Kockázatelemzés. Mivel az Internet szolgáltatások nagy része hosszú távú elkötelezettséget feltételez, a Szolgáltató a szerződés megkötése előtt kockázatelemzést végezhet. A kockázatelemzés alapján a Szolgáltató jogosult a szerződéskötési igényt elutasítani, vagy a szerződés idejére kauciót vagy bankgaranciát kérni, melyek összege a szerződés várható időtartama alatt felmerülő díjak összegét nem haladhatja meg. A kauciót a Szolgáltató az Előfizetővel kötött szerződés lejárta után 30 napon belül az Előfizető részére visszafizeti. Az Előfizető számlatartozása esetén, vagy ha az Előfizetőt kártérítési felelősség terheli, a Szolgáltató a kaució összegét, vagy annak egy részét visszatarthatja az okozott kár mértékében. Amennyiben a kár értéke nagyobb a kaució értékénél, a Szolgáltató további kártérítési összegre tarthat igényt.
Kockázatelemzés. Az Elosztó a Rendszerhasználati szerződés létrejöttét megelőzően és azt követően a szerződés hatályának időtartama alatt bármikor jogosult a vele Rendszerhasználati szerződést kötni kívánó, illetve Rendszerhasználati szerződést kötött Rendszerhasználó (a jelen pont értelmében egységesen: „Rendszerhasználó”) kockázatelemzését (illetve korábban elvégzett kockázatelemzés esetén a Rendszerhasználó ismételt kockázatelemzését) elvégezni a jelen Általános Szerződési Feltételek mellékletét képező Kockázatelemzési Szabályzat (továbbiakban: Kockázatelemzési szabályzat”) szerint. Ha a kockázatelemzés eredményeképpen a Rendszerhasználó pénzügyi helyzetét és fizetési képességét az Elosztó kockázatosnak értékeli, a Rendszerhasználati szerződés aláírását és/vagy hatálybalépését, illetve a Rendszerhasználati szerződés hatályának időtartama alatt elvégzett kockázatelemzés esetén a földgázelosztási szolgáltatás folytatását szerződéses biztosíték adásához, vagy a már nyújtott szerződéses biztosíték típusának és/vagy összegének módosításához, és/vagy a szerződéses biztosíték rendelkezéseinek szigorításához kötheti az alábbi szabályok szerint. Az Elosztó valamely szerződéses biztosíték megkötésével kapcsolatos döntése (beleértve a kért biztosítéki fajtát is) a Kockázatelemzési Szabályzatban meghatározott paraméterek szerint saját mérlegelési körébe tartozik, ezért döntését a Rendszerhasználó nem vitathatja. Dönteni (a jelen Üzletszabályzatban meghatározott szankciókra tekintettel) csak abban a tekintetben jogosult, hogy a kért biztosítékot megadja-e vagy sem. Ha a Rendszerhasználó olyan földgázipari engedélyes, amelyre a vonatkozó jogszabályok a működési engedély feltételeként pénzügyi biztosíték fenntartását írják elő, az Elosztó szerződéses biztosíték nyújtására vonatkozó felhívása esetén nem hivatkozhat arra, hogy a jogszabályban előírt biztosítékkal rendelkezik.
Kockázatelemzés. A projekt sikeres megvalósítása érdekében elengedhetetlen a projektet fenyegető kockázatok feltárása kockázatelemzés keretében. A kockázatelemzés folyamán azonosítani kell a lehetségesen felmerülő kockázatokat, megállapítani azok jellegét és mértékét, majd ezen kockázati tényezők felismerését követően becsülni kell és vizsgálni ezek egymásra, és a folyamat kimenetelére vonatkozó hatásait és kiértékelni az így kapott szcenáriókat. A kockázatazonosítás célja annak megállapítása, hogy melyek a projekt célkitűzésinek és megvalósítását veszélyeztető fő kockázatok. Ezen kockázatok jellegüket tekintve lehetnek külső, illetve belső kockázatok. A külső kockázatok a projektet tervező, illetve végrehajtó munkatársak hatáskörén kívül álló okból lépnek fel. A belső kockázatok a projekt a végrehajtása során a végrehajtótól függenek. Kockázat mértéke alapján megkülönböztetünk kis-, közepes-, és nagymértékű kockázatot. Kismértékű kockázat olyan esemény vagy körülmény, amelynek valószínűsége és jelentősége kicsi, vagy amelynek alacsony a valószínűsége, de közepes lényegi befolyása van a projektre, vagy fordítva, hogy kis horderejű, de közepes az előfordulásának valószínűsége. A közepes mértékű kockázat olyan esemény vagy körülmény, amelynek valószínűsége és hordereje egyaránt közepes, vagy amelynek nagy a valószínűsége de kicsi projektszempontból a jelentősége, vagy amelynek kicsi a valószínűsége de nagy horderővel rendelkezik. Nagymértékű kockázatról olyan esemény bekövetkezése vagy körülmény fennállása esetén beszélünk, amelynek valószínűsége és hatása együttesen nagy, vagy amelynek nagy a valószínűsége közepes horderővel, vagy amelynek közepes a valószínűsége de nagy jelentőséggel bír. A kockázatkezelési kulcsfontosságú szerepet tölt be a projekt zökkenőmentes megvalósításában, melynek fontos elemei a kezelési eljárások hatékony és reszponzív kialakítása, az ehhez szükséges erőforrások biztosítása, a kezelési terv végrehajtása, és az eredményességek hosszú távú nyomon követése. Az esetlegesen a projektet negatívan befolyásoló esemény bekövetkeztekor, valamint a nemkívánatos állapot megszűnésekor a megfelelő érintettek felé irányuló kommunikáció és tájékoztatás rendkívül fontos.
Kockázatelemzés. A szabályozás egyértelműen meghatározott felelősségi körökkel, döntési kompetenciákkal teljes körűen felöleli a BIR kezelési folyamat egészét. Egyértelmű, átlátható, kiszámítható működést, nyomon követést biztosít a szabályozó rendelkezések teljes életciklusa alatt. Az utasítás bevezetésével: ▪ minimalizálásra kerülnek a pénzügyi kockázatok ▪ a kapacitástermékek mindegyike rendelkezhet pénzügyi biztosítékkal ▪ átlátható és kiszámítható a pénzügyi biztosíték összege ▪ megalapozott és körültekintő kockázati elemzés kerül végrehajtásra ▪ egyértelművé válik az egyes szakterületek szerepe.
Kockázatelemzés. A projekt szakmai tartalmának értékelésén túlmenően a Támogató kockázatelemzés keretében is vizsgálja a támogatási kérelmeket. Kockázatelemzési szempontok:
Kockázatelemzés. A projekt szakmai tartalmának értékelésén túlmenően az NKFI Hivatal kockázatelemzés keretében is vizsgálja a támogatási kérelmeket. A jelentős kockázatú projektek nulla pontszámmal elutasításra kerülnek.
Kockázatelemzés. A vizsgálat figyelembe veszi a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet vonatkozó előírásait, tartalmi követelményeit. Az elemzést a Non-paper Guidelines for Project Managers: Making vulnerable investments climate resilient (továbbiakban: Útmutató) szempontrendszere alapján végeztük. Az érzékenységelemzés során a beruházás érzékenysége kerül meghatározásra az elsődleges éghajlatvédelmi tényezőkre és másodlagos hatásokra/éghajlatvédelmi kockázatokra vonatkozóan. A tervezett beruházás érzékenysége egyik időjárási hatással szemben sem magas. A kitettség értékelésekor annak felmérése és osztályozása történik, hogy az érzékenységi vizsgálatban beazonosított, érzékenynek minősített létesítmények, használók és közlekedési kapcsolatok mennyire vannak, illetve lesznek kitéve a káros éghajlati tényezőknek, a tényezők változásából eredő várható hatásoknak a földrajzi elhelyezkedés szempontjából. A tervezett beruházás által érintett vasútvonalszakasznak, útnak és kapcsolódó létesítményeiknek elsősorban az árvíz előfordulási gyakoriságának és intenzitásának növekedése szempontjából magas a kitettsége a XXI. század közepéig tartó (2021–2050) időszakra vonatkozóan. A rendszer érzékenységének, valamint a terület kitettségének értékeiből egy mátrixot képzünk, mellyel meghatározható a vizsgált rendszer sérülékenysége. A tervezett beruházás a következő hatásokkal szemben tekinthető sérülékenynek: ⮚ árvíz előfordulási gyakoriságának és intenzitásának növekedése. A járművekre, a közlekedőkre, a forgalomra, a közlekedési infrastruktúrára közvetlenül is negatívan hat a várható éghajlatváltozás (elsődleges hatások). A kockázatértékelés alapján kiemelten kezelendő kockázatok és következmények a vasút esetében a következők: ⮚ vasúti sínek kivetődése, megnövekedett dilatációs mozgások, ⮚ vezetékek megnyúlása, szakadása, áramszedőtörés. A tervezett útkorrekció esetében kiemelten kezelendő kockázatokkal nem számolunk. A jelen tanulmányban bemutatott, várhatóan nagyobb számban jelentkező kedvezőtlen hatások elsősorban az üzemelés fázisában relevánsak. Hatáscsökkentő javaslatként (összefoglalóan) megfogalmazható a biológiailag aktív felületek pótlása, az extrém időjárási körülményeknek ellenálló útburkolat alkalmazása, valamint a megfelelő vízelvezetési rendszer kialakítása a fejlesztés megvalósítása során. A tervezési, kivitelezési és üzemeltetési szakaszban az alkalmazott intézkedések kezelik az az...
Kockázatelemzés. Mivel a Szolgáltatások nagy része hosszú távú elkötelezettséget feltételez, a Szolgáltató a szerződés megkötése előtt kockázatelemzést végezhet. A kockázatelemzés alapján a Szolgáltató jogosult a szerződéskötési igényt elutasítani, vagy a szerződés idejére kauciót vagy bankgaranciát kérni, melyek összege a szerződés várható időtartama alatt felmerülő díjak összegét nem haladhatja meg. A kauciót a Szolgáltató az Előfizetővel kötött szerződés lejárta után 30 napon belül az Előfizető részére visszafizeti. Az Előfizető számlatartozása esetén, vagy ha az Előfizetőt kártérítési felelősség terheli, a Szolgáltató a kaució összegét, vagy annak egy részét visszatarthatja az okozott kár mértékében. Amennyiben a kár értéke nagyobb a kaució értékénél, a Szolgáltató további kártérítési összegre tarthat igényt.
Kockázatelemzés