Common use of Adózási tudnivalók Clause in Contracts

Adózási tudnivalók. Az SMSz pénzszámlára a természetes személy által befizetett összeget a befizetés időpontjában megszerzett, belföldről származó jövedelemnek kell tekinteni, kivéve, ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik. Az SMSZ nyitásakor befizetett összeget, az értékpapír-alszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozamát és az értékpapírokkal végzett ügyletek nyereségét személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli, amelynek mértéke megegyezik az adókötelezettség keletkezésének évének első napján hatályos természetes személyek kamatjövedelmére vonatkozó adómértékkel. Adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a számlatulajdonos részére az SMSZ számláról a számlavezető kifizetést teljesít. Ha az adófizetési kötelezettség keletkezése és az SMSZ-re történő befizetés között eltelt idő • kevesebb, mint 3 év, az adó alapja a kifizetett összeg 200 %-a, • legalább 3 év, de kevesebb, mint 4 év, az adó alapja a kifizetett összeg 100%-a, • legalább 4 év, de kevesebb, mint 5 év, az adó alapja a kifizetett összeg 50%-a, • legalább 5 év, akkor a kifizetés után adófizetési kötelezettség nem keletkezik, azzal, hogy kifizetett összegnek minősül a számlán található értékpapírok kivonásakor a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke is. Az SMSZ számlát a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségen kívül más közteher nem terheli. A jövedelem után az adót a számlavezető hitelintézet állapítja meg, vonja le, fizeti meg és az adókötelezettséget magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként, bruttó módon vallja be az adóhatóságnak. A számlavezető az SMSZ megnyitásáról, az arra történő befizetésről – a számlatulajdonos azonosítása nélkül – adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. Az SMSZ-re teljesített befizetésről, illetve az arról történő teljesített kifizetésről a számlavezető igazolást állít ki és ad át a számlatulajdonos részére a befizetést, illetve a kifizetést követő 8 napon belül.

Adózási tudnivalók. Adómentes az élet- és nyugdíjbiztosításból származó biztosítói kifizetés, ha az haláleseti, baleseti, vagy betegségi szolgáltatás, illetve nyugdíjbiztosítási szerződés esetében a harmadik év fordulónapját követően nyújtott szolgáltatás. Az SMSz pénzszámlára adómentes jövedelmet a természetes személy magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie. Kamatjövedelem biztosítási szerződéshez kapcsolódóan élet- vagy nyugdíjbiztosítás lejárati szolgáltatásából, visszavásárlá- sából vagy részleges visszavásárlásából származhat. Ka- matjövedelemről akkor beszélhetünk, ha a szerződésből származó kifizetés összege meghaladja az ugyanazon szer- ződéshez kapcsolódó magánszemély által befizetett összeget díj(ak), illetve a befizetés időpontjában megszerzettkifizető által fizetett adókötelesnek minősülő (adózott) díj(ak) együttes összegét. Részleges visszavásárlás esetén a visszavásárlás arányában vehető figyelembe a befizetett díj. A kamatadó mértéke 16%. A kamatadót a biztosító a kifizetésből levonja, belföldről és megfizeti az adóhatóságnak. Ha kamatadó nem terheli a kifizetést, vagy a kamatadó levonása megtörtént, ak- kor a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szere- peltetnie ezt a jövedelmet. A kifizetést követően a biztosító igazolást állít ki a levont kamatadóról a magánszemély szerző- dő részére, szükség esetén felhívja figyelmét adóbevallási kötelezettségére. A biztosításból származó jövedelemnek kell tekinteni, kivévekamatjövedelem 50 százalékkal csökkenthető, ha nemzetközi a kifizetés a szerződés ettől eltérően megkötésének 5. fordulónapját követően történik, és a kifize- téssel a szerződés megszűnik, vagy a 4 évnél régebben, de 6 évnél nem rendelkezikrégebben befizetett díjak és hozamok terhére tör- ténő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. Az SMSZ nyitásakor A kamatjövedelem 100 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 10. fordulónapját köve- tően történik, és kifizetéssel a szerződés megszűnik, vagy a 6 évnél régebben befizetett összegetdíjak és hozamok terhére történő kifizetés esetén, az értékpapír-alszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozamát és az értékpapírokkal végzett ügyletek nyereségét személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheliha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. Egyéb jövedelem keletkezik, ha a magánszemély szerződőként olyan teljes életre szóló (élethosszig tartó), kockázati életbiz- tosítást vásárol vissza, amelynek mértéke megegyezik díját – részben vagy egész- ben más személy (ide nem értve a más magánszemélyt) fizette, és a kifizető által fizetett díj adómentesnek minősült. Ebben az adókötelezettség keletkezésének évének első napján hatályos természetes személyek kamatjövedelmére vonatkozó adómértékkel. Adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor esetben ugyanúgy kell a számlatulajdonos részére az SMSZ számláról a számlavezető kifizetést teljesít. Ha az adófizetési kötelezettség keletkezése és az SMSZ-re történő befizetés között eltelt idő • kevesebbjövedelmet meghatározni, mint 3 év, az adó alapja a kifizetett összeg 200 %-a, • legalább 3 év, de kevesebb, mint 4 év, az adó alapja kamatjövedelemnél. A biztosító ilyen esetben a kifizetett összeg 100%-a, • legalább 4 év, de kevesebb, mint 5 év, az adó alapja hatályos rendelkezések szerint a kifizetett összeg 50%-a, • legalább 5 év, akkor a kifizetés után adófizetési kötelezettség nem keletkezik, azzal, hogy kifizetett összegnek minősül a számlán található értékpapírok kivonásakor a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke is. Az SMSZ számlát kifizetésből levonja a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségen kívül más közteher nem terheli. A jövedelem után az adót a számlavezető hitelintézet állapítja meg, vonja le, fizeti meg jöve- delemadó-előleget és az adókötelezettséget magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként, bruttó módon vallja be azt befizeti az adóhatóságnak. A számlavezető az SMSZ megnyitásáról, az arra történő befizetésről – levont adóelőlegről a számlatulajdonos azonosítása nélkül – adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. Az SMSZ-re teljesített befizetésről, illetve az arról történő teljesített kifizetésről a számlavezető biztosító igazolást állít ki a magánszemély ré- szére. A magánszemélynek e jövedelmet egyéb jövedelem jogcímen szerepeltetnie kell az adóbevallásában. Ezen egyéb jövedelem után százalékos egészségügyi-hozzájárulás (Eho) fizetési kötelezettség is keletkezik, amelyet a biztosító köteles megfizetni az adóhatóságnak. A biztosító – biztosítási felté- telekben rendelkezve erről – ezt a költségét érvényesíti a bizto- sítás pénzalapjának terhére, és ad át e költségre is tekintettel állapítja meg a számlatulajdonos részére magánszemély bruttó jövedelmét és a befizetéstténylegesen kifi- zethető összeget. A fenti szabályok a jövőben megváltozhatnak, illetve ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében kövesse figyelemmel az adózási szabályok jövőbeli változásait, így különösen a kifizetést követő 8 napon belülszemélyi jövedelemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szó- ló törvény rendelkezéseit.

Adózási tudnivalók. Az SMSz pénzszámlára VII.1.1. Adómentes a természetes személy által befizetett összeget a befizetés időpontjában megszerzett, belföldről származó jövedelemnek kell tekinteni, kivévemagánszemély számára történő szolgáltatás, ha nemzetközi szerződés ettől eltérően az haláleseti, baleseti, betegségi, illetve a jogszabálynak megfelelő nyugdíjbiztosítási, vagy járadékbiztosítási szolgáltatásnak minősül. Ezen kifizetésekhez kapcsolóan a magánszemélynek adókötelezett- sége nincs. VII.1.2. Kamatjövedelem keletkezhet, ha biztosító teljesítése nem rendelkezikminősül adómentesnek, egyéb jövedelemnek, vagy más adóköteles jöve- delemnek (így kamatjövedelem keletkezhet a lejárati szolgáltatás- ból, visszavásárlásból, részvisszavásárlásból). Az SMSZ nyitásakor Kamatjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésnek az a része, amely meghaladja a befizetett összeget, az értékpapír-alszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozamát és az értékpapírokkal végzett ügyletek nyereségét személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli, amelynek mértéke megegyezik az adókötelezettség keletkezésének évének első napján hatályos természetes személyek kamatjövedelmére vonatkozó adómértékkel. Adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a számlatulajdonos részére az SMSZ számláról a számlavezető kifizetést teljesít. Ha az adófizetési kötelezettség keletkezése és az SMSZ-re történő befizetés között eltelt idő • kevesebb, mint 3 év, az adó alapja a kifizetett összeg 200 %-a, • legalább 3 év, de kevesebb, mint 4 év, az adó alapja a kifizetett összeg 100%-a, • legalább 4 év, de kevesebb, mint 5 év, az adó alapja a kifizetett összeg 50%-a, • legalább 5 év, akkor a kifizetés után adófizetési kötelezettség nem keletkezikbiztosítási díj összegét, azzal, hogy kifizetett összegnek minősül befizetett díjként nem vehető figyelembe a számlán található értékpapírok kivonásakor kockázati biztosítás díjaként teljesített összeg. A kamatjövedelem csökkenthető a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke iskamatjövedelem 50 százaléká- val, ha a szerződés létrejöttét követően egyszeri díjas szerződés esetén 3 év, rendszeres díjas szerződés esetén 6 év eltelt, illetve 100 százalékával, ha a szerződés létrejöttét követően egyszeri díjas szerződés esetén 5 év, rendszeres díjas szerződések esetén 10 év eltelt. Ha a szerződésre rendkívüli (eseti) díj befizetése történik, ak- kor az a kamatjövedelem elszámolása szempontjából társaságunk- nál önálló, egyszeri díjas szerződésként kerül figyelembevételre. A kamatjövedelemből a biztosító által 15% személyi jövedelemadó és 6% egészségügyi hozzájárulás kerül levonásra. Nem terheli egész- ségügyi hozzájárulás az olyan kamatjövedelmet, amely olyan szer- ződésből származik, amely szerződés mögött álló befektetés lega- lább 80 százalékban EGT-állam által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt tartalmaz, azzal hogy e felté- telnek a tartam alatt mindvégig teljesülnie kell. A kamatjövedelmet a magánszemélynek – jellemzően – nem kell a bevallásában szerepel- tetnie. VII.1.3. Más jövedelemként (a pótolt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint) adóköteles a kifizető díjfizetésével létrejött baleset-, beteg- ségbiztosítási szerződés jövedelempótló, valamint az eltelt napok száma alapján meghatározott szolgáltatásból a napi 15 ezer forintot meghaladó rész. A kifizetéskor a biztosító által levonásra kerül az adóköteles jövedelmet terhelő adóelőleg. E jövedelmet a magán- személy köteles az adóbevallásában szerepeltetni. VII.1.4. Egyéb jövedelemként adóköteles a határozatlan tartamú, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás visszavásárlási, részvisszavásár- lási összegéből a magánszemély által megfizetett díj és a kifizető (munkáltató) által megfizetett adóköteles díj együttes összegét meghaladó rész, feltéve, hogy e szerződéshez kapcsolódóan bár- mely kifizető (munkáltató) adómentes díjat fizetett. A kifizetéskor a törvény szerint megállapított adóalapból a biztosító által levonásra kerül 15% személyi jövedelemadó-előleg. E jövedelmet a magán- személy köteles adóbevallásában szerepeltetni, továbbá a magán- személy köteles az e jövedelem utáni 27%-os egészségügyi hozzá- járulás fizetési és bevallási kötelezettségét is rendezni. Amennyiben bármely biztosítói teljesítésre nem magánszemély (pél- dául gazdálkodó) jogosult, akkor a biztosító a fentiektől eltérően adókötelezettséget nem állapít meg, a teljesítés tartalma alapján az érintett szolgáltatásra jogosult a rá vonatkozó jogszabályi előírások szerint köteles elszámolni a biztosítótól származó bevételét, illetve ahhoz kapcsolódó esetleges adókötelezettségeit. VII.1.5. A 2014. január 1-jétől, vagy azt követő időponttól létrejött, a ha- tályos törvényi követelményeknek megfelelő nyugdíjbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan a magánszemély szerződő a tárgyévi összevont adóalapja után fizetendő, más kedvezményekkel csök- kentett személyi jövedelemadója terhére rendelkezhet akként, hogy az általa megfizetett biztosítási díj 20 százaléka, maximum 130 ezer forint átutalásra kerüljön a nyugdíjbiztosítási szerződésére. Részle- tes tájékoztató az érintettek számára a biztosítás megkötéskor kerül átadásra. VII.1.6. Az SMSZ számlát előbbiekben ismertetett szabályok a jövőben változhatnak, ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében is kövesse a jogszabályváltozásokat, különösen a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségen kívül más közteher nem terheli. A jövedelem után az adót a számlavezető hitelintézet állapítja meg, vonja le, fizeti meg és az adókötelezettséget magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként, bruttó módon vallja be az adóhatóságnak. A számlavezető az SMSZ megnyitásáróljövedelemadóról szóló törvény, az arra történő befizetésről – a számlatulajdonos azonosítása nélkül – adatot szolgáltat egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, vala- mint az állami adóhatóság részéreadózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek esetleges változását. Az SMSZ-re teljesített befizetésről, illetve az arról történő teljesített kifizetésről a számlavezető igazolást állít ki és ad át a számlatulajdonos részére a befizetést, illetve a kifizetést követő 8 napon belülaktuális szabályokról társaságunk honlapján is folya- matosan tájékozódhat.

Adózási tudnivalók. Adómentes az élet- és nyugdíjbiztosításból származó biztosítói ki- fizetés, ha az haláleseti, baleseti, vagy betegségi szolgáltatás, il- letve nyugdíjbiztosítási szerződés esetében a harmadik év fordu- lónapját követően nyújtott szolgáltatás. Az SMSz pénzszámlára adómentes jövedelmet a természetes személy magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie. Kamatjövedelem biztosítási szerződéshez kapcsolódóan élet- vagy nyugdíjbiztosítás lejárati szolgáltatásából, visszavásárlásából vagy részleges visszavásárlásából származhat. Kamatjövedelemről ak- kor beszélhetünk, ha a szerződésből származó kifizetés összege meghaladja az ugyanazon szerződéshez kapcsolódó magánszemély által befizetett összeget díj(ak), illetve a befizetés időpontjában megszerzettkifizető által fizetett adókötelesnek minősülő (adózott) díj(ak) együttes összegét. Részleges vissza- vásárlás esetén a visszavásárlás arányában vehető figyelembe a befizetett díj. A kamatadó mértéke 16%. A kamatadót a biztosító a kifizetésből levonja, belföldről és megfizeti az adóhatóságnak. Ha kamatadó nem terheli a kifizetést, vagy a kamatadó levonása megtörtént, ak- kor a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltet- nie ezt a jövedelmet. A kifizetést követően a biztosító igazolást állít ki a levont kamatadóról a magánszemély szerződő részére, szükség esetén felhívja figyelmét adóbevallási kötelezettségére. A biztosításból származó jövedelemnek kell tekinteni, kivévekamatjövedelem 50 százalékkal csök- kenthető, ha nemzetközi a kifizetés a szerződés ettől eltérően megkötésének 5. fordulónap- ját követően történik, és a kifizetéssel a szerződés megszűnik, vagy a 4 évnél régebben, de 6 évnél nem rendelkezikrégebben befizetett dí- jak és hozamok terhére történő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. Az SMSZ nyitásakor A kamatjövedelem 100 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 10. for- dulónapját követően történik, és kifizetéssel a szerződés megszű- nik, vagy a 6 évnél régebben befizetett összegetdíjak és hozamok terhére történő kifizetés esetén, az értékpapír-alszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozamát és az értékpapírokkal végzett ügyletek nyereségét személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheliha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. Egyéb jövedelem keletkezik, ha a magánszemély szerződőként olyan teljes életre szóló (élethosszig tartó), kockázati életbiztosítást vásárol vissza, amelynek mértéke megegyezik díját – részben vagy egészben más sze- mély (ide nem értve a más magánszemélyt) fizette, és a kifizető által fizetett díj adómentesnek minősült. Ebben az adókötelezettség keletkezésének évének első napján hatályos természetes személyek kamatjövedelmére vonatkozó adómértékkel. Adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor esetben ugyan- úgy kell a számlatulajdonos részére az SMSZ számláról a számlavezető kifizetést teljesít. Ha az adófizetési kötelezettség keletkezése és az SMSZ-re történő befizetés között eltelt idő • kevesebbjövedelmet meghatározni, mint 3 év, az adó alapja a kifizetett összeg 200 %-a, • legalább 3 év, de kevesebb, mint 4 év, az adó alapja kamatjövedelemnél. A biztosító ilyen esetben a kifizetett összeg 100%-a, • legalább 4 év, de kevesebb, mint 5 év, az adó alapja hatályos rendelkezések szerint a kifizetett összeg 50%-a, • legalább 5 év, akkor a kifizetés után adófizetési kötelezettség nem keletkezik, azzal, hogy kifizetett összegnek minősül a számlán található értékpapírok kivonásakor a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke is. Az SMSZ számlát kifi- zetésből levonja a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségen kívül más közteher nem terheli. A jövedelem után az adót a számlavezető hitelintézet állapítja meg, vonja le, fizeti meg jövedelemadó-előleget és az adókötelezettséget magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként, bruttó módon vallja be azt befizeti az adóhatóságnak. A számlavezető az SMSZ megnyitásáról, az arra történő befizetésről – levont adóelőlegről a számlatulajdonos azonosítása nélkül – adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. Az SMSZ-re teljesített befizetésről, illetve az arról történő teljesített kifizetésről a számlavezető biztosító igazolást állít ki a magánszemély részére. A magánszemélynek e jövedelmet egyéb jövedelem jogcímen szerepeltetnie kell az adóbevallásában. Ezen egyéb jövedelem után százalékos egészségügyi-hozzájárulás (Eho) fizetési kötelezettség is keletkezik, amelyet a biztosító köteles meg- fizetni az adóhatóságnak. A biztosító – biztosítási feltételekben rendelkezve erről – ezt a költségét érvényesíti a biztosítás pénzalap- xxxxx xxxxxxx, és ad át e költségre is tekintettel állapítja meg a számlatulajdonos részére magán- személy bruttó jövedelmét és a befizetéstténylegesen kifizethető összeget. A fenti szabályok a jövőben megváltozhatnak, illetve ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében kövesse figyelemmel az adó- zási szabályok jövőbeli változásait, így különösen a kifizetést követő 8 napon belülszemélyi jöve- delemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit.

Adózási tudnivalók. Az SMSz pénzszámlára VII.1.1. Adómentes a természetes személy által befizetett összeget a befizetés időpontjában megszerzett, belföldről származó jövedelemnek kell tekinteni, kivévemagánszemély számára történő szolgáltatás, ha nemzetközi szerződés ettől eltérően az haláleseti, baleseti, betegségi, illetve a jogszabálynak megfelelő nyugdíjbiztosítási, vagy járadékbiztosítási szolgáltatásnak minősül. Ezen kifizetésekhez kapcsolóan a magánszemélynek adókötelezett- sége nincs. VII.1.2. Kamatjövedelem keletkezhet, ha biztosító teljesítése nem rendelkezikminősül adómentesnek, egyéb jövedelemnek, vagy más adóköteles jöve- delemnek (így kamatjövedelem keletkezhet a lejárati szolgáltatás- ból, visszavásárlásból, részvisszavásárlásból). Az SMSZ nyitásakor Kamatjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésnek az a része, amely meghaladja a befizetett összeget, az értékpapír-alszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozamát és az értékpapírokkal végzett ügyletek nyereségét személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli, amelynek mértéke megegyezik az adókötelezettség keletkezésének évének első napján hatályos természetes személyek kamatjövedelmére vonatkozó adómértékkel. Adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a számlatulajdonos részére az SMSZ számláról a számlavezető kifizetést teljesít. Ha az adófizetési kötelezettség keletkezése és az SMSZ-re történő befizetés között eltelt idő • kevesebb, mint 3 év, az adó alapja a kifizetett összeg 200 %-a, • legalább 3 év, de kevesebb, mint 4 év, az adó alapja a kifizetett összeg 100%-a, • legalább 4 év, de kevesebb, mint 5 év, az adó alapja a kifizetett összeg 50%-a, • legalább 5 év, akkor a kifizetés után adófizetési kötelezettség nem keletkezikbiztosítási díj összegét, azzal, hogy kifizetett összegnek minősül befizetett díjként nem vehető figyelembe a számlán található értékpapírok kivonásakor kockázati biztosítás díjaként teljesített összeg. A kamatjövedelem csökkenthető a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke iskamatjövedelem 50 százaléká- val, ha a szerződés létrejöttét követően egyszeri díjas szerződés esetén 3 év, rendszeres díjas szerződés esetén 6 év eltelt, illetve 100 százalékával, ha a szerződés létrejöttét követően egyszeri díjas szerződés esetén 5 év, rendszeres díjas szerződések esetén 10 év eltelt. Ha a szerződésre rendkívüli (eseti) díj befizetése történik, ak- kor az a kamatjövedelem elszámolása szempontjából társaságunk- nál önálló, egyszeri díjas szerződésként kerül figyelembevételre. A kamatjövedelemből a biztosító által 15% személyi jövedelemadó és 6% egészségügyi hozzájárulás kerül levonásra. Nem terheli egészségügyi hozzájárulás az olyan kamatjövedelmet, amely olyan szerződésből származik, amely szerződés mögött álló befektetés legalább 80 százalékban EGT-állam által kibocsátott, forintban jegy- zett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt tartalmaz, azzal hogy e feltételnek a tartam alatt mindvégig teljesülnie kell. A kamatjövedel- met a magánszemélynek – jellemzően – nem kell a bevallásában szerepeltetnie. VII.1.3. Más jövedelemként (a pótolt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint) adóköteles a kifizető díjfizetésével létrejött baleset-, beteg- ségbiztosítási szerződés jövedelempótló, valamint az eltelt napok száma alapján meghatározott szolgáltatásból a napi 15 ezer forintot meghaladó rész. A kifizetéskor a biztosító által levonásra kerül az adóköteles jövedelmet terhelő adóelőleg. E jövedelmet a magán- személy köteles az adóbevallásában szerepeltetni. VII.1.4. Egyéb jövedelemként adóköteles a határozatlan tartamú, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás visszavásárlási, részvisszavásár- lási összegéből a magánszemély által megfizetett díj és a kifizető (munkáltató) által megfizetett adóköteles díj együttes összegét meghaladó rész, feltéve, hogy e szerződéshez kapcsolódóan bár- mely kifizető (munkáltató) adómentes díjat fizetett. A kifizetéskor a törvény szerint megállapított adóalapból a biztosító által levonásra kerül 15% személyi jövedelemadó-előleg. E jövedelmet a magán- személy köteles adóbevallásában szerepeltetni, továbbá a magán- személy köteles az e jövedelem utáni 27%-os egészségügyi-hozzá- járulás fizetési és bevallási kötelezettségét is rendezni. Amennyiben bármely biztosítói teljesítésre nem magánszemély (pél- dául gazdálkodó) jogosult, akkor a biztosító a fentiektől eltérően adókötelezettséget nem állapít meg, a teljesítés tartalma alapján az érintett szolgáltatásra jogosult a rá vonatkozó jogszabályi előírások szerint köteles elszámolni a biztosítótól származó bevételét, illetve ahhoz kapcsolódó esetleges adókötelezettségeit. VII.1.5. A 2014. január 1-jétől, vagy azt követő időponttól létrejött, a ha- tályos törvényi követelményeknek megfelelő nyugdíjbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan a magánszemély szerződő a tárgyévi összevont adóalapja után fizetendő, más kedvezményekkel csök- kentett személyi jövedelemadója terhére rendelkezhet akként, hogy az általa megfizetett biztosítási díj 20 százaléka, maximum 130 ezer forint átutalásra kerüljön a nyugdíjbiztosítási szerződésére. Részle- tes tájékoztató az érintettek számára a biztosítás megkötéskor kerül átadásra. VII.1.6. Az SMSZ számlát előbbiekben ismertetett szabályok a jövőben változhatnak, ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében is kövesse a jogszabályváltozásokat, különösen a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségen kívül más közteher nem terheli. A jövedelem után az adót a számlavezető hitelintézet állapítja meg, vonja le, fizeti meg és az adókötelezettséget magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként, bruttó módon vallja be az adóhatóságnak. A számlavezető az SMSZ megnyitásáróljövedelemadóról szóló törvény, az arra történő befizetésről – a számlatulajdonos azonosítása nélkül – adatot szolgáltat egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, vala- mint az állami adóhatóság részéreadózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek esetleges változását. Az SMSZ-re teljesített befizetésről, illetve az arról történő teljesített kifizetésről a számlavezető igazolást állít ki és ad át a számlatulajdonos részére a befizetést, illetve a kifizetést követő 8 napon belülaktuális szabályokról társaságunk honlapján is folya- matosan tájékozódhat.

Adózási tudnivalók. Adómentes az élet- és nyugdíjbiztosításból származó biztosítói kifizetés, ha az haláleseti, baleseti, vagy betegségi szolgáltatás, illetve nyugdíjbiztosítási szerzõdés esetében a harmadik év fordulónapját követõen nyújtott szolgáltatás. Az SMSz pénzszámlára adómentes jövedelmet a természetes személy magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie. Kamatjövedelem biztosítási szerzõdéshez kapcsolódóan élet- vagy nyugdíjbiztosítás lejárati szolgáltatásából, vissza- vásárlásából vagy részleges visszavásárlásából származhat. Kamatjövedelemrõl akkor beszélhetünk, ha a szerzõdésbõl származó kifizetés összege meghaladja az ugyanazon szerzõdéshez kapcsolódó magánszemély által befizetett összeget díj(ak), illetve a befizetés időpontjában megszerzettkifizetõ által fizetett adókötelesnek minõsülõ (adózott) díj(ak) együttes összegét. Részleges visszavásárlás esetén a visszavásárlás arányában vehetõ figyelembe a befizetett díj. A kamatadó mértéke 16%. A kamatadót a biztosító a kifizetésbõl levonja, belföldről származó jövedelemnek kell tekinteni, kivéve, ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik. Az SMSZ nyitásakor befizetett összeget, és megfizeti az értékpapír-alszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozamát és az értékpapírokkal végzett ügyletek nyereségét személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli, amelynek mértéke megegyezik az adókötelezettség keletkezésének évének első napján hatályos természetes személyek kamatjövedelmére vonatkozó adómértékkel. Adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a számlatulajdonos részére az SMSZ számláról a számlavezető kifizetést teljesítadóhatóságnak. Ha az adófizetési kötelezettség keletkezése és az SMSZ-re történő befizetés között eltelt idő • kevesebbkamatadó nem terheli a kifizetést, mint 3 év, az adó alapja vagy a kifizetett összeg 200 %-a, • legalább 3 év, de kevesebb, mint 4 év, az adó alapja a kifizetett összeg 100%-a, • legalább 4 év, de kevesebb, mint 5 év, az adó alapja a kifizetett összeg 50%-a, • legalább 5 évkamatadó levonása megtörtént, akkor a kifizetés után adófizetési kötelezettség magánszemélynek az adóbevallásában nem keletkezik, azzal, hogy kifizetett összegnek minősül kell szerepeltetnie ezt a számlán található értékpapírok kivonásakor a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke is. Az SMSZ számlát a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségen kívül más közteher nem terhelijövedelmet. A jövedelem után az adót kifizetést követõen a számlavezető hitelintézet állapítja meg, vonja le, fizeti meg és az adókötelezettséget magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként, bruttó módon vallja be az adóhatóságnak. A számlavezető az SMSZ megnyitásáról, az arra történő befizetésről – a számlatulajdonos azonosítása nélkül – adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. Az SMSZ-re teljesített befizetésről, illetve az arról történő teljesített kifizetésről a számlavezető biztosító igazolást állít ki a levont kamatadóról a magánszemély szerzõdõ részére, szükség esetén felhívja figyelmét adóbevallási kötelezettségére. A biztosításból származó kamatjövedelem 50 százalékkal csökkenthetõ, ha a kifizetés a szerzõdés megkötésének 5. fordulónapját követõen történik, és ad át a számlatulajdonos részére kifizetéssel a befizetéstszerzõdés megszûnik, illetve vagy a kifizetést követő 8 napon belül.4 évnél régebben, de 6 évnél nem régebben befizetett díjak és hozamok terhére történõ kifizetés esetén, ha a szerzõdés a kifizetéssel nem szûnik meg. A kamatjövedelem 100 százalékkal csökkenthetõ, ha a kifizetés a szerzõdés megkötésének

Adózási tudnivalók. Adómentes az élet- és nyugdíjbiztosításból származó biz- tosítói kifizetés, ha az haláleseti, baleseti, vagy betegségi szolgáltatás, illetve nyugdíjbiztosítási szerződés esetében a harmadik év fordulónapját követően nyújtott szolgáltatás. Az SMSz pénzszámlára adómentes jövedelmet a természetes személy magánszemélynek az adóbe- vallásában nem kell szerepeltetnie. Kamatjövedelem biztosítási szerződéshez kapcsolódóan élet- vagy nyugdíjbiztosítás lejárati szolgáltatásából, vissza- vásárlásából vagy részleges visszavásárlásából származhat. Kamatjövedelemről akkor beszélhetünk, ha a szerződésből származó kifizetés összege meghaladja az ugyanazon szer- ződéshez kapcsolódó magánszemély által befizetett összeget díj(ak), illetve a befizetés időpontjában megszerzettkifizető által fizetett adókötelesnek minősülő (adó- zott) díj(ak) együttes összegét. Részleges visszavásárlás esetén a visszavásárlás arányában vehető figyelembe a be- fizetett díj. A kamatadó mértéke 16%. A kamatadót a bizto- sító a kifizetésből levonja, belföldről származó jövedelemnek kell tekinteni, kivéve, ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik. Az SMSZ nyitásakor befizetett összeget, és megfizeti az értékpapír-alszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozamát és az értékpapírokkal végzett ügyletek nyereségét személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli, amelynek mértéke megegyezik az adókötelezettség keletkezésének évének első napján hatályos természetes személyek kamatjövedelmére vonatkozó adómértékkel. Adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a számlatulajdonos részére az SMSZ számláról a számlavezető kifizetést teljesítadóhatóságnak. Ha az adófizetési kötelezettség keletkezése és az SMSZ-re történő befizetés között eltelt idő • kevesebbkamatadó nem terheli a kifizetést, mint 3 év, az adó alapja vagy a kifizetett összeg 200 %-a, • legalább 3 év, de kevesebb, mint 4 év, az adó alapja a kifizetett összeg 100%-a, • legalább 4 év, de kevesebb, mint 5 év, az adó alapja a kifizetett összeg 50%-a, • legalább 5 évkamatadó levo- nása megtörtént, akkor a magánszemélynek az adóbevallá- sában nem kell szerepeltetnie ezt a jövedelmet. A kifizetést követően a biztosító igazolást állít ki a levont kamatadóról a magánszemély szerződő részére, szükség esetén felhív- ja figyelmét adóbevallási kötelezettségére. A biztosításból származó kamatjövedelem 50 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés után adófizetési kötelezettség a szerződés megkötésének 5. fordulónapját követően történik, és a kifizetéssel a szerződés megszűnik, vagy a 4 évnél régebben, de 6 évnél nem régebben befize- tett díjak és hozamok terhére történő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. A kamatjövedelem 100 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 10. fordulónapját követően történik, és kifi- zetéssel a szerződés megszűnik, vagy a 6 évnél régebben befizetett díjak és hozamok terhére történő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. Egyéb jövedelem keletkezik, azzalha a magánszemély szerző- dőként olyan teljes életre szóló (élethosszig tartó), hogy kifizetett összegnek minősül kockáza- ti életbiztosítást vásárol vissza, amelynek díját – részben vagy egészben más személy (ide nem értve a számlán található értékpapírok kivonásakor más magáns- zemélyt) fizette, és a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke iskifizető által fizetett díj adómentesnek minősült. Az SMSZ számlát Ebben az esetben ugyanúgy kell a jövedelmet meghatározni, mint a kamatjövedelemnél. A biztosító ilyen esetben a hatályos rendelkezések szerint a kifizetésből le- vonja a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségen kívül más közteher nem terheli. A jövedelem után az adót a számlavezető hitelintézet állapítja meg, vonja le, fizeti meg jövedelemadó-előleget és az adókötelezettséget magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként, bruttó módon vallja be azt befizeti az adóhatóságnak. A számlavezető az SMSZ megnyitásáról, az arra történő befizetésről – levont adóelőlegről a számlatulajdonos azonosítása nélkül – adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. Az SMSZ-re teljesített befizetésről, illetve az arról történő teljesített kifizetésről a számlavezető biztosító igazolást állít ki a magánszemély részére. A magánszemélynek e jö- vedelmet egyéb jövedelem jogcímen szerepeltetnie kell az adóbevallásában. Ezen egyéb jövedelem után százalékos egészségügyi-hozzájárulás (Eho) fizetési kötelezettség is keletkezik, amelyet a biztosító köteles megfizetni az adóha- tóságnak. A biztosító – biztosítási feltételekben rendelkezve erről – ezt a költségét érvényesíti a biztosítás pénzalapjának terhére, és ad át e költségre is tekintettel állapítja meg a számlatulajdonos részére magáns- zemély bruttó jövedelmét és a befizetéstténylegesen kifizethető öss- zeget. A fenti szabályok a jövőben megváltozhatnak, illetve ezért felhí- vjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében kövesse figyelemmel az adózási szabályok jövőbeli változásait, így különösen a kifizetést követő 8 napon belülszemélyi jövedelemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit.

Adózási tudnivalók. Az SMSz pénzszámlára VII.1.1. Adómentes a természetes személy által befizetett összeget a befizetés időpontjában megszerzett, belföldről származó jövedelemnek kell tekinteni, kivévemagánszemély számára történő szolgáltatás, ha nemzetközi szerződés ettől eltérően az haláleseti, baleseti, betegségi, illetve a jogszabálynak megfelelő nyugdíjbiztosítási, vagy járadékbiztosítási szolgáltatásnak minősül. Ezen kifizetésekhez kapcsolóan a magánszemélynek adókötelezett- sége nincs. VII.1.2. Kamatjövedelem keletkezhet, ha a biztosító teljesítése nem rendelkezikminősül adómentesnek, egyéb jövedelemnek, vagy más adóköteles jövede- lemnek (így kamatjövedelem keletkezhet a lejárati szolgáltatásból, visszavásárlásból, részvisszavásárlásból). Az SMSZ nyitásakor befizetett összegetKamatjövedelemnek mi- nősül a biztosítói teljesítésnek az a része, az értékpapír-alszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozamát és az értékpapírokkal végzett ügyletek nyereségét személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli, amelynek mértéke megegyezik az adókötelezettség keletkezésének évének első napján hatályos természetes személyek kamatjövedelmére vonatkozó adómértékkel. Adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor amely meghaladja a számlatulajdonos részére az SMSZ számláról a számlavezető kifizetést teljesít. Ha az adófizetési kötelezettség keletkezése és az SMSZ-re történő befizetés között eltelt idő • kevesebb, mint 3 év, az adó alapja a kifizetett összeg 200 %-a, • legalább 3 év, de kevesebb, mint 4 év, az adó alapja a kifizetett összeg 100%-a, • legalább 4 év, de kevesebb, mint 5 év, az adó alapja a kifizetett összeg 50%-a, • legalább 5 év, akkor a kifizetés után adófizetési kötelezettség nem keletkezikbefi- zetett biztosítási díj összegét, azzal, hogy kifizetett összegnek minősül befizetett díjként nem ve- hető figyelembe a számlán található értékpapírok kivonásakor kockázati biztosítás díjaként teljesített összeg. A kamatjövedelem csökkenthető a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke iskamatjövedelem 50 százalékával, ha a szerződés létrejöttét követően egyszeri díjas szerződés esetén 3 év, rendszeres díjas szerződés esetén 6 év eltelt, illetve 100 száza- lékával, ha a szerződés létrejöttét követően egyszeri díjas szerződés esetén 5 év, rendszeres díjas szerződések esetén 10 év eltelt. Ha a szerződésre rendkívüli (eseti) díj befizetése történik, akkor az a kamatjövedelem elszámolása szempontjából társaságunknál önálló, egyszeri díjas szerződésként kerül figyelembevételre. A kamatjöve- delemből a biztosító által 15% személyi jövedelemadó kerül levo- násra. E jövedelmet és a levont adót a magánszemélynek nem kell a bevallásban szerepeltetnie. VII.1.3. Más jövedelemként (a pótolt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint) adóköteles a kifizető díjfizetésével létrejött baleset-, beteg- ségbiztosítási szerződés jövedelempótló, valamint az eltelt napok száma alapján meghatározott szolgáltatásból a napi 15 ezer forintot meghaladó rész. A kifizetéskor a biztosító által levonásra kerül az adóköteles jövedelmet terhelő adóelőleg. E jövedelmet a magán- személy köteles az adóbevallásában szerepeltetni. VII.1.4. Egyéb jövedelemként adóköteles a határozatlan tartamú, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás visszavásárlási, részvisszavásár- lási összegéből a magánszemély által megfizetett díj és a kifizető (munkáltató) által megfizetett adóköteles díj együttes összegét meghaladó rész, feltéve, hogy e szerződéshez kapcsolódóan bár- mely kifizető (munkáltató) adómentes díjat fizetett. A kifizetéskor a törvény szerint megállapított adóalapból a biztosító által levonásra kerül 15% személyi jövedelemadó-előleg. E jövedelmet a magán- személy köteles adóbevallásában szerepeltetni, továbbá a magán- személy köteles az e jövedelem utáni 22%-os egészségügyi hozzá- járulás fizetési és bevallási kötelezettségét is rendezni. Amennyiben bármely biztosítói teljesítésre nem magánszemély (pél- dául gazdálkodó) jogosult, akkor a biztosító a fentiektől eltérően adókötelezettséget nem állapít meg, a teljesítés tartalma alapján az érintett szolgáltatásra jogosult a rá vonatkozó jogszabályi előírások szerint köteles elszámolni a biztosítótól származó bevételét, illetve ahhoz kapcsolódó esetleges adókötelezettségeit. VII.1.5. A 2014. január 1-jétől, vagy azt követő időponttól létrejött, a ha- tályos törvényi követelményeknek megfelelő nyugdíjbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan a magánszemély szerződő a tárgyévi összevont adóalapja után fizetendő, más kedvezményekkel csök- kentett személyi jövedelemadója terhére rendelkezhet akként, hogy az általa megfizetett biztosítási díj 20 százaléka, maximum 130 ezer forint átutalásra kerüljön a nyugdíjbiztosítási szerződésére. Részle- tes tájékoztató az érintettek számára a biztosítás megkötéskor kerül átadásra. VII.1.6. Az SMSZ számlát előbbiekben ismertetett szabályok a jövőben változhatnak, ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében is kövesse a jogszabályváltozásokat, különösen a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségen kívül más közteher nem terheli. A jövedelem után az adót a számlavezető hitelintézet állapítja meg, vonja le, fizeti meg és az adókötelezettséget magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként, bruttó módon vallja be az adóhatóságnak. A számlavezető az SMSZ megnyitásáróljövedelemadóról szóló törvény, az arra történő befizetésről – a számlatulajdonos azonosítása nélkül – adatot szolgáltat egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, vala- mint az állami adóhatóság részéreadózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek esetleges változását. Az SMSZ-re teljesített befizetésről, illetve az arról történő teljesített kifizetésről a számlavezető igazolást állít ki és ad át a számlatulajdonos részére a befizetést, illetve a kifizetést követő 8 napon belülaktuális szabályokról társaságunk honlapján is folya- matosan tájékozódhat.

Adózási tudnivalók. Adómentes az élet- és nyugdíjbiztosításból származó biztosítói ki- fizetés, ha az haláleseti, baleseti, vagy betegségi szolgáltatás, il- letve nyugdíjbiztosítási szerződés esetében a harmadik év fordu- lónapját követően nyújtott szolgáltatás. Az SMSz pénzszámlára adómentes jövedelmet a természetes személy magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie. Kamatjövedelem biztosítási szerződéshez kapcsolódóan élet- vagy nyugdíjbiztosítás lejárati szolgáltatásából, visszavásárlásából vagy részleges visszavásárlásából származhat. Kamatjövedelemről akkor beszélhetünk, ha a szerződésből származó kifizetés összege meg- haladja az ugyanazon szerződéshez kapcsolódó magánszemély által befizetett összeget díj(ak), illetve a befizetés időpontjában megszerzettkifizető által fizetett adókötelesnek minősülő (adózott) díj(ak) együttes összegét. Részleges vissza- vásárlás esetén a visszavásárlás arányában vehető figyelembe a befizetett díj. A kamatadó mértéke 16%. A kamatadót a biztosító a kifizetésből levonja, belföldről és megfizeti az adóhatóságnak. Ha kamatadó nem terheli a kifizetést, vagy a kamatadó levonása megtörtént, ak- kor a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltet- nie ezt a jövedelmet. A kifizetést követően a biztosító igazolást állít ki a levont kamatadóról a magánszemély szerződő részére, szükség esetén felhívja figyelmét adóbevallási kötelezettségére. A biztosításból származó jövedelemnek kell tekinteni, kivévekamatjövedelem 50 százalékkal csök- kenthető, ha nemzetközi a kifizetés a szerződés ettől eltérően megkötésének 5. fordulónap- ját követően történik, és a kifizetéssel a szerződés megszűnik, vagy a 4 évnél régebben, de 6 évnél nem rendelkezikrégebben befizetett dí- jak és hozamok terhére történő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. Az SMSZ nyitásakor A kamatjövedelem 100 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 10. for- dulónapját követően történik, és kifizetéssel a szerződés megszű- nik, vagy a 6 évnél régebben befizetett összegetdíjak és hozamok terhére történő kifizetés esetén, az értékpapír-alszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozamát és az értékpapírokkal végzett ügyletek nyereségét személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheliha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. Egyéb jövedelem keletkezik, ha a magánszemély szerződőként olyan teljes életre szóló (élethosszig tartó), kockázati életbiztosítást vásárol vissza, amelynek mértéke megegyezik díját – részben vagy egészben más sze- mély (ide nem értve a más magánszemélyt) fizette, és a kifizető által fizetett díj adómentesnek minősült. Ebben az adókötelezettség keletkezésének évének első napján hatályos természetes személyek kamatjövedelmére vonatkozó adómértékkel. Adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor esetben ugyan- úgy kell a számlatulajdonos részére az SMSZ számláról a számlavezető kifizetést teljesít. Ha az adófizetési kötelezettség keletkezése és az SMSZ-re történő befizetés között eltelt idő • kevesebbjövedelmet meghatározni, mint 3 év, az adó alapja a kifizetett összeg 200 %-a, • legalább 3 év, de kevesebb, mint 4 év, az adó alapja kamatjövedelemnél. A biztosító ilyen esetben a kifizetett összeg 100%-a, • legalább 4 év, de kevesebb, mint 5 év, az adó alapja hatályos rendelkezések szerint a kifizetett összeg 50%-a, • legalább 5 év, akkor a kifizetés után adófizetési kötelezettség nem keletkezik, azzal, hogy kifizetett összegnek minősül a számlán található értékpapírok kivonásakor a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke is. Az SMSZ számlát kifi- zetésből levonja a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségen kívül más közteher nem terheli. A jövedelem után az adót a számlavezető hitelintézet állapítja meg, vonja le, fizeti meg jövedelemadó-előleget és az adókötelezettséget magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként, bruttó módon vallja be azt befizeti az adóhatóságnak. A számlavezető az SMSZ megnyitásáról, az arra történő befizetésről – levont adóelőlegről a számlatulajdonos azonosítása nélkül – adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. Az SMSZ-re teljesített befizetésről, illetve az arról történő teljesített kifizetésről a számlavezető biztosító igazolást állít ki a magánszemély részére. A magánszemélynek e jövedelmet egyéb jövedelem jogcímen szerepeltetnie kell az adóbevallásában. Ezen egyéb jövedelem után százalékos egészségügyi-hozzájárulás (Eho) fizetési kötelezettség is keletkezik, amelyet a biztosító köteles megfizetni az adóhatóságnak. A biztosító – biztosítási feltételekben rendelkezve erről – ezt a költségét érvényesíti a biztosítás pénzalap- xxxxx xxxxxxx, és ad át e költségre is tekintettel állapítja meg a számlatulajdonos részére magán- személy bruttó jövedelmét és a befizetéstténylegesen kifizethető összeget. A fenti szabályok a jövőben megváltozhatnak, illetve ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében kövesse figyelemmel az adó- zási szabályok jövőbeli változásait, így különösen a kifizetést követő 8 napon belülszemélyi jöve- delemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezé- seit.

Adózási tudnivalók. Adómentes az élet- és nyugdíjbiztosításból származó biztosítói ki- fizetés, ha az haláleseti, baleseti, vagy betegségi szolgáltatás, illet- ve nyugdíjbiztosítási szerzõdés esetében a harmadik év forduló- napját követõen nyújtott szolgáltatás. Az SMSz pénzszámlára adómentes jövedelmet a természetes személy magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie. Kamatjövedelem biztosítási szerzõdéshez kapcsolódóan élet- vagy nyugdíjbiztosítás lejárati szolgáltatásából, visszavásárlásá- ból vagy részleges visszavásárlásából származhat. Kamatjövede- lemrõl akkor beszélhetünk, ha a szerzõdésbõl származó kifizetés összege meghaladja az ugyanazon szerzõdéshez kapcsolódó ma- gánszemély által befizetett összeget díj(ak), illetve a befizetés időpontjában megszerzettkifizetõ által fizetett adókötelesnek minõsülõ (adózott) díj(ak) együttes összegét. Rész- leges visszavásárlás esetén a visszavásárlás arányában vehetõ fi- gyelembe a befizetett díj. A kamatadó mértéke 16%. A kamatadót a biztosító a kifizetésbõl levonja, belföldről származó jövedelemnek kell tekinteni, kivéve, ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik. Az SMSZ nyitásakor befizetett összeget, és megfizeti az értékpapír-alszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozamát és az értékpapírokkal végzett ügyletek nyereségét személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli, amelynek mértéke megegyezik az adókötelezettség keletkezésének évének első napján hatályos természetes személyek kamatjövedelmére vonatkozó adómértékkel. Adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a számlatulajdonos részére az SMSZ számláról a számlavezető kifizetést teljesítadóhatóságnak. Ha az adófizetési kötelezettség keletkezése és az SMSZ-re történő befizetés között eltelt idő • kevesebbkamatadó nem terheli a kifizetést, mint 3 év, az adó alapja vagy a kifizetett összeg 200 %-a, • legalább 3 év, de kevesebb, mint 4 év, az adó alapja a kifizetett összeg 100%-a, • legalább 4 év, de kevesebb, mint 5 év, az adó alapja a kifizetett összeg 50%-a, • legalább 5 évkamatadó levonása megtörtént, akkor a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie ezt a jövedelmet. A kifizetést követõen a biztosí- tó igazolást állít ki a levont kamatadóról a magánszemély szerzõdõ részére, szükség esetén felhívja figyelmét adóbevallási kötelezett- ségére. A biztosításból származó kamatjövedelem 50 százalékkal csökkenthetõ, ha a kifizetés után adófizetési kötelezettség a szerzõdés megkötésének 5. fordu- lónapját követõen történik, és a kifizetéssel a szerzõdés megszû- nik, vagy a 4 évnél régebben, de 6 évnél nem régebben befizetett díjak és hozamok terhére történõ kifizetés esetén, ha a szerzõdés a kifizetéssel nem szûnik meg. A kamatjövedelem 100 százalékkal csökkenthetõ, ha a kifizetés a szerzõdés megkötésének 10. fordu- lónapját követõen történik, és kifizetéssel a szerzõdés megszûnik, vagy a 6 évnél régebben befizetett díjak és hozamok terhére törté- nõ kifizetés esetén, ha a szerzõdés a kifizetéssel nem szûnik meg. Egyéb jövedelem keletkezik, azzalha a magánszemély szerzõdõként olyan teljes életre szóló (élethosszig tartó), hogy kifizetett összegnek minősül kockázati életbiztosí- tást vásárol vissza, amelynek díját – részben vagy egészben más személy (ide nem értve a számlán található értékpapírok kivonásakor más magánszemélyt) fizette, és a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke iskifizetõ által fizetett díj adómentesnek minõsült. Az SMSZ számlát Ebben az esetben ugyan- úgy kell a jövedelmet meghatározni, mint a kamatjövedelemnél. A biztosító ilyen esetben a hatályos rendelkezések szerint a kifize- tésbõl levonja a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségen kívül más közteher nem terheli. A jövedelem után az adót a számlavezető hitelintézet állapítja meg, vonja le, fizeti meg jövedelemadó-elõleget és az adókötelezettséget magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként, bruttó módon vallja be azt befizeti az adóhatóságnak. A számlavezető az SMSZ megnyitásáról, az arra történő befizetésről – levont adóelõlegrõl a számlatulajdonos azonosítása nélkül – adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. Az SMSZ-re teljesített befizetésről, illetve az arról történő teljesített kifizetésről a számlavezető biztosító igazolást állít ki a magánszemély részére. A magánszemélynek e jövedelmet egyéb jövedelem jogcímen szerepeltetnie kell az adóbevallásában. Ezen egyéb jövedelem után százalékos egészségügyi-hozzájárulás (Eho) fizetési kötelezettség is keletkezik, amelyet a biztosító köte- les megfizetni az adóhatóságnak. A biztosító – biztosítási feltéte- lekben rendelkezve errõl – ezt a költségét érvényesíti a biztosítás pénzalapjának terhére, és ad át e költségre is tekintettel állapítja meg a számlatulajdonos részére magánszemély bruttó jövedelmét és a befizetéstténylegesen kifizethetõ összeget. A fenti szabályok a jövõben megváltozhatnak, illetve ezért felhívjuk szí- ves figyelmét arra, hogy saját érdekében kövesse figyelemmel az adózási szabályok jövõbeli változásait, így különösen a kifizetést követő 8 napon belülszemélyi jövedelemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az adózás rendjérõl szóló törvény rendel- kezéseit.

Adózási tudnivalók. Adómentes az élet- és nyugdíjbiztosításból származó biztosítói ki- fizetés, ha az haláleseti, baleseti, vagy betegségi szolgáltatás, il- letve nyugdíjbiztosítási szerződés esetében a harmadik év fordu- lónapját követően nyújtott szolgáltatás. Az SMSz pénzszámlára adómentes jövedelmet a természetes személy magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie. Kamatjövedelem biztosítási szerződéshez kapcsolódóan élet- vagy nyugdíjbiztosítás lejárati szolgáltatásából, visszavásárlásából vagy részleges visszavásárlásából származhat. Kamatjövedelemről ak- kor beszélhetünk, ha a szerződésből származó kifizetés összege meghaladja az ugyanazon szerződéshez kapcsolódó magánszemély által befizetett összeget díj(ak), illetve a befizetés időpontjában megszerzettkifizető által fizetett adókötelesnek minősülő (adózott) díj(ak) együttes összegét. Részleges vissza- vásárlás esetén a visszavásárlás arányában vehető figyelembe a befizetett díj. A kamatadó mértéke 16%. A kamatadót a biztosító a kifizetésből levonja, belföldről és megfizeti az adóhatóságnak. Ha kamatadó nem terheli a kifizetést, vagy a kamatadó levonása megtörtént, ak- kor a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltet- nie ezt a jövedelmet. A kifizetést követően a biztosító igazolást állít ki a levont kamatadóról a magánszemély szerződő részére, szükség esetén felhívja figyelmét adóbevallási kötelezettségére. A biztosításból származó jövedelemnek kell tekinteni, kivévekamatjövedelem 50 százalékkal csök- kenthető, ha nemzetközi a kifizetés a szerződés ettől eltérően megkötésének 5. fordulónap- ját követően történik, és a kifizetéssel a szerződés megszűnik, vagy a 4 évnél régebben, de 6 évnél nem rendelkezikrégebben befizetett dí- jak és hozamok terhére tör-ténő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. Az SMSZ nyitásakor A kamatjövedelem 100 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 10. for- dulónapját köve-tően történik, és kifizetéssel a szerződés megszű- nik, vagy a 6 évnél régebben befizetett összegetdíjak és hozamok terhére történő kifizetés esetén, az értékpapír-alszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozamát és az értékpapírokkal végzett ügyletek nyereségét személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheliha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. Egyéb jövedelem keletkezik, ha a magánszemély szerződőként olyan teljes életre szóló (élethosszig tartó), kockázati életbiztosítást vásárol vissza, amelynek mértéke megegyezik díját – részben vagy egészben más sze- mély (ide nem értve a más magánszemélyt) fizette, és a kifizető által fizetett díj adómentesnek minősült. Ebben az adókötelezettség keletkezésének évének első napján hatályos természetes személyek kamatjövedelmére vonatkozó adómértékkel. Adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor esetben ugyan- úgy kell a számlatulajdonos részére az SMSZ számláról a számlavezető kifizetést teljesít. Ha az adófizetési kötelezettség keletkezése és az SMSZ-re történő befizetés között eltelt idő • kevesebbjövedelmet meghatározni, mint 3 év, az adó alapja a kifizetett összeg 200 %-a, • legalább 3 év, de kevesebb, mint 4 év, az adó alapja kamatjövedelemnél. A biztosító ilyen esetben a kifizetett összeg 100%-a, • legalább 4 év, de kevesebb, mint 5 év, az adó alapja hatályos rendelkezések szerint a kifizetett összeg 50%-a, • legalább 5 év, akkor a kifizetés után adófizetési kötelezettség nem keletkezik, azzal, hogy kifizetett összegnek minősül a számlán található értékpapírok kivonásakor a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke is. Az SMSZ számlát kifi- zetésből levonja a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségen kívül más közteher nem terheli. A jövedelem után az adót a számlavezető hitelintézet állapítja meg, vonja le, fizeti meg jövedelemadó-előleget és az adókötelezettséget magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként, bruttó módon vallja be azt befizeti az adóhatóságnak. A számlavezető az SMSZ megnyitásáról, az arra történő befizetésről – levont adóelőlegről a számlatulajdonos azonosítása nélkül – adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. Az SMSZ-re teljesített befizetésről, illetve az arról történő teljesített kifizetésről a számlavezető biztosító igazolást állít ki a magánszemély részére. A magánszemélynek e jövedelmet egyéb jövedelem jogcímen szerepeltetnie kell az adóbevallásában. Ezen egyéb jövedelem után százalékos egészségügyi-hozzájárulás (Eho) fizetési kötelezettség is keletkezik, amelyet a biztosító köteles meg- fizetni az adóhatóságnak. A biztosító – biztosítási feltételekben rendelkezve erről – ezt a költségét érvényesíti a biztosítás pénzalap- xxxxx xxxxxxx, és ad át e költségre is tekintettel állapítja meg a számlatulajdonos részére magán- személy bruttó jövedelmét és a befizetéstténylegesen kifizethető összeget. A fenti szabályok a jövőben megváltozhatnak, illetve ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében kövesse figyelemmel az adó- zási szabályok jövőbeli változásait, így különösen a kifizetést követő 8 napon belülszemélyi jöve- delemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit.

Adózási tudnivalók. Az SMSz pénzszámlára VIII.1.1. Adómentes a természetes személy által befizetett összeget a befizetés időpontjában megszerzett, belföldről származó jövedelemnek kell tekinteni, kivévemagánszemély számára történő szolgáltatás, ha nemzetközi szerződés ettől eltérően az haláleseti, baleseti, betegségi, illetve a jogszabálynak meg- felelő nyugdíjbiztosítási, vagy járadékbiztosítási szolgáltatásnak minősül. Ezen kifizetésekhez kapcsolóan a magánszemélynek adókötelezettsége nincs. VIII.1.2. Kamatjövedelem keletkezhet, ha a biztosító teljesítése nem rendelkezikmi- nősül adómentesnek, egyéb jövedelemnek, vagy más adókö- teles jövedelemnek (így kamatjövedelem keletkezhet a lejárati szolgáltatásból, visszavásárlásból, részvisszavásárlásból). Az SMSZ nyitásakor Ka- matjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésnek az a része, amely meghaladja a befizetett összeget, az értékpapír-alszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozamát és az értékpapírokkal végzett ügyletek nyereségét személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli, amelynek mértéke megegyezik az adókötelezettség keletkezésének évének első napján hatályos természetes személyek kamatjövedelmére vonatkozó adómértékkel. Adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a számlatulajdonos részére az SMSZ számláról a számlavezető kifizetést teljesít. Ha az adófizetési kötelezettség keletkezése és az SMSZ-re történő befizetés között eltelt idő • kevesebb, mint 3 év, az adó alapja a kifizetett összeg 200 %-a, • legalább 3 év, de kevesebb, mint 4 év, az adó alapja a kifizetett összeg 100%-a, • legalább 4 év, de kevesebb, mint 5 év, az adó alapja a kifizetett összeg 50%-a, • legalább 5 év, akkor a kifizetés után adófizetési kötelezettség nem keletkezikbiztosítási díj összegét, azzal, hogy kifizetett összegnek minősül befizetett díjként nem vehető figyelembe a számlán található értékpapírok kivonásakor kockázati biz- tosítás díjaként teljesített összeg. A kamatjövedelem csökkent- hető a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke iskamatjövedelem 50 százalékával, ha a szerződés létrejöt- tét követően egyszeri díjas szerződés esetén 3 év, rendszeres díjas szerződés esetén 6 év eltelt, illetve 100 százalékával, ha a szerződés létrejöttét követően egyszeri díjas szerződés ese- tén 5 év, rendszeres díjas szerződések esetén 10 év eltelt. Ha a szerződésre rendkívüli (eseti) díj befizetése történik, akkor az a kamatjövedelem elszámolása szempontjából társaságunknál önálló, egyszeri díjas szerződésként kerül figyelembevételre. A kamatjövedelemből a biztosító által 15% személyi jövedelemadó kerül levonásra. E jövedelmet és a levont adót a magánszemély- nek nem kell a bevallásban szerepeltetnie. VIII.1.3. Más jövedelemként (a pótolt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint) adóköteles a kifizető díjfizetésével létrejött baleset-, betegségbiztosítási szerződés jövedelempótló, valamint az el- telt napok száma alapján meghatározott szolgáltatásból a napi 15 ezer forintot meghaladó rész. A kifizetéskor a biztosító által levonásra kerül az adóköteles jövedelmet terhelő adóelőleg. E jövedelmet a magánszemély köteles az adóbevallásában szere- peltetni. VIII.1.4. Egyéb jövedelemként adóköteles a határozatlan tartamú, kizá- rólag halál esetére szóló életbiztosítás visszavásárlási, részvisz- szavásárlási összegéből a magánszemély által megfizetett díj és a kifizető (munkáltató) által megfizetett adóköteles díj együttes összegét meghaladó rész, feltéve, hogy e szerződéshez kapcso- lódóan bármely kifizető (munkáltató) adómentes díjat fizetett. A kifizetéskor a törvény szerint megállapított adóalapból a biztosító által levonásra kerül 15% személyi jövedelemadó-előleg. E jöve- delmet a magánszemély köteles adóbevallásában szerepeltetni, továbbá a magánszemély köteles az e jövedelem utáni 19,5%- os egészségügyi hozzájárulás fizetési és bevallási kötelezettsé- gét is rendezni. Amennyiben bármely biztosítói teljesítésre nem magánszemély (például gazdálkodó) jogosult, akkor a biztosító a fentiektől el- térően adókötelezettséget nem állapít meg, a teljesítés tartal- ma alapján az érintett szolgáltatásra jogosult a rá vonatkozó jogszabályi előírások szerint köteles elszámolni a biztosítótól származó bevételét, illetve ahhoz kapcsolódó esetleges adó- kötelezettségeit. VIII.1.5. A 2014. január 1-jétől, vagy azt követő időponttól létrejött, a ha- tályos törvényi követelményeknek megfelelő nyugdíjbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan a magánszemély szerződő a tár- gyévi összevont adóalapja után fizetendő, más kedvezmények- kel csökkentett személyi jövedelemadója terhére rendelkezhet akként, hogy az általa megfizetett biztosítási díj 20 százaléka, maximum 130 ezer forint átutalásra kerüljön a nyugdíjbiztosítási szerződésére. Részletes tájékoztató az érintettek számára a biz- tosítás megkötéskor kerül átadásra. VIII.1.6. Az SMSZ számlát előbbiekben ismertetett szabályok a jövőben változhatnak, ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében is kö- vesse a jogszabályváltozásokat, különösen a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségen kívül más közteher nem terheli. A jövedelem után az adót a számlavezető hitelintézet állapítja meg, vonja le, fizeti meg és az adókötelezettséget magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként, bruttó módon vallja be az adóhatóságnak. A számlavezető az SMSZ megnyitásáróljövede- lemadóról szóló törvény, az arra történő befizetésről – a számlatulajdonos azonosítása nélkül – adatot szolgáltat egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az állami adóhatóság részéreadózás rendjéről szóló törvény rendelkezé- seinek esetleges változását. Az SMSZ-re teljesített befizetésről, illetve az arról történő teljesített kifizetésről a számlavezető igazolást állít ki és ad át a számlatulajdonos részére a befizetést, illetve a kifizetést követő 8 napon belülaktuális szabályokról társasá- gunk honlapján is folyamatosan tájékozódhat.

Adózási tudnivalók. Az SMSz SMSZ pénzszámlára a természetes személy által befizetett összeget a befizetés időpontjában megszerzett, belföldről származó jövedelemnek kell tekinteni, kivéve, ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik. Az SMSZ nyitásakor befizetett összeget, az értékpapír-alszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozamát és az értékpapírokkal végzett ügyletek nyereségét személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli, amelynek mértéke megegyezik az adókötelezettség keletkezésének évének első napján hatályos természetes személyek kamatjövedelmére vonatkozó adómértékkel. Adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a számlatulajdonos részére az SMSZ számláról a számlavezető kifizetést teljesít. Ha az adófizetési kötelezettség keletkezése és az SMSZ-re történő befizetés között eltelt idő • kevesebb, mint 3 év, az adó alapja a kifizetett összeg 200 %-a, • legalább 3 év, de kevesebb, mint 4 év, az adó alapja a kifizetett összeg 100%-a, • legalább 4 év, de kevesebb, mint 5 év, az adó alapja a kifizetett összeg 50%-a, • legalább 5 év, akkor a kifizetés után adófizetési kötelezettség nem keletkezik, azzal, hogy kifizetett összegnek minősül a számlán található értékpapírok kivonásakor a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke is. Az SMSZ számlát a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségen kívül más közteher nem terheli. A jövedelem után az adót a számlavezető hitelintézet állapítja meg, vonja le, fizeti meg és az adókötelezettséget magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként, bruttó módon vallja be az adóhatóságnak. A számlavezető az SMSZ megnyitásáról, az arra történő befizetésről – a számlatulajdonos azonosítása nélkül – adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. Az SMSZ-re teljesített befizetésről, illetve az arról történő teljesített kifizetésről a számlavezető igazolást állít ki és ad át a számlatulajdonos részére a befizetést, illetve a kifizetést követő 8 napon belül.

Adózási tudnivalók. Az SMSz pénzszámlára A nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott kötvények esetében elért hozam, valamint a természetes személy által befizetett összeget beváltás, visszaváltás, átruházás során elért bevétel az Szja. törvény 65.§-a szerinti kamatjövedelemnek minősül. Magyarországon a befizetés időpontjában megszerzett, belföldről származó jövedelemnek kell tekinteni, kivéve, ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik2016. Az SMSZ nyitásakor befizetett összeget, az értékpapírjanuár 1-alszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozamát és az értékpapírokkal végzett ügyletek nyereségét személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli, amelynek mértéke megegyezik az adókötelezettség keletkezésének évének első napján hatályos természetes személyek kamatjövedelmére vonatkozó adómértékkel. Adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a számlatulajdonos részére az SMSZ számláról a számlavezető kifizetést teljesít. Ha az adófizetési kötelezettség keletkezése és az SMSZ-re történő befizetés között eltelt idő • kevesebb, mint 3 év, az jétől megszolgált kamatjövedelmet 15% mértékű adó alapja a kifizetett összeg 200 %-a, • legalább 3 év, de kevesebb, mint 4 év, az adó alapja a kifizetett összeg 100%-a, • legalább 4 év, de kevesebb, mint 5 év, az adó alapja a kifizetett összeg 50%-a, • legalább 5 év, akkor a kifizetés után adófizetési kötelezettség nem keletkezik, azzal, hogy kifizetett összegnek minősül a számlán található értékpapírok kivonásakor a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke is. Az SMSZ számlát a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségen kívül más közteher nem terheli. A jövedelem után 2023.07.01-től hatályba lépett 205/2023.(V.31.) kormányrendelet a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról értelmében a 2023.07.01-jét követő szerzések esetén a kamatjövedelmet 13% szociális hozzájárulási adó is terheli, melynek alapja a kamatjövedelem teljes összege, mivel a Szocho tv. 2. § (2) bekezdése szerinti adófizetési felső határra vonatkozó szabály nem alkalmazandó. Amennyiben az értékesítésre, hozam, kamat kifizetésére a törvény szerinti kifizetőn keresztül kerül sor, e kifizető az adót a számlavezető hitelintézet ügyletenként állapítja meg, vonja le, le és fizeti meg és a magánszemélynek az adókötelezettséget magánszemélyhez adóbevallásában nem köthető kötelezettségként, bruttó módon vallja be az adóhatóságnakkell feltüntetnie. A számlavezető belföldi magánszemélynek juttatott kamatjövedelemről és annak adójáról a kifizetőt sem terheli személyenként részletezett bevallási vagy adatszolgáltatási kötelezettség, hanem azt havonta egy összegben vallja be. A külföldi pénznemben keletkezett kamatjövedelemből az SMSZ megnyitásáróladót is külföldi pénznemben kell a kifizetőnek – a jövedelem megszerzése napján – levonnia, de az adót – a jövedelem megszerzése napján érvényes hivatalos MNB devizaárfolyamon átszámítva – forintban kell megfizetni. A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható kamatjövedelem esetében az adót csökkenti a kamatjövedelem után külföldön megfizetett adó. Nemzetközi szerződés hiányában a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében a kamatjövedelem után fizetendő adó nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál. További előírás, hogy nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár [Szja tv. 8. § (2) bekezdés]. A személyi jövedelemadóról szóló törvény a tájékoztató elkészítésekor hatályos szabályai szerint befektetési szolgáltatóval kötött tartós befektetési szerződés keretében történő befektetés esetén, a befektető az SZJA törvényben foglaltaknak megfelelő feltételekkel a törvényben meghatározott kedvezményes adózási szabályokat alkalmazhatja. Ezen kívül lehetőség nyílik a törvényi feltételeknek való megfelelés esetén a kötvények nyugdíj-előtakarékossági számlára történő helyezésére is. A NYESZ-R számlára vonatkozó konstrukcióról, annak előnyeiről, adózási sajátosságairól további információt talál honlapunkon (xxxx://xxxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxx_xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx_xxxxxx.xxxx). Vállalati kötvények Tartós Befektetési Számlán (TBSZ) is köthetők. A TBSZ számláról, annak előnyeiről, ill. adózási sajátosságairól további információt talál Társaságunk honlapján (xxxx://xxxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxx_xxxx.xxxx). Az adózási tudnivalók nem tartalmaznak teljes körű információkat, kérjük, döntése meghozatala előtt részletesen tájékozódjon a kamatjövedelemmel, a tartós befektetési számlával (TBSZ) az egyéb adózási kérdésekkel kapcsolatos jogszabályi feltételekről (beleértve azt az esetet is, ha az ügyletkötésre nem befektetési szolgáltatón keresztül kerül sor), valamint konzultáljon adótanácsadójával, mivel az adózási feltételek, továbbá a TBSZ konstrukció választása kizárólag a befektető egyedi körülményei alapján ítélhetők meg. Az adójogszabályok és azok értelmezései változhatnak, az arra történő befizetésről – a számlatulajdonos azonosítása nélkül – adatot szolgáltat abból fakadó következményekért az állami adóhatóság részéreErste Befektetési Zrt. Az SMSZ-re teljesített befizetésről, illetve az arról történő teljesített kifizetésről a számlavezető igazolást állít ki és ad át a számlatulajdonos részére a befizetést, illetve a kifizetést követő 8 napon belülnem tehető felelőssé.

Adózási tudnivalók. Az SMSz pénzszámlára VII.1.1. Adómentes a természetes személy által befizetett összeget a befizetés időpontjában megszerzett, belföldről származó jövedelemnek kell tekinteni, kivévemagánszemély számára történő szolgáltatás, ha nemzetközi szerződés ettől eltérően az haláleseti, baleseti, betegségi, illetve a jogszabálynak meg- felelő nyugdíjbiztosítási, vagy járadékbiztosítási szolgáltatásnak minősül. Ezen kifizetésekhez kapcsolóan a magánszemélynek adókötelezettsége nincs. VII.1.2. Kamatjövedelem keletkezhet, ha a biztosító teljesítése nem rendelkezikmi- nősül adómentesnek, egyéb jövedelemnek, vagy más adókö- teles jövedelemnek (így kamatjövedelem keletkezhet a lejárati szolgáltatásból, visszavásárlásból, részvisszavásárlásból). Az SMSZ nyitásakor Ka- matjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésnek az a része, amely meghaladja a befizetett összeget, az értékpapír-alszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozamát és az értékpapírokkal végzett ügyletek nyereségét személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli, amelynek mértéke megegyezik az adókötelezettség keletkezésének évének első napján hatályos természetes személyek kamatjövedelmére vonatkozó adómértékkel. Adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a számlatulajdonos részére az SMSZ számláról a számlavezető kifizetést teljesít. Ha az adófizetési kötelezettség keletkezése és az SMSZ-re történő befizetés között eltelt idő • kevesebb, mint 3 év, az adó alapja a kifizetett összeg 200 %-a, • legalább 3 év, de kevesebb, mint 4 év, az adó alapja a kifizetett összeg 100%-a, • legalább 4 év, de kevesebb, mint 5 év, az adó alapja a kifizetett összeg 50%-a, • legalább 5 év, akkor a kifizetés után adófizetési kötelezettség nem keletkezikbiztosítási díj összegét, azzal, hogy kifizetett összegnek minősül befizetett díjként nem vehető figyelembe a számlán található értékpapírok kivonásakor kockázati biz- tosítás díjaként teljesített összeg. A kamatjövedelem csökkent- hető a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke iskamatjövedelem 50 százalékával, ha a szerződés létrejöt- tét követően egyszeri díjas szerződés esetén 3 év, rendszeres díjas szerződés esetén 6 év eltelt, illetve 100 százalékával, ha a szerződés létrejöttét követően egyszeri díjas szerződés ese- tén 5 év, rendszeres díjas szerződések esetén 10 év eltelt. Ha a szerződésre rendkívüli (eseti) díj befizetése történik, akkor az a kamatjövedelem elszámolása szempontjából társaságunknál önálló, egyszeri díjas szerződésként kerül figyelembevételre. A kamatjövedelemből a biztosító által 15% személyi jövedelemadó kerül levonásra. E jövedelmet és a levont adót a magánszemély- nek nem kell a bevallásban szerepeltetnie. VII.1.3. Más jövedelemként (a pótolt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint) adóköteles a kifizető díjfizetésével létrejött baleset-, betegségbiztosítási szerződés jövedelempótló, valamint az el- telt napok száma alapján meghatározott szolgáltatásból a napi 15 ezer forintot meghaladó rész. A kifizetéskor a biztosító által levonásra kerül az adóköteles jövedelmet terhelő adóelőleg. E jövedelmet a magánszemély köteles az adóbevallásában szere- peltetni. VII.1.4. Egyéb jövedelemként adóköteles a határozatlan tartamú, kizá- rólag halál esetére szóló életbiztosítás visszavásárlási, részvisz- szavásárlási összegéből a magánszemély által megfizetett díj és a kifizető (munkáltató) által megfizetett adóköteles díj együttes összegét meghaladó rész, feltéve, hogy e szerződéshez kapcso- lódóan bármely kifizető (munkáltató) adómentes díjat fizetett. A kifizetéskor a törvény szerint megállapított adóalapból a biztosító által levonásra kerül 15% személyi jövedelemadó-előleg. E jöve- delmet a magánszemély köteles adóbevallásában szerepeltetni, továbbá a magánszemély köteles az e jövedelem utáni 22%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési és bevallási kötelezettségét is rendezni. Amennyiben bármely biztosítói teljesítésre nem magánszemély (például gazdálkodó) jogosult, akkor a biztosító a fentiektől el- térően adókötelezettséget nem állapít meg, a teljesítés tartalma alapján az érintett szolgáltatásra jogosult a rá vonatkozó jogsza- bályi előírások szerint köteles elszámolni a biztosítótól származó bevételét, illetve ahhoz kapcsolódó esetleges adókötelezettsé- geit. VII.1.5. A 2014. január 1-jétől, vagy azt követő időponttól létrejött, a ha- tályos törvényi követelményeknek megfelelő nyugdíjbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan a magánszemély szerződő a tár- gyévi összevont adóalapja után fizetendő, más kedvezmények- kel csökkentett személyi jövedelemadója terhére rendelkezhet akként, hogy az általa megfizetett biztosítási díj 20 százaléka, maximum 130 ezer forint átutalásra kerüljön a nyugdíjbiztosítási szerződésére. Részletes tájékoztató az érintettek számára a biz- tosítás megkötéskor kerül átadásra. VII.1.6. Az SMSZ számlát előbbiekben ismertetett szabályok a jövőben változhatnak, ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében is kö- vesse a jogszabályváltozásokat, különösen a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségen kívül más közteher nem terheli. A jövedelem után az adót a számlavezető hitelintézet állapítja meg, vonja le, fizeti meg és az adókötelezettséget magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként, bruttó módon vallja be az adóhatóságnak. A számlavezető az SMSZ megnyitásáróljövede- lemadóról szóló törvény, az arra történő befizetésről – a számlatulajdonos azonosítása nélkül – adatot szolgáltat egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az állami adóhatóság részéreadózás rendjéről szóló törvény rendelkezé- seinek esetleges változását. Az SMSZ-re teljesített befizetésről, illetve az arról történő teljesített kifizetésről a számlavezető igazolást állít ki és ad át a számlatulajdonos részére a befizetést, illetve a kifizetést követő 8 napon belülaktuális szabályokról társasá- gunk honlapján is folyamatosan tájékozódhat.

Adózási tudnivalók. Adómentes az élet- és nyugdíjbiztosításból származó biztosítói kifizetés, ha az haláleseti, baleseti, vagy be- tegségi szolgáltatás, illetve nyugdíjbiztosítási szerződés esetében a harmadik év fordulónapját követően nyúj- tott szolgáltatás. Az SMSz pénzszámlára adómentes jövedelmet a természetes személy magán- személynek az adóbevallásában nem kell szerepeltet- nie. Kamatjövedelem biztosítási szerződéshez kapcso- lódóan élet- vagy nyugdíjbiztosítás lejárati szolgálta- tásából, visszavásárlásából vagy részleges visszavá- sárlásából származhat. Kamatjövedelemről akkor beszélhetünk, ha a szerződésből származó kifizetés összege meghaladja az ugyanazon szerződéshez kap- csolódó magánszemély által befizetett összeget díj(ak), illetve a befizetés időpontjában megszerzettkifizető által fizetett adókötelesnek minősülő (adózott) díj(ak) együttes összegét. Részleges visszavásárlás esetén a visszavásárlás arányában vehető figyelembe a befizetett díj. A kamatadó mértéke 16%. A kamatadót a biztosító a kifizetésből levonja, belföldről származó jövedelemnek kell tekinteni, kivéve, ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik. Az SMSZ nyitásakor befizetett összeget, és megfizeti az értékpapír-alszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozamát és az értékpapírokkal végzett ügyletek nyereségét személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli, amelynek mértéke megegyezik az adókötelezettség keletkezésének évének első napján hatályos természetes személyek kamatjövedelmére vonatkozó adómértékkel. Adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a számlatulajdonos részére az SMSZ számláról a számlavezető kifizetést teljesítadóha- tóságnak. Ha az adófizetési kötelezettség keletkezése és az SMSZ-re történő befizetés között eltelt idő • kevesebbkamatadó nem terheli a kifizetést, mint 3 év, az adó alapja vagy a kifizetett összeg 200 %-a, • legalább 3 év, de kevesebb, mint 4 év, az adó alapja a kifizetett összeg 100%-a, • legalább 4 év, de kevesebb, mint 5 év, az adó alapja a kifizetett összeg 50%-a, • legalább 5 évkamatadó levonása megtörtént, akkor a magánsze- mélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie ezt a jövedelmet. A kifizetést követően a biztosító igazolást állít ki a levont kamatadóról a magánszemély szerződő részére, szükség esetén felhívja figyelmét adóbevallási kötelezettségére. A biztosításból származó kamatjö- vedelem 50 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés után adófizetési kötelezettség a szerződés megkötésének 5. fordulónapját követően történik, és a kifizetéssel a szerződés megszűnik, vagy a 4 évnél régebben, de 6 évnél nem régebben befizetett díjak és hozamok terhére történő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. A kamatjö- vedelem 100 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 10. fordulónapját követően történik, és kifizetéssel a szerződés megszűnik, vagy a 6 évnél régebben befizetett díjak és hozamok terhére történő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. Egyéb jövedelem keletkezik, azzalha a magánszemély szer- ződőként olyan teljes életre szóló (élethosszig tartó), hogy kifizetett összegnek minősül kockázati életbiztosítást vásárol vissza, amelynek dí- ját – részben vagy egészben más személy (ide nem értve a számlán található értékpapírok kivonásakor más magánszemélyt) fizette, és a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke iskifizető által fizetett díj adómentesnek minősült. Az SMSZ számlát Ebben az esetben ugyanúgy kell a jövedelmet meghatározni, mint a ka- matjövedelemnél. A biztosító ilyen esetben a hatályos rendelkezések szerint a kifizetésből levonja a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségen kívül más közteher nem terhelijövedelemadó-előleget és azt befizeti az adóhatóság- nak. A levont adóelőlegről a biztosító igazolást állít ki a magánszemély részére. A magánszemélynek e jöve- delmet egyéb jövedelem jogcímen szerepeltetnie kell az adóbevallásában. Ezen egyéb jövedelem után az adót százalé- kos egészségügyi-hozzájárulás (Eho) fizetési kötelezett- ség is keletkezik, amelyet a számlavezető hitelintézet állapítja meg, vonja le, fizeti meg és az adókötelezettséget magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként, bruttó módon vallja be biztosító köteles megfizetni az adóhatóságnak. A számlavezető biztosító – biztosítási feltételekben rendelkezve erről – ezt a költségét érvényesíti a biztosí- tás pénzalapjának terhére, és e költségre is tekintettel állapítja meg a magánszemély bruttó jövedelmét és a ténylegesen kifizethető összeget. A fenti szabályok a jövőben megváltozhatnak, ezért fel- hívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében kö- vesse figyelemmel az SMSZ megnyitásáróladózási szabályok jövőbeli válto- zásait, így különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény, az arra történő befizetésről – a számlatulajdonos azonosítása nélkül – adatot szolgáltat egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az állami adóhatóság részére. Az SMSZ-re teljesített befizetésről, illetve az arról történő teljesített kifizetésről a számlavezető igazolást állít ki és ad át a számlatulajdonos részére a befizetést, illetve a kifizetést követő 8 napon belüladózás rendjéről szóló törvény rendelkezé- seit.

Adózási tudnivalók. Az SMSz pénzszámlára VIII.1.1. Adómentes a természetes személy által befizetett összeget a befizetés időpontjában megszerzett, belföldről származó jövedelemnek kell tekinteni, kivévemagánszemély számára történő szolgáltatás, ha nemzetközi szerződés ettől eltérően az haláleseti, baleseti, betegségi, illetve a jogszabálynak megfelelő nyugdíjbiz- tosítási, vagy járadékbiztosítási szolgáltatásnak minősül. Ezen kifizetésekhez kapcsolóan a magánszemélynek adókötelezettsége nincs. VIII.1.2. Kamatjövedelem keletkezhet, ha a biztosító teljesítése nem rendelkezikminősül adómentesnek, egyéb jövedelemnek, vagy más adóköteles jövedelemnek (így kamatjövedelem keletkezhet a lejárati szolgáltatásból, visszavásárlásból, részvisszavásárlásból). Az SMSZ nyitásakor Kamatjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésnek az a része, amely meghaladja a befizetett összeget, az értékpapír-alszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozamát és az értékpapírokkal végzett ügyletek nyereségét személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli, amelynek mértéke megegyezik az adókötelezettség keletkezésének évének első napján hatályos természetes személyek kamatjövedelmére vonatkozó adómértékkel. Adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a számlatulajdonos részére az SMSZ számláról a számlavezető kifizetést teljesít. Ha az adófizetési kötelezettség keletkezése és az SMSZ-re történő befizetés között eltelt idő • kevesebb, mint 3 év, az adó alapja a kifizetett összeg 200 %-a, • legalább 3 év, de kevesebb, mint 4 év, az adó alapja a kifizetett összeg 100%-a, • legalább 4 év, de kevesebb, mint 5 év, az adó alapja a kifizetett összeg 50%-a, • legalább 5 év, akkor a kifizetés után adófizetési kötelezettség nem keletkezikbiztosítási díj összegét, azzal, hogy kifizetett összegnek minősül befizetett díjként nem vehető figyelembe a számlán található értékpapírok kivonásakor kockázati biztosítás díjaként teljesített összeg. A kamatjövedelem csökkenthető a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke iskamatjövedelem 50 százalékával, ha a szerződés létrejöttét követően egyszeri díjas szerződés esetén 3 év, rendszeres díjas szerződés esetén 6 év eltelt, illetve 100 százalékával, ha a szerződés létrejöttét köve- tően egyszeri díjas szerződés esetén 5 év, rendszeres díjas szerződések esetén 10 év eltelt. Ha a szerződésre rendkívüli (eseti) díj befizetése történik, akkor az a kamatjövedelem elszámolása szempontjából társaságunknál önálló, egyszeri díjas szerződésként kerül figyelembevételre. A kamatjövedelemből a biztosító által 15% személyi jövedelemadó kerül levonásra. E jövedelmet és a levont adót a magánszemélynek nem kell a bevallásban szerepeltetnie. VIII.1.3. Más jövedelemként (a pótolt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint) adóköteles a kifizető díjfizetésével létrejött baleset-, betegségbiztosítási szerződés jövedelempótló, valamint az eltelt napok száma alapján meghatározott szolgáltatásból a napi 15 ezer forintot meghaladó rész, ab- ban az esetben, ha a biztosítás díja a kifizetőnél adómentes jövedelemként került elszámolásra. A kifizetéskor a biztosító által levonásra kerül az adóköteles jövedelmet terhelő adóelőleg. E jövedelmet a magánszemély köteles az adóbevallásában szerepeltetni. VIII.1.4. Egyéb jövedelemként adóköteles a határozatlan tartamú, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás visszavásárlási, részvisszavásárlási ösz- szegéből a magánszemély által megfizetett díj és a kifizető (munkáltató) által megfizetett adóköteles díj együttes összegét meghaladó rész, feltéve, hogy e szerződéshez kapcsolódóan bármely kifizető (munkáltató) adómentes díjat fizetett. A kifizetéskor a törvény szerint megállapí- tott adóalapból a biztosító által levonásra kerül 15% személyi jövedelemadó-előleg. E jövedelmet a magánszemély köteles adóbevallásában szerepeltetni, továbbá a magánszemély köteles az e jövedelem utáni 19,5%-os szociális hozzájárulás fizetési és bevallási kötelezettségét is rendezni. Amennyiben bármely biztosítói teljesítésre nem magánszemély (például gazdálkodó) jogosult, akkor a biztosító a fentiektől eltérően adó- kötelezettséget nem állapít meg, a teljesítés tartalma alapján az érintett szolgáltatásra jogosult a rá vonatkozó jogszabályi előírások szerint köteles elszámolni a biztosítótól származó bevételét, illetve ahhoz kapcsolódó esetleges adókötelezettségeit. VIII.1.5. A 2014. január 1-jétől, vagy azt követő időponttól létrejött, a hatályos törvényi követelményeknek megfelelő nyugdíjbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan a magánszemély szerződő a tárgyévi összevont adóalapja után fizetendő, más kedvezményekkel csökkentett személyi jöve- delemadója terhére rendelkezhet akként, hogy az általa megfizetett biztosítási díj 20 százaléka, maximum 130 ezer forint átutalásra kerüljön a nyugdíjbiztosítási szerződésére. Részletes tájékoztató az érintettek számára a biztosítás megkötéskor kerül átadásra. VIII.1.6. Az SMSZ számlát előbbiekben ismertetett szabályok a jövőben változhatnak, ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében is kövesse a jogsza- bályváltozásokat, különösen a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségen kívül más közteher nem terheli. A jövedelem után az adót a számlavezető hitelintézet állapítja meg, vonja le, fizeti meg és az adókötelezettséget magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként, bruttó módon vallja be az adóhatóságnak. A számlavezető az SMSZ megnyitásáróljövedelemadóról szóló törvény, az arra történő befizetésről – a számlatulajdonos azonosítása nélkül – adatot szolgáltat egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az állami adóhatóság részéreadózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek esetleges változását. Az SMSZ-re teljesített befizetésről, illetve az arról történő teljesített kifizetésről a számlavezető igazolást állít ki és ad át a számlatulajdonos részére a befizetést, illetve a kifizetést követő 8 napon belülaktuális szabályokról társaságunk honlapján is folyamatosan tájékozódhat.