Common use of Adózási tudnivalók Clause in Contracts

Adózási tudnivalók. Adómentes az élet- és nyugdíjbiztosításból származó biztosítói kifizetés, ha az haláleseti, baleseti, vagy betegségi szolgáltatás, illetve nyugdíjbiztosítási szerződés esetében a harmadik év fordulónapját követően nyújtott szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie. Kamatjövedelem biztosítási szerződéshez kapcsolódóan élet- vagy nyugdíjbiztosítás lejárati szolgáltatásából, visszavásárlá- sából vagy részleges visszavásárlásából származhat. Ka- matjövedelemről akkor beszélhetünk, ha a szerződésből származó kifizetés összege meghaladja az ugyanazon szer- ződéshez kapcsolódó magánszemély által befizetett díj(ak), illetve a kifizető által fizetett adókötelesnek minősülő (adózott) díj(ak) együttes összegét. Részleges visszavásárlás esetén a visszavásárlás arányában vehető figyelembe a befizetett díj. A kamatadó mértéke 16%. A kamatadót a biztosító a kifizetésből levonja, és megfizeti az adóhatóságnak. Ha kamatadó nem terheli a kifizetést, vagy a kamatadó levonása megtörtént, ak- kor a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szere- peltetnie ezt a jövedelmet. A kifizetést követően a biztosító igazolást állít ki a levont kamatadóról a magánszemély szerző- dő részére, szükség esetén felhívja figyelmét adóbevallási kötelezettségére. A biztosításból származó kamatjövedelem 50 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 5. fordulónapját követően történik, és a kifize- téssel a szerződés megszűnik, vagy a 4 évnél régebben, de 6 évnél nem régebben befizetett díjak és hozamok terhére tör- ténő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. A kamatjövedelem 100 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 10. fordulónapját köve- tően történik, és kifizetéssel a szerződés megszűnik, vagy a 6 évnél régebben befizetett díjak és hozamok terhére történő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. Egyéb jövedelem keletkezik, ha a magánszemély szerződőként olyan teljes életre szóló (élethosszig tartó), kockázati életbiz- tosítást vásárol vissza, amelynek díját – részben vagy egész- ben más személy (ide nem értve a más magánszemélyt) fizette, és a kifizető által fizetett díj adómentesnek minősült. Ebben az esetben ugyanúgy kell a jövedelmet meghatározni, mint a kamatjövedelemnél. A biztosító ilyen esetben a hatályos rendelkezések szerint a kifizetésből levonja a személyi jöve- delemadó-előleget és azt befizeti az adóhatóságnak. A levont adóelőlegről a biztosító igazolást állít ki a magánszemély ré- szére. A magánszemélynek e jövedelmet egyéb jövedelem jogcímen szerepeltetnie kell az adóbevallásában. Ezen egyéb jövedelem után százalékos egészségügyi-hozzájárulás (Eho) fizetési kötelezettség is keletkezik, amelyet a biztosító köteles megfizetni az adóhatóságnak. A biztosító – biztosítási felté- telekben rendelkezve erről – ezt a költségét érvényesíti a bizto- sítás pénzalapjának terhére, és e költségre is tekintettel állapítja meg a magánszemély bruttó jövedelmét és a ténylegesen kifi- zethető összeget. A fenti szabályok a jövőben megváltozhatnak, ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében kövesse figyelemmel az adózási szabályok jövőbeli változásait, így különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szó- ló törvény rendelkezéseit.

Adózási tudnivalók. Adómentes az élet- és nyugdíjbiztosításból Az SMSz pénzszámlára a természetes személy által befizetett összeget a befizetés időpontjában megszerzett, belföldről származó biztosítói kifizetésjövedelemnek kell tekinteni, kivéve, ha az haláleseti, baleseti, vagy betegségi szolgáltatás, illetve nyugdíjbiztosítási nemzetközi szerződés esetében a harmadik év fordulónapját követően nyújtott szolgáltatásettől eltérően nem rendelkezik. Az adómentes jövedelmet SMSZ nyitásakor befizetett összeget, az értékpapír-alszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozamát és az értékpapírokkal végzett ügyletek nyereségét személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli, amelynek mértéke megegyezik az adókötelezettség keletkezésének évének első napján hatályos természetes személyek kamatjövedelmére vonatkozó adómértékkel. Adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a magánszemélynek számlatulajdonos részére az adóbevallásában SMSZ számláról a számlavezető kifizetést teljesít. Ha az adófizetési kötelezettség keletkezése és az SMSZ-re történő befizetés között eltelt idő • kevesebb, mint 3 év, az adó alapja a kifizetett összeg 200 %-a, • legalább 3 év, de kevesebb, mint 4 év, az adó alapja a kifizetett összeg 100%-a, • legalább 4 év, de kevesebb, mint 5 év, az adó alapja a kifizetett összeg 50%-a, • legalább 5 év, akkor a kifizetés után adófizetési kötelezettség nem kell szerepeltetniekeletkezik, azzal, hogy kifizetett összegnek minősül a számlán található értékpapírok kivonásakor a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke is. Kamatjövedelem biztosítási szerződéshez kapcsolódóan élet- vagy nyugdíjbiztosítás lejárati szolgáltatásából, visszavásárlá- sából vagy részleges visszavásárlásából származhat. Ka- matjövedelemről akkor beszélhetünk, ha Az SMSZ számlát a szerződésből származó kifizetés összege meghaladja az ugyanazon szer- ződéshez kapcsolódó magánszemély által befizetett díj(ak), illetve a kifizető által fizetett adókötelesnek minősülő (adózott) díj(ak) együttes összegét. Részleges visszavásárlás esetén a visszavásárlás arányában vehető figyelembe a befizetett díjszemélyi jövedelemadó fizetési kötelezettségen kívül más közteher nem terheli. A kamatadó mértéke 16%. A kamatadót jövedelem után az adót a biztosító a kifizetésből levonjaszámlavezető hitelintézet állapítja meg, vonja le, fizeti meg és megfizeti az adóhatóságnak. Ha kamatadó adókötelezettséget magánszemélyhez nem terheli a kifizetéstköthető kötelezettségként, vagy a kamatadó levonása megtörtént, ak- kor a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szere- peltetnie ezt a jövedelmet. A kifizetést követően a biztosító igazolást állít ki a levont kamatadóról a magánszemély szerző- dő részére, szükség esetén felhívja figyelmét adóbevallási kötelezettségére. A biztosításból származó kamatjövedelem 50 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 5. fordulónapját követően történik, és a kifize- téssel a szerződés megszűnik, vagy a 4 évnél régebben, de 6 évnél nem régebben befizetett díjak és hozamok terhére tör- ténő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. A kamatjövedelem 100 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 10. fordulónapját köve- tően történik, és kifizetéssel a szerződés megszűnik, vagy a 6 évnél régebben befizetett díjak és hozamok terhére történő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. Egyéb jövedelem keletkezik, ha a magánszemély szerződőként olyan teljes életre szóló (élethosszig tartó), kockázati életbiz- tosítást vásárol vissza, amelynek díját – részben vagy egész- ben más személy (ide nem értve a más magánszemélyt) fizette, és a kifizető által fizetett díj adómentesnek minősült. Ebben az esetben ugyanúgy kell a jövedelmet meghatározni, mint a kamatjövedelemnél. A biztosító ilyen esetben a hatályos rendelkezések szerint a kifizetésből levonja a személyi jöve- delemadó-előleget és azt befizeti bruttó módon vallja be az adóhatóságnak. A levont adóelőlegről számlavezető az SMSZ megnyitásáról, az arra történő befizetésről – a biztosító számlatulajdonos azonosítása nélkül – adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. Az SMSZ-re teljesített befizetésről, illetve az arról történő teljesített kifizetésről a számlavezető igazolást állít ki és ad át a magánszemély ré- szére. A magánszemélynek e jövedelmet egyéb jövedelem jogcímen szerepeltetnie kell az adóbevallásában. Ezen egyéb jövedelem után százalékos egészségügyi-hozzájárulás (Eho) fizetési kötelezettség is keletkezikszámlatulajdonos részére a befizetést, amelyet illetve a biztosító köteles megfizetni az adóhatóságnak. A biztosító – biztosítási felté- telekben rendelkezve erről – ezt a költségét érvényesíti a bizto- sítás pénzalapjának terhére, és e költségre is tekintettel állapítja meg a magánszemély bruttó jövedelmét és a ténylegesen kifi- zethető összeget. A fenti szabályok a jövőben megváltozhatnak, ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében kövesse figyelemmel az adózási szabályok jövőbeli változásait, így különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szó- ló törvény rendelkezéseitkifizetést követő 8 napon belül.

Adózási tudnivalók. VII.1.1. Adómentes az élet- és nyugdíjbiztosításból származó biztosítói kifizetésa magánszemély számára történő szolgáltatás, ha az haláleseti, baleseti, vagy betegségi szolgáltatás, illetve nyugdíjbiztosítási szerződés esetében a harmadik év fordulónapját követően nyújtott szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie. Kamatjövedelem biztosítási szerződéshez kapcsolódóan élet- vagy nyugdíjbiztosítás lejárati szolgáltatásából, visszavásárlá- sából vagy részleges visszavásárlásából származhat. Ka- matjövedelemről akkor beszélhetünk, ha a szerződésből származó kifizetés összege meghaladja az ugyanazon szer- ződéshez kapcsolódó magánszemély által befizetett díj(ak)betegségi, illetve a kifizető által fizetett adókötelesnek minősülő jogszabálynak megfelelő nyugdíjbiztosítási, vagy járadékbiztosítási szolgáltatásnak minősül. Ezen kifizetésekhez kapcsolóan a magánszemélynek adókötelezett- sége nincs. VII.1.2. Kamatjövedelem keletkezhet, ha biztosító teljesítése nem minősül adómentesnek, egyéb jövedelemnek, vagy más adóköteles jöve- delemnek (adózott) díj(ak) együttes így kamatjövedelem keletkezhet a lejárati szolgáltatás- ból, visszavásárlásból, részvisszavásárlásból). Kamatjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésnek az a része, amely meghaladja a befizetett biztosítási díj összegét. Részleges visszavásárlás esetén a visszavásárlás arányában , azzal, hogy befizetett díjként nem vehető figyelembe a befizetett díjkockázati biztosítás díjaként teljesített összeg. A kamatadó mértéke 16%. A kamatadót kamatjövedelem csökkenthető a biztosító a kifizetésből levonja, és megfizeti az adóhatóságnak. Ha kamatadó nem terheli a kifizetést, vagy a kamatadó levonása megtörtént, ak- kor a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szere- peltetnie ezt a jövedelmet. A kifizetést követően a biztosító igazolást állít ki a levont kamatadóról a magánszemély szerző- dő részére, szükség esetén felhívja figyelmét adóbevallási kötelezettségére. A biztosításból származó kamatjövedelem 50 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 5. fordulónapját követően történik, és a kifize- téssel a szerződés megszűnik, vagy a 4 évnél régebben, de 6 évnél nem régebben befizetett díjak és hozamok terhére tör- ténő kifizetés eseténszázaléká- val, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. A kamatjövedelem létrejöttét követően egyszeri díjas szerződés esetén 3 év, rendszeres díjas szerződés esetén 6 év eltelt, illetve 100 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 10. fordulónapját köve- tően történik, és kifizetéssel a szerződés megszűnik, vagy a 6 évnél régebben befizetett díjak és hozamok terhére történő kifizetés eseténszázalékával, ha a szerződés létrejöttét követően egyszeri díjas szerződés esetén 5 év, rendszeres díjas szerződések esetén 10 év eltelt. Ha a kifizetéssel szerződésre rendkívüli (eseti) díj befizetése történik, ak- kor az a kamatjövedelem elszámolása szempontjából társaságunk- nál önálló, egyszeri díjas szerződésként kerül figyelembevételre. A kamatjövedelemből a biztosító által 15% személyi jövedelemadó és 6% egészségügyi hozzájárulás kerül levonásra. Nem terheli egész- ségügyi hozzájárulás az olyan kamatjövedelmet, amely olyan szer- ződésből származik, amely szerződés mögött álló befektetés lega- lább 80 százalékban EGT-állam által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt tartalmaz, azzal hogy e felté- telnek a tartam alatt mindvégig teljesülnie kell. A kamatjövedelmet a magánszemélynek – jellemzően – nem szűnik megkell a bevallásában szerepel- tetnie. VII.1.3. Más jövedelemként (a pótolt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint) adóköteles a kifizető díjfizetésével létrejött baleset-, beteg- ségbiztosítási szerződés jövedelempótló, valamint az eltelt napok száma alapján meghatározott szolgáltatásból a napi 15 ezer forintot meghaladó rész. A kifizetéskor a biztosító által levonásra kerül az adóköteles jövedelmet terhelő adóelőleg. E jövedelmet a magán- személy köteles az adóbevallásában szerepeltetni. VII.1.4. Egyéb jövedelem keletkezikjövedelemként adóköteles a határozatlan tartamú, ha kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás visszavásárlási, részvisszavásár- lási összegéből a magánszemély szerződőként olyan teljes életre szóló (élethosszig tartó), kockázati életbiz- tosítást vásárol vissza, amelynek díját – részben vagy egész- ben más személy (ide nem értve a más magánszemélyt) fizette, által megfizetett díj és a kifizető (munkáltató) által fizetett megfizetett adóköteles díj adómentesnek minősült. Ebben az esetben ugyanúgy kell a jövedelmet meghatározniegyüttes összegét meghaladó rész, mint a kamatjövedelemnélfeltéve, hogy e szerződéshez kapcsolódóan bár- mely kifizető (munkáltató) adómentes díjat fizetett. A kifizetéskor a törvény szerint megállapított adóalapból a biztosító ilyen esetben által levonásra kerül 15% személyi jövedelemadó-előleg. E jövedelmet a hatályos rendelkezések magán- személy köteles adóbevallásában szerepeltetni, továbbá a magán- személy köteles az e jövedelem utáni 27%-os egészségügyi hozzá- járulás fizetési és bevallási kötelezettségét is rendezni. Amennyiben bármely biztosítói teljesítésre nem magánszemély (pél- dául gazdálkodó) jogosult, akkor a biztosító a fentiektől eltérően adókötelezettséget nem állapít meg, a teljesítés tartalma alapján az érintett szolgáltatásra jogosult a rá vonatkozó jogszabályi előírások szerint köteles elszámolni a kifizetésből levonja a személyi jöve- delemadó-előleget és azt befizeti az adóhatóságnakbiztosítótól származó bevételét, illetve ahhoz kapcsolódó esetleges adókötelezettségeit. VII.1.5. A levont adóelőlegről 2014. január 1-jétől, vagy azt követő időponttól létrejött, a biztosító igazolást állít ki ha- tályos törvényi követelményeknek megfelelő nyugdíjbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan a magánszemély ré- széreszerződő a tárgyévi összevont adóalapja után fizetendő, más kedvezményekkel csök- kentett személyi jövedelemadója terhére rendelkezhet akként, hogy az általa megfizetett biztosítási díj 20 százaléka, maximum 130 ezer forint átutalásra kerüljön a nyugdíjbiztosítási szerződésére. A magánszemélynek e jövedelmet egyéb jövedelem jogcímen szerepeltetnie kell Részle- tes tájékoztató az adóbevallásábanérintettek számára a biztosítás megkötéskor kerül átadásra. VII.1.6. Ezen egyéb jövedelem után százalékos egészségügyi-hozzájárulás (Eho) fizetési kötelezettség is keletkezik, amelyet a biztosító köteles megfizetni az adóhatóságnak. A biztosító – biztosítási felté- telekben rendelkezve erről – ezt a költségét érvényesíti a bizto- sítás pénzalapjának terhére, és e költségre is tekintettel állapítja meg a magánszemély bruttó jövedelmét és a ténylegesen kifi- zethető összeget. A fenti Az előbbiekben ismertetett szabályok a jövőben megváltozhatnakváltozhatnak, ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében is kövesse figyelemmel az adózási szabályok jövőbeli változásaita jogszabályváltozásokat, így különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint vala- mint az adózás rendjéről szó- ló szóló törvény rendelkezéseitrendelkezéseinek esetleges változását. Az aktuális szabályokról társaságunk honlapján is folya- matosan tájékozódhat.

Adózási tudnivalók. VII.1.1. Adómentes az élet- és nyugdíjbiztosításból származó biztosítói kifizetésa magánszemély számára történő szolgáltatás, ha az haláleseti, baleseti, vagy betegségi szolgáltatás, illetve nyugdíjbiztosítási szerződés esetében a harmadik év fordulónapját követően nyújtott szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie. Kamatjövedelem biztosítási szerződéshez kapcsolódóan élet- vagy nyugdíjbiztosítás lejárati szolgáltatásából, visszavásárlá- sából vagy részleges visszavásárlásából származhat. Ka- matjövedelemről akkor beszélhetünk, ha a szerződésből származó kifizetés összege meghaladja az ugyanazon szer- ződéshez kapcsolódó magánszemély által befizetett díj(ak)betegségi, illetve a kifizető által fizetett adókötelesnek minősülő jogszabálynak megfelelő nyugdíjbiztosítási, vagy járadékbiztosítási szolgáltatásnak minősül. Ezen kifizetésekhez kapcsolóan a magánszemélynek adókötelezett- sége nincs. VII.1.2. Kamatjövedelem keletkezhet, ha biztosító teljesítése nem minősül adómentesnek, egyéb jövedelemnek, vagy más adóköteles jöve- delemnek (adózott) díj(ak) együttes így kamatjövedelem keletkezhet a lejárati szolgáltatás- ból, visszavásárlásból, részvisszavásárlásból). Kamatjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésnek az a része, amely meghaladja a befizetett biztosítási díj összegét. Részleges visszavásárlás esetén a visszavásárlás arányában , azzal, hogy befizetett díjként nem vehető figyelembe a befizetett díjkockázati biztosítás díjaként teljesített összeg. A kamatadó mértéke 16%. A kamatadót kamatjövedelem csökkenthető a biztosító a kifizetésből levonja, és megfizeti az adóhatóságnak. Ha kamatadó nem terheli a kifizetést, vagy a kamatadó levonása megtörtént, ak- kor a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szere- peltetnie ezt a jövedelmet. A kifizetést követően a biztosító igazolást állít ki a levont kamatadóról a magánszemély szerző- dő részére, szükség esetén felhívja figyelmét adóbevallási kötelezettségére. A biztosításból származó kamatjövedelem 50 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 5. fordulónapját követően történik, és a kifize- téssel a szerződés megszűnik, vagy a 4 évnél régebben, de 6 évnél nem régebben befizetett díjak és hozamok terhére tör- ténő kifizetés eseténszázaléká- val, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. A kamatjövedelem létrejöttét követően egyszeri díjas szerződés esetén 3 év, rendszeres díjas szerződés esetén 6 év eltelt, illetve 100 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 10. fordulónapját köve- tően történik, és kifizetéssel a szerződés megszűnik, vagy a 6 évnél régebben befizetett díjak és hozamok terhére történő kifizetés eseténszázalékával, ha a szerződés létrejöttét követően egyszeri díjas szerződés esetén 5 év, rendszeres díjas szerződések esetén 10 év eltelt. Ha a kifizetéssel szerződésre rendkívüli (eseti) díj befizetése történik, ak- kor az a kamatjövedelem elszámolása szempontjából társaságunk- nál önálló, egyszeri díjas szerződésként kerül figyelembevételre. A kamatjövedelemből a biztosító által 15% személyi jövedelemadó és 6% egészségügyi hozzájárulás kerül levonásra. Nem terheli egészségügyi hozzájárulás az olyan kamatjövedelmet, amely olyan szerződésből származik, amely szerződés mögött álló befektetés legalább 80 százalékban EGT-állam által kibocsátott, forintban jegy- zett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt tartalmaz, azzal hogy e feltételnek a tartam alatt mindvégig teljesülnie kell. A kamatjövedel- met a magánszemélynek – jellemzően – nem szűnik megkell a bevallásában szerepeltetnie. VII.1.3. Más jövedelemként (a pótolt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint) adóköteles a kifizető díjfizetésével létrejött baleset-, beteg- ségbiztosítási szerződés jövedelempótló, valamint az eltelt napok száma alapján meghatározott szolgáltatásból a napi 15 ezer forintot meghaladó rész. A kifizetéskor a biztosító által levonásra kerül az adóköteles jövedelmet terhelő adóelőleg. E jövedelmet a magán- személy köteles az adóbevallásában szerepeltetni. VII.1.4. Egyéb jövedelem keletkezikjövedelemként adóköteles a határozatlan tartamú, ha kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás visszavásárlási, részvisszavásár- lási összegéből a magánszemély szerződőként olyan teljes életre szóló (élethosszig tartó), kockázati életbiz- tosítást vásárol vissza, amelynek díját – részben vagy egész- ben más személy (ide nem értve a más magánszemélyt) fizette, által megfizetett díj és a kifizető (munkáltató) által fizetett megfizetett adóköteles díj adómentesnek minősült. Ebben az esetben ugyanúgy kell a jövedelmet meghatározniegyüttes összegét meghaladó rész, mint a kamatjövedelemnélfeltéve, hogy e szerződéshez kapcsolódóan bár- mely kifizető (munkáltató) adómentes díjat fizetett. A kifizetéskor a törvény szerint megállapított adóalapból a biztosító ilyen esetben által levonásra kerül 15% személyi jövedelemadó-előleg. E jövedelmet a hatályos rendelkezések magán- személy köteles adóbevallásában szerepeltetni, továbbá a magán- személy köteles az e jövedelem utáni 27%-os egészségügyi-hozzá- járulás fizetési és bevallási kötelezettségét is rendezni. Amennyiben bármely biztosítói teljesítésre nem magánszemély (pél- dául gazdálkodó) jogosult, akkor a biztosító a fentiektől eltérően adókötelezettséget nem állapít meg, a teljesítés tartalma alapján az érintett szolgáltatásra jogosult a rá vonatkozó jogszabályi előírások szerint köteles elszámolni a kifizetésből levonja a személyi jöve- delemadó-előleget és azt befizeti az adóhatóságnakbiztosítótól származó bevételét, illetve ahhoz kapcsolódó esetleges adókötelezettségeit. VII.1.5. A levont adóelőlegről 2014. január 1-jétől, vagy azt követő időponttól létrejött, a biztosító igazolást állít ki ha- tályos törvényi követelményeknek megfelelő nyugdíjbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan a magánszemély ré- széreszerződő a tárgyévi összevont adóalapja után fizetendő, más kedvezményekkel csök- kentett személyi jövedelemadója terhére rendelkezhet akként, hogy az általa megfizetett biztosítási díj 20 százaléka, maximum 130 ezer forint átutalásra kerüljön a nyugdíjbiztosítási szerződésére. A magánszemélynek e jövedelmet egyéb jövedelem jogcímen szerepeltetnie kell Részle- tes tájékoztató az adóbevallásábanérintettek számára a biztosítás megkötéskor kerül átadásra. VII.1.6. Ezen egyéb jövedelem után százalékos egészségügyi-hozzájárulás (Eho) fizetési kötelezettség is keletkezik, amelyet a biztosító köteles megfizetni az adóhatóságnak. A biztosító – biztosítási felté- telekben rendelkezve erről – ezt a költségét érvényesíti a bizto- sítás pénzalapjának terhére, és e költségre is tekintettel állapítja meg a magánszemély bruttó jövedelmét és a ténylegesen kifi- zethető összeget. A fenti Az előbbiekben ismertetett szabályok a jövőben megváltozhatnakváltozhatnak, ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében is kövesse figyelemmel az adózási szabályok jövőbeli változásaita jogszabályváltozásokat, így különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint vala- mint az adózás rendjéről szó- ló szóló törvény rendelkezéseitrendelkezéseinek esetleges változását. Az aktuális szabályokról társaságunk honlapján is folya- matosan tájékozódhat.

Adózási tudnivalók. Adómentes az élet- és nyugdíjbiztosításból származó biztosítói kifizetéski- fizetés, ha az haláleseti, baleseti, vagy betegségi szolgáltatás, illetve il- letve nyugdíjbiztosítási szerződés esetében a harmadik év fordulónapját fordu- lónapját követően nyújtott szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie. Kamatjövedelem biztosítási szerződéshez kapcsolódóan élet- vagy nyugdíjbiztosítás lejárati szolgáltatásából, visszavásárlá- sából visszavásárlásából vagy részleges visszavásárlásából származhat. Ka- matjövedelemről akkor Kamatjövedelemről ak- kor beszélhetünk, ha a szerződésből származó kifizetés összege meghaladja az ugyanazon szer- ződéshez szerződéshez kapcsolódó magánszemély által befizetett díj(ak), illetve a kifizető által fizetett adókötelesnek minősülő (adózott) díj(ak) együttes összegét. Részleges visszavásárlás vissza- vásárlás esetén a visszavásárlás arányában vehető figyelembe a befizetett díj. A kamatadó mértéke 16%. A kamatadót a biztosító a kifizetésből levonja, és megfizeti az adóhatóságnak. Ha kamatadó nem terheli a kifizetést, vagy a kamatadó levonása megtörtént, ak- kor a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szere- peltetnie szerepeltet- nie ezt a jövedelmet. A kifizetést követően a biztosító igazolást állít ki a levont kamatadóról a magánszemély szerző- dő szerződő részére, szükség esetén felhívja figyelmét adóbevallási kötelezettségére. A biztosításból származó kamatjövedelem 50 százalékkal csökkenthetőcsök- kenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 5. fordulónapját fordulónap- ját követően történik, és a kifize- téssel kifizetéssel a szerződés megszűnik, vagy a 4 évnél régebben, de 6 évnél nem régebben befizetett díjak dí- jak és hozamok terhére tör- ténő történő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. A kamatjövedelem 100 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 10. fordulónapját köve- tően for- dulónapját követően történik, és kifizetéssel a szerződés megszűnikmegszű- nik, vagy a 6 évnél régebben befizetett díjak és hozamok terhére történő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. Egyéb jövedelem keletkezik, ha a magánszemély szerződőként olyan teljes életre szóló (élethosszig tartó), kockázati életbiz- tosítást életbiztosítást vásárol vissza, amelynek díját – részben vagy egész- ben egészben más személy sze- mély (ide nem értve a más magánszemélyt) fizette, és a kifizető által fizetett díj adómentesnek minősült. Ebben az esetben ugyanúgy ugyan- úgy kell a jövedelmet meghatározni, mint a kamatjövedelemnél. A biztosító ilyen esetben a hatályos rendelkezések szerint a kifizetésből kifi- zetésből levonja a személyi jöve- delemadójövedelemadó-előleget és azt befizeti az adóhatóságnak. A levont adóelőlegről a biztosító igazolást állít ki a magánszemély ré- szérerészére. A magánszemélynek e jövedelmet egyéb jövedelem jogcímen szerepeltetnie kell az adóbevallásában. Ezen egyéb jövedelem után százalékos egészségügyi-hozzájárulás (Eho) fizetési kötelezettség is keletkezik, amelyet a biztosító köteles megfizetni meg- fizetni az adóhatóságnak. A biztosító – biztosítási felté- telekben feltételekben rendelkezve erről – ezt a költségét érvényesíti a bizto- sítás pénzalapjának terhérebiztosítás pénzalap- xxxxx xxxxxxx, és e költségre is tekintettel állapítja meg a magánszemély magán- személy bruttó jövedelmét és a ténylegesen kifi- zethető kifizethető összeget. A fenti szabályok a jövőben megváltozhatnak, ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében kövesse figyelemmel az adózási adó- zási szabályok jövőbeli változásait, így különösen a személyi jövedelemadóról jöve- delemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szó- ló szóló törvény rendelkezéseit.

Adózási tudnivalók. VIII.1.1. Adómentes az élet- és nyugdíjbiztosításból származó biztosítói kifizetésa magánszemély számára történő szolgáltatás, ha az haláleseti, baleseti, vagy betegségi szolgáltatásbetegségi, illetve nyugdíjbiztosítási szerződés esetében a harmadik év fordulónapját követően nyújtott szolgáltatásjogszabálynak meg- felelő nyugdíjbiztosítási, vagy járadékbiztosítási szolgáltatásnak minősül. Az adómentes jövedelmet Ezen kifizetésekhez kapcsolóan a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnieadókötelezettsége nincs. VIII.1.2. Kamatjövedelem biztosítási szerződéshez kapcsolódóan élet- vagy nyugdíjbiztosítás lejárati szolgáltatásából, visszavásárlá- sából vagy részleges visszavásárlásából származhat. Ka- matjövedelemről akkor beszélhetünkkeletkezhet, ha a szerződésből származó kifizetés összege biztosító teljesítése nem mi- nősül adómentesnek, egyéb jövedelemnek, vagy más adókö- teles jövedelemnek (így kamatjövedelem keletkezhet a lejárati szolgáltatásból, visszavásárlásból, részvisszavásárlásból). Ka- matjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésnek az a része, amely meghaladja az ugyanazon szer- ződéshez kapcsolódó magánszemély által a befizetett díj(ak)biztosítási díj összegét, illetve a kifizető által fizetett adókötelesnek minősülő (adózott) díj(ak) együttes összegét. Részleges visszavásárlás esetén a visszavásárlás arányában azzal, hogy befizetett díjként nem vehető figyelembe a befizetett díjkockázati biz- tosítás díjaként teljesített összeg. A kamatadó mértéke 16%. A kamatadót kamatjövedelem csökkent- hető a biztosító a kifizetésből levonja, és megfizeti az adóhatóságnak. Ha kamatadó nem terheli a kifizetést, vagy a kamatadó levonása megtörtént, ak- kor a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szere- peltetnie ezt a jövedelmet. A kifizetést követően a biztosító igazolást állít ki a levont kamatadóról a magánszemély szerző- dő részére, szükség esetén felhívja figyelmét adóbevallási kötelezettségére. A biztosításból származó kamatjövedelem 50 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 5. fordulónapját követően történik, és a kifize- téssel a szerződés megszűnik, vagy a 4 évnél régebben, de 6 évnél nem régebben befizetett díjak és hozamok terhére tör- ténő kifizetés eseténszázalékával, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. A kamatjövedelem létrejöt- tét követően egyszeri díjas szerződés esetén 3 év, rendszeres díjas szerződés esetén 6 év eltelt, illetve 100 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 10. fordulónapját köve- tően történik, és kifizetéssel a szerződés megszűnik, vagy a 6 évnél régebben befizetett díjak és hozamok terhére történő kifizetés eseténszázalékával, ha a szerződés létrejöttét követően egyszeri díjas szerződés ese- tén 5 év, rendszeres díjas szerződések esetén 10 év eltelt. Ha a kifizetéssel szerződésre rendkívüli (eseti) díj befizetése történik, akkor az a kamatjövedelem elszámolása szempontjából társaságunknál önálló, egyszeri díjas szerződésként kerül figyelembevételre. A kamatjövedelemből a biztosító által 15% személyi jövedelemadó kerül levonásra. E jövedelmet és a levont adót a magánszemély- nek nem szűnik megkell a bevallásban szerepeltetnie. VIII.1.3. Más jövedelemként (a pótolt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint) adóköteles a kifizető díjfizetésével létrejött baleset-, betegségbiztosítási szerződés jövedelempótló, valamint az el- telt napok száma alapján meghatározott szolgáltatásból a napi 15 ezer forintot meghaladó rész. A kifizetéskor a biztosító által levonásra kerül az adóköteles jövedelmet terhelő adóelőleg. E jövedelmet a magánszemély köteles az adóbevallásában szere- peltetni. VIII.1.4. Egyéb jövedelem keletkezikjövedelemként adóköteles a határozatlan tartamú, ha kizá- rólag halál esetére szóló életbiztosítás visszavásárlási, részvisz- szavásárlási összegéből a magánszemély szerződőként olyan teljes életre szóló (élethosszig tartó), kockázati életbiz- tosítást vásárol vissza, amelynek díját – részben vagy egész- ben más személy (ide nem értve a más magánszemélyt) fizette, által megfizetett díj és a kifizető (munkáltató) által fizetett megfizetett adóköteles díj adómentesnek minősült. Ebben az esetben ugyanúgy kell a jövedelmet meghatározniegyüttes összegét meghaladó rész, mint a kamatjövedelemnélfeltéve, hogy e szerződéshez kapcso- lódóan bármely kifizető (munkáltató) adómentes díjat fizetett. A kifizetéskor a törvény szerint megállapított adóalapból a biztosító ilyen esetben által levonásra kerül 15% személyi jövedelemadó-előleg. E jöve- delmet a hatályos rendelkezések magánszemély köteles adóbevallásában szerepeltetni, továbbá a magánszemély köteles az e jövedelem utáni 19,5%- os egészségügyi hozzájárulás fizetési és bevallási kötelezettsé- gét is rendezni. Amennyiben bármely biztosítói teljesítésre nem magánszemély (például gazdálkodó) jogosult, akkor a biztosító a fentiektől el- térően adókötelezettséget nem állapít meg, a teljesítés tartal- ma alapján az érintett szolgáltatásra jogosult a rá vonatkozó jogszabályi előírások szerint köteles elszámolni a kifizetésből levonja a személyi jöve- delemadó-előleget és azt befizeti az adóhatóságnakbiztosítótól származó bevételét, illetve ahhoz kapcsolódó esetleges adó- kötelezettségeit. VIII.1.5. A levont adóelőlegről 2014. január 1-jétől, vagy azt követő időponttól létrejött, a biztosító igazolást állít ki ha- tályos törvényi követelményeknek megfelelő nyugdíjbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan a magánszemély ré- széreszerződő a tár- gyévi összevont adóalapja után fizetendő, más kedvezmények- kel csökkentett személyi jövedelemadója terhére rendelkezhet akként, hogy az általa megfizetett biztosítási díj 20 százaléka, maximum 130 ezer forint átutalásra kerüljön a nyugdíjbiztosítási szerződésére. A magánszemélynek e jövedelmet egyéb jövedelem jogcímen szerepeltetnie kell Részletes tájékoztató az adóbevallásábanérintettek számára a biz- tosítás megkötéskor kerül átadásra. VIII.1.6. Ezen egyéb jövedelem után százalékos egészségügyi-hozzájárulás (Eho) fizetési kötelezettség is keletkezik, amelyet a biztosító köteles megfizetni az adóhatóságnak. A biztosító – biztosítási felté- telekben rendelkezve erről – ezt a költségét érvényesíti a bizto- sítás pénzalapjának terhére, és e költségre is tekintettel állapítja meg a magánszemély bruttó jövedelmét és a ténylegesen kifi- zethető összeget. A fenti Az előbbiekben ismertetett szabályok a jövőben megváltozhatnakváltozhatnak, ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében kövesse figyelemmel az adózási szabályok jövőbeli változásaitis kö- vesse a jogszabályváltozásokat, így különösen a személyi jövedelemadóról jövede- lemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szó- ló szóló törvény rendelkezéseitrendelkezé- seinek esetleges változását. Az aktuális szabályokról társasá- gunk honlapján is folyamatosan tájékozódhat.

Adózási tudnivalók. Adómentes az élet- és nyugdíjbiztosításból származó biztosítói kifizetés, ha az haláleseti, baleseti, vagy betegségi be- tegségi szolgáltatás, illetve nyugdíjbiztosítási szerződés esetében a harmadik év fordulónapját követően nyújtott nyúj- tott szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet a magánszemélynek magán- személynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnieszerepeltet- nie. Kamatjövedelem biztosítási szerződéshez kapcsolódóan kapcso- lódóan élet- vagy nyugdíjbiztosítás lejárati szolgáltatásábólszolgálta- tásából, visszavásárlá- sából visszavásárlásából vagy részleges visszavásárlásából visszavá- sárlásából származhat. Ka- matjövedelemről Kamatjövedelemről akkor beszélhetünk, ha a szerződésből származó kifizetés összege meghaladja az ugyanazon szer- ződéshez kapcsolódó szerződéshez kap- csolódó magánszemély által befizetett díj(ak), illetve a kifizető által fizetett adókötelesnek minősülő (adózott) díj(ak) együttes összegét. Részleges visszavásárlás esetén a visszavásárlás arányában vehető figyelembe a befizetett díj. A kamatadó mértéke 16%. A kamatadót a biztosító a kifizetésből levonja, és megfizeti az adóhatóságnakadóha- tóságnak. Ha kamatadó nem terheli a kifizetést, vagy a kamatadó levonása megtörtént, ak- kor akkor a magánszemélynek magánsze- mélynek az adóbevallásában nem kell szere- peltetnie szerepeltetnie ezt a jövedelmet. A kifizetést követően a biztosító igazolást állít ki a levont kamatadóról a magánszemély szerző- dő szerződő részére, szükség esetén felhívja figyelmét adóbevallási kötelezettségére. A biztosításból származó kamatjövedelem kamatjö- vedelem 50 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 5. fordulónapját követően történik, és a kifize- téssel kifizetéssel a szerződés megszűnik, vagy a 4 évnél régebben, de 6 évnél nem régebben befizetett díjak és hozamok terhére tör- ténő történő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. A kamatjövedelem kamatjö- vedelem 100 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 10. fordulónapját köve- tően követően történik, és kifizetéssel a szerződés megszűnik, vagy a 6 évnél régebben befizetett díjak és hozamok terhére történő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. Egyéb jövedelem keletkezik, ha a magánszemély szerződőként szer- ződőként olyan teljes életre szóló (élethosszig tartó), kockázati életbiz- tosítást életbiztosítást vásárol vissza, amelynek díját dí- ját – részben vagy egész- ben egészben más személy (ide nem értve a más magánszemélyt) fizette, és a kifizető által fizetett díj adómentesnek minősült. Ebben az esetben ugyanúgy kell a jövedelmet meghatározni, mint a kamatjövedelemnélka- matjövedelemnél. A biztosító ilyen esetben a hatályos rendelkezések szerint a kifizetésből levonja a személyi jöve- delemadójövedelemadó-előleget és azt befizeti az adóhatóságnakadóhatóság- nak. A levont adóelőlegről a biztosító igazolást állít ki a magánszemély ré- szérerészére. A magánszemélynek e jövedelmet jöve- delmet egyéb jövedelem jogcímen szerepeltetnie kell az adóbevallásában. Ezen egyéb jövedelem után százalékos százalé- kos egészségügyi-hozzájárulás (Eho) fizetési kötelezettség kötelezett- ség is keletkezik, amelyet a biztosító köteles megfizetni az adóhatóságnak. A biztosító – biztosítási felté- telekben feltételekben rendelkezve erről – ezt a költségét érvényesíti a bizto- sítás biztosí- tás pénzalapjának terhére, és e költségre is tekintettel állapítja meg a magánszemély bruttó jövedelmét és a ténylegesen kifi- zethető kifizethető összeget. A fenti szabályok a jövőben megváltozhatnak, ezért felhívjuk fel- hívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében kövesse kö- vesse figyelemmel az adózási szabályok jövőbeli változásaitválto- zásait, így különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szó- ló szóló törvény rendelkezéseitrendelkezé- seit.

Adózási tudnivalók. Adómentes az élet- és nyugdíjbiztosításból származó biztosítói biz- tosítói kifizetés, ha az haláleseti, baleseti, vagy betegségi szolgáltatás, illetve nyugdíjbiztosítási szerződés esetében a harmadik év fordulónapját követően nyújtott szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet a magánszemélynek az adóbevallásában adóbe- vallásában nem kell szerepeltetnie. Kamatjövedelem biztosítási szerződéshez kapcsolódóan élet- vagy nyugdíjbiztosítás lejárati szolgáltatásából, visszavásárlá- sából vissza- vásárlásából vagy részleges visszavásárlásából származhat. Ka- matjövedelemről Kamatjövedelemről akkor beszélhetünk, ha a szerződésből származó kifizetés összege meghaladja az ugyanazon szer- ződéshez kapcsolódó magánszemély által befizetett díj(ak), illetve a kifizető által fizetett adókötelesnek minősülő (adózottadó- zott) díj(ak) együttes összegét. Részleges visszavásárlás esetén a visszavásárlás arányában vehető figyelembe a befizetett be- fizetett díj. A kamatadó mértéke 16%. A kamatadót a biztosító bizto- sító a kifizetésből levonja, és megfizeti az adóhatóságnak. Ha kamatadó nem terheli a kifizetést, vagy a kamatadó levonása levo- nása megtörtént, ak- kor akkor a magánszemélynek az adóbevallásában adóbevallá- sában nem kell szere- peltetnie szerepeltetnie ezt a jövedelmet. A kifizetést követően a biztosító igazolást állít ki a levont kamatadóról a magánszemély szerző- dő szerződő részére, szükség esetén felhívja felhív- ja figyelmét adóbevallási kötelezettségére. A biztosításból származó kamatjövedelem 50 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 5. fordulónapját követően történik, és a kifize- téssel kifizetéssel a szerződés megszűnik, vagy a 4 évnél régebben, de 6 évnél nem régebben befizetett befize- tett díjak és hozamok terhére tör- ténő történő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. A kamatjövedelem 100 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 10. fordulónapját köve- tően követően történik, és kifizetéssel kifi- zetéssel a szerződés megszűnik, vagy a 6 évnél régebben befizetett díjak és hozamok terhére történő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. Egyéb jövedelem keletkezik, ha a magánszemély szerződőként szerző- dőként olyan teljes életre szóló (élethosszig tartó), kockázati életbiz- tosítást kockáza- ti életbiztosítást vásárol vissza, amelynek díját – részben vagy egész- ben egészben más személy (ide nem értve a más magánszemélytmagáns- zemélyt) fizette, és a kifizető által fizetett díj adómentesnek minősült. Ebben az esetben ugyanúgy kell a jövedelmet meghatározni, mint a kamatjövedelemnél. A biztosító ilyen esetben a hatályos rendelkezések szerint a kifizetésből levonja le- vonja a személyi jöve- delemadójövedelemadó-előleget és azt befizeti az adóhatóságnak. A levont adóelőlegről a biztosító igazolást állít ki a magánszemély ré- szérerészére. A magánszemélynek e jövedelmet jö- vedelmet egyéb jövedelem jogcímen szerepeltetnie kell az adóbevallásában. Ezen egyéb jövedelem után százalékos egészségügyi-hozzájárulás (Eho) fizetési kötelezettség is keletkezik, amelyet a biztosító köteles megfizetni az adóhatóságnakadóha- tóságnak. A biztosító – biztosítási felté- telekben feltételekben rendelkezve erről – ezt a költségét érvényesíti a bizto- sítás biztosítás pénzalapjának terhére, és e költségre is tekintettel állapítja meg a magánszemély magáns- zemély bruttó jövedelmét és a ténylegesen kifi- zethető összegetkifizethető öss- zeget. A fenti szabályok a jövőben megváltozhatnak, ezért felhívjuk felhí- vjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében kövesse figyelemmel az adózási szabályok jövőbeli változásait, így különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szó- ló szóló törvény rendelkezéseit.

Adózási tudnivalók. Adómentes az élet- és nyugdíjbiztosításból származó biztosítói kifizetéski- fizetés, ha az haláleseti, baleseti, vagy betegségi szolgáltatás, illetve il- letve nyugdíjbiztosítási szerződés esetében a harmadik év fordulónapját fordu- lónapját követően nyújtott szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie. Kamatjövedelem biztosítási szerződéshez kapcsolódóan élet- vagy nyugdíjbiztosítás lejárati szolgáltatásából, visszavásárlá- sából visszavásárlásából vagy részleges visszavásárlásából származhat. Ka- matjövedelemről Kamatjövedelemről akkor beszélhetünk, ha a szerződésből származó kifizetés összege meghaladja meg- haladja az ugyanazon szer- ződéshez szerződéshez kapcsolódó magánszemély által befizetett díj(ak), illetve a kifizető által fizetett adókötelesnek minősülő (adózott) díj(ak) együttes összegét. Részleges visszavásárlás vissza- vásárlás esetén a visszavásárlás arányában vehető figyelembe a befizetett díj. A kamatadó mértéke 16%. A kamatadót a biztosító a kifizetésből levonja, és megfizeti az adóhatóságnak. Ha kamatadó nem terheli a kifizetést, vagy a kamatadó levonása megtörtént, ak- kor a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szere- peltetnie szerepeltet- nie ezt a jövedelmet. A kifizetést követően a biztosító igazolást állít ki a levont kamatadóról a magánszemély szerző- dő szerződő részére, szükség esetén felhívja figyelmét adóbevallási kötelezettségére. A biztosításból származó kamatjövedelem 50 százalékkal csökkenthetőcsök- kenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 5. fordulónapját fordulónap- ját követően történik, és a kifize- téssel kifizetéssel a szerződés megszűnik, vagy a 4 évnél régebben, de 6 évnél nem régebben befizetett díjak dí- jak és hozamok terhére tör- ténő történő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. A kamatjövedelem 100 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 10. fordulónapját köve- tően for- dulónapját követően történik, és kifizetéssel a szerződés megszűnikmegszű- nik, vagy a 6 évnél régebben befizetett díjak és hozamok terhére történő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. Egyéb jövedelem keletkezik, ha a magánszemély szerződőként olyan teljes életre szóló (élethosszig tartó), kockázati életbiz- tosítást életbiztosítást vásárol vissza, amelynek díját – részben vagy egész- ben egészben más személy sze- mély (ide nem értve a más magánszemélyt) fizette, és a kifizető által fizetett díj adómentesnek minősült. Ebben az esetben ugyanúgy ugyan- úgy kell a jövedelmet meghatározni, mint a kamatjövedelemnél. A biztosító ilyen esetben a hatályos rendelkezések szerint a kifizetésből kifi- zetésből levonja a személyi jöve- delemadójövedelemadó-előleget és azt befizeti az adóhatóságnak. A levont adóelőlegről a biztosító igazolást állít ki a magánszemély ré- szérerészére. A magánszemélynek e jövedelmet egyéb jövedelem jogcímen szerepeltetnie kell az adóbevallásában. Ezen egyéb jövedelem után százalékos egészségügyi-hozzájárulás (Eho) fizetési kötelezettség is keletkezik, amelyet a biztosító köteles megfizetni az adóhatóságnak. A biztosító – biztosítási felté- telekben feltételekben rendelkezve erről – ezt a költségét érvényesíti a bizto- sítás pénzalapjának terhérebiztosítás pénzalap- xxxxx xxxxxxx, és e költségre is tekintettel állapítja meg a magánszemély magán- személy bruttó jövedelmét és a ténylegesen kifi- zethető kifizethető összeget. A fenti szabályok a jövőben megváltozhatnak, ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében kövesse figyelemmel az adózási adó- zási szabályok jövőbeli változásait, így különösen a személyi jövedelemadóról jöve- delemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szó- ló szóló törvény rendelkezéseitrendelkezé- seit.

Adózási tudnivalók. VII.1.1. Adómentes az élet- és nyugdíjbiztosításból származó biztosítói kifizetésa magánszemély számára történő szolgáltatás, ha az haláleseti, baleseti, vagy betegségi szolgáltatásbetegségi, illetve nyugdíjbiztosítási szerződés esetében a harmadik év fordulónapját követően nyújtott szolgáltatásjogszabálynak meg- felelő nyugdíjbiztosítási, vagy járadékbiztosítási szolgáltatásnak minősül. Az adómentes jövedelmet Ezen kifizetésekhez kapcsolóan a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnieadókötelezettsége nincs. VII.1.2. Kamatjövedelem biztosítási szerződéshez kapcsolódóan élet- vagy nyugdíjbiztosítás lejárati szolgáltatásából, visszavásárlá- sából vagy részleges visszavásárlásából származhat. Ka- matjövedelemről akkor beszélhetünkkeletkezhet, ha a szerződésből származó kifizetés összege biztosító teljesítése nem mi- nősül adómentesnek, egyéb jövedelemnek, vagy más adókö- teles jövedelemnek (így kamatjövedelem keletkezhet a lejárati szolgáltatásból, visszavásárlásból, részvisszavásárlásból). Ka- matjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésnek az a része, amely meghaladja az ugyanazon szer- ződéshez kapcsolódó magánszemély által a befizetett díj(ak)biztosítási díj összegét, illetve a kifizető által fizetett adókötelesnek minősülő (adózott) díj(ak) együttes összegét. Részleges visszavásárlás esetén a visszavásárlás arányában azzal, hogy befizetett díjként nem vehető figyelembe a befizetett díjkockázati biz- tosítás díjaként teljesített összeg. A kamatadó mértéke 16%. A kamatadót kamatjövedelem csökkent- hető a biztosító a kifizetésből levonja, és megfizeti az adóhatóságnak. Ha kamatadó nem terheli a kifizetést, vagy a kamatadó levonása megtörtént, ak- kor a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szere- peltetnie ezt a jövedelmet. A kifizetést követően a biztosító igazolást állít ki a levont kamatadóról a magánszemély szerző- dő részére, szükség esetén felhívja figyelmét adóbevallási kötelezettségére. A biztosításból származó kamatjövedelem 50 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 5. fordulónapját követően történik, és a kifize- téssel a szerződés megszűnik, vagy a 4 évnél régebben, de 6 évnél nem régebben befizetett díjak és hozamok terhére tör- ténő kifizetés eseténszázalékával, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. A kamatjövedelem létrejöt- tét követően egyszeri díjas szerződés esetén 3 év, rendszeres díjas szerződés esetén 6 év eltelt, illetve 100 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 10. fordulónapját köve- tően történik, és kifizetéssel a szerződés megszűnik, vagy a 6 évnél régebben befizetett díjak és hozamok terhére történő kifizetés eseténszázalékával, ha a szerződés létrejöttét követően egyszeri díjas szerződés ese- tén 5 év, rendszeres díjas szerződések esetén 10 év eltelt. Ha a kifizetéssel szerződésre rendkívüli (eseti) díj befizetése történik, akkor az a kamatjövedelem elszámolása szempontjából társaságunknál önálló, egyszeri díjas szerződésként kerül figyelembevételre. A kamatjövedelemből a biztosító által 15% személyi jövedelemadó kerül levonásra. E jövedelmet és a levont adót a magánszemély- nek nem szűnik megkell a bevallásban szerepeltetnie. VII.1.3. Más jövedelemként (a pótolt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint) adóköteles a kifizető díjfizetésével létrejött baleset-, betegségbiztosítási szerződés jövedelempótló, valamint az el- telt napok száma alapján meghatározott szolgáltatásból a napi 15 ezer forintot meghaladó rész. A kifizetéskor a biztosító által levonásra kerül az adóköteles jövedelmet terhelő adóelőleg. E jövedelmet a magánszemély köteles az adóbevallásában szere- peltetni. VII.1.4. Egyéb jövedelem keletkezikjövedelemként adóköteles a határozatlan tartamú, ha kizá- rólag halál esetére szóló életbiztosítás visszavásárlási, részvisz- szavásárlási összegéből a magánszemély szerződőként olyan teljes életre szóló (élethosszig tartó), kockázati életbiz- tosítást vásárol vissza, amelynek díját – részben vagy egész- ben más személy (ide nem értve a más magánszemélyt) fizette, által megfizetett díj és a kifizető (munkáltató) által fizetett megfizetett adóköteles díj adómentesnek minősült. Ebben az esetben ugyanúgy kell a jövedelmet meghatározniegyüttes összegét meghaladó rész, mint a kamatjövedelemnélfeltéve, hogy e szerződéshez kapcso- lódóan bármely kifizető (munkáltató) adómentes díjat fizetett. A kifizetéskor a törvény szerint megállapított adóalapból a biztosító ilyen esetben által levonásra kerül 15% személyi jövedelemadó-előleg. E jöve- delmet a hatályos rendelkezések magánszemély köteles adóbevallásában szerepeltetni, továbbá a magánszemély köteles az e jövedelem utáni 22%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési és bevallási kötelezettségét is rendezni. Amennyiben bármely biztosítói teljesítésre nem magánszemély (például gazdálkodó) jogosult, akkor a biztosító a fentiektől el- térően adókötelezettséget nem állapít meg, a teljesítés tartalma alapján az érintett szolgáltatásra jogosult a rá vonatkozó jogsza- bályi előírások szerint köteles elszámolni a kifizetésből levonja a személyi jöve- delemadó-előleget és azt befizeti az adóhatóságnakbiztosítótól származó bevételét, illetve ahhoz kapcsolódó esetleges adókötelezettsé- geit. VII.1.5. A levont adóelőlegről 2014. január 1-jétől, vagy azt követő időponttól létrejött, a biztosító igazolást állít ki ha- tályos törvényi követelményeknek megfelelő nyugdíjbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan a magánszemély ré- széreszerződő a tár- gyévi összevont adóalapja után fizetendő, más kedvezmények- kel csökkentett személyi jövedelemadója terhére rendelkezhet akként, hogy az általa megfizetett biztosítási díj 20 százaléka, maximum 130 ezer forint átutalásra kerüljön a nyugdíjbiztosítási szerződésére. A magánszemélynek e jövedelmet egyéb jövedelem jogcímen szerepeltetnie kell Részletes tájékoztató az adóbevallásábanérintettek számára a biz- tosítás megkötéskor kerül átadásra. VII.1.6. Ezen egyéb jövedelem után százalékos egészségügyi-hozzájárulás (Eho) fizetési kötelezettség is keletkezik, amelyet a biztosító köteles megfizetni az adóhatóságnak. A biztosító – biztosítási felté- telekben rendelkezve erről – ezt a költségét érvényesíti a bizto- sítás pénzalapjának terhére, és e költségre is tekintettel állapítja meg a magánszemély bruttó jövedelmét és a ténylegesen kifi- zethető összeget. A fenti Az előbbiekben ismertetett szabályok a jövőben megváltozhatnakváltozhatnak, ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében kövesse figyelemmel az adózási szabályok jövőbeli változásaitis kö- vesse a jogszabályváltozásokat, így különösen a személyi jövedelemadóról jövede- lemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szó- ló szóló törvény rendelkezéseitrendelkezé- seinek esetleges változását. Az aktuális szabályokról társasá- gunk honlapján is folyamatosan tájékozódhat.

Adózási tudnivalók. Adómentes az élet- és nyugdíjbiztosításból Az SMSZ pénzszámlára a természetes személy által befizetett összeget a befizetés időpontjában megszerzett, belföldről származó biztosítói kifizetésjövedelemnek kell tekinteni, kivéve, ha az haláleseti, baleseti, vagy betegségi szolgáltatás, illetve nyugdíjbiztosítási nemzetközi szerződés esetében a harmadik év fordulónapját követően nyújtott szolgáltatásettől eltérően nem rendelkezik. Az adómentes jövedelmet SMSZ nyitásakor befizetett összeget, az értékpapír-alszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozamát és az értékpapírokkal végzett ügyletek nyereségét személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli, amelynek mértéke megegyezik az adókötelezettség keletkezésének évének első napján hatályos természetes személyek kamatjövedelmére vonatkozó adómértékkel. Adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a magánszemélynek számlatulajdonos részére az adóbevallásában SMSZ számláról a számlavezető kifizetést teljesít. Ha az adófizetési kötelezettség keletkezése és az SMSZ-re történő befizetés között eltelt idő • kevesebb, mint 3 év, az adó alapja a kifizetett összeg 200 %-a, • legalább 3 év, de kevesebb, mint 4 év, az adó alapja a kifizetett összeg 100%-a, • legalább 4 év, de kevesebb, mint 5 év, az adó alapja a kifizetett összeg 50%-a, • legalább 5 év, akkor a kifizetés után adófizetési kötelezettség nem kell szerepeltetniekeletkezik, azzal, hogy kifizetett összegnek minősül a számlán található értékpapírok kivonásakor a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke is. Kamatjövedelem biztosítási szerződéshez kapcsolódóan élet- vagy nyugdíjbiztosítás lejárati szolgáltatásából, visszavásárlá- sából vagy részleges visszavásárlásából származhat. Ka- matjövedelemről akkor beszélhetünk, ha Az SMSZ számlát a szerződésből származó kifizetés összege meghaladja az ugyanazon szer- ződéshez kapcsolódó magánszemély által befizetett díj(ak), illetve a kifizető által fizetett adókötelesnek minősülő (adózott) díj(ak) együttes összegét. Részleges visszavásárlás esetén a visszavásárlás arányában vehető figyelembe a befizetett díjszemélyi jövedelemadó fizetési kötelezettségen kívül más közteher nem terheli. A kamatadó mértéke 16%. A kamatadót jövedelem után az adót a biztosító a kifizetésből levonjaszámlavezető hitelintézet állapítja meg, vonja le, fizeti meg és megfizeti az adóhatóságnak. Ha kamatadó adókötelezettséget magánszemélyhez nem terheli a kifizetéstköthető kötelezettségként, vagy a kamatadó levonása megtörtént, ak- kor a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szere- peltetnie ezt a jövedelmet. A kifizetést követően a biztosító igazolást állít ki a levont kamatadóról a magánszemély szerző- dő részére, szükség esetén felhívja figyelmét adóbevallási kötelezettségére. A biztosításból származó kamatjövedelem 50 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 5. fordulónapját követően történik, és a kifize- téssel a szerződés megszűnik, vagy a 4 évnél régebben, de 6 évnél nem régebben befizetett díjak és hozamok terhére tör- ténő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. A kamatjövedelem 100 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 10. fordulónapját köve- tően történik, és kifizetéssel a szerződés megszűnik, vagy a 6 évnél régebben befizetett díjak és hozamok terhére történő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. Egyéb jövedelem keletkezik, ha a magánszemély szerződőként olyan teljes életre szóló (élethosszig tartó), kockázati életbiz- tosítást vásárol vissza, amelynek díját – részben vagy egész- ben más személy (ide nem értve a más magánszemélyt) fizette, és a kifizető által fizetett díj adómentesnek minősült. Ebben az esetben ugyanúgy kell a jövedelmet meghatározni, mint a kamatjövedelemnél. A biztosító ilyen esetben a hatályos rendelkezések szerint a kifizetésből levonja a személyi jöve- delemadó-előleget és azt befizeti bruttó módon vallja be az adóhatóságnak. A levont adóelőlegről számlavezető az SMSZ megnyitásáról, az arra történő befizetésről – a biztosító számlatulajdonos azonosítása nélkül – adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. Az SMSZ-re teljesített befizetésről, illetve az arról történő teljesített kifizetésről a számlavezető igazolást állít ki és ad át a magánszemély ré- szére. A magánszemélynek e jövedelmet egyéb jövedelem jogcímen szerepeltetnie kell az adóbevallásában. Ezen egyéb jövedelem után százalékos egészségügyi-hozzájárulás (Eho) fizetési kötelezettség is keletkezikszámlatulajdonos részére a befizetést, amelyet illetve a biztosító köteles megfizetni az adóhatóságnak. A biztosító – biztosítási felté- telekben rendelkezve erről – ezt a költségét érvényesíti a bizto- sítás pénzalapjának terhére, és e költségre is tekintettel állapítja meg a magánszemély bruttó jövedelmét és a ténylegesen kifi- zethető összeget. A fenti szabályok a jövőben megváltozhatnak, ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében kövesse figyelemmel az adózási szabályok jövőbeli változásait, így különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szó- ló törvény rendelkezéseitkifizetést követő 8 napon belül.