, közép- és kisszámítógépek, központi egy- ségek, terminálok, perifériák stb.),

b) házi és professzionális személyi számítógépek,

c) aktív adathordozó médiák (lemezek, dobok, mágnesszalagok, floppyk, streamer kazetták),

d) beruházásként aktivált, a számítógép üzemeltetéséhez elen- gedhetetlen operációs rendszerek,

e) légkondicionáló berendezések, melyek az elektronikus adatfel- dolgozó berendezéshez kapcsolódnak, azok működését segítik,

f) számítógép vezérlésű elektronikus gépek és készülékek (köny- velő-, számlázógépek, szövegszerkesztő automaták, fényszedő gépek, elektronikus nyomtató rendszerek stb.),

g) számítógép vezérlésű jelző és feldolgozó rendszerek (orvosi be- rendezések, fényreklámok, közúti jelzőrendszerek stb.).

1.2. A jelen Különös Feltételek alkalmazásában üzembe helyezett a va- gyontárgy, ha a próbaüzemet követően a normál üzemelésre kész, és – amennyiben az előírás – a szükséges hatósági vagy egyéb en- gedély rendelkezésre áll.

1.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi vagyontárgyak- ban bekövetkezett károkra, függetlenül annak okától:

a) a számítógépek (adatfeldolgozó rendszerek) egységein, tárolóin (belső és külső adathordozóin) lévő adatsorok, programok, szel- lemi termékek, tervek, dokumentációk, software-ek,

b) külső (nem beépített) adathordozók,

c) filmek, raszterek, fóliák, textil és műanyag bevonatok, henger- bevonatok, formák és ezekhez hasonló, nem alkatrésznek mi- nősülő kellékanyagok, illetve az üzemeltetési előírások, illetve a rendeltetésszerű használat során rendszeresen cserélendő al- katrészek, valamint a berendezés részét képező lámpák, csö- vek,

d) pótalkatrészek,

e) üzemi, illetve segédanyagok.

2. A biztosítási esemény

A jelen Különös Feltételek alapján a biztosító a biztosított vagyon- tárgyakban előre nem látható és hirtelen bekövetkező, alábbiakban felsorolt események miatt bekövetkező károkat téríti meg:

a) kezelési hiba, ügyetlenség, gondatlanság, amennyiben a felso- roltak által előidézett sérülések vizuálisan, segédeszközök nél- kül felismerhetők,

b) külső, mechanikusan ható erőszak,

c) leejtés, idegen tárgy ráejtése vagy ütközése, a biztosított va- gyontárgyat tartó szerkezet rendeltetésszerű használata során bekövetkezett összeomlása,

d) elektromos energia közvetlen hatására földzárlat, rövidzárlat, az áramerősség túlzott megnövekedése, átívelés, fényívek képző- dése, ha a sérülések vizuálisan, segédeszközök nélkül felismer- hetők.

3. Kizárások

A biztosítási fedezet a keletkezés okára tekintet nélkül nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a) természetes kopás (elhasználódás és öregedés), még ha az idő előtt következik is be, továbbá vegyi-, hő-, mechanikus jellegű állandó hatások, így korrózió, vízkő vagy egyéb lerakódás követ- keztében keletkeztek,

b) más módon megtérülnek a biztosított részére (garancia, jótál- lás, kártérítés, más biztosítási szerződés stb.),

c) a kezelési utasítás szándékos megszegése miatt keletkeztek,

d) bármely szállítóeszközzel történő szállítás közben keletkeztek, beleértve a fel- és lerakodást is,

e) tartós időjárási hatások következtében keletkeztek,

f) anyag- és gyártási hibák miatt keletkeztek,

g) raktározás, felújítás vagy karbantartás közben, a kockázatvise- lés helyén kívül keletkeztek,

h) a felület megkarcolása, bevágása vagy egyéb olyan sérülések következtében keletkeztek, amelyek csak esztétikai hibát jelen- tenek (lakk-, illetve zománc sérülések, egyéb karcolásos károk stb.), és a rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják,

i) valamely kár után a végleges helyreállítás befejeződése és az (ismételt) üzembe helyezés között következtek be,

j) olyan hibák vagy hiányosságok következtében keletkeztek, amelyek a biztosítás megkötésekor már fennálltak,

k) amelyek a káreset során sértetlenül maradt vagyontárgyak to- vábbi, a sérült vagyontárgyakkal való összetartozásuk folytán bekövetkező felhasználhatatlansága miatt keletkeztek,

l) amelyek az üzemi, illetve a segédanyagok szivárgásával, kiöm- lésével stb. összefüggésben következtek be,

m) szolgáltatás-kimaradással összefüggésben következtek be,

n) a biztosítási eseményből eredő üzemszünetből eredő vesztesé- gekből, kötbérekből, bírságokból erednek,

o) következményi károk,

p) a karbantartás elmulasztásából eredő károk.

4. A biztosítási összeg

4.1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a biztosított határozza meg. A vagyontárgyak biztosítási összege a vagyontárgy utánpótlási értéke. A jelen feltételek alkalmazásában újrapótlási érték: a műszaki jel- lemzőiben, kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékű új vagyontárgy beszerzési értéke, amely a tényleges beszerzési áron felül a csomagolás, a szállítás, a vám, a telepítés, a tervezés, az összeszerelés, a próbaüzem költségeit, a licence és a fejlesztési díjat is magában foglalja, de semmiféle árengedményt nem tartalmaz.

4.2. A biztosítási időszakon belül, vagyonnövekedés miatt a biztosítási összegek módosítását a biztosított írásban kezdeményezheti és kö- zös megegyezéssel a szerződés módosítható. Ennek hiányában az újonnan beszerzett vagyontárgyakra nem terjed ki a biztosítási fe- dezet.

5. A biztosító szolgáltatása

5.1. A jelen Különös Feltételekben meghatározott biztosítási esemé- nyek miatt bekövetkezett károkkal kapcsolatban a biztosító az alábbi szolgáltatást nyújtja:

a) Javítással gazdaságosan helyreállítható vagyontárgyak kárai esetében a biztosító a károsodott vagyontárgyaknak szakszer- vizben történő, számlával igazolt javítási költségét téríti meg az esetleges értékemelkedés levonása nélkül azzal, hogy amennyi- ben a javítás során a szükségessé vált pótlás a károsodott al- katrésszel azonos alkatrésszel nem lehetséges, a biztosító a ká- rosodott alkatrészhez legközelebb álló műszaki paraméterekkel rendelkező alkatrész beszerzési árát téríti meg. A biztosítási összegen belül megtéríti a biztosító a károsodott vagyontárgy le/szétszerelési, illetve visszaszerelési költségeit is.

b) Teljes (totál) kár esetén a biztosító a károsodott vagyontárgy új- rapótlási értékét téríti meg. A jelen feltételek alkalmazásában a teljes (totál) kár, ha a biztosított vagyontárgy a biztosítási ese- mény folytán megsemmisült, illetve nem, vagy gazdaságosan nem javítható. Amennyiben a pótlás azonos vagyontárggyal nem lehetséges, a biztosító a biztosítási összegen belül egy a totálkárossá vált vagyontárggyal azonos, vagy a hozzá legköze- lebb álló műszaki paraméterekkel rendelkező új vagyontárgy beszerzési árát téríti meg.

5.2. Ha a károsodott vagyontárgy biztosítási összege, illetve a limit ke- vesebb, mint a vagyontárgy újrapótlási értéke (alulbiztosítás), a biztosító aránylagos kártérítést fizet. Ha a biztosító a biztosított va- gyontárgyakban bekövetkezett károk térítése során aránylagos kár- térítést alkalmaz, akkor a biztosított költségeket is aránylagosan téríti meg.

5.3. Kár esetén a biztosítottnak a tulajdonjogát, idegen vagyontárgyak esetén a rendelkezési jogát (bérlet, lízing, őrzés, megmunkálás, feldolgozás, eladás, javítás) bizonyítania kell, továbbá a tulajdonos személyét meg kell neveznie.

5.4. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben térí- ti meg, ha a biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult és a vagyontárgy helyreállításra, illetve pótlásra került.

5.5. Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás esetén – ide nem értve a károsodott alkatrész, illetve vagyontárgy hozzá leg- közelebb álló műszaki paraméterekkel rendelkező új alkatrésszel, illetve vagyontárggyal történő pótlásának esetét – a biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítás vagy pótlás költsége- it téríti meg.

5.6. A biztosító az értékesíthető és hasznosítható maradványok értékét a kártérítés összegéből levonja, amennyiben az meghaladja a kár 10%-át. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül egyéb károsító esemény is közrehatott, a biztosító a kárt csak any- nyiban téríti meg, amennyiben az biztosítási esemény következmé- nye.

5.7. Ha a kárt szenvedett vagyontárgy káridőponti avult értéke nem éri el az ugyanazon, illetve hasonló berendezés újrabeszerzési árának 50%-át, az 5.1., illetve 5.2. pontokban meghatározott biztosítási szolgáltatás maximuma a berendezés káridőponti avult értéke.

5.8. Ha egy biztosítási tétel alatt több vagyontárgy (pl. számítógéprend- szer) van biztosítva és ezek közül csak egyesek szenvedtek kárt, akkor ezek a kárrendezés során úgy kerülnek térítésre, mintha kü- lön lettek volna biztosítva.

5.9. A biztosító jelen feltétel alapján, összesen a károsodott vagyon- tárgyra megállapított biztosítási összegen belül, annak 10%-áig terjedő mértékben, a káresettel összefüggő következő költségeket téríti meg:

a) a biztosítással fedezett károk súlyosbodását vagy hatásai eny- hítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költsé- geket, amelyek a károsodott vagyontárgyak ideiglenes javításá- val, elszállításával vagy egyéb vagyonbiztonságot mentő intéz- kedéssekkel kapcsolatban merültek fel,

b) bontási, romeltakarítási, maradvány eltávolítási, valamint az ezzel kapcsolatos szállítási költségeket,

c) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati, ténymegállapítási költségeket,

d) az újra előállítással, helyreállítással, rendezéssel kapcsolatos tervezési, lebonyolítási költségeket.

5.10. Az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Feltételei- ben írtakon túl a jelen Különös Feltételek alkalmazásában súlyo- san gondatlan magatartás különösen

a) a károsodott, illetve meghibásodott vagyontárgy – szükséges ja- vítása (helyreállítása) nélküli – további üzemben tartása,

b) a karbantartási kötelezettség elmulasztása,

c) az üzembe helyezésre, illetve az üzemeltetésre vonatkozó elő- írások be nem tartása.

6. Egyéb rendelkezések

A jelen Különös Feltételekben nem szabályozott kérdésekben az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

2010. február Xx.xx.: U52204/1

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Géptörés-biztosítás

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosí- tó) a jelen Különös Feltételek alapján arra vállal kötelezettséget, hogy díj- fizetés ellenében megtéríti a jelen Különös Feltételekben meghatározott

– véletlen, váratlan, balesetszerűen bekövetkező – biztosítási események miatt a biztosított gépekben a kockázatviselés helyén bekövetkezett do- logi károkat.

1. Fogalmak

1.1. Géptörés: a gépek, gépi berendezések véletlen, váratlan, előre nem látható formában fellépő töréskára, amely azok részleges vagy teljes működésképtelenségét eredményezi.

1.2. Gépbaleset: a gépek, gépi berendezések véletlen külső erőhatás, baleset miatt bekövetkező kára, mely részleges vagy teljes műkö- désképtelenségüket eredményezi.

2. A biztosítható és a nem biztosítható vagyontárgyak

2.1. A jelen Különös Feltételek alapján biztosított vagyontárgyaknak minősülnek a biztosított saját (számviteli nyilvántartásában sze- replő), valamint általa bérelt (kölcsönvett, lízingelt, kipróbálásra átvett), illetve működtetett, külön listán egyedi azonosító jellel, ér- tékkel és életkorral felsorolt, működőképes és üzembe helyezett:

a) gépek, gépi berendezések,

b) készülékek, műszerek,

c) szállító és hírközlő berendezések,

d) járművek közül a munkagépként működő, forgalmi rendszámos járművek és munkagépek.

2.2. Üzembe helyezett az a gép, amely a próbaüzemet követően a nor- mál üzemelésre készen áll, és – amennyiben az előírás – a szük- séges hatósági vagy egyéb engedély rendelkezésre áll, függetlenül attól, hogy azok üzemelnek vagy állnak, illetve javítás, karbantar- tás, áthelyezés céljából le-, illetve felszerelés, vagy mozgatás alatt állnak a telephelyen belül.

2.3. Nem biztosítható vagyontárgyak:

a) számítógépek,

b) számítógép-vezérlésű elektronikus gépek és készülékek,

c) légi, illetve vízi járművek,

d) közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező sze- mély-, illetve teherszállító járművek,

e) műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a termelésből (üze- meltetésből) kivont gépek, berendezések.

3. A biztosítási esemény

3.1. A jelen Különös Feltételek alapján biztosítási eseménynek minősül a gép teljes vagy részleges működésképtelenségét okozó géptörés, vagy gépbaleset, amennyiben annak oka:

a) tervezési vagy kivitelezési hiba,

b) anyaghiba,

c) rázkódás (rezonancia),

d) alkatrészek kilazulása,

e) hibás beállítás vagy szabályozás,

f) rossz elhelyezés, telepítés,

g) olajozás, kenés kimaradása,

h) túlterhelés, túlhevülés, kivéve a hőnek, lángnak rendeltetéssze- rűen kitett berendezések, gépek,

i) túlpörgés (centrifugális erő hatása),

j) szigetelési hiba,

k) mérő-, szabályozó, vezérlő- és biztonsági berendezések meghi- básodása,

l) leesés, lökés, ütközés,

m) a gépet üzemeltető dolgozó figyelmetlensége, gyakorlatának hi- ánya, szakmai tévedése,

n) a biztosított más alkalmazottja, vagy harmadik személy szerző- désen kívüli gondatlan károkozása.

3.2. A biztosítási fedezet kizárólag a biztosított vagyontárgyak elektro- mos, illetve elektronikai egységei tekintetében kiterjed az alábbi okokból bekövetkező biztosítási eseményekre is:

a) elektromos energia közvetlen hatása, földzárlat, rövidzárlat, az áramerősség túlzott megnövekedése, átívelés, fényívek képződé- se, ha a sérülések vizuálisan, segédeszközök nélkül felismerhetők,

b) víz, vagy bármilyen jellegű nedvesség.

4. Kizárások

A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a) próbaüzem, túlterhelés, biztosítási határt meghaladó üzemi próba során keletkeztek,

b) telephelyen kívüli szállítás során keletkeztek, beleértve a fel- és lerakodást is,

c) jármű, illetve önjáró munkagép által okozott közlekedési bal- esetekkel összefüggésben következtek be,

d) oka természetes kopás (elhasználódás és öregedés), még ha az idő előtt következik is be, továbbá vegyi-, hő-, mechanikus jel- legű állandó hatások, így korrózió, vízkő vagy egyéb lerakódás következtében keletkeztek,

e) más módon megtérülnek a biztosított részére (garancia, jótál- lás, kártérítés, más biztosítási szerződés stb.),

f) a kezelési utasítás szándékos megszegésével összefüggésben következtek be,

g) tartós időjárási hatások következtében keletkeztek,

h) raktározás, felújítás vagy karbantartás közben, a kockázatvise- lés helyén kívül keletkeztek,

i) a felület megkarcolása, bevágása vagy egyéb olyan sérülések formájában keletkeztek, amelyek csak esztétikai hibát jelente- nek (lakk-, illetve zománcsérülések, egyéb karcolásos károk stb.), és a rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják,

j) a káreset során sértetlenül maradt vagyontárgyak további, a sé- rült vagyontárgyakkal való összetartozásuk folytán bekövetkező felhasználhatatlansága miatt keletkeztek,

k) az üzemi, illetve a segédanyagok szivárgása, kiömlése, elfolyá- sa miatt az elfolyt anyag értéke formájában merült föl,

l) törés, repedés nélküli meghibásodás, működési zavar, vagy mű- ködésképtelenség formájában merült föl,

m) szolgáltatás-kimaradással összefüggésben következtek be,

n) lassan végbemenő deformálódás, hasadás, törés, repedés, réte- ges hasadás, felhólyagosodás, hibás csőcsatlakozás, illetve tö- mítés miatt következtek be, kivéve, ha az előbbiek géptörés kárt idéznek elő más gépszerkezetben, alkatrészben,

o) valamely kár után a végleges helyreállítás befejeződése és az (ismételt) üzembe helyezés között következtek be,

p) olyan hibák vagy hiányosságok következtében keletkeztek, ame- lyek a biztosítás megkötésekor már fennálltak,

q) épületszerkezetekben, emelőszerkezetekben, szerszámokban, gyártóeszközökben, öntőformákban és öntőüstökben következ- tek be,

r) gyakori elhasználódás miatt cserére szoruló alkatrészekben, porlasztókban, tűzálló burkolatokban, védőrácsozatban, fogas- kerekekben, meghajtóláncokban, szállítószalagok hevederében és gördülő elemeiben, gumiabroncsokban, összekötő kábelek- ben és tömlőkben, tömítésekben, szűrőkben és szitákban, cso- magolóanyagokban keletkeztek,

s) géptörés, gépbaleset miatt üzemszünetből eredő veszteségek- ből, kötbérekből, bírságokból erednek,

t) következményi károk,

u) karbantartás elmulasztásából erednek.

5. Biztosítási összeg

5.1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a biztosított határozza meg. A vagyontárgyak biztosítási összege a vagyontárgy újrapótlási értéke, vagy tényleges (avult) értéke. A jelen feltételek alkalmazásában új- rapótlási érték: a műszaki jellemzőiben, kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékű új vagyontárgy beszerzési ér- téke, amely a tényleges beszerzési áron felül a csomagolás, a szál- lítás, a vám, a telepítés, a tervezés, az összeszerelés, a próbaüzem költségeit, a licence és a fejlesztés díjat is magában foglalja, de semmiféle árengedményt nem tartalmaz.

5.2. A biztosítási időszakon belül, vagyonnövekedés miatt a biztosítási összegek módosítását a biztosított írásban kezdeményezheti és kö- zös megegyezéssel a szerződés módosítható. Ennek hiányában az újonnan beszerzett vagyontárgyakra nincs biztosítási fedezet.

6. A biztosító szolgáltatása

6.1. A jelen Különös Feltételekben meghatározott biztosítási esemé- nyek miatt bekövetkezett károkkal kapcsolatban a biztosító a biz- tosítási összegen belül az alábbi szolgáltatást nyújtja.

a) Javítással gazdaságosan helyreállítható vagyontárgy kára eseté- ben a biztosító

– újrapótlási értéken biztosított vagyontárgy kára esetén a káro- sodott vagyontárgy szakszervizben történő, számlával igazolt ja- vítási költségét téríti meg az esetleges értékemelkedés levoná- sa nélkül,

– tényleges (avult) értéken biztosított vagyontárgy kára esetén a

károsodott vagyontárgy szakszervizben történő, számlával iga- zolt javítási költségét téríti meg az esetleges értékemelkedés le- vonása mellett.

Amennyiben a javítás során a szükségessé vált pótlás a károsodott al- katrésszel azonos alkatrésszel nem lehetséges, a biztosító a szolgálta- tást a károsodott alkatrészhez legközelebb álló műszaki paraméterekkel rendelkező alkatrész beszerzési árának alapulvételével állapítja meg.

A biztosítási összegen belül megtéríti a biztosító a károsodott va- gyontárgy le/szétszerelési, illetve visszaszerelési költségeit is.

b) Teljes (totál) kár esetén

– újrapótlási értéken biztosított vagyontárgy kára esetén a káro- sodott vagyontárgy újrapótlási értékét téríti meg,

– tényleges (avult) értéken biztosított vagyontárgy kára esetén a károsodott vagyontárgy tényleges (avult) értékét téríti meg.

A jelen feltételek alkalmazásában a teljes (totál) kár, ha a biztosí- tott vagyontárgy a biztosítási esemény folytán megsemmisült, illet- ve nem, vagy gazdaságosan nem javítható.

Amennyiben a pótlás azonos vagyontárggyal nem lehetséges, a biz- tosító a szolgáltatást egy a totálkárossá vált vagyontárggyal azonos, vagy a hozzá legközelebb álló műszaki paraméterekkel rendelkező vagyontárgy beszerzési árának alapulvételével állapítja meg.

6.2. Ha a kárt szenvedett vagyontárgy káridőponti avult értéke nem éri el az ugyanazon, illetve hasonló berendezés újra beszerzési árának 50%-át, a biztosítási szolgáltatás maximuma a vagyontárgy káridő- ponti avult értéke.

6.3. Ha a károsodott vagyontárgy biztosítási összege kevesebb, mint a va- gyontárgy újrapótlási vagy tényleges értéke (alulbiztosítás), a bizto- sító aránylagos kártérítést fizet. Ha a biztosító a biztosított vagyon- tárgyakban bekövetkezett károk térítése során aránylagos kártérítést alkalmaz, akkor a biztosított költségeket is aránylagosan téríti meg.

6.4. Kár esetén a biztosítottnak a tulajdonjogát, idegen vagyontárgyak esetén a rendelkezési jogát (bérlet, lízing, őrzés, megmunkálás, feldolgozás, eladás, javítás) bizonyítania kell, továbbá a tulajdonos személyét meg kell neveznie.

6.5. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben térí- ti meg, ha a biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult és a vagyontárgy helyreállításra, illetve pótlásra került.

6.6. Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás, vagy pótlás esetén

– ide nem értve a károsodott alkatrész, illetve vagyontárgy hozzá legközelebb álló műszaki paraméterekkel rendelkező új alkatrész- szel, illetve vagyontárggyal történő pótlásának esetét – a biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítás, vagy pótlás költ- ségeit téríti meg.

6.7. A biztosító az értékesíthető és hasznosítható maradványok értékét a kártérítés összegéből levonja, amennyiben az meghaladja a kár 10%- át. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül egyéb ká- rosító esemény is közrehatott, a biztosító a kárt csak annyiban téríti meg, amennyiben az biztosítási esemény következménye.

6.8. Ha egy biztosítási tétel alatt több vagyontárgy van biztosítva és ezek közül csak egyesek szenvedtek kárt, akkor ezek a kárrendezés so- rán úgy kerülnek térítésre, mintha külön lettek volna biztosítva.

6.9. A biztosító jelen szabályzat alapján, összesen a károsodott vagyon- tárgyra megállapított biztosítási összegen belül, annak 10%-áig terjedő mértékben, a káresettel összefüggő következő költségeket téríti meg:

a) a biztosítással fedezett károk súlyosbodását, vagy hatásai eny- hítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költsé- geket, amelyek a károsodott vagyontárgyak ideiglenes javításá- val, elszállításával, vagy egyéb vagyonbiztonságot mentő intéz- kedéssekkel kapcsolatban merültek fel,

b) bontási, romeltakarítási, maradvány eltávolítási, valamint az ezzel kapcsolatos szállítási költségeket,

c) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati, ténymegállapítási költségeket,

d) az újra előállítással, helyreállítással, rendezéssel kapcsolatos tervezési, lebonyolítási költségeket.

6.10. Az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Feltételei- ben írtakon túl a jelen Különös Feltételek alkalmazásában súlyo- san gondatlan magatartás különösen

a) a károsodott, illetve meghibásodott vagyontárgy – szükséges ja- vítása (helyreállítása) nélküli – további üzemben tartása,

b) a karbantartási kötelezettség elmulasztása,

c) az üzembe helyezésre, illetve az üzemeltetésre vonatkozó elő- írások be nem tartása.

7. Egyéb rendelkezések

A jelen Különös Feltételekben nem szabályozott kérdésekben az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

2010. február

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Xx.xx.: U52205/1

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Üzemszünet-biztosítás

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosí- tó) arra vállal kötelezettséget, hogy díjfizetés ellenében a jelen Különös Feltételekben foglaltak szerint a biztosított részére megtéríti azokat az üzemszüneti károkat, amelyek olyan, a felek között fennálló UNION- Business Class Épület-, illetve Ingóságbiztosítási szerződés (továbbiak- ban: Vagyonbiztosítási Szerződés) szerinti biztosítási események követ- kezményei, amelyek nyomán a biztosító a Vagyonbiztosítási Szerződés alapján kártérítési szolgáltatást teljesít vagy teljesített.

A jelen kiegészítő feltételek alapján biztosítási szerződés érvényesen csak a biztosító és a biztosított között fennálló vagyonbiztosítás kiegészí- tő biztosításaként köthető, érvényességének, hatályosságának és a bizto- sító kockázatviselésének feltétele a Vagyonbiztosítási Szerződés érvé- nyessége, hatályossága, és annak alapján a biztosító kockázatviselése.

1. A biztosítási esemény

1.1. A jelen Különös Feltételek alkalmazásában biztosítási esemény a biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységének – termelő üze- mek esetében a termelés, szolgáltató üzemek esetében a szolgál- tatói tevékenység, kereskedelmi tevékenység esetén az értékesítés

– teljes vagy részleges kényszerű leállása, illetve szünetelése (to- vábbiakban együttesen: üzemszünet), amely olyan, a felek között fennálló Vagyonbiztosítási Szerződés szerinti

A. (Alap csomag)

a) tűz,

b) robbanás,

c) villámcsapás,

d) légi járművek, azok alkatrészeinek és rakományainak lezuhaná- sa,

B. (Teljes és Extra csomag)

a) tűz,

b) robbanás,

c) villámcsapás,

d) légi járművek, azok alkatrészeinek és rakományainak lezuhaná- sa,

e) villámcsapás másodlagos hatása,

f) vihar,

g) felhőszakadás,

h) jégverés,

i) hónyomás,

j) földrengés,

k) vezetékes vízkárok,

l) technológiai csővezeték törése,

m) árvíz,

n) földmozgás

biztosítási esemény következménye, melynek nyomán a biztosító a Vagyonbiztosítási Szerződés alapján szolgáltatást teljesít vagy tel- jesített.

1.2. Az üzemszünet tartama alatt bekövetkező újabb, a Vagyonbiztosí- tási Szerződésben fedezett biztosítási esemény következtében elő- állott üzemszünet újabb, önálló üzemszünet biztosítási esemény.

2. Az üzemszüneti kár

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában üzemszüneti kár a biz- tosított (tervezett) nyereségének és állandó költségeinek együttes összege, amennyiben az biztosítási esemény következménye.

Állandó költségek azok a – jellemzően az üzemszerű gazdasági te- vékenység mértékétől nem függő – költségek, amelyek a biztosítot- tat az üzemszerű gazdasági tevékenysége folytatásától függetlenül terhelik.

A (tervezett) nyereség az állandó és a változó költséggel csökken- tett, alaptevékenységből származó bevétel (tervezett) összege.

3. Kizárások

Függetlenül attól, hogy az a Vagyonbiztosítási Szerződés alapján biztosítási eseménynek minősül-e, a jelen kiegészítő feltételek alapján a biztosító nem téríti meg az üzemszüneti kárt, amennyi- ben annak oka:

a) készpénz, értékpapír, értékcikk, továbbá informatikai program (szoftver) megsemmisülése, sérülése vagy fellelhetetlensége,

b) tervek, rajzok, kalkulációk, egyéb (üzleti) számítások, továbbá számviteli bizonylatok, vagy az üzemszerű gazdasági tevékeny- séggel összefüggő iratok, illetve adatok megsemmisülése, sérü- lése vagy fellelhetetlensége, függetlenül attól, hogy azokat pa- pír alapú, mágneses vagy egyéb adathordozón tárolták,

c) üvegtörés,

d) betöréses lopás vagy rablás,

e) az üzemszünet ideje alatt bekövetkező olyan esemény, amely nem az üzemszünetet kiváltó, vagyonbiztosítással fedezett kár következménye,

f) a vagyonbiztosítási esemény során nem károsodott vagyontár- gyak időközi romlása, vagy egyéb okból bekövetkezett felhasz- nálhatatlansága,

g) kedvezmények, támogatások elvesztése,

h) hatóságilag elrendelt építési vagy helyreállítási, illetve üzemel- tetései tilalom vagy korlátozás,

i) az eredetitől eltérő helyreállítás (bővítés, modernebb technoló- gia alkalmazása stb.),

j) a helyreállítás szokatlan mértékű elhúzódása tulajdoni, birtok- jogi, bérleti, hagyatéki vagy egyéb jogvita, illetve más hasonló ok, vagy a helyreállításhoz szükséges források hiánya miatt,

k) az üzemszerű gazdasági tevékenység szokásos szünetelése (pl. időközi karbantartás, javítás, átalakítás, szezonális üzemelés stb.),

l) az üzemszünet időtartama alatt biztosítási eseménynek nem minősülő rendkívüli esemény.

4. A kártérítési időszak és a limit

4.1. A kártérítési időszak a biztosítási szerződésben meghatározott, a szerződő által választott kockázati csomag szerinti időtartam, amely időtartamra eső üzemszüneti károk megtérítésére egy bizto- sítási időszakon belül a biztosító köteles.

A kártérítési időszak a dologi kár bekövetkeztétől az üzemszünet megszűnéséig, de – eltérő megállapodás hiányában – legfeljebb 12 hónapig tart.

A biztosító szolgáltatása szempontjából az üzemszünet megszűné- sének időpontja a vagyontárgy(ak) helyreállításának, a termelés, ill. a szolgáltatói vagy értékesítési tevékenység újraindításának – műszaki szempontból történő lehetséges legkorábbi – időpontja.

4.2. A limit a biztosítási szerződésben meghatározott, a szerződő által választott kockázati csomag szerinti összeg, amelynek mértékéig az üzemszüneti károk és költségek megtérítésére egy biztosítási eseménnyel összefüggésben és egy biztosítási időszak alatt a biz- tosító köteles.

5. A biztosítási díj alapja és az alulbiztosítás

5.1. A biztosítási díj alapja a felek között fennálló Vagyonbiztosítási Szerződés biztosítási összege.

5.2. A biztosító a kárrendezés során – az előző pontban írtakra figye- lemmel – a biztosítottság tekintetében a felek között fennálló Va- gyonbiztosítási Szerződés szerinti biztosítottság mértékét tekinti irányadónak, ideértve az alulbiztosítás jogkövetkezményének alkal- mazásáról történő lemondás Vagyonbiztosítási Szerződés szerinti mértékét is. Amennyiben a felek között az ingóság és az épület te- kintetében is fennáll Vagyonbiztosítási Szerződés, a biztosítottság vizsgálata tekintetében az ingóságbiztosítási szerződés az irány- adó. Alulbiztosítás esetén a biztosító jelen feltételek alapján meg- állapított szolgáltatást az alulbiztosítottság mértékével megegyező mértékben csökkenti.

6. Önrészesedés

6.1. A bekövetkezett kárból a biztosítási szerződésben a választott kocká- zati csomagban meghatározott önrészesedést a biztosított maga vise- li. Eltérő megállapodás hiányában az önrészesedés mértéke 3 nap.

6.2. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak az önrészt meghaladó időtartamú üzemszüneti károk esetében áll fenn. Amennyiben az üzemszünet időtartama az önrész időtartamát meghaladja, a biz- tosító az önrész időtartamára eső üzemszüneti kárt a megállapított szolgáltatás összegéből levonja. Az önrész összegének meghatáro- zásakor az egy napra eső átlagos üzemszüneti kár összegét kell megszorozni az önrész napjainak számával.

7. A biztosító szolgáltatása

7.1. A biztosító az üzemszüneti biztosítási összeg keretén belül a kárté- rítési időszak alatt bekövetkezett, jelen feltételek szerinti üzemszü- neti kárt és – a biztosítási Szerződésben fedezett költségek kivéte- lével – a kárenyhítés jelen feltételek szerinti költségeit téríti meg.

7.2. A biztosított a biztosító szolgáltatása folytán nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe, mintha az üzemszüneti kár nem következett volna be.

7.3. Az üzemszüneti kár megállapítása során minden olyan körülményt figyelembe kell venni, amelyek a biztosított üzemszerű gazdasági

tevékenységére a biztosítási esemény bekövetkezte nélkül is hatás- sal lettek volna. Ilyen körülmények különösen:

a) a biztosított műszaki és gazdasági viszonyai, valamint az üzem- szerű gazdasági tevékenységben tervezett változtatások,

b) a gazdasági, illetve piaci helyzet,

c) az esetleges különleges üzleti, illetve műszaki viszonyok,

d) az értékesítési kilátások,

e) a biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységének szezonális vagy egyéb okból történő jellemző, illetve tendenciózus ingado- zásai,

f) a vis maior hatások,

g) az esetleges sztrájk, a munkáskizárás, a bojkott,

h) az esetleges csőd,

i) a biztosítottnak adott kárpótlás.

7.4. Az üzemszüneti kár megállapítása során nem vehetőek figyelembe a biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységével nem közvetlen összefüggésben álló bevételek és költségek (pl. pénzügyi művele- tek eredménye; rendkívüli bevételek és ráfordítások; ingatlan vagy értékpapír értékesítéséből, egyéb tőkepiaci, illetve spekulációs ügyletekből származó bevételek, illetve az ezekkel összefüggésben felmerült ráfordítások; egyéb bevételek és ráfordítások, amelyek nem közvetlenül az üzemszerű működéssel összefüggésben merül- tek fel, pl.: kötbér, késedelmi kamat vagy kártérítés fizetési köte- lezettség, amely valamely szerződés nem, illetve késedelmesen történő teljesítésének – szerződésen, illetve jogszabályon alapuló – jogkövetkezménye, bírságok, egyéb büntető jellegű költségek, per- költség, forgalomtól függő biztosítási, licensz- és feltalálói díjak, adók, illetékek).

7.5. Az üzemszüneti kár megállapítása során a kár folytán megtakarí- tott költségeket levonásba kell helyezni.

7.6. A biztosító az üzemszüneti biztosítási összeg keretén belül, annak 10%-a erejéig megtéríti az üzemszüneti kár enyhítésének ésszerű és indokolt költségeit, amennyiben a kárenyhítési intézkedések

a) az üzemszüneti kárt és így a biztosító e címen nyújtandó szol- gáltatását csökkentik, amennyiben a kárenyhítési költségek nem haladják meg az üzemszüneti kár csökkenésének mértékét,

b) a biztosító utasítása nyomán történtek.

7.7. Az előzőekben írtaktól függetlenül nem tekinthetőek kárenyhítési költségnek azon intézkedések költségei, amelyek eredményekép- pen a biztosított

a) nem biztosított nyereséget termel, vagy

b) az üzemszünet megszűnését követően is nyereséget termel.

7.8. Az üzemszüneti kár enyhítésére irányuló költségek között nem ve- hető figyelembe olyan költség, amely a károsodott vagyontárgyak, illetve a vagyonbiztosítási kár helyreállítási költségeként merült fel, függetlenül attól, hogy e költségek a Vagyonbiztosítási Szerző- dés alapján fedezettek-e.

7.9. A biztosító maximum a kártérítési időszakon belül felmerült, illet- ve – amennyiben e költségek a kártérítési időszakon túl is felme- rülnek – a kártérítési időszakra jutó, arányos kárenyhítési költsé- gekre nyújt fedezetet.

8. A biztosított kötelezettségei

8.1. Könyvvezetési kötelezettség A biztosított köteles

a) a mindenkor hatályos jogszabályok, illetve egyéb kötelező elő- írások szerint könyvvezetési és bizonylatolási kötelezettségének eleget tenni,

b) az adathordozókat, üzleti könyveket, iratokat, illetve a számvi- teli alapbizonylatokat a telephelytől elkülönítetten tárolni, azok károsodástól, megsemmisüléstől történő megóvásáról gondos- kodni,

c) az informatikai adathordozókról ésszerű időközönként biztonsá- gi másolatokat készíteni és azokat a telephelytől elkülönítetten tárolni.

8.2. Kárbejelentési kötelezettség

A Vagyonbiztosítási Szerződéstől függetlenül a biztosított az üzem- szüneti kár bejelentésére a jelen kiegészítő feltételek alapján – a vagyonbiztosításra vonatkozó biztosítási feltételek értelemszerű al- kalmazása mellett – külön is köteles.

8.3. Kárenyhítési kötelezettség

A jelen feltételek kárenyhítésre vonatkozó rendelkezéseit a Va- gyonbiztosítási Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni és teljesíteni, a vagyonbiztosítási és az üzemszüne- ti kár együttes enyhítése érdekében.

A biztosított a vagyonbiztosítási károk helyreállítása során is köte- les figyelembe venni az üzemszüneti károk kiküszöbölésére, illet- ve mérséklésére irányuló kötelezettségeit.

A biztosított köteles minden indokolt, gazdaságos és lehetséges in- tézkedést megtenni az üzemszüneti kár kiküszöbölése, illetve csökkentése érdekében.

2010. február

A biztosított köteles a kárenyhítés körében tett intézkedéseiről a biztosítót előzetesen tájékoztatni, illetve a biztosító ilyen irányú utasításait követni. A biztosító utasítási joga e körben kiterjed a vagyonbiztosítási károk helyreállítására is.

8.4. Bizonyítási kötelezettség

A biztosított köteles a jogalap és a kár összegszerű mértékének a megállapításához szükséges valamennyi felvilágosítást a biztosító részére megadni, a szükséges iratokat – különösen a tárgyév, illet- ve a megelőző évek üzemszerű gazdasági tevékenységére vonatko- zó, a jelen kiegészítő feltételek szerinti kár, illetve költség(ek) jog- alapjának és összegszerűségének bizonyításához szükséges adato- kat, iratokat, bizonylatokat stb. – átadni, és a biztosító (képviselő- je) részére a szükséges meghatalmazásokat megadni, illetve lehe- tővé tenni a kárbejelentés, illetve a felvilágosítások, valamint az iratok tartalmának ellenőrzését.

Amennyiben a biztosított az üzemszüneti kár bizonyítására irányu- ló kötelezettségének teljesítéséhez szakértőt vesz igénybe, a szak- értő eljárására és a szakvéleményre a jelen feltételek rendelkezé- sei irányadóak. A szakértő által készített szakvélemény a kárt ön- magában nem bizonyítja, a szakértő részére átadott adatokat, ira- tokat, dokumentumokat a biztosító részére is meg kell küldeni és lehetővé kell tenni a szakvélemény, illetve annak alapadatai bizto- sító, illetve megbízottja által történő ellenőrzését.

9. A szakértői eljárás

Amennyiben a felek bármelyikének megbízásából vagy közös fel- kérésükre az üzemszüneti kár megállapítása érdekében szakértő jár el, a felek a szakértő eljárása és szakvéleménye tekintetében az alábbiakban állapodnak meg:

a) nem lehet szakértő olyan személy vagy szervezet, aki/amely a felek bármelyikével vagy a biztosított versenytársaival, illetve a vele üzleti kapcsolatban állókkal üzleti kapcsolatban áll,

b) amennyiben a szakértőt a biztosító kéri fel, köteles a szakértő számára az eljárása során tudomására jutott információk tekin- tetében titoktartási kötelezettséget előírni,

c) az előzőek betartása mellett a biztosító által felkért szakértő el- len a biztosított nem tiltakozhat, és a kárüggyel összefüggés- ben köteles számára minden szükséges segítséget megadni, in- formációt, illetve iratot átadni a jelen feltételek rendelkezései és a szakértő igényei szerint,

d) a szakértői vélemény részletes indokolással ellátott, valameny- nyi, a szakértői megállapítások alátámasztására szolgáló iratot, valamint a számításokat csatoltan tartalmazza, és legalább a biztosítási összeg megfelelőségének vizsgálatára, az üzemszü- net tényleges, illetve várható időtartamának, illetve a kártéríté- si időszakra eső üzemszüneti kár és a kárenyhítési költség meg- állapítására kiterjed.

10. A biztosító mentesülése

10.1. A biztosító az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Feltételeinek rendelkezéseiben írtakon túl mentesül fizetési köte- lezettsége alól, amennyiben a biztosított a jelen Különös Feltéte- lek 7. pontjában írt kötelezettségeit nem, vagy késedelmesen tel- jesíti, és emiatt lényeges körülmények – akár a jogalap, akár az összegszerűség körében – kideríthetetlenekké válnak.

10.2. Amennyiben a biztosított a 7. pontban írt kötelezettségeit késedel- mesen teljesíti, az ezzel összefüggésben felmerült többletigények- re a biztosítási fedezet nem terjed ki.

10.3. Amennyiben a biztosító a Vagyonbiztosítási Szerződés alapján mentesül a szolgáltatás nyújtása alól, annyiban a jelen kiegészítő feltételek alapján is mentesül a szolgáltatás nyújtása alól.

11. Egyéb rendelkezések

A jelen Különös Feltételekben nem szabályozott kérdésekben a fe- lek között fennálló Vagyonbiztosítási Szerződés, valamint az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Xx.xx.: U52206/1

UNION-Business Class Xxxxxxx Xxxxxxxxxx

A biztosító a betöréses lopás károkat a biztosítási összegen belül a kár időpontjában ténylegesen fennálló vagyonvédelmi szintnek megfelelő li- mitösszegig téríti meg. Az egyes veszélyességi osztályhoz tartozó limit- összegeket a táblázat tartalmazza.

Valamely védelmi berendezés, eszköz nem vehető figyelembe a vagyon- védelmi szint megfeleltetésénél, ha a kár bekövetkezésének időpontjá- ban nincs meg, vagy nincs üzembe helyezve.

Helyiségekben elhelyezett vagyontárgyak és értéktárgyak kártérítési limit- je betöréses lopás biztosítási esemény során:

1. sz. táblázat

Betörésvédelmi osztály megnevezése	Biztosítási szolgáltatás maximális összege E Ft-ban
	Gép, berendezés, felszerelés nevesített vagyontárgy Készletek, javításra/feldolgozásra átvett tárgyak, idegen tulajdonú vagyontárgyak betöréses lopásra	Készpénz, értékcikkek előírt tárolóban
1. Védelmi osztály	500	500
2. Védelmi osztály	2000	1000
3. Védelmi osztály	6000	2000
4. Védelmi osztály	15 000	3000
5. Védelmi osztály	40 000	8000
6. Védelmi osztály	Biztosítási összeg	20 000

Az 1. sz. táblázat tartalmazza a helyiség(ek) betöréses lopás biztosítási esemény során alkalmazott védelmi kategóriáknak megfelelő maximális kártérítési limitet.

Védelmi osztályok meghatározása

1. védelmi osztály

– minimális mechanikai védelem

2. védelmi osztály

– minimális mechanikai védelem és

– minimális elektronikai jelzőrendszer vagy

– bővített minimális mechanikai védelem

3. védelmi osztály

– részleges mechanikai védelem vagy

– bővített minimális védelem és

– részleges elektronikai jelzőrendszer távfelügyeleti rendszerbe beköt- ve

4. védelmi osztály

– részleges mechanikai védelem és

– részleges elektronikai jelzőrendszer vagy

– teljes körű mechanikai védelem és

– minimális elektronikai jelzőrendszer

5. védelmi osztály

– részleges mechanikai védelem és

– részleges elektronikai jelzőrendszer távfelügyeleti rendszerbe bekötve

6. védelmi osztály

– teljes körű mechanikai védelem és

– részleges elektronikai jelzőrendszer távfelügyeleti rendszerbe bekötve

Telephelyek (kerítéssel körülhatárolt), komplett létesítmények/épületek, raktártelepek, kereskedelmi elosztóhelyek betöréses lopás kártérítési li- mitjének meghatározása a telephely védelmének függvényében:

A 2. sz. táblázat tartalmazza a telephelyek betöréses lopás biztosítási esemény során alkalmazott védelmi kategóriáknak megfelelő védelmi szinthez tartozó kártérítési limit-módosító szorzó nagyságát.

A telephelyen történt betöréses lopás biztosítási esemény kártérítési limit összegének meghatározása: először az 1. sz. táblázat alapján, a telephe- lyen feltört helyiség védelmi osztályához tartozó maximális szolgáltatási összeget megállapítjuk, majd megszorozzuk a telephelyen megvalósult védelmi kategóriához tartozó limit-módosító szorzóval.

Védelmi kategóriák meghatározása

A. védelmi kategória

– a védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb erőfe- szítést nem igényel,

– nincs őrzés.

B. védelmi kategória

– a védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb erőfe- szítést nem igényel,

– a főépületben munkaidőn kívül portaszolgálat van,

– éjszakai térvilágítás van.

C. védelmi kategória

– a védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb erőfe- szítést nem igényel,

– a főépületben biztonsági őrszolgálat van,

– éjszakai térvilágítás van,

– az épületek között munkaidőn kívül dokumentálható ellenőrző pon- tok felállításával ellátott járőrszolgálat van,

vagy térfigyelő rendszerrel ellátott telephely (MABISZ ajánlással tele- pített és működtetett berendezésekkel) folyamatos megfigyeléssel a főépület biztonsági szolgálatához bekötve.

D. védelmi kategória

– a védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb erőfe- szítést nem igényel,

– a megvilágítás biztosítja a folyamatos megfigyelést,

– az épületek között dokumentálható ellenőrző pontok felállításával ellátott járőrszolgálat van,

– a fő épületben fegyveres biztonsági őrszolgálat van,

– különféle telekommunikációs eszközök felhasználásával a rendkívü- li eseményeket jelenteni lehet a szakszolgálat központjának, a rend- őrségnek vagy egyéb fegyveres szolgálatnak.

E. védelmi kategória

– a védett terület jól körülhatárolt, a kerítés csak komoly erőfeszítés- sel, illetve különböző segédeszközök alkalmazásával küzdhető le,

– a megvilágítás biztosítja a folyamatos megfigyelést,

– az őrök közötti állandó információcsere biztosítva van,

– az épületek között dokumentálható ellenőrző pontok felállításával ellátott kutyás, fegyveres járőrök, a főépületen belül fegyveres őrök teljesítenek szolgálatot, de a terület folyamatos és teljes figyelésé- re nincs mód,

– különféle telekommunikációs eszközök felhasználásával a rendkívü- li eseményeket jelenteni lehet a szakszolgálat központjának, a rend- őrségnek vagy egyéb fegyveres szolgálatnak.

2. sz. táblázat

Telephely védelmi osztály megjelölése	Védelmi szinthez tartozó kártérítési limit-módosító szorzó
A	1,2
B	1,5
C	2,0
D	3,0
E	4,0

Amennyiben a biztosított kockázatviselési hely nem minősül önálló telep- helynek, a kártérítési limitet a helyiségekre, vagyontárgyakra vonatkozó

1. sz. táblázat tartalmazza.

Rablásra vonatkozó kártérítési limitek: Kártérítési limit Rablás elleni védelem:

nincs rablásjelzés 2000 E Ft

Rablás elleni védelem:

jelzőrendszerbe épített rablásjelző 5000 E Ft Rablás elleni védelem:

részleges elektronikai jelzőrendszerbe épített

rablásjelző távfelügyeleti rendszerbe bekötve 20 000 E Ft Rablás elleni védelem:

részleges elektronikai jelzőrendszerbe épített rablásjelző távfelügyeleti rendszerbe bekötve,

valamint fegyveres őr 50 000 E Ft

I. Minimális mechanikai védelem

Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, padoza- tai, födémszerkezetei, a nyílászárók és a zárszerkezetek az alábbi köve- telményeket kielégítik:

– az ajtók, ablakok ráccsal nem védett üvegezése összességében mini- mum 6 mm vastagságúak;

– az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek (a reteszeknek mini- mum 18 mm mélyen kell zárniuk, reteszhúzás elleni védelem elérésé- hez a csúszós fajtájú vagy áthajtós reteszt (riglit), annak függőlegesen mozgó részét rögzíteni kell, pl. egy-egy furaton át facsavarral);

– az ajtók zárását – a gyártó előírásai szerint felszerelt – biztonsági (zár-

betétes) zárszerkezet, vagy a tartószerkezetével együtt minősített és ennek megfelelően felszerelt biztonsági lakat végzi (biztonsági zár- szerkezetnek minősül a minimum 5 csapos hengerzárbetétes, a mini- mum 6 rotoros mágneszárbetétes, a kéttollú kulcsos zárszerkezet, a szám vagy betűjel kombinációs zárszerkezet, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedi minő- sített lamellás zár);

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 12 cm-es, ha- gyományos kisméretű téglafallal egyenértékű, vagy minimum 10 cm vastag legalább 2 rétegű gyári minősített szendvicsszerkezet.

Lakat: biztonsági zárnak csak az a lakat számít (funkcionálisan), amely a tartószerkezetével együtt rendelkezik MABISZ-ajánlással, az ajánlásban meghatározott – betartandó – feltételekkel alkalmazzák.

II. Bővített minimális mechanikai védelem

Bővített minimális mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább az alábbiaknak megfelelnek:

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 20 cm vastag, hagyományos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azonos érté- kű, vagy legalább 10 cm vastag két rétegű gyári minősített fém bur- kolatú könnyűszerkezetű szendvicspanelből épített;

– a külső járószinttől 3 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) védelme az alábbiaknak kell, hogy megfelel- jen:

– az ablakok (kirakatok) fix beépítésűek, vagy

– belülről kulccsal lezárható zárszerkezettel rendelkeznek és

– Az üvegezett felületek

– MABISZ ajánlásával rendelkező biztonsági fóliával ellátottak, amelyek az előírásoknak megfelelően telepítettek, vagy

– legalább A 3 fokozatú biztonsági üveggel szereltek; vagy

– a nyílászáró teljes felülete kulccsal zárható redőnnyel, illetve spalettá- val vagy max. 100×300 mm-es osztású fémráccsal védett;

– a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) tokszerkezeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a fa- lazathoz kell erősíteni;

– az ajtószerkezetek kiemelés és reteszhúzás ellen védettek (a reteszek- nek min. 18 mm mélyen kell zárniuk);

– a zárást minimum 2 darab letörésmentesen szerelt biztonsági zár végzi;

– biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a mini- mum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meg- haladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár. Lakat: biztonsági zárnak csak az a lakat számít (funkcionálisan), amely a tartószerkezetével együtt rendelkezik MABISZ-ajánlással, az ajánlásban meghatározott – betartandó – feltételekkel alkalmazzák.

III. Részleges mechanikai védelem

Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födémszer- kezetei, padozatai és a nyílászárók legalább az alábbiaknak megfelelnek:

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 25 cm vastag, hagyományos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azonos érté- kű, vagy legalább kétrétegű mindkét oldalán fémburkolatú minimum 20 cm vastag gyári előállítású minősített könnyűszerkezetű elemekből készült;

– a külső járószinttől 3 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók (üvege- zett felületek: ablakok, kirakatok, portálok stb.) minimum 100×300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal vagy ezzel bontható- sági/áthatolási szempontból egyenértékű más mechanikai megoldás- sal – pl. áttörésbiztos B1 vagy annál magasabb fokozatú biztonsági üveggel – vannak védve;

– a rács 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel van hozzá- erősítve a falazathoz; a minimális beépítési mélység legalább 25 cm vastag, hagyományos téglából épített tömör fal esetén 150 mm (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás fo- gadható el);

– a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) tokszerkezeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a fa- lazathoz kell erősíteni;

– az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek (legalább 25 mm vastagságú tömör keményfa szilárdságával egyező) kiemelés, feszítés és reteszhúzás ellen védettek (a reteszeknek minimum 18 mm mélyen kell zárniuk),

– a zárást minimum 2 db letörésmentesen szerelt biztonsági zár végzi;

– biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a mini- mum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meg- haladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár;

– az ajtó legalább három diópánttal legyen a tokhoz rögzítve;

– az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyá-

solhatja;

– a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 18 mm mélyen kell zárni- uk;

– az ajtólap és a tok záráspontossága 5 mm-en belül legyen;

– bevésőzár esetében az ajtólap külső, keskenyebbik oldalát fémlemez- zel meg kell erősíteni;

– fatokhoz megerősített zárlemez szükséges.

Lakat: biztonsági zárnak csak az a lakat számít (funkcionálisan), amely a tartószerkezetével együtt rendelkezik MABISZ-ajánlással, az ajánlásban meghatározott – betartandó – feltételekkel alkalmazzák.

IV. Teljes körű mechanikai védelem

Teljes körű a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födémszer- kezetei, padozatai és a nyílászárók legalább az alábbiaknak megfelelnek:

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 38 cm vastag, hagyományos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azonos értékű;

– a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete mini- mum 100×300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal vagy ezzel bonthatósági/áthatolási szempontból egyenértékű más mechani- kai megoldással – pl. betörésgátló biztonsági üveggel – van védve (bankok, pénzintézetek esetében az átmérő minimum 16 mm);

– a rács 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel van hozzá- erősítve a falazathoz; a minimális beépítési mélység 38 cm vastag, ha- gyományos téglából épített tömör fal esetén 150 mm (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás fogadha- tó el);

– a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) tokszerkezeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a fa- lazathoz kell erősíteni;

– az ajtó és az ajtótok fémből vagy tömör keményfából készülhet;

– ha az ajtólap anyaga fa, az minimum 40 mm vastag és tömör legyen, fémajtó esetén a külső burkolat között 300x100 mm rácskiosztású 12 mm átmérőjű rácsszerkezet szükséges;

– az ajtólap és a tok záráspontossága 2 mm-en belül legyen;

– az ajtó legalább három diópánttal legyen a tokhoz rögzítve;

– a zárszerkezet többpontos (minimum 4, 2 irányú) zárást biztosítson;

– a zárnak biztonsági zárnak kell lennie;

– biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a mini- mum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meg- haladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár;

– a zárszerkezetet fúrás, a hengerzárat törés ellen is védeni kell;

– az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyá- solhatja;

– a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 18 mm mélyen kell zárni- uk;

– az ajtókat kiemelés, feszítés reteszhúzás ellen védeni kell.

A minimális elektronikai jelzőrendszer

Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha térvédelem, tárgyvédelem, sze- mélyvédelem nincs. A felületvédelem csak a 3 m-nél alacsonyabban fek- vő nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva. Az elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott követelmények:

– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a vé- dett téren belül legyen elhelyezve;

– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi kö- rökön külön-külön és a szabotázsvonalon egyaránt;

– a központi egység – az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabo- tázsvédett – burkolata minimum 1 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból – készüljön;

– az élesítés legalább ún. kulcsos kapcsolóval történjék, a kapcsoló há- za minimum 1,5 mm vastag lágyacél vagy ezzel egyenértékű mecha- nikai szilárdságú anyag legyen, és eltávolítása, illetve megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást;

– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze;

– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővo- nalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, és a jel- zés után egy másodpercen belül riasztania kell;

– a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell;

– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épület szerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távol- ságra kell telepíteni, hogy csak segédeszközzel lehessen őket elérni;

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie; a rend- szer a bekapcsolást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba;

– a kültéri hangjelzőnek szabotázsvédett, minimum 1,5 mm vastag lágy- acél burkolata legyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezzen; a hangereje 1 m-es távolságban haladja meg a 100 de- cibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel;

– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes ener-

giaforrás – elektromos hálózat és akkumulátor – biztosítsa; elemes táplálás esetén – egy elemkészlettel – a rendszer minimum 3 hónapig legyen üzemképes;

– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén biztosítsa au- tomatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 24 órás üzemeltetését, 24 óra letelte után pedig legalább egy riasztási ciklus végrehajtását;

– a szakszolgáltató végezzen karbantartási szerződésben rögzített idő- közönként dokumentált karbantartást;

– akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésről gondoskod- ni kell;

– a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni.

Részleges elektronikai jelzőrendszer

Részleges az elektronikai jelzőrendszer, ha teljes körű térvédelem, tárgy- védelem, személyvédelem nincs, de a felületvédelem teljes körű, és csapdaszerű térvédelem van kialakítva.

Részlegesnek tekinthető az elektronikai jelzőrendszer akkor is, ha a tér- védelem, tárgyvédelem vagy felületvédelem elektronikus megoldású, ám a védendő objektum egyes részei „árnyékban” vannak. (Árnyékon azt kell érteni, hogy a védendő területnek, térnek nem a teljes egészére terjed ki a hatásos elektronikus felügyelet. Pl. egy bank bejárati ajtajának beltéri körzetét nem „felügyeli” passzív infra- vagy egyéb mozgásérzékelő, vagy ha a páncélterem előterében nincs mozgásérzékelő telepítve, csak a köz- lekedőfolyosókban.)

Az elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott követelmények:

– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a vé- dett téren belül legyen elhelyezve;

– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a (minimum 4 db) védelmi körön külön-külön és a szabotázsvonalon egyaránt;

– az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók (ha szükséges, üzemmód kapcsolót kell beépíteni);

– a központi egységnek – az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, sza- botázsvédett – burkolata minimum 1,5 mm-es lágyacélból – vagy az- zal egyenértékű szilárdságú anyagból – készüljön;

– az élesítés csak külső, minimum 6 betű vagy szám kombinációját használó kódkapcsolóval végezhető; a kódkapcsolónak a központot ve- zérlő áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni;

– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, és a további ré- szek maradjanak működőképesek;

– a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzőknek, kódkapcsolóknak stb.) az állandó őrzésére, ellenőrzésére csak a teljes rendszerrel együtt – az üzemeltető vagy a szerviz által – kikapcsolha- tó szabotázsvonalat kell kiépíteni;

– a rendszer üzemképességét és riasztás mentes állapotát a kódkapcso- lón jelezni kell;

– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlőközpontnak valamennyi jelzővona- lat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, és a jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;

– a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a rendszernek optikailag és akusztikusán is jeleznie, illetve tárolnia kell;

– a jelzőáramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárla- tot, illetve a hurokellenállások 40%-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell);

– minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges;

– az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, ha ez nem le- hetséges, az egyik készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie;

– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épület szerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távol- ságra kell telepíteni, hogy csak segédeszközzel lehessen őket elérni;

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 per- cen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra ille- tékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie; a rendszer a bekapcsolást követően ismételten kapcsoljon éles állapot- ba;

– a kültéri hangjelzőnek szabotázsvédett, minimum 1,5 mm vastag lágy- acél burkolata legyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezzen; a hangereje 1 m-es távolságban haladja meg a 100 de- cibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel;

– az optikai jelzésadó borostyánsárga színű, villogó és minimálisan 200 lumen fényáramú legyen;

– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes ener- giaforrás – elektromos hálózat és akkumulátor – biztosítsa;

– az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell mű- ködnie;

– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén biztosítsa au- tomatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 48 órás üzemeltetését, 48 óra letelte után pedig legalább egy riasztási

2013. március

ciklus végrehajtását;

– az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell;

– a nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők;

– a szabadtéri, valamint a védett téren kívüli és a nem szabotázsvédett vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni;

– a szakszolgáltató végezzen karbantartási szerződésben rögzített idő- közönként dokumentált karbantartást.

Távfelügyeleti rendszer

Olyan műszaki információtovábbító szervezeti rendszer, mely a kockáza- ti helyen lévő elektronikai jelzőrendszer információit elektromos vagy rá- dióhullámú rendszer alkalmazásával továbbítja egy folyamatos üzemű, személyzettel ellátott központi felügyeleti helyre, ezáltal lehetővé válik hatásos helyszíni intézkedés vagyonvédelmi szakszolgálat vagy rendőrség részéről.

A helyszínre kiérkezésnek a jelzést követő 5-8 percen belül meg kell tör- ténnie.

MABISZ ajánlás

A Magyar Biztosítók Szövetsége Vagyonbiztosítási Tagozata által felügyelt ajánlás eredménye. Az ajánlás rögzíti az adott vagyonvédelmi eszköz al- kalmazásainak, alkalmazhatóságának jellemzőit.

Értékcikkek tárolási szabályai

Az értékcikkek vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakat (készpénz, ér- tékpapír, ékszer, nemesfém, drágakő stb.) a tárolás céljára szolgáló, a biztosítási összegnek megfelelő védelemmel ellátott helyiségben leg- alább az alábbiak szerint kell tárolni:

Tárolás Kártérítési összeg felső határa E Ft Lemezkazettában 20

Pénztárgépben 20

Beépített páncélkazettában 50

Tűzmentes pénzszekrényben 100

Páncélszekrényben a biztosítási összegen belül a védelmi előírásban a meg- határozott limit erejéig, de maximum a MABISZ-ajánlás összeghatáráig.

Nem felel a biztosító azokért a károkért, melyek biztosítási esemény so- rán úgy keletkeztek, hogy:

– a biztosított vagy alkalmazottai az előírt védelmi berendezések bezá- rását és működtetését elmulasztották;

– az értékkészletek tárolására szolgáló berendezés kulcsait zárás után a védelmi berendezéssel azonos lezárt helyiségben, épületben tárolták.

Biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinek és kirakatok, azok tartalma A biztosítás kiterjed a biztosított által üzemeltetett kirakatszekrényekre a szerződésben meghatározott limit erejéig. A vitrinek/kirakatok védelmé- nek meg kell felelnie minimum az 1. védelmi osztály feltételeiben előír- taknak.

A biztosító nem téríti meg a kárt, ha a kirakatszekrényben elhelyezett pénz és értékkészletekben, illetve 30 000 Ft egyedi értéket meghaladó vagyontárgyakban betöréses lopás során keletkezik.

A limit egy naptári évben a biztosítási események számától függetlenül a biztosító éves kártérítési felső határa.

Küldöttrablás

A biztosítási védelem kiterjed a szerződésben a választott kockázati cso- mag alapján meghatározott limitre, a biztosított utasítása alapján kész- pénz rendeltetési helyére történő szállítására, a szállítás útvonalára és idejére.

A biztosító által előírt pénzszállítási szabályok betartása kötelező, a mu- lasztás a biztosító mentesülését vonja maga után.

Értékcikkek szállítási szabályai

A biztosítási szerződésben meghatározott értékcikk vagyontárgyakat az alábbiak szerint kell szállítani:

– 100 E Ft biztosítási összegig egy fő tetszőleges módon;

– 500 E Ft biztosítási összegig két fő, riasztójelzést adó pénzszállító tás- kával;

– 2000 E Ft biztosítási összegig gépkocsival három fő, akik közül egyik fegyveres.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Xx.xx.: U52207/2

UNION-Business Class Általános Biztosítási Feltételek

Felelősségbiztosítás

A jelen Általános Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a jelen feltételekben nem szabályozott kérdések tekintetében az UNION- Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeinek rendelke- zései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

A jelen Általános Feltételek alkalmazásában biztosítási esemény a biztosított által a biztosítási szerződésben meghatározott tevé- kenységi körében eljárva okozott

– személyi sérüléses, valamint

– szerződésen kívül, harmadik személynek okozott dologi kár miatti kártérítési kötelezettsége.

A jelen Általános Feltételek alkalmazásában nem minősül szerző- désen kívül, harmadik személynek okozott kárnak, ha azt a bizto- sított a biztosított tevékenységével összefüggő szerződés teljesíté- se, illetve szolgáltatás nyújtása során, vagy azzal összefüggésben a biztosított szerződéses partnerének, illetve a biztosított által nyújtott szolgáltatást igénybe vevőnek, vagy a szerződés teljesíté- sével, illetve a szolgáltatás igénybevételével összefüggésben eljáró személynek vagy szervezetnek okozza.

2. Meghatározások:

A jelen Általános Feltételek alkalmazásában

a) személyi sérüléses kár: ha valaki meghal, testi sérülést vagy egészségkárosodást szenved;

b) dologi kár: valamely vagyontárgy sérülése, megsemmisülése vagy használhatatlanná válása.

3. Kizárások:

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:

a) a szavatossági igényeket és az azokkal összefüggésben felme- rülő károkat és költségeket, ideértve a szerződésszegés objektív jogkövetkezményén túli kárfelelősségen alapuló igényeket is;

b) azokat a károkat, amelyeket a biztosított olyan tevékenysége körében kötött szerződés teljesítésével, illetve szolgáltatás nyújtásával összefüggésben okozott, amely tevékenység folyta- tásához jogszabályban vagy hatósági határozatban írt engedély, illetve egyéb előírás teljesítése szükséges, és a biztosított ilyen engedéllyel nem rendelkezett, illetve nem felelt meg a vonat- kozó előírásoknak;

c) a tisztítással eltávolítható szennyezési károkat;

d) bármely jogcímen a biztosított birtokában, rendelkezési jog- körében, vagy ellenőrzése, felügyelete alatt lévő idegen tulajdo- nú vagyontárgyakban bekövetkezett, valamint a letéti felelőssé- gi körébe tartozó károkat;

e) azon vagyontárgyakban bekövetkezett károkat, amelyek a szol- gáltatás tárgyát képezik, illetve amelyekre a biztosított szolgál- tatása irányul;

f) azon tevékenység gyakorlásával összefüggésben okozott káro- kat (szakmai felelősségi károkat), amelynek fedezetére jogsza- bály felelősségbiztosítási szerződés megkötését írja elő;

g) az államigazgatási (közigazgatási), illetve hatósági jogkör gya- korlásával összefüggésben okozott károkat;

h) az építési-szerelési tevékenységgel összefüggésben bekövetke- zett dologi károkat, ideértve az épületek, építmények repedése- ivel összefüggésben bekövetkezett károkat, valamint az épület- ben, építményben vibráció, vagy – a föld-, illetve egyéb támaszt is ideértve – teherhordó elem eltávolítása, meggyengítése vagy megépítésének elmaradása miatt bekövetkezett károkat;

i) a fuvarozói, illetve szállítmányozói tevékenységgel összefüggés- ben bekövetkezett dologi károkat;

j) a vadgazdálkodással, illetve a mezőgazdasági, valamint az ál- lattartói, állattenyésztői tevékenységgel összefüggésben bekö- vetkezett károkat, ideértve a taposással, legeléssel összefüg- gésben bekövetkezett, vad- vagy haszonállat által okozott káro- kat is;

k) a munkaviszonnyal, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony- nyal, valamint egyéb szervezett munkavégzéssel összefüggés- ben bekövetkezett károkat;

l) a termékekkel okozott károkat;

m) a környezetszennyezéssel összefüggésben bekövetkezett károkat;

n) a bérlői, illetve bérbeadói felelősség körébe tartozó károkat;

o) a hulladékkal, illetve veszélyes anyaggal folytatott tevékenység- gel összefüggésben bekövetkezett károkat;

2013. március

p) gyógyszerrel, gyógyhatású készítménnyel, illetve az ezekkel folytatott tevékenységgel összefüggésben okozott károkat;

q) a targoncák, anyagmozgató és emelőgépek által okozott dologi károkat;

r) gépjárművek, munkagépek által okozott, nem balesetszerűen (előre nem látható, hirtelen, véletlen, váratlan módon) bekövet- kezett útrongálódási, illetve a mesterséges tereptárgyakban okozott, valamint a talaj vagy növényi kultúrák letaposásával összefüggésben bekövetkezett károkat;

s) a vagyontárgyak (ideértve a készpénzt, az értékpapírt, az éksze- reket, az egyéb értéktárgyakat is) elveszésével, eltulajdonításá- val, illetve egyéb fellelhetetlenségével összefüggésben bekövet- kezett károkat;

t) a biztosított vezető tisztségviselői által ilyen minőségükben okozott károkat;

u) a biztosított teljesítési segédjének (pl. alvállalkozó) okozott, il- letve annak tevékenységére visszavezethető károkat;

v) kötbér, egyéb szerződést biztosító mellékkötelezettség, illetve bírság vagy egyéb büntetés jellegű költség formájában felme- rült károkat;

w) a személyi sérülésre, illetve dologi kárra nem visszavezethető, tisztán pénzügyi veszteség formájában felmerült károkat.

4. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat a szerződő által választott káreseményenkén- ti, illetve éves limit erejéig téríti meg.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Xx.xx.: U52208/2

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Ingatlan-bérbeadói felelősségbiztosítás

A jelen Különös Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a je- len feltételekben nem szabályozott kérdések tekintetében az UNION- Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában biztosítási esemény a biztosított mint a tulajdonában álló ingatlan bérbeadója által az in- gatlan bérlőjének jogellenesen okozott dologi kár miatt keletke- zett, a hatályos magyar jogszabályok szerinti felelősségén alapuló kártérítési kötelezettsége.

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában dologi kár valamely va- gyontárgy sérülése, megsemmisülése vagy használhatatlanná válása.

2. Kizárások

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben, valamint az UNION-Business Class Általános Felelős- ségbiztosítás Feltételeiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:

a) azokat a károkat, amelyek károsultjai olyan személyek, illetve szervezetek, akik a bérleményt vagy annak egy részét a biztosí- tott engedélye nélkül használják,

b) azokat a károkat, amelyek a biztosított által lízingbe adott épü- letben, épületrészben vagy egyéb építményben keletkeztek,

c) azokat a károkat, amelyek oka már a biztosítási szerződés ha- tályba lépése előtt fennállt, függetlenül attól, hogy azt a bizto- sított ismerte-e vagy sem,

d) a bérleményben – a bérbeadó vagy harmadik személy (ideértve az esetleges további bérlőket, az ingatlant egyéb jogcímen használókat is) által – folytatott gazdasági tevékenységgel ösz- szefüggésben bekövetkezett károkat,

e) a szavatossági igényeket és az azokkal összefüggésben felme- rült költségeket, valamint a késedelemmel, illetve a nem-telje- sítéssel összefüggésben felmerült károkat és költségeket,

f) a gépjárművekben bekövetkezett károkat,

g) azt a kárt, amely a biztosított által a bérlőnek nyújtott, a bérle- mény használatára, illetve annak karbantartására, javítására vagy felújítására vonatkozó tájékoztatás elmaradásával, késedel- mességével vagy hiányosságával összefüggésben következett be,

h) a termékekkel okozott károkat,

i) a környezetszennyezéssel összefüggésben bekövetkezett károkat.

3. A kárrendezés szabályai

A biztosított az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben írtakon túl a kárrendezési eljárás során köteles a biztosító részére átadni a bérleti szerződést.

4. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat a szerződő által választott káreseményenkén- ti, illetve éves kombinált limit erejéig téríti meg.

5. A biztosított változás-bejelentési kötelezettsége

A biztosított az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben írtakon túl köteles a biztosító részére 8 napon belül az írásbeli hozzájárulás megküldése mellett a biztosí- tó részére bejelenteni, ha hozzájárult a bérlemény további albérlet- be adásához vagy egyéb, más személy, illetve szervezet általi hasz- nálatához.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

2010. február Xx.xx.: U52209/1

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Ingatlan-bérlői felelősségbiztosítás

A jelen Különös Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a je- len feltételekben nem szabályozott kérdések tekintetében az UNION- Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában biztosítási esemény a biztosított mint ingatlanbérlő által az általa bérelt ingatlanban jogel- lenesen okozott dologi kár miatt keletkezett, a hatályos magyar jog- szabályok szerinti felelősségén alapuló kártérítési kötelezettsége.

A biztosító kockázatviselése a bérleti szerződésben feltüntetett bérleményben, valamint az annak megközelítésére szolgáló, illetve a bérlemény rendeltetésszerű használata körében a biztosított ál- tal használt – közös tulajdonú, illetve a bérbeadó tulajdonában lé- vő, de a biztosított által nem bérelt – ingatlanrészekben okozott és bekövetkezett károkra terjed ki.

2. Kizárások

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben, valamint az UNION-Business Class Általános Felelős- ségbiztosítás Feltételeiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:

a) azokat a károkat, amelyet olyan személyek, illetve szervezetek okoztak, akik a bérleményt vagy annak egy részét a biztosítot- tal kötött szerződés alapján, illetve engedélyével használják (al- bérlők vagy egyéb jogcímen használók stb.), függetlenül attól, hogy a használatra a bérbeadó beleegyezésével vagy annak hi- ányában kerül sor,

b) a bérlemény jogellenes vagy a szerződésben rögzítettektől elté- rő, illetve nem rendeltetésszerű használatával összefüggésben keletkezett károkat,

c) a bérlemény jogosulatlan (ideértve a bérbeadó vagy a hatóság engedélye hiányában történő) átalakításával összefüggésben bekövetkezett károkat, illetve költségeket, ideértve az eredeti állapot helyreállításának költségeit is,

d) azokat a károkat, amelyek a bérlemény rendeltetésszerű hasz- nálata során elhasználódás, kopás, szennyeződés vagy más ha- sonló formában keletkeztek,

e) azokat a károkat, amelyek az ingatlan berendezési tárgyaiban, valamint az épület üvegezésében következtek be,

f) azokat a károkat, amelyeket a biztosított az épület üzemeltetése körében végzett tevékenysége körében okozott, abban az esetben is, ha e tevékenységét a bérleti szerződés alapján végezte,

g) a szavatossági igényeket és az azokkal összefüggésben felme- rült költségeket, valamint a késedelemmel, illetve a nemtel- jesítéssel összefüggésben felmerült károkat és költségeket,

h) a termékekkel okozott károkat,

i) a környezetszennyezéssel összefüggésben bekövetkezett károkat.

3. A kárrendezés szabályai

A biztosított az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben írtakon túl a kárrendezési eljárás során köteles átadni a biztosító részére a bérleti szerződést.

4. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat a szerződő által választott káreseményenkén- ti, illetve éves kombinált limit erejéig téríti meg.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

2010. február Xx.xx.: U52210/1

UNION-Business Class Kiegészítő Biztosítási Feltételek

Kiterjesztett termékfelelõsség-biztosítás

A jelen Kiegészítő Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a jelen Kiegészítő Feltételekben nem szabályozott kérdések tekintetében az UNION-Business Class Termékfelelősség-biztosítás Különös Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

A jelen Kiegészítő Feltételek alkalmazásában biztosítási esemény a biztosított által gyártott, forgalmazott, illetve importált hibás termék 3. személy (a továbbiakban: felhasználó) által más termék- kel történő egyesítése, összevegyítése, beépítése vagy feldolgozása folytán magában az előállított új termékben bekövetkezett dologi kár miatt bekövetkezett kártérítési kötelezettsége, amely nem esik a Polgári Törvénykönyről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) termék- felelősségi szabályainak (LXXII. fejezet) hatálya alá, és amelyért a biztosított a hatályos magyar jogszabályok alapján felelősséggel tartozik.

2. A kárrendezés szabályai

A jelen Kiegészítő Feltételek alapján a biztosítási szerződésben rögzített mértékig a biztosító megtéríti:

– a felhasználónak a károsodott új termék (újra)előállítási (ön) költségét, amennyiben annak javítása műszakilag, illetve gaz- daságossági szempontok alapján nem lehetséges,

– az esetleges értékemelkedés levonása mellett a károsodott végtermék igazolt javítási költségeit, amennyiben az műszaki- lag és gazdaságossági szempontok alapján javítható,

– a kárral összefüggő esetleges szerelési költségeit, beleértve a károsodott új termék maradványainak eltávolítási költségeit.

A hasznosítható maradványok értékét – ideértve a csökkentett áron történő értékesítés során elért bevételt is – a biztosító minden esetben levonásba helyezi.

Nem téríti meg a biztosító az előállított új termék rendeltetésszerű használatot nem befolyásoló károsodásait, ideértve az esztétikai, illetve a tisztítással eltávolítható szennyezési kárait is.

3. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat a szerződő által választott káreseményenkén- ti, illetve éves kombinált limiten belül, a szerződésben megállapí- tott káreseményenkénti, illetve éves szublimit erejéig téríti meg.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Hatályos: 2014. március 15-től Xx.xx.: U52211/2

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Környezetszennyezési felelősségbiztosítás

A jelen Különös Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a je- len feltételekben nem szabályozott kérdések tekintetében az UNION- Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

A jelen Különös Feltxxxxxx xxxalmazásában biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosítóval írásban közölt és általa a károkozást megelőzően biztosítási fedezetbe vont tevékenységi körében eljár- va környezetszennyezéssel okozott kár miatt keletkező, a hatályos magyar jogszabályok szerinti felelősségén alapuló kártérítési köte- lezettsége, feltéve, hogy a kár bekövetkezte előre nem látható, hir- telen, véletlen, váratlan, balesetszerűen bekövetkező, és a normá- lis üzemi folyamattól eltérő eseményre volt visszavezethető.

2. Kizárások

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben, valamint az UNION-Business Class Általános Felelős- ségbiztosítás Feltételeiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:

a) a hulladéklerakással, földalatti csövekkel, csővezetékekkel, il- letve tartályokkal, valamint a csatornázással, továbbá a bányá- szati tevékenységgel összefüggésben bekövetkező károkat;

b) a szennyezést előidéző dolgok, valamint a biztosított telep- helyének (ideértve a talajszennyezést is) kárait, illetve az ezek- kel összefüggésben felmerült költségeket;

c) az útrongálódási, illetve a mesterséges tereptárgyakban oko- zott, valamint a talaj vagy növényi kultúrák letaposásával össze- függésben bekövetkezett károkat;

d) a termékekkel okozott károkat;

e) a szavatossági (garanciális), illetve a jótállási kötelezettség tel- jesítésével, valamint a szerződésszegéssel összefüggésben fel- merült károkat, illetve költségeket;

f) a biztosított által tevékenysége körében kötött szerződés telje- sítése, illetve szolgáltatás nyújtása, vagy az előzőekkel össze- függésben tanúsított magatartása során okozott károkat;

g) a munkaviszonnyal, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony- nyal, valamint egyéb szervezett munkavégzéssel összefüggés- ben bekövetkezett károkat;

h) a vegyszerekkel, kemikáliákkal, ideértve a festékeket, növény- védő szereket, műtrágyákat, gyom- és rovarirtó szereket, illetve az ezekkel folytatott tevékenységgel összefüggésben okozott károkat;

i) az ökológiai (az élő szervezetek, életközösségeik, valamint ezek élettelen környezetének dinamikus és természetes egységében bekövetkezett) károkat;

j) a biológiai sokféleség (az élővilág változatossága, amely magá- ban foglalja az élő szervezetek genetikai, fajon belüli, valamint a fajok és életközösségeik közötti sokféleséget és maguknak a természeti rendszereknek a sokféleségét) sérelmével összefüg- gésben felmerült károkat.

3. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat a szerződő által választott káreseményenkén- ti, illetve éves kombinált limiten belül, a szerződésben megállapí- tott káreseményenkénti, illetve éves szublimit erejéig téríti meg.

4. A kockázatviselés területi hatálya

Ha az UNION-Business Class Általános, Különös vagy a Kiegészítő Feltételek eltérően nem rendelkeznek, illetve a felek írásban más- képpen nem állapodtak meg, a biztosítási fedezet a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

2010. február Xx.xx.: U52212/1

UNION-Business Class Kiegészítő Biztosítási Feltételek

Szállodai szolgáltatók felelõsségbiztosítása

A jelen Xxxxxxx Xxxxxxxxxx alapján létrejött biztosítási szerződésekre a jelen feltételekben nem szabályozott kérdések tekintetében az UNION- Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában biztosítási esemény az a

a) dologi kár, amely a vendég által a szállodai szobában, illetve a biztosított által erre kijelölt és lezárt, vagy egyéb módon őrzött helyen elhelyezett, vagy az átvételére általa jogosultnak tartha- tott személy részére átadott vagyontárgyában következett be és amelyért a szerződésben megnevezett kockázatviselési helyen szállodai szolgáltatói és ehhez kapcsolódó tevékenységet végző, az erre vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosított a Ptk. 6:369.§-a alapján kártérítési kötelezettséggel tartozik,

b) személyi sérüléses, illetve dologi kár, amely a biztosított szál- lodai szolgáltatói, illetve ahhoz kapcsolódó, általa nyújtott fodrászati, kozmetikai, uszodai (szauna, wellness, fitnesz), sportpálya (játszótér), gyermek-felügyeleti, éttermi (söröző, bár), mosodai (tisztító) szolgáltatás valamelyikének vendégek általi igénybevétele során következett be, amelyért a szerződés- ben megnevezett kockázatviselési helyen szállodai szolgáltatói és ehhez kapcsolódó tevékenységet végző, az erre vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosított a hatályos magyar jogszabá- lyok szerinti kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2. Kizárások

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben, valamint az UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:

a) az ékszerekben, értéktárgyakban, értékpapírokban, illetve kész- pénzben bekövetkezett károkat, kivéve az elismervény ellenében átvett és a szálloda széfjében elhelyezett vagyontárgyak kárait,

b) a gépjárműben, annak pótkocsijában, illetve utánfutójában, vagy az ezekben elhelyezett vagyontárgyban bekövetkezett kárt,

c) a nem személyi sérüléses kár kapcsán felmerült nem vagyoni károkat,

d) egészségügyi szolgáltatások nyújtásával összefüggésben bekö- vetkezett károkat,

e) azokat a károkat, amelyek a vagyontárgy szerződésszerű őrzése során elhasználódás, kopás, szennyeződés vagy más hasonló formában következtek be,

f) azokat a károkat, amelyek a vagyontárgy kezelésével összefüg- gésben következtek be, függetlenül attól, hogy a kezelést kikö- tötték, vagy azt a letétbe helyezett vagyontárgy természete szükségessé tette,

g) a mosodába/tisztítóba beadott ruhákban felejtett tárgyak kárait,

h) az élő állatokban bekövetkezett károkat és az azzal összefüggő egyéb igényeket,

i) szalmonella, madárinfluenza, szivacsos agyvelőgyulladás bár- mely fajtájával, valamint a genetikailag módosított élelmisze- rekkel, illetve italárukkal okozott károkat.

3. A biztosító szolgáltatása

A biztosító az 1. a) pontban írt károkat a szerződő által választott káreseményenkénti, illetve éves kombinált limiten belül, a szerző- désben megállapított káreseményenkénti, illetve éves szublimit erejéig téríti meg.

A biztosító az 1. b) pontban írt károkat a szerződő által választott káreseményenkénti, illetve éves kombinált limit erejéig téríti meg.

4. Mentesülés

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben írtakon túl súlyosan gondatlan a biztosított magatar- tása és a biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a biztosított a kárt okozó élelmiszer (alapanyag), illetve italáru származási helyét, illetve beszerzési forrását nem tudja hitelt érdemlően igazolni, illetve a beszerzés, a tárolás, a kezelés, illetve a feldolgozás során nem tartotta be a vonatkozó élelmiszerbizton- sági előírásokat.

Hatályos: 2014. március 15-től

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Xx.xx.: U52213/2

UNION-Business Class Kiegészítő Biztosítási Feltételek

Szállodai szolgáltatók felelõsségbiztosításának kiterjesztése gépjármûvek õrzésére

A jelen feltétel alapján létrejött biztosítási szerződésekre a jelen feltétel- ben nem szabályozott kérdések tekintetében az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeinek, az UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek és az UNION-Business Class Szállodai Szolgáltatók Felelősségbiztosítása Különös Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

A jelen Kiegészítő Feltételek alkalmazásában biztosítási esemény az a dologi kár, amely a szállóvendégek a szálloda e célra kijelölt, lezárt, körülkerített és 24 órás őrzéssel ellátott parkolójában elhe- lyezett, lezárt járművekben, azok pótkocsijában, illetve utánfutójá- ban, valamint az azon elhelyezett vízi járművében következett be, ideértve a szálloda erre kijelölt alkalmazottja által a jármű parko- lóba történő elhelyezése során okozott töréskárokat, illetve a gép- jármű feltöréses lopás, valamint rablás útján történő eltulajdonítá- sát is, továbbá a jármű lopáskárát, amennyiben a tettes (tettesek) a jármű kulcsát a járműtől elkülönített, elzárt és 24 órás őrzéssel biztosított helyiségből betöréses lopás vagy rablás útján szerezte (szerezték) meg, és amelyért a szerződésben megnevezett kocká- zatviselési helyen szállodai szolgáltatói és ehhez kapcsolódó tevé- kenységet végző, az erre vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosí- tott a hatályos magyar jogszabályok szerinti kártérítési kötelezett- séggel tartozik.

2. Kizárások

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben, az UNION-Business Class Általános Felelősség- biztosítás Feltételeiben és az UNION-Business Class Szállodai Szolgáltatók Felelősségbiztosításának Különös Feltételeiben írta- kon túl nem téríti meg a biztosító:

a) a járművek belső szerkezeti részeiben bekövetkezett károkat,

b) a jármű alkatrészeinek, valamint tartozékainak lopás-, illetve rabláskárát,

c) a járművekben elhelyezett poggyászban, illetve a jármű, annak pótkocsija vagy utánfutója rakományában bekövetkezett károkat,

d) a járműnek a biztosított alkalmazottja általi jogellenes haszná- lata során bekövetkezett károkat,

e) a jármű esetleges javítása, illetve tisztítása során bekövetkezett károkat.

3. A biztosító szolgáltatása

A biztosító az 1. pontban írt károkat a szerződő által választott káreseményenkénti, illetve éves kombinált limiten belül, a szerző- désben megállapított káreseményenkénti, illetve éves szublimit erejéig téríti meg.

4. Mentesülés

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben, az UNION-Business Class Általános Felelősségbizto- sítás Feltételeiben és az UNION-Business Class Szállodai Szol- gáltatók Felelősségbiztosításának Különös Feltételeiben írtakon túl súlyosan gondatlan a biztosított magatartása és a biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a biztosított jármű- vet vezető alkalmazottja nem rendelkezett érvényes, az adott jár- műkategóriára vonatkozó vezetői engedéllyel.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Hatályos: 2014. március 15-től Xx.xx.: U52214/2

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Felelősségbiztosítási fedezet területi hatályának kiterjesztése az Európai Unióra és egyes európai államokra

A jelen Különös Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a je- len feltételekben nem szabályozott kérdések tekintetében az UNION- Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeinek rendelke- zései irányadóak.

1. A felek jelen Különös Feltételek alapján létrejött és a biztosítási szerződésben rögzített megállapodása esetén az UNION-Business Class felelősségbiztosítási fedezete kiterjed az Európai Unió tagál- lamai, valamint Andorra, Izland, Liechtenstein, Monaco, Norvégia, San Marino, Svájc és a Vatikán területén okozott, illetve bekövet- kezett károkra, ide nem értve a biztosított külföldi székhelyű, te- lephelyű vállalkozásainak tevékenységéből eredő, valamint a bün- tető jellegű kártérítési kötelezettségeket.

2. A biztosító a károkat a szerződő által választott káreseményenkén- ti, illetve éves kombinált limit erejéig téríti meg.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

2010. február Xx.xx.: U52215/1

UNION-Business Class Kiegészítő Biztosítási Feltételek

Szolgáltatói felelősségbiztosítási fedezet kiterjesztése idegen jármű rakodására

A jelen Kiegészítő Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a jelen Kiegészítő Feltételekben nem szabályozott kérdések tekintetében az UNION-Business Class Szolgáltatói Felelősségbiztosítás Különös Feltételeinek rendelkezései az irányadóak.

1. A felek jelen Xxxxxxxxxx Feltételek alapján létrejött, és a biztosítási szerződésben rögzített megállapodása esetén az UNION-Business Class szolgáltatói felelősségbiztosítási fedezete kiterjed az idegen gépjárműre, illetve gépjárműről történő le- és felrakodás során a gépjárműben okozott károkra, abban az esetben is, ha a rakodás daruval, illetve targoncával történt.

2. A biztosító a károkat a szerződő által választott káreseményenkén- ti, illetve éves kombinált limiten belül, a szerződésben megállapí- tott káronkénti, illetve éves szublimit erejéig téríti meg.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

2010. február Xx.xx.: U52216/1

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Gépjármûszerviz üzemeltetõi felelõsségbiztosítás

A jelen Xxxxxxx Xxxxxxxxxx alapján létrejött biztosítási szerződésekre a jelen feltételekben nem szabályozott kérdések tekintetében az UNION- Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában biztosítási esemény a gépjárműszervizt üzemeltető biztosított kártérítési kötelezettségé- nek keletkezése, amely olyan töréskár miatt következett be, amely egy általa szerelésre, javításra, illetve felülvizsgálatra, átvizsgálás- ra igazoltan és dokumentált műszaki állapotban átvett idegen tulajdonú gépjárműben:

a) a biztosított biztosítási szerződésben feltüntetett telephelyén, a jármű szakszerű és indokolt mozgatása során, azzal összefüg- gésben, illetve

b) a biztosított biztosítási szerződésben feltüntetett telephelyén a javítási, szerelési, felülvizsgálati tevékenység folytatása során, az alkalmazott műszerek, szerszámok, gépek üzemeltetésével összefüggésben, illetve

c) a próbaút során, azzal összefüggésben következett be.

2. Meghatározások

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában

2.1. javítás, szervizelés, illetve felülvizsgálat, átvizsgálás: a gépjármű ápolása, olaj-, hűtő- és fékfolyadék-szintjének ellenőrzése és cseré- je, kenés, zsírozás, általános állapotfelmérés, a gépjármű időszakos műszaki és környezetvédelmi felülvizsgálata, a gépjármű diagnosz- tikai ellenőrzése és beszabályozása, a gépjármű javítása, a gépjármű fődarabjainak, illetve részegységeinek cseréje, javítása, felújítása, a gépjármű fényezése, továbbá a gépjármű villamossági szerelése;

2.2. próbaút: a gépjárműnek az üzletmenetben szokásos módon, kizá- rólag a gépjármű menettulajdonságainak, illetve menet közbeni működése megfigyelésének céljából a telephelyen kívül, a szerviz telephelye szerinti település határától számított maximum 5 km sugarú körzetben, indokolt időtartamú, aszfalt burkolatú közúton, a biztosított alkalmazottja által történő vezetése;

2.3. töréskár: a gépjárműben bekövetkező, kívülről ható, baleseti jelle- gű, véletlen, váratlan, hirtelen fellépő erőhatás által okozott mara- dandó alakváltozás, illetve egyéb sérülés, ide nem értve a szándé- kos rongálást, illetve azt a kárt, amely valamely természeti erő hatásával összefüggésben következett be;

2.4. idegen tulajdonú jármű: amely nem a biztosított, annak képviselő- je, törvényes képviselője, alkalmazottja, alvállalkozója, tulajdono- sa, illetve üzlettársa, vagy a biztosított tulajdonában lévő jogalany tulajdonában áll.

3. Kizárások

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben, valamint az UNION-Business Class Általános Felelős- ségbiztosítás Feltételeiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:

a) a szavatossági igényeket és az azokkal összefüggésben felme- rült költségeket, valamint a késedelemmel, illetve a nem-telje- sítéssel összefüggésben felmerült károkat és költségeket,

b) az esztétikai, illetve korszerűségi hibákból eredő károkat,

c) a próbaút indokolatlan megszakítása során bekövetkezett károkat,

d) a nem baleseti eredetű, műszaki, vagy anyaghiba, illetve anyagfáradás miatt bekövetkező, vagy ezekre visszavezethető károkat,

e) a munkaviszonnyal, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony- nyal, valamint egyéb szervezett munkavégzéssel összefüggés- ben bekövetkezett károkat,

f) a termékekkel okozott károkat,

g) a környezetszennyezéssel összefüggésben bekövetkezett károkat,

h) a gépjármű kézi vagy gépi mosásával összefüggésben bekövet- kezett károkat,

i) a gépjármű átalakításával összefüggésben bekövetkezett károkat,

j) a próbaút esetét, ide nem értve a javításra, szervizelésre vagy felülvizsgálatra előjegyzett gépjárműnek a biztosított telephelyé- re, vagy onnan történő elszállítása során bekövetkező károkat,

k) a javításra, szervizelésre vagy felülvizsgálatra átvett járművek tárolása és őrzése közben bekövetkező károkat, kivéve azokat az eseteket, amikor a tárolási vagy őrzési tevékenység a javítási szolgáltatás tényleges elvégzése érdekében történt,

Hatályos: 2014. március 15-től

l) a gépjármű olyan szerkezet részeinek kárait, amelyek már akkor sérültek vagy hibásak voltak, vagy egyéb okból cserére szorul- tak, amikor a gépjárművet a biztosított átvette.

4. A kárrendezés szabályai

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben írtakon túl a kárrendezési eljárás során csatolni kell a gépjármű átvételkori általános és műszaki állapotát dokumentá- ló iratokat, valamint a vonatkozó Eurotax, illetve az Audatex kalku- lációt is.

5. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat a szerződő által választott káreseményenkén- ti, illetve éves kombinált limit erejéig téríti meg.

A biztosító szolgáltatásának alapja a vonatkozó Eurotax, illetve Audatex kalkuláció.

A biztosító a helyreállítás anyagköltségeiből – a jármű, illetve az alkatrész korának, illetve avultságának megfelelően – értékemelke- dést von le. Ha a sérült alkatrész, illetve tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltséget nem viseli.

A biztosító kizárólag a káresemény folytán sérült felületek fénye- zésének költségét téríti meg. A karosszéria teljes fényezésének költségét csak abban az esetben, amennyiben a sérült rész a jármű külső fényezett felületének több mint 60%-a.

Amennyiben a károsodott gépjármű casco biztosítással rendelke- zik, és a vagyonbiztosító a casco biztosítás alapján az előzőekben írt káreseménnyel összefüggésben szolgáltatást teljesít, a jelen Különös Feltételek csak a casco biztosítás alapján a gépjármű tulajdonosát terhelő önrészre nyújt fedezetet.

6. Mentesülés

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben írtakon túl súlyosan gondatlan a biztosított magatar- tása és a biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól:

a) ha a biztosított, illetve akiért a biztosított jogszabály alapján felelősséggel tartozik a gépjárművet érvényes jogosítvány nél- kül, vagy járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, illetve ittas állapotban, vagy kábító, illetve egyéb, bódulatkeltésre alkalmas szer hatása alatt vezette, és a kár ennek során következett be,

b) ha a a biztosított, illetve akiért a biztosított jogszabály alapján felelősséggel tartozik a KRESZ előírásait megsértette, és a kár ezzel összefüggésben következett be,

c) ha a a biztosított, illetve akiért a biztosított jogszabály alapján felelősséggel tartozik a járművel a telephelyen belül 30 km/h-t meghaladó sebességgel közlekedett, és a kár ezzel összefüg- gésben következett be,

d) ha a kár olyan jármű vezetése során következett be, amely jár- műkategóriára a biztosított, illetve akiért a biztosított jogsza- bály alapján felelősséggel tartozik és nem rendelkezett érvé- nyes vezetői engedéllyel,

e) ha a biztosított, illetve akiért a biztosított jogszabály alapján felelősséggel tartozik a gépjárművet a járművezetői engedélyé- ben vagy a forgalmi engedélyben írt korlátozások, illetve előírá- sok be nem tartása mellett vezette, és a kár ennek során követ- kezett be,

f) ha a biztosított, illetve akiért a biztosított jogszabály alapján felelősséggel tartozik a kárt bűncselekmény elkövetésével össze- függésben okozta.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Xx.xx.: U52217/1

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Oktatási, nevelési, gyermekellátási tevékenységet folytatók, illetve gyakorlati képzést szervezők felelősségbiztosítása

A jelen Különös Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a je- len feltételekben nem szabályozott kérdések tekintetében az UNION- Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában biztosítási esemény a biztosított kártérítési kötelezettségének keletkezése, amely olyan személyi sérüléses, illetve dologi kár miatt következett be, ame- lyért a biztosított mint oktatási, nevelési, gyermekellátási tevé- kenység folytatója, illetve gyakorlati képzést szervezője a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

A biztosítási fedezet kiterjed

a) a biztosítottat mint belátási képességgel nem vagy korlátozot- tan rendelkező személy gondozóját terhelő kártérítési kötele- zettségekre,

b) a biztosított által nyújtott elhelyezéssel (pl. kollégium, egyéb bentlakásos intézmény) összefüggésben a tanulókat (hallgató- kat, gyermekeket) ért károkra,

c) az intézményen kívüli oktatás során, rendezvényeken, kirándu- lások, utazások alkalmával a tanulókat (hallgatókat, gyermeke- ket) ért károkra,

d) a biztosított által üzemeltetett tanműhelyben, laboratóriumban a tanulókat (hallgatókat) ért károkra,

e) a szakképzésben részt vevő tanulókat (hallgatókat) a gyakorlati képzés keretében ért károkra.

2. Kizárások

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben, valamint az UNION-Business Class Általános Felelős- ségbiztosítás Feltételeiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:

a) a szavatossági igényeket és az azokkal összefüggésben felme- rült költségeket, valamint a késedelemmel, illetve a nemtel- jesítéssel összefüggésben felmerült károkat és költségeket,

b) a gyakorlati képzésben részt vevő tanulókat ide nem értve a munkaviszonnyal, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony- nyal, valamint egyéb szervezett munkavégzéssel összefüggés- ben bekövetkezett károkat,

c) a termékekkel okozott károkat,

d) a környezetszennyezéssel összefüggésben bekövetkezett károkat,

e) a foglalkozási megbetegedésből eredő károkat,

f) a foglalkozási megbetegedésnek nem minősülő, de munkahe- lyi, munkaköri ártalom miatt bekövetkező károkat,

g) a készpénzben, értékpapírban, értéktárgyban bekövetkezett károkat,

h) a gépjárművekben bekövetkezett károkat.

3. A kárrendezés szabályai

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben írtakon túl a biztosított köteles a biztosító részére a kár- rendezési eljárás során megküldeni a tanulói (hallgatói stb.) jogvi- szony igazolására vonatkozó iratokat, a tanulószerződést, továbbá a baleseti jegyzőkönyvet, valamint – a kézhezvételt követően hala- déktalanul – a felügyeleti szerv határozatát.

4. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat a szerződő által választott káreseményenkén- ti, illetve éves kombinált limit erejéig téríti meg.

5. A biztosító visszakövetelési joga

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben írtakon túl súlyosan gondatlan a biztosított magatartása különösen:

a) ha a jogszabályban előírt üzembe helyezést, az időszakos vagy a soron kívüli biztonsági felülvizsgálatot, illetve a kockázatérté- kelést elmulasztotta,

b) ha a baleset ismételten, ugyanazon szabály be nem tartása mi- att következett be,

c) ha a baleset bekövetkeztének veszélyére a biztosított figyelmét korábban felhívták, és a baleset a szükséges intézkedés hiányá- ban következett be,

d) ha hatósági vagy bírósági határozat megállapítása szerint a baleset a vonatkozó előírások súlyos megsértése miatt következett be.

2013. május

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Xx.xx.: U52218/1

UNION-Business Class Kiegészítő Biztosítási Feltételek

Üvegtörés biztosítás épület- vagy ingóságbiztosításhoz

1. Normál üveg

1.1. Külön díj megfizetése ellenében megtéríti a biztosító az épület szerkezetileg beépített

– ajtóinak és ablakainak,

– portáljainak

üvegezésében bekövetkező törés- és repedéskárokat – kivéve a szakszerűtlen üvegezést – évente legfeljebb a szerződésben meg- jelölt biztosítási összeg erejéig.

1.2. A biztosítási összeg – a káresetek számától függetlenül – egy biz- tosítási évben a kártérítés felső határa.

Ha a biztosított a biztosítási évben az üvegbiztosítási keretösszeget nem meríti ki, a következő biztosítási időszakra az át nem vihető. Biztosítási összegen belül megtéríti a biztosító:

– az engedélyezett tüntetések során keletkezett üvegtörés káro- kat a szerződésben megjelölt limit erejéig;

– a biztosított üvegen elhelyezett dekorációt, biztonsági és fény- védő fólia értékét is, az üveg anyagértékének mértékéig.

Megtéríti a biztosító az alábbi üvegtöréssel kapcsolatos költségeket:

– védőrács le- és fel-/összeszerelési költségeit,

– sürgős üvegezés költségeit,

– állványozás költségeit,

– az üvegcserepek eltakarítási költségeit

ablaktáblánként, a szerződésben megjelölt biztosítási összegen belül a biztosítási összeg 10%-a erejéig.

1.3. A biztosító nem téríti meg a kárt, amennyiben:

a) üvegházak, meleg- és hidegágyak üvegezésében keletkezik;

b) cégtáblák, díszfények, mindenfajta biztonsági üveg, üvegtetők, taposóüveg, plexikupolák, valamint télikertekben keletkezik;

c) a cégtábla/reklámtábla neonjaiban és egyéb fényforrásaiban keletkezik;

d) különleges üvegekben (pl. ólom-, sárgaréz- és műanyagüveg), valamint épületen elhelyezett napenergia-berendezésekben, tükör és fényvisszaverő, plexi és akryl, savval maratott, homok- fúvott üvegekben, díszített és díszüvegezésekben, tükörcsem- pékben keletkezik;

e) tükrök üvegezésében keletkezik;

f) az üveg tartószerkezetek javítási költségét;

g) a szerződés megkötésekor az üveg toldott, repedt, törött volt;

h) a kár épület-felújítás során keletkezik;

i) üveg építőelemek, mint pl. üvegtégla, üveg-tetőcserép, copolit üvegek.

1.4. A kártérítési összeg kifizetésénél a biztosító 2000 Ft önrészt alkal- maz az alábbiak szerint:

– Nem téríti meg a biztosító az önrészesedés mértékét meg nem haladó károkat.

– Az önrész mértékét meghaladó károkból az önrész minden eset- ben levonásra kerül.

2. Speciális üveg

2.1. Megtéríti a biztosító az üvegbiztosítás keretein belül a különleges üvegekben keletkezett károkat is, amennyiben az üvegbiztosítást speciális üvegekre is kiterjesztették.

Különleges kivitelezésű üvegnek tekinti a biztosító a tükör és fény- visszaverő, a plexi és akryl, a savval maratott, homok-fúvott üvege- ket, a díszített és díszüvegezéseket, tükörcsempéket.

Az üvegtörés biztosítási fedezet kiterjed:

– az épületbe szerkezetileg beépített ajtó, ablak különleges kivi- telezésű üvegeire, üvegtetők, üvegfalak, mindenfajta biztonsá- gi üveg, taposóüveg, plexikupolák, valamint télikertek, tükörfa- lak, portálüvegezések, veranda és korlátüvegezés;

– üveg építőelemek, mint pl. üvegtégla, üveg-tetőcserép, copolit üvegek;

– díszüvegezések és tükörcsempék;

– cégtáblák, díszfények, üvegpultok, tükrök, ólom-, sárgaréz- és műanyagüveg, valamint épületen elhelyezett napenergia-beren- dezések

üvegezésében keletkezett károkra, legfeljebb a szerződésben meg- jelölt biztosítási összeg erejéig.

2.2. A biztosítási összeg – a káresetek számától függetlenül – egy biz- tosítási évben a kártérítés felső határa.

Ha a biztosított a biztosítási évben az üvegbiztosítási keretösszeget nem meríti ki, a következő biztosítási időszakra az át nem vihető. Biztosítási összegen belül megtéríti a biztosító a biztosított üvegen elhelyezett dekorációt, biztonsági és fényvédő fólia értékét is, az üveg anyagértékének mértékéig.

2013. május

Megtéríti a biztosító az alábbi üvegtöréssel kapcsolatos költségeket

– védőrács le- és fel-/összeszerelési költségeit,

– sürgős üvegezés költségeit,

– állványozás költségeit,

– az üvegcserepek eltakarítási költségeit

a szerződésben megjelölt biztosítási összegen belül a biztosítási összeg 10%-a erejéig.

2.3. Nem téríti meg a biztosító:

– az üvegházak, meleg és hidegágyak;

– építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárait;

– az üveg tartószerkezetek javítási költségét;

– az üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagyló- töréssel) keletkezett károkat;

– a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett károkat;

– a szerződés megkötésekor az üveg toldott, repedt, törött volt;

– az üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésében, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károkat.

2.4. A kártérítési összeg kifizetésénél a biztosító 2000 Ft önrészt alkal- maz az alábbiak szerint:

– Nem téríti meg a biztosító az önrészesedés mértékét meg nem haladó károkat.

– Az önrész mértékét meghaladó károkból az önrész minden eset- ben levonásra kerül.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Xx.xx.: U52219/1

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Munkáltatói felelősségbiztosítás

A jelen Különös Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a je- len feltételekben nem szabályozott kérdések tekintetében az UNION- Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

1.1. A jelen Különös Feltételek alkalmazásában biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosítóval írásban közölt és általa a károkozást megelőzően fedezetbe vont tevékenységi körében foglalkoztatott munkavállalójának üzemi balesete miatt keletkező, a hatályos ma- gyar munkajogi felelősségen alapuló kártérítési kötelezettsége.

1.2. A fedezet kiterjed a biztosítási esemény nyomán a társadalombiz- tosítási szervek felé fennálló munkáltatói megtérítési kötelezett- ségre is.

1.3. A választott káreseményenkénti, illetve éves kombinált limiten be- lül a szerződésben megállapított káronkénti, illetve éves szublimit erejéig a biztosítási fedezet kiterjed továbbá a munkavállalók mun- kahelyre szokásosan bevitt vagyontárgyaiban bekövetkezett dologi kár miatt bekövetkezett, a hatályos magyar munkajogi felelősségen alapuló munkáltatói kártérítési kötelezettségekre is.

2. Meghatározások

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában:

2.1. Nem minősül üzemi balesetnek az a baleset, amely kizárólag a sé- rült ittassága, a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka; engedély nélküli járműhasználat; munkahe- lyi rendbontás miatt következett be, valamint amely a munkaválla- lót a munkába menet, illetve onnan jövet éri (az ún. úti baleset), az útvonalválasztástól, illetve az utazás megszakításától függetle- nül, kivéve, ha az utazás a munkáltató saját tulajdonában lévő, vagy általa üzemeltetett gépjárművel történt.

2.2. Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, előre nem látható, hirtelen, véletlen, váratlan módon következik be, és testi sérülést, egészség- károsodást vagy halált okoz.

2.3. Munkavállaló: a biztosítottal a károkozás időpontjában közöttük fennálló írásbeli szerződés rendelkezései szerint munkaviszony- ban, közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyban, vagy szö- vetkezeti tagsági viszonyban álló természetes személy, vagy a biz- tosított által munkaerő-kölcsönzés alapján foglalkoztatott termé- szetes személy.

3. Kizárások

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben, valamint az UNION-Business Class Általános Felelős- ségbiztosítás Feltételeiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:

a) a foglalkozási megbetegedésből eredő károkat;

b) foglalkozási megbetegedésnek nem minősülő, de munkahelyi, munkaköri ártalom miatt bekövetkező károkat;

c) azokat a károkat, amely a biztosítottat jogszabály alapján terhe- lő, a káreseménnyel összefüggő tájékoztatási, figyelem-, illetve a kárigény előterjesztésére vonatkozó felhívási vagy egyéb együttműködési kötelezettsége elmulasztásával összefüggés- ben következtek be;

d) a készpénzben, értékpapírban, értéktárgyban bekövetkezett ká- rokat;

e) a gépjárművekben bekövetkezett károkat.

4. A kárbejelentés és a kárrendezési eljárás szabályai

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben írtakon túl a biztosított köteles a biztosító részére a kár- bejelentés mellékleteként megküldeni a munkabaleseti jegyző- könyvet, valamint – a kézhezvételt követően haladéktalanul – a munkaügyi felügyelőség határozatát és a társadalombiztosítás megtérítési igényéről szóló fizetési meghagyást, munkaerő-köl- csönzés esetén pedig a kölcsönzésre vonatkozó iratokat is.

5. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat a szerződő által választott káreseményenkén- ti, illetve éves kombinált limit erejéig téríti meg.

6. A biztosító visszakövetelési joga

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozás-

2013. május

nak minősül, és a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérí- tését követelheti a biztosítottól, ha

a) a jogszabályban előírt munkavédelmi üzembe helyezést, az idő- szakos vagy a soron kívüli biztonsági felülvizsgálatot, illetve a kockázatértékelést elmulasztotta;

b) az üzemi baleset ismételten, ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt következett be;

c) az üzemi baleset bekövetkeztének veszélyére a biztosított fi- gyelmét korábban felhívták, és a baleset a szükséges intézke- dés hiányában következett be;

d) hatósági vagy bírósági határozat megállapítása szerint az üzemi baleset a munkavédelmi szabályok súlyos megsértése miatt kö- vetkezett be;

e) a munkaügyi felügyelőség a biztosítottat a kárral összefüggés- ben munkavédelmi szabálysértés elkövetése miatt munkavé- delmi bírsággal sújtotta.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Xx.xx.: U52220/1

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Termékfelelõsség-biztosítás

A jelen Xxxxxxx Xxxxxxxxxx alapján létrejött biztosítási szerződésekre a jelen feltételekben nem szabályozott kérdések tekintetében az UNION- Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. Biztosítási esemény

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában biztosítási esemény a biztosított által gyártott, forgalmazott, illetve importált és a szük- séges forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, a biztosítóval írásban közölt és a biztosító által még a károkozást megelőzően biztosítási fedezetbe vont termékkel mint hibás termékkel okozott személyi sérüléses, illetve dologi kár miatti kártérítési kötelezett- sége, amennyiben a kárért a magyar polgári jog, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) termékfelelőssé- gi szabályai (LXXII. fejezet) szerint felelősséggel tartozik.

A jelen feltételek alkalmazásában a kár okozása a termék gyártá- sának, forgalomba hozatalának, illetve importálásának időpontja.

2. Meghatározások

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában dologi kár: valamely vagyontárgy sérülése, megsemmisülése vagy használhatatlanná válá- sa, illetve – a Ptk. LXXII. termékfelelősségi fejezete szerinti – magán- fogyasztás, illetve magánhasználat céljára szolgáló és a károsult által is ilyen célra használt vagyontárgy sérülése, megsemmisülése vagy használhatatlanná válása folytán bekövetkezett kár, amely 500 euró összegnek az MNB hivatalos deviza középárfolyama szerinti forint- összeget meghaladja.

3. Kizárások

3.1. Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben, valamint az UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:

a) magában a hibás termékben keletkezett károkat;

b) azokat a károkat, amely a hibás termék más termékkel való egyesítése, összevegyítése, más termékbe történő beépítése, feldolgozása folytán magában az új termékben következtek be, ideértve az új termék előállítására fordított kiadásokat is;

c) a használati, illetve kezelési utasítás, termékismertető, illetve leírás vagy egyéb fogyasztói tájékoztató (ideértve a reklámot is), illetve dokumentáció hibája, hiányossága miatt – ideértve annak elmaradását is – keletkezett károkat;

d) a szerződésszegés nyomán, illetve a jótállás vagy szavatosság alapján fennálló jogokkal, illetve kötelezettségekkel összefüg- gésben felmerülő károkat, illetve költségeket, ideértve a szerző- désszegés objektív jogkövetkezményén túli kárfelelősségre alapozott igényeket is;

e) a hibás termék (terméksorozat) – ellenőrzésre, javításra, cseré- re, a forgalomból történő kivonás céljából, vagy egyéb okból történő – visszahívásával kapcsolatos költségeket, valamint a termékvisszahívás elmaradásából eredő károkat;

f) azon termékek által okozott károkat, amelyek hibájáról a szer- ződő a szerződés megkötését megelőzően tudott, illetve kellő gondosság mellett tudomást szerezhetett volna;

g) azokat a károkat, amelyeket olyan termék okozott, amelyeknek gyártása, forgalmazása, illetve importálása során, az azok idő- pontjában rendelkezésre álló tudományos és technikai ismeret- anyagot nem alkalmazták, illetve nem vették figyelembe;

h) a környezetszennyezéssel okozott károkat;

i) a termékhamisítással (ideértve annak jogellenes módosítását is), illetve a termékek dézsmálásával összefüggésben bekövet- kezett károkat;

j) a rendeltetésszerű használatot nem befolyásoló károkat, ideért- ve az esztétikai, illetve a tisztítással eltávolítható szennyezési károkat is.

3.2. A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi termékek, illetve azok részegységei, alkatrészei, illetve tartozékai gyártásával, forgalma- zásával vagy importálásával összefüggésben bekövetkező károkra:

a) fegyverek és lőszerek;

b) gépjárművek, vasúti, valamint légi járművek, ezek részegysé- gei, alkatrészei (különösen: erőátviteli berendezések, váltómű- vek, kerekek, abroncsok, futó- és kormányművek, biztonság- technikai, elektronikus, illetve hidraulikus berendezések, vala- mint üzemanyag-ellátó berendezések), tartozékai, valamint az

Hatályos: 2014. március 15-től

ezek működtetéséhez, illetve üzemeltetéséhez szükséges inf- rastruktúra létesítéséhez, működtetéséhez, illetve üzemelteté- séhez szükséges termékek;

c) géntechnológiai, illetve genetikai módosítással előállított ter- mékek;

d) haditechnikai és robbanóanyagok, ideértve a tűzijátékokhoz használatos termékeket is;

e) gázok, olajipari, illetve petrolkémiai termékek;

f) gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, implantátumok;

g) elektronikus, illetve elektromos ellenőrző berendezések;

h) dohányipari termékek;

i) készbeton, előre gyártott építőipari elemek;

j) a mezőgazdasági (szántóföldi, állattenyésztési és halászati) őstermékek és a vadászati termékek;

k) a villamos-energia.

3.3. A jelen Xxxxxxx Xxxxxxxxxx alkalmazásában nem minősül biztosítá- si eseménynek az olyan termék által okozott kár, amelynek beszer- zési forrását a biztosított mint a termék importálója, illetve forgal- mazója hitelt érdemlően nem nevezi meg és bizonyítja, vagy a kár megtérítésére azért köteles, mert az előzőekben írt nyilatkozatát késedelmesen teszi meg.

4. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat a szerződő által választott káreseményenkén- ti, illetve éves kombinált limit erejéig téríti meg.

5. A kockázatviselés területi hatálya

Ha az UNION-Business Class Általános, Különös vagy a Kiegészítő Feltételek eltérően nem rendelkeznek, illetve a felek írásban más- képpen nem állapodtak meg, a biztosítási fedezet a Magyarország területén gyártott, forgalomba hozott, illetve Magyarország terüle- tére importált és (fel)használt termékekkel, Magyarország terüle- tén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki.

6. Egyéb rendelkezések

6.1. Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben írtakon túl a szerződés létrejöttét megelőzően a biz- tosított köteles a biztosítóval írásban közölni az általa gyártott, forgalmazott, illetve importált termékekre, különösen azok esetle- ges veszélyes tulajdonságaira, illetve azok forgalmára vonatkozó legfontosabb adatokat, információkat.

6.2. Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben írtakon túl a biztosított köteles a biztosítónak 8 napon belül írásban bejelenteni a termékkörében bekövetkezett változást. A termékkör bővülésének, illetve változásának bejelen- tése nem jelenti az új termék automatikus fedezetbe vételét, az lényeges körülmény változás-bejelentésének tekintendő.

6.3. Ha a káresemény, illetve egyebekben a szerződés hatálya alatt felmerült annak lehetősége, hogy valamely termék olyan konstruk- ciós, vagy olyan egyéb hibával rendelkezik, amely miatt további károk bekövetkezésétől lehet tartani, a biztosított – a jelen Külö- nös Feltételekben írt biztosítási fedezettől függetlenül – a kármeg- előzés körében köteles minden lehető intézkedést megtenni a hiba elhárítására érdekében. E kötelezettsége megsértése esetén az adott termékre vonatkozó további károk tekintetében a biztosító fizetési kötelezettsége nem áll be.

7. Mentesülés

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozás- nak minősül, és a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha:

a) a kár, illetve a termékhiba a termékgyártásra vonatkozó jogsza- bályban rögzített, illetve hatósági, technológiai vagy egyéb vonatkozó előírások (ideértve a minőségtanúsítást is) súlyos vagy folyamatos megsértése miatt következett be;

b) ha a kárt olyan termék okozta, amelynek forgalomból való kivo- nását (visszahívását) a hatóság elrendelte, és a biztosított e visszahívási kötelezettségét nem teljesítette;

c) a kárt a termék fokozottan veszélyes tulajdonsága okozta, és e veszélyről a biztosított tájékoztatást nem adott;

d) a kár a termékre vonatkozó egészségügyi, illetve egészségvédel- mi előírások megszegésével összefüggésben következett be.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Xx.xx.: U52221/1

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Szolgáltatói felelősségbiztosítás

A jelen Különös Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a je- len feltételekben nem szabályozott kérdések tekintetében az UNION- Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában biztosítási esemény a biztosított biztosítási szerződésben meghatározott tevékenységi körében kötött szerződés teljesítése, illetve szolgáltatás nyújtása során vagy azzal összefüggésben a biztosított szerződéses partne- rének, vagy a biztosított által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő- nek, vagy a szerződés teljesítésével, illetve a szolgáltatás igénybe- vételével összefüggésben eljáró személynek vagy szervezetnek okozott dologi kár miatti kártérítési kötelezettsége.

2. Kizárások

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben, valamint az UNION-Business Class Általános Felelős- ségbiztosítás Feltételeiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:

a) a szavatossági igényeket és az azokkal összefüggésben felme- rült költségeket, valamint a késedelemmel, illetve a nemtel- jesítéssel összefüggésben felmerült károkat és költségeket;

b) a gépjárművekben bekövetkezett károkat;

c) a munkaviszonnyal, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony- nyal, valamint egyéb szervezett munkavégzéssel összefüggés- ben bekövetkezett károkat;

d) a termékekkel okozott károkat;

e) a környezetszennyezéssel összefüggésben bekövetkezett káro- kat;

f) a bérlői, illetve bérbeadói felelősség körébe tartozó károkat.

3. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat a szerződő által választott káreseményenkén- ti, illetve éves kombinált limit erejéig téríti meg.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

2010. február Xx.xx.: U52222

UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételei

A jelen feltételek – eltérő szerződéses kikötés hiányában – az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) UNION-Business Class felelősségbiztosításaira vonatkoznak, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre hivatkozással kötötték.

A jelen feltételek alapján biztosítási szerződés érvényesen csak a bizto- sító UNION-Business Class vagyonbiztosítási szerződései mellé köthető, érvényességének, hatályosságának és a biztosító kockázatviselésének feltétele a vagyonbiztosítási szerződés érvényessége, hatályossága, és annak alapján a biztosító kockázatviselése.

A jelen, valamint az UNION-Business Class Általános, a Különös vagy a Kiegészítő Feltételekben, illetve a szerződésben nem szabályozott kérdé- sekben a hatályos magyar jogszabályok, elsősorban a Ptk. és a Bit. ren- delkezései irányadóak.

1. A szerződő és a biztosított

1.1. A szerződő az, aki a biztosítóval a biztosítási szerződést megköti és a biztosítási díjat megfizeti. A szerződő azonos is lehet a bizto- sítottal. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára a szerződő kötötte, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetve a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerző- dőt terheli, a jognyilatkozatokat a biztosító hozzá intézi, és ő köteles a jognyilatkozatok megtételére is. A szerződő fél a hozzá intézett jognyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett válto- zásokról a biztosítottat tájékoztatni köteles.

1.2. A biztosított a szerződésben név szerint feltüntetett:

– egyéni vállalkozó,

– cégjegyzékbe bejegyzett, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem jogi személyiségű gazdasági társaság, illetve bírósági nyil- vántartásba vett egyéb szervezet,

– egyéb, önálló jogalanyisággal rendelkező szervezet,

aki követelheti, hogy a biztosító a szerződésben és a vonatkozó feltételekben meghatározott mértékben és feltételek szerint men- tesítse őt olyan, a vonatkozó feltételek alapján biztosítási ese- ménynek minősülő kár megtérítése alól, amelyért a magyar jogsza- bályok alapján felelősséggel tartozik.

Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet, a belé- péshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.

Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

1.3. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat; egyikük sem véde- kezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelen- teni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetve a bejelentésre köteles lett volna.

2. A biztosítási esemény

A biztosítási esemény a biztosított által az UNION-Business Class Általános, a Különös vagy a Kiegészítő Feltételekben, illetve a szerződésben meghatározottak szerint, jogellenesen okozott kár miatt keletkezett a hatályos magyar jogszabályok szerinti felelős- ségén alapuló kártérítési kötelezettsége.

3. Sorozatkár

A jelen feltételek alapján a károsultak számától függetlenül egy biztosítási eseménynek tekintendőek az azonos károkozó magatar- tásból, mulasztásból vagy okból eredő, illetve azonos magatartás- ra, mulasztásra vagy okra visszavezethető, azonos vagy eltérő idő- pontban bekövetkező károk, ha a károkozó magatartás, mulasztás, illetve ok és a károk bekövetkezése között az okozati összefüggés jogi, műszaki vagy gazdasági vonatkozásban fennáll.

Egy biztosítási eseménynek minősül az is, ha több szabályszegés miatt – amelyeket akár különböző személyek követtek el – jogalap- ját tekintve egy biztosítási igény keletkezik.

Sorozatkár esetén a kár bekövetkezésének időpontja az első kár- esemény bekövetkezésének időpontja. A biztosító szolgáltatása szempontjából az első kár bekövetkezése szerinti biztosítási idő- szak biztosítási összege az irányadó.

Sorozatkár esetén a biztosítási összeg károsultak közötti felosztása

során a biztosító a biztosított írásbeli iránymutatása szerint jár el. A szolgáltatás összegének elégtelenségével, illetve annak károsul- tak közötti felosztásával összefüggő károsulti igényekre a fedezet nem terjed ki.

4. A szerződés létrejötte

4.1. A szerződés a felek írásbeli vagy távértékesítés útján kötött megál- lapodásával jön létre. Amennyiben a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.

4.2. Ajánlattétel

A szerződés megkötésére irányuló ajánlatot a biztosítóval szerződő fél teszi. A szerződő fél az ajánlatához annak megtételétől számí- tott 15 napig kötve van.

4.3. A biztosító elfogadó nyilatkozata

Az ajánlat elfogadása esetén a biztosító a szerződésről biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) állít ki. A szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a kötvény kézhezvéte- lét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a köt- vény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerző- dő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

4.4. Az ajánlat visszautasítása

Ha a biztosító az ajánlatot annak beérkezésétől számított 15 napon belül írásban visszautasítja, a szerződés nem jön létre. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni. Elutasítás esetén az esetlegesen befizetett díjat, díjrészletet a biztosító visz- szafizeti és az időközben esetlegesen bekövetkezett károkért helyt- állni nem tartozik.

4.5. A biztosító ráutaló magatartása

A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették.

Ilyen esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára vissza- menő hatállyal a 15 napos kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér jelen szerződési feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a jelen feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

5. A biztosítási díj és annak megfizetése

5.1. A biztosítási díj számításához szükséges adatokat a szerződő köte- les a biztosítónak – az adatközlő kitöltésével vagy a biztosító által előírt egyéb módon – írásban bejelenteni. A biztosítási díj megál- lapítása a szerződő által megadott adatok alapján történik.

5.2. A szerződő a biztosítás első díját a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díjat pedig annak az időszaknak az első munkanapján köteles befizetni, amelyre a díj vonatkozik. Egyszeri díjat a szerző- dés létrejöttekor kell megfizetni.

5.3. Határozott időre szóló biztosítási szerződés esetén a biztosítási díj a szerződés létrejöttekor egy összegben esedékes.

5.4. A biztosítási díj részletekben történő megfizetéséről, illetve a díj- fizetési halasztásról a felek az előzőekben írtaktól eltérően is megállapodhatnak, a megállapodás csak írásban érvényes.

5.5. A biztosítási díjat, megfizetésének gyakoriságát, esedékességét és módját a biztosítási szerződés tartalmazza.

6. A biztosító kockázatviselésének kezdete, időbeli és területi hatálya

6.1. A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatá- rozott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének idő- pontjában kezdődik.

6.2. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási ese- mény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetve annak megfelelő része nem válik hatályossá.

6.3. A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés a szerződés hatálya alatt bekövetkezett károkra nyújt fedezetet, amennyiben a kár okozása a szerződésben meghatározott időpontot követően, ennek hiányában a szerződés hatálya alatt, bejelentése pedig a szerződésben meghatározott időpontig, ennek hiányában a szerző- dés megszűnését követő 30 napon belül megtörtént.

A károkozás időpontja az az időpont, amikor a biztosított a kárt okozó magatartást tanúsította. Ha mulasztás okozta a kárt, a kár- okozás időpontja az a legutolsó időpont, amikor a biztosított az elmulasztott magatartást a kár bekövetkezése nélkül pótolhatta volna.

A kár bekövetkeztének időpontja az az időpont, amikor a biztosí- tott kártérítési kötelezettsége esedékessé válik.

A bejelentés időpontja az az időpont, amikor a biztosított a kár bekövetkeztét a biztosítónak írásban bejelentette.

6.4. Ha az UNION-Business Class Általános, Különös vagy a Kiegészítő Feltételek eltérően nem rendelkeznek, illetve a felek írásban más- képpen nem állapodtak meg, a fedezet kizárólag a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki.

6.5. Amennyiben a kár okozása, bekövetkezése és bejelentése nem egy biztosítási időszakon belül, de a szerződés hatálya alatt történt, a felek eltérő rendelkezése hiányában a biztosító szolgáltatása szem- pontjából a kár bekövetkezése szerinti biztosítási időszak biztosí- tási összege, illetve a szerződés abban az időszakban hatályos egyéb rendelkezései az irányadóak.

7. A szerződés tartama, a biztosítási időszak

A biztosítási szerződés a felek megállapodásától függően határo- zott vagy határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló a szerződés létrejöttét köve- tő hónap első napja.

8. A biztosítási szerződés megszűnése

8.1. A határozatlan időre szóló szerződést a felek a biztosítási időszak végére, írásban, indoklás nélkül, a kézhezvételtől számított leg- alább 30 napos felmondási határidővel felmondhatják.

8.2. A határozott időre szóló biztosítási szerződés a lejáratkor, a tartam utolsó napjának 24. órájával, a felek minden külön intézkedése nélkül megszűnik. A megszűnést követő időszakra esetlegesen befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

8.3. A felek a szerződésben a felmondási jogot legfeljebb három évre kizárhatják. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a szerződést bárme- lyik fél felmondhatja. Felmondás esetén a biztosító a szabályzat szerint követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel a biztosított- nak nyújtott (tartamengedmény).

8.4. A Ptk-ban foglaltaktól eltérően, amennyiben a szerződő, illetve a biztosított a biztosítási díjat az esedékességtől számított 60 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást nem kapott, és a biztosító a díjat bírósági úton nem érvényesíti, a biztosító a kockázatot az esedé- kességtől számított 60 napig viseli, ez alatt az idő alatt a biztosí- tott (szerződő) az elmulasztott időszakos díjat pótolhatja. Ha ez nem történik meg, a biztosítás a felek minden külön intézkedése nélkül a 60. nap elteltével megszűnik. A szerződés megszűnését követően befizetett díj sem a szerződés újbóli hatálybalépését, sem új szerződés keletkezését nem eredményezi, azt a biztosító visszafizeti azzal, hogy a díj a biztosítót a szerződés megszűnéséig megilleti.

8.5. Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

8.6. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtar- tamra marad fenn. A Ptk-ban foglaltaktól eltérően a szerződés megszűnésének nem előfeltétele, hogy a biztosító írásban felhívja a szerződőt a befizetés kiegészítésére.

8.7. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnik. A megszűnést követő időszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

8.8. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, illetve a káronkénti vagy az éves biztosítási összeg (limit) kimerül, a biztosító a teljes évi díjra jogosult. Egyebekben a szerződés megszűnése esetén a díj a szerződés megszűnésének napjáig ille- ti meg a biztosítót. A megszűnést követő időszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

9. A biztosítási összeg (limit) és az önrész

9.1. A káreseményenkénti, illetve éves biztosítási összeg (limit) az a legmagasabb összeg, amit a biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben, illetve egy biztosítási időszak alatt – kamattal és valamennyi egyéb járulékos költséggel együtt – összesen megtérít abban az esetben is, ha több személy vagy szervezet lép fel kárté- rítési igénnyel. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg (limit) az ugyanazon biztosítási időszakban kifizetett összeggel csökken. A Ptk. szabályaitól eltérően a fedezet (limit) feltöltésére csak a felek közös, írásbeli megállapodása esetén van lehetőség.

9.2. A biztosító a károkat a szerződő által választott káreseményenkén- ti, illetve éves kombinált limit erejéig téríti meg abban az esetben is, ha a felek a Különös, illetve Kiegészítő Feltételek alapján egyéb felelősségbiztosítás(oka)t kötöttek.

9.3. A biztosítási összeget (limitet) a szerződés tartalmazza. Egy évnél hosszabb tartamú szerződés esetén a biztosítási összeg éves bon- tásban a szerződés teljes tartamára is meghatározható.

9.4. A biztosítási összeg (limit) jogcímenkénti felosztása során a bizto- sító a biztosított írásbeli iránymutatása szerint jár el. A limit összegének esetleges elégtelenségével, illetve annak jogcímenkén- ti felosztásával összefüggő károsulti igényekre a fedezet nem ter- jed ki.

9.5. A biztosított – káreseményenként – a megállapított szolgáltatás összegéből a szerződésben százalékos mértékben, illetve összegsze- rűen meghatározott nagyságú önrészt maga visel. Az önrészt el nem érő károkat a biztosító nem téríti meg, az azt meghaladó károk esetén a megállapított szolgáltatás összegéből az önrészt levonja.

9.6. Többszörös biztosítás

9.6.1.Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biz- tosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy több- höz benyújtani.

9.6.2.A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést tel- jesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.

9.6.3.A biztosítók az őket megillető megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegek- kel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irányában külön-külön felelnének.

10. A biztosított kötelezettségei

10.1. A biztosított a szerződéskötéskor köteles a kockázat elvállalása, a kárfelelősség, illetve a kárveszélyesség szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, különös figyelemmel az általa folytatott tevékenységekre. A biztosító kérésére – figyelemmel az adatvédel- mi, illetve a biztosítási titok megtartására vonatkozó, a biztosítót terhelő jogszabályi rendelkezésekre is – köteles a kockázat szem- pontjából jelentős adatokat, okiratokat (szerződések, hatósági határozatok, szabályzatok stb.) a biztosító részére átadni, valamint szükség esetén nyilatkozatot tenni, illetve a biztosító kérdéseire a valóságnak megfelelő válaszokat megadni. Köteles a biztosítóval írásban közölni, ha azonos kockázati körre másik felelősségbizto- sítási szerződése áll fenn.

10.2. A biztosító kockázatvállalása szempontjából lényeges, illetve a közlési kötelezettség körébe tartozó körülmények változását a biz- tosított haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül köteles a biztosítónak bejelenteni, különös tekintettel az általa folytatott tevékenység módosulására, jogállásának megváltozására, vagy ha vele szemben csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás indult. Az előzőekben írt határidőn belül köteles a korábban már átadott okiratok módosításainak átadására, illetve annak írásbeli bejelentésére, ha azonos kockázati körre másik felelősségbiztosí- tási szerződést kötött.

10.3. A tevékenységi kör bővülésének, illetve változásának bejelentése nem jelenti az új tevékenység automatikus fedezetbe vételét, az lényeges körülmény változás-bejelentésének tekintendő.

10.4. A közlésre, illetőleg a változás-bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

10.5. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szer- ződést érintő lényeges körülményekről, vagy azok változásáról és ezek a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban fel- mondhatja. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem válaszol, a

szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon meg- szűnik, ha erre a következményre a biztosított figyelmét a módosító javaslat megtételekor a biztosító felhívta.

10.6. A biztosított a rá vonatkozó esetleges jogszabályi, hatósági, illetve egyéb előírások teljesítésén túlmenően is köteles a károk megelő- zése, illetve enyhítése érdekében minden indokolt, ésszerű és gazdaságos intézkedést megtenni, valamint eleget tenni a biztosí- tó által e körben esetlegesen kért, illetve előírt intézkedéseinek. A biztosított köteles minden általában elvárható módon támogatni a biztosítót a kárért felelős személlyel, vagy szervezettel szembeni jogai megóvásában, illetve érvényesítésében.

11. A kárbejelentés és a kárrendezési eljárás szabályai

11.1. A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a tudomásszer- zést követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül köte- les a biztosítónak írásban bejelenteni. A kárbejelentésnek tartal- maznia kell:

a) a káresemény leírását, a bekövetkezés helyét és időpontját, az esetleges károsulti igényérvényesítés iratait;

b) a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült értéket);

c) a károsult(ak) főbb adatait, illetve a károsodott vagyontárgyak megnevezését, helyét;

d) a kárfelelősség körében – kizárólag a biztosító felé – tett bizto- sítotti nyilatkozatot;

e) a kárrendezéshez szükséges egyéb lényeges információkat.

11.2. A biztosított köteles a jogalap, a kárfelelősség és a kár összegsze- rű mértékének megállapításához szükséges valamennyi felvilágosí- tást a biztosító részére megadni, a szükséges iratokat átadni, a biztosító (képviselője) részére a szükséges meghatalmazásokat megadni, illetve lehetővé tenni a kárbejelentés, illetve a felvilágo- sítások, valamint az iratok tartalmának ellenőrzését.

11.3. Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben hatósági eljárás van folyamatban, a biztosított köteles arról a biztosítót az eljárás azo- nosító adatainak közlése mellett haladéktalanul értesíteni, az annak során hozott határozatot a biztosító részére a kézhezvételt követően haladéktalanul megküldeni.

11.4. A biztosított köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben peren kívül vagy peres eljárásban kártérítési igényt érvényesítenek, egyúttal csatolnia kell az igényérvényesítés rendelkezésére álló dokumentumait is.

11.5. A biztosított a biztosító előzetes jóváhagyása nélkül kárigényt nem utasíthat, illetve ismerhet el, kártérítést nem fizethet, az ennek megszegéséből eredő károk és költségek a biztosítottat terhelik. E rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a károsulttal történő megegyezés, illetve a káreseményenkénti biztosítási összeget meg- haladó, megalapozott kárigény esetében a kifizetés a biztosított felelősség-elismerésének hiánya miatt, vagy egyéb, a biztosított érdekkörében felmerülő okból hiúsul meg, illetve ha a limit jogcí- menkénti felosztása során a biztosított nem, vagy késedelmesen tesz nyilatkozatot.

11.6. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító ahhoz előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.

11.7. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az előzőekben írt kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

11.8. Amennyiben a biztosított a fenti kötelezettségeit késedelmesen teljesíti, az ezzel összefüggésben felmerült többletigényekre a biztosítási fedezet nem terjed ki.

11.9. A felek bármelyike független szakértőt bízhat meg a kár okának és összegének megállapítására. A szakértői eljárás költségeire a biz- tosítási fedezet nem terjed ki, az – a felek eltérő megállapodásá- nak hiányában – a megbízót terheli.

12. A biztosító szolgáltatásának szabályai

12.1. Ha az UNION-Business Class Általános, Különös, illetve a Kiegészítő Feltételek eltérően nem rendelkeznek, a biztosított biztosítási szerződéssel fedezett kárfelelőssége esetén, annak mértékéhez igazodóan, a biztosítási összeg keretén belül, az önrész érvényesítése mellett a biztosítási eseménnyel összefüggés- ben a biztosító a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendel- kezései figyelembevételével megtéríti:

a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenésként mint tény- legesen felmerült vagyoni kárként azt az értéket, amelytől a károsult valamely vagyontárgy megsemmisülése vagy megron- gálódása és esetleges értékcsökkenése folytán elesett vagy egyébként károsodott;

b) a károsult károkozással összefüggésben felmerült – indokolt, ésszerű és gazdaságos – költségeit;

c) a károsultat ért személyi sérüléses kár (halál, testi sérülés, vagy egészségkárosodás) miatt felmerült sérelemdíjat;

d) az elmaradt haszon (elmaradt vagyoni előny) körében kizárólag a személyi sérüléses kárt szenvedett természetes személy káro- sult igazolt elmaradt jövedelmét;

e) a járulékos költségeket, így:

– a késedelmi kamatot (a Ptk. szabályaitól eltérően kizárólag a biztosítási összeg keretein belül),

– a biztosítási eseménnyel összefüggésben a károsult által a biztosított ellen indított peres eljárás költségeit, ezen belül a pertárgy értéke, de maximum a káreseményenkénti biztosítá- si összeg (limit) 10%-a, de maximum 500 000 Ft összeg erejéig a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd – máshonnan meg nem térülő – igazolt munkadíját és készkiadásait, illetve jogi védekezés egyéb költségeit, feltéve, hogy a biztosító – függetlenül tényleges perbeli részvételétől – a perről még az elsőfokú ítélet meghozatala előtt olyan időben értesült, amely lehetővé tette számára az érdemben történő perbeli részvé- telt. E biztosítási fedezet annyiban áll fenn az ésszerű, indo- kolt és gazdaságos költségek tekintetében, amennyiben azok a biztosítási szerződés fedezete alá tartozó, kizáró rendelke- zés hatálya alá nem eső és a biztosító részére szerződéssze- rűen bejelentett biztosítási eseménnyel összefüggésben merültek fel. A biztosító nem téríti meg ezeket a költségeket, ha a szerződő / biztosított maga látja el a jogi védelmét,

– a kárigény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapí- tása érdekében – a biztosító előzetes jóváhagyásával – felkért szakértő költségét;

f) a munkáltatói felelősségbiztosítás körében a biztosítottat terhe- lő társadalombiztosítási megtérítési igényt;

g) a kárenyhítés körébe eső költségeket, amennyiben azok éssze- rűek, indokoltak és gazdaságosak voltak.

12.2. A Ptk-ban foglaltaktól eltérően a biztosító nem köteles az eljárási költségek megelőlegezésére, de a felek ettől eltérően is megálla- podhatnak, a megállapodás csak írásban érvényes.

12.3. Amennyiben a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biz- tosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. A felróhatóság arányának megállapításáig a biz- tosítónak jogában áll úgy teljesíteni, mintha az a károkozók között egyenlő arányban oszlana meg. A biztosító ez esetben nem esik késedelembe, még abban az esetben sem, ha utóbb a biztosított felelőssége magasabb arányban kerül megállapításra, és ennek nyomán a biztosító további szolgáltatás nyújtására kötelezett.

12.4. A biztosító a kárt az igény jogalapjának, illetve a biztosított fele- lősségének, valamint a kár mértékének bizonyításához szükséges utolsó irat beérkezésétől számított 30 napon belül téríti meg. A biztosító a megállapított kártérítési összeget a károsultnak fizeti, a biztosított csak annyiban követelheti a kezeihez történő teljesítést, amennyiben hitelt érdemlően igazolja, hogy a károsult igényét kiegyenlítette.

12.5. A biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a más- honnan megtérülő kárértéket jogosult levonni.

12.6. A biztosító kártérítést kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben, banki átutalással teljesíti, de a kártérí- tésre jogosult és a biztosító ettől eltérően is megállapodhatnak.

12.7. Ha a kártérítés keretében járadékfizetésre is sor kerül, a biztosító a Magyar Nemzeti Bank által jóváhagyott biztosításmatematikai elvek szerinti tőkésítési eljárással határozza meg a járadék tőkeér- tékét. A járadék-tőkeérték járadék formájában történő kifizetésé- nek kötelezettsége csak annyiban terheli a biztosítót, amennyiben az adott biztosítási esemény nyomán már teljesített szolgáltatással együtt a járadék-tőkeérték nem haladja meg a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeget. Ha az adott biztosítási esemény nyomán már teljesített szolgáltatással együtt a járadék-tőkeérték meghaladja a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási össze- get, a biztosító járadékfizetési kötelezettsége csak olyan arányban áll fenn, ahogy a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeg és a már teljesített szolgáltatás különbsége aránylik a jára- dék-tőkeértékhez.

A biztosító a jövedelempótló, illetve létfenntartást szolgáló jára- dékfizetés tekintetében nem érvényesíti az önrészt.

13. A biztosító mentesülése

A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizo- nyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve akiért a biztosított jogsza- bály szerint felelősséggel tartozik, jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával, illetve mulasztásával okozta. Súlyosan gondatlan a magatartás, illetve a mulasztás különösen:

a) ha ezt bíróság vagy más hatóság határozatával megállapította;

b) ha a kár az irányadó kármegelőzési, kárenyhítési, valamint tűz-, és munkavédelmi vagy egyéb foglalkozási, illetve egészségügyi,

vagy balesetvédelmi előírások súlyos és/vagy folyamatos, illetve rendszeres megsértésével összefüggésben következett be;

c) ha a kárért felelős személy a kárt jogszabályban vagy egyéb köte- lező rendelkezésben előírt hatósági engedély nélkül, illetve az abban írt feltételek hiányában, továbbá hatáskörének, feladatkö- rének vagy az engedélyben írtak túllépésével végzett tevékenysége során okozta;

d) ha jogszabályban vagy egyéb kötelező rendelkezésben megkí- vánt személyi, illetve tárgyi feltételek hiányában folytatta tevé- kenységét, és ez a tény a károkozásban közrehatott;

e) ha a kárért felelős személy a kárt a foglalkozás szabályainak súlyos megsértésével okozta;

f) ha a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító-, illetve kábítószer hatása alatt lévő állapotban okozta;

g) ha a kárért felelős személy ugyanazon vagy hasonló körülmények között, illetve okból ismételten okozott kárt, és a tudomására jutott korábbi károkozást követően a kármegelőzés körében teen- dő kellő és általában elvárható intézkedéseket elmulasztotta;

h) az UNION-Business Class Általános, Különös, illetve a Kiegé- szítő Feltételekben, valamint a biztosítási szerződésben meg- határozott esetekben.

14. Kizárások

14.1. A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi károkra, illetve az azokkal összefüggésben felmerülő kárigényekre még abban az esetben sem, ha ezek bármelyikével összefüggésben biztosítási esemény következett is be:

a) hadüzenettől függetlenül háborúval, invázióval, külső hatalom cselekedeteivel, ellenségeskedéssel, polgárháborúval, harci vagy háborús cselekmények bármelyik fajtájával, továbbá kato- nai vagy polgári hatóságok rendelkezéseivel (birtokfosztás, elkobzás, rekvirálás, katonai célú igénybevétel) összefüggésben bekövetkezett károk;

b) forradalmi, ellenforradalmi cselekményekkel, felkeléssel, láza- dással, zavargással, zendüléssel, fosztogatással, szeparatista cselekménnyel, sztrájkkal (akár bejelentett, akár bejelentés nélküli), munkahelyi rendzavarással vagy elbocsátott munkások rendzavarásával, politikai szervezetek megmozdulásaival, továbbá ostrom- vagy rendkívüli állapottal, statáriummal össze- függésben bekövetkezett károk;

c) nukleáris reakcióval, hasadással, robbanással, fúzióval, vala- mint radioaktív izotópok sugárzásával összefüggésben bekövet- kezett károk, ionizáló vagy lézersugárzás által okozott károk, továbbá gyorsító-berendezések által okozott károk;

d) egyén vagy csoport által elkövetett terrorakciókkal (ideértve a biológiai, illetve a vegyi eszközökkel, valamint robbanóanyagok- kal vagy eszközökkel, rakétákkal, gránátokkal, bombákkal elkövetett cselekményeket is) összefüggésben bekövetkezett károk, függetlenül attól, hogy az politikai, vallási, gazdasági vagy egyéb indíttatású, illetve a magán- vagy a köztulajdon ellen irányul;

e) robbanóanyagok tárolása vagy felhasználása során bekövetke- zett károk;

f) vérrel, vérkészítményekkel, illetve vérbankok és véradományozó intézmények tevékenységével összefüggésben bekövetkezett károk;

g) genetikailag módosított szervekkel, szervezetekkel összefüg- gésben bekövetkezett károk;

h) mágneses, illetve elektromágneses sugárzással, hullámokkal, mezőkkel, illetve erőkkel, azok előállításával, elosztásával, továbbításával, fenntartásával vagy használatával összefüggés- ben bekövetkezett károk;

i) szoftverek, hardverek, egyéb informatikai eszközök, chipek, processzorok vagy integrált áramkörök, illetve más hasonló eszközök hibáival (ideértve a programozás hibáját is), meghibá- sodásaival, működésképtelenségével vagy működésének elég- telenségével összefüggésben bekövetkezett károk, ideértve az adatvesztést, az adatok megváltozását vagy szerkezeti módosu- lását, továbbá a hibás, illetve téves dátumfelismeréssel, vagy a dátum-felismerési képesség hibájával, illetve hiányával össze- függésben bekövetkezett károkat is;

j) lassú, folyamatos állagromlással, illetve zajjal, rázkódással, szaggal, füsttel, kormozódással, korrózióval, gőzzel vagy egyéb hasonló hatásokkal összefüggésben bekövetkezett károk;

k) közvetett vagy közvetlen módon azbeszt miatt, azbeszttel vagy olyan anyaggal összefüggésben keletkezett, amely azbesztet tartalmazott, annak bármely formájában vagy bármilyen mennyi- ségben;

l) szerzői jogi, szabadalmi, illetve védjegyoltalmi jogsértések, illetve az ezekkel összefüggésben vagy következtében felmerült károk;

m) a biztosított, illetve annak képviselője, törvényes képviselője saját kára;

n) a tulajdonlás arányában a biztosított tulajdonosának okozott károk;

o) a tulajdonlás arányában a biztosított tulajdonában lévő jog- alanynak okozott károk;

p) a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerző- désben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötele- zettségen alapuló kárfelelősség körébe tartozó károk;

q) bűncselekménnyel okozott károk;

r) arra a kárra, amely a károkozó és a károsult közötti jogviszony- ra irányadó szabályok szerint elévült;

s) arra a kárra, amely az állam ellen is érvényesíthető, illetve jogszabály vagy más biztosítási szerződés alapján megtérül;

t) a kötelező felelősségbiztosítás (pl. kötelező gépjármű-felelős- ségbiztosítás) hatálya alá eső károk;

u) a sínpályához kötött, a vízi vagy a légi közlekedési eszközökkel, ilyen tevékenység folytatásával, illetve annak irányításával összefüggésben okozott károk;

v) a személyi sérüléses kárt szenvedett természetes személy káro- sult kivételével az elmaradt hasznot, valamint a biztosítási eseménnyel összefüggésben – termeléskiesés, egyéb üzemszü- neti veszteség, illetve többletköltség, vagy más ok miatt – bekö- vetkezett következményi károkat.

14.2. Az UNION-Business Class Általános, a Különös, illetve a Kiegészítő Feltételek, illetve a biztosítási szerződés további kizárásokat tartal- mazhatnak.

15. Egyéb rendelkezések

15.1. A felek a jelen feltételek alapján létrejövő szerződésekkel össze- függésben tett nyilatkozatai írásbeli alakhoz kötöttek.

15.2. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított által szolgáltatott adatok helyességét bármikor ellenőrizni, vagy megbí- zottai útján ellenőriztetni.

15.3. A Ptk. főszabályától eltérően a jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekből származó igények egy év alatt évülnek el. Ha a fedezetbe vont kárfelelősség körében a biztosított és a károsult jogviszonya tekintetében vagy egyebekben jogszabály az igényérvényesítésre ennél rövidebb elévülési időt állapít meg, az elévülésre a jogszabály rendelkezései irányadóak.

16. Jogorvoslatok

16.1. Panaszok bejelentése, jogorvoslat

A biztosító működésével vagy szolgáltatásának teljesítésével kap- csolatos panaszokat:

a) írásban vagy telefonon az alábbi elérhetőségeken lehet bejelenteni: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

(1461 Budapest Pf. 131.; tel. szám: 00 0 000-0000)

b) személyesen az alábbi címen lehet megtenni: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.)

Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak – indokolás- sal ellátott álláspontjának megküldésével egyidejűleg – megküldi. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő 30 napon belül megküldi az ügyfélnek.

16.2. A biztosító felügyeleti szerve:

Magyar Nemzeti Bank

(1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0;

központi telefonszáma: (x00-0) 000-0000)

16.3. Jogok érvényesítésének egyéb fórumai

Amennyiben a szerződő illetve biztosított a biztosítóhoz benyújtott panaszára adott válasszal nem ért egyet, úgy a polgári perrendtar- tás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

17. A biztosító főbb adatai

Cégnév: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Székhely: H-1082 Budapest, Baross u. 1.

A biztosító a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegy- zésre.

Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

18. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételei az alábbi pontokon lényegesen eltér a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseitől:

– Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított a biztosítási díjat az esedékességtől számított 60 napon belül nem egyenlíti ki,

halasztást nem kapott, és a biztosító a díjat bírósági úton nem érvényesíti, a biztosító a kockázatot az esedékességtől számí- tott 60 napig viseli, ez alatt az idő alatt a biztosított (szerződő) az elmulasztott időszakos díjat pótolhatja. Ha ez nem történik meg, a biztosítás a felek minden külön intézkedése nélkül a

60. nap elteltével megszűnik (8.4. pont).

– Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerző- dés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. A szerződés megszűnésének nem előfeltétele, hogy a biztosító írásban felhívja a szerződőt a befizetés kiegészítésére (8.6. pont).

– A fedezet (limit) feltöltésére csak a felek közös, írásbeli megál- lapodása esetén van lehetőség (9.1. pont).

– A biztosító a késedelmi kamatot kizárólag a biztosítási összeg keretein belül téríti meg (12.1. e) pont).

– A biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel összefüggésben a károsult által a biztosított ellen indított peres eljárás költségeit, ezen belül a pertárgy értéke, de maximum a káreseményenkénti biztosítási összeg (limit) 10%-a, de maximum 500 000 Ft szublimit erejéig a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd – más- honnan meg nem térülő – igazolt munkadíját és készkiadásait, illetve a jogi védekezés egyéb költségeit, feltéve, hogy a biztosító

– függetlenül tényleges perbeli részvételétől – a perről még az elsőfokú ítélet meghozatala előtt olyan időben értesült, amely lehetővé tette számára az érdemben történő perbeli részvételt. E biztosítási fedezet annyiban áll fenn az ésszerű, indokolt és gazdaságos költségek tekintetében, amennyiben azok a biztosí- tási szerződés fedezete alá tartozó, kizáró rendelkezés hatálya alá nem eső és a biztosító részére szerződésszerűen bejelentett biztosítási eseménnyel összefüggésben merültek fel. A biztosító nem téríti meg ezeket a költségeket, ha a szerződő / biztosított maga látja el a jogi védelmét (12.1. e) pont).

– A biztosító nem köteles az eljárási költségek megelőlegezésére,

de a felek ettől eltérően is megállapodhatnak, a megállapodás csak írásban érvényes (12.2. pont).

– A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekből származó igények egy év alatt évülnek el (15.3. pont).

19. Adatkezelés és biztosítási titok

19.1. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményei- re, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

19.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a

19.3. pontban meghatározott célokból, az egészségügyi és a hoz- zájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

19.3. A biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántar- tásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állomány- ban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet.

19.4. A 19.3. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatke- zelést a biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végez- het. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

19.5. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha tör- vény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármi- lyen módon hozzájutottak.

19.6. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha:

a) a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgál- tatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatko- zóan írásban felmentést ad,

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

19.7. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szak- értővel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kiren- delt szakértővel,

e) az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűj- tésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együtt- biztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szük- séges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásá- val kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárren- dezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedé- si balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőköny- véből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekin- tetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli bizto- sító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogsza- bállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetí- tővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kár- esetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)-j), n), s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok faj- táját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)-m) és p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok faj- táját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

19.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóha- tóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásá- ról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüg- gő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhek- kel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.

19.9. A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszerve- zetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtok- lásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terror- cselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztá- sával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel vissza- éléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

19.10.A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást

nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

19.11.A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

19.12.Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügye- leti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet eseté- ben a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

19.13.A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha:

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének telje- sítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmo- sás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megaka- dályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

19.14.Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattováb- bítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattováb- bításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba törté- nő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonat- kozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

19.15.Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét:

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodás- ban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a Bit. Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

00.00.Xx adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

19.17.A biztosító az ügyfelet nem tájékoztathatja a nyomozó hatóság és ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálat, valamint a külön törvény- ben meghatározott feltételek esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szerv részére történő adattovábbításról.

19.18.A biztosító a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

19.19.A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

19.20.A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfele- ivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelke- zésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

19.21.A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

00.00.Xx elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

19.23.A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében

– a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezett- Hatályos: 2015. január 1-től

ségének teljesítése során a szolgáltatás jogszabályoknak és szerző- désnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcso- latos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordul- hat más biztosítóhoz. A megkeresésre a jogszabályoknak megfele- lő megkeresés szerinti adatokat a megkeresett biztosító a megke- resésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köte- les átadni a biztosítónak. A megkeresés és annak alapján az adat- átadás az alábbi adatokra vonatkozhat:

a) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. számú mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatosan: (i) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatai; (ii) a biztosítandó vagy a biztosított személy adatfel- vételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatok; (iii) az (i) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – élet-,baleset- és egészségbiztosítási szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatok; (iv) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok; és (v) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizs- gálatához szükséges adatok.

b) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 14.,

15., 16., 17., 18., és 19. pontjában meghatározott ágazatok- hoz tartozó szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsola- tosan: (i) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatai; (ii) a biztosítandó vagy biz- tosított követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szük- séges adatok; (iii) a (ii) pontban meghatározott követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre vonatkozó adatok; (iv) a megkeresett biztosítónál meg- kötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok; és (v) a megkeresett biztosító- nál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatok.

c) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 10., 11., 12., és 13. pontjá- ban meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésé- vel vagy teljesítésével kapcsolatban a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén: i) a b.) pontban meghatározott adatok; ii) a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsére- lem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egész- ségi állapotára vonatkozó adatok; és iii) a károsodott vagyontár- gyat vagy a személyi sérülés miatt kárigényt, vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatok.

A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító a megkeresés eredménye- ként tudomására jutott adatokat a jogszabályban meghatározott időpontig kezelheti. A biztosító a fentiek szerinti megkeresésről (ha történt), az abban szereplő adatokról, továbbá a megkeresés teljesítéséről az érintett ügyfelet évente legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon tájékoztatja.

00.00.Xx Infotv. értelmében a jogszabályban meghatározott esetekben az érintett tiltakozhat személyes adatainak kezelése ellen. A biztosí- tó, mint adatkezelő köteles a bejelentéseket a törvény előírása szerint kivizsgálni és a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Az érintett jogainak megsértése esetén az adatkezelővel szemben bírósághoz fordulhat. A biztosító, mint adatkezelő köteles megtéríteni az érin- tett igazolt kárát is, amennyiben azt jogellenes adatkezeléssel, vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével okozta.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál beje- lentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.

A biztosító adatkezelési nyilvántartási száma: NAIH-57651/2012.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Xx.xx.: U52223/4