Common use of A tényállás minősítése Clause in Contracts

A tényállás minősítése. A Felügyelet az Ügyfél által aláírt Nyilatkozat, valamint a meghallgatott telefonbeszélgetések alapján megállapíthatta, hogy az Ügyfél részére a Befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatásával kapcsolatosan személyre szabott ajánlatokat tett, bizonyos ügyletek tranzaktálására vonatkozóan konkrét javaslatokkal kereste meg Ügyfelet, így nyilvánvaló, hogy tevékenysége a Bszt. 2. § 9. pontja értelmében befektetési tanácsadásnak minősül. A fentiekre való tekintettel megállapítható, hogy a Befektetési vállalkozás a Bszt. 44. §-a által előírt alkalmassági teszt elvégzésére volt köteles az Ügyféllel kötött keretszerződés esetében a megbízás végrehajtását megelőzően. A Felügyelet megállapította, hogy a Bszt. 44. §-ának rendelkezései az alkalmassági teszt elvégzése keretében az Ügyfél - ismereteinek, - gyakorlatának, - kockázatviselő képességének, valamint - jövedelmi helyzetének és - befektetési céljainak felmérését írja elő a Befektetési vállalkozás számára. E tájékozódás keretében a Befektetési vállalkozásnak szükséges értékelnie azt, hogy az Ügyfél milyen időszakon keresztül szándékozik tartani a befektetését, valamint kockázatvállalási hajlandóságát és képességét, valamint, hogy mely célt kívánja megvalósítani a befektetésével. A Befektetési vállalkozásnak egyúttal szükséges megvizsgálnia az Ügyfél rendszeres jövedelmének és Ügyfelet terhelő rendszeres kötelezettségeknek az összegét és forrását, valamint az Ügyfél birtokában lévő eszközök nagyságát. Fel kell mérnie továbbá a Befektetési vállalkozásnak az Ügyfél által ismert szolgáltatásokat, ügyleteket, valamint pénzügyi eszközöket, valamint az Ügyfél által végrehajtott ügyletek természetét, méretét és gyakoriságát, valamint, hogy ezek az ügyletek milyen időtávon belül valósultak meg, továbbá az Ügyfél iskolai végzettségét, foglalkozását, valamint az értékelés szempontjából releváns foglalkozását. A Felügyelet a Bszt. 44. §-a által előírt követelmények Befektetési vállalkozás által való betartását a benyújtott „Befektetési profil” megnevezésű dokumentum alapján vizsgálta meg. A Befektetési vállalkozás e dokumentumon az Ügyfél befektetési tapasztalatai körében feltett kérdései a következők voltak: - „Az alábbiak közül mikben/mikben tartja/tartotta befektetéseit, megtakarítását?- több válasz is megjelölhető” - „Saját pénzügyi ismereteit milyennek ítéli meg” - „Átlagosan milyen nagyságrendben üzletel? (huf)” - „Az alábbiak közül melyikkel/melyekkel kapcsolatban rendelkezik ismeretekkel? – több válasz is megjelölhető” - „Milyen rendszerességgel köt befektetési ügyletet? (évente átlagosan) - „Átlagosan milyen időtávra köt ügyletet?” Az Ügyfél a Befektetési vállalakozás által megadott válaszok közül az alábbiakat jelölte meg: - Ügyfél befektetéseit betétben, állampapírban, befektetési jegyben, részvényben tartotta - Ügyfél magas szintű pénzügyi ismeretekkel bír, - Ügyfél változó nagyságrendben üzletel, - Ügyfél betétekre, állampapírokra, befektetési jegyekre, részvényekre, strukturált termékekre, warrantokra, certificatokra, egyéb tőkeáttételes ügyletekre, opciós ügyletekre vonatkozóan rendelkezik ismeretekkel, - Ügyfél évente 20-nál több alkalommal köt befektetési ügyleteket, - Ügyfél változó időtávra köt ügyleteket. Az Ügyfél általános kockázatvállalási típusa keretében az Ügyfél spekulatív, növekedésorientált befektetőnek minősítette önmagát, amellyel az alábbiakat ismerte el: Az Ügyfél befektetési céljai keretében, befektetéseinek időtartamát illetően változó időszakot jelölt meg, továbbá a befektetés céljának – „megtakarítás”, „nyugdíj” vagy „egyéb” – helyett a „spekuláció”-t jelölte meg Ügyfél pénzügyi helyzete és ismeretei vonatkozásában nyilatkozott arról, hogy változó összegben tud havonta megtakarítani, bevétele munkabérből származik, nem áll fenn kötelezettségvállalása, egyéb vagyona vonatkozásában nyilatkozott továbbá arról, hogy változó értékben rendelkezik likvid eszközökkel, befektetett eszközökkel, illetve ingatlanokkal. Ügyfél továbbá nyilatkozott arról, hogy iskolai végzettségét/foglalkozását érintően rendelkezik pénzügyi ismeretekkel. A Felügyelet megállapította, hogy az üzleti kapcsolat létesítésekor, azaz 2010. november 23- án a Befektetési vállalkozás eleget tett a Bszt. 44. § szerinti előzetes tájékozódási kötelezettségének, figyelemmel arra, hogy Ügyfél ismereteit, gyakorlatát, kockázatviselő képességét, valamint jövedelmi helyzetét és befektetési céljait felmérte. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Befektetési vállalkozás a Bszt. 47. § (1) bekezdésében foglaltaknak eleget tett, figyelemmel arra, hogy lakossági ügyfélnek minősítette az Ügyfelet, akinek a kockázati besorolása (…) (…) és befektetési tanácsadásra alkalmas, mely körülményről Ügyfél a „Befektetési profil” megnevezésű dokumentum átvételével értesült.

A tényállás minősítése. A Felügyelet megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás nem biztosította az Ügyfél által aláírt Nyilatkozatazonosítására vonatkozó Üzletszabályzatának 8.1.4.1. pontja – illetőleg 8. 3. pontjában – foglalt előírás teljesülését, azaz nem teljesítette azt, hogy utólag ellenőrizhető legyen az, hogy a megbízások megadása valóban az Ügyféltől származik-e. A Befektetési vállalkozás a Bszt. 18. § (1) bekezdés g) pontja alapján köteles biztosítani a szabályzataiban, így az Üzletszabályzatában foglalt az ügyfél azonosításra vonatkozó rendelkezések ellenőrizhetőségének a teljesülését, amely nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a Befektetési vállalkozás kellő gondossággal köteles eljárni annak érdekében, hogy a pénzügyi eszközökkel, pénzeszközökkel kapcsolatos megbízások utólag ellenőrizhető módon kerüljenek felvételre, a megbízás során pedig a Befektetési vállalkozás azonosítsa az Ügyfelét, ezzel ellenőrizve, hogy a megbízásokat ténylegesen az arra jogosult adja-e a számára. A jelen esetben, a hangfelvételek meghallgatása, valamint a meghallgatott telefonbeszélgetések rendelkezésre bocsátott számlakivonatok alapján megállapíthattamegállapítható, hogy az Ügyfél részére a Befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatásával kapcsolatosan személyre szabott ajánlatokat tett, bizonyos ügyletek tranzaktálására vonatkozóan konkrét javaslatokkal kereste meg Ügyfeletmegbízások felvételekor az Ügyfél azonosítását nem végezte el, így nyilvánvalónem győződött meg arról, hogy tevékenysége a megbízásokat – a számlakivonatokban szereplő adattartalommal – ténylegesen az arra jogosult személy adja-e a számára. A fentiekre tekintettel a Felügyelet megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás megsértette a Bszt. 218. § 9(1) bekezdés g) pontjában foglaltakat, mivel nem biztosította az Üzletszabályzatban rögzített, az Ügyfél azonosításra vonatkozó rendelkezések betartását, azaz az ellenőrizhetőség követelményének teljesülését. pontja értelmében befektetési tanácsadásnak minősülA Felügyelet megállapította, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) által védeni rendelt érdek is fűződik ahhoz, hogy a Befektetési vállalkozás az ügyfél-azonosításra vonatkozó kötelezettségét betartva járjon el. Az ügyfél-azonosításra vonatkozó kötelezettség teljesítése az előbbiek szerint kettős érdek védelmét szolgálja. Egyrészt az ügyfelek vagyoni érdekeinek védelmét célozza, hiszen ezzel biztosított az, hogy a Befektetési vállalkozás kizárólag a jogosulttól származó megbízásokat hajtson végre, emellett pedig fontos közérdeket is szolgál, hiszen az ügyfél-azonosítással válik biztosítottá a pénzmosás megelőzésére vonatkozó követelmények teljesítése. Az ügyfél- azonosítás az előbbiek szerint biztosítja a hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók megbízhatóságát és stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer egésze iránti bizalmat, mind egyedi ügyféli, mind pedig társadalmi szinten. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Befektetési vállalkozás az Ügyfél részére több alkalommal (…)-ra vonatkozó ügyletet kötött. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Befektetési vállalkozás a (…)-ra vonatkozó ügyletek esetében sem az ügyletekre vonatkozó telefonbeszélgetések rögzített hanganyagát, sem a megbízásokat rögzítő írásbeli dokumentumot nem tudott a Felügyelet rendelkezésére bocsátani, elismerte, hogy azok nem állnak rendelkezésre. A Felügyelet a fentiek alapján tehát megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás – nyilatkozatában alátámasztott módon – több alkalommal úgy vásárolt valamint adott el (…)-t az Ügyfél nevében, hogy az arra vonatkozóan adott megbízásokat nem tudta, telefonon rögzített, vagy írásbeli megbízással igazolni. A Befektetési vállalkozás az Ügyfél pénzügyi eszközeit és pénzeszközeinek kezelése kapcsán kellő gondossággal köteles eljárni annak érdekében, hogy a pénzügyi eszközökkel, pénzeszközökkel kapcsolatos megbízások igazolható módon történő felvétele megtörténjen, figyelemmel arra, hogy csak ebben az esetben van lehetőség arra, hogy utólag ellenőrizhető legyen az, hogy a teljesített ügyletek valóban az Ügyfél rendelkezése alapján, az Ügyfél megbízásából jöttek létre. A fentiekre való tekintettel a Felügyelet megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás a (…)- ra vonatkozó ügyletek felvétele kapcsán sem tett eleget az ellenőrizhetőség követelményének, figyelemmel arra, hogy a megbízások tartalmának rögzítésének elmaradásával nem biztosította azt, hogy utólagosan ellenőrizhető váljon, hogy a megbízások teljesítésére valóban az Ügyfél rendelkezése szerint került-e sor. A fentiekre való tekintettel megállapítható, hogy a Befektetési vállalkozás a Bszt. 44. §-a által előírt alkalmassági teszt elvégzésére volt köteles az Ügyféllel kötött keretszerződés (…)-ra vonatkozó ügyletek esetében a megbízás végrehajtását megelőzően. A Felügyelet megállapította, hogy megbízások rögzítésének elmaradásával megsértette a Bszt. 44. §-ának rendelkezései az alkalmassági teszt elvégzése keretében az Ügyfél - ismereteinek, - gyakorlatának, - kockázatviselő képességének, valamint - jövedelmi helyzetének és - befektetési céljainak felmérését írja elő a Befektetési vállalkozás számára. E tájékozódás keretében a Befektetési vállalkozásnak szükséges értékelnie azt, hogy az Ügyfél milyen időszakon keresztül szándékozik tartani a befektetését, valamint kockázatvállalási hajlandóságát és képességét, valamint, hogy mely célt kívánja megvalósítani a befektetésével. A Befektetési vállalkozásnak egyúttal szükséges megvizsgálnia az Ügyfél rendszeres jövedelmének és Ügyfelet terhelő rendszeres kötelezettségeknek az összegét és forrását, valamint az Ügyfél birtokában lévő eszközök nagyságát. Fel kell mérnie továbbá a Befektetési vállalkozásnak az Ügyfél által ismert szolgáltatásokat, ügyleteket, valamint pénzügyi eszközöket, valamint az Ügyfél által végrehajtott ügyletek természetét, méretét és gyakoriságát, valamint, hogy ezek az ügyletek milyen időtávon belül valósultak meg, továbbá az Ügyfél iskolai végzettségét, foglalkozását, valamint az értékelés szempontjából releváns foglalkozását. A Felügyelet a Bszt. 44. §-a által előírt követelmények Befektetési vállalkozás által való betartását a benyújtott „Befektetési profil” megnevezésű dokumentum alapján vizsgálta meg. A Befektetési vállalkozás e dokumentumon az Ügyfél befektetési tapasztalatai körében feltett kérdései a következők voltak: - „Az alábbiak közül mikben/mikben tartja/tartotta befektetéseit, megtakarítását?- több válasz is megjelölhető” - „Saját pénzügyi ismereteit milyennek ítéli meg” - „Átlagosan milyen nagyságrendben üzletel? (huf)” - „Az alábbiak közül melyikkel/melyekkel kapcsolatban rendelkezik ismeretekkel? – több válasz is megjelölhető” - „Milyen rendszerességgel köt befektetési ügyletet? (évente átlagosan) - „Átlagosan milyen időtávra köt ügyletet?” Az Ügyfél a Befektetési vállalakozás által megadott válaszok közül az alábbiakat jelölte meg: - Ügyfél befektetéseit betétben, állampapírban, befektetési jegyben, részvényben tartotta - Ügyfél magas szintű pénzügyi ismeretekkel bír, - Ügyfél változó nagyságrendben üzletel, - Ügyfél betétekre, állampapírokra, befektetési jegyekre, részvényekre, strukturált termékekre, warrantokra, certificatokra, egyéb tőkeáttételes ügyletekre, opciós ügyletekre vonatkozóan rendelkezik ismeretekkel, - Ügyfél évente 20-nál több alkalommal köt befektetési ügyleteket, - Ügyfél változó időtávra köt ügyleteket. Az Ügyfél általános kockázatvállalási típusa keretében az Ügyfél spekulatív, növekedésorientált befektetőnek minősítette önmagát, amellyel az alábbiakat ismerte el: Az Ügyfél befektetési céljai keretében, befektetéseinek időtartamát illetően változó időszakot jelölt meg, továbbá a befektetés céljának – „megtakarítás”, „nyugdíj” vagy „egyéb” – helyett a „spekuláció”-t jelölte meg Ügyfél pénzügyi helyzete és ismeretei vonatkozásában nyilatkozott arról, hogy változó összegben tud havonta megtakarítani, bevétele munkabérből származik, nem áll fenn kötelezettségvállalása, egyéb vagyona vonatkozásában nyilatkozott továbbá arról, hogy változó értékben rendelkezik likvid eszközökkel, befektetett eszközökkel, illetve ingatlanokkal. Ügyfél továbbá nyilatkozott arról, hogy iskolai végzettségét/foglalkozását érintően rendelkezik pénzügyi ismeretekkel. A Felügyelet megállapította, hogy az üzleti kapcsolat létesítésekor, azaz 2010. november 23- án a Befektetési vállalkozás eleget tett a Bszt. 44. § szerinti előzetes tájékozódási kötelezettségének, figyelemmel arra, hogy Ügyfél ismereteit, gyakorlatát, kockázatviselő képességét, valamint jövedelmi helyzetét és befektetési céljait felmérte. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Befektetési vállalkozás a Bszt. 4718. § (1) bekezdésében foglaltaknak eleget tett, figyelemmel arra, hogy lakossági ügyfélnek minősítette az Ügyfelet, akinek a kockázati besorolása (…bekezdés g) (…) és befektetési tanácsadásra alkalmas, mely körülményről Ügyfél a „Befektetési profil” megnevezésű dokumentum átvételével értesültpontjában foglalt ellenőrizhetőség követelményét.

A tényállás minősítése. A Felügyelet az Ügyfél által aláírt Nyilatkozat, valamint a meghallgatott telefonbeszélgetések alapján megállapíthatta, hogy az Ügyfél részére a Befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatásával kapcsolatosan személyre szabott ajánlatokat tett, bizonyos ügyletek tranzaktálására vonatkozóan konkrét javaslatokkal kereste meg Ügyfelet, így nyilvánvaló, hogy tevékenysége a Bszt. 2. § 9. pontja értelmében befektetési tanácsadásnak minősül. A fentiekre való tekintettel megállapítható, hogy a Befektetési vállalkozás a Bszt. 44. §-a által előírt alkalmassági teszt elvégzésére volt köteles az Ügyféllel kötött keretszerződés esetében a megbízás végrehajtását megelőzően. A Felügyelet megállapította, hogy a Bszt. 44. §-ának rendelkezései az alkalmassági teszt elvégzése keretében az Ügyfél - ismereteinek, - gyakorlatának, - kockázatviselő képességének, valamint - jövedelmi helyzetének és - befektetési céljainak felmérését írja elő a Befektetési vállalkozás számára. E tájékozódás keretében a Befektetési vállalkozásnak szükséges értékelnie azt, hogy az Ügyfél milyen időszakon keresztül szándékozik tartani a befektetését, valamint kockázatvállalási hajlandóságát és képességét, valamint, hogy mely célt kívánja megvalósítani a befektetésével. A Befektetési vállalkozásnak egyúttal szükséges megvizsgálnia az Ügyfél rendszeres jövedelmének és Ügyfelet terhelő rendszeres kötelezettségeknek az összegét és forrását, valamint az Ügyfél birtokában lévő eszközök nagyságát. Fel kell mérnie továbbá a Befektetési vállalkozásnak az Ügyfél által ismert szolgáltatásokat, ügyleteket, valamint pénzügyi eszközöket, valamint az Ügyfél által végrehajtott ügyletek természetét, méretét és gyakoriságát, valamint, hogy ezek az ügyletek milyen időtávon belül valósultak meg, továbbá az Ügyfél iskolai végzettségét, foglalkozását, valamint az értékelés szempontjából releváns foglalkozását. A Felügyelet a Bszt. 44. §-a által előírt követelmények Befektetési vállalkozás által való betartását a benyújtott „Befektetési profil” megnevezésű dokumentum alapján vizsgálta meg. A Befektetési vállalkozás e dokumentumon az Ügyfél befektetési tapasztalatai körében feltett kérdései a következők voltak: - „Az alábbiak közül mikben/mikben tartja/tartotta befektetéseit, megtakarítását?- több válasz is megjelölhető” - „Saját pénzügyi ismereteit milyennek ítéli meg” - „Átlagosan milyen nagyságrendben üzletel? (huf)” - „Az alábbiak közül melyikkel/melyekkel kapcsolatban rendelkezik ismeretekkel? – több válasz is megjelölhető” - „Milyen rendszerességgel köt befektetési ügyletet? (évente átlagosan) - „Átlagosan milyen időtávra köt ügyletet?” Az Ügyfél a Befektetési vállalakozás által megadott válaszok közül az alábbiakat jelölte meg: - Ügyfél befektetéseit betétben, állampapírban, befektetési jegyben, részvényben tartotta - Ügyfél magas szintű pénzügyi ismeretekkel bír, - Ügyfél változó nagyságrendben üzletel, - Ügyfél betétekre, állampapírokra, befektetési jegyekre, részvényekre, strukturált termékekre, warrantokra, certificatokra, egyéb tőkeáttételes ügyletekre, opciós ügyletekre vonatkozóan rendelkezik ismeretekkel, - Ügyfél évente 20-nál több alkalommal köt befektetési ügyleteket, - Ügyfél változó időtávra köt ügyleteket. Az Ügyfél általános kockázatvállalási típusa keretében az Ügyfél spekulatív, növekedésorientált befektetőnek minősítette önmagát, amellyel az alábbiakat ismerte el: Az Ügyfél befektetési céljai keretében, befektetéseinek időtartamát illetően változó időszakot jelölt meg, továbbá a befektetés céljának – „megtakarítás”, „nyugdíj” vagy „egyéb” – helyett a „spekuláció”-t jelölte meg Ügyfél pénzügyi helyzete és ismeretei vonatkozásában nyilatkozott arról, hogy változó összegben tud havonta megtakarítani, bevétele munkabérből származik, nem áll fenn kötelezettségvállalása, egyéb vagyona vonatkozásában nyilatkozott továbbá arról, hogy változó értékben rendelkezik likvid eszközökkel, befektetett eszközökkel, illetve ingatlanokkal. Ügyfél továbbá nyilatkozott arról, hogy iskolai végzettségét/foglalkozását érintően rendelkezik pénzügyi ismeretekkel. A Felügyelet megállapította, hogy az üzleti kapcsolat létesítésekor, azaz 2010Ügyfél megfelel az Fttv. november 23- án a Befektetési vállalkozás eleget tett a Bszt. 442. § szerinti előzetes tájékozódási kötelezettségéneka) pontjának, figyelemmel tekintettel arra, hogy az eljárás során a Felügyelet rendelkezésére bocsátott dokumentumok szerint az Ügyfél ismereteita Pénzügyi vállalkozással nem egyéni vállalkozóként, gyakorlatáthanem gazdasági tevékenységen kívül eső célok érdekében, kockázatviselő képességéttermészetes személyként kötött lízingszerződést, valamint jövedelmi helyzetét következésképp a lízingszerződésből eredő tartozása rendezésére is magánszemély minőségében kötött részletfizetési megállapodást a Pénzügyi vállalkozással 2008 novemberében. Továbbá nyilvánvaló, hogy az Ügyfél arra vonatkozó döntése, hogy a felmondott lízingszerződésből származó tartozása rendezésére megkötött részletfizetési megállapodás alapján mekkora összegű befizetést teljesít a Pénzügyi vállalkozás részére, ügyleti döntésnek minősül. Ügyfélnek a részletfizetési megállapodással kapcsolatos ügyleti döntése az, hogy a megállapodásnak megfelelően éljen azzal a jogával, hogy a lízingszerződésből eredő tartozását rendezhesse. Így Ügyfél ügyleti döntése – hogy milyen módon és befektetési céljait felmérteösszegben gyakorolja a szerződésszerű teljesítéséhez való jogát – függött a Pénzügyi vállalkozás 2008. november 21-én kelt részletfizetési engedélyében foglalt tájékoztatástól, amely szerint az Ügyfél fennálló tartozása 791 538 forint, melyet 26 havi részletben havi 34 676 forinttal törleszthet. A Felügyelet megállapította továbbáa rendelkezésére álló nyilatkozatok és dokumentumok alapján megállapította, hogy az Ügyfél a Pénzügyi vállalkozással megkötött részletfizetési megállapodásnak maradéktalanul eleget tett, azonban a megállapodás teljesítése és lejárata után a Pénzügyi vállalkozás további 280 000 forint összegű tartozásról tájékoztatta. Vagyis az Ügyfél által, a Pénzügyi vállalkozás tájékoztatása alapján befizetett törlesztési összeg a valós tartozás rendezésére nem nyújtott fedezetet, így a Pénzügyi vállalkozás téves tájékoztatása Ügyfél vagyoni helyzetére hátrányos kihatással bírt. A Felügyelet megítélése szerint a Pénzügyi vállalkozás megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytatott azzal, hogy a Befektetési 2008. november 21-én kelt levelében az Ügyfél számára tévesen adott tájékoztatást a fennálló tartozás összegéről és ennek következtében a tartozás rendezésére engedélyezett havi törlesztőrészlet mértékéről, vagyis lényegében az Ügyfél által a Pénzügyi vállalkozás részére megfizetendő pénzösszeg mértékéről. Az Ügyfél a Pénzügyi vállalkozás 2008. november 21-én kelt részletfizetési engedélye alapján megalapozottan bízhatott abban, hogy a Pénzügyi vállalkozás a Bsztfennálló tartozás összegét helyesen állapította meg, és az engedélyezett havi díj megfizetésével az Ügyfél tartozása rendezésre kerül. 47A Felügyelet álláspontja szerint az Ügyfél rendelkezésére bocsátott tájékoztatás (a 2008. november 21-ei keltezésű részletfizetési megállapodás, melyben a fennálló tartozás mértéke összhangban állt a Pénzügyi vállalkozás által 2008. október 16-án készített elszámolással) alkalmas volt arra, hogy az Ügyfelet ügyleti döntésében, azaz szerződésszerű teljesítése joga gyakorlásában befolyásolja. Az Ügyfél a Pénzügyi vállalkozás tájékoztatása alapján joggal feltételezhette, hogy a Pénzügyi vállalkozás által közölt havi díj megfizetésével ügyleti döntését, azaz tartozása teljesítésének jogát a valós kötelezettségének mértéke szerint gyakorolja. Továbbá megállapítható, hogy a Pénzügyi vállalkozás, annak ellenére, hogy már 2008. december 29-én tudomást szerzett arról, hogy az Ügyfélnek megállapított és részletfizetéssel törleszteni kezdett 791 538 forint tartozása jelentős összeggel – 280 000 forinttal – megnőtt, erről a tényről csak két és fél évvel később, 2011. május 18-án tájékoztatta Ügyfelet. A Pénzügyi vállalkozás nyilatkozata szerint ügyintézői hiba miatt nem tájékoztatta Ügyfelet a tartozás összegének megemelkedéséről 2008 decemberében. A fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Pénzügyi vállalkozás az Ügyfél lízingszerződésének elszámolása során nem az elvárható szakmai gondossággal járt el, mert adminisztrációs hiba miatt a 2008. november 21-én kelt részletfizetési engedélyében az Ügyfelet a felmondott lízingszerződéséből eredő tartozása mértékével és az annak rendezésére megállapított havi díj összegével kapcsolatosan tévesen tájékoztatta, mely téves információ hátrányosan befolyásolta az Ügyfél ügyleti döntését, valamint alkalmas volt annak befolyásolására, mivel az Ügyfél a tájékoztatásban bízva teljesítette a fizetési kötelezettségét 26 hónapon keresztül. Mindezek alapján a Felügyelet a Pénzügyi vállalkozás azon magatartását, hogy Ügyfelet a fennálló tartozása mértékéről, és ez alapján a tartozás rendezésére megállapított havi törlesztés összegéről nem a valóságnak megfelelően tájékoztatta, az Fttv. 6. § (1) bekezdésében foglaltaknak eleget tett, figyelemmel arra, hogy lakossági ügyfélnek minősítette az Ügyfelet, akinek a kockázati besorolása (…bekezdése i) (…) és befektetési tanácsadásra alkalmaspontjában foglalt megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősítette, mely körülményről Ügyfél a „Befektetési profil” megnevezésű dokumentum átvételével értesültaz Fttv. 3. § (1) bekezdése szerinti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát valósítja meg.

A tényállás minősítése. A Felügyelet az Ügyfél által aláírt Nyilatkozat, valamint a meghallgatott telefonbeszélgetések rendelkezésére álló adatok alapján megállapíthatta, hogy az Ügyfél részére a Befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatásával kapcsolatosan személyre szabott ajánlatokat tett, bizonyos ügyletek tranzaktálására vonatkozóan konkrét javaslatokkal kereste meg Ügyfelet, így nyilvánvaló, hogy tevékenysége a Bszt. 2. § 9. pontja értelmében befektetési tanácsadásnak minősül. A fentiekre való tekintettel megállapítható, hogy a Befektetési vállalkozás a Bszt. 44. §-a által előírt alkalmassági teszt elvégzésére volt köteles az Ügyféllel kötött keretszerződés esetében a megbízás végrehajtását megelőzően. A Felügyelet megállapította, hogy a Bszt. 44. §-ának rendelkezései vizsgált időszakban a Pénzügyi vállalkozás kézbesítendő leveleit, megbízás alapján, a (…) (székhelye: ...; a továbbiakban: (…) Kft.) csomagolta borítékba, készítette el a feladási jegyzéket, rendelte hozzá az alkalmassági teszt elvégzése keretében az Ügyfél - ismereteinekegyes levelekhez a küldeményazonosítót (ragszámot), - gyakorlatának, - kockázatviselő képességének, valamint - jövedelmi helyzetének és - befektetési céljainak felmérését írja elő adta fel a Befektetési vállalkozás számára. E tájékozódás keretében leveleket a Befektetési vállalkozásnak szükséges értékelnie azt, hogy az Ügyfél milyen időszakon keresztül szándékozik tartani a befektetését, valamint kockázatvállalási hajlandóságát és képességét, valamint, hogy mely célt kívánja megvalósítani a befektetésévelpostán. A Befektetési vállalkozásnak egyúttal szükséges megvizsgálnia feladási jegyzék elkészítése és továbbítása a postára elektronikus formában történt. A (…) Xxx. által készített feladási jegyzékek szerint Ügyfél címére 2011. január 21-én (…) ragszámmal, 2011. március 10-én (…) ragszámmal adott fel ajánlott levelet a postán. A Pénzügyi vállalkozás által a Felügyelet rendelkezésérre bocsátott előzetes KHR értesítő levél kelte 2011. január 21., az Ügyfél rendszeres jövedelmének és Ügyfelet terhelő rendszeres kötelezettségeknek az összegét és forrását, valamint az Ügyfél birtokában lévő eszközök nagyságátutólagos KHR értesítő levél kelte 2011. Fel kell mérnie továbbá a Befektetési vállalkozásnak az Ügyfél által ismert szolgáltatásokat, ügyleteket, valamint pénzügyi eszközöket, valamint az Ügyfél által végrehajtott ügyletek természetét, méretét és gyakoriságát, valamint, hogy ezek az ügyletek milyen időtávon belül valósultak meg, továbbá az Ügyfél iskolai végzettségét, foglalkozását, valamint az értékelés szempontjából releváns foglalkozásátmárcius 10. A Felügyelet a Bsztrendelkezésére álló adatok alapján megállapította, hogy a Pénzügyi vállalkozás a 2011. 44. §-a által előírt követelmények Befektetési vállalkozás által való betartását a benyújtott „Befektetési profil” megnevezésű dokumentum alapján vizsgálta meg. A Befektetési vállalkozás e dokumentumon az Ügyfél befektetési tapasztalatai körében feltett kérdései a következők voltak: - „Az alábbiak közül mikben/mikben tartja/tartotta befektetéseit, megtakarítását?- több válasz is megjelölhető” - „Saját pénzügyi ismereteit milyennek ítéli meg” - „Átlagosan milyen nagyságrendben üzletel? (huf)” - „Az alábbiak közül melyikkel/melyekkel kapcsolatban rendelkezik ismeretekkel? – több válasz is megjelölhető” - „Milyen rendszerességgel köt befektetési ügyletet? (évente átlagosan) - „Átlagosan milyen időtávra köt ügyletet?” Az Ügyfél a Befektetési vállalakozás által megadott válaszok közül az alábbiakat jelölte meg: - Ügyfél befektetéseit betétben, állampapírban, befektetési jegyben, részvényben tartotta - Ügyfél magas szintű pénzügyi ismeretekkel bír, - Ügyfél változó nagyságrendben üzletel, - Ügyfél betétekre, állampapírokra, befektetési jegyekre, részvényekre, strukturált termékekre, warrantokra, certificatokra, egyéb tőkeáttételes ügyletekre, opciós ügyletekre vonatkozóan rendelkezik ismeretekkel, - Ügyfél évente 20január 21-nál több alkalommal köt befektetési ügyleteket, - Ügyfél változó időtávra köt ügyleteket. Az Ügyfél általános kockázatvállalási típusa keretében az Ügyfél spekulatív, növekedésorientált befektetőnek minősítette önmagát, amellyel az alábbiakat ismerte el: Az Ügyfél befektetési céljai keretében, befektetéseinek időtartamát illetően változó időszakot jelölt meg, továbbá a befektetés céljának – „megtakarítás”, „nyugdíj” vagy „egyéb” – helyett a „spekuláció”-t jelölte meg Ügyfél pénzügyi helyzete és ismeretei vonatkozásában nyilatkozott én kelt levelében előzetesen tájékoztatta Ügyfelet arról, hogy változó összegben tud havonta megtakarítaniadatait 30 nap múlva a KHR-be továbbítja, bevétele munkabérből származik, amennyiben nem áll fenn kötelezettségvállalása, egyéb vagyona vonatkozásában nyilatkozott továbbá arról, hogy változó értékben rendelkezik likvid eszközökkel, befektetett eszközökkel, illetve ingatlanokkal. Ügyfél továbbá nyilatkozott arról, hogy iskolai végzettségét/foglalkozását érintően rendelkezik pénzügyi ismeretekkel. A Felügyelet megállapította, hogy az üzleti kapcsolat létesítésekor, azaz 2010. november 23- án a Befektetési vállalkozás tesz eleget tett a Bszt. 44. § szerinti előzetes tájékozódási fizetési kötelezettségének, figyelemmel arra, hogy Ügyfél ismereteit, gyakorlatát, kockázatviselő képességét, valamint jövedelmi helyzetét és befektetési céljait felmérte. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Befektetési Pénzügyi vállalkozás a Bszt2011. 47március 10-én kelt levelében értesítette arról Ügyfelet, hogy adatait 2011. március 10. napján a KHR-be továbbította, tekintettel arra, hogy Ügyfél fennálló tartozását nem egyenlítette ki. A KHR-rel kapcsolatos értesítő levelek a jogorvoslattal kapcsolatban a következő tájékoztatást nyújtották: A Felügyelet megállapította, hogy a Pénzügyi vállalkozás által a 2011. január 21-én és a 2011. március 10-én kelt értesítő levelekben közölt jogorvoslati lehetőség jóval szűkebb a Hpt.-ben előírtnál, mert nem tartalmazza a KHR-t üzemeltető pénzügyi vállalkozásnál a kifogás benyújtásának lehetőségét, illetve nem tájékoztatja az Ügyfelet a bírósági keresetindítás lehetőségéről. A levelek nem nyújtanak tájékoztatást a kifogás, illetve a kereset alapján induló jogorvoslati eljárás részleteiről – így például a határidőkről – sem. Mindezek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Pénzügyi vállalkozás tartalmi szempontból nem teljes mértékben tett eleget a tájékoztatási kötelezettségének, és ezzel megsértette a Hpt. 130/J. § (1) bekezdésében foglaltaknak eleget tett, figyelemmel arra, hogy lakossági ügyfélnek minősítette az Ügyfelet, akinek a kockázati besorolása (…) (…bekezdés c) és befektetési tanácsadásra alkalmas, mely körülményről Ügyfél a „Befektetési profil” megnevezésű dokumentum átvételével értesültd) pontjában előírtakat.

A tényállás minősítése. A Felügyelet az Ügyfél által aláírt Nyilatkozat, valamint a meghallgatott telefonbeszélgetések Fentiek alapján megállapíthatta, hogy az Ügyfél részére a Befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatásával kapcsolatosan személyre szabott ajánlatokat tett, bizonyos ügyletek tranzaktálására vonatkozóan konkrét javaslatokkal kereste meg Ügyfelet, így nyilvánvaló, hogy tevékenysége a Bszt. 2. § 9. pontja értelmében befektetési tanácsadásnak minősül. A fentiekre való tekintettel megállapíthatómegállapítást nyert, hogy a Befektetési vállalkozás Tájékoztató hivatkozott rendelkezéseiben a BsztBiztosító határozott és határozatlan biztosítási tartamot említ, és nem hívja fel az ügyfél - fogyasztók figyelmét arra, hogy 3 évnél rövidebb tartamú szerződés megkötésére nincs mód. 44Ezzel szemben a Biztosító az ajánlaton nem teszi lehetővé 3 évesnél rövidebb tartamú szerződésre ajánlat megtételét, mivel az ajánlaton található nyilatkozat V. pontja nyomtatással rögzített, így az ügyfél-fogyasztónak nincs lehetősége, hogy más tartalmú nyilatkozatot tegyen a szerződésre vonatkozó felmondási jogának kizárását illetően. §-a által előírt alkalmassági teszt elvégzésére volt köteles az Ügyféllel kötött keretszerződés esetében A Tájékoztatóban nem kerül említésre a megbízás végrehajtását megelőzőenfelmondás kizárásának joga. A Felügyelet megállapította, hogy a BsztC-0601 jelű Családi Jogvédelmi Biztosításnál használt Tájékoztató nincs összhangban az ÁJF-el, a különös feltételekben foglaltakkal, és az ajánlati nyomtatvánnyal, mert a Tájékoztató ÁJF-hez, a különös feltételekben foglaltakhoz, és az ajánlati nyomtatványhoz képest nem ad tájékoztatást arról az ügyfeleknek, hogy csak abban az esetben tudnak határozatlan idejű szerződést kötni, amennyiben hozzájárulásukat adják a felmondási idő 3 évre történő kizárásához. 44. §-ának rendelkezései az alkalmassági teszt elvégzése keretében az Ügyfél - ismereteinek, - gyakorlatának, - kockázatviselő képességének, valamint - jövedelmi helyzetének és - befektetési céljainak felmérését írja elő a Befektetési vállalkozás számára. E tájékozódás keretében a Befektetési vállalkozásnak szükséges értékelnie aztA Tájékoztató vonatkozásában megállapítható továbbá, hogy az Ügyfél milyen időszakon keresztül szándékozik tartani csupán áttételesen utal a befektetésétfelmondás kizárására és nem egyértelműen, valamint kockázatvállalási hajlandóságát és képességét, valamintkifejezetten határozza meg a felmondási idő 3 évre történő kizárásának jogát. Mindemellett a Tájékoztató fogalmazása vizsgálandó abban a tekintetben is, hogy mely célt kívánja megvalósítani a befektetésévelbiztosítási szerződés időtartamánál az ügyfél-fogyasztó választására bízza, hogy határozatlan, vagy határozott tartamú szerződés megkötésére tehet ajánlatot, így az ügyfél számára nem ítélhető meg egyértelműen a biztosítási szerződés időtartama. A Befektetési vállalkozásnak egyúttal szükséges megvizsgálnia Tájékoztató 2. pontja szerint a biztosítási szerződés határozott és határozatlan időtartamra is köthető. Az ajánlati nyomtatványban azonban határozatlan idejű szerződés kötésére kizárólag 3 éves felmondási jog kizárásával van lehetőség, így valójában az Ügyfél rendszeres jövedelmének és Ügyfelet terhelő rendszeres kötelezettségeknek az összegét és forrásátügyfél nem köthet 3 évesnél rövidebb tartamú szerződést. Ennek tényéről a Biztosító nem ad tájékoztatást a Tájékoztatóban, valamint az Ügyfél birtokában lévő eszközök nagyságát. Fel kell mérnie továbbá így a Befektetési vállalkozásnak az Ügyfél által ismert szolgáltatásokat, ügyleteket, valamint pénzügyi eszközöket, valamint az Ügyfél által végrehajtott ügyletek természetét, méretét és gyakoriságát, valamint, hogy ezek az ügyletek milyen időtávon belül valósultak meg, továbbá az Ügyfél iskolai végzettségét, foglalkozását, valamint az értékelés szempontjából releváns foglalkozásátszerződés megkötésekor használt dokumentumok nincsenek összhangban egymással. A Felügyelet fentiek vonatkozásban a Bszt. 44. §-a által előírt követelmények Befektetési vállalkozás által való betartását a benyújtott „Befektetési profil” megnevezésű dokumentum alapján vizsgálta meg. A Befektetési vállalkozás e dokumentumon az Ügyfél befektetési tapasztalatai körében feltett kérdései a következők voltak: - „Az alábbiak közül mikben/mikben tartja/tartotta befektetéseit, megtakarítását?- több válasz is megjelölhető” - „Saját pénzügyi ismereteit milyennek ítéli meg” - „Átlagosan milyen nagyságrendben üzletel? (huf)” - „Az alábbiak közül melyikkel/melyekkel kapcsolatban rendelkezik ismeretekkel? – több válasz is megjelölhető” - „Milyen rendszerességgel köt befektetési ügyletet? (évente átlagosan) - „Átlagosan milyen időtávra köt ügyletet?” Az Ügyfél a Befektetési vállalakozás által megadott válaszok közül az alábbiakat jelölte meg: - Ügyfél befektetéseit betétben, állampapírban, befektetési jegyben, részvényben tartotta - Ügyfél magas szintű pénzügyi ismeretekkel bír, - Ügyfél változó nagyságrendben üzletel, - Ügyfél betétekre, állampapírokra, befektetési jegyekre, részvényekre, strukturált termékekre, warrantokra, certificatokra, egyéb tőkeáttételes ügyletekre, opciós ügyletekre vonatkozóan rendelkezik ismeretekkel, - Ügyfél évente 20-nál több alkalommal köt befektetési ügyleteket, - Ügyfél változó időtávra köt ügyleteket. Az Ügyfél általános kockázatvállalási típusa keretében az Ügyfél spekulatív, növekedésorientált befektetőnek minősítette önmagát, amellyel az alábbiakat ismerte el: Az Ügyfél befektetési céljai keretében, befektetéseinek időtartamát illetően változó időszakot jelölt meg, továbbá a befektetés céljának – „megtakarítás”, „nyugdíj” vagy „egyéb” – helyett a „spekuláció”-t jelölte meg Ügyfél pénzügyi helyzete és ismeretei vonatkozásában nyilatkozott arról, hogy változó összegben tud havonta megtakarítani, bevétele munkabérből származik, nem áll fenn kötelezettségvállalása, egyéb vagyona vonatkozásában nyilatkozott továbbá arról, hogy változó értékben rendelkezik likvid eszközökkel, befektetett eszközökkel, illetve ingatlanokkal. Ügyfél továbbá nyilatkozott arról, hogy iskolai végzettségét/foglalkozását érintően rendelkezik pénzügyi ismeretekkel. A Felügyelet megállapította, hogy az üzleti kapcsolat létesítésekor, azaz 2010a Biztosító megsértette a Bit. november 23- án a Befektetési vállalkozás eleget tett a Bszt. 44166. § szerinti előzetes tájékozódási kötelezettségének, figyelemmel arra, hogy Ügyfél ismereteit, gyakorlatát, kockázatviselő képességét, valamint jövedelmi helyzetét és befektetési céljait felmérte. A Felügyelet megállapította továbbá(2) bekezdésében foglaltakat azáltal, hogy a Befektetési vállalkozás biztosítási szerződés megkötése előtt nem ad egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást a Bszt. 47. § (1) bekezdésében foglaltaknak eleget tettszerződés jellemzőiről, figyelemmel arrakülönösen arra vonatkozóan, hogy lakossági ügyfélnek minősítette a határozatlan idejű biztosítási szerződés csak abban az Ügyfeletesetben köthető meg, akinek ha a kockázati besorolása (…) (…) és befektetési tanácsadásra alkalmas, mely körülményről Ügyfél a „Befektetési profil” megnevezésű dokumentum átvételével értesültfelmondási idő 3 évre kizárásra kerül.

A tényállás minősítése. A Felügyelet az Ügyfél által aláírt Nyilatkozat, valamint a meghallgatott telefonbeszélgetések alapján megállapíthatta, hogy az Ügyfél részére a Befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatásával kapcsolatosan személyre szabott ajánlatokat tett, bizonyos ügyletek tranzaktálására vonatkozóan konkrét javaslatokkal kereste meg Ügyfelet, így nyilvánvaló, hogy tevékenysége a Bszt. 2. § 9. pontja értelmében befektetési tanácsadásnak minősül. A fentiekre való tekintettel megállapítható, hogy a Befektetési vállalkozás a Bszt. 44. §-a által előírt alkalmassági teszt elvégzésére volt köteles az Ügyféllel kötött keretszerződés esetében a megbízás végrehajtását megelőzően. A Felügyelet megállapította, hogy a Bszt. 44. §-ának rendelkezései az alkalmassági teszt elvégzése keretében az Ügyfél - ismereteinek, - gyakorlatának, - kockázatviselő képességének, valamint - jövedelmi helyzetének és - befektetési céljainak felmérését írja elő a Befektetési vállalkozás számára. E tájékozódás keretében a Befektetési vállalkozásnak szükséges értékelnie azt, hogy az Ügyfél milyen időszakon keresztül szándékozik tartani a befektetését, valamint kockázatvállalási hajlandóságát és képességét, valamint, hogy mely célt kívánja megvalósítani a befektetésével. A Befektetési vállalkozásnak egyúttal szükséges megvizsgálnia az Ügyfél rendszeres jövedelmének és Ügyfelet terhelő rendszeres kötelezettségeknek az összegét és forrását, valamint az Ügyfél birtokában lévő eszközök nagyságát. Fel kell mérnie továbbá a Befektetési vállalkozásnak az Ügyfél által ismert szolgáltatásokat, ügyleteket, valamint pénzügyi eszközöket, valamint az Ügyfél által végrehajtott ügyletek természetét, méretét és gyakoriságát, valamint, hogy ezek az ügyletek milyen időtávon belül valósultak meg, továbbá az Ügyfél iskolai végzettségét, foglalkozását, valamint az értékelés szempontjából releváns foglalkozását. A Felügyelet a Bszt. 44. §-a által előírt követelmények Befektetési vállalkozás által való betartását a benyújtott „Befektetési profil” megnevezésű dokumentum alapján vizsgálta meg. A Befektetési vállalkozás e dokumentumon az Ügyfél befektetési tapasztalatai körében feltett kérdései a következők voltak: - „Az alábbiak közül mikben/mikben tartja/tartotta befektetéseit, megtakarítását?- több válasz is megjelölhető” - „Saját pénzügyi ismereteit milyennek ítéli meg” - „Átlagosan milyen nagyságrendben üzletel? (huf)” - „Az alábbiak közül melyikkel/melyekkel kapcsolatban rendelkezik ismeretekkel? – több válasz is megjelölhető” - „Milyen rendszerességgel köt befektetési ügyletet? (évente átlagosan) - „Átlagosan milyen időtávra köt ügyletet?” Az Ügyfél a Befektetési vállalakozás által megadott válaszok közül az alábbiakat jelölte meg: - Ügyfél befektetéseit betétben, állampapírban, befektetési jegyben, részvényben tartotta - Ügyfél magas szintű pénzügyi ismeretekkel bír, - Ügyfél változó nagyságrendben üzletel, - Ügyfél betétekre, állampapírokra, befektetési jegyekre, részvényekre, strukturált termékekre, warrantokra, certificatokra, egyéb tőkeáttételes ügyletekre, opciós ügyletekre vonatkozóan rendelkezik ismeretekkel, - Ügyfél évente 20-nál több alkalommal köt befektetési ügyleteket, - Ügyfél változó időtávra köt ügyleteket. Az Ügyfél általános kockázatvállalási típusa keretében az Ügyfél spekulatív, növekedésorientált befektetőnek minősítette önmagát, amellyel az alábbiakat ismerte el: Az Ügyfél befektetési céljai keretében, befektetéseinek időtartamát illetően változó időszakot jelölt meg, továbbá a befektetés céljának – „megtakarítás”, „nyugdíj” vagy „egyéb” – helyett a „spekuláció”-t jelölte meg Ügyfél pénzügyi helyzete és ismeretei vonatkozásában nyilatkozott arról, hogy változó összegben tud havonta megtakarítani, bevétele munkabérből származik, nem áll fenn kötelezettségvállalása, egyéb vagyona vonatkozásában nyilatkozott továbbá arról, hogy változó értékben rendelkezik likvid eszközökkel, befektetett eszközökkel, illetve ingatlanokkal. Ügyfél továbbá nyilatkozott arról, hogy iskolai végzettségét/foglalkozását érintően rendelkezik pénzügyi ismeretekkel. A Felügyelet megállapította, hogy az üzleti kapcsolat létesítésekorÜgyfél megfelel az Fttv. 2. § a) pontjának, azaz ugyanis önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személynek minősül. Nyilvánvaló, hogy az Ügyfél arra vonatkozó döntése, hogy hitelszámlájára mekkora összegű befizetést kell teljesítenie, ügyleti döntésnek minősül. Ügyfél kölcsönszerződéssel kapcsolatos ügyleti döntése az, hogy a szerződésnek megfelelően éljen azzal a jogával, hogy szerződésszerűen teljesíthessen. Így Ügyfél ügyleti döntése – hogy milyen módon és összegben gyakorolja szerződésszerű teljesítéséhez való jogát – függött a Bank 2010. november 23- án december 5-én kelt levelében foglalt tájékoztatástól, amely szerint hitelének törlesztőrészlete 2011. január 1-jétől … forintra módosul. A Felügyelet a Befektetési vállalkozás rendelkezésére álló nyilatkozatok és dokumentumok alapján megállapította, hogy az Ügyfél a Bank által adott tájékoztatás alapján tett eleget tett 2011. január és február hónapban a Bszthavi törlesztési kötelezettségének. 44Vagyis az Ügyfél által, a Bank tájékoztatásának alapján befizetett törlesztési összeg a valós törlesztőrészlet mértékét meghaladta, így a Bank téves tájékoztatása Ügyfél vagyoni helyzetére hátrányos kihatással bírt. § szerinti előzetes tájékozódási kötelezettségénekA Felügyelet megítélése szerint a Bank megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytatott azzal, figyelemmel hogy az Ügyfél számára tévesen adott tájékoztatást a havi törlesztőrészlet összegéről, vagyis lényegében az Ügyfél által a Bank részére megfizetendő pénzösszeg mértékéről. Az Ügyfél a Bank levele alapján megalapozottan bízhatott abban, hogy a Bank a törlesztőrészlet összegét helyesen állapította meg. A Felügyelet álláspontja szerint az Ügyfél rendelkezésére bocsátott tájékoztatás (a Bank 2010. december 5-én kelt levele a törlesztőrészlet 2011. január 1-jétől aktuális összegéről) alkalmas volt arra, hogy az Ügyfelet ügyleti döntésében, azaz szerződésszerű teljesítése joga gyakorlásában befolyásolja. Az Ügyfél ismereteit, gyakorlatát, kockázatviselő képességét, valamint jövedelmi helyzetét és befektetési céljait felmérte. A Felügyelet megállapította továbbáa Bank tájékoztatása alapján joggal feltételezhette, hogy a Befektetési vállalkozás Bank által közölt törlesztőrészlet megfizetésével ügyleti döntését, azaz szerződésszerű teljesítésének jogát a Bsztvalós kötelezettségének mértéke szerint gyakorolja. 47A fentiek alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy a Bank az Ügyfél hitelszámlájának kezelése során nem az elvárható szakmai gondossággal járt el, mert a 2010. december 5-én kelt levelében az Ügyfelet a hitelszámlájával kapcsolatosan tévesen tájékoztatta, mely téves információ hátrányosan befolyásolta az Ügyfél ügyleti döntését, valamint alkalmas volt annak befolyásolására, mivel az Ügyfél a tájékoztatásban bízva teljesítette a fizetési kötelezettségét 2011. január és február hónapban, és ezen befizetések számára anyagi hátránnyal jártak (plusz költségek). Megállapítható tehát, hogy a Bank téves tájékoztatása az Ügyfél vagyoni helyzetét érintette. Mindezek alapján a Felügyelet a Bank azon magatartását, hogy Ügyfelet a hátralévő törlesztő részletek számával kapcsolatosan nem a valóságnak megfelelően tájékoztatta, az Fttv. 6. § (1) bekezdésében foglaltaknak eleget tett, figyelemmel arra, hogy lakossági ügyfélnek minősítette az Ügyfelet, akinek a kockázati besorolása (…bekezdése i) (…) és befektetési tanácsadásra alkalmaspontjában foglalt megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősítette, mely körülményről Ügyfél a „Befektetési profil” megnevezésű dokumentum átvételével értesültaz Fttv. 3. § (1) bekezdése szerinti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát valósítja meg.