Magyarország. A magyar gazdaság 2013-ban kilábalt a recesszióból, és a GDP növekedés 3,6% volt 2014-ben, amit az export teljesítmény, az EU alapok felhasználása valamint a lecsökkentett energiaárak hajtottak. A Magyar Nemzeti Bank prognózisa azt mutatja, hogy a GDP növekedés magas marad, 2015-re 3,3 százalékos GDP növekedést jelez. A munkanélküliségi ráta 7,7 százalékra csökkent, a magyar fizetőeszköz volatilitása pedig várhatóan továbbra is fennmarad. A költségvetés kiegyensúlyozására a magyar kormány számos intézkedést vezetett be, hogy 2014-ben a hiányt a GDP 3 százaléka alatt tartsa. Az Országgyűlés elfogadott egy törvényt, amely telekommunikációs adót vetett ki a szolgáltatókra vezetékes és mobil hang, és mobil SMS/MMS szolgáltatásokra 2012. július 1-ei hatállyal határozatlan időre. A távközlési adó 2014-ben a Magyar Telekom számára 25,8 milliárd forint költséget jelentett. Az Országgyűlés elfogadott egy további törvényt, melyben adót vetettek ki a közmű szolgáltatók vezetékeire (pl.: alépítmények, kábelek) 2013-tól. A 2015-ös adókötelezettség és az adó teljes évi költsége (7,6 milliárd forint) 2015 első negyedévében került lekönyvelésre az adóköteles infrastruktúra 2015. január 1-jei állapota alapján. A T-Systems Magyarország szegmensünket a kormányzat, a legnagyobb üzleti ügyfelünk kiadásainak erős csökkentése is érinti. 2013 szeptemberében a Magyar Telekom frekvenciahasználati jogosultsága a 900 MHz-es és 1800 MHz-es frekvenciasávokban meghosszabbításra illetve harmonizálásra került 2022-ig. A Magyar Telekom 34 milliárd forintot fizetett a meghosszabbításért. 2014 szeptemberében a Magyar Telekom használati jogot nyert a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatal tenderén 2034 júniusáig frekvenciablokkok használatára a 800 MHz, 900 MHz, 1800 MHz és a 2600 MHz-es frekvenciasávokban. A Magyar Telekom az elnyert frekvenciablokkokért 59 milliárd forint egyszeri díjat fizetett 2014 negyedik negyedévében. 2014-ben "Partnerség a Digitális Magyarországért" megállapodás született a magyar kormánnyal, melynek célja Magyarország teljes HSI (szélessávú internet,> 30 Mbps) lefedettségének elérése 2018-ig, abban az esetben amennyiben a fejlesztések feltételei kedvezőek és uniós forrásokat is fel lehet használni. A Magyar Telekom folyamatosan keresi az üzleti lehetőségeket az alap szolgáltatásain túl.
Magyarország. Dextrin és más átalakított keményítő (pl. előkocsonyásított vagy észterizált keményítő); keményítő-, dextrin- vagy átalakított más keményítő alapanyagból készített enyv ex 3505.10 - Dextrin és más átalakított keményítő: Ausztria - - Kivéve az észterezett keményítőt és a vízben nem oldható észtereket Magyarország, ha Ausztriából származik 3505.20 Enyv Ausztria - Magyarország, ha Ausztriából származik
Magyarország. 36.2.2.1 Tranzakciós díjjal kapcsolatos közérdekű keresetek Két hasonló per indult a Társaság ellen a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége által a postán sárga csekken és üzletben személyesen történő számlakiegyenlítés esetén felszámított tranzakciós díj jogszerűsége kapcsán. A Társaság meggyőződése szerint a tranzakciós díj a bevezetésekor nem ütközött jogszabályba, azonban időközben az Elektronikus Hírközlésről szóló törvény módosítása a díj alkalmazását megtiltotta. A Társaság a törvény módosítás hatályba lépésétől a díjat nem alkalmazza és megfelel a törvény előírásainak. A menedzsment nem tartja valószínűnek, hogy ezen igények kapcsán jelentős kifizetésre kerülne sor.
Magyarország. Amennyiben a Vevő és a Beszállító székhelye Magyarországon található, a következőket kell alkalmazni:
1. A 9.4-es Ponttól eltérően, a Vevő jogosult olyan lejárt követelések beszámítására, amelyekre a Vevőnek vagy annak kapcsolt vállalkozásának – jogalapoktól és jogviszonyoktól függetlenül - joga van a Beszállító és annak kapcsolt vállalkozásai lejárt követeléseivel szemben. A Vevő jogosult visszatartani az esedékes kifizetéseket mindaddig, amíg a Vevő a Beszállítóval szemben hiányos vagy hibás szolgáltatások vagy szállítások miatt követeléseket érvényesít.
2. A 9.6-os Ponttól eltérően, a Beszállító a Vevő előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem jogosult a Vevővel szemben fennálló követeléseit harmadik félre engedményezni, vagy annak harmadik fél általi behajtásáról rendelkezni. Mindazonáltal a követelések harmadik felekre történő engedményezése a Vevő beleegyezése nélkül is érvényes. Ilyen esetekben az ez irányú teljesítési utasítás kézhezvételét követően a Vevő köteles megfizetni a teljesítés ellenértékét annak a harmadik félnek, akinek a részére Beszállító a követelést vagy követeléseket engedményezte.
3. A 14.2-es Ponttól eltérően, a Background-IP az érintett jogosult tulajdonában marad, és csupán felhasználás céljából kerül a másik fél számára átadásra. A Felek megállapítják, hogy a Background-IP felhasználásáért járó díj beépül a jelen ÁSZF szerint értékesített termékek vagy nyújtott szolgáltatások ellenértékébe. A félreértések elkerülése végett a Background-IP használatba adása kapcsán a Felek kijelentik, hogy a felhasználási jog/engedély (i) nem kizárólagos; és (ii) harmadik fél részére alhasználatba nem adható; és (iii) csak Magyarország területére terjed ki; és (iv) a szerződés tárgyát képező jog(ok)hoz hasonló jogok felhasználására kötött szerződések szokásos időtartamához igazodik; és (v) a megrendelés teljesítéséhez vagy a Szerződéses termékek szerződéses használatához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódik.
4. A 14.3-as Ponttól eltérően, a Foreground-IP általában teljességében a Vevő tulajdonát képezi. Ha ezeket a jogokat nem lehet átruházni (például szerzői jogok esetén), a Beszállító mint szerző ingyenesen, alhasználatba adható, és kizárólagos felhasználási jogot ad a Vevőnek időbeli, területi, felhasználási módra vagy mértékre vonatkozó korlátozás nélkül. A félreértések elkerülése végett a Felek megállapítják, hogy a Beszállító mint szerző a továbbiakban is jogosult marad a Foreground-IP felhasználására....
Magyarország. A Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács a legmagasabb szintű kormányzati fórum a tudomány, a technológia és az innováció terén, melyet a kormányzat választ meg és elnöke a miniszterelnök. A fórum munkáját egy tanácsadó, döntés-előkészítő, koordináló és értékelő testület segíti, a Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület. A kormány emellett létrehozta a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsot, a testület mellett működő Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt, amely a stratégiai kérdésekkel foglalkozik. A Tanács, együttműködve a Hivatal elnökével meghatározza álláspontját az Alap tervezésével, üzemeltetésével és felhasználásával kapcsolatos stratégiai kérdésekről. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a Magyar Tudományos Akadémiával együttműködve kifejlesztett egy középtávú K+F és innovációs stratégiát a kormány (Befektetés a jövőbe - Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2013-2020 címmel). A stratégia általános célja az, hogy 2020-ra Magyarország olyan ország legyen, melynek gazdaságát az innováció határozza meg döntő mértékben és ennek révén a magyar vállalatok versenyképes termékeket kínáljanak a nemzetközi piacon. A stratégiában meghatározott főbb célok a következők:
I. A vállalatok K+F tevékenységekre költött kiadásainak aránya a GDP legalább 2,4%-át érje el, ezzel egyidejűleg a kormány kiadásainak aránya ne haladja meg az 1.2%-ot.
Magyarország. A Csoport tagjai különböző módszereket használnak a fizetőképesség vizsgálatára. A Csoport ügyfélkörének többsége Magyarországon található, esetükben a Társaság a következő gyakorlatot követi. A hitelképesség vizsgálat automatikusan történik a Lakossági értékesítési igazgatóság hitelképesség-vizsgáló rendszerének segítségével. Az igénybe vett szolgáltatás függvényében többféle ellenőrzés is lefut, mint például a csődlista, a cég belső, kockázatos címlistája, az elmúlt fél év behajtási története, a tartozás és a magyarországi mobilszolgáltatók feketelistájának ellenőrzése. A Fraud rendszer segítségével figyeljük az ügyfelek kiugró forgalmát és fraud gyanús viselkedését mobil, vezetékes és internet szolgáltatás esetében is. Üzleti ügyfelek esetében az ügyfélmenedzserek ellenőrzik, hogy az ügyfélnek van-e tartozása. A felszólítási folyamatok automatikusan futnak a számlázó rendszerekből az alábbi lépésekkel: SMS-küldés, telefonos felszólítás, felszólító levél, korlátozás, felmondó levél és kikapcsolás. A különböző ügyfélcsoportok esetében különböző és testreszabott felszólítási lépéseket alkalmazunk, eltérő határidőkkel és minimumtartozással. A szerződés felmondása után a folyamat várható sikeressége alapján több behajtási lépés kombinációját alkalmazzuk, úgymint behajtó cégek alkalmazása, a kintlévőség eladása és a jogi útra terelés. A folyamat minden lépését belső utasítások szabályozzák.
Magyarország. 17.12.1. Az alkalmazandó jog által megengedett legtágabb körben a Kia-nak a Szolgáltatások nyújtásából, késedelmes teljesítéséből vagy megszakításából eredő vagy az előbbiekkel összefüggésben felmerülő szerződéses és szerződésen kívüli károkozásért fennálló (jótálláson, szerződésen, szerződésen kívüli károkozáson, gondatlanságon vagy egyéb jogalapon, így akár a látens/rejtett hibákon alapuló) felelőssége jogalaptól függetlenül az alábbiakra korlátozódik: (a) A Kia az ilyen típusú szerződésekre jellemző, előre látható, a lényeges szerződéses kötelezettségek megszegéséből eredő károk összegének erejéig felelős; (b) A Kia nem vállal felelősséget a nem lényeges szerződéses kötelezettségek megszegéséért vagy bármely egyéb vonatkozó gondossági kötelezettség enyhe fokú gondatlansággal történő megsértéséért; és (c) A Kia nem felelős a különös, közvetett vagy következményes károkért, a teljesség igénye nélkül ideértve a kieső használat, az adatvesztés, az elmaradt haszon, a megtakarítások elvesztése, az elvesztett lehetőségek, a jóhírnév megsértése, valamint a harmadik személyek követelései miatt fennálló felelősséget is (még ha az ilyen károk bekövetkezésének lehetőségéről tájékoztatták is a Kia vállalatot).
Magyarország. Magyarország esetében új ellenőrzési rendszert vezettek be a fegyverek civilek általi megszerzésére és tartására. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 24/2004. sz. törvény, amely 2004. május 1-jén lépett hatályba, teljes egészében a 91/477/EGK és 93/15/EGK bizottsági ajánlások 93/216/EGK és 96/129/EK tanácsi irányelveken alapul, és azokkal összhangban van.
Magyarország. Magyarország aktívan részt vett a nemzetközi szerve- zetek és regionális rendszerek munkájában a KLKF területén. Az ENSZ akcióprogramról rendezett első kétévenkénti ENSZ- ülés előkészítése során Magyarország részt vett egy konferen- cián 2003. januárjában Londonban a Lancaster House-ban a KLKF fegyverexport-ellenőrzésének erősítéséről és egy szeminá- riumon a közvetítésről Oslóban 2003. áprilisában. Mindkét konferencia célja a 2001-es ENSZ-akcióprogramban előirány- zott munka előbbrevitele volt.
Magyarország. Magyarország társelőterjesztője volt az EBESZ-nek a végfelhasználói igazolványok és verifikációs eljárások standard elemei kialakításáról szóló határozattervezetének, amely kiegé- szítené és megerősítené az EBESZ KLKF dokumentumát. Az EBESZ kézilőfegyver-dokumentumának alkalmazása részeként Magyarország adatokat szolgáltatott a KLKF-ek exportellenőrzé- sének, gyártásának, jelölésének és megsemmisítésének nemzeti intézkedéseiről. A bécsi magyar EBESZ-misszió egy tagja az EBESZ Biztonsági Együttműködési Fórumánál az EBESZ KLKF dokumentuma alapján benyújtott igények koordinátora.