Common use of AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK Clause in Contracts

AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK. (1) A tájékoztatás a 2017. január 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, ame- lyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kérdé- sekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok vál- tozásait célszerű nyomon követniük. a. Természetes személyek esetén: a/1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; a/2. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény; a/3. az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény. b. Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő szerződők esetén az előbbieken túl: b/1. a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény; b/2. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény. (2) Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett esetén az életbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, valamint előnyei a következők: a. A biztosító szolgáltatása mentes az örökösödési illeték alól. b. Adómentes biztosítói szolgáltatás a személybiztosítás alapján nyújtott halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiz- tosítási és betegségbiztosítási szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet a ma- gánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie. c. A biztosító lejárati, visszavásárlási, részleges visszavásárlási, rendszeres pénzkivonási szolgáltatása után, valamint automatikus átvezetés során adóköteles kamatjövedelem keletkezhet, ha a magánszemély által befi- zetett, valamint más személy által befizetett adókötelesnek minősülő díjak együttes – részleges pénzkivonás esetén arányos – összegét a biztosítói kifizetés meghaladja. Az előbbi szabály vonatkozásában nem minősül be- fizetett díjnak a törvény által meghatározott kockázati biztosítási díj. Az adóköteles kamatjövedelmet 15% mértékű kamatadó és – a törvényben szabályozott kivételszabályoktól eltekintve – 6% mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyeket a biztosító a kifizetés időpontjában levon és befizet az adóhatóságnak, és amelyekről a biztosító igazolást ad a ma- gánszemélynek. d. A kamatjövedelemmel és adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban az alábbi kedvezmények illethetik meg a magánszemélyt: d/1. a kamatjövedelem mint adóalap 50 százalékkal csökkenthető: egy- szeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat alá- írását követő 3. év elteltével, de az 5. év elteltét megelőzően történik, valamint rendszeres díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 6. év elteltével, de a 10. év elteltét meg- előzően történik; d/2. a kamatjövedelem mint adóalap 100 százalékkal csökkenthető (így az nem adóköteles): egyszeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 5. év elteltével történik, valamint rendszeres díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az aján- lat aláírását követő 10. év elteltével történik. e. A kedvezményre jogosító időszakok számolása újraindul, ha a szerződésen a rendszeres díjak (díjelőírások) olyan mértékű díjnövelésére (ideértve az indexálást is) kerül sor, mely növekedés az előző biztosítási évhez képest meghaladja a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fo- gyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. f. Amennyiben a biztosításra befizetett díjak vagy a díjak egy része adómen- tesnek minősült (tipikusan a munkáltató által magánszemély biztosítottra kötött szerződések bizonyos eseteiben), úgy rendelkezési jog gyakorláskor, szolgáltatáskor a magánszemély szerződőnek személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezhet. (3) A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jogsza- bályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon ér- hetőek el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít és nem is helyettesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának kötelezettségét.

AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK. (1) . A tájékoztatás a 20172016. január november 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, ame- lyek amelyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kérdé- sekre kérdésekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok vál- tozásait változásait célszerű nyomon követniük. További szabályokat a Különös Feltételek is tartalmazhat. a. Természetes személyek esetén: a/1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; a/2. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény; a/3. az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény. b. Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő mi- nősülő szerződők esetén az előbbieken túl: b/12. a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény; b/2. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény. (2) Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett esetén ese- tén az életbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, valamint előnyei a következők: a. A biztosító szolgáltatása mentes az örökösödési illeték alól. b. Adómentes biztosítói szolgáltatás a személybiztosítás alapján nyújtott halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiz- tosítási balesetbiztosítási és betegségbiztosítási szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet a ma- gánszemélynek magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnieszerepel- tetnie. c. A biztosító lejárati, visszavásárlási, részleges visszavásárlási, rendszeres pénzkivonási szolgáltatása után, valamint automatikus átvezetés során után adóköteles kamatjövedelem keletkezhetkeletkez- het, ha a magánszemély által befi- zetettbefizetett, valamint más személy által befizetett be- fizetett adókötelesnek minősülő díjak együttes – részleges pénzkivonás esetén arányos – összegét a biztosítói kifizetés meghaladja. Az előbbi szabály vonatkozásában nem minősül be- fizetett befizetett díjnak a törvény által meghatározott kockázati biztosítási díj. Az adóköteles kamatjövedelmet 15% mértékű kamatadó és – a törvényben szabályozott kivételszabályoktól kivételszabá- lyoktól eltekintve – 6% mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyeket a biztosító a kifizetés időpontjában levon és befizet az adóhatóságnakadó- hatóságnak, és amelyekről a biztosító igazolást ad a ma- gánszemélynekmagánszemélynek. d. A kamatjövedelemmel és adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban az alábbi kedvezmények illethetik meg a magánszemélyt: d/1. a kamatjövedelem mint adóalap 50 százalékkal csökkenthető: egy- szeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat alá- írását aláírását követő 3. év elteltével, de az 5. év elteltét megelőzően történik, valamint rendszeres folyamatos díjas biztosítások esetén, ha a biztosító bizto- sító teljesítése az ajánlat aláírását követő 6. év elteltével, de a 10. év elteltét meg- előzően megelőzően történik; d/2. a kamatjövedelem mint adóalap 100 százalékkal csökkenthető (így az nem adóköteles): egyszeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító bizto- sító teljesítése az ajánlat aláírását követő 5. év elteltével történik, valamint rendszeres folyamatos díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése tel- jesítése az aján- lat ajánlat aláírását követő 10. év elteltével történik. e. A kedvezményre jogosító időszakok számolása újraindul, ha a szerződésen szerződé- sen a rendszeres folyamatos díjak (díjelőírások) olyan mértékű díjnövelésére (ideértve ideért- ve az indexálást is) kerül sor, mely növekedés az előző biztosítási évhez képest meghaladja a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fo- gyasztói fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. f. Az eseti befizetések adókötelezettségének megállapítása a folyamatos és egyszeri díjaktól elkülönítetten történik. 3. Amennyiben a biztosításra befizetett díjak szerződéskötést követően a biztosítási szer- ződésre tekintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a díjak egy része adómen- tesnek minősült (tipikusan biztosító a munkáltató által magánszemély biztosítottra kötött szerződések bizonyos eseteiben)jogszabályváltozás hatálybalépését követő 60 napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történő módosítására annak érdeké- ben, úgy rendelkezési jog gyakorláskorhogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adó- jóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen. Amennyiben a szerződő fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem utasítja el, szolgáltatáskor a magánszemély szerződőnek személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezhetszerződés a módosító javaslatban megha- tározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésé- nek időpontjával módosul. (3) 4. A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jogsza- bályokjog- szabályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon ér- hetőek érhetőek el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít és nem is helyettesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának kötelezettségét.

AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK. (1) A tájékoztatás a 20172014. január 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, ame- lyek amelyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kérdé- sekre kérdésekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok vál- tozásait változásait célszerű nyomon követniük. a. Természetes személyek esetén: a/1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; a/2. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény; a/3. az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény. b. Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő szerződők esetén az előbbieken túl: b/1. a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény; b/2. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény. (2) Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett esetén ese- tén az életbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, valamint előnyei a következők: a. A biztosító szolgáltatása mentes az örökösödési illeték alól. b. Adómentes biztosítói szolgáltatás a személybiztosítás alapján nyújtott halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiz- tosítási bal- esetbiztosítási és betegségbiztosítási szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet jövedel- met a ma- gánszemélynek magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie. c. A biztosító lejárati, visszavásárlási, részleges visszavásárlási, rendszeres pénzkivonási szolgáltatása után, valamint automatikus átvezetés során adóköteles kamatjövedelem keletkezhet, ha a magánszemély által befi- zetett, valamint más személy által befizetett adókötelesnek minősülő díjak együttes – részleges pénzkivonás esetén arányos – összegét a biztosítói biz- tosítói kifizetés meghaladja. Az előbbi szabály vonatkozásában nem minősül be- fizetett mi- nősül befizetett díjnak a törvény által meghatározott kockázati biztosítási biztosí- tási díj. Az adóköteles kamatjövedelmet 1516% mértékű kamatadó és – a törvényben szabályozott kivételszabályoktól eltekintve – 6% mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyeket a biztosító a kifizetés időpontjában idő- pontjában levon és befizet az adóhatóságnak, és amelyekről a biztosító igazolást ad a ma- gánszemélynekmagánszemélynek. d. A kamatjövedelemmel és adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban az alábbi kedvezmények illethetik meg a magánszemélyt: d/1. a kamatjövedelem mint adóalap 50 százalékkal csökkenthető: egy- szeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat alá- írását követő 3. év elteltével, de az 5. év elteltét megelőzően történiktörté- nik, valamint rendszeres díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése tel- jesítése az ajánlat aláírását követő 6. év elteltével, de a 10. év elteltét meg- előzően megelőzően történik; d/2. a kamatjövedelem mint adóalap 100 százalékkal csökkenthető (így az nem adóköteles): egyszeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 5. év elteltével történik, valamint vala- mint rendszeres díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az aján- lat ajánlat aláírását követő 10. év elteltével történik. e. A kedvezményre jogosító időszakok számolása újraindul, ha a szerződésen szerző- désen a rendszeres díjak (díjelőírások) olyan mértékű díjnövelésére (ideértve ide- értve az indexálást is) kerül sor, mely növekedés az előző biztosítási évhez képest meghaladja a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó vo- natkozó éves fo- gyasztói fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. f. Amennyiben a biztosításra befizetett díjak vagy a díjak egy része adómen- tesnek adó- mentesnek minősült (tipikusan a munkáltató által magánszemély biztosítottra biztosí- tottra kötött szerződések bizonyos eseteiben), úgy rendelkezési jog gyakorláskorgya- korláskor, szolgáltatáskor a magánszemély szerződőnek személyi jövedelemadó jövede- lemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezhet. (3) A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jogsza- bályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő minő- sülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxx.xx xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon ér- hetőek érhetőek el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít és nem is helyettesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának kötelezettségétkötele- zettségét.

AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK. (1) . A tájékoztatás a 20172020. január július 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, ame- lyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kérdé- sekre kér- désekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok vál- tozásait változásait célszerű nyomon követniük. a. Természetes személyek esetén: a/1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; a/2. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény; a/3. az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény. b. Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő mi- nősülő szerződők esetén az előbbieken túl: b/12. a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény; b/2. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény. (2) Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett esetén ese- tén az életbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, valamint előnyei a következők: a. A biztosító szolgáltatása mentes az örökösödési illeték alól. b. Adómentes biztosítói szolgáltatás a személybiztosítás alapján nyújtott halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiz- tosítási bal- esetbiztosítási és betegségbiztosítási szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet jövedel- met a ma- gánszemélynek magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie. c. A biztosító lejárati, visszavásárlási, részleges visszavásárlási, rendszeres pénzkivonási szolgáltatása után, valamint automatikus átvezetés során után adóköteles kamatjövedelem keletkezhet, ha a magánszemély által befi- zetettbefizetett, valamint más személy által befizetett adókötelesnek minősülő díjak együttes – részleges pénzkivonás pénz- kivonás esetén arányos – összegét a biztosítói kifizetés meghaladja. Az előbbi szabály vonatkozásában nem minősül be- fizetett befizetett díjnak a törvény által meghatározott kockázati biztosítási díj. Az adóköteles kamatjövedelmet kamatjöve- delmet 15% mértékű kamatadó és – a törvényben szabályozott kivételszabályoktól eltekintve – 6% mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyeket a biztosító a kifizetés kifize- tés időpontjában levon és befizet az adóhatóságnak, és amelyekről a biztosító igazolást ad a ma- gánszemélynekmagánszemélynek. d. A kamatjövedelemmel és adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban az alábbi kedvezmények illethetik meg a magánszemélyt: d/1. a kamatjövedelem mint adóalap 50 százalékkal csökkenthető: egy- szeri fo- lyamatos díjas biztosítások eseténeseti díj fizetésekor, ha a biztosító teljesítése telje- sítése az ajánlat alá- írását aláírását követő 3. év elteltével, de az 5. év elteltét eltel- tét megelőzően történik, valamint rendszeres folyamatos díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 6. év elteltévelel- teltével, de a 10. év elteltét meg- előzően megelőzően történik; d/2. a kamatjövedelem mint adóalap 100 százalékkal csökkenthető (így az nem adóköteles): egyszeri folyamatos díjas biztosítások eseténeseti díjak fizeté- sekor, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 5. év elteltével eltel- tével történik, valamint rendszeres folyamatos díjas biztosítások esetén, ha a biztosító biz- tosító teljesítése az aján- lat ajánlat aláírását követő 10. év elteltével történik. e. A kedvezményre jogosító időszakok számolása újraindul, ha a szerződésen szerző- désen a rendszeres folyamatos díjak (díjelőírások) olyan mértékű díjnövelésére (ideértve ide- értve az indexálást is) kerül sor, mely növekedés az előző biztosítási évhez képest meghaladja a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó vo- natkozó éves fo- gyasztói fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. f. Az eseti befizetések adókötelezettségének megállapítása a folyamatos díjaktól elkülönítetten történik. 3. Amennyiben a biztosításra befizetett díjak szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre tekin- tettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jog- szabályi feltételek megváltoznak, a díjak egy része adómen- tesnek minősült (tipikusan biztosító a munkáltató által magánszemély biztosítottra kötött szerződések bizonyos eseteiben)jogszabályváltozás hatályba- lépését követő 60 napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megváltozott szabá- lyozásra tekintettel történő módosítására annak érdekében, úgy rendelkezési jog gyakorláskorhogy a szerző- dés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen. Amennyiben a szerződő fél a módosító javasla- tot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem utasítja el, szolgáltatáskor a magánszemély szerződőnek személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezhetszerződés a módosító javaslatban meghatározott feltéte- lekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpontjával módosul. (3) 4. A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jogsza- bályokjog- szabályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon ér- hetőek érhetők el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít és nem is helyettesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának kötelezettségét.

AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK. (1) A tájékoztatás a 2017. január 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, ame- lyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kérdé- sekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok vál- tozásait célszerű nyomon követniük. a. Természetes személyek esetén: a/1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; a/2. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény; a/3. az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény. b. Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő szerződők esetén az előbbieken túl: b/1. a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény; b/2. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény. (2) Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett esetén az életbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, valamint előnyei a következők: a. A biztosító szolgáltatása mentes az örökösödési illeték alól. b. Adómentes biztosítói szolgáltatás a személybiztosítás alapján nyújtott halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiz- tosítási és betegségbiztosítási szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet a ma- gánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie. c. A biztosító lejárati, visszavásárlási, részleges visszavásárlási, rendszeres pénzkivonási szolgáltatása után, valamint automatikus átvezetés során adóköteles kamatjövedelem keletkezhet, ha a magánszemély által befi- zetett, valamint más személy által befizetett adókötelesnek minősülő díjak együttes – részleges pénzkivonás esetén arányos – összegét a biztosítói kifizetés meghaladja. Az előbbi szabály vonatkozásában nem minősül be- fizetett díjnak a törvény által meghatározott kockázati biztosítási díj. Az adóköteles kamatjövedelmet 15% mértékű kamatadó és – a törvényben szabályozott kivételszabályoktól eltekintve – 6% mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyeket a biztosító a kifizetés időpontjában levon és befizet az adóhatóságnak, és amelyekről a biztosító igazolást ad a ma- gánszemélynek. d. A kamatjövedelemmel és adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban az alábbi kedvezmények illethetik meg a magánszemélyt: d/1. a kamatjövedelem mint adóalap 50 százalékkal csökkenthető: egy- szeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat alá- írását követő 3. év elteltével, de az 5. év elteltét megelőzően történik, valamint rendszeres díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 6. év elteltével, de a 10. év elteltét meg- előzően történik; d/2. a kamatjövedelem mint adóalap 100 százalékkal csökkenthető (így az nem adóköteles): egyszeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 5. év elteltével történik, valamint rendszeres díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az aján- lat aláírását követő 10. év elteltével történik. e. A kedvezményre jogosító időszakok számolása újraindul, ha a szerződésen a rendszeres díjak (díjelőírások) olyan mértékű díjnövelésére (ideértve az indexálást is) kerül sor, mely növekedés az előző biztosítási évhez képest meghaladja a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fo- gyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. f. Amennyiben a biztosításra befizetett díjak vagy a díjak egy része adómen- tesnek minősült (tipikusan a munkáltató által magánszemély biztosítottra kötött szerződések bizonyos eseteiben), úgy rendelkezési jog gyakorláskor, szolgáltatáskor a magánszemély szerződőnek személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezhet. (3) A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jogsza- bályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxx.xx www.groupama.hu honlapon ér- hetőek el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít és nem is helyettesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának kötelezettségét.

AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK. (1) A tájékoztatás a 20172016. január november 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, ame- lyek amelyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kérdé- sekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok vál- tozásait célszerű nyomon követniük. a. Természetes személyek esetén: a/1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; a/2. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény; a/3. az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény. b. Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő szerződők esetén az előbbieken túl: b/1. a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény; b/2. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény. (2) Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett esetén az életbiztosítási a nyugdíjbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, valamint előnyei a következők: a. A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője az általa fizetett díj 20%-ának (de legfeljebb 130 ezer forintnak) megfelelő összegű adójóváírást vehet igénybe adóévenként. Amennyiben a szerződő nyugdíj-előtakarékossá- gi számla (NYESZ), önkéntes kölcsönös biztosító szolgáltatása mentes pénztári tagság, illetve egyéb megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján is vesz igénybe adójóváírást, a három jogcímen együttvéve legfeljebb 280 ezer forint adóról rendelkezhet a szerződő. Adójóváírás kizárólag magánszemély szerződő esetén vehető igénybe, mely legfeljebb a szerződő által ténylegesen megfizetett személyi jövede- lemadó erejéig érvényesíthető az örökösödési illeték alóléves adóbevallásában a biztosító által kiállított díjigazolás alapján. Nem jogosít adójóváírásra a kiegészítő bizto- sításokra befizetett díj, illetve a kockázati díjrész abban az esetben, ha ez 10%-nál nagyobb arányát teszi ki a főbiztosítás díjának. Az adójóváírás összege az adóbevallásban megjelölt nyugdíjbiztosítási szerződésen kerül jóváírásra, melyet a biztosító eseti díjként fektet be a szerződő számára. b. Adómentes biztosítói szolgáltatás a személybiztosítás alapján nyújtott halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiz- tosítási és betegségbiztosítási szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet a ma- gánszemélynek A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője az adóbevallásában tett nyi- latkozatban a magánszemély által meghatározott összeg átutalását az adóhatóság (ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyil- vántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jö- vedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként a magánsze- mély kérelmére az adótartozás, illetve az adóbevallás, adóhatósági adó- megállapítás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül) – kivéve, ha a nyilatkozattétel időpontjában a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződéssel már nem rendelkezik – szerződésenként a szerződésszám, a magánszemély adóazonosító jele feltüntetésével a biztosító pénzfor- galmi számlájára teljesíti, azzal, hogy a magánszemély által meghatá- rozott összeget az adóhatóság a rendelkezési jogosultságot megala- pozó nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befizetésekkel arányosan teljesíti, ha a rendelkezési jogosultságot több nyugdíjbiztosításra befize- tett összeg alapozza meg. Ha a magánszemély adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg teljes átutalását nem teszi lehetővé, vagy a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg a 280 ezer forintot megha- ladja, az adóhatóság az átutalásnál a nyilatkozatokban jogszerűen meg- jelölt összegek arányát veszi figyelembe azzal, hogy az egyes átutalások jogcím szerinti összege ebben az esetben sem haladhatja meg az adott rendelkezési jogcímre irányadó összeghatárt. Amennyiben a magánsze- mély a teljesítéskor már nem rendelkezik azzal a nyugdíjbiztosítási szer- ződéssel, amelyre a befizetett díj a rendelkezési jogosultságot megala- pozta, akkor a következők szerint kell szerepeltetnieeljárni: b/1. ha a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép (ide- értve a szerződő örökösét is) és a nyugdíjbiztosítási szerződés alap- ján visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt, akkor az adóhatóság által teljesített összeget a biztosító a nyugdíj- biztosítási szerződésen jóváírja; b/2. a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatti megszű- nése esetén minden további rendelkezés nélkül a biztosító a bizto- sított magánszemélynek (a biztosított halála esetén az örökösének) kiutalja; b/3. a b/1-b/2. pontokban nem említett esetben a biztosító az adóha- tóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára visszautalja, azzal, hogy a visszautalt összegre a magánszemély az adóhatósághoz be- nyújtott kérelme alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy nyugdíjbiztosítási szerződése neki fel nem róható okból (így külö- nösen a biztosító felszámolása következtében) szűnt meg. Ameny- nyiben a magánszemély a visszautalt összegre jogosult, úgy az adóhatóság, ha a magánszemélynek van más nyugdíjbiztosítási szerződése, akkor a magánszemély nyilatkozata alapján e szerző- désre, ennek hiányában a magánszemély saját pénzforgalmi szám- lájára (lakcímére) teljesíti. c. A biztosító lejáratiAz adójóváírást 20%-kal növelten vissza kell fizetnie a szerződőnek a következő esetekben: c/1. a szerződés nyugdíjbiztosítási szolgáltatás nélkül megszűnik, visszavásárlásivagy nyugdíjbiztosítási szolgáltatásnak nem minősülő vagyoni érték ki- vonására kerül sor (például a szerződés díjfizetés elmulasztása miatt megszűnik vagy részleges visszavásárlás, részleges visszavásárlásivisszavásárlás történik); c/2. a szerződésből 10 éven belül lejárati szolgáltatást vagy nyugdíjjo- gosultság megszerzéséhez kapcsolódó szolgáltatási összeget telje- sít a biztosító, rendszeres pénzkivonási szolgáltatása után, valamint automatikus átvezetés során adóköteles kamatjövedelem keletkezhetkivéve, ha a magánszemély által befi- zetettszolgáltatás nem csökkenő összegű já- radékszolgáltatás keretében történik, valamint más személy által befizetett adókötelesnek minősülő díjak együttes melyet a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biz- tosított haláláig nyújt a biztosító. Amennyiben a járadékszolgálta- tás – részleges pénzkivonás esetén arányos szükséges minimális tartamra számított – összegét egy hónapra jutó várható összege az 5000 forintot nem éri el, a biztosítói kifizetés meghaladjajáradékszolgáltatás egy összegben is teljesíthető; c/3. Az előbbi szabály vonatkozásában a szerződés úgy módosul, hogy az a továbbiakban már nem minősül be- fizetett díjnak nyugdíjbiztosításnak (pl. tartammódosítás történik a törvény által meghatározott kockázati biztosítási díj. Az adóköteles kamatjövedelmet 15% mértékű kamatadó és – a törvényben szabályozott kivételszabályoktól eltekintve – 6% mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyeket a biztosító a kifizetés időpontjában levon és befizet az adóhatóságnak, és amelyekről a biztosító igazolást ad a ma- gánszemélynek.szerződésen); d. A kamatjövedelemmel visszafizetési kötelezettséget a biztosító állapítja meg és adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban vonja le a szerződő számára – esetleges egyéb közterhekkel, pl. kamatadóval, egészségügyi hozzájárulással már csökkentett – kifizethető összegből (ha történik kifizetés), vagy csökkenti vele a szerződés összértékét. e. Amennyiben a biztosító fedezet hiányában nem tudja levonni a fenti összeget vagy annak egy részét, úgy a visszafizetésre a szerződő köte- lezett a biztosító által kiállított elszámolás alapján. f. A lejárati szolgáltatás adómentes abban az alábbi kedvezmények illethetik meg a magánszemélyt: d/1. a kamatjövedelem mint adóalap 50 százalékkal csökkenthető: egy- szeri díjas biztosítások eseténesetben, ha az a szerződés létrejötte utáni 10. évfordulón vagy azt követően esedékes, illetve, ha az a 10. évforduló előtt esedékes, de a biztosító teljesítése az ajánlat alá- írását követő 3a c/2. év elteltével, de az 5. év elteltét megelőzően történik, valamint rendszeres díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 6. év elteltével, de a 10. év elteltét meg- előzően történik; d/2. a kamatjövedelem mint adóalap 100 százalékkal csökkenthető (így az nem adóköteles): egyszeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 5. év elteltével történik, valamint rendszeres díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az aján- lat aláírását követő 10. év elteltével pont szerint járadékszolgáltatás keretében történik. e. A kedvezményre jogosító időszakok számolása újraindul, ha a szerződésen a rendszeres díjak (díjelőírások) olyan mértékű díjnövelésére (ideértve az indexálást is) kerül sor, mely növekedés az előző biztosítási évhez képest meghaladja a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fo- gyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. f. Amennyiben a biztosításra befizetett díjak vagy a díjak egy része adómen- tesnek minősült (tipikusan a munkáltató által magánszemély biztosítottra kötött szerződések bizonyos eseteiben), úgy rendelkezési jog gyakorláskor, szolgáltatáskor a magánszemély szerződőnek személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezhet. (3) A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jogsza- bályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon ér- hetőek el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít és nem is helyettesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának kötelezettségét.

AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK. (1) A tájékoztatás a 20172014. január 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, ame- lyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kérdé- sekre kér- désekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok vál- tozásait változásait célszerű nyomon követniük. a. . Természetes személyek esetén: a/1. : – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; a/2. – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény; a/3. ; – az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény. b. . Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő szerződők esetén az előbbieken túl: b/1. : – a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény; b/2. – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény. (2) . Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett esetén az életbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, valamint előnyei a következők: a. : – A biztosító szolgáltatása mentes az örökösödési illeték alól. b. . – Adómentes biztosítói szolgáltatás a személybiztosítás alapján nyújtott halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiz- tosítási bal- esetbiztosítási és betegségbiztosítási szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet jö- vedelmet a ma- gánszemélynek magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie. c. szerepel- tetnie. – A biztosító lejárati, visszavásárlási, részleges visszavásárlási, rendszeres pénzkivonási pénzki- vonási szolgáltatása után, valamint automatikus átvezetés során után adóköteles kamatjövedelem keletkezhet, ha a magánszemély által befi- zetettbefizetett, valamint más személy által befizetett adókötelesnek minősülő díjak együttes – részleges pénzkivonás esetén arányos – összegét a biztosítói kifizetés meghaladja. Az előbbi szabály vonatkozásában nem minősül be- fizetett befizetett díjnak a törvény által meghatározott megha- tározott kockázati biztosítási díj. Az adóköteles kamatjövedelmet 1516% mértékű kamatadó és – a törvényben szabályozott kivételszabályoktól eltekintve – 6% mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyeket a biztosító a kifizetés időpontjában levon és befizet az adóhatóságnak, és amelyekről a biztosító igazolást ad a ma- gánszemélynek. d. magánszemélynek. – A kamatjövedelemmel és adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban az alábbi kedvezmények illethetik meg a magánszemélyt: d/1. a. a kamatjövedelem mint adóalap 50 százalékkal csökkenthető: egy- szeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat alá- írását követő 3. év elteltével, de az 5. év elteltét megelőzően történik, valamint rendszeres díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 6. év elteltével, de a 10. év elteltét meg- előzően történik; d/2. b. a kamatjövedelem mint adóalap 100 százalékkal csökkenthető (így az nem adóköteles): egyszeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító biztosí- tó teljesítése az ajánlat aláírását követő 5. év elteltével történik, valamint rendszeres díjas biztosítások esetén, ha ; c. a biztosító teljesítése rendkívüli befizetések adókötelezettségének megállapítása az aján- lat aláírását követő 10. év elteltével egy- szeri díjaktól elkülönítetten történik.; e. A kedvezményre jogosító időszakok számolása újraindul, ha a szerződésen a rendszeres díjak (díjelőírások) olyan mértékű díjnövelésére (ideértve az indexálást is) kerül sor, mely növekedés az előző biztosítási évhez képest meghaladja a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fo- gyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. f. d. Amennyiben a biztosításra befizetett díjak vagy a díjak egy része adómen- tesnek adómentesnek minősült (tipikusan a munkáltató által magánszemély magánsze- mély biztosítottra kötött szerződések bizonyos eseteiben), úgy a szerződés módosításakor vagy a módosítást követő rendelkezési jog gyakorláskor, szolgáltatáskor a magánszemély biztosítottnak vagy szerződőnek személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési fi- zetési kötelezettsége keletkezhet. (3) . A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jogsza- bályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő minő- sülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxx.xx xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon ér- hetőek érhetőek el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít mentesít, és nem is helyettesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának kötelezettségétkö- telezettségét.

AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK. (1) A tájékoztatás a 20172016. január november 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, ame- lyek amelyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kérdé- sekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok vál- tozásait célszerű nyomon követniük. a. Természetes személyek esetén: a/1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; a/2. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény; a/3. az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény. b. Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő szerződők esetén az előbbieken túl: b/1. a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény; b/2. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény. (2) Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett esetén az életbiztosítási a nyugdíjbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, valamint előnyei a következők: a. A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője az általa fizetett díj 20%-ának (de legfeljebb 130 ezer forintnak) megfelelő összegű adójóváírást vehet igénybe adóévenként. Amennyiben a szerződő nyugdíj-előtakarékossá- gi számla (NYESZ), önkéntes kölcsönös biztosító szolgáltatása mentes pénztári tagság, illetve egyéb megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján is vesz igénybe adójóváírást, a három jogcímen együttvéve legfeljebb 280 ezer forint adóról rendelkezhet a szerződő. Adójóváírás kizárólag magánszemély szerződő esetén vehető igénybe, mely legfeljebb a szerződő által ténylegesen megfizetett személyi jövede- lemadó erejéig érvényesíthető az örökösödési illeték alóléves adóbevallásában a biztosító által kiállított díjigazolás alapján. Nem jogosít adójóváírásra a kiegészítő bizto- sításokra befizetett díj, illetve a kockázati díjrész abban az esetben, ha ez 10%-nál nagyobb arányát teszi ki a főbiztosítás díjának. Az adójóváírás összege az adóbevallásban megjelölt nyugdíjbiztosítási szerződésen kerül jóváírásra, melyet a biztosító eseti díjként fektet be a szerződő számára. b. Adómentes biztosítói szolgáltatás a személybiztosítás alapján nyújtott halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiz- tosítási és betegségbiztosítási szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet a ma- gánszemélynek A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője az adóbevallásában tett nyi- latkozatban a magánszemély által meghatározott összeg átutalását az adóhatóság (ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyil- vántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jö- vedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként a magánsze- mély kérelmére az adótartozás, illetve az adóbevallás, adóhatósági adó- megállapítás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül) – kivéve, ha a nyilatkozattétel időpontjában a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződéssel már nem rendelkezik – szerződésenként a szerződésszám, a magánszemély adóazonosító jele feltüntetésével a biztosító pénzfor- galmi számlájára teljesíti, azzal, hogy a magánszemély által meghatá- rozott összeget az adóhatóság a rendelkezési jogosultságot megala- pozó nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befizetésekkel arányosan teljesíti, ha a rendelkezési jogosultságot több nyugdíjbiztosításra befize- tett összeg alapozza meg. Ha a magánszemély adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg teljes átutalását nem teszi lehetővé, vagy a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg a 280 ezer forintot megha- ladja, az adóhatóság az átutalásnál a nyilatkozatokban jogszerűen meg- jelölt összegek arányát veszi figyelembe azzal, hogy az egyes átutalások jogcím szerinti összege ebben az esetben sem haladhatja meg az adott rendelkezési jogcímre irányadó összeghatárt. Amennyiben a magánsze- mély a teljesítéskor már nem rendelkezik azzal a nyugdíjbiztosítási szer- ződéssel, amelyre a befizetett díj a rendelkezési jogosultságot megala- pozta, akkor a következők szerint kell szerepeltetnieeljárni: b/1. ha a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép (ide- értve a szerződő örökösét is) és a nyugdíjbiztosítási szerződés alap- ján visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt, akkor az adóhatóság által teljesített összeget a biztosító a nyugdíj- biztosítási szerződésen jóváírja; b/2. a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatti megszű- nése esetén minden további rendelkezés nélkül a biztosító a bizto- sított magánszemélynek (a biztosított halála esetén az örökösének) kiutalja; b/3. a b/1-b/2. pontokban nem említett esetben a biztosító az adóha- tóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára visszautalja, azzal, hogy a visszautalt összegre a magánszemély az adóhatósághoz be- nyújtott kérelme alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy nyugdíjbiztosítási szerződése neki fel nem róható okból (így külö- nösen a biztosító felszámolása következtében) szűnt meg. Ameny- nyiben a magánszemély a visszautalt összegre jogosult, úgy az adóhatóság, ha a magánszemélynek van más nyugdíjbiztosítási szerződése, akkor a magánszemély nyilatkozata alapján e szerző- désre, ennek hiányában a magánszemély saját pénzforgalmi szám- lájára (lakcímére) teljesíti. c. A biztosító lejáratiAz adójóváírást 20%-kal növelten vissza kell fizetnie a szerződőnek a következő esetekben: c/1. a szerződés nyugdíjbiztosítási szolgáltatás nélkül megszűnik, visszavásárlásivagy nyugdíjbiztosítási szolgáltatásnak nem minősülő vagyoni érték ki- vonására kerül sor (például a szerződés díjfizetés elmulasztása miatt megszűnik vagy részleges visszavásárlás, részleges visszavásárlásivisszavásárlás történik); c/2. a szerződésből 10 éven belül lejárati szolgáltatást vagy nyugdíjjo- gosultság megszerzéséhez kapcsolódó szolgáltatási összeget telje- sít a biztosító, rendszeres pénzkivonási szolgáltatása után, valamint automatikus átvezetés során adóköteles kamatjövedelem keletkezhetkivéve, ha a magánszemély által befi- zetettszolgáltatás nem csökkenő összegű já- radékszolgáltatás keretében történik, valamint más személy által befizetett adókötelesnek minősülő díjak együttes melyet a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biz- tosított haláláig nyújt a biztosító. Amennyiben a járadékszolgálta- tás – részleges pénzkivonás esetén arányos szükséges minimális tartamra számított – összegét egy hónapra jutó várható összege az 5000 forintot nem éri el, a biztosítói kifizetés meghaladjajáradékszolgáltatás egy összegben is teljesíthető; c/3. Az előbbi szabály vonatkozásában a szerződés úgy módosul, hogy az a továbbiakban már nem minősül be- fizetett díjnak nyugdíjbiztosításnak (pl. tartammódosítás történik a törvény által meghatározott kockázati biztosítási díj. Az adóköteles kamatjövedelmet 15% mértékű kamatadó és – a törvényben szabályozott kivételszabályoktól eltekintve – 6% mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyeket a biztosító a kifizetés időpontjában levon és befizet az adóhatóságnak, és amelyekről a biztosító igazolást ad a ma- gánszemélynek.szerződésen); d. A kamatjövedelemmel visszafizetési kötelezettséget a biztosító állapítja meg és adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban xxxxx le a szerződő számára – esetleges egyéb közterhekkel, pl. kamatadóval, egészségügyi hozzájárulással már csökkentett – kifizethető összegből (ha történik kifizetés), vagy csökkenti vele a szerződés összértékét. e. Amennyiben a biztosító fedezet hiányában nem tudja levonni a fenti összeget vagy annak egy részét, úgy a visszafizetésre a szerződő köte- lezett a biztosító által kiállított elszámolás alapján. f. A lejárati szolgáltatás adómentes abban az alábbi kedvezmények illethetik meg a magánszemélyt: d/1. a kamatjövedelem mint adóalap 50 százalékkal csökkenthető: egy- szeri díjas biztosítások eseténesetben, ha az a szerződés létrejötte utáni 10. évfordulón vagy azt követően esedékes, illetve, ha az a 10. évforduló előtt esedékes, de a biztosító teljesítése az ajánlat alá- írását követő 3a c/2. év elteltével, de az 5. év elteltét megelőzően történik, valamint rendszeres díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 6. év elteltével, de a 10. év elteltét meg- előzően történik; d/2. a kamatjövedelem mint adóalap 100 százalékkal csökkenthető (így az nem adóköteles): egyszeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 5. év elteltével történik, valamint rendszeres díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az aján- lat aláírását követő 10. év elteltével pont szerint járadékszolgáltatás keretében történik. e. A kedvezményre jogosító időszakok számolása újraindul, ha a szerződésen a rendszeres díjak (díjelőírások) olyan mértékű díjnövelésére (ideértve az indexálást is) kerül sor, mely növekedés az előző biztosítási évhez képest meghaladja a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fo- gyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. f. Amennyiben a biztosításra befizetett díjak vagy a díjak egy része adómen- tesnek minősült (tipikusan a munkáltató által magánszemély biztosítottra kötött szerződések bizonyos eseteiben), úgy rendelkezési jog gyakorláskor, szolgáltatáskor a magánszemély szerződőnek személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezhet. (3) A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jogsza- bályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon ér- hetőek el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít és nem is helyettesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának kötelezettségét.

AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK. (1) A tájékoztatás a 20172016. január 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, ame- lyek amelyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kérdé- sekre kérdésekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok vál- tozásait változásait célszerű nyomon követniük. a. Természetes személyek esetén: a/1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; a/2. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény; a/3. az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény. b. Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő szerződők esetén az előbbieken túl: b/1. a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény; b/2. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény. (2) Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett esetén ese- tén az életbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, valamint előnyei a következők: a. A biztosító szolgáltatása mentes az örökösödési illeték alól. b. Adómentes biztosítói szolgáltatás a személybiztosítás alapján nyújtott halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiz- tosítási bal- esetbiztosítási és betegségbiztosítási szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet jövedel- met a ma- gánszemélynek magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie. c. A biztosító lejárati, visszavásárlási, részleges visszavásárlási, rendszeres pénzkivonási szolgáltatása után, valamint automatikus átvezetés során adóköteles kamatjövedelem keletkezhet, ha a magánszemély által befi- zetett, valamint más személy által befizetett adókötelesnek minősülő díjak együttes – részleges pénzkivonás esetén arányos – összegét a biztosítói biz- tosítói kifizetés meghaladja. Az előbbi szabály vonatkozásában nem minősül be- fizetett mi- nősül befizetett díjnak a törvény által meghatározott kockázati biztosítási biztosí- tási díj. Az adóköteles kamatjövedelmet 15% mértékű kamatadó és – a törvényben szabályozott kivételszabályoktól eltekintve – 6% mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyeket a biztosító a kifizetés időpontjában idő- pontjában levon és befizet az adóhatóságnak, és amelyekről a biztosító igazolást ad a ma- gánszemélynekmagánszemélynek. d. A kamatjövedelemmel és adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban az alábbi kedvezmények illethetik meg a magánszemélyt: d/1. a kamatjövedelem mint adóalap 50 százalékkal csökkenthető: egy- szeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat alá- írását követő 3. év elteltével, de az 5. év elteltét megelőzően történiktörté- nik, valamint rendszeres díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése tel- jesítése az ajánlat aláírását követő 6. év elteltével, de a 10. év elteltét meg- előzően megelőzően történik; d/2. a kamatjövedelem mint adóalap 100 százalékkal csökkenthető (így az nem adóköteles): egyszeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 5. év elteltével történik, valamint vala- mint rendszeres díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az aján- lat ajánlat aláírását követő 10. év elteltével történik. e. A kedvezményre jogosító időszakok számolása újraindul, ha a szerződésen szerző- désen a rendszeres díjak (díjelőírások) olyan mértékű díjnövelésére (ideértve ide- értve az indexálást is) kerül sor, mely növekedés az előző biztosítási évhez képest meghaladja a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó vo- natkozó éves fo- gyasztói fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. f. Amennyiben a biztosításra befizetett díjak vagy a díjak egy része adómen- tesnek adó- mentesnek minősült (tipikusan a munkáltató által magánszemély biztosítottra bizto- sítottra kötött szerződések bizonyos eseteiben), úgy rendelkezési jog gyakorláskor, szolgáltatáskor a magánszemély szerződőnek személyi jövedelemadó jö- vedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezhetkelet- kezhet. (3) A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jogsza- bályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő minő- sülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon ér- hetőek érhetőek el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít és nem is helyettesíti helyet- tesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának kötelezettségét.

AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK. (1) A tájékoztatás a 20172012. január március 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, ame- lyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kérdé- sekre kér- désekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok vál- tozásait változásait célszerű nyomon követniük. a. . Természetes személyek esetén: a/1. : – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; a/2. – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény; a/3. az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény. b. Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő szerződők esetén az előbbieken túl: b/1. : – a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXILXXXV. törvény; b/2. – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény. (2) . Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett esetén az életbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, valamint előnyei elő- nyei a következők: a. : – A biztosító szolgáltatása mentes az örökösödési illeték alól. b. . – Adómentes biztosítói szolgáltatás az élet- és nyugdíjbiztosításból szár- mazó biztosítói kifizetés, ha az haláleseti, baleseti vagy betegségi szol- gáltatás, illetve nyugdíjbiztosítási szerződés esetében a személybiztosítás alapján harmadik év for- dulónapját követően nyújtott halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiz- tosítási és betegségbiztosítási szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet a ma- gánszemélynek magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie. c. . – A biztosító lejárati, visszavásárlási, részleges visszavásárlási, rendszeres pénzkivonási visszavásárlási szolgáltatása után, valamint automatikus átvezetés során után adóköteles kamatjövedelem keletkezhet, ha a magánszemély által befi- zetettbefizetett, valamint más személy által befizetett adókötelesnek minősülő minő- sülő díjak együttes – részleges pénzkivonás esetén arányos – összegét a biztosítói kifizetés meghaladja. Az előbbi szabály vonatkozásában nem minősül be- fizetett díjnak a törvény által meghatározott kockázati biztosítási díj. Az adóköteles kamatjövedelmet 15% mértékű A kamatadó és – a törvényben szabályozott kivételszabályoktól eltekintve – 6% mértékű egészségügyi hozzájárulás terhelimértéke 16%, amelyeket amelyet a biztosító a kifizetés időpontjában levon és befizet az adóhatóságnak, és amelyekről amelyről a biztosító igazolást ad a ma- gánszemélynek. d. magánszemélynek. – A kamatjövedelemmel és adófizetési a kamatadó fizetési kötelezettséggel kapcsolatban kapcso- latban az alábbi kedvezmények illethetik meg a magánszemélyt: d/1. a. a kamatjövedelem mint adóalap 50 százalékkal csökkenthető: egy- szeri díjas biztosítások eseténlejárat és visszavá- sárlás esetében, ha a biztosító teljesítése az ajánlat alá- írását követő 3. év elteltével, de az 5. év elteltét megelőzően kifizetés a szerződés megkötésének ötödik for- dulónapját követően történik, és a szerződés megszűnik; valamint rendszeres díjas biztosítások eseténa négy évnél régebben befizetett díjak (felhalmozott tartalék) terhére történő részvisszavásárlás esetében, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 6. év elteltével, de a 10. év elteltét meg- előzően történikszerződés nem szűnik meg; d/2. b. a kamatjövedelem mint adóalap 100 százalékkal csökkenthető (így az nem adókötelesadó- köteles): egyszeri díjas biztosítások eseténlejárat és visszavásárlás esetében, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 5. év elteltével kifizetés a szerződés megkötésének tizedik fordulónapját követően történik, és a szerző- dés megszűnik; valamint rendszeres díjas biztosítások eseténa hat évnél régebben befizetett díjak ter- hére történő részvisszavásárlás esetében, ha a biztosító teljesítése az aján- lat aláírását követő 10szerződés nem szűnik meg. év elteltével történik. e. A kedvezményre jogosító időszakok számolása újraindul, ha a szerződésen a rendszeres díjak (díjelőírások) olyan mértékű díjnövelésére (ideértve az indexálást is) kerül sor, mely növekedés az előző biztosítási évhez képest meghaladja a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fo- gyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. f. – Amennyiben a biztosításra befizetett díjak vagy a díjak egy része adómen- tesnek adó- mentesnek minősült (tipikusan a munkáltató által magánszemély biztosítottra bizto- sítottra kötött szerződések bizonyos eseteiben), úgy a szerződés módo- sításakor vagy a módosítást követő rendelkezési jog gyakorláskorgyakorláskor az új magánszemély szerződőnek, szolgáltatáskor a magánszemély szerződőnek kedvezményezettnek személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás jövedelem- adó fizetési kötelezettsége keletkezhet. (3) . A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jogsza- bályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő minő- sülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxx.xx xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon ér- hetőek érhetőek el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít mentesít, és nem is helyettesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának kötelezettségétkö- telezettségét.

AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK. (1) . A tájékoztatás a 20172022. január április 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, ame- lyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kérdé- sekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok vál- tozásait célszerű nyomon követniük.kér- a. Természetes személyek esetén: a/1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; a/2. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény; a/3. az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény. b. Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő mi- nősülő szerződők esetén az előbbieken túl: b/12. a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény; b/2. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény. (2) Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett esetén ese- tén az életbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, valamint előnyei a következők: a. A biztosító szolgáltatása mentes az örökösödési illeték alól. b. Adómentes biztosítói szolgáltatás a személybiztosítás alapján nyújtott halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiz- tosítási bal- esetbiztosítási és betegségbiztosítási szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet jövedel- met a ma- gánszemélynek magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie. c. A biztosító lejárati, visszavásárlási, részleges visszavásárlási, rendszeres pénzkivonási szolgáltatása után, valamint automatikus átvezetés során után adóköteles kamatjövedelem keletkezhet, ha a magánszemély által befi- zetettbefizetett, valamint más személy által befizetett adókötelesnek minősülő díjak együttes – részleges pénzkivonás pénz- kivonás esetén arányos – összegét a biztosítói kifizetés meghaladja. Az előbbi szabály vonatkozásában nem minősül be- fizetett befizetett díjnak a törvény által meghatározott kockázati biztosítási díj. Az adóköteles kamatjövedelmet kamatjöve- delmet 15% mértékű kamatadó és – a törvényben szabályozott kivételszabályoktól eltekintve – 6% mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyeket a biztosító a kifizetés kifize- tés időpontjában levon és befizet az adóhatóságnak, és amelyekről a biztosító igazolást ad a ma- gánszemélynekmagánszemélynek. d. A kamatjövedelemmel és adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban az alábbi kedvezmények illethetik meg a magánszemélyt: d/1. a kamatjövedelem mint adóalap 50 százalékkal csökkenthető: egy- szeri fo- lyamatos díjas biztosítások eseténeseti díj fizetésekor, ha a biztosító teljesítése telje- sítése az ajánlat alá- írását aláírását követő 3. év elteltével, de az 5. év elteltét eltel- tét megelőzően történik, valamint rendszeres folyamatos díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 6. év elteltévelel- teltével, de a 10. év elteltét meg- előzően megelőzően történik; d/2. a kamatjövedelem mint adóalap 100 százalékkal csökkenthető (így az nem adóköteles): egyszeri folyamatos díjas biztosítások eseténeseti díjak fizeté- sekor, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 5. év elteltével eltel- tével történik, valamint rendszeres folyamatos díjas biztosítások esetén, ha a biztosító biz- tosító teljesítése az aján- lat ajánlat aláírását követő 10. év elteltével történik. e. A kedvezményre jogosító időszakok számolása újraindul, ha a szerződésen szerző- désen a rendszeres folyamatos díjak (díjelőírások) olyan mértékű díjnövelésére (ideértve ide- értve az indexálást is) kerül sor, mely növekedés az előző biztosítási évhez képest meghaladja a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó vo- natkozó éves fo- gyasztói fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. f. Amennyiben Az eseti befizetések adókötelezettségének megállapítása a biztosításra befizetett díjak vagy a díjak egy része adómen- tesnek minősült (tipikusan a munkáltató által magánszemély biztosítottra kötött szerződések bizonyos eseteiben), úgy rendelkezési jog gyakorláskor, szolgáltatáskor a magánszemély szerződőnek személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezhetfolyamatos díjaktól elkülönítetten történik. (3) A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jogsza- bályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon ér- hetőek el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít és nem is helyettesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának kötelezettségét.

AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK. (1) A tájékoztatás a 20172014. január 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, ame- lyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kérdé- sekre kér- désekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok vál- tozásait változásait célszerű nyomon követniük. a. . Természetes személyek esetén: a/1. : – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; a/2. – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény; a/3. ; – az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény. b. . Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő szerződők esetén az előbbieken túl: b/1. : – a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény; b/2. – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény. (2) . Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett esetén az életbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, valamint előnyei a következők: a. : – A biztosító szolgáltatása mentes az örökösödési illeték alól. b. . – Adómentes biztosítói szolgáltatás a személybiztosítás alapján nyújtott halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiz- tosítási bal- esetbiztosítási és betegségbiztosítási szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet jö- vedelmet a ma- gánszemélynek magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie. c. szerepel- tetnie. – A biztosító lejárati, visszavásárlási, részleges visszavásárlási, rendszeres pénzkivonási pénzki- vonási szolgáltatása után, valamint automatikus átvezetés során után adóköteles kamatjövedelem keletkezhet, ha a magánszemély által befi- zetettbefizetett, valamint más személy által befizetett adókötelesnek minősülő díjak együttes – részleges pénzkivonás esetén arányos – összegét a biztosítói kifizetés meghaladja. Az előbbi szabály vonatkozásában nem minősül be- fizetett befizetett díjnak a törvény által meghatározott megha- tározott kockázati biztosítási díj. Az adóköteles kamatjövedelmet 1516% mértékű kamatadó és – a törvényben szabályozott kivételszabályoktól eltekintve – 6% mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyeket a biztosító a kifizetés időpontjában levon és befizet az adóhatóságnak, és amelyekről a biztosító igazolást ad a ma- gánszemélynek. d. magánszemélynek. – A kamatjövedelemmel és adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban az alábbi kedvezmények illethetik meg a magánszemélyt: d/1. a. a kamatjövedelem mint adóalap 50 százalékkal csökkenthető: egy- szeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat alá- írását aláírását követő 3. év elteltével, de az 5. év elteltét megelőzően történik, valamint rendszeres díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 6. év elteltével, de a 10. év elteltét meg- előzően történiktör- ténik; d/2. b. a kamatjövedelem mint adóalap 100 százalékkal csökkenthető (így az nem adóköteles): egyszeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító biztosí- tó teljesítése az ajánlat aláírását követő 5. év elteltével történik, valamint rendszeres díjas biztosítások esetén, ha ; c. a biztosító teljesítése rendkívüli befizetések adókötelezettségének megállapítása az aján- lat aláírását követő 10. év elteltével egy- szeri díjaktól elkülönítetten történik.; e. A kedvezményre jogosító időszakok számolása újraindul, ha a szerződésen a rendszeres díjak (díjelőírások) olyan mértékű díjnövelésére (ideértve az indexálást is) kerül sor, mely növekedés az előző biztosítási évhez képest meghaladja a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fo- gyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. f. d. Amennyiben a biztosításra befizetett díjak vagy a díjak egy része adómen- tesnek adómentesnek minősült (tipikusan a munkáltató által magánszemély magánsze- mély biztosítottra kötött szerződések bizonyos eseteiben), úgy a szerződés módosításakor vagy a módosítást követő rendelkezési jog gyakorláskor, szolgáltatáskor a magánszemély biztosítottnak vagy szerződőnek személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési fi- zetési kötelezettsége keletkezhet. (3) . A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jogsza- bályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő mi- nősülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon ér- hetőek www.groupama.hu hon- lapon érhetőek el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít mentesít, és nem is helyettesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának kötelezettségétkötele- zettségét.

AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK. (1) A tájékoztatás a 20172016. január november 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, ame- lyek amelyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kérdé- sekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok vál- tozásait célszerű nyomon követniük. a. Természetes személyek esetén: a/1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; a/2. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény; a/3. az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény. b. Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő szerződők esetén az előbbieken túl: b/1. a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény; b/2. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény. (2) Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett esetén az életbiztosítási a nyugdíjbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, valamint előnyei a következők: a. A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője az általa fizetett díj 20%-ának (de legfeljebb 130 ezer forintnak) megfelelő összegű adójóváírást vehet igénybe adóévenként. Amennyiben a szerződő nyugdíj-előtakarékossá- gi számla (NYESZ), önkéntes kölcsönös biztosító szolgáltatása mentes pénztári tagság, illetve egyéb megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján is vesz igénybe adójóváírást, a három jogcímen együttvéve legfeljebb 280 ezer forint adóról rendelkezhet a szerződő. Adójóváírás kizárólag magánszemély szerződő esetén vehető igénybe, mely legfeljebb a szerződő által ténylegesen megfizetett személyi jöve- delemadó erejéig érvényesíthető az örökösödési illeték alóléves adóbevallásában a biztosító által kiállított díjigazolás alapján. Nem jogosít adójóváírásra a kiegészítő bizto- sításokra befizetett díj, illetve a kockázati díjrész abban az esetben, ha ez 10%-nál nagyobb arányát teszi ki a főbiztosítás díjának. Az adójóváírás összege az adóbevallásban megjelölt nyugdíjbiztosítási szerződésen kerül jóváírásra, melyet a biztosító eseti díjként fektet be a szerződő számára. b. Adómentes biztosítói szolgáltatás a személybiztosítás alapján nyújtott halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiz- tosítási és betegségbiztosítási szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet a ma- gánszemélynek A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie. c. A biztosító lejáratitett nyi- latkozatban a magánszemély által meghatározott összeg átutalását az adóhatóság (ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyil- vántartott adótartozása, visszavásárlásiés az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette, részleges visszavásárlásiaz adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jö- vedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, rendszeres pénzkivonási szolgáltatása utánegyébként a magánsze- mély kérelmére az adótartozás, valamint automatikus átvezetés során adóköteles kamatjövedelem keletkezhetilletve az adóbevallás, adóhatósági adó- megállapítás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül) – kivéve, ha a nyilatkozattétel időpontjában a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződéssel már nem rendelkezik – szerződésenként a szerződésszám, a magánszemély adóazonosító jele feltüntetésével a biztosító pénzfor- galmi számlájára teljesíti, azzal, hogy a magánszemély által befi- zetettmeghatá- rozott összeget az adóhatóság a rendelkezési jogosultságot megala- pozó nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befizetésekkel arányosan teljesíti, valamint más ha a rendelkezési jogosultságot több nyugdíjbiztosításra befize- tett összeg alapozza meg. Amennyiben a magánszemély adóalapja adó- jának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része a nyilat- kozatokban megjelölt együttes összeg teljes átutalását nem teszi lehe- tővé, vagy a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg a 280 ezer fo- rintot meghaladja, az adóhatóság az átutalásnál a nyilatkozatokban jogszerűen megjelölt összegek arányát veszi figyelembe azzal, hogy az egyes átutalások jogcím szerinti összege ebben az esetben sem halad- hatja meg az adott rendelkezési jogcímre irányadó összeghatárt. Ameny- nyiben a magánszemély a teljesítéskor már nem rendelkezik azzal a nyugdíjbiztosítási szerződéssel, amelyre a befizetett díj a rendelkezési jogosultságot megalapozta, akkor a következők szerint kell eljárni: b/1. ha a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép (ide- értve a szerződő örökösét is) és a nyugdíjbiztosítási szerződés alap- ján visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt, akkor az adóhatóság által befizetett adókötelesnek minősülő díjak együttes – részleges pénzkivonás esetén arányos – összegét a biztosítói kifizetés meghaladja. Az előbbi szabály vonatkozásában nem minősül be- fizetett díjnak a törvény által meghatározott kockázati biztosítási díj. Az adóköteles kamatjövedelmet 15% mértékű kamatadó és – a törvényben szabályozott kivételszabályoktól eltekintve – 6% mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyeket teljesített összeget a biztosító a kifizetés időpontjában levon és befizet az adóhatóságnak, és amelyekről a biztosító igazolást ad a ma- gánszemélynek. d. A kamatjövedelemmel és adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban az alábbi kedvezmények illethetik meg a magánszemélyt: d/1. a kamatjövedelem mint adóalap 50 százalékkal csökkenthető: egy- szeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat alá- írását követő 3. év elteltével, de az 5. év elteltét megelőzően történik, valamint rendszeres díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 6. év elteltével, de a 10. év elteltét meg- előzően történiknyugdíj- biztosítási szerződésen jóváírja; d/2. a kamatjövedelem mint adóalap 100 százalékkal csökkenthető (így az nem adóköteles): egyszeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 5. év elteltével történik, valamint rendszeres díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az aján- lat aláírását követő 10. év elteltével történik. e. A kedvezményre jogosító időszakok számolása újraindul, ha a szerződésen a rendszeres díjak (díjelőírások) olyan mértékű díjnövelésére (ideértve az indexálást is) kerül sor, mely növekedés az előző biztosítási évhez képest meghaladja a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fo- gyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. f. Amennyiben a biztosításra befizetett díjak vagy a díjak egy része adómen- tesnek minősült (tipikusan a munkáltató által magánszemély biztosítottra kötött szerződések bizonyos eseteiben), úgy rendelkezési jog gyakorláskor, szolgáltatáskor a magánszemély szerződőnek személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezhet. (3) A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jogsza- bályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon ér- hetőek el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít és nem is helyettesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának kötelezettségét.

AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK. (1) A tájékoztatás a 20172016. január 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, ame- lyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kérdé- sekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok vál- tozásait célszerű nyomon követniük. a. Természetes személyek esetén: a/1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; a/2. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény; a/3. az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény. b. Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő szerződők esetén az előbbieken túl: b/1. a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény; b/2. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény. (2) Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett esetén az életbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, valamint előnyei a következők: a. A biztosító szolgáltatása mentes az örökösödési illeték alól. b. Adómentes biztosítói szolgáltatás a személybiztosítás alapján nyújtott halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiz- tosítási és betegségbiztosítási szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet a ma- gánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie. c. A biztosító lejárati, visszavásárlási, részleges visszavásárlási, rendszeres pénzkivonási szolgáltatása után, valamint automatikus átvezetés során adóköteles kamatjövedelem keletkezhet, ha a magánszemély által befi- zetett, valamint más személy által befizetett adókötelesnek minősülő díjak együttes – részleges pénzkivonás esetén arányos – összegét a biztosítói kifizetés meghaladja. Az előbbi szabály vonatkozásában nem minősül be- fizetett díjnak a törvény által meghatározott kockázati biztosítási díj. Az adóköteles kamatjövedelmet 15% mértékű kamatadó és – a törvényben szabályozott kivételszabályoktól eltekintve – 6% mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyeket a biztosító a kifizetés időpontjában levon és befizet az adóhatóságnak, és amelyekről a biztosító igazolást ad a ma- gánszemélynek. d. A kamatjövedelemmel és adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban az alábbi kedvezmények illethetik meg a magánszemélyt: d/1. a kamatjövedelem mint adóalap 50 százalékkal csökkenthető: egy- szeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat alá- írását követő 3. év elteltével, de az 5. év elteltét megelőzően történik, valamint rendszeres díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 6. év elteltével, de a 10. év elteltét meg- előzően történik; d/2. a kamatjövedelem mint adóalap 100 százalékkal csökkenthető (így az nem adóköteles): egyszeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 5. év elteltével történik, valamint rendszeres díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az aján- lat aláírását követő 10. év elteltével történik. e. A kedvezményre jogosító időszakok számolása újraindul, ha a szerződésen a rendszeres díjak (díjelőírások) olyan mértékű díjnövelésére (ideértve az indexálást is) kerül sor, mely növekedés az előző biztosítási évhez képest meghaladja a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fo- gyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. f. Amennyiben a biztosításra befizetett díjak vagy a díjak egy része adómen- tesnek minősült (tipikusan a munkáltató által magánszemély biztosítottra kötött szerződések bizonyos eseteiben), úgy rendelkezési jog gyakorláskor, szolgáltatáskor a magánszemély szerződőnek személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezhet. (3) A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jogsza- bályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon ér- hetőek el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít és nem is helyettesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának kötelezettségét.

AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK. (1) . A tájékoztatás a 20172020. január július 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, ame- lyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kérdé- sekre kér- désekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok vál- tozásait változásait célszerű nyomon követniük. a. Természetes személyek esetén: a/1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; a/2. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény; a/3. az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény. b. Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő mi- nősülő szerződők esetén az előbbieken túl: b/12. a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény; b/2. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény. (2) Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett esetén ese- tén az életbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, valamint előnyei a következők: a. A biztosító szolgáltatása mentes az örökösödési illeték alól. b. Adómentes biztosítói szolgáltatás a személybiztosítás alapján nyújtott halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiz- tosítási bal- esetbiztosítási és betegségbiztosítási szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet jövedel- met a ma- gánszemélynek magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie. c. A biztosító lejárati, visszavásárlási, részleges visszavásárlási, rendszeres pénzkivonási szolgáltatása után, valamint automatikus átvezetés során után adóköteles kamatjövedelem keletkezhet, ha a magánszemély által befi- zetettbefizetett, valamint más személy által befizetett adókötelesnek minősülő díjak együttes – részleges pénzkivonás pénz- kivonás esetén arányos – összegét a biztosítói kifizetés meghaladja. Az előbbi szabály vonatkozásában nem minősül be- fizetett befizetett díjnak a törvény által meghatározott kockázati biztosítási díj. Az adóköteles kamatjövedelmet kamatjöve- delmet 15% mértékű kamatadó és – a törvényben szabályozott kivételszabályoktól eltekintve – 6% mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyeket a biztosító a kifizetés kifize- tés időpontjában levon és befizet az adóhatóságnak, és amelyekről a biztosító igazolást ad a ma- gánszemélynekmagánszemélynek. d. A kamatjövedelemmel és adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban az alábbi kedvezmények illethetik meg a magánszemélyt: d/1. a kamatjövedelem mint adóalap 50 százalékkal csökkenthető: egy- szeri fo- lyamatos díjas biztosítások eseténeseti díj fizetésekor, ha a biztosító teljesítése telje- sítése az ajánlat alá- írását aláírását követő 3. év elteltével, de az 5. év elteltét eltel- tét megelőzően történik, valamint rendszeres folyamatos díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 6. év elteltévelel- teltével, de a 10. év elteltét meg- előzően megelőzően történik; d/2. a kamatjövedelem mint adóalap 100 százalékkal csökkenthető (így az nem adóköteles): egyszeri folyamatos díjas biztosítások eseténeseti díjak fizeté- sekor, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 5. év elteltével eltel- tével történik, valamint rendszeres folyamatos díjas biztosítások esetén, ha a biztosító biz- tosító teljesítése az aján- lat ajánlat aláírását követő 10. év elteltével történik. e. A kedvezményre jogosító időszakok számolása újraindul, ha a szerződésen szerző- désen a rendszeres folyamatos díjak (díjelőírások) olyan mértékű díjnövelésére (ideértve ide- értve az indexálást is) kerül sor, mely növekedés az előző biztosítási évhez képest meghaladja a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó vo- natkozó éves fo- gyasztói fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. f. Amennyiben Az eseti befizetések adókötelezettségének megállapítása a biztosításra befizetett díjak vagy a díjak egy része adómen- tesnek minősült (tipikusan a munkáltató által magánszemély biztosítottra kötött szerződések bizonyos eseteiben), úgy rendelkezési jog gyakorláskor, szolgáltatáskor a magánszemély szerződőnek személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezhetfolyamatos díjaktól elkülönítetten történik. (3) A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jogsza- bályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon ér- hetőek el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít és nem is helyettesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának kötelezettségét.

AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK. (1) A tájékoztatás a 20172016. január november 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, ame- lyek amelyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kérdé- sekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok vál- tozásait célszerű nyomon követniük. a. Természetes személyek esetén: a/1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; a/2. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény; a/3. az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény. b. Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő szerződők esetén az előbbieken túl: b/1. a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény; b/2. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény. (2) Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett esetén az életbiztosítási a nyugdíjbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, valamint előnyei a következők: a. A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője az általa fizetett díj 20%-ának (de legfeljebb 130 ezer forintnak) megfelelő összegű adójóváírást vehet igénybe adóévenként. Amennyiben a szerződő nyugdíj-előtakarékossá- gi számla (NYESZ), önkéntes kölcsönös biztosító szolgáltatása mentes pénztári tagság, illetve egyéb megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján is vesz igénybe adójóváírást, a három jogcímen együttvéve legfeljebb 280 ezer forint adóról rendelkezhet a szerződő. Adójóváírás kizárólag magánszemély szerződő esetén vehető igénybe, mely legfeljebb a szerződő által ténylegesen megfizetett személyi jöve- delemadó erejéig érvényesíthető az örökösödési illeték alóléves adóbevallásában a biztosító által kiállított díjigazolás alapján. Nem jogosít adójóváírásra a kiegészítő bizto- sításokra befizetett díj, illetve a kockázati díjrész abban az esetben, ha ez 10%-nál nagyobb arányát teszi ki a főbiztosítás díjának. Az adójóváírás összege az adóbevallásban megjelölt nyugdíjbiztosítási szerződésen kerül jóváírásra, melyet a biztosító eseti díjként fektet be a szerződő számára. b. Adómentes biztosítói szolgáltatás a személybiztosítás alapján nyújtott halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiz- tosítási és betegségbiztosítási szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet a ma- gánszemélynek A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője az adóbevallásában tett nyi- latkozatban a magánszemély által meghatározott összeg átutalását az adóhatóság (ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyil- vántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jö- vedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként a magánsze- mély kérelmére az adótartozás, illetve az adóbevallás, adóhatósági adó- megállapítás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül) – kivéve, ha a nyilatkozattétel időpontjában a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződéssel már nem rendelkezik – szerződésenként a szerződésszám, a magánszemély adóazonosító jele feltüntetésével a biztosító pénzfor- galmi számlájára teljesíti, azzal, hogy a magánszemély által meghatá- rozott összeget az adóhatóság a rendelkezési jogosultságot megala- pozó nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befizetésekkel arányosan teljesíti, ha a rendelkezési jogosultságot több nyugdíjbiztosításra befize- tett összeg alapozza meg. Ha a magánszemély adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg teljes átutalását nem teszi lehetővé, vagy a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg a 280 ezer forintot megha- ladja, az adóhatóság az átutalásnál a nyilatkozatokban jogszerűen meg- jelölt összegek arányát veszi figyelembe azzal, hogy az egyes átutalások jogcím szerinti összege ebben az esetben sem haladhatja meg az adott rendelkezési jogcímre irányadó összeghatárt. Amennyiben a magánsze- mély a teljesítéskor már nem rendelkezik azzal a nyugdíjbiztosítási szer- ződéssel, amelyre a befizetett díj a rendelkezési jogosultságot megala- pozta, akkor a következők szerint kell szerepeltetnieeljárni: b/1. ha a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép (ide- értve a szerződő örökösét is) és a nyugdíjbiztosítási szerződés alap- ján visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt, akkor az adóhatóság által teljesített összeget a biztosító a nyugdíj- biztosítási szerződésen jóváírja; b/2. a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatti megszű- nése esetén minden további rendelkezés nélkül a biztosító a bizto- sított magánszemélynek (a biztosított halála esetén az örökösének) kiutalja; b/3. a b/1-b/2. pontokban nem említett esetben a biztosító az adóha- tóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára visszautalja, azzal, hogy a visszautalt összegre a magánszemély az adóhatósághoz be- nyújtott kérelme alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy nyugdíjbiztosítási szerződése neki fel nem róható okból (így külö- nösen a biztosító felszámolása következtében) szűnt meg. Ameny- nyiben a magánszemély a visszautalt összegre jogosult, úgy az adóhatóság, ha a magánszemélynek van más nyugdíjbiztosítási szerződése, akkor a magánszemély nyilatkozata alapján e szerző- désre, ennek hiányában a magánszemély saját pénzforgalmi szám- lájára (lakcímére) teljesíti. c. A biztosító lejáratiAz adójóváírást 20%-kal növelten vissza kell fizetnie a szerződőnek a következő esetekben: c/1. a szerződés nyugdíjbiztosítási szolgáltatás nélkül megszűnik, visszavásárlásivagy nyugdíjbiztosítási szolgáltatásnak nem minősülő vagyoni érték ki- vonására kerül sor (például a szerződés díjfizetés elmulasztása miatt megszűnik vagy részleges visszavásárlás, részleges visszavásárlásivisszavásárlás törté- nik); c/2. a szerződésből 10 éven belül lejárati szolgáltatást vagy nyugdíjjo- gosultság megszerzéséhez kapcsolódó szolgáltatási összeget telje- sít a biztosító, rendszeres pénzkivonási szolgáltatása után, valamint automatikus átvezetés során adóköteles kamatjövedelem keletkezhetkivéve, ha a magánszemély által befi- zetettszolgáltatás nem csökkenő összegű já- radékszolgáltatás keretében történik, valamint más személy által befizetett adókötelesnek minősülő díjak együttes melyet a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biz- tosított haláláig nyújt a biztosító. Amennyiben a járadékszolgálta- tás – részleges pénzkivonás esetén arányos szükséges minimális tartamra számított – összegét egy hónapra jutó várható összege az 5 ezer forintot nem éri el, a biztosítói kifizetés meghaladjajáradékszolgáltatás egy összegben is teljesíthető; c/3. Az előbbi szabály vonatkozásában a szerződés úgy módosul, hogy az a továbbiakban már nem minősül be- fizetett díjnak mi- nősül nyugdíjbiztosításnak (pl. tartammódosítás történik a törvény által meghatározott szerző- désen); c/4. a díjfizetéssel nem fedezett időszakban, díjfizetés szüneteltetése alatt több mint hat havi kockázati biztosítási díj. Az adóköteles kamatjövedelmet 15% mértékű kamatadó és – költség kerül elvonásra, kivéve a törvényben szabályozott kivételszabályoktól eltekintve – 6% mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyeket a biztosító a kifizetés időpontjában levon és befizet az adóhatóságnak, és amelyekről a biztosító igazolást ad a ma- gánszemélyneklegalacsonyabb összegű kötelező kockázati költség elvonását. d. A kamatjövedelemmel visszafizetési kötelezettséget a biztosító állapítja meg és adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban vonja le a szerződő számára – esetleges egyéb közterhekkel, pl. kamatadóval, egészségügyi hozzájárulással már csökkentett – kifizethető összegből (ha történik kifizetés), vagy csökkenti vele az alábbi kedvezmények illethetik meg egyéni számla értékét. e. Amennyiben a magánszemélyt:biztosító fedezet hiányában nem tudja levonni a fenti összeget vagy annak egy részét, úgy a visszafizetésre a szerződő köte- lezett a biztosító által kiállított elszámolás alapján. d/1. a kamatjövedelem mint adóalap 50 százalékkal csökkenthető: egy- szeri díjas biztosítások eseténf. A lejárati szolgáltatás adómentes abban az esetben, ha az a szerződés létrejötte utáni 10. évfordulón vagy azt követően esedékes, illetve, ha az a 10. évforduló előtt esedékes, de a biztosító teljesítése az ajánlat alá- írását követő 3a c/2. év elteltével, de az 5. év elteltét megelőzően történik, valamint rendszeres díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 6. év elteltével, de a 10. év elteltét meg- előzően történik; d/2. a kamatjövedelem mint adóalap 100 százalékkal csökkenthető (így az nem adóköteles): egyszeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 5. év elteltével történik, valamint rendszeres díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az aján- lat aláírását követő 10. év elteltével pont szerint járadékszolgáltatás keretében történik. e. A kedvezményre jogosító időszakok számolása újraindul, ha a szerződésen a rendszeres díjak (díjelőírások) olyan mértékű díjnövelésére (ideértve az indexálást is) kerül sor, mely növekedés az előző biztosítási évhez képest meghaladja a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fo- gyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. f. Amennyiben a biztosításra befizetett díjak vagy a díjak egy része adómen- tesnek minősült (tipikusan a munkáltató által magánszemély biztosítottra kötött szerződések bizonyos eseteiben), úgy rendelkezési jog gyakorláskor, szolgáltatáskor a magánszemély szerződőnek személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezhet. (3) A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jogsza- bályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon ér- hetőek el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít és nem is helyettesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának kötelezettségét.

AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK. (1) A tájékoztatás a 20172011. január június 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, ame- lyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kérdé- sekre kér- désekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok vál- tozásait változásait célszerű nyomon követniük. a. . Természetes személyek esetén: a/1. : – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; a/2. – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény; a/3. az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény. b. Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő szerződők esetén az előbbieken túl: b/1. : – a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXILXXXV. törvény; b/2. – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény. (2) . Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett esetén az életbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, valamint előnyei a következők: a. : – A biztosító szolgáltatása mentes az örökösödési illeték alól. b. . – Adómentes biztosítói szolgáltatás az élet és nyugdíjbiztosításból szár- mazó biztosítói kifizetés, ha az haláleseti, baleseti vagy betegségi szol- gáltatás, illetve nyugdíjbiztosítási szerződés esetében a személybiztosítás alapján harmadik év for- dulónapját követően nyújtott halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiz- tosítási és betegségbiztosítási szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet a ma- gánszemélynek magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie. c. . – A biztosító lejárati, visszavásárlási, részleges visszavásárlási, rendszeres pénzkivonási visszavásárlási szolgáltatása után, valamint automatikus átvezetés során után adóköteles kamatjövedelem keletkezhet, ha a magánszemély által befi- zetettbefizetett, valamint más személy által befizetett adókötelesnek minősülő minő- sülő díjak együttes – részleges pénzkivonás esetén arányos – összegét a biztosítói kifizetés meghaladja. Az előbbi szabály vonatkozásában nem minősül be- fizetett díjnak a törvény által meghatározott kockázati biztosítási díj. Az adóköteles kamatjövedelmet 15% mértékű A kamatadó és – a törvényben szabályozott kivételszabályoktól eltekintve – 6% mértékű egészségügyi hozzájárulás terhelimértéke 16%, amelyeket amelyet a biztosító a kifizetés időpontjában levon és befizet az adóhatóságnak, és amelyekről amelyről a biztosító igazolást ad a ma- gánszemélynek. d. magánszemélynek. – A kamatjövedelemmel és adófizetési a kamatadó fizetési kötelezettséggel kapcsolatban kapcso- latban az alábbi kedvezmények illethetik meg a magánszemélyt: d/1. a. a kamatjövedelem mint adóalap 50 százalékkal csökkenthető: egy- szeri díjas biztosítások eseténlejárat és visszavá- sárlás esetében, ha a biztosító teljesítése az ajánlat alá- írását követő 3. év elteltével, de az 5. év elteltét megelőzően kifizetés a szerződés megkötésének ötödik for- dulónapját követően történik, és a szerződés megszűnik; valamint rendszeres díjas biztosítások eseténa négy évnél régebben befizetett díjak (felhalmozott tartalék) terhére történő részvisszavásárlás esetében, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 6. év elteltével, de a 10. év elteltét meg- előzően történikszerződés nem szűnik meg; d/2. b. a kamatjövedelem mint adóalap 100 százalékkal csökkenthető (így az nem adókötelesadó- köteles): egyszeri díjas biztosítások eseténlejárat és visszavásárlás esetében, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 5. év elteltével kifizetés a szerződés megkötésének tizedik fordulónapját követően történik, és a szerző- dés megszűnik; valamint rendszeres díjas biztosítások eseténa hat évnél régebben befizetett díjak ter- hére történő részvisszavásárlás esetében, ha a biztosító teljesítése az aján- lat aláírását követő 10szerződés nem szűnik meg. év elteltével történik. e. A kedvezményre jogosító időszakok számolása újraindul, ha a szerződésen a rendszeres díjak (díjelőírások) olyan mértékű díjnövelésére (ideértve az indexálást is) kerül sor, mely növekedés az előző biztosítási évhez képest meghaladja a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fo- gyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. f. – Amennyiben a biztosításra befizetett díjak vagy a díjak egy része adómen- tesnek adó- mentesnek minősült (tipikusan a munkáltató által magánszemély biztosítottra bizto- sítottra kötött szerződések bizonyos eseteiben), úgy a szerződés módo- sításakor vagy a módosítást követő rendelkezési jog gyakorláskorgyakorláskor az új magánszemély szerződőnek, szolgáltatáskor a magánszemély szerződőnek kedvezményezettnek személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás jövedelem- adó fizetési kötelezettsége keletkezhet. (3) . A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jogsza- bályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő minő- sülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxx.xx xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon ér- hetőek érhetőek el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít mentesít, és nem is helyettesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának kötelezettségétkö- telezettségét.

AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK. (1) A tájékoztatás a 20172016. január november 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, ame- lyek amelyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kérdé- sekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok vál- tozásait célszerű nyomon követniük. a. Természetes személyek esetén: a/1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; a/2. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény; a/3. az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény. b. Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő szerződők esetén az előbbieken túl: b/1. a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény; b/2. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény. (2) Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett esetén az életbiztosítási a nyugdíjbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, valamint előnyei a következők: a. A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője az általa fizetett díj 20%-ának (de legfeljebb 130 ezer forintnak) megfelelő összegű adójóváírást vehet igénybe adóévenként. Amennyiben a szerződő nyugdíj-előtakarékossá- gi számla (NYESZ), önkéntes kölcsönös biztosító szolgáltatása mentes pénztári tagság, illetve egyéb megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján is vesz igénybe adójóváírást, a három jogcímen együttvéve legfeljebb 280 ezer forint adóról rendelkezhet a szerződő. Adójóváírás kizárólag magánszemély szerződő esetén vehető igénybe, mely legfeljebb a szerződő által ténylegesen megfizetett személyi jöve- delemadó erejéig érvényesíthető az örökösödési illeték alóléves adóbevallásában a biztosító által kiállított díjigazolás alapján. Nem jogosít adójóváírásra a kiegészítő bizto- sításokra befizetett díj, illetve a kockázati díjrész abban az esetben, ha ez 10%-nál nagyobb arányát teszi ki a főbiztosítás díjának. Az adójóváírás összege az adóbevallásban megjelölt nyugdíjbiztosítási szerződésen kerül jóváírásra, melyet a biztosító eseti díjként fektet be a szerződő számára. b. Adómentes biztosítói szolgáltatás a személybiztosítás alapján nyújtott halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiz- tosítási és betegségbiztosítási szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet a ma- gánszemélynek A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője az adóbevallásában tett nyi- latkozatban a magánszemély által meghatározott összeg átutalását az adóhatóság (ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyil- vántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jö- vedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként a magánsze- mély kérelmére az adótartozás, illetve az adóbevallás, adóhatósági adó- megállapítás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül) – kivéve, ha a nyilatkozattétel időpontjában a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződéssel már nem rendelkezik – szerződésenként a szerződésszám, a magánszemély adóazonosító jele feltüntetésével a biztosító pénzfor- galmi számlájára teljesíti, azzal, hogy a magánszemély által meghatá- rozott összeget az adóhatóság a rendelkezési jogosultságot megala- pozó nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befizetésekkel arányosan teljesíti, ha a rendelkezési jogosultságot több nyugdíjbiztosításra befize- tett összeg alapozza meg. Ha a magánszemély adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg teljes átutalását nem teszi lehetővé, vagy a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg a 280 ezer forintot megha- ladja, az adóhatóság az átutalásnál a nyilatkozatokban jogszerűen meg- jelölt összegek arányát veszi figyelembe azzal, hogy az egyes átutalások jogcím szerinti összege ebben az esetben sem haladhatja meg az adott rendelkezési jogcímre irányadó összeghatárt. Amennyiben a magánsze- mély a teljesítéskor már nem rendelkezik azzal a nyugdíjbiztosítási szer- ződéssel, amelyre a befizetett díj a rendelkezési jogosultságot megala- pozta, akkor a következők szerint kell szerepeltetnieeljárni: b/1. ha a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép (ide- értve a szerződő örökösét is) és a nyugdíjbiztosítási szerződés alap- ján visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt, akkor az adóhatóság által teljesített összeget a biztosító a nyugdíj- biztosítási szerződésen jóváírja; b/2. a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatti megszű- nése esetén minden további rendelkezés nélkül a biztosító a bizto- sított magánszemélynek (a biztosított halála esetén az örökösének) kiutalja; b/3. a b/1-b/2. pontokban nem említett esetben a biztosító az adóha- tóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára visszautalja, azzal, hogy a visszautalt összegre a magánszemély az adóhatósághoz be- nyújtott kérelme alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy nyugdíjbiztosítási szerződése neki fel nem róható okból (így külö- nösen a biztosító felszámolása következtében) szűnt meg. Ameny- nyiben a magánszemély a visszautalt összegre jogosult, úgy az adóhatóság, ha a magánszemélynek van más nyugdíjbiztosítási szerződése, akkor a magánszemély nyilatkozata alapján e szerző- désre, ennek hiányában a magánszemély saját pénzforgalmi szám- lájára (lakcímére) teljesíti. c. A biztosító lejáratiAz adójóváírást 20%-kal növelten vissza kell fizetnie a szerződőnek a következő esetekben: c/1. a szerződés nyugdíjbiztosítási szolgáltatás nélkül megszűnik, visszavásárlásivagy nyugdíjbiztosítási szolgáltatásnak nem minősülő vagyoni érték ki- vonására kerül sor (például a szerződés díjfizetés elmulasztása miatt megszűnik vagy részleges visszavásárlás, részleges visszavásárlásivisszavásárlás történik); c/2. a szerződésből 10 éven belül lejárati szolgáltatást vagy nyugdíjjo- gosultság megszerzéséhez kapcsolódó szolgáltatási összeget telje- sít a biztosító, rendszeres pénzkivonási szolgáltatása után, valamint automatikus átvezetés során adóköteles kamatjövedelem keletkezhetkivéve, ha a magánszemély által befi- zetettszolgáltatás nem csökkenő összegű já- radékszolgáltatás keretében történik, valamint más személy által befizetett adókötelesnek minősülő díjak együttes melyet a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biz- tosított haláláig nyújt a biztosító. Amennyiben a járadékszolgálta- tás – részleges pénzkivonás esetén arányos szükséges minimális tartamra számított – összegét egy hónapra jutó várható összege az 5 ezer forintot nem éri el, a biztosítói kifizetés meghaladjajáradékszolgáltatás egy összegben is teljesíthető; c/3. Az előbbi szabály vonatkozásában a szerződés úgy módosul, hogy az a továbbiakban már nem minősül be- fizetett díjnak mi- nősül nyugdíjbiztosításnak (pl. tartammódosítás történik a törvény által meghatározott szerző- désen); c/4. a díjfizetéssel nem fedezett időszakban, díjfizetés szüneteltetése alatt több mint hat havi kockázati biztosítási díj. Az adóköteles kamatjövedelmet 15% mértékű kamatadó és – költség kerül elvonásra, kivéve a törvényben szabályozott kivételszabályoktól eltekintve – 6% mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyeket a biztosító a kifizetés időpontjában levon és befizet az adóhatóságnak, és amelyekről a biztosító igazolást ad a ma- gánszemélyneklegalacsonyabb összegű kötelező kockázati költség elvonását. d. A kamatjövedelemmel visszafizetési kötelezettséget a biztosító állapítja meg és adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban vonja le a szerződő számára – esetleges egyéb közterhekkel, pl. kamatadóval, egészségügyi hozzájárulással már csökkentett – kifizethető összegből (ha történik kifizetés), vagy csökkenti vele az alábbi kedvezmények illethetik meg egyéni számla értékét. e. Amennyiben a magánszemélyt:biztosító fedezet hiányában nem tudja levonni a fenti összeget vagy annak egy részét, úgy a visszafizetésre a szerződő köte- lezett a biztosító által kiállított elszámolás alapján. d/1. a kamatjövedelem mint adóalap 50 százalékkal csökkenthető: egy- szeri díjas biztosítások eseténf. A lejárati szolgáltatás adómentes abban az esetben, ha az a szerződés létrejötte utáni 10. évfordulón vagy azt követően esedékes, illetve, ha az a 10. évforduló előtt esedékes, de a biztosító teljesítése az ajánlat alá- írását követő 3a c/2. év elteltével, de az 5. év elteltét megelőzően történik, valamint rendszeres díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 6. év elteltével, de a 10. év elteltét meg- előzően történik; d/2. a kamatjövedelem mint adóalap 100 százalékkal csökkenthető (így az nem adóköteles): egyszeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 5. év elteltével történik, valamint rendszeres díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az aján- lat aláírását követő 10. év elteltével pont szerint járadékszolgáltatás keretében történik. e. A kedvezményre jogosító időszakok számolása újraindul, ha a szerződésen a rendszeres díjak (díjelőírások) olyan mértékű díjnövelésére (ideértve az indexálást is) kerül sor, mely növekedés az előző biztosítási évhez képest meghaladja a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fo- gyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. f. Amennyiben a biztosításra befizetett díjak vagy a díjak egy része adómen- tesnek minősült (tipikusan a munkáltató által magánszemély biztosítottra kötött szerződések bizonyos eseteiben), úgy rendelkezési jog gyakorláskor, szolgáltatáskor a magánszemély szerződőnek személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezhet. (3) A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jogsza- bályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon ér- hetőek el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít és nem is helyettesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának kötelezettségét.

AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK. (1) . A tájékoztatás a 20172023. január február 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, ame- lyek amelyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kérdé- sekre kérdésekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok vál- tozásait változásait célszerű nyomon követniük. a. Természetes személyek esetén: a/1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; a/2. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény; a/3. az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény. b. Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő mi- nősülő szerződők esetén az előbbieken túl: b/12. a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény; b/2. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény. (2) Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett esetén ese- tén az életbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, valamint előnyei a következők: a. A biztosító szolgáltatása mentes az örökösödési illeték alól. b. Adómentes biztosítói szolgáltatás a személybiztosítás alapján nyújtott halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiz- tosítási bal- esetbiztosítási és betegségbiztosítási szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet jövedel- met a ma- gánszemélynek magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie. c. A biztosító lejárati, visszavásárlási, részleges visszavásárlási, rendszeres pénzkivonási szolgáltatása után, valamint automatikus átvezetés során után adóköteles kamatjövedelem keletkezhet, ha a magánszemély által befi- zetettbefizetett, valamint más személy által befizetett adókötelesnek minősülő díjak együttes – részleges pénzkivonás pénz- kivonás esetén arányos – összegét a biztosítói kifizetés meghaladja. Az előbbi szabály vonatkozásában nem minősül be- fizetett befizetett díjnak a törvény által meghatározott kockázati biztosítási díj. Az adóköteles kamatjövedelmet kamatjöve- delmet 15% mértékű kamatadó és – a törvényben szabályozott kivételszabályoktól eltekintve – 6% mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyeket a biztosító a kifizetés kifize- tés időpontjában levon és befizet az adóhatóságnak, és amelyekről a biztosító igazolást ad a ma- gánszemélynekmagánszemélynek. d. A kamatjövedelemmel és adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban az alábbi kedvezmények illethetik meg a magánszemélyt: d/1. a kamatjövedelem mint adóalap 50 százalékkal csökkenthető: egy- szeri fo- lyamatos díjas biztosítások eseténeseti díj fizetésekor, ha a biztosító teljesítése telje- sítése az ajánlat alá- írását aláírását követő 3. év elteltével, de az 5. év elteltét eltel- tét megelőzően történik, valamint rendszeres folyamatos díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 6. év elteltévelel- teltével, de a 10. év elteltét meg- előzően megelőzően történik; d/2. a kamatjövedelem mint adóalap 100 százalékkal csökkenthető (így az nem adóköteles): egyszeri folyamatos díjas biztosítások eseténeseti díjak fizeté- sekor, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 5. év elteltével eltel- tével történik, valamint rendszeres folyamatos díjas biztosítások esetén, ha a biztosító biz- tosító teljesítése az aján- lat ajánlat aláírását követő 10. év elteltével történik. e. A kedvezményre jogosító időszakok számolása újraindul, ha a szerződésen szerző- désen a rendszeres folyamatos díjak (díjelőírások) olyan mértékű díjnövelésére (ideértve ide- értve az indexálást is) kerül sor, mely növekedés az előző biztosítási évhez képest meghaladja a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó vo- natkozó éves fo- gyasztói fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. f. Amennyiben Az eseti befizetések adókötelezettségének megállapítása a biztosításra befizetett díjak vagy a díjak egy része adómen- tesnek minősült (tipikusan a munkáltató által magánszemély biztosítottra kötött szerződések bizonyos eseteiben), úgy rendelkezési jog gyakorláskor, szolgáltatáskor a magánszemély szerződőnek személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezhetfolyamatos díjaktól elkülönítetten történik. (3) A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jogsza- bályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon ér- hetőek el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít és nem is helyettesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának kötelezettségét.

AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK. (1) . A tájékoztatás a 20172016. január november 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, ame- lyek amelyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kérdé- sekre kérdésekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok vál- tozásait változásait célszerű nyomon követniük. További szabályokat a Különös Feltételek is tartalmazhat. a. Természetes személyek esetén: a/1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; a/2. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény; a/3. az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény. b. Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő mi- nősülő szerződők esetén az előbbieken túl: b/12. a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény; b/2. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény. (2) Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett esetén ese- tén az életbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, valamint előnyei a következők: a. A biztosító szolgáltatása mentes az örökösödési illeték alól. b. Adómentes biztosítói szolgáltatás a személybiztosítás alapján nyújtott halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiz- tosítási balesetbiztosítási és betegségbiztosítási szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet jö- vedelmet a ma- gánszemélynek magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnieszerepel- tetnie. c. A biztosító lejárati, visszavásárlási, részleges visszavásárlási, rendszeres pénzkivonási szolgáltatása után, valamint automatikus átvezetés során után adóköteles kamatjövedelem keletkezhetkeletkez- het, ha a magánszemély által befi- zetettbefizetett, valamint más személy által befizetett be- fizetett adókötelesnek minősülő díjak együttes – részleges pénzkivonás esetén arányos – összegét a biztosítói kifizetés meghaladja. Az előbbi szabály vonatkozásában nem minősül be- fizetett befizetett díjnak a törvény által meghatározott kockázati biztosítási díj. Az adóköteles kamatjövedelmet 15% mértékű kamatadó és – a törvényben szabályozott kivételszabályoktól kivételszabá- lyoktól eltekintve – 6% mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyeket a biztosító a kifizetés időpontjában levon és befizet az adóhatóságnakadó- hatóságnak, és amelyekről a biztosító igazolást ad a ma- gánszemélynekmagánszemélynek. d. A kamatjövedelemmel és adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban az alábbi kedvezmények illethetik meg a magánszemélyt: d/1. a kamatjövedelem mint adóalap 50 százalékkal csökkenthető: egy- szeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat alá- írását aláírását követő 3. év elteltével, de az 5. év elteltét megelőzően történik, valamint rendszeres folyamatos díjas biztosítások esetén, ha a biztosító bizto- sító teljesítése az ajánlat aláírását követő 6. év elteltével, de a 10. év elteltét meg- előzően megelőzően történik; d/2. a kamatjövedelem mint adóalap 100 százalékkal csökkenthető (így az nem adóköteles): egyszeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító bizto- sító teljesítése az ajánlat aláírását követő 5. év elteltével történik, valamint rendszeres folyamatos díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése tel- jesítése az aján- lat ajánlat aláírását követő 10. év elteltével történik. e. A kedvezményre jogosító időszakok számolása újraindul, ha a szerződésen szerződé- sen a rendszeres folyamatos díjak (díjelőírások) olyan mértékű díjnövelésére (ideértve ideért- ve az indexálást is) kerül sor, mely növekedés az előző biztosítási évhez képest meghaladja a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fo- gyasztói fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. f. Az eseti befizetések adókötelezettségének megállapítása a folyamatos és egyszeri díjaktól elkülönítetten történik. 3. Amennyiben a biztosításra befizetett díjak szerződéskötést követően a biztosítási szer- ződésre tekintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a díjak egy része adómen- tesnek minősült (tipikusan biztosító a munkáltató által magánszemély biztosítottra kötött szerződések bizonyos eseteiben)jogszabályváltozás hatálybalépését követő 60 na- pon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történő módosítására annak érdeké- ben, úgy rendelkezési jog gyakorláskorhogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adó- jóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen. Amennyiben a szerződő fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem utasítja el, szolgáltatáskor a magánszemély szerződőnek személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezhetszerződés a módosító javaslatban megha- tározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésé- nek időpontjával módosul. (3) 4. A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jogsza- bályokjog- szabályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon ér- hetőek érhetőek el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít és nem is helyettesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának kötelezettségét.

AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK. (1) A tájékoztatás a 20172014. január 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, ame- lyek amelyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kérdé- sekre kérdésekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok vál- tozásait változásait célszerű nyomon követniük. a. Természetes személyek esetén: a/1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; a/2. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény; a/3. az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény. b. Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő szerződők esetén az előbbieken túl: b/1. a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény; b/2. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény. (2) Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett esetén ese- tén az életbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, valamint előnyei a következők: a. A biztosító szolgáltatása mentes az örökösödési illeték alól. b. Adómentes biztosítói szolgáltatás a személybiztosítás alapján nyújtott halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiz- tosítási bal- esetbiztosítási és betegségbiztosítási szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet jövedel- met a ma- gánszemélynek magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie. c. A biztosító lejárati, visszavásárlási, részleges visszavásárlási, rendszeres pénzkivonási szolgáltatása után, valamint automatikus átvezetés során adóköteles kamatjövedelem keletkezhet, ha a magánszemély által befi- zetett, valamint más személy által befizetett adókötelesnek minősülő díjak együttes – részleges pénzkivonás esetén arányos – összegét a biztosítói biz- tosítói kifizetés meghaladja. Az előbbi szabály vonatkozásában nem minősül be- fizetett mi- nősül befizetett díjnak a törvény által meghatározott kockázati biztosítási biztosí- tási díj. Az adóköteles kamatjövedelmet 1516% mértékű kamatadó és – a törvényben szabályozott kivételszabályoktól eltekintve – 6% mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyeket a biztosító a kifizetés időpontjában idő- pontjában levon és befizet az adóhatóságnak, és amelyekről a biztosító igazolást ad a ma- gánszemélynekmagánszemélynek. d. A kamatjövedelemmel és adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban az alábbi kedvezmények illethetik meg a magánszemélyt: d/1. a kamatjövedelem mint adóalap 50 százalékkal csökkenthető: egy- szeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat alá- írását követő 3. év elteltével, de az 5. év elteltét megelőzően történiktörté- nik, valamint rendszeres díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése tel- jesítése az ajánlat aláírását követő 6. év elteltével, de a 10. év elteltét meg- előzően megelőzően történik; d/2. a kamatjövedelem mint adóalap 100 százalékkal csökkenthető (így az nem adóköteles): egyszeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 5. év elteltével történik, valamint vala- mint rendszeres díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az aján- lat ajánlat aláírását követő 10. év elteltével történik. e. A kedvezményre jogosító időszakok számolása újraindul, ha a szerződésen szerző- désen a rendszeres díjak (díjelőírások) olyan mértékű díjnövelésére (ideértve ide- értve az indexálást is) kerül sor, mely növekedés az előző biztosítási évhez képest meghaladja a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó vo- natkozó éves fo- gyasztói fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. f. Amennyiben a biztosításra befizetett díjak vagy a díjak egy része adómen- tesnek adó- mentesnek minősült (tipikusan a munkáltató által magánszemély biztosítottra bizto- sítottra kötött szerződések bizonyos eseteiben), úgy rendelkezési jog gyakorláskor, szolgáltatáskor a magánszemély szerződőnek személyi jövedelemadó jö- vedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezhetkelet- kezhet. (3) A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jogsza- bályokjog- szabályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon ér- hetőek érhetőek el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít és nem is helyettesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának kötelezettségétkö- telezettségét.

AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK. (1) . A tájékoztatás a 20172016. január november 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, ame- lyek amelyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kérdé- sekre kérdésekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok vál- tozásait változásait célszerű nyomon követniük. További szabályokat a Különös Feltételek is tartalmazhat. a. Természetes személyek esetén: a/1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; a/2. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény; a/3. az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény. b. Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő mi- nősülő szerződők esetén az előbbieken túl: b/12. a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény; b/2. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény. (2) Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett esetén ese- tén az életbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, valamint előnyei a következők: a. A biztosító szolgáltatása mentes az örökösödési illeték alól. b. Adómentes biztosítói szolgáltatás a személybiztosítás alapján nyújtott halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiz- tosítási balesetbiztosítási és betegségbiztosítási szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet jöve- delmet a ma- gánszemélynek magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie. c. A biztosító lejárati, visszavásárlási, részleges visszavásárlási, rendszeres pénzkivonási szolgáltatása után, valamint automatikus átvezetés során után adóköteles kamatjövedelem keletkezhetkeletkez- het, ha a magánszemély által befi- zetettbefizetett, valamint más személy által befizetett be- fizetett adókötelesnek minősülő díjak együttes – részleges pénzkivonás esetén arányos – összegét a biztosítói kifizetés meghaladja. Az előbbi szabály vonatkozásában nem minősül be- fizetett befizetett díjnak a törvény által meghatározott kockázati biztosítási díj. Az adóköteles kamatjövedelmet 15% mértékű kamatadó és – a törvényben szabályozott kivételszabályoktól kivételszabá- lyoktól eltekintve – 6% mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyeket a biztosító a kifizetés időpontjában levon és befizet az adóhatóságnakadó- hatóságnak, és amelyekről a biztosító igazolást ad a ma- gánszemélynekmagánszemélynek. d. A kamatjövedelemmel és adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban az alábbi kedvezmények illethetik meg a magánszemélyt: d/1. a kamatjövedelem mint adóalap 50 százalékkal csökkenthető: egy- szeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat alá- írását aláírását követő 3. év elteltével, de az 5. év elteltét megelőzően történik, valamint rendszeres folyamatos díjas biztosítások esetén, ha a biztosító bizto- sító teljesítése az ajánlat aláírását követő 6. év elteltével, de a 10. év elteltét meg- előzően megelőzően történik; d/2. a kamatjövedelem mint adóalap 100 százalékkal csökkenthető (így az nem adóköteles): egyszeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító bizto- sító teljesítése az ajánlat aláírását követő 5. év elteltével történik, valamint rendszeres folyamatos díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése tel- jesítése az aján- lat ajánlat aláírását követő 10. év elteltével történik. e. A kedvezményre jogosító időszakok számolása újraindul, ha a szerződésen szerződé- sen a rendszeres folyamatos díjak (díjelőírások) olyan mértékű díjnövelésére (ideértve ideért- ve az indexálást is) kerül sor, mely növekedés az előző biztosítási évhez képest meghaladja a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fo- gyasztói fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. f. Amennyiben Az eseti befizetések adókötelezettségének megállapítása a biztosításra befizetett díjak vagy a díjak egy része adómen- tesnek minősült (tipikusan a munkáltató által magánszemély biztosítottra kötött szerződések bizonyos eseteiben), úgy rendelkezési jog gyakorláskor, szolgáltatáskor a magánszemély szerződőnek személyi jövedelemadó folyamatos és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezhetegyszeri díjaktól elkülönítetten történik. (3) . Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre te- kintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóváírás- ra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő 60 napon belül ja- vaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsoló- dó általános szerződési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot az arról szóló tájé- koztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem uta- sítja el, a szerződés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének idő- pontjával módosul. 4. A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jogsza- bályokjog- szabályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon ér- hetőek érhetőek el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít és nem is helyettesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának kötelezettségét.