Common use of A Társaság finanszírozási kockázatai Clause in Contracts

A Társaság finanszírozási kockázatai. A Társaság finanszírozási igényét tekintve két tendencia mutatkozik. Az ügyfelektől befolyó összegek éves szinten az új folyósításokat,a működési kiadásokat és a kamatkiadásokat is képesek fedezni, így külső finanszírozási igénye alapvetően csak a lejáró forráselemek megújításának van. Ezzel párhuzamosan egyre több azon hónapoknak a száma, amikor a Társaság nettó megtakarító, így a jelenleg rendelkezésre álló korlátozott befektetési lehetőségek egyre nagyobb szerephez jutnak. Nettó finanszírozási igény így jellemzően az adósságmegújítások kapcsán, azaz évente 1-2 alkalommal keletkezik. Mivel azonban a kizárólag az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó összes kötelezettségének teljesítésére, ezért a lejáró hitelek és kötvények törlesztése, megújítása csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság finanszírozásában tehát számolni kell a megújítási kockázattal, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. A hallgatói hitelrendszer hosszú távú stabilitása minden döntés előtt a legfontosabb szempont. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását továbbra is kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeihez a Magyar Állam részéről fennálló jogszabályon alapuló készfizető kezesség, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül. A hallgatói hiteltörlesztésekből származó bevételek miatt a Társaságnak folyamatosan növekvő pénzáramlással kell számolnia, ami a likviditáskezelés növekvő szerepét vetíti előre a szabad pénzeszközök kezelése tekintetében. A Diákhitel Központ Zrt. az államháztartási jogszabályok szerint kizárólag a Magyar Államkincstárnál vezetheti pénzforgalmi/fizetési számláit, illetve szabad pénzeszközeit a Magyar Államkincstár hálózatában, a Magyar Államkincstár által a piaci kondíciókhoz képest kedvezőtlen lakossági feltételekkel értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. A piaci feltételek hiánya és a befektetési lehetőségek korlátozott köre a Társaság számára olyan elmaradt hozam kockázatát jelenti, amellyel a nyújtott diákhitelek költsége alacsonyabb lehetne. A Magyar Államkincstárnál vezetett számlák nem optimális kondíciói mellett a Magyar Államkincstár egyelőre nem rendelkezik olyan hozzáadott értékű szolgáltatással sem, amely szükséges lenne a pénzügyi műveletek hatékony lebonyolításához. Ezen feltételek ismeretében a Társaság a szokásos vállalati gyakorlattól eltérően az utalásait nagyobb likviditási tartalék tartása mellett és az átlagosnál hosszabb tranzakciós idővel bonyolítja le. Mindezek ellenére az ezen finanszírozáshoz kapcsolódó működési kockázatok nem befolyásolják a Kibocsátó azon képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Kötvényekből eredő kötelezettségeit.

A Társaság finanszírozási kockázatai. A Társaság finanszírozási igényét tekintve két tendencia mutatkozik. Az Azokban az években, amikor jelentős adósságmegújítás szükséges, a finanszírozási igény dinamikusan nő. Emellett azonban az ügyfelektől befolyó összegek éves szinten az új folyósításokat,a működési kiadásokat és a kamatkiadásokat is folyósítások egyre magasabb hányadát képesek fedezni, így külső az alaptevékenység finanszírozási igénye alapvetően csak a lejáró forráselemek megújításának van. Ezzel párhuzamosan egyre több azon hónapoknak a száma, amikor a Társaság nettó megtakarító, így a jelenleg rendelkezésre álló korlátozott befektetési lehetőségek egyre nagyobb szerephez jutnak. Nettó finanszírozási igény így jellemzően az adósságmegújítások kapcsán, azaz évente 1-2 alkalommal keletkezikcsökken. Mivel azonban a kizárólag az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5 5-10 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó összes kötelezettségének kötelezettségeinek teljesítésére, ezért a hallgatói hitelfolyósítások csökkenő hányada mellett a lejáró hitelek és kötvények törlesztése, megújítása törlesztése csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság finanszírozásában tehát számolni kell a az ún. „megújítási kockázattal”, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. A hallgatói hitelrendszer hosszú távú stabilitása minden döntés előtt a legfontosabb szempont. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását továbbra is azonban igen kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeihez kötelezettségeire a Magyar Állam részéről fennálló jogszabályon alapuló központi költségvetés által vállalt készfizető kezességkezességvállalás, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül. Mivel középtávon – mindaddig, amíg hallgatói hitelrendszer önfinanszírozóvá nem válik – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése mellett a hitelfelvevői hiteligények jelentős részének kielégítése is külső forrásbevonásból történik, a Társaság nagy volumenő forrásszükséglete miatt reális annak a lehetősége, hogy a hazai pénz- és tőkepiac a szükséges nagyságú forrásokat megfelelő feltételek mellett nem lesz képes biztosítani a Társaság részére, ezért külföldről kell forrásokhoz jutnia. Emiatt 2005 májusa óta egy nemzetközi pénzügyi intézménnyel kötött szerződés, illetve ugyanezzel az intézménnyel 2007 augusztusában létrejött további szerződés keretében a Társaság rendelkezik a nemzetközi pénzpiacról igénybe vett/vehető forrással. Mindemellett azonban a nemzetközi forrásbevonás a Társaság finanszírozhatóságának további kockázatát jelentheti. Ehhez kapcsolódóan az Euró Magyarországon történő bevezetéséig az esetleges külföldi devizában – jellemzően Euróban – bevonandó – jellemzően kedvezőbb kondíciójú – források felhasználása esetén a Társaságnak az árfolyam-kockázatokat is kezelnie szükséges. A 2003 januárjától meginduló hallgatói hiteltörlesztésekből származó bevételek miatt a Társaságnak folyamatosan növekvő pénzáramlással kell számolniaszámolnia a Társaságnak, ami a likviditáskezelés növekvő szerepét vetíti előre a szabad pénzeszközök kezelése tekintetében. A Diákhitel Központ Zrt. 2001 júliusa óta az államháztartási jogszabályok államháztartásról szóló törvény (Áht.) szerint kizárólag a Magyar Államkincstárnál vezetheti pénzforgalmi/fizetési pénzforgalmi számláit, illetve szabad pénzeszközeit a Magyar Államkincstár Kincstár hálózatában, a Magyar Államkincstár által a piaci kondíciókhoz képest kedvezőtlen lakossági feltételekkel értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. A piaci feltételek hiánya és a befektetési lehetőségek korlátozott köre a Társaság számára olyan elmaradt hozam kockázatát jelenti, amellyel a nyújtott diákhitelek költsége alacsonyabb lehetne. A Magyar Államkincstárnál Kincstárnál vezetett számlák nem optimális kedvezőtlen kondíciói mellett a Magyar Államkincstár egyelőre nem rendelkezik olyan hozzáadott értékű értékő szolgáltatással sem, amely szükséges lenne a pénzügyi műveletek mőveletek hatékony és eredményes lebonyolításához. A Társaság a számlái egyenlegéről és a napi forgalmi tételekről nem kap azonnal információt, a kereskedelmi banki gyakorlatban általános on-line, azonnali számlainformációkat nyújtó tranzakciós rendszer sem áll rendelkezésre. Ezen feltételek ismeretében a Társaság a szokásos vállalati gyakorlattól eltérően az utalásait nagyobb likviditási tartalék tartása likviditás mellett és az átlagosnál hosszabb tranzakciós idővel bonyolítja le. Mindezek ellenére az ezen finanszírozáshoz kapcsolódó működési mőködési kockázatok nem befolyásolják jelentősen a Kibocsátó azon képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Kötvényekből eredő fennálló kötelezettségeit.

A Társaság finanszírozási kockázatai. A Társaság finanszírozási igényét tekintve két tendencia mutatkozik. Az ügyfelektől befolyó összegek éves szinten az új folyósításokat,a működési kiadásokat és a kamatkiadásokat is képesek fedezni, így külső finanszírozási igénye alapvetően csak a lejáró forráselemek megújításának van. Ezzel párhuzamosan egyre több azon hónapoknak a száma, amikor a Társaság nettó megtakarító, így a jelenleg rendelkezésre álló korlátozott befektetési lehetőségek egyre nagyobb szerephez jutnak. Nettó finanszírozási igény így jellemzően az adósságmegújítások kapcsán, azaz évente 1-2 alkalommal keletkezikévről évre dinamikusan nő. Mivel azonban a kizárólag az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5 5-10 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó összes kötelezettségének kötelezettségeinek teljesítésére, ezért a hallgatói hitelek folyósítása mellett – illetve néhány éven belül azok kivételével – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése, megújítása törlesztése csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság finanszírozásában tehát számolni kell a az ún. „megújítási kockázattal”, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. A hallgatói hitelrendszer hosszú távú stabilitása minden döntés előtt a legfontosabb szempont. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását továbbra is azonban igen kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeihez kötelezettségeire a Magyar Állam részéről fennálló jogszabályon alapuló központi költségvetés által vállalt készfizető kezességkezességvállalás, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül. Mivel középtávon – mindaddig, amíg hallgatói hitelrendszer önfinanszírozóvá nem válik – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése mellett a hitelfelvevők hiteligényének kielégítése is döntően külső forrásbevonásból történik, a Társaság nagy volumenű forrásszükséglete miatt reális annak a lehetősége, hogy a hazai pénz- és tőkepiac a szükséges nagyságú forrásokat megfelelő feltételek mellett nem lesz képes biztosítani a Társaság részére, ezért külföldről kell forrásokhoz jutnia. Ugyan 2005 májusa óta egy nemzetközi pénzügyi intézménnyel kötött szerződés keretében a Társaság rendelkezik a nemzetközi pénz- és tőkepiacról igénybe vett/vehető forrással, azonban a nemzetközi forrásbevonás a Társaság finanszírozhatóságának további kockázatát jelentheti. Ehhez kapcsolódóan az Euró Magyarországon történő bevezetéséig az esetleges külföldi devizában – jellemzően Euróban – bevonandó – jellemzően kedvezőbb kondíciójú – források felhasználása esetén a Társaságnak az árfolyam- kockázatokat is kezelnie szükséges. A 2003 januárjától meginduló hallgatói hiteltörlesztésekből származó bevételek miatt a Társaságnak folyamatosan növekvő pénzáramlással kell számolniaszámolnia a Társaságnak, ami a likviditáskezelés növekvő szerepét vetíti előre a szabad pénzeszközök kezelése tekintetében. A Diákhitel Központ ZrtTársaság azonban az Áht. az államháztartási jogszabályok szerint kizárólag értelmében kincstári körbe tartozó szervezet. E törvényben foglaltak alapján a Magyar Államkincstárnál vezetheti pénzforgalmi/fizetési számláitKincstárban köteles pénzforgalmi számlát vezetni, illetve más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával csak korlátozottan rendelkezhet, továbbá átmenetileg szabad pénzeszközeit a Magyar Államkincstár hálózatában, a Magyar Államkincstár által Kincstár hálózatában értékesített állampapírok vásárlásával – a piaci kondíciókhoz képest kedvezőtlen lakossági feltételekkel értékesített állampapírok vásárlásával – hasznosíthatja. A piaci feltételek hiánya és a befektetési lehetőségek korlátozott köre Ez a Társaság számára olyan elmaradt hozam kockázatát jelenti, amellyel a nyújtott diákhitelek költsége alacsonyabb lehetne. A Magyar Államkincstárnál vezetett számlák Ennek ellenére e kockázat nagyságrendjéből adódóan nem optimális kondíciói mellett a Magyar Államkincstár egyelőre nem rendelkezik olyan hozzáadott értékű szolgáltatással sem, amely szükséges lenne a pénzügyi műveletek hatékony lebonyolításához. Ezen feltételek ismeretében a Társaság a szokásos vállalati gyakorlattól eltérően az utalásait nagyobb likviditási tartalék tartása mellett és az átlagosnál hosszabb tranzakciós idővel bonyolítja le. Mindezek ellenére az ezen finanszírozáshoz kapcsolódó működési kockázatok nem befolyásolják befolyásolja a Kibocsátó azon képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Kötvényekből eredő fennálló kötelezettségeit.

A Társaság finanszírozási kockázatai. A Társaság finanszírozási igényét tekintve két tendencia mutatkozik. Az ügyfelektől befolyó összegek éves szinten az új folyósításokat,, a működési kiadásokat és a kamatkiadásokat is képesek fedezni, így külső finanszírozási igénye alapvetően csak a lejáró forráselemek megújításának van. Ezzel párhuzamosan egyre több azon hónapoknak a száma, amikor a Társaság nettó megtakarító, így a jelenleg rendelkezésre álló korlátozott befektetési lehetőségek egyre nagyobb szerephez jutnak. Nettó finanszírozási igény így jellemzően az adósságmegújítások kapcsán, azaz évente 1-2 alkalommal keletkezik. Mivel azonban a kizárólag az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5 5-10 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó összes kötelezettségének teljesítésére, ezért a lejáró hitelek és kötvények törlesztése, megújítása csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság finanszírozásában tehát számolni kell a megújítási kockázattal, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. A hallgatói hitelrendszer hosszú távú stabilitása minden döntés előtt a legfontosabb szempont. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását továbbra is kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeihez a Magyar Állam részéről fennálló jogszabályon alapuló készfizető kezesség, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül. A hallgatói hiteltörlesztésekből származó bevételek miatt a Társaságnak folyamatosan növekvő pénzáramlással kell számolnia, ami a likviditáskezelés növekvő szerepét vetíti előre a szabad pénzeszközök kezelése tekintetében. A Diákhitel Központ Zrt. az államháztartási jogszabályok szerint kizárólag a Magyar Államkincstárnál vezetheti pénzforgalmi/fizetési számláit, illetve szabad pénzeszközeit a Magyar Államkincstár Kincstár hálózatában, a Magyar Államkincstár Kincstár által a piaci kondíciókhoz képest kedvezőtlen lakossági feltételekkel értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. A piaci feltételek hiánya és a befektetési lehetőségek korlátozott köre a Társaság számára olyan elmaradt hozam kockázatát jelenti, amellyel a nyújtott diákhitelek költsége alacsonyabb lehetne. A Magyar Államkincstárnál Kincstárnál vezetett számlák nem optimális kondíciói mellett a Magyar Államkincstár egyelőre nem rendelkezik olyan hozzáadott értékű szolgáltatással sem, amely szükséges lenne a pénzügyi műveletek hatékony lebonyolításához. Ezen feltételek ismeretében a Társaság a szokásos vállalati gyakorlattól eltérően az utalásait nagyobb likviditási tartalék tartása mellett és az átlagosnál hosszabb tranzakciós idővel bonyolítja le. Mindezek ellenére az ezen finanszírozáshoz kapcsolódó működési kockázatok nem befolyásolják a Kibocsátó azon képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Kötvényekből eredő kötelezettségeit.

A Társaság finanszírozási kockázatai. A Társaság finanszírozási igényét tekintve két tendencia mutatkozik. Az ügyfelektől befolyó összegek éves szinten az új folyósításokat,a működési kiadásokat és a kamatkiadásokat is folyósítások egyre magasabb hányadát képesek fedezni, így külső az alaptevékenység finanszírozási igénye alapvetően csak a lejáró forráselemek megújításának vancsökken. Ezzel párhuzamosan egyre több azon hónapoknak a száma, amikor a Társaság nettó megtakarító, így a jelenleg rendelkezésre álló korlátozott befektetési lehetőségek egyre nagyobb szerephez jutnak. Nettó finanszírozási igény így jellemzően a tanulmányi félévek első folyósítási hónapjaiban, illetve az adósságmegújítások kapcsán, azaz évente 13-2 4 alkalommal keletkezik. Mivel azonban a kizárólag az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5 5-10 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó összes kötelezettségének kötelezettségeinek teljesítésére, ezért a lejáró hitelek és kötvények törlesztése, megújítása csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság finanszírozásában tehát számolni kell a megújítási kockázattal, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. A hallgatói hitelrendszer hosszú távú stabilitása minden döntés előtt a legfontosabb szempont. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását továbbra is azonban kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeihez kötelezettségeire a Magyar Állam részéről fennálló jogszabályon alapuló által vállalt készfizető kezességkezességvállalás, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül. Mivel középtávon – mindaddig, amíg hallgatói hitelrendszer önfinanszírozóvá nem válik – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése mellett a hitelfelvevői hiteligények egy részének kielégítése is külső forrásbevonásból történik, a Társaság nagy volumenű forrásszükséglete miatt reális annak a lehetősége, hogy a hazai pénz- és tőkepiac a szükséges nagyságú forrásokat megfelelő feltételek mellett nem lesz képes biztosítani a Társaság részére, ezért külföldről kell forrásokhoz jutnia. Emiatt 2005 májusa óta egy nemzetközi pénzügyi intézménnyel kötött szerződés, illetve ugyanezzel az intézménnyel 2007 augusztusában és 2010 októberében létrejött további két szerződés keretében a Társaság rendelkezik a nemzetközi pénzpiacról igénybe vett/vehető forrással. Mindemellett azonban a nemzetközi forrásbevonás a Társaság finanszírozhatóságának további kockázatát jelentheti. Ehhez kapcsolódóan az Euró Magyarországon történő bevezetéséig az esetleges külföldi devizában – jellemzően Euróban – bevonandó források felhasználása esetén a Társaságnak az árfolyam- kockázatokat is kezelnie szükséges. A 2003 januárjától megindult hallgatói hiteltörlesztésekből származó bevételek miatt a Társaságnak folyamatosan növekvő pénzáramlással kell számolniaszámolnia a Társaságnak, ami a likviditáskezelés növekvő szerepét vetíti előre a szabad pénzeszközök kezelése tekintetében. A Diákhitel Központ Zrt. 2001 júliusa óta az államháztartási jogszabályok Áht. szerint kizárólag a Magyar Államkincstárnál vezetheti pénzforgalmi/fizetési pénzforgalmi számláit, illetve szabad pénzeszközeit a Magyar Államkincstár Kincstár hálózatában, a Magyar Államkincstár által a piaci kondíciókhoz képest kedvezőtlen lakossági feltételekkel értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. A piaci feltételek hiánya és a befektetési lehetőségek korlátozott köre a Társaság számára olyan elmaradt hozam kockázatát jelenti, amellyel a nyújtott diákhitelek költsége alacsonyabb lehetne. A Magyar Államkincstárnál Kincstárnál vezetett számlák nem optimális kedvezőtlen kondíciói mellett a Magyar Államkincstár egyelőre nem rendelkezik olyan hozzáadott értékű szolgáltatással sem, amely szükséges lenne a pénzügyi műveletek hatékony lebonyolításához. Ezen feltételek ismeretében a Társaság a szokásos vállalati gyakorlattól eltérően az utalásait nagyobb likviditási tartalék tartása mellett és az átlagosnál hosszabb tranzakciós idővel bonyolítja le. Mindezek ellenére az ezen finanszírozáshoz kapcsolódó működési kockázatok nem befolyásolják a Kibocsátó azon képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Kötvényekből eredő kötelezettségeit.

A Társaság finanszírozási kockázatai. A Társaság finanszírozási igényét tekintve két tendencia mutatkozik. Az ügyfelektől befolyó összegek éves szinten az új folyósításokat,a működési kiadásokat és a kamatkiadásokat is folyósítások egyre magasabb hányadát képesek fedezni, így külső az alaptevékenység finanszírozási igénye alapvetően csak a lejáró forráselemek megújításának vancsökken. Ezzel párhuzamosan egyre több azon hónapoknak a száma, amikor a Társaság nettó megtakarító, így a jelenleg rendelkezésre álló korlátozott befektetési lehetőségek egyre nagyobb szerephez jutnak. Nettó finanszírozási igény így jellemzően a tanulmányi félévek első folyósítási hónapjaiban, illetve az adósságmegújítások kapcsán, azaz évente 13-2 4 alkalommal keletkezik. Mivel azonban a kizárólag az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5 5-10 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó összes kötelezettségének kötelezettségeinek teljesítésére, ezért a lejáró hitelek és kötvények törlesztése, megújítása csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság finanszírozásában tehát számolni kell a az ún. „megújítási kockázattal”, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. A hallgatói hitelrendszer hosszú távú stabilitása minden döntés előtt a legfontosabb szempont. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását továbbra is azonban kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeihez kötelezettségeire a Magyar Állam részéről fennálló jogszabályon alapuló által vállalt készfizető kezességkezességvállalás, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül. Mivel középtávon – mindaddig, amíg hallgatói hitelrendszer önfinanszírozóvá nem válik – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése mellett a hitelfelvevői hiteligények egy részének kielégítése is külső forrásbevonásból történik, a Társaság nagy volumenű forrásszükséglete miatt reális annak a lehetősége, hogy a hazai pénz- és tőkepiac a szükséges nagyságú forrásokat megfelelő feltételek mellett nem lesz képes biztosítani a Társaság részére, ezért külföldről kell forrásokhoz jutnia. Emiatt 2005 májusa óta egy nemzetközi pénzügyi intézménnyel kötött szerződés, illetve ugyanezzel az intézménnyel 2007 augusztusában létrejött további szerződés keretében a Társaság rendelkezik a nemzetközi pénzpiacról igénybe vett/vehető forrással. Mindemellett azonban a nemzetközi forrásbevonás a Társaság finanszírozhatóságának további kockázatát jelentheti. Ehhez kapcsolódóan az Euró Magyarországon történő bevezetéséig az esetleges külföldi devizában – jellemzően Euróban – bevonandó források felhasználása esetén a Társaságnak az árfolyam-kockázatokat is kezelnie szükséges. A 2003 januárjától megindult hallgatói hiteltörlesztésekből származó bevételek miatt a Társaságnak folyamatosan növekvő pénzáramlással kell számolniaszámolnia a Társaságnak, ami a likviditáskezelés növekvő szerepét vetíti előre a szabad pénzeszközök kezelése tekintetében. A Diákhitel Központ Zrt. 2001 júliusa óta az államháztartási jogszabályok Áht. szerint kizárólag a Magyar Államkincstárnál vezetheti pénzforgalmi/fizetési pénzforgalmi számláit, illetve szabad pénzeszközeit a Magyar Államkincstár Kincstár hálózatában, a Magyar Államkincstár által a piaci kondíciókhoz képest kedvezőtlen lakossági feltételekkel értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. A piaci feltételek hiánya és a befektetési lehetőségek korlátozott köre a Társaság számára olyan elmaradt hozam kockázatát jelenti, amellyel a nyújtott diákhitelek költsége alacsonyabb lehetne. A Magyar Államkincstárnál Kincstárnál vezetett számlák nem optimális kedvezőtlen kondíciói mellett a Magyar Államkincstár egyelőre nem rendelkezik olyan hozzáadott értékű szolgáltatással sem, amely szükséges lenne a pénzügyi műveletek hatékony lebonyolításához. Ezen feltételek ismeretében a Társaság a szokásos vállalati gyakorlattól eltérően az utalásait nagyobb likviditási tartalék tartása mellett és az átlagosnál hosszabb tranzakciós idővel bonyolítja le. Mindezek ellenére az ezen finanszírozáshoz kapcsolódó működési kockázatok nem befolyásolják a Kibocsátó azon képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Kötvényekből eredő kötelezettségeit.

A Társaság finanszírozási kockázatai. A Társaság finanszírozási igényét tekintve két tendencia mutatkozik. Az ügyfelektől befolyó összegek éves szinten az új folyósításokat,a működési kiadásokat és a kamatkiadásokat is folyósításokat képesek fedezni, így az alaptevékenységnek nincs külső finanszírozási igénye alapvetően csak a lejáró forráselemek megújításának vanigénye. Ezzel párhuzamosan egyre több azon hónapoknak a száma, amikor a Társaság nettó megtakarító, így a jelenleg rendelkezésre álló korlátozott befektetési lehetőségek egyre nagyobb szerephez jutnak. Nettó finanszírozási igény így jellemzően a tanulmányi félévek első folyósítási hónapjaiban, illetve az adósságmegújítások kapcsán, azaz évente 1-2 alkalommal keletkezik. Mivel azonban a kizárólag az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5 5-10 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó összes kötelezettségének teljesítésére, ezért a lejáró hitelek és kötvények törlesztése, megújítása csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság finanszírozásában tehát számolni kell a megújítási kockázattal, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. A hallgatói hitelrendszer hosszú távú stabilitása minden döntés előtt a legfontosabb szempont. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását továbbra is kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeihez a Magyar Állam részéről fennálló jogszabályon alapuló készfizető kezesség, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül. A hallgatói hiteltörlesztésekből származó bevételek miatt a Társaságnak folyamatosan növekvő pénzáramlással kell számolnia, ami a likviditáskezelés növekvő szerepét vetíti előre a szabad pénzeszközök kezelése tekintetében. A Diákhitel Központ Zrt. az államháztartási jogszabályok szerint kizárólag a Magyar Államkincstárnál vezetheti pénzforgalmi/fizetési számláit, illetve szabad pénzeszközeit a Magyar Államkincstár Kincstár hálózatában, a Magyar Államkincstár Kincstár által a piaci kondíciókhoz képest kedvezőtlen lakossági feltételekkel értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. A piaci feltételek hiánya és a befektetési lehetőségek korlátozott köre a Társaság számára olyan elmaradt hozam kockázatát jelenti, amellyel a nyújtott diákhitelek költsége alacsonyabb lehetne. A Magyar Államkincstárnál Kincstárnál vezetett számlák nem optimális kedvezőtlen kondíciói mellett a Magyar Államkincstár egyelőre nem rendelkezik olyan hozzáadott értékű szolgáltatással sem, amely szükséges lenne a pénzügyi műveletek hatékony lebonyolításához. Ezen feltételek ismeretében a Társaság a szokásos vállalati gyakorlattól eltérően az utalásait nagyobb likviditási tartalék tartása mellett és az átlagosnál hosszabb tranzakciós idővel bonyolítja le. Mindezek ellenére az ezen finanszírozáshoz kapcsolódó működési kockázatok nem befolyásolják a Kibocsátó azon képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Kötvényekből eredő kötelezettségeit.

A Társaság finanszírozási kockázatai. A Társaság finanszírozási igényét tekintve két tendencia mutatkozik. Az ügyfelektől befolyó összegek éves szinten az új folyósításokat,a működési kiadásokat és a kamatkiadásokat is folyósítások egyre magasabb hányadát képesek fedezni, így külső az alaptevékenység finanszírozási igénye alapvetően csak a lejáró forráselemek megújításának vancsökken. Ezzel párhuzamosan egyre több azon hónapoknak a száma, amikor a Társaság nettó megtakarító, így a jelenleg rendelkezésre álló korlátozott befektetési lehetőségek egyre nagyobb szerephez jutnak. Nettó finanszírozási igény így jellemzően a tanulmányi félévek első folyósítási hónapjaiban, illetve az adósságmegújítások kapcsán, azaz évente 13-2 4 alkalommal keletkezik. Mivel azonban a kizárólag az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5 5-10 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó összes kötelezettségének kötelezettségeinek teljesítésére, ezért a lejáró hitelek és kötvények törlesztése, megújítása csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság finanszírozásában tehát számolni kell a megújítási kockázattal, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. Az új Felsőoktatási törvény szerint átalakult felsőoktatás-finanszírozással kapcsolatban 2012. őszétől a hallgatói hitelrendszer is bővítésre került. A hallgatói hitelrendszer hosszú távú stabilitása azonban továbbra is minden döntés előtt a legfontosabb szempont. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását továbbra is kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeihez kötelezettségeire a Magyar Állam részéről fennálló jogszabályon alapuló által vállalt készfizető kezességkezességvállalás, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül. A 2003. januárjától megindult hallgatói hiteltörlesztésekből származó bevételek miatt a Társaságnak folyamatosan növekvő pénzáramlással kell számolnia, ami a likviditáskezelés növekvő szerepét vetíti előre a szabad pénzeszközök kezelése tekintetében. A Diákhitel Központ Zrt. 2001. júliusa óta az államháztartási jogszabályok szerint kizárólag a Magyar Államkincstárnál vezetheti pénzforgalmi/fizetési számláit, illetve szabad pénzeszközeit a Magyar Államkincstár Kincstár hálózatában, a Magyar Államkincstár Kincstár által a piaci kondíciókhoz képest kedvezőtlen lakossági feltételekkel értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. A piaci feltételek hiánya és a befektetési lehetőségek korlátozott köre a Társaság számára olyan elmaradt hozam kockázatát jelenti, amellyel a nyújtott diákhitelek költsége alacsonyabb lehetne. A Magyar Államkincstárnál Kincstárnál vezetett számlák nem optimális kedvezőtlen kondíciói mellett a Magyar Államkincstár egyelőre nem rendelkezik olyan hozzáadott értékű szolgáltatással sem, amely szükséges lenne a pénzügyi műveletek hatékony lebonyolításához. Ezen feltételek ismeretében a Társaság a szokásos vállalati gyakorlattól eltérően az utalásait nagyobb likviditási tartalék tartása mellett és az átlagosnál hosszabb tranzakciós idővel bonyolítja le. Mindezek ellenére az ezen finanszírozáshoz kapcsolódó működési kockázatok nem befolyásolják a Kibocsátó azon képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Kötvényekből eredő kötelezettségeit.

A Társaság finanszírozási kockázatai. A Társaság finanszírozási igényét tekintve két tendencia mutatkozik. Az ügyfelektől befolyó összegek éves szinten az új folyósításokat,a működési kiadásokat és a kamatkiadásokat is folyósítások egyre magasabb hányadát képesek fedezni, így külső az alaptevékenység finanszírozási igénye alapvetően csak a lejáró forráselemek megújításának vancsökken. Ezzel párhuzamosan egyre több azon hónapoknak a száma, amikor a Társaság nettó megtakarító, így a jelenleg rendelkezésre álló korlátozott befektetési lehetőségek egyre nagyobb szerephez jutnak. Nettó finanszírozási igény így jellemzően a tanulmányi félévek első folyósítási hónapjaiban, illetve az adósságmegújítások kapcsán, azaz évente 13-2 4 alkalommal keletkezik. Mivel azonban a kizárólag az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5 5-10 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó összes kötelezettségének kötelezettségeinek teljesítésére, ezért a hallgatói hitelfolyósítások csökkenő hányada mellett a lejáró hitelek és kötvények törlesztése, megújítása csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság finanszírozásában tehát számolni kell a az ún. „megújítási kockázattal”, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. A hallgatói hitelrendszer hosszú távú stabilitása minden döntés előtt a legfontosabb szempont. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását továbbra is azonban kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeihez kötelezettségeire a Magyar Állam részéről fennálló jogszabályon alapuló központi költségvetés által vállalt készfizető kezességkezességvállalás, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül. Mivel középtávon – mindaddig, amíg hallgatói hitelrendszer önfinanszírozóvá nem válik – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése mellett a hitelfelvevői hiteligények jelentős részének kielégítése is külső forrásbevonásból történik, a Társaság nagy volumenű forrásszükséglete miatt reális annak a lehetősége, hogy a hazai pénz- és tőkepiac a szükséges nagyságú forrásokat megfelelő feltételek mellett nem lesz képes biztosítani a Társaság részére, ezért külföldről kell forrásokhoz jutnia. Emiatt 2005 májusa óta egy nemzetközi pénzügyi intézménnyel kötött szerződés, illetve ugyanezzel az intézménnyel 2007 augusztusában létrejött további szerződés keretében a Társaság rendelkezik a nemzetközi pénzpiacról igénybe vett/vehető forrással. Mindemellett azonban a nemzetközi forrásbevonás a Társaság finanszírozhatóságának további kockázatát jelentheti. Ehhez kapcsolódóan az Euró Magyarországon történő bevezetéséig az esetleges külföldi devizában – jellemzően Euróban – bevonandó források felhasználása esetén a Társaságnak az árfolyam-kockázatokat is kezelnie szükséges. A 2007-ben kezdődött és 2008-tól felerősödött, Magyarországon is tapasztalható nemzetközi pénzügyi piaci válság megnövekedett finanszírozási kockázatot eredményezett a Társaság számára is, amelynek kezeléseképpen a Diákhitel Központ Zrt. bővíteni kívánja a rendelkezésére álló finanszírozási instrumentumok körét, többek között jelen Kötvényprogram megindításával. A 2003 januárjától megindult hallgatói hiteltörlesztésekből származó bevételek miatt a Társaságnak folyamatosan növekvő pénzáramlással kell számolniaszámolnia a Társaságnak, ami a likviditáskezelés növekvő szerepét vetíti előre a szabad pénzeszközök kezelése tekintetében. A Diákhitel Központ Zrt. 2001 júliusa óta az államháztartási jogszabályok Áht. szerint kizárólag a Magyar Államkincstárnál vezetheti pénzforgalmi/fizetési pénzforgalmi számláit, illetve szabad pénzeszközeit a Magyar Államkincstár Kincstár hálózatában, a Magyar Államkincstár által a piaci kondíciókhoz képest kedvezőtlen lakossági feltételekkel értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. A piaci feltételek hiánya és a befektetési lehetőségek korlátozott köre a Társaság számára olyan elmaradt hozam kockázatát jelenti, amellyel a nyújtott diákhitelek költsége alacsonyabb lehetne. A Magyar Államkincstárnál Kincstárnál vezetett számlák nem optimális kedvezőtlen kondíciói mellett a Magyar Államkincstár egyelőre nem rendelkezik olyan hozzáadott értékű szolgáltatással sem, amely szükséges lenne a pénzügyi műveletek hatékony lebonyolításához. A Társaság a számlái egyenlegéről és a napi forgalmi tételekről nem kap azonnal információt, a kereskedelmi banki gyakorlatban általános on-line, azonnali számlainformációkat nyújtó tranzakciós rendszer sem áll rendelkezésre. Ezen feltételek ismeretében a Társaság a szokásos vállalati gyakorlattól eltérően az utalásait nagyobb likviditási tartalék tartása mellett és az átlagosnál hosszabb tranzakciós idővel bonyolítja le. Mindezek ellenére az ezen finanszírozáshoz kapcsolódó működési kockázatok nem befolyásolják a Kibocsátó azon képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Kötvényekből eredő fennálló kötelezettségeit.

A Társaság finanszírozási kockázatai. A Társaság finanszírozási igényét tekintve két tendencia mutatkozik. Az ügyfelektől befolyó összegek éves szinten az új folyósításokat,a működési kiadásokat és a kamatkiadásokat is folyósítások egyre magasabb hányadát képesek fedezni, így külső az alaptevékenység finanszírozási igénye alapvetően csak a lejáró forráselemek megújításának vancsökken. Ezzel párhuzamosan egyre több azon hónapoknak a száma, amikor a Társaság nettó megtakarító, így a jelenleg rendelkezésre álló korlátozott befektetési lehetőségek egyre nagyobb szerephez jutnak. Nettó finanszírozási igény így jellemzően a tanulmányi félévek első folyósítási hónapjaiban, illetve az adósságmegújítások kapcsán, azaz évente 13-2 4 alkalommal keletkezik. Mivel azonban a kizárólag az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5 5-10 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó összes kötelezettségének kötelezettségeinek teljesítésére, ezért a lejáró hitelek és kötvények törlesztése, megújítása csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság finanszírozásában tehát számolni kell a megújítási kockázattal, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. Az újonnan elfogadott Felsőoktatási törvény szerint átalakuló felsőoktatás-finanszírozással kapcsolatban 2012. őszétől várható a hallgatói hitelrendszer bővítése is, amelynek hatásai a jelen Alaptájékoztató készítésekor még nem becsülhetők. A hallgatói hitelrendszer hosszú távú stabilitása azonban továbbra is minden döntés előtt a legfontosabb szempont. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását továbbra is kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeihez kötelezettségeire a Magyar Állam részéről fennálló jogszabályon alapuló által vállalt készfizető kezességkezességvállalás, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül. A 2003. januárjától megindult hallgatói hiteltörlesztésekből származó bevételek miatt a Társaságnak folyamatosan növekvő pénzáramlással kell számolnia, ami a likviditáskezelés növekvő szerepét vetíti előre a szabad pénzeszközök kezelése tekintetében. A Diákhitel Központ Zrt. 2001. júliusa óta az államháztartási jogszabályok szerint kizárólag a Magyar Államkincstárnál vezetheti pénzforgalmi/fizetési számláit, illetve szabad pénzeszközeit a Magyar Államkincstár Kincstár hálózatában, a Magyar Államkincstár Kincstár által a piaci kondíciókhoz képest kedvezőtlen lakossági feltételekkel értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. A piaci feltételek hiánya és a befektetési lehetőségek korlátozott köre a Társaság számára olyan elmaradt hozam kockázatát jelenti, amellyel a nyújtott diákhitelek költsége alacsonyabb lehetne. A Magyar Államkincstárnál Kincstárnál vezetett számlák nem optimális kedvezőtlen kondíciói mellett a Magyar Államkincstár egyelőre nem rendelkezik olyan hozzáadott értékű szolgáltatással sem, amely szükséges lenne a pénzügyi műveletek hatékony lebonyolításához. Ezen feltételek ismeretében a Társaság a szokásos vállalati gyakorlattól eltérően az utalásait nagyobb likviditási tartalék tartása mellett és az átlagosnál hosszabb tranzakciós idővel bonyolítja le. Mindezek ellenére az ezen finanszírozáshoz kapcsolódó működési kockázatok nem befolyásolják a Kibocsátó azon képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Kötvényekből eredő kötelezettségeit.

A Társaság finanszírozási kockázatai. A Társaság finanszírozási igényét tekintve két tendencia mutatkozik. Az ügyfelektől befolyó összegek éves szinten az új folyósításokat,a működési kiadásokat és a kamatkiadásokat is folyósítások egyre magasabb hányadát képesek fedezni, így külső az alaptevékenység finanszírozási igénye alapvetően csak a lejáró forráselemek megújításának vancsökken. Ezzel párhuzamosan egyre több azon hónapoknak a száma, amikor a Társaság nettó megtakarító, így a jelenleg rendelkezésre álló korlátozott befektetési lehetőségek egyre nagyobb szerephez jutnak. Nettó finanszírozási igény így jellemzően a tanulmányi félévek első folyósítási hónapjaiban, illetve az adósságmegújítások kapcsán, azaz évente 1-2 alkalommal keletkezik. Mivel azonban a kizárólag az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5 5-10 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó összes kötelezettségének kötelezettségeinek teljesítésére, ezért a lejáró hitelek és kötvények törlesztése, megújítása csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság finanszírozásában tehát számolni kell a megújítási kockázattal, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. Az új Felsőoktatási törvény szerint átalakult felsőoktatás-finanszírozással kapcsolatban 2012 őszétől a hallgatói hitelrendszer is bővítésre került. A hallgatói hitelrendszer hosszú távú stabilitása minden döntés előtt a legfontosabb szempont. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását továbbra is kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeihez kötelezettségeire a Magyar Állam részéről fennálló jogszabályon alapuló által vállalt készfizető kezességkezességvállalás, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül. A 2003 januárjától megindult hallgatói hiteltörlesztésekből származó bevételek miatt a Társaságnak folyamatosan növekvő pénzáramlással kell számolnia, ami a likviditáskezelés növekvő szerepét vetíti előre a szabad pénzeszközök kezelése tekintetében. A Diákhitel Központ Zrt. 2001 júliusa óta az államháztartási jogszabályok szerint kizárólag a Magyar Államkincstárnál vezetheti pénzforgalmi/fizetési számláit, illetve szabad pénzeszközeit a Magyar Államkincstár Kincstár hálózatában, a Magyar Államkincstár Kincstár által a piaci kondíciókhoz képest kedvezőtlen lakossági feltételekkel értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. A piaci feltételek hiánya és a befektetési lehetőségek korlátozott köre a Társaság számára olyan elmaradt hozam kockázatát jelenti, amellyel a nyújtott diákhitelek költsége alacsonyabb lehetne. A Magyar Államkincstárnál Kincstárnál vezetett számlák nem optimális kedvezőtlen kondíciói mellett a Magyar Államkincstár egyelőre nem rendelkezik olyan hozzáadott értékű szolgáltatással sem, amely szükséges lenne a pénzügyi műveletek hatékony lebonyolításához. Ezen feltételek ismeretében a Társaság a szokásos vállalati gyakorlattól eltérően az utalásait nagyobb likviditási tartalék tartása mellett és az átlagosnál hosszabb tranzakciós idővel bonyolítja le. Mindezek ellenére az ezen finanszírozáshoz kapcsolódó működési kockázatok nem befolyásolják a Kibocsátó azon képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Kötvényekből eredő kötelezettségeit.