Common use of A Társaság finanszírozási kockázatai Clause in Contracts

A Társaság finanszírozási kockázatai. A Társaság finanszírozási igénye évről évre dinamikusan nő. Mivel az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5-10 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeinek teljesítésére, ezért a hallgatói hitelek folyósítása mellett – illetve néhány éven belül azok kivételével – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság finanszírozásában tehát számolni kell az ún. „megújítási kockázattal”, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását azonban igen kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeire a központi költségvetés által vállalt készfizető kezességvállalás, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül. Mivel középtávon – mindaddig, amíg hallgatói hitelrendszer önfinanszírozóvá nem válik – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése mellett a hitelfelvevők hiteligényének kielégítése is döntően külső forrásbevonásból történik, a Társaság nagy volumenű forrásszükséglete miatt reális annak a lehetősége, hogy a hazai pénz- és tőkepiac a szükséges nagyságú forrásokat megfelelő feltételek mellett nem lesz képes biztosítani a Társaság részére, ezért külföldről kell forrásokhoz jutnia. Ugyan 2005 májusa óta egy nemzetközi pénzügyi intézménnyel kötött szerződés keretében a Társaság rendelkezik a nemzetközi pénz- és tőkepiacról igénybe vett/vehető forrással, azonban a nemzetközi forrásbevonás a Társaság finanszírozhatóságának további kockázatát jelentheti. Ehhez kapcsolódóan az Euró Magyarországon történő bevezetéséig az esetleges külföldi devizában – jellemzően Euróban – bevonandó – jellemzően kedvezőbb kondíciójú – források felhasználása esetén a Társaságnak az árfolyam- kockázatokat is kezelnie szükséges. A 2003 januárjától meginduló hallgatói hiteltörlesztésekből származó bevételek miatt folyamatosan növekvő pénzáramlással kell számolnia a Társaságnak, ami a likviditáskezelés növekvő szerepét vetíti előre a szabad pénzeszközök kezelése tekintetében. A Társaság azonban az Áht. értelmében kincstári körbe tartozó szervezet. E törvényben foglaltak alapján a Kincstárban köteles pénzforgalmi számlát vezetni, más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával csak korlátozottan rendelkezhet, továbbá átmenetileg szabad pénzeszközeit a Kincstár hálózatában értékesített állampapírok vásárlásával – a piaci kondíciókhoz képest kedvezőtlen lakossági feltételekkel – hasznosíthatja. Ez a Társaság számára olyan elmaradt hozam kockázatát jelenti, amellyel a nyújtott diákhitelek költsége alacsonyabb lehetne. Ennek ellenére e kockázat nagyságrendjéből adódóan nem befolyásolja a Kibocsátó azon képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Kötvényekből eredő fennálló kötelezettségeit.

A Társaság finanszírozási kockázatai. A Társaság finanszírozási igénye évről évre igényét tekintve két tendencia mutatkozik. Azokban az években, amikor jelentős adósságmegújítás szükséges, a finanszírozási igény dinamikusan nő. Emellett azonban az ügyfelektől befolyó összegek az új folyósítások egyre magasabb hányadát képesek fedezni, így az alaptevékenység finanszírozási igénye csökken. Mivel azonban az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5-10 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeinek teljesítésére, ezért a hallgatói hitelek folyósítása hitelfolyósítások csökkenő hányada mellett – illetve néhány éven belül azok kivételével – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság finanszírozásában tehát számolni kell az ún. „megújítási kockázattal”, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását azonban igen kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeire a központi költségvetés által vállalt készfizető kezességvállalás, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül. Mivel középtávon – mindaddig, amíg hallgatói hitelrendszer önfinanszírozóvá nem válik – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése mellett a hitelfelvevők hiteligényének hitelfelvevői hiteligények jelentős részének kielégítése is döntően külső forrásbevonásból történik, a Társaság nagy volumenű volumenő forrásszükséglete miatt reális annak a lehetősége, hogy a hazai pénz- és tőkepiac a szükséges nagyságú forrásokat megfelelő feltételek mellett nem lesz képes biztosítani a Társaság részére, ezért külföldről kell forrásokhoz jutnia. Ugyan Emiatt 2005 májusa óta egy nemzetközi pénzügyi intézménnyel kötött szerződés, illetve ugyanezzel az intézménnyel 2007 augusztusában létrejött további szerződés keretében a Társaság rendelkezik a nemzetközi pénz- és tőkepiacról pénzpiacról igénybe vett/vehető forrással, . Mindemellett azonban a nemzetközi forrásbevonás a Társaság finanszírozhatóságának további kockázatát jelentheti. Ehhez kapcsolódóan az Euró Magyarországon történő bevezetéséig az esetleges külföldi devizában – jellemzően Euróban – bevonandó – jellemzően kedvezőbb kondíciójú – források felhasználása esetén a Társaságnak az árfolyam- árfolyam-kockázatokat is kezelnie szükséges. A 2003 januárjától meginduló hallgatói hiteltörlesztésekből származó bevételek miatt folyamatosan növekvő pénzáramlással kell számolnia a Társaságnak, ami a likviditáskezelés növekvő szerepét vetíti előre a szabad pénzeszközök kezelése tekintetében. A Társaság azonban Diákhitel Központ Zrt. 2001 júliusa óta az államháztartásról szóló törvény (Áht. értelmében kincstári körbe tartozó szervezet. E törvényben foglaltak alapján .) szerint kizárólag a Kincstárban köteles Magyar Államkincstárnál vezetheti pénzforgalmi számlát vezetniszámláit, más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával csak korlátozottan rendelkezhet, továbbá átmenetileg illetve szabad pénzeszközeit a Kincstár hálózatában értékesített állampapírok vásárlásával – hálózatában, a piaci kondíciókhoz képest kedvezőtlen lakossági feltételekkel – értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. Ez A piaci feltételek hiánya és a befektetési lehetőségek korlátozott köre a Társaság számára olyan elmaradt hozam kockázatát jelenti, amellyel a nyújtott diákhitelek költsége alacsonyabb lehetne. Ennek A Kincstárnál vezetett számlák kedvezőtlen kondíciói mellett a Magyar Államkincstár egyelőre nem rendelkezik olyan hozzáadott értékő szolgáltatással sem, amely szükséges lenne a pénzügyi mőveletek hatékony és eredményes lebonyolításához. A Társaság a számlái egyenlegéről és a napi forgalmi tételekről nem kap azonnal információt, a kereskedelmi banki gyakorlatban általános on-line, azonnali számlainformációkat nyújtó tranzakciós rendszer sem áll rendelkezésre. Ezen feltételek ismeretében a Társaság a szokásos vállalati gyakorlattól eltérően az utalásait nagyobb likviditás mellett és az átlagosnál hosszabb tranzakciós idővel bonyolítja le. Mindezek ellenére e kockázat nagyságrendjéből adódóan ezen finanszírozáshoz kapcsolódó mőködési kockázatok nem befolyásolja befolyásolják jelentősen a Kibocsátó azon képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Kötvényekből eredő fennálló kötelezettségeit.

A Társaság finanszírozási kockázatai. A Társaság finanszírozási igényét tekintve két tendencia mutatkozik. Az ügyfelektől befolyó összegek éves szinten az új folyósításokat,a működési kiadásokat és a kamatkiadásokat is képesek fedezni, így külső finanszírozási igénye évről évre dinamikusan nőalapvetően csak a lejáró forráselemek megújításának van. Ezzel párhuzamosan egyre több azon hónapoknak a száma, amikor a Társaság nettó megtakarító, így a jelenleg rendelkezésre álló korlátozott befektetési lehetőségek egyre nagyobb szerephez jutnak. Nettó finanszírozási igény így jellemzően az adósságmegújítások kapcsán, azaz évente 1-2 alkalommal keletkezik. Mivel azonban a kizárólag az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5-10 5 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeinek összes kötelezettségének teljesítésére, ezért a hallgatói hitelek folyósítása mellett – illetve néhány éven belül azok kivételével – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése törlesztése, megújítása csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság finanszírozásában tehát számolni kell az ún. „a megújítási kockázattal”, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. A hallgatói hitelrendszer hosszú távú stabilitása minden döntés előtt a legfontosabb szempont. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását azonban igen továbbra is kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeire kötelezettségeihez a központi költségvetés által vállalt Magyar Állam részéről fennálló jogszabályon alapuló készfizető kezességvállaláskezesség, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül. Mivel középtávon – mindaddig, amíg hallgatói hitelrendszer önfinanszírozóvá nem válik – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése mellett a hitelfelvevők hiteligényének kielégítése is döntően külső forrásbevonásból történik, a Társaság nagy volumenű forrásszükséglete miatt reális annak a lehetősége, hogy a hazai pénz- és tőkepiac a szükséges nagyságú forrásokat megfelelő feltételek mellett nem lesz képes biztosítani a Társaság részére, ezért külföldről kell forrásokhoz jutnia. Ugyan 2005 májusa óta egy nemzetközi pénzügyi intézménnyel kötött szerződés keretében a Társaság rendelkezik a nemzetközi pénz- és tőkepiacról igénybe vett/vehető forrással, azonban a nemzetközi forrásbevonás a Társaság finanszírozhatóságának további kockázatát jelentheti. Ehhez kapcsolódóan az Euró Magyarországon történő bevezetéséig az esetleges külföldi devizában – jellemzően Euróban – bevonandó – jellemzően kedvezőbb kondíciójú – források felhasználása esetén a Társaságnak az árfolyam- kockázatokat is kezelnie szükséges. A 2003 januárjától meginduló hallgatói hiteltörlesztésekből származó bevételek miatt a Társaságnak folyamatosan növekvő pénzáramlással kell számolnia a Társaságnakszámolnia, ami a likviditáskezelés növekvő szerepét vetíti előre a szabad pénzeszközök kezelése tekintetében. A Társaság azonban Diákhitel Központ Zrt. az Áht. értelmében kincstári körbe tartozó szervezet. E törvényben foglaltak alapján államháztartási jogszabályok szerint kizárólag a Kincstárban köteles pénzforgalmi számlát vezetniMagyar Államkincstárnál vezetheti pénzforgalmi/fizetési számláit, más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával csak korlátozottan rendelkezhet, továbbá átmenetileg illetve szabad pénzeszközeit a Kincstár hálózatában értékesített állampapírok vásárlásával – Magyar Államkincstár hálózatában, a Magyar Államkincstár által a piaci kondíciókhoz képest kedvezőtlen lakossági feltételekkel – értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. Ez A piaci feltételek hiánya és a befektetési lehetőségek korlátozott köre a Társaság számára olyan elmaradt hozam kockázatát jelenti, amellyel a nyújtott diákhitelek költsége alacsonyabb lehetne. Ennek A Magyar Államkincstárnál vezetett számlák nem optimális kondíciói mellett a Magyar Államkincstár egyelőre nem rendelkezik olyan hozzáadott értékű szolgáltatással sem, amely szükséges lenne a pénzügyi műveletek hatékony lebonyolításához. Ezen feltételek ismeretében a Társaság a szokásos vállalati gyakorlattól eltérően az utalásait nagyobb likviditási tartalék tartása mellett és az átlagosnál hosszabb tranzakciós idővel bonyolítja le. Mindezek ellenére e kockázat nagyságrendjéből adódóan az ezen finanszírozáshoz kapcsolódó működési kockázatok nem befolyásolja befolyásolják a Kibocsátó azon képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Kötvényekből eredő fennálló kötelezettségeit.

A Társaság finanszírozási kockázatai. A Társaság finanszírozási igényét tekintve két tendencia mutatkozik. Az ügyfelektől befolyó összegek éves szinten az új folyósítások egyre magasabb hányadát képesek fedezni, így az alaptevékenység finanszírozási igénye évről évre dinamikusan nőcsökken. Ezzel párhuzamosan egyre több azon hónapoknak a száma, amikor a Társaság nettó megtakarító, így a jelenleg rendelkezésre álló korlátozott befektetési lehetőségek egyre nagyobb szerephez jutnak. Nettó finanszírozási igény így jellemzően a tanulmányi félévek első folyósítási hónapjaiban, illetve az adósságmegújítások kapcsán, azaz évente 3-4 alkalommal keletkezik. Mivel azonban a kizárólag az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5-10 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeinek teljesítésére, ezért a hallgatói hitelek folyósítása mellett – illetve néhány éven belül azok kivételével – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése törlesztése, megújítása csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság finanszírozásában tehát számolni kell az ún. „a megújítási kockázattal”, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. Az új Felsőoktatási törvény szerint átalakult felsőoktatás-finanszírozással kapcsolatban 2012. őszétől a hallgatói hitelrendszer is bővítésre került. A hallgatói hitelrendszer hosszú távú stabilitása azonban továbbra is minden döntés előtt a legfontosabb szempont. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását azonban igen továbbra is kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeire a központi költségvetés Magyar Állam által vállalt készfizető kezességvállalás, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül. Mivel középtávon – mindaddig, amíg hallgatói hitelrendszer önfinanszírozóvá nem válik – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése mellett a hitelfelvevők hiteligényének kielégítése is döntően külső forrásbevonásból történik, a Társaság nagy volumenű forrásszükséglete miatt reális annak a lehetősége, hogy a hazai pénz- és tőkepiac a szükséges nagyságú forrásokat megfelelő feltételek mellett nem lesz képes biztosítani a Társaság részére, ezért külföldről kell forrásokhoz jutniaA 2003. Ugyan 2005 májusa óta egy nemzetközi pénzügyi intézménnyel kötött szerződés keretében a Társaság rendelkezik a nemzetközi pénz- és tőkepiacról igénybe vett/vehető forrással, azonban a nemzetközi forrásbevonás a Társaság finanszírozhatóságának további kockázatát jelentheti. Ehhez kapcsolódóan az Euró Magyarországon történő bevezetéséig az esetleges külföldi devizában – jellemzően Euróban – bevonandó – jellemzően kedvezőbb kondíciójú – források felhasználása esetén a Társaságnak az árfolyam- kockázatokat is kezelnie szükséges. A 2003 januárjától meginduló megindult hallgatói hiteltörlesztésekből származó bevételek miatt a Társaságnak folyamatosan növekvő pénzáramlással kell számolnia a Társaságnakszámolnia, ami a likviditáskezelés növekvő szerepét vetíti előre a szabad pénzeszközök kezelése tekintetében. A Társaság azonban Diákhitel Központ Zrt. 2001. júliusa óta az Áht. értelmében kincstári körbe tartozó szervezet. E törvényben foglaltak alapján államháztartási jogszabályok szerint kizárólag a Kincstárban köteles pénzforgalmi számlát vezetniMagyar Államkincstárnál vezetheti pénzforgalmi/fizetési számláit, más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával csak korlátozottan rendelkezhet, továbbá átmenetileg illetve szabad pénzeszközeit a Kincstár hálózatában értékesített állampapírok vásárlásával – hálózatában, a Kincstár által a piaci kondíciókhoz képest kedvezőtlen lakossági feltételekkel – értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. Ez A piaci feltételek hiánya és a befektetési lehetőségek korlátozott köre a Társaság számára olyan elmaradt hozam kockázatát jelenti, amellyel a nyújtott diákhitelek költsége alacsonyabb lehetne. Ennek A Kincstárnál vezetett számlák kedvezőtlen kondíciói mellett a Magyar Államkincstár egyelőre nem rendelkezik olyan hozzáadott értékű szolgáltatással sem, amely szükséges lenne a pénzügyi műveletek hatékony lebonyolításához. Ezen feltételek ismeretében a Társaság a szokásos vállalati gyakorlattól eltérően az utalásait nagyobb likviditási tartalék tartása mellett és az átlagosnál hosszabb tranzakciós idővel bonyolítja le. Mindezek ellenére e kockázat nagyságrendjéből adódóan ezen finanszírozáshoz kapcsolódó működési kockázatok nem befolyásolja befolyásolják a Kibocsátó azon képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Kötvényekből eredő fennálló kötelezettségeit.

A Társaság finanszírozási kockázatai. A Társaság finanszírozási igénye évről évre dinamikusan nőigényét tekintve két tendencia mutatkozik. Az ügyfelektől befolyó összegek éves szinten az új folyósításokat képesek fedezni, így az alaptevékenységnek nincs külső finanszírozási igénye. Ezzel párhuzamosan egyre több azon hónapoknak a száma, amikor a Társaság nettó megtakarító, így a jelenleg rendelkezésre álló korlátozott befektetési lehetőségek egyre nagyobb szerephez jutnak. Nettó finanszírozási igény így jellemzően a tanulmányi félévek első folyósítási hónapjaiban, illetve az adósságmegújítások kapcsán, azaz évente 1-2 alkalommal keletkezik. Mivel azonban a kizárólag az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5-10 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeinek összes kötelezettségének teljesítésére, ezért a hallgatói hitelek folyósítása mellett – illetve néhány éven belül azok kivételével – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése törlesztése, megújítása csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság finanszírozásában tehát számolni kell az ún. „a megújítási kockázattal”, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. A hallgatói hitelrendszer hosszú távú stabilitása minden döntés előtt a legfontosabb szempont. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását azonban igen továbbra is kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeire kötelezettségeihez a központi költségvetés által vállalt Magyar Állam részéről fennálló jogszabályon alapuló készfizető kezességvállaláskezesség, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül. Mivel középtávon – mindaddig, amíg hallgatói hitelrendszer önfinanszírozóvá nem válik – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése mellett a hitelfelvevők hiteligényének kielégítése is döntően külső forrásbevonásból történik, a Társaság nagy volumenű forrásszükséglete miatt reális annak a lehetősége, hogy a hazai pénz- és tőkepiac a szükséges nagyságú forrásokat megfelelő feltételek mellett nem lesz képes biztosítani a Társaság részére, ezért külföldről kell forrásokhoz jutnia. Ugyan 2005 májusa óta egy nemzetközi pénzügyi intézménnyel kötött szerződés keretében a Társaság rendelkezik a nemzetközi pénz- és tőkepiacról igénybe vett/vehető forrással, azonban a nemzetközi forrásbevonás a Társaság finanszírozhatóságának további kockázatát jelentheti. Ehhez kapcsolódóan az Euró Magyarországon történő bevezetéséig az esetleges külföldi devizában – jellemzően Euróban – bevonandó – jellemzően kedvezőbb kondíciójú – források felhasználása esetén a Társaságnak az árfolyam- kockázatokat is kezelnie szükséges. A 2003 januárjától meginduló hallgatói hiteltörlesztésekből származó bevételek miatt a Társaságnak folyamatosan növekvő pénzáramlással kell számolnia a Társaságnakszámolnia, ami a likviditáskezelés növekvő szerepét vetíti előre a szabad pénzeszközök kezelése tekintetében. A Társaság azonban Diákhitel Központ Zrt. az Áht. értelmében kincstári körbe tartozó szervezet. E törvényben foglaltak alapján államháztartási jogszabályok szerint kizárólag a Kincstárban köteles pénzforgalmi számlát vezetniMagyar Államkincstárnál vezetheti pénzforgalmi/fizetési számláit, más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával csak korlátozottan rendelkezhet, továbbá átmenetileg illetve szabad pénzeszközeit a Kincstár hálózatában értékesített állampapírok vásárlásával – hálózatában, a Kincstár által a piaci kondíciókhoz képest kedvezőtlen lakossági feltételekkel – értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. Ez A piaci feltételek hiánya és a befektetési lehetőségek korlátozott köre a Társaság számára olyan elmaradt hozam kockázatát jelenti, amellyel a nyújtott diákhitelek költsége alacsonyabb lehetne. Ennek A Kincstárnál vezetett számlák kedvezőtlen kondíciói mellett a Magyar Államkincstár egyelőre nem rendelkezik olyan hozzáadott értékű szolgáltatással sem, amely szükséges lenne a pénzügyi műveletek hatékony lebonyolításához. Ezen feltételek ismeretében a Társaság a szokásos vállalati gyakorlattól eltérően az utalásait nagyobb likviditási tartalék tartása mellett és az átlagosnál hosszabb tranzakciós idővel bonyolítja le. Mindezek ellenére e kockázat nagyságrendjéből adódóan az ezen finanszírozáshoz kapcsolódó működési kockázatok nem befolyásolja befolyásolják a Kibocsátó azon képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Kötvényekből eredő fennálló kötelezettségeit.

A Társaság finanszírozási kockázatai. A Társaság finanszírozási igényét tekintve két tendencia mutatkozik. Az ügyfelektől befolyó összegek éves szinten az új folyósítások egyre magasabb hányadát képesek fedezni, így az alaptevékenység finanszírozási igénye évről évre dinamikusan nőcsökken. Ezzel párhuzamosan egyre több azon hónapoknak a száma, amikor a Társaság nettó megtakarító, így a jelenleg rendelkezésre álló korlátozott befektetési lehetőségek egyre nagyobb szerephez jutnak. Nettó finanszírozási igény így jellemzően a tanulmányi félévek első folyósítási hónapjaiban, illetve az adósságmegújítások kapcsán, azaz évente 3-4 alkalommal keletkezik. Mivel azonban a kizárólag az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5-10 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeinek teljesítésére, ezért a hallgatói hitelek folyósítása mellett – illetve néhány éven belül azok kivételével – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése törlesztése, megújítása csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság finanszírozásában tehát számolni kell az ún. „a megújítási kockázattal”, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. Az újonnan elfogadott Felsőoktatási törvény szerint átalakuló felsőoktatás-finanszírozással kapcsolatban 2012. őszétől várható a hallgatói hitelrendszer bővítése is, amelynek hatásai a jelen Alaptájékoztató készítésekor még nem becsülhetők. A hallgatói hitelrendszer hosszú távú stabilitása azonban továbbra is minden döntés előtt a legfontosabb szempont. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását azonban igen továbbra is kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeire a központi költségvetés Magyar Állam által vállalt készfizető kezességvállalás, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül. Mivel középtávon – mindaddig, amíg hallgatói hitelrendszer önfinanszírozóvá nem válik – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése mellett a hitelfelvevők hiteligényének kielégítése is döntően külső forrásbevonásból történik, a Társaság nagy volumenű forrásszükséglete miatt reális annak a lehetősége, hogy a hazai pénz- és tőkepiac a szükséges nagyságú forrásokat megfelelő feltételek mellett nem lesz képes biztosítani a Társaság részére, ezért külföldről kell forrásokhoz jutniaA 2003. Ugyan 2005 májusa óta egy nemzetközi pénzügyi intézménnyel kötött szerződés keretében a Társaság rendelkezik a nemzetközi pénz- és tőkepiacról igénybe vett/vehető forrással, azonban a nemzetközi forrásbevonás a Társaság finanszírozhatóságának további kockázatát jelentheti. Ehhez kapcsolódóan az Euró Magyarországon történő bevezetéséig az esetleges külföldi devizában – jellemzően Euróban – bevonandó – jellemzően kedvezőbb kondíciójú – források felhasználása esetén a Társaságnak az árfolyam- kockázatokat is kezelnie szükséges. A 2003 januárjától meginduló megindult hallgatói hiteltörlesztésekből származó bevételek miatt a Társaságnak folyamatosan növekvő pénzáramlással kell számolnia a Társaságnakszámolnia, ami a likviditáskezelés növekvő szerepét vetíti előre a szabad pénzeszközök kezelése tekintetében. A Társaság azonban Diákhitel Központ Zrt. 2001. júliusa óta az Áht. értelmében kincstári körbe tartozó szervezet. E törvényben foglaltak alapján államháztartási jogszabályok szerint kizárólag a Kincstárban köteles pénzforgalmi számlát vezetniMagyar Államkincstárnál vezetheti pénzforgalmi/fizetési számláit, más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával csak korlátozottan rendelkezhet, továbbá átmenetileg illetve szabad pénzeszközeit a Kincstár hálózatában értékesített állampapírok vásárlásával – hálózatában, a Kincstár által a piaci kondíciókhoz képest kedvezőtlen lakossági feltételekkel – értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. Ez A piaci feltételek hiánya és a befektetési lehetőségek korlátozott köre a Társaság számára olyan elmaradt hozam kockázatát jelenti, amellyel a nyújtott diákhitelek költsége alacsonyabb lehetne. Ennek A Kincstárnál vezetett számlák kedvezőtlen kondíciói mellett a Magyar Államkincstár egyelőre nem rendelkezik olyan hozzáadott értékű szolgáltatással sem, amely szükséges lenne a pénzügyi műveletek hatékony lebonyolításához. Ezen feltételek ismeretében a Társaság a szokásos vállalati gyakorlattól eltérően az utalásait nagyobb likviditási tartalék tartása mellett és az átlagosnál hosszabb tranzakciós idővel bonyolítja le. Mindezek ellenére e kockázat nagyságrendjéből adódóan ezen finanszírozáshoz kapcsolódó működési kockázatok nem befolyásolja befolyásolják a Kibocsátó azon képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Kötvényekből eredő fennálló kötelezettségeit.

A Társaság finanszírozási kockázatai. A Társaság finanszírozási igényét tekintve két tendencia mutatkozik. Az ügyfelektől befolyó összegek éves szinten az új folyósításokat, a működési kiadásokat és a kamatkiadásokat is képesek fedezni, így külső finanszírozási igénye évről évre dinamikusan nőalapvetően csak a lejáró forráselemek megújításának van. Ezzel párhuzamosan egyre több azon hónapoknak a száma, amikor a Társaság nettó megtakarító, így a jelenleg rendelkezésre álló korlátozott befektetési lehetőségek egyre nagyobb szerephez jutnak. Nettó finanszírozási igény így jellemzően az adósságmegújítások kapcsán, azaz évente 1-2 alkalommal keletkezik. Mivel azonban a kizárólag az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5-10 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeinek összes kötelezettségének teljesítésére, ezért a hallgatói hitelek folyósítása mellett – illetve néhány éven belül azok kivételével – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése törlesztése, megújítása csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság finanszírozásában tehát számolni kell az ún. „a megújítási kockázattal”, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. A hallgatói hitelrendszer hosszú távú stabilitása minden döntés előtt a legfontosabb szempont. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását azonban igen továbbra is kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeire kötelezettségeihez a központi költségvetés által vállalt Magyar Állam részéről fennálló jogszabályon alapuló készfizető kezességvállaláskezesség, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül. Mivel középtávon – mindaddig, amíg hallgatói hitelrendszer önfinanszírozóvá nem válik – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése mellett a hitelfelvevők hiteligényének kielégítése is döntően külső forrásbevonásból történik, a Társaság nagy volumenű forrásszükséglete miatt reális annak a lehetősége, hogy a hazai pénz- és tőkepiac a szükséges nagyságú forrásokat megfelelő feltételek mellett nem lesz képes biztosítani a Társaság részére, ezért külföldről kell forrásokhoz jutnia. Ugyan 2005 májusa óta egy nemzetközi pénzügyi intézménnyel kötött szerződés keretében a Társaság rendelkezik a nemzetközi pénz- és tőkepiacról igénybe vett/vehető forrással, azonban a nemzetközi forrásbevonás a Társaság finanszírozhatóságának további kockázatát jelentheti. Ehhez kapcsolódóan az Euró Magyarországon történő bevezetéséig az esetleges külföldi devizában – jellemzően Euróban – bevonandó – jellemzően kedvezőbb kondíciójú – források felhasználása esetén a Társaságnak az árfolyam- kockázatokat is kezelnie szükséges. A 2003 januárjától meginduló hallgatói hiteltörlesztésekből származó bevételek miatt a Társaságnak folyamatosan növekvő pénzáramlással kell számolnia a Társaságnakszámolnia, ami a likviditáskezelés növekvő szerepét vetíti előre a szabad pénzeszközök kezelése tekintetében. A Társaság azonban Diákhitel Központ Zrt. az Áht. értelmében kincstári körbe tartozó szervezet. E törvényben foglaltak alapján államháztartási jogszabályok szerint kizárólag a Kincstárban köteles pénzforgalmi számlát vezetniMagyar Államkincstárnál vezetheti pénzforgalmi/fizetési számláit, más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával csak korlátozottan rendelkezhet, továbbá átmenetileg illetve szabad pénzeszközeit a Kincstár hálózatában értékesített állampapírok vásárlásával – hálózatában, a Kincstár által a piaci kondíciókhoz képest kedvezőtlen lakossági feltételekkel – értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. Ez A piaci feltételek hiánya és a befektetési lehetőségek korlátozott köre a Társaság számára olyan elmaradt hozam kockázatát jelenti, amellyel a nyújtott diákhitelek költsége alacsonyabb lehetne. Ennek A Kincstárnál vezetett számlák nem optimális kondíciói mellett a Magyar Államkincstár egyelőre nem rendelkezik olyan hozzáadott értékű szolgáltatással sem, amely szükséges lenne a pénzügyi műveletek hatékony lebonyolításához. Ezen feltételek ismeretében a Társaság a szokásos vállalati gyakorlattól eltérően az utalásait nagyobb likviditási tartalék tartása mellett és az átlagosnál hosszabb tranzakciós idővel bonyolítja le. Mindezek ellenére e kockázat nagyságrendjéből adódóan az ezen finanszírozáshoz kapcsolódó működési kockázatok nem befolyásolja befolyásolják a Kibocsátó azon képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Kötvényekből eredő fennálló kötelezettségeit.

A Társaság finanszírozási kockázatai. A Társaság finanszírozási igényét tekintve két tendencia mutatkozik. Az ügyfelektől befolyó összegek az új folyósítások egyre magasabb hányadát képesek fedezni, így az alaptevékenység finanszírozási igénye évről évre dinamikusan nőcsökken. Ezzel párhuzamosan egyre több azon hónapoknak a száma, amikor a Társaság nettó megtakarító, így a jelenleg rendelkezésre álló korlátozott befektetési lehetőségek egyre nagyobb szerephez jutnak. Nettó finanszírozási igény így jellemzően a tanulmányi félévek első folyósítási hónapjaiban, illetve az adósságmegújítások kapcsán, azaz évente 3-4 alkalommal keletkezik. Mivel azonban a kizárólag az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5-10 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeinek teljesítésére, ezért a hallgatói hitelek folyósítása hitelfolyósítások csökkenő hányada mellett – illetve néhány éven belül azok kivételével – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése törlesztése, megújítása csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság finanszírozásában tehát számolni kell az ún. „megújítási kockázattal”, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását azonban igen kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeire a központi költségvetés által vállalt készfizető kezességvállalás, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül. Mivel középtávon – mindaddig, amíg hallgatói hitelrendszer önfinanszírozóvá nem válik – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése mellett a hitelfelvevők hiteligényének hitelfelvevői hiteligények jelentős részének kielégítése is döntően külső forrásbevonásból történik, a Társaság nagy volumenű forrásszükséglete miatt reális annak a lehetősége, hogy a hazai pénz- és tőkepiac a szükséges nagyságú forrásokat megfelelő feltételek mellett nem lesz képes biztosítani a Társaság részére, ezért külföldről kell forrásokhoz jutnia. Ugyan Emiatt 2005 májusa óta egy nemzetközi pénzügyi intézménnyel kötött szerződés, illetve ugyanezzel az intézménnyel 2007 augusztusában létrejött további szerződés keretében a Társaság rendelkezik a nemzetközi pénz- és tőkepiacról pénzpiacról igénybe vett/vehető forrással, . Mindemellett azonban a nemzetközi forrásbevonás a Társaság finanszírozhatóságának további kockázatát jelentheti. Ehhez kapcsolódóan az Euró Magyarországon történő bevezetéséig az esetleges külföldi devizában – jellemzően Euróban – bevonandó – jellemzően kedvezőbb kondíciójú – források felhasználása esetén a Társaságnak az árfolyam- árfolyam-kockázatokat is kezelnie szükséges. A 2007-ben kezdődött és 2008-tól felerősödött, Magyarországon is tapasztalható nemzetközi pénzügyi piaci válság megnövekedett finanszírozási kockázatot eredményezett a Társaság számára is, amelynek kezeléseképpen a Diákhitel Központ Zrt. bővíteni kívánja a rendelkezésére álló finanszírozási instrumentumok körét, többek között jelen Kötvényprogram megindításával. A 2003 januárjától meginduló megindult hallgatói hiteltörlesztésekből származó bevételek miatt folyamatosan növekvő pénzáramlással kell számolnia a Társaságnak, ami a likviditáskezelés növekvő szerepét vetíti előre a szabad pénzeszközök kezelése tekintetében. A Társaság azonban Diákhitel Központ Zrt. 2001 júliusa óta az Áht. értelmében kincstári körbe tartozó szervezet. E törvényben foglaltak alapján szerint kizárólag a Kincstárban köteles Magyar Államkincstárnál vezetheti pénzforgalmi számlát vezetniszámláit, más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával csak korlátozottan rendelkezhet, továbbá átmenetileg illetve szabad pénzeszközeit a Kincstár hálózatában értékesített állampapírok vásárlásával – hálózatában, a piaci kondíciókhoz képest kedvezőtlen lakossági feltételekkel – értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. Ez A piaci feltételek hiánya és a befektetési lehetőségek korlátozott köre a Társaság számára olyan elmaradt hozam kockázatát jelenti, amellyel a nyújtott diákhitelek költsége alacsonyabb lehetne. Ennek A Kincstárnál vezetett számlák kedvezőtlen kondíciói mellett a Magyar Államkincstár egyelőre nem rendelkezik olyan hozzáadott értékű szolgáltatással sem, amely szükséges lenne a pénzügyi műveletek hatékony lebonyolításához. A Társaság a számlái egyenlegéről és a napi forgalmi tételekről nem kap azonnal információt, a kereskedelmi banki gyakorlatban általános on-line, azonnali számlainformációkat nyújtó tranzakciós rendszer sem áll rendelkezésre. Ezen feltételek ismeretében a Társaság a szokásos vállalati gyakorlattól eltérően az utalásait nagyobb likviditási tartalék tartása mellett és az átlagosnál hosszabb tranzakciós idővel bonyolítja le. Mindezek ellenére e kockázat nagyságrendjéből adódóan ezen finanszírozáshoz kapcsolódó működési kockázatok nem befolyásolja befolyásolják a Kibocsátó azon képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Kötvényekből eredő fennálló kötelezettségeit.

A Társaság finanszírozási kockázatai. A Társaság finanszírozási igényét tekintve két tendencia mutatkozik. Az ügyfelektől befolyó összegek éves szinten az új folyósítások egyre magasabb hányadát képesek fedezni, így az alaptevékenység finanszírozási igénye évről évre dinamikusan nőcsökken. Ezzel párhuzamosan egyre több azon hónapoknak a száma, amikor a Társaság nettó megtakarító, így a jelenleg rendelkezésre álló korlátozott befektetési lehetőségek egyre nagyobb szerephez jutnak. Nettó finanszírozási igény így jellemzően a tanulmányi félévek első folyósítási hónapjaiban, illetve az adósságmegújítások kapcsán, azaz évente 1-2 alkalommal keletkezik. Mivel azonban a kizárólag az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5-10 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeinek teljesítésére, ezért a hallgatói hitelek folyósítása mellett – illetve néhány éven belül azok kivételével – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése törlesztése, megújítása csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság finanszírozásában tehát számolni kell az ún. „a megújítási kockázattal”, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. Az új Felsőoktatási törvény szerint átalakult felsőoktatás-finanszírozással kapcsolatban 2012 őszétől a hallgatói hitelrendszer is bővítésre került. A hallgatói hitelrendszer hosszú távú stabilitása minden döntés előtt a legfontosabb szempont. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását azonban igen továbbra is kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeire a központi költségvetés Magyar Állam által vállalt készfizető kezességvállalás, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül. Mivel középtávon – mindaddig, amíg hallgatói hitelrendszer önfinanszírozóvá nem válik – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése mellett a hitelfelvevők hiteligényének kielégítése is döntően külső forrásbevonásból történik, a Társaság nagy volumenű forrásszükséglete miatt reális annak a lehetősége, hogy a hazai pénz- és tőkepiac a szükséges nagyságú forrásokat megfelelő feltételek mellett nem lesz képes biztosítani a Társaság részére, ezért külföldről kell forrásokhoz jutnia. Ugyan 2005 májusa óta egy nemzetközi pénzügyi intézménnyel kötött szerződés keretében a Társaság rendelkezik a nemzetközi pénz- és tőkepiacról igénybe vett/vehető forrással, azonban a nemzetközi forrásbevonás a Társaság finanszírozhatóságának további kockázatát jelentheti. Ehhez kapcsolódóan az Euró Magyarországon történő bevezetéséig az esetleges külföldi devizában – jellemzően Euróban – bevonandó – jellemzően kedvezőbb kondíciójú – források felhasználása esetén a Társaságnak az árfolyam- kockázatokat is kezelnie szükséges. A 2003 januárjától meginduló megindult hallgatói hiteltörlesztésekből származó bevételek miatt a Társaságnak folyamatosan növekvő pénzáramlással kell számolnia a Társaságnakszámolnia, ami a likviditáskezelés növekvő szerepét vetíti előre a szabad pénzeszközök kezelése tekintetében. A Társaság azonban Diákhitel Központ Zrt. 2001 júliusa óta az Áht. értelmében kincstári körbe tartozó szervezet. E törvényben foglaltak alapján államháztartási jogszabályok szerint kizárólag a Kincstárban köteles pénzforgalmi számlát vezetniMagyar Államkincstárnál vezetheti pénzforgalmi/fizetési számláit, más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával csak korlátozottan rendelkezhet, továbbá átmenetileg illetve szabad pénzeszközeit a Kincstár hálózatában értékesített állampapírok vásárlásával – hálózatában, a Kincstár által a piaci kondíciókhoz képest kedvezőtlen lakossági feltételekkel – értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. Ez A piaci feltételek hiánya és a befektetési lehetőségek korlátozott köre a Társaság számára olyan elmaradt hozam kockázatát jelenti, amellyel a nyújtott diákhitelek költsége alacsonyabb lehetne. Ennek A Kincstárnál vezetett számlák kedvezőtlen kondíciói mellett a Magyar Államkincstár egyelőre nem rendelkezik olyan hozzáadott értékű szolgáltatással sem, amely szükséges lenne a pénzügyi műveletek hatékony lebonyolításához. Ezen feltételek ismeretében a Társaság a szokásos vállalati gyakorlattól eltérően az utalásait nagyobb likviditási tartalék tartása mellett és az átlagosnál hosszabb tranzakciós idővel bonyolítja le. Mindezek ellenére e kockázat nagyságrendjéből adódóan ezen finanszírozáshoz kapcsolódó működési kockázatok nem befolyásolja befolyásolják a Kibocsátó azon képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Kötvényekből eredő fennálló kötelezettségeit.

A Társaság finanszírozási kockázatai. A Társaság finanszírozási igényét tekintve két tendencia mutatkozik. Az ügyfelektől befolyó összegek az új folyósítások egyre magasabb hányadát képesek fedezni, így az alaptevékenység finanszírozási igénye évről évre dinamikusan nőcsökken. Ezzel párhuzamosan egyre több azon hónapoknak a száma, amikor a Társaság nettó megtakarító, így a jelenleg rendelkezésre álló korlátozott befektetési lehetőségek egyre nagyobb szerephez jutnak. Nettó finanszírozási igény így jellemzően a tanulmányi félévek első folyósítási hónapjaiban, illetve az adósságmegújítások kapcsán, azaz évente 3-4 alkalommal keletkezik. Mivel azonban a kizárólag az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5-10 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeinek teljesítésére, ezért a hallgatói hitelek folyósítása mellett – illetve néhány éven belül azok kivételével – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése törlesztése, megújítása csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság finanszírozásában tehát számolni kell az ún. „megújítási kockázattal”, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását azonban igen kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeire a központi költségvetés Magyar Állam által vállalt készfizető kezességvállalás, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül. Mivel középtávon – mindaddig, amíg hallgatói hitelrendszer önfinanszírozóvá nem válik – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése mellett a hitelfelvevők hiteligényének hitelfelvevői hiteligények egy részének kielégítése is döntően külső forrásbevonásból történik, a Társaság nagy volumenű forrásszükséglete miatt reális annak a lehetősége, hogy a hazai pénz- és tőkepiac a szükséges nagyságú forrásokat megfelelő feltételek mellett nem lesz képes biztosítani a Társaság részére, ezért külföldről kell forrásokhoz jutnia. Ugyan Emiatt 2005 májusa óta egy nemzetközi pénzügyi intézménnyel kötött szerződés, illetve ugyanezzel az intézménnyel 2007 augusztusában létrejött további szerződés keretében a Társaság rendelkezik a nemzetközi pénz- és tőkepiacról pénzpiacról igénybe vett/vehető forrással, . Mindemellett azonban a nemzetközi forrásbevonás a Társaság finanszírozhatóságának további kockázatát jelentheti. Ehhez kapcsolódóan az Euró Magyarországon történő bevezetéséig az esetleges külföldi devizában – jellemzően Euróban – bevonandó – jellemzően kedvezőbb kondíciójú – források felhasználása esetén a Társaságnak az árfolyam- árfolyam-kockázatokat is kezelnie szükséges. A 2003 januárjától meginduló megindult hallgatói hiteltörlesztésekből származó bevételek miatt folyamatosan növekvő pénzáramlással kell számolnia a Társaságnak, ami a likviditáskezelés növekvő szerepét vetíti előre a szabad pénzeszközök kezelése tekintetében. A Társaság azonban Diákhitel Központ Zrt. 2001 júliusa óta az Áht. értelmében kincstári körbe tartozó szervezet. E törvényben foglaltak alapján szerint kizárólag a Kincstárban köteles Magyar Államkincstárnál vezetheti pénzforgalmi számlát vezetniszámláit, más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával csak korlátozottan rendelkezhet, továbbá átmenetileg illetve szabad pénzeszközeit a Kincstár hálózatában értékesített állampapírok vásárlásával – hálózatában, a piaci kondíciókhoz képest kedvezőtlen lakossági feltételekkel – értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. Ez A piaci feltételek hiánya és a befektetési lehetőségek korlátozott köre a Társaság számára olyan elmaradt hozam kockázatát jelenti, amellyel a nyújtott diákhitelek költsége alacsonyabb lehetne. Ennek A Kincstárnál vezetett számlák kedvezőtlen kondíciói mellett a Magyar Államkincstár egyelőre nem rendelkezik olyan hozzáadott értékű szolgáltatással sem, amely szükséges lenne a pénzügyi műveletek hatékony lebonyolításához. Ezen feltételek ismeretében a Társaság a szokásos vállalati gyakorlattól eltérően az utalásait nagyobb likviditási tartalék tartása mellett és az átlagosnál hosszabb tranzakciós idővel bonyolítja le. Mindezek ellenére e kockázat nagyságrendjéből adódóan ezen finanszírozáshoz kapcsolódó működési kockázatok nem befolyásolja befolyásolják a Kibocsátó azon képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Kötvényekből eredő fennálló kötelezettségeit.

A Társaság finanszírozási kockázatai. A Társaság finanszírozási igényét tekintve két tendencia mutatkozik. Az ügyfelektől befolyó összegek az új folyósítások egyre magasabb hányadát képesek fedezni, így az alaptevékenység finanszírozási igénye évről évre dinamikusan nőcsökken. Ezzel párhuzamosan egyre több azon hónapoknak a száma, amikor a Társaság nettó megtakarító, így a jelenleg rendelkezésre álló korlátozott befektetési lehetőségek egyre nagyobb szerephez jutnak. Nettó finanszírozási igény így jellemzően a tanulmányi félévek első folyósítási hónapjaiban, illetve az adósságmegújítások kapcsán, azaz évente 3-4 alkalommal keletkezik. Mivel azonban a kizárólag az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5-10 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeinek teljesítésére, ezért a hallgatói hitelek folyósítása mellett – illetve néhány éven belül azok kivételével – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése törlesztése, megújítása csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság finanszírozásában tehát számolni kell az ún. „a megújítási kockázattal”, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását azonban igen kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeire a központi költségvetés Magyar Állam által vállalt készfizető kezességvállalás, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül. Mivel középtávon – mindaddig, amíg hallgatói hitelrendszer önfinanszírozóvá nem válik – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése mellett a hitelfelvevők hiteligényének hitelfelvevői hiteligények egy részének kielégítése is döntően külső forrásbevonásból történik, a Társaság nagy volumenű forrásszükséglete miatt reális annak a lehetősége, hogy a hazai pénz- és tőkepiac a szükséges nagyságú forrásokat megfelelő feltételek mellett nem lesz képes biztosítani a Társaság részére, ezért külföldről kell forrásokhoz jutnia. Ugyan Emiatt 2005 májusa óta egy nemzetközi pénzügyi intézménnyel kötött szerződés, illetve ugyanezzel az intézménnyel 2007 augusztusában és 2010 októberében létrejött további két szerződés keretében a Társaság rendelkezik a nemzetközi pénz- és tőkepiacról pénzpiacról igénybe vett/vehető forrással, . Mindemellett azonban a nemzetközi forrásbevonás a Társaság finanszírozhatóságának további kockázatát jelentheti. Ehhez kapcsolódóan az Euró Magyarországon történő bevezetéséig az esetleges külföldi devizában – jellemzően Euróban – bevonandó – jellemzően kedvezőbb kondíciójú – források felhasználása esetén a Társaságnak az árfolyam- kockázatokat is kezelnie szükséges. A 2003 januárjától meginduló megindult hallgatói hiteltörlesztésekből származó bevételek miatt folyamatosan növekvő pénzáramlással kell számolnia a Társaságnak, ami a likviditáskezelés növekvő szerepét vetíti előre a szabad pénzeszközök kezelése tekintetében. A Társaság azonban Diákhitel Központ Zrt. 2001 júliusa óta az Áht. értelmében kincstári körbe tartozó szervezet. E törvényben foglaltak alapján szerint kizárólag a Kincstárban köteles Magyar Államkincstárnál vezetheti pénzforgalmi számlát vezetniszámláit, más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával csak korlátozottan rendelkezhet, továbbá átmenetileg illetve szabad pénzeszközeit a Kincstár hálózatában értékesített állampapírok vásárlásával – hálózatában, a piaci kondíciókhoz képest kedvezőtlen lakossági feltételekkel – értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. Ez A piaci feltételek hiánya és a befektetési lehetőségek korlátozott köre a Társaság számára olyan elmaradt hozam kockázatát jelenti, amellyel a nyújtott diákhitelek költsége alacsonyabb lehetne. Ennek A Kincstárnál vezetett számlák kedvezőtlen kondíciói mellett a Magyar Államkincstár egyelőre nem rendelkezik olyan hozzáadott értékű szolgáltatással sem, amely szükséges lenne a pénzügyi műveletek hatékony lebonyolításához. Ezen feltételek ismeretében a Társaság a szokásos vállalati gyakorlattól eltérően az utalásait nagyobb likviditási tartalék tartása mellett és az átlagosnál hosszabb tranzakciós idővel bonyolítja le. Mindezek ellenére e kockázat nagyságrendjéből adódóan ezen finanszírozáshoz kapcsolódó működési kockázatok nem befolyásolja befolyásolják a Kibocsátó azon képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Kötvényekből eredő fennálló kötelezettségeit.