A biztosító kockázatvállalásának mértéke mintaszakaszok

A biztosító kockázatvállalásának mértéke. 1. A biztosító által teljesíteni vállalt biztosítási kártérítés felső határát (kártérítési limit) a felek megállapodása alapján a biztosítási kötvény tartalmazza. 2. A Különös feltételek alapján létrejött nemzetközi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosító megtéríti: a) a szállított áruban bekövetkező károkat, melyek vonatkozásában a biztosító kockázatviselésének felső határa a fuvarozott küldemény minden bruttó kilogrammja után maximum 25 aranyfrank (frank alatt 10/31 g súlyú, és 0,900 finomságú aranyfrankot kell érteni), amely azonos a CMR Egyezmény előírásaival, és a CMR Egyezményt kiegészítő, Genfben 1978. július 5-én kelt Jegyzőkönyvben rögzített, a fuvarozott küldemény hiányzó, illetve sérült részének bruttó súlya szerinti kilogrammonkénti 8,33 SDR összeggel, b) a nettó fuvardíj összegéig a fuvarozási késedelemből eredő károkat, amennyiben a károsult a késedelem tényét, annak körülményeit, továbbá a késedelemből eredő kárának összegét hitelt érdemlően bizonyítja, c) az alábbi, eredetük szerint a Különös feltételekben vállalt valamely biztosítási eseményre visszavezethető, ráfordítások közvetlen költségeit a következők szerint: (i) a hulladék eltávolításához és a károsodott áru megsemmisítéséhez szükséges ráfordításokat (amennyiben arra jogszabályi vagy hatósági előírás alapján a biztosított kötelezett) EUR 5 000/kár és EUR 15 000/év összeghatárig, (ii) a kár elhárításához, a kár mentéséhez és a kárenyhítéshez szükséges ráfordítások közvetlen költségeit EUR 5 000/kár és EUR 15 000/év összeghatárig. A kármentés és kárenyhítés körébe eső költségeket a biztosító - a káreseményenkénti kártérítési limiten belül - akkor is megtéríti, ha azok eredményre nem vezettek. d) azon többletköltségeket, melyek a káresemény helyszínéről a szerződés szerinti rendeltetési helyre történő továbbfuvarozás vagy visszafuvarozás során keletkeztek, feltéve, hogy azok e biztosítási szerződés hatálya alá tartozó káreseménnyel kapcsolatosan merültek fel és a biztosító által előzetesen, írásban jóváhagyásra kerültek. Az ilyen szállítások kapcsán felmerülő fuvardíjak vonatkozásában maximum az eredeti fuvardíj (nettó) összege téríthető meg,
Sample 1Sample 2Sample 3See All (7)
A biztosító kockázatvállalásának mértéke. 1. E feltételek alapján létrejött szerzõdés keretében a biztosító megtéríti: – a szállított áruban bekövetkezõ károkat, melyek vonatkozá- sában a kártérítés összege nem haladhatja meg a CMR Egyezmény, illetve az azt kiegészítõ 1978. évi Protokollban rögzített mértéket, azaz a fuvarozott küldemény hiányzó, illetve sérült részének bruttó súlya szerinti kilogrammonkénti 8,33 SDR-t, – a szállított konténerek baleseti kárai esetén azok javításának költségeit az avulás figyelembevételével, lopáskár esetén azok káridõponti értékét, – a fuvarozás során, azzal összefüggésben, igazoltan felmerült fuvardíj, vám és egyéb költségek árukárral arányos részét, – a kár megállapításához, a kár elhárításához és a kárenyhítés- hez szükséges ráfordítások közvetlen költségeit, valamint azon többletköltségeket, melyek a szerzõdés szerinti rendel- tetési helyre történõ továbbfuvarozás során keletkeztek, fel- téve, hogy azok e szerzõdés hatálya alá tartozó kárese- ménnyel kapcsolatosan merültek fel, indokoltak voltak és ésszerû keretek között mozogtak, – a szerzõdésben megállapított fuvarozási határidõ túllépésé- bõl eredõ károkat. A fenti veszteségek és költségek megtérítésére csak a szerzõ- désben meghatározott káronkénti kártérítési limit összegén be- lül kerülhet sor, de a fuvarozási határidõ túllépésébõl eredõ ká- rok esetében – a CMR Egyezmény 23. cikkében rögzítettekkel azonosan – nem haladhatja meg az aktuális fuvardíj összegét. Ellenkezõ megállapodás hiányában a biztosító kockázatviselé- sének éves felsõ határa a káronkénti kártérítési limit háromszo- rosa. Amennyiben a biztosított szerelvényeire megállapított kár- eseményenkénti kártérítési limitek eltérõ összegûek, úgy az éves limit a legmagasabb káronkénti limitösszeg háromszorosa. 2. Amennyiben a CMR Egyezmény 24., illetve 26. cikk szerint a feladó a fuvarozóval az áru bruttó súlyának magasabb kg-on- kénti kártérítési értékében állapodik meg, úgy az a biztosító szá- mára csak abban az esetben kötelezõ, ha a magasabb értéket a fuvarlevélbe bejegyezték és a feltételek VII. pont 2. bekezdé- sében foglaltaktól eltérõen a biztosító külön elõzetes, írásos megállapodás alapján biztosítási fedezetet nyújt. 3. A biztosító kártérítési kötelezettségének felsõ határa káresemé- nyenként – a VI.2. pont szerinti megállapodás esetén is – a köt- vényben meghatározott biztosítási összeg.
Sample 1See All (5)
A biztosító kockázatvállalásának mértéke. A jelen feltételek alapján létrejött szerződés keretében a biztosító megtéríti: - az új áru kárait a kísérő számla alapján; - a használt áru károsodása, sérülése esetén a káridőponti (avult) értéket. A káridőponti érték a károsodott tárgynak a káridőponti beszerzési, újraelőállítási, illetve a becsült értékéből kerül kiszámításra, az időközbeni értékcsökkenés (avulás) levonásával; - javítással helyreállítható károk esetében a felmerült javítási, illetve helyreállítási költséget, az esetleges értékemelkedés levonása mellett; - elveszett, megsemmisült, illetve műszaki okból, vagy gazdaságosan helyre nem állítható új vagy használt áruban bekövetkezett kár esetén az árut kísérő számla szerint, a maradványérték levonása mellett. Fentieken túl a biztosító megtéríti: a) a fuvarozás során, azzal összefüggésben igazoltan felmerült fuvardíj és egyéb költségek árukárral arányos részét, b) a kár megállapításához, a kár elhárításához és a kárenyhítéshez szükséges ráfordítások közvetlen költségeit, valamint azokat a többlet költségeket, amelyek a szerződésszerinti rendeltetési helyre történő továbbfuvarozás során keletkeztek, feltéve, hogy azok e szerződés hatálya alá tartozó káreseménnyel kapcsolatosan merültek fel, ésszerűek, indokoltak és gazdaságosak voltak, c) a sérült áruval összefüggésben fölmerült Ptk. szerinti késedelmi kamatot és az indokolt szakértői költségeket. A fenti veszteségek és költségek megtérítésére kizárólag a szerződésben / kötvényben meghatározott káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti biztosítási összeg keretén belül kerülhet sor.
Sample 1
A biztosító kockázatvállalásának mértéke. A biztosító kártérítésének alapja a biztosítási ajánlaton megjelölt biztosítási összeg. Kár esetén a biztosító megtéríti: a) valamely károsodott vagyontárgy korábbi, üzemké- pes állapotba való helyreállítása esetén a kárese- mény bekövetkezésekor érvényes javítási költségek megtérítésével, beleértve a szét- és összeszerelés, fuvarozás (kivéve a légifuvar), oda- és visszaszállí- tás, valamint az esetleges vám költségeit. A leselej- tezett régi anyag értéke beszámításra kerül. Csak külön megállapodás alapján térít a biztosító légi- fuvarozással kapcsolatos többletköltségeket. A ja- vítás során végrehajtott változtatásokkal, teljesít- ményjavítással vagy karbantartással összefüggõ többletköltségek a szerzõdõt terhelik. Ugyancsak a szerzõdõt terhelik az esetleges ideiglenes javítás költségei. b) valamely biztosított vagyontárgy teljes megsemmi- sülése esetén annak közvetlenül a kárt megelõzõen meglévõ értéke (idõérték) alapján, beleértve a fuva- rozás (kivéve a légifuvar), vám és szerelés költsége- it. A szerzõdõ köteles a még bármilyen módon hasz- nálható részeket, azok becsült értékén fizetésül el- fogadni. Teljesen megsemmisültnek tekintendõ valamely vagyontárgy, ha kijavításának költségei el- érik vagy meghaladják a kár napján meglévõ idõér- tékét. Ha egy tétel alatt több összetartozó gép, gépi berendezés vagy készülék van biztosítva, s ezek kö- zül csak egyesek semmisülnek meg, a biztosító e káreseményeket úgy kezeli, mintha a teljesen meg- semmisült gépek, gépi berendezések és készülékek külön tételekként lettek volna biztosítva. Összetar- tozó vagyontárgyaknál a biztosító nem veszi figyelembe azt az esetleges értékcsökkenést, amelyet az épen maradt vagyontárgyak a többi megrongálódása vagy megsemmisülése révén elszenvednek.
Sample 1

Related to A biztosító kockázatvállalásának mértéke

  • A biztosító visszakövetelési joga Ha a biztosító a jelen szerződés alapján szolgáltatást nyújtott, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosí- tottat, illetőleg a szerződőt illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha az a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

  • A biztosítási kockázat jelentős növekedése Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szer- ződést érintő, lényeges körülményekről vagy azok változá- sáról és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a szer- ződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra, an- nak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

  • A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége A Biztosító csak a jelen szerzôdés hatálya alatt, és a jelen szerzôdésben meghatározott módon bekövetkezett és bejelentett károkért áll helyt. A Biztosító szolgáltatása a biztosított kárának a szerzôdésben meghatározott módon és mértékben történô megtérítésében (kárbiztosítás), a biztosított részére nyújtott más szolgáltatás teljesítésében vagy a szerzôdésben meghatározott összeg megfizetésében (összegbiztosítás) áll. A Biztosító kárbiztosítás esetén a kifizetésnél levonja minden esetben a bármely más biztosítás, vagy bármely más cselekmény alapján a megtérült összeget, függetlenül a megtérülés jogcímétôl és minden esetben levonja a biztosított vagyontárgy maradványértékét. Több biztosítási szerzôdés esetén – akár más biztosítónál akár az Aegon Biztosítónál áll fenn a kár csak egyszeresen térülhet meg. 1.12.1. A Biztosító vagy megbízottja köteles a sérült jármûvet a kárbejelentéstôl számított 5 napon belül megszemlézni, szükség esetén pótszemlét tartani és a károkat rögzíteni. 1.12.2. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentéstôl számított 30. napon esedékes. Ha a Biztosított igazoló iratot tartozik bemutatni (1.11.4. pont szerint), úgy a 30 napos határidô attól a naptól számítandó, amikor az utolsó, a kár elbírálásához szükséges irat a Biztosítóhoz megérkezett. 1.12.3. Lopáskár esetén, ha a vagyontárgy nem került meg, a kárösszeg a nyomozást megszüntetô jogerôs határozatnak a Biztosító kárrendezési egységéhez való megérkezését, vagy a vádemelésrôl való értesülést követô 30. napon esedékes. 1.12.4. Ha az ellopott vagyontárgy a lopáskár megtérítése után megkerül, a Biztosított arra igényt tarthat. Ez esetben azonban köteles a Biztosítónak bejelenteni a vagyontárgy megkerülését és visszafizetni a kárösszeget, illetôleg annak a lopáskárral összefüggésben szükségessé vált, a Biztosító által jóváhagyott helyreállítási költségével – csak az egyébként meglévô kockázati elemek alapján térítendô – csökkentett összegét. 1.12.5. A Biztosító a szolgáltatását kizárólag a Magyarországon történô javítás, helyreállítás, pótlás erejéig nyújtja és a törvényes belföldi fizetôeszközben téríti meg. 1.12.6. A Biztosító biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelôzô állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelô összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybôl annak összege kiszámítható. A Biztosító szolgáltatása nem terjed ki a vagyontárgy helyreállításával kapcsolatban felmerült áfa megtérítésére akkor sem, ha azt a Biztosított jogosult az adójából levonni, illetve visszaigényelheti. 1.12.7. A Biztosító a különbözô díjszámítások alapján létrejövô szerzôdések esetén a Különös Feltételekben szabályozott, eltérô szolgáltatási feltételek alapján teljesít.

  • A Biztosító kockázatviselésének megszűnése A Biztosító kockázatviselése megszűnik abban az időpontban, amelyik az alábbiak közül a leghamarabb bekövetkezik: 9.1. a Biztosított halálának napján 24 órakor, 9.2. azon a napon 24 órakor, amikor a (Fő)Biztosított fizető számlája bármely okból megszűnik, 9.3. ha a (Fő)Biztosított a biztosítotti jogviszonyt a Biztosítotti nyilatkozat visszavonásával megszünteti, az 5.3.2. pont szerinti időpontban, 9.4. az esetlegesen meg nem fizetett áthárított biztosítási díj esedékességtől számított 60. napon 24 órakor, ha a (Fő)Biztosított a Bank által küldött fizetési felszólítás(ok) ellenére az esedékességtől számított 90 nap elteltével sem fizette meg a Banknak az áthárított biztosítási díjat és emiatt a Bank, mint szerződő törli a biztosítotti jogviszonyt a csoportos biztosítási szerződés hatálya alól (ld. még a 11.12. pontban). 9.5. a csoportos biztosítási szerződés felmondása (ld. még az 5.4. és 5.5. pontokban) vagy közös megegyezéssel történő megszüntetése (ld. az 5.6. pontban) esetén automatikusan, a megszűnést megelőzően a Bank által utoljára megfizetett biztosítási díjjal fedezett időszak (ld. még a 11.7. pontban) utolsó napján 24 órakor. 9.6. „Családi” biztosítási csomag alapján biztosítottnak minősülő személy(ek)re vonatkozóan megszűnik a Biztosító kockázatviselése minden olyan esetben, amikor a Főbiztosítottra vonatkozó kockázatviselés a fenti 9.1-9.5. pontokban írt esetek valamelyike miatt megszűnik. 9.7. „Családi” biztosítási csomag alapján biztosítottnak minősülő személy esetében megszűnik a Biztosító kockázatviselése azon a napon 24 órakor, amely napon (1) megszűnik az adott személy és a Főbiztosított között fennálló azon viszony (pl. házasság, élettársi viszony) amelyre való tekintettel az adott személy biztosítottnak minősült, (2) a Biztosított gyermeke betölti a 18. életévét.

  • A biztosító szolgáltatásának szabályai 4.1. A biztosító szolgáltatása az alapbiztosítás kockázatviselési helyén a Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2010) felso- roltakon kívül kiterjed az alábbiakra is: 4.1.1. egynyári növények elpusztulása esetén a ki- eső hozamra, (a termés mennyisége szem- pontjából helyben átlagosnak tekinthető termés piaci ára, levonva a kár időpontja és az értékesítés időpontja közötti általánosan szükséges ráfordítások (munka és vegysze- rek) értékét); 4.1.2. abban az esetben, ha az elpusztult növé- nyi kultúra pótlásával az még a tárgyévben termőre fordítható, akkor az újbóli vetésre, vagy újraültetés költségeire; 4.1.3. elpusztult gyümölcsfák esetén, az újrate- lepítés költségeire, valamint a károsodás évében a kieső hozamra (a termés mennyi- sége szempontjából helyben átlagosnak te- kinthető termés piaci ára, levonva a kár idő- pontja és az értékesítés időpontja közötti általánosan szükséges ráfordítások (munka és vegyszerek) értékét); 4.1.4. haszonállatok elhullása esetén az állat kár- időponti piaci értékére, kényszervágás ese- tén pedig ezen érték és a megtérülés külön- bözetére (a piaci érték megállapítása az ál- latorvos által igazolt súly, valamint az elhul- lott állat esetén a káridőpontban helyben elérhető felvásárlási ár szerint történik); 4.1.5. haszonállatok elhullása esetén a biztosítási összegen belül, a tetem szállítási, és elhe- lyezési költségeire a legközelebbi engedé- lyezett lerakóhelyre. 4.2. E feltétel 2.2.; 2.5. pontjában nevesített va- gyontárgyakat a Vagyonbiztosítás általános feltételeiben (SÁVBI 2010) meghatározot- tak szerinti értéken téríti a biztosító. 4.3. Amennyiben a károsodott vagyontárgyat tartalmazó vagyontárgycsoportra megálla- pított százalékos kártérítési limit alacso- nyabb, mint a vagyontárgycsoport kár idő- ponti valóságos értéke, akkor a biztosító aránylagos kártérítést fizet. A biztosító azonban eltekint az alulbiztosítottság érvé- nyesítésétől, ha a kár e biztosítási feltétel 2.3. bekezdésében meghatározott vagyon- tárgyakban keletkezik. 4.4. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a kártérítés mértékének megállapítása a behatolás helyén és időpontjában ténylege- sen, a Vagyonvédelmi előírások, kártérítési limitekben (SVAL 2010) foglaltaknak meg- felelően megvalósult mechanikai védelmi szint szerint, és a szerződés részét képező „Kártérítési összeghatárok betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkeztekor” című táblázat alapján történik.

  • A szerződést biztosító mellékkötelezettségek A Cofidis kizárólag Lízingszerződések esetében alkalmaz szerződést biztosító mellékkötelezettséget, az alábbiak szerint: 8.1 A Cofidis az Adóssal szembeni követelése biztosítására a szerző- dést biztosító mellékkötelezettségek vállalását írhatja elő, különösen készfizető kezesség vállalását, a pénzügyi lízingbeadás tényének a hi- telbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyeztetését, az Adós Cofidisszel kötött ügyletére vonatkozó szerződésnek, illetve a Cofidis által az ügy- let kapcsán kért biztosítéki szerződéseknek (pl. kezesi szerződés) az Adós költségén történő közjegyzői okiratba foglalását. 8.2 A szerződés biztosítékainak szolgáltatására vonatkozó kötelezett- ség azon a napon tekintendő a Cofidis javára teljesítettnek, amikor a megfelelő biztosítékot, illetve az azt megtestesítő és/ vagy annak igazolására szolgáló okiratot a Cofidis által előírt módon és formában a Cofidis rendelkezésére bocsátják. 8.3 Az Általános Szerződési Feltételekben meghatározott szerződés- szegés esetén a Cofidis jogosult bármely, a joggyakorlás időpontjában hatályos jogszabályok által megengedett eszköz igénybe vételével kielégítést keresni a biztosítékból oly módon, hogy az a Cofidis meg- ítélése szerint a követelésének kielégítését a legeredményesebben szolgálja, és amit az Adós tűrni köteles.

  • A biztosítási szerződés megszűnése A biztosítási szerződés megszűnik: a) a biztosított halála esetén a biztosító szolgáltatásának kifizetésével,

  • A biztosító szolgáltatásának korlátozása A biztosító biztosítási időszakonként, mindösszesen legfeljebb a fenti táblázatban a biztosítási időszakra meghatározott ösz- szeget, biztosítási eseményenként pedig a táblázat szerinti ká- ronként teljesítendő összeget téríti meg. Az önrészesedés mértéke biztosítási eseményenként 10.000 Ft. A biztosító a 10.000 Ft-ot meghaladó károk esetén a biztosítási szolgáltatásból nem von le önrészesedést.

  • A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenné válás: ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy annak érintett része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg. A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni. A biztosítási érdek megszünéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja. 1.6.2. Rendes felmondás: a határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel felmondhatják. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik. 1.6.3. Díjnemfizetés: ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A Biztosító jogosult a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteni. Abban az esetben, ha a szerződés a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. 1.6.4. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik. 1.6.5. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítésére.

  • A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei 4.1. A Bank köteles (1) a csoportos biztosítási szerződésekkel kapcsolatos megfelelő jognyilatkozatok megtételére, valamint (2) a Biztosítók által hozzá intézett jognyilatkozatokról és a csoportos biztosítási szerződésben bekövetkezett változásokról tájékoztatni azokat a Biztosítottakat, akikre az adott jognyilatkozat és/vagy változás hatást gyakorol, (3) a biztosítási díjat a Biztosítóknak megfizetni (a Bank az általa megfizetett biztosítási díjnak a Biztosítottra jutó részét áthárítja a Biztosítottra). 4.2. A Biztosított köteles a Bank részére megfizetni a biztosítási díj áthárított, rá jutó részét. 4.3. A Bank és a Biztosított köteles közlési kötelezettségének eleget tenni, valamint a Biztosítók által feltett, a biztosítás szempontjából szükséges kérdéseket a valóságnak megfelelően és teljes körűen megválaszolni. 4.4. A közlési kötelezettség abban áll, hogy a Bank és a Biztosított köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt, adatot a Biztosítókkal írásban közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A Biztosítók írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása egymagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. 4.5. A Biztosítók a szolgáltatás jogalapjának megállapításához a közölt adatokat ellenőrizhetik, saját orvosuk által vizsgálatot kezdeményezhetnek. 4.6. A Biztosítók kötelesek a tudomásukra jutott adatokat megőrizni és a biztosítási törvényben foglaltak szerint titokként kezelni. 4.7. A csoportos biztosítási szerződés feltételeit kizárólag a Bank és a Biztosító(k) módosíthatják az általuk aláírt módosító szerződés útján. 4.8. A Biztosítottakat kizárólag a biztosítotti jogviszony felmondásának joga illeti meg (ld. 8.2 pont). 4.9. A Biztosítottakat nem illeti meg (1) a csoportos biztosítási szerződésbe történő belépésnek, (2) a csoportos biztosítási szerződés módosításának és/vagy (3) a biztosítotti jogviszonyra vonatkozó szerződési feltételek módosításának a joga.