Common use of A tényállás minősítése Clause in Contracts

A tényállás minősítése. A Felügyelet a rendelkezésére álló adatok alapján megállapította, hogy a vizsgált időszakban a Pénzügyi vállalkozás kézbesítendő leveleit, megbízás alapján, a (…) (székhelye: ...; a továbbiakban: (…) Kft.) csomagolta borítékba, készítette el a feladási jegyzéket, rendelte hozzá az egyes levelekhez a küldeményazonosítót (ragszámot), és adta fel a leveleket a postán. A feladási jegyzék elkészítése és továbbítása a postára elektronikus formában történt. A (…) Xxx. által készített feladási jegyzékek szerint Ügyfél címére 2011. január 21-én (…) ragszámmal, 2011. március 10-én (…) ragszámmal adott fel ajánlott levelet a postán. A Pénzügyi vállalkozás által a Felügyelet rendelkezésérre bocsátott előzetes KHR értesítő levél kelte 2011. január 21., az utólagos KHR értesítő levél kelte 2011. március 10. A Felügyelet a rendelkezésére álló adatok alapján megállapította, hogy a Pénzügyi vállalkozás a 2011. január 21-én kelt levelében előzetesen tájékoztatta Ügyfelet arról, hogy adatait 30 nap múlva a KHR-be továbbítja, amennyiben nem tesz eleget fizetési kötelezettségének. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Pénzügyi vállalkozás a 2011. március 10-én kelt levelében értesítette arról Ügyfelet, hogy adatait 2011. március 10. napján a KHR-be továbbította, tekintettel arra, hogy Ügyfél fennálló tartozását nem egyenlítette ki. A KHR-rel kapcsolatos értesítő levelek a jogorvoslattal kapcsolatban a következő tájékoztatást nyújtották: A Felügyelet megállapította, hogy a Pénzügyi vállalkozás által a 2011. január 21-én és a 2011. március 10-én kelt értesítő levelekben közölt jogorvoslati lehetőség jóval szűkebb a Hpt.-ben előírtnál, mert nem tartalmazza a KHR-t üzemeltető pénzügyi vállalkozásnál a kifogás benyújtásának lehetőségét, illetve nem tájékoztatja az Ügyfelet a bírósági keresetindítás lehetőségéről. A levelek nem nyújtanak tájékoztatást a kifogás, illetve a kereset alapján induló jogorvoslati eljárás részleteiről – így például a határidőkről – sem. Mindezek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Pénzügyi vállalkozás tartalmi szempontból nem teljes mértékben tett eleget a tájékoztatási kötelezettségének, és ezzel megsértette a Hpt. 130/J. § (1) bekezdés c) és d) pontjában előírtakat.

A tényállás minősítése. A Felügyelet a rendelkezésére álló adatok alapján megállapította, hogy az Ügyfél megfelel az Fttv. 2. § a) pontjának, ugyanis önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személynek minősül. Nyilvánvaló, hogy az Ügyfél arra vonatkozó döntése, hogy hitelszámlájára mekkora összegű befizetést kell teljesítenie, ügyleti döntésnek minősül. Ügyfél kölcsönszerződéssel kapcsolatos ügyleti döntése az, hogy a vizsgált időszakban szerződésnek megfelelően éljen azzal a Pénzügyi vállalkozás kézbesítendő leveleitjogával, megbízás alapjánhogy szerződésszerűen teljesíthessen. Így Ügyfél ügyleti döntése – hogy milyen módon és összegben gyakorolja szerződésszerű teljesítéséhez való jogát – függött a Bank 2010. december 5-én kelt levelében foglalt tájékoztatástól, a (…) (székhelye: ...; a továbbiakban: (…) Kft.) csomagolta borítékba, készítette el a feladási jegyzéket, rendelte hozzá az egyes levelekhez a küldeményazonosítót (ragszámot), és adta fel a leveleket a postán. A feladási jegyzék elkészítése és továbbítása a postára elektronikus formában történt. A (…) Xxx. által készített feladási jegyzékek amely szerint Ügyfél címére hitelének törlesztőrészlete 2011. január 211-én (…) ragszámmal, 2011. március 10-én (…) ragszámmal adott fel ajánlott levelet a postán. A Pénzügyi vállalkozás által a Felügyelet rendelkezésérre bocsátott előzetes KHR értesítő levél kelte 2011. január 21., az utólagos KHR értesítő levél kelte 2011. március 10jétől … forintra módosul. A Felügyelet a rendelkezésére álló adatok nyilatkozatok és dokumentumok alapján megállapította, hogy az Ügyfél a Pénzügyi vállalkozás a Bank által adott tájékoztatás alapján tett eleget 2011. január 21és február hónapban a havi törlesztési kötelezettségének. Vagyis az Ügyfél által, a Bank tájékoztatásának alapján befizetett törlesztési összeg a valós törlesztőrészlet mértékét meghaladta, így a Bank téves tájékoztatása Ügyfél vagyoni helyzetére hátrányos kihatással bírt. A Felügyelet megítélése szerint a Bank megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytatott azzal, hogy az Ügyfél számára tévesen adott tájékoztatást a havi törlesztőrészlet összegéről, vagyis lényegében az Ügyfél által a Bank részére megfizetendő pénzösszeg mértékéről. Az Ügyfél a Bank levele alapján megalapozottan bízhatott abban, hogy a Bank a törlesztőrészlet összegét helyesen állapította meg. A Felügyelet álláspontja szerint az Ügyfél rendelkezésére bocsátott tájékoztatás (a Bank 2010. december 5-én kelt levele a törlesztőrészlet 2011. január 1-jétől aktuális összegéről) alkalmas volt arra, hogy az Ügyfelet ügyleti döntésében, azaz szerződésszerű teljesítése joga gyakorlásában befolyásolja. Az Ügyfél a Bank tájékoztatása alapján joggal feltételezhette, hogy a Bank által közölt törlesztőrészlet megfizetésével ügyleti döntését, azaz szerződésszerű teljesítésének jogát a valós kötelezettségének mértéke szerint gyakorolja. A fentiek alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy a Bank az Ügyfél hitelszámlájának kezelése során nem az elvárható szakmai gondossággal járt el, mert a 2010. december 5-én kelt levelében előzetesen tájékoztatta az Ügyfelet arróla hitelszámlájával kapcsolatosan tévesen tájékoztatta, hogy adatait 30 nap múlva mely téves információ hátrányosan befolyásolta az Ügyfél ügyleti döntését, valamint alkalmas volt annak befolyásolására, mivel az Ügyfél a KHR-be továbbítjatájékoztatásban bízva teljesítette a fizetési kötelezettségét 2011. január és február hónapban, amennyiben nem tesz eleget fizetési kötelezettségénekés ezen befizetések számára anyagi hátránnyal jártak (plusz költségek). A Felügyelet megállapította továbbáMegállapítható tehát, hogy a Pénzügyi vállalkozás a 2011. március 10-én kelt levelében értesítette arról Ügyfelet, hogy adatait 2011. március 10. napján a KHR-be továbbította, tekintettel arra, hogy Bank téves tájékoztatása az Ügyfél fennálló tartozását nem egyenlítette ki. A KHR-rel kapcsolatos értesítő levelek a jogorvoslattal kapcsolatban a következő tájékoztatást nyújtották: A Felügyelet megállapította, hogy a Pénzügyi vállalkozás által a 2011. január 21-én és a 2011. március 10-én kelt értesítő levelekben közölt jogorvoslati lehetőség jóval szűkebb a Hpt.-ben előírtnál, mert nem tartalmazza a KHR-t üzemeltető pénzügyi vállalkozásnál a kifogás benyújtásának lehetőségét, illetve nem tájékoztatja az Ügyfelet a bírósági keresetindítás lehetőségéről. A levelek nem nyújtanak tájékoztatást a kifogás, illetve a kereset alapján induló jogorvoslati eljárás részleteiről – így például a határidőkről – semvagyoni helyzetét érintette. Mindezek alapján a Felügyelet megállapítottaa Bank azon magatartását, hogy Ügyfelet a Pénzügyi vállalkozás tartalmi szempontból hátralévő törlesztő részletek számával kapcsolatosan nem teljes mértékben tett eleget a tájékoztatási kötelezettségénekvalóságnak megfelelően tájékoztatta, és ezzel megsértette a Hptaz Fttv. 130/J. 6. § (1) bekezdés c) és dbekezdése i) pontjában előírtakatfoglalt megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősítette, mely az Fttv. 3. § (1) bekezdése szerinti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát valósítja meg.

A tényállás minősítése. A Felügyelet a rendelkezésére álló adatok alapján megállapította, hogy a vizsgált időszakban a Pénzügyi vállalkozás kézbesítendő leveleit, megbízás alapján, a (…) (székhelye: ...; a továbbiakban: (…) Kft.) csomagolta borítékba, készítette el a feladási jegyzéket, rendelte hozzá az egyes levelekhez a küldeményazonosítót (ragszámot), és adta fel a leveleket a postán. A feladási jegyzék elkészítése és továbbítása a postára elektronikus formában történt. A (…) Xxx. által készített feladási jegyzékek szerint Ügyfél címére 2011. január 21-én (…) ragszámmal, 2011. március 10-én (…) ragszámmal adott fel ajánlott levelet a postán. A Pénzügyi vállalkozás által a Felügyelet rendelkezésérre bocsátott előzetes KHR értesítő levél kelte 2011. január 21., az utólagos KHR értesítő levél kelte 2011. március 10. A Felügyelet a rendelkezésére álló adatok alapján megállapította, hogy a Pénzügyi vállalkozás a 2011. január 21-én kelt levelében előzetesen tájékoztatta Ügyfelet arról, hogy adatait 30 nap múlva a KHR-be továbbítja, amennyiben nem tesz eleget fizetési kötelezettségének. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Pénzügyi vállalkozás a 2011. március 10-én kelt levelében értesítette arról Ügyfelet, hogy adatait 2011. március 10. napján a KHR-be továbbította, tekintettel arra, hogy Ügyfél fennálló tartozását nem egyenlítette ki. A KHR-rel kapcsolatos értesítő levelek a jogorvoslattal kapcsolatban a következő tájékoztatást nyújtották: A Felügyelet megállapította, hogy a Pénzügyi vállalkozás által a az eljárásban az Ügyfél megfelel az Fttv. 2. § a) pontja szerinti fogyasztó fogalmának, hiszen gazdasági és szakmai tevékenységén kívül eljáró természetes személynek minősül. Az Fttv. 2. § h) pontja alapján az, hogy Ügyfél 2011. január 21november 17-ét követően a casco biztosítási szerződése vonatkozásában élhet-e felmondás jogával vagy nem, az Fttv. szerinti ügyleti döntésnek minősül. A Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél arra vonatkozó tájékoztatása, hogy a casco biztosítási szerződése felmondására 2011. november 17-ét követően lehetősége lesz, az Fttv. szerinti ügyleti döntést befolyásoló információnak minősül, figyelemmel arra, hogy az Ügyfél e tájékoztatás hatására döntött volna arról, hogy a Biztosító által kezelt szerződését felmondja, és más biztosítóval köt casco biztosítási szerződést. A Felügyelet a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapította, hogy Ügyfél szerződésének évfordulója 2011. november 17-én és volt. Ügyfél ezen határidőig nem élt a szerződés felmondásának lehetőségével, holott Ügyfélnek, mint tudatos fogyasztónak ismernie kellett a szerződési feltételek 15. 3. pontját mely szerint a „lejárat napját legalább (…) nappal megelőzően írásban” kellett volna közölnie a szerződés felmondására irányuló szándékát a Biztosítóval. Az iratok alapján megállapítható, hogy Ügyfél 2011. március 10november 17-én kelt értesítő levelekben közölt jogorvoslati lehetőség jóval szűkebb ig nem nyújtott be írásbeli felmondást a Hpt.-ben előírtnál, mert nem tartalmazza a KHR-t üzemeltető pénzügyi vállalkozásnál a kifogás benyújtásának lehetőségét, illetve nem tájékoztatja az Ügyfelet a bírósági keresetindítás lehetőségérőlBiztosító részére. A levelek rendelkezésre álló dokumentumok alapján ugyanakkor megállapítható, hogy a Biztosító a következő évi biztosítási díjról nem nyújtanak küldött tájékoztatást az Ügyfél részére, holott a kifogásszerződési feltételek 10.1.1. szerint kellett volna. Megállapítható, illetve hogy az Ügyfél a kereset következő évi díjról szóló, a Biztosítót a szerződés alapján induló jogorvoslati eljárás részleteiről – így például terhelő tájékoztatás elmaradása miatt érdeklődött telefonon 2011. november 24-én, amikor a határidőkről – semBiztosító operátora ahelyett, hogy Ügyfél figyelmét felhívta volna arra, hogy már nem élhet a felmondás lehetőségével, mivel a biztosítási évfordulót megelőző (…) napon túl van, xxxxxxxx azzal „bíztatta”, hogy a következő évi díjról szóló tájékoztatás elmaradása miatt a felmondási határidő meghosszabbodik, és az Ügyfél felé az sugallta, hogy a tájékoztató levél kiküldését követően még élhet felmondási jogával. Mindezek A rendelkezésre álló dokumentumok alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Pénzügyi vállalkozás tartalmi szempontból Biztosító a 2011. november 24-én zajlott telefonbeszélgetés során arról tájékoztatta az Ügyfél megbízottját, (…)-t, hogy az Ügyfélnek a szerződés felmondására az indexértesítő levél kézhezvételét követően lehetősége lesz annak ellenére, hogy a telefonbeszélgetés időpontjában a szabályzat szerint a szerződés felmondásának jogával az Ügyfél már nem teljes mértékben tett eleget élhetett. A Biztosító ügyintézője a tájékoztatási kötelezettségének2011. november 24-én történt telefonbeszélgetés során tévesen tájékoztatta (…)-t arról, hogy az Ügyfélnek lesz lehetősége a biztosítás felmondására a tájékoztató levél megküldését követően is, hiszen a biztosítási szerződés évfordulója december 17-e, így a szerződés felmondására november 17-éig lett volna lehetőség. Tekintettel arra, hogy a felek közti telefonbeszélgetés a szerződés felmondására nyitva álló határidőt követően zajlott, a Biztosító ügyintézőjének fel kellett volna hívnia a figyelmet arra, hogy az adott szerződés megszüntetésére az Ügyfélnek már nincs lehetősége. A Biztosító mindemellett a 2011. december 6-án küldött elektronikus levelében szintén elmulasztotta tájékoztatni az Ügyfelet arról, hogy a szerződés felmondására nincs lehetősége tekintettel arra, hogy a felmondásra nyitva álló határidő eltelt. A Biztosító csak arról tájékoztatta az Ügyfelet, hogy a szerződő hiteles aláírásának hiányában a szerződés felmondására nincs lehetőség, így az Ügyfél azt hitte, hogy a szerződés felmondására még lehetősége van. A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosítónak a szerződés felmondásának lehetőségéről adott tájékoztatása alkalmas volt arra, hogy az Ügyfelet megtévessze a casco biztosítási szerződésének felmondási határideje tekintetében, figyelemmel arra, hogy a szerződés felmondására csak 2011. november 17-ig volt lehetősége az Ügyfélnek. A Biztosító azon telefonos tájékoztatása, hogy az Ügyfélnek a szerződés felmondására lehetősége van, alkalmas volt arra, hogy Ügyfelet abban a hiszemben tartsa, hogy a szerződése vonatkozásában 2011. november 17-én még nem járt le a felmondásra nyitva álló határidő. Az Ügyfél a Biztosító megtévesztő tájékoztatása következtében mondta fel a Biztosítónál fennállt casco biztosítási szerződését, és ezzel adott másik biztosítótársaságnak casco biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatot. A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító fentiek szerinti tájékoztatásaival megtévesztette Ügyfelet. A Felügyelet a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a Biztosító megsértette a Hpt. 130/J. § (1) bekezdés c) és d) pontjában előírtakataz Fttv.

A tényállás minősítése. A Felügyelet a rendelkezésére álló adatok alapján megállapította, hogy az Ügyfél megfelel az Fttv. 2. § a) pontjának, tekintettel arra, hogy az eljárás során a vizsgált időszakban Felügyelet rendelkezésére bocsátott dokumentumok szerint az Ügyfél a Pénzügyi vállalkozással nem egyéni vállalkozóként, hanem gazdasági tevékenységen kívül eső célok érdekében, természetes személyként kötött lízingszerződést, következésképp a lízingszerződésből eredő tartozása rendezésére is magánszemély minőségében kötött részletfizetési megállapodást a Pénzügyi vállalkozással 2008 novemberében. Továbbá nyilvánvaló, hogy az Ügyfél arra vonatkozó döntése, hogy a felmondott lízingszerződésből származó tartozása rendezésére megkötött részletfizetési megállapodás alapján mekkora összegű befizetést teljesít a Pénzügyi vállalkozás kézbesítendő leveleitrészére, megbízás alapjánügyleti döntésnek minősül. Ügyfélnek a részletfizetési megállapodással kapcsolatos ügyleti döntése az, hogy a (…) (székhelye: ...; megállapodásnak megfelelően éljen azzal a továbbiakban: (…) Kft.) csomagolta borítékbajogával, készítette el hogy a feladási jegyzéket, rendelte hozzá az egyes levelekhez lízingszerződésből eredő tartozását rendezhesse. Így Ügyfél ügyleti döntése – hogy milyen módon és összegben gyakorolja a küldeményazonosítót (ragszámot), és adta fel szerződésszerű teljesítéséhez való jogát – függött a leveleket a postánPénzügyi vállalkozás 2008. A feladási jegyzék elkészítése és továbbítása a postára elektronikus formában történt. A (…) Xxx. által készített feladási jegyzékek szerint Ügyfél címére 2011. január november 21-én (…) ragszámmalkelt részletfizetési engedélyében foglalt tájékoztatástól, 2011. március 10-én (…) ragszámmal adott fel ajánlott levelet a postán. A Pénzügyi vállalkozás által a Felügyelet rendelkezésérre bocsátott előzetes KHR értesítő levél kelte 2011. január 21.amely szerint az Ügyfél fennálló tartozása 791 538 forint, az utólagos KHR értesítő levél kelte 2011. március 10melyet 26 havi részletben havi 34 676 forinttal törleszthet. A Felügyelet a rendelkezésére álló adatok nyilatkozatok és dokumentumok alapján megállapította, hogy az Ügyfél a Pénzügyi vállalkozással megkötött részletfizetési megállapodásnak maradéktalanul eleget tett, azonban a megállapodás teljesítése és lejárata után a Pénzügyi vállalkozás további 280 000 forint összegű tartozásról tájékoztatta. Vagyis az Ügyfél által, a Pénzügyi vállalkozás tájékoztatása alapján befizetett törlesztési összeg a valós tartozás rendezésére nem nyújtott fedezetet, így a Pénzügyi vállalkozás téves tájékoztatása Ügyfél vagyoni helyzetére hátrányos kihatással bírt. A Felügyelet megítélése szerint a Pénzügyi vállalkozás megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytatott azzal, hogy a 2008. november 21-én kelt levelében az Ügyfél számára tévesen adott tájékoztatást a fennálló tartozás összegéről és ennek következtében a tartozás rendezésére engedélyezett havi törlesztőrészlet mértékéről, vagyis lényegében az Ügyfél által a Pénzügyi vállalkozás részére megfizetendő pénzösszeg mértékéről. Az Ügyfél a Pénzügyi vállalkozás 2008. november 21-én kelt részletfizetési engedélye alapján megalapozottan bízhatott abban, hogy a Pénzügyi vállalkozás a 2011. január 21-én kelt levelében előzetesen tájékoztatta Ügyfelet arrólfennálló tartozás összegét helyesen állapította meg, hogy adatait 30 nap múlva a KHR-be továbbítja, amennyiben nem tesz eleget fizetési kötelezettségénekés az engedélyezett havi díj megfizetésével az Ügyfél tartozása rendezésre kerül. A Felügyelet megállapította továbbáálláspontja szerint az Ügyfél rendelkezésére bocsátott tájékoztatás (a 2008. november 21-ei keltezésű részletfizetési megállapodás, hogy melyben a fennálló tartozás mértéke összhangban állt a Pénzügyi vállalkozás a 2011által 2008. március 10október 16-én kelt levelében értesítette arról Ügyfelet, hogy adatait 2011. március 10. napján a KHR-be továbbította, tekintettel án készített elszámolással) alkalmas volt arra, hogy az Ügyfelet ügyleti döntésében, azaz szerződésszerű teljesítése joga gyakorlásában befolyásolja. Az Ügyfél fennálló tartozását nem egyenlítette ki. A KHR-rel kapcsolatos értesítő levelek a jogorvoslattal kapcsolatban a következő tájékoztatást nyújtották: A Felügyelet megállapítottaPénzügyi vállalkozás tájékoztatása alapján joggal feltételezhette, hogy a Pénzügyi vállalkozás által közölt havi díj megfizetésével ügyleti döntését, azaz tartozása teljesítésének jogát a valós kötelezettségének mértéke szerint gyakorolja. Továbbá megállapítható, hogy a Pénzügyi vállalkozás, annak ellenére, hogy már 2008. december 29-én tudomást szerzett arról, hogy az Ügyfélnek megállapított és részletfizetéssel törleszteni kezdett 791 538 forint tartozása jelentős összeggel – 280 000 forinttal – megnőtt, erről a tényről csak két és fél évvel később, 2011. január 21május 18-én és a 2011án tájékoztatta Ügyfelet. március 10-én kelt értesítő levelekben közölt jogorvoslati lehetőség jóval szűkebb a Hpt.-ben előírtnál, mert A Pénzügyi vállalkozás nyilatkozata szerint ügyintézői hiba miatt nem tartalmazza a KHR-t üzemeltető pénzügyi vállalkozásnál a kifogás benyújtásának lehetőségét, illetve nem tájékoztatja az tájékoztatta Ügyfelet a bírósági keresetindítás lehetőségérőltartozás összegének megemelkedéséről 2008 decemberében. A levelek nem nyújtanak tájékoztatást a kifogás, illetve a kereset alapján induló jogorvoslati eljárás részleteiről – így például a határidőkről – sem. Mindezek fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Pénzügyi vállalkozás tartalmi szempontból az Ügyfél lízingszerződésének elszámolása során nem teljes mértékben tett eleget az elvárható szakmai gondossággal járt el, mert adminisztrációs hiba miatt a tájékoztatási kötelezettségének2008. november 21-én kelt részletfizetési engedélyében az Ügyfelet a felmondott lízingszerződéséből eredő tartozása mértékével és az annak rendezésére megállapított havi díj összegével kapcsolatosan tévesen tájékoztatta, mely téves információ hátrányosan befolyásolta az Ügyfél ügyleti döntését, valamint alkalmas volt annak befolyásolására, mivel az Ügyfél a tájékoztatásban bízva teljesítette a fizetési kötelezettségét 26 hónapon keresztül. Mindezek alapján a Felügyelet a Pénzügyi vállalkozás azon magatartását, hogy Ügyfelet a fennálló tartozása mértékéről, és ezzel megsértette ez alapján a Hpttartozás rendezésére megállapított havi törlesztés összegéről nem a valóságnak megfelelően tájékoztatta, az Fttv. 130/J. 6. § (1) bekezdés c) és dbekezdése i) pontjában előírtakatfoglalt megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősítette, mely az Fttv. 3. § (1) bekezdése szerinti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát valósítja meg.

A tényállás minősítése. A Felügyelet a rendelkezésére álló adatok Fentiek alapján megállapítottamegállapítást nyert, hogy a vizsgált időszakban Tájékoztató hivatkozott rendelkezéseiben a Pénzügyi vállalkozás kézbesítendő leveleit, megbízás alapján, a (…) (székhelye: ...; a továbbiakban: (…) Kft.) csomagolta borítékba, készítette el a feladási jegyzéket, rendelte hozzá az egyes levelekhez a küldeményazonosítót (ragszámot)Biztosító határozott és határozatlan biztosítási tartamot említ, és adta nem hívja fel a leveleket a postán. A feladási jegyzék elkészítése és továbbítása a postára elektronikus formában történt. A (…) Xxx. által készített feladási jegyzékek szerint Ügyfél címére 2011. január 21-én (…) ragszámmal, 2011. március 10-én (…) ragszámmal adott fel ajánlott levelet a postán. A Pénzügyi vállalkozás által a Felügyelet rendelkezésérre bocsátott előzetes KHR értesítő levél kelte 2011. január 21., az utólagos KHR értesítő levél kelte 2011. március 10. A Felügyelet a rendelkezésére álló adatok alapján megállapította, hogy a Pénzügyi vállalkozás a 2011. január 21-én kelt levelében előzetesen tájékoztatta Ügyfelet arról, hogy adatait 30 nap múlva a KHR-be továbbítja, amennyiben nem tesz eleget fizetési kötelezettségének. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Pénzügyi vállalkozás a 2011. március 10-én kelt levelében értesítette arról Ügyfelet, hogy adatait 2011. március 10. napján a KHR-be továbbította, tekintettel ügyfél - fogyasztók figyelmét arra, hogy Ügyfél fennálló tartozását 3 évnél rövidebb tartamú szerződés megkötésére nincs mód. Ezzel szemben a Biztosító az ajánlaton nem egyenlítette kiteszi lehetővé 3 évesnél rövidebb tartamú szerződésre ajánlat megtételét, mivel az ajánlaton található nyilatkozat V. pontja nyomtatással rögzített, így az ügyfél-fogyasztónak nincs lehetősége, hogy más tartalmú nyilatkozatot tegyen a szerződésre vonatkozó felmondási jogának kizárását illetően. A KHR-rel kapcsolatos értesítő levelek Tájékoztatóban nem kerül említésre a jogorvoslattal kapcsolatban a következő tájékoztatást nyújtották: felmondás kizárásának joga. A Felügyelet megállapította, hogy a Pénzügyi vállalkozás által C-0601 jelű Családi Jogvédelmi Biztosításnál használt Tájékoztató nincs összhangban az ÁJF-el, a 2011. január 21-én különös feltételekben foglaltakkal, és a 2011. március 10-én kelt értesítő levelekben közölt jogorvoslati lehetőség jóval szűkebb a Hpt.-ben előírtnálaz ajánlati nyomtatvánnyal, mert a Tájékoztató ÁJF-hez, a különös feltételekben foglaltakhoz, és az ajánlati nyomtatványhoz képest nem tartalmazza ad tájékoztatást arról az ügyfeleknek, hogy csak abban az esetben tudnak határozatlan idejű szerződést kötni, amennyiben hozzájárulásukat adják a KHR-t üzemeltető pénzügyi vállalkozásnál a kifogás benyújtásának lehetőségét, illetve nem tájékoztatja az Ügyfelet a bírósági keresetindítás lehetőségérőlfelmondási idő 3 évre történő kizárásához. A levelek Tájékoztató vonatkozásában megállapítható továbbá, hogy az csupán áttételesen utal a felmondás kizárására és nem nyújtanak egyértelműen, kifejezetten határozza meg a felmondási idő 3 évre történő kizárásának jogát. Mindemellett a Tájékoztató fogalmazása vizsgálandó abban a tekintetben is, hogy a biztosítási szerződés időtartamánál az ügyfél-fogyasztó választására bízza, hogy határozatlan, vagy határozott tartamú szerződés megkötésére tehet ajánlatot, így az ügyfél számára nem ítélhető meg egyértelműen a biztosítási szerződés időtartama. A Tájékoztató 2. pontja szerint a biztosítási szerződés határozott és határozatlan időtartamra is köthető. Az ajánlati nyomtatványban azonban határozatlan idejű szerződés kötésére kizárólag 3 éves felmondási jog kizárásával van lehetőség, így valójában az ügyfél nem köthet 3 évesnél rövidebb tartamú szerződést. Ennek tényéről a Biztosító nem ad tájékoztatást a kifogásTájékoztatóban, illetve így a kereset alapján induló jogorvoslati eljárás részleteiről – így például a határidőkről – semszerződés megkötésekor használt dokumentumok nincsenek összhangban egymással. Mindezek alapján A fentiek vonatkozásban a Felügyelet megállapította, hogy a Pénzügyi vállalkozás tartalmi szempontból nem teljes mértékben tett eleget a tájékoztatási kötelezettségének, és ezzel Biztosító megsértette a HptBit. 130/J. 166. § (12) bekezdés c) bekezdésében foglaltakat azáltal, hogy a biztosítási szerződés megkötése előtt nem ad egyértelmű és d) pontjában előírtakatrészletes írásbeli tájékoztatást a szerződés jellemzőiről, különösen arra vonatkozóan, hogy a határozatlan idejű biztosítási szerződés csak abban az esetben köthető meg, ha a felmondási idő 3 évre kizárásra kerül.