Az OTP Reál II. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap

Tájékoztatója és

Kezelési Szabályzata

Felhívjuk befektetőink figyelmét, hogy az Alap származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap. A származtatott ügyletek általában a szokásostól eltérő (magasabb) kockázati szintet jelentenek. A tőkeáttétel mértéke egyszeres.

Alapkezelő:

OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt.

Letétkezelő: OTP Bank Nyrt.

Könyvvizsgáló: Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.

2012. november 15.

TARTALOM

TÁJÉKOZTATÓ

1. ÖSSZEFOGLALÓ 1

2. JELENTŐS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK 4

3. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 6

4. FOGALMAK 9

4.1 Fogalommeghatározások 9

4.2 Egyéb, a Tájékoztatóban használt fogalmak jelentése 12

5. AZ ALAP FŐBB ADATAI 12

5.1 Az Alap rövid bemutatása 12

5.2 Forgalmazási Helyek 12

5.3 Az Alap induló saját tőkéje 13

5.4 Joghatóság, háttérszabályok megnevezése 13

5.5 A Befektetési Jegyekhez fűződő jogok bemutatása 13

6. A FORGALMAZÓ 14

7. AZ ALAPKEZELŐ BEMUTATÁSA 14

7.1 Az Alap kezelője 14

7.2 Székhelye 14

7.3 Alapításának időpontja 14

7.4 Cégjegyzékszáma, cégbejegyzés helye 14

7.5 Tevékenységi köre 14

7.6 Működés időtartama 14

7.7 Üzleti év, pénzügyi helyzet, üzleti tevékenység, piaci helyzet bemutatása 15

7.8 Jegyzett tőke 15

7.9 Tulajdonosi kör 15

7.10 Személyi feltételek, a vezető tisztségviselők fontosabb személyi és szakmai

ADATAI 15

7.11 Az Alapkezelő feladatai 17

7.12 Az Alapkezelő által kezelt nyilvános befektetési alapok 17

8. AZ OTP BANK NYRT BEMUTATÁSA (AZ ALAP LETÉTKEZELŐJE, A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALMAZÓJA ÉS A BEFEKTETÉSI JEGYEK

TŐZSDEI BEVEZETÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDŐ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ) 18

8.1 Cégnév, megalakulás, működés időtartama, alaptőke, cégbejegyzés 18

8.2 Székhely 18

8.3 Tevékenységi kör 18

8.4 Tulajdonosi szerkezet 19

8.5 Üzleti év, üzleti tevékenység 19

8.6 Alkalmazotti létszám 20

8.7 Az OTP Bank Nyrt. vezető tisztségviselői és Felügyelő Bizottságának tagjai 20

8.8 A Letétkezelő feladatai 21

9. KÖNYVVIZSGÁLÓ 23

10. A BEFEKTETÉSEK LEHETSÉGES PIACÁNAK BEMUTATÁSA 24

11. ADÓZÁS 26

11.1 Az Alap adózása 26

11.2 A BELFÖLDI MAGÁNSZEMÉLY BEFEKTETŐK ADÓZÁSA 26

11.3 A KÜLFÖLDI MAGÁNSZEMÉLY BEFEKTETŐK ADÓZÁSA 31

11.4. A BELFÖLDI NEM MAGÁNSZEMÉLY BEFEKTETŐK ADÓZÁSA 31

11.5. A Külföldi nem magánszemély befektetők adózása 31

12. FELELŐSSÉG 32

13. NYILATKOZAT 33

KEZELÉSI SZABÁLYZAT 34

1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 34

1.1 Az Alap neve, működési formája, fajtája, futamideje, eszközkategóriája,

HARMONIZÁCIÓJA 34

1.2 Az Alapkezelő 34

1.3 A Letétkezelő 36

1.4 A Könyvvizsgáló 37

1.5 Az Alap tőkéje 37

1.6 A Befektetési Jegyek 37

1.7 A BEFEKTETŐI KÖR 38

1.8 Jelentős kockázati tényezők 38

1.9 A Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat jóváhagyásáról, módosításáról szóló

FELÜGYELETI HATÁROZATOK SZÁMA, KELTE 40

2. BEFEKTETÉSI POLITIKA 40

2.1 Befektetési stratégia 40

2.2 A PORTFOLIÓ LEHETSÉGES ELEMEI 41

2.3 Befektetési arányok és korlátok 44

2.4 A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KORLÁTOZÁSOK 47

2.5 A származtatott Alapból eredő speciális befektetési szabályok 49

2.6 Hitelfelvétel, az eszközök megterhelése 49

3. FIZETÉSI ÍGÉRET 50

3.1 Hozamfizetés 50

3.2 Fizetési Ígéret 50

4. A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FŰZŐDŐ JOGOK BEMUTATÁSA 53

5. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALA, MÁSODLAGOS

FORGALMAZÁSA, SZÁMLAVEZETÉS 53

5.1 A Befektetési Jegyek forgalomba hozatala 53

5.2 A Befektetési Jegyek másodlagos forgalmazása 54

5.3 Értékpapírszámla-vezetés 54

6. AZ ALAPOT TERHELŐ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK, AZOK ELSZÁMOLÁSA 54

6.1 Az Alap létrehozatalával kapcsolatos költségek 54

6.2 Az Alap működése során felmerülő költségek 55

7. AZ ALAP NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKÉNEK KISZÁMÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 56

7.1 Általános szabályok 56

7.2 Az Alap eszközeinek értékelése 57

7.3 A KÖTELEZETTSÉGEK ELSZÁMOLÁSA 61

7.4 Hibás számítás 61

8. AZ ALAP MEGSZŰNÉSE, AZ ALAPKEZELÉS ÁTADÁSA, AZ ALAP

ÁTALAKULÁSA 62

8.1 Az Alap Futamideje 62

8.2 Az Alap futamidejének lejárta miatti megszűnése 62

8.3 Az Alap megszűnésének egyéb esetei 65

8.4 Az Alap kezelésének átadása 65

8.5 Az Alap átalakulása 66

9. AZ ALAPKEZELŐ FELELŐSSÉGE 66

10. PANASZKEZELÉS, JOGVITÁK RENDEZÉSE 67

11. TÁJÉKOZTATÓK ÉS KÖZLEMÉNYEK 67

11.1 Rendszeres tájékoztatás 67

11.2 Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség, hirdetmények 68

11.3 A HIRDETMÉNYEK MEGJELENTETÉSÉNEK HELYE 69

12. A TÁJÉKOZTATÓ ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA 69

13. ADÓZÁS 70

13.1 Az Alap adózása 70

13.2 A BELFÖLDI MAGÁNSZEMÉLY BEFEKTETŐK ADÓZÁSA 70

13.3 A KÜLFÖLDI MAGÁNSZEMÉLY BEFEKTETŐK ADÓZÁSA 75

13.4 A BELFÖLDI NEM MAGÁNSZEMÉLY BEFEKTETŐK ADÓZÁSA 75

13.5 A Külföldi nem magánszemély befektetők adózása 75

14. EGYEBEK 75

15. MELLÉKLETEK 13.5-1

15.1 0.xx. melléklet: A Forgalmazási Helyek listája 15.1-1

15.2. 0.xx. melléklet: Az Alapkezelő által kezelt nyilvános alapok befektetési

POLITIKÁJÁNAK BEMUTATÁSA 15.1-11

15.3. 0.xx. melléklet: Hivatkozási lista 15.1-1

15.4. 0.xx. melléklet: A 2012. szeptember 30-i állapotnak megfelelő Mögöttes

Részvényindex elemeinek bemutatása 15.1-1

1. Összefoglaló

Felhívjuk a tisztelt befektetők figyelmét, hogy jelen Összefoglaló az OTP Xxxx XX. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap Tájékozatójának bevezető része. Javasoljuk, hogy az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek megvásárlására vonatkozó döntésüket valamennyi releváns, elérhető információ - köztük elsősorban az Alap Kezelési Szabályzatát is magában foglaló Tájékoztató - ismeretében hozzák meg.

A Batv. 82. § (3) bekezdésének utalószabálya folytán alkalmazandó Tpt. 27. § (1) bekezdés c) pont alapján felhívjuk a figyelmet, hogy ha a Tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban esetlegesen keresetindításra kerül sor valamely más EU tagállamban, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárás megindítását megelőzően a Tájékoztató fordításának költségeit.

A Batv. 82. § (3) bekezdésének utalószabálya folytán alkalmazandó Tpt. 27. § (1) bekezdés d) pontja alapján az Összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve az Összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a Befektetőknek okozott kárért abban az esetben, ha az Összefoglaló félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban a Tájékoztató más elemeivel. Az Összefoglaló tartalmáért felelős személyek megegyeznek a Tájékoztató egészéért felelősséget vállaló személyekkel.

Az Alap neve: OTP Reál II. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap

Az Alap rövid neve: OTP Reál II. Alap

Az Alapkezelő neve OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. Az Alapkezelő székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 4-6.

Az Alapkezelő

cégjegyzékszáma: 00-00-000000

Az Alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenységi engedélyének száma és kibocsátója:

III/100.008-6/2002. sz. határozat; Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

A Letétkezelő neve: OTP Bank Nyrt.

A Letétkezelő székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 16.

A Letétkezelő

cégjegyzékszáma: 00-00-000000

A Letétkezelő letétkezelést is magában foglaló tevékenységi engedélyének száma:

33/1993., 983/1997/7., 1998. jan.29. 41.003/1998.,

2001. ápr. 27. III/41.003-18/2001., 2002., febr. 19.

III/41.003-21/2002., 2002. dec. 20. III/41.003-22/2002

A Forgalmazó: Lásd a Letétkezelőre vonatkozó fenti adatokat

Az Alap könyvvizsgálójának

neve: Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. A könyvvizsgáló székhelye: 1068 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xx 00/X.

A könyvvizsgáló

cégjegyzékszáma: 00-00-000000

A könyvvizsgálatért személyében felelős

könyvvizsgáló neve: Xxxxxx Xxxxxxx

A könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló MKVK nyilvántartási száma:

A forgalombahozatalról hozott

003801

alapkezelői határozat és kelte: A 2010. október 28-án kelt Felügyelő Bizottsági Határozat

A nyilvános forgalombahozatalt és a szabályozott piacra történő bevezetést engedélyező PSZÁF határozat száma és

kelte: KE-III/514/2010., 2010. december 2.

Az Alap nyilvántartásba vételéről szóló PSZÁF

határozat száma és kelte: KE-III/19/2011., 2011. január 6.

Az Alap PSZÁF nyilvántartási

száma (lajstromszáma): 1112-235

A tőzsdei bevezetésben közreműködő befektetési

szolgáltató neve és székhelye: Lásd a Letétkezelőre vonatkozó fenti adatokat

Az Alap fajtája: Zártvégű, a Befektetési Jegyek a Budapesti Értéktőzsdére történő bevezetést követően az Alap Futamideje során tőzsdei forgalomban, befektetési szolgáltató közreműködésével, piaci áron értékesíthetők

Az Alap fajtája a portfoliójába tartozó befektetési eszközök szerint:

Származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap

A származtatott ügyletek általában a szokásostól eltérő (magasabb) kockázati szintet jelentenek. Az Alap tőkeáttétele egyszeres.

Az Alap típusa: Nyilvános

Az Alap Futamideje: Az Alap nyilvántartásba vételének napját követő Banki

Az Alap Futamidejének kezdőnapja:

Naptól (2011. január 7.) 2013. december 2. napjáig terjedő határozott futamidő (beleértve a Futamidő előbbiek szerinti kezdő- és zárónapját is)

Az Alap nyilvántartásba vételének napját követő Banki Nap, azaz 2011. január 7.

Az Alap Futamidejének

zárónapja (Lejárat napja): 2013. december 2.

Az Alap befektetési politikája: Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget

nyújtson arra, hogy a Fizetési Ígéret részét képező Teljesítményrészesedésnek megfelelően részesedjenek az európai, azon belül a kelet-európai ingatlanpiac jövedelméből illetve értéknövekedéséből. A mögöttes konstrukció ezt a kitettséget tőzsdén jegyzett, a térségben is aktív ingatlantársaságok részvényeiből álló portfólión keresztül éri el.

A Befektetési Jegyek

forgalombahozatalának módja: Nyilvános forgalombahozatal

A forgalomba hozott Befektetési Jegyek maximális mennyisége:

Felülről nem volt korlátozott

Vásárlásra jogosultak köre: Nincs korlátozás (mindazok, amelyek/akik a

forgalombahozatal helye szerinti joghatóság szabályai szerint jogalanyisággal rendelkeznek és eleget tesznek a forgalombahozatali feltételekben meghatározott szabályoknak); azaz – a magyarországi forgalombahozatal tekintetében – a Tájékoztató megalkotáskor hatályos szabályok szerint a belföldi és külföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok

A Befektetési Jegy névértéke: 10.000 (tízezer) Ft A Befektetési Jegy sorozat

megjelölése és

értékpapírkódja: „A” sorozat, ISIN HU0000709589

A Befektetési Jegyek

előállításának módja: Dematerializált értékpapír

A befektetők részére szóló közlemények megjelentetésének helye:

A Batv. 116. § (1) bekezdés szerinti közzétételi hely: az Alap nevében eljáró Alapkezelő honlapja (xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx), a Forgalmazó honlapja (xxx.xxxxxxx.xx), valamint a Budapesti Értéktőzsde honlapja (xxx.xxx.xx) (az utóbbi azon közlemények tekintetében, melyek közzétételét a Budapesti Értéktőzsde irányadó szabályzatai teszik kötelezővé), a

Batv. 82. § (3) bekezdésének utalószabálya

folytán alkalmazandó Tpt. 56. § (4) bekezdés szerinti közzétételi hely: (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx)

Alkalmazandó jog: Magyar

2. Jelentős kockázati tényezők

Az Alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök értékének megváltozásából eredő kockázat: A gazdasági- és politikai környezetben, a jegybankok monetáris politikájában, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek üzleti tevékenységében, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek fizetőképességében és annak megítélésében, a kereslet- kínálat viszonyában bekövetkező változások hatására az Alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök piaci árfolyama ingadozhat. Az árfolyam-ingadozások hatását az Alapkezelő a portfolió diverzifikálásával csökkentheti, de nem tudja teljesen kiküszöbölni, ezért előfordulhat, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke egyes időszakokban csökken. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan intézkedéseket (pl. adóterhek emelése, profit repatriálás korlátozása, stb.), amelyek az Alapra kedvezőtlen hatást gyakorolnak.

Hitelkockázat: Az Alap portfoliójába tartozó egyes befektetési eszközök, így különösen a bankbetétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részvények és tőzsdén kívüli forgalomban szereplő származtatott eszközök esetében a kibocsátók esetleges csődje az Alap portfoliójában szereplő ezen eszközök piaci értékének összeomlásához, illetve akár teljes megszűnéséhez vezethet, amely az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértékének csökkenéséhez vezethet.

Likviditási kockázat: Bizonyos értékpapírok, befektetési eszközök likviditása alatta marad a kívánatosnak, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következménye, hogy a portfolióban lévő, de abból eladni kívánt egyes értékpapírok értékesítése nehézségekbe ütközhet.

Devizaárfolyam kockázat: Az Alapkezelő a külföldi devizában denominált eszközök devizaárfolyam kockázatát fedezeti ügyletekkel kísérli meg csökkenteni, illetve lehetőség szerint megszüntetni, így az egyes devizaárfolyamok megváltozásának kockázata csak korlátozott mértékben befolyásolja az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértékének alakulását. Jelen Alap esetében az Alapkezelő nem tervezi közvetlen külföldi devizában érték- meghatározott eszközök tartását.

A befektetési alapokat és a befektetőket érintő adószabályok esetleges kedvezőtlen irányú megváltozása: A jövőben mind a magyar, mind az Alapot érintő külföldi adószabályok esetleg kedvezőtlen irányban is változhatnak (adóemelés, adó bevezetése, adókedvezmény csökkentése, illetve eltörlése), ami miatt az Alapot, illetve a befektetőt a későbbiekben a jelenleginél magasabb adó terhelheti. Előfordulhat, hogy az Alap – a befektetéseiből származó jövedelmei után - olyan adók megfizetésére kényszerül, amelyekre az Alapkezelő a befektetés megszerzésekor nem számított, ezért a befektetés megszerzéséről hozott döntése során nem vett figyelembe.

Származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nemteljesítési kockázat: az Alap portfoliójában lévő származtatott ügyletek megkötésében részt vevő üzleti partnerek

fizetőképességében, illetve gazdálkodásában beállt kedvezőtlen változás hátrányosan befolyásolhatja a származtatott ügyletekből az Alapnak járó összegek kifizetését.

Teljesítményrészesedés meghatározásának kockázata: A Fizetési Ígéret részét képező Teljesítményrészesedés számítási módját a Kezelési Szabályzat 3.2.1., 3.2.2. és 3.2.3 pontja határozza meg. Előfordulhat, hogy az Alap Futamideje alatt a Mögöttes Részvényindex összetevőinek kereskedését huzamosabb időre felfüggesztik, vagy megszüntetik. Szélsőséges esetben az értékpapírok kereskedését végző tőzsdék huzamosabb ideig zárva tarthatnak, illetve véglegesen be is zárhatnak. Ezekben az esetekben az Alapkezelő - a Befektetési Jegy tulajdonosok érdekeinek szem előtt tartásával - a Teljesítményrészesedés számítására új módszert vezet be.

A Fizetési Ígéret teljesítésének kockázata: A Befektetési Jegyek névértékének és a Teljesítményrészesedésnek az Alap Lejáratakor történő kifizetését az Alap befektetési politikája biztosítja - beleértve a származtatott ügyletek alkalmazását is - azok megfizetésére harmadik személy garanciát nem vállal.

A Befektetési Jegyek másodlagos forgalmazásának kockázatai: A Befektetési Jegyek az Alap Futamideje alatt befektetési szolgáltató közreműködésével, tőzsdei forgalomban szabadon átruházhatóak (másodlagos forgalmazás). A Befektetési Jegyek másodlagos forgalmazás során kialakuló árfolyamát az aktuális kereslet, illetve kínálat határozza meg, emiatt az adásvételi ügylet árfolyama eltérhet az adott napra számított egy Befektetési Xxxxxx jutó nettó eszközértéktől. Nem garantált, hogy bármikor a másodlagos forgalomban a befektetési jegyekre vételi szándék jelentkezik, így az értékesítés elhúzódhat, illetve árfolyamveszteséggel is járhat.

3. Bevezető rendelkezések

Jelen Tájékoztató az OTP Reál II. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalához az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. mint az Alap nevében eljáró befektetési alapkezelő által készített alapdokumentum.

A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény („Batv.”) 82. § (3) bekezdése értelmében a zártvégű befektetési jegyek nyilvános forgalombahozatalára a Tpt. Második Részében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

A Tájékoztató a Batv. 82. § (3) bekezdésének utalószabálya folytán a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény („Tpt.”), a Bizottság 809/2004. számú – a Tpt. 13. § (2) bekezdésének utalószabálya folytán alkalmazandó – rendelete („Rendelet”), a Batv-nek a befektetési alapokra vonatkozó általános értelmű rendelkezései és a Batv. végrehajtására kiadott, a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 345/2011.(XII. 29.) Kormányrendelet („Korm. r.”) előírásai valamint a Budapesti Értéktőzsde Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzatának hatálya alá tartozik, azok alapján nyújt a befektetőknek az Alapról tájékoztatást.

A Tájékoztató és annak kötelező mellékletét, azaz részét képező Kezelési Szabályzat a Batv.

82. § (3) bekezdésének utalószabálya folytán alkalmazandó Tpt. 26. § (4) bekezdés alapján egy dokumentumba összevonva (összevont tájékoztató), egységes szerkezetben tartalmazza mindazon információkat, melyeket a Batv., a Tpt., a Rendelet valamint a Korm r. értelmében a Tájékoztató részeit alkotó összefoglalónak, regisztrációs okmánynak és értékpapírjegyzéknek összességükben tartalmazniuk kell.

A Tájékoztató tartalmazza mind az Alapra, mint Kibocsátóra vonatkozó, mind az Alap által kibocsátott és a tőzsdére bevezetett Befektetési Jegyekről szóló releváns információkat.

A Tájékoztató a Kibocsátóra vonatkozó információk körében az előbbieknek megfelelően tartalmaz minden, a Kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzete és annak várható alakulása befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot.

A Tájékoztató félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmaz, és nem hallgat el olyan tényt, amely az előző bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyeztetheti.

A Kibocsátó és a Forgalmazó Tájékoztatóval kapcsolatos felelősségéről a Batv. 82. § (3) bekezdésének utalószabálya folytán alkalmazandó Tpt. 29. § (1) és (2) bekezdései, 30. §-a és

57. § (1) bekezdése rendelkeznek.

Az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt., mint az Alap kezelője, az Alap mint Kibocsátó nevében és képviseletében eljárva és az OTP Bank Nyrt., mint a Befektetési Jegyek Forgalmazója és egyben a tőzsdei bevezetésben közreműködő befektetési szolgáltató felelősséget vállalnak azért, hogy a Tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazza, nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a Befektetési Jegy, illetve a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. E felelősségvállalást az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. és az OTP Bank Nyrt. a Tájékoztató 33. oldalán aláírásukkal igazolják.

A Batv. 82. § (3) bekezdésében foglalt utalószabály alapján alkalmazandó Tpt. 36. § (1) bekezdése értelmében a Tájékoztató és a hírdetmény közzétételéhez a Felügyelet engedélye szükséges. A Felügyelet az engedélyt a nyilvános forgalombahozatalhoz és a szabályozott piacra történő bevezetéshez 2010. december 2.napján kelt, KE-III/514/2010. számú határozatában megadta, a 2011. január 6.napján kelt, KE-III/19./2011. sz. határozatában az alapot 1112-235 lajstromszámon nyilvántartásba vette. A Felügyelet az engedély megadása során a Tájékoztatóban szereplő adatok valódiságát nem vizsgálja és nem vállal felelősséget az abban foglalt információk valódiságáért.

Jelen Tájékoztató egyúttal a Budapesti Értéktőzsde Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzata szerinti Tőzsdei Tájékoztatónak is minősül.

A Tájékoztató melléklete az Alap Kezelési Szabályzata.

A befektetési alapkezeléssel kapcsolatos azon kérdésekben, melyeket sem a Tájékoztató, sem a Kezelési Szabályzat nem szabályoz, az esettől függően az Alapkezelő vagy a Forgalmazó hatályos Üzletszabályzata irányadó. Az előbbiek rendelkezései nem állhatnak ellentétben a Tpt., a Batv. és a Korm. r. feltétlen alkalmazást kívánó rendelkezéseivel. Az előbbiek által nem szabályozott kérdésekben a Tpt., a Batv., a Korm. r. és más, értékpapírral kapcsolatos jogszabályok irányadóak.

Figyelemmel arra, hogy a Tájékoztató és az annak mellékletét képező Kezelési Szabályzat együtt tartalmazza mindazon információkat, melyek ismerete a befektető számára a befektetési lehetőség, a befektetési eszköz megalapozott megítéléséhez feltétlenül szükséges, a Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat együtt kezelendő és értelmezendő. Minden, a Tájékoztatóra vagy a Kezelési Szabályzatra vonatkozó hivatkozás alatt (akár jelen dokumentumban, akár bármely más, a befektetők tájékoztatására a későbbiekben közzétett közleményben) mind a Tájékoztatóra, mind a Kezelési Szabályzatra vonatkozó hivatkozás is értendő, hacsak a szövegösszefüggésből kifejezetten más nem következik. E két dokumentum bármelyikén belüli, olyan pontszámhivatkozások mellett, amelyek a másik dokumentumon belüli valamely pontra hivatkoznak, a pontszámhivatkozás mellett a másik dokumentum neve (az esettől függően a Tájékoztató vagy a Kezelési Szabályzat) is feltüntetésre kerül.

Az Alapkezelőn, Letétkezelőn és Forgalmazón kívül senki sem rendelkezik felhatalmazással arra, hogy bármilyen tájékoztatást vagy ajánlatot adjon az Alap által kibocsátott befektetési jegyek nyilvános forgalombahozatalával kapcsolatban. A fent nevezettektől különböző személyek által adott tájékoztatás vagy ajánlat nem tekinthető az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. jóváhagyásán alapuló tájékoztatásnak.

A Tájékoztató ismerete feltétlenül szükséges a befektető számára befektetési döntésének megalapozásához, ezért kérjük a tisztelt befektetőket, hogy befektetési döntésük meghozatala előtt a Tájékoztatót alaposan tanulmányozzák át, különösen a Kockázati tényezők fejezetet.

Ezzel kapcsolatban kiemelten felhívjuk a tisztelt befektetők figyelmét arra, hogy az Alap származtatott ügyletekbe befektető alap, s a származtatott ügyletek általában a szokásostól eltérő (magasabb) kockázati szintet jelentenek. A származtatott ügyletekkel általában együttjáró magasabb kockázat bizonyos mértékig terjedő kiküszöbölését célozza azonban az Alap nevében eljáró Alapkezelő Kezelési Szabályzat 3.2. pontjában meghatározott Fizetési Ígérete. A Fizetési Ígéret annak ígéretét jelenti, hogy az Alap

Futamidejének Lejárata napján Befektetési Jeggyel rendelkező befektetők (Befektetési Jegy tulajdonosok) részére az Alap Lejárata miatti megszűnésére tekintettel fizetendő, az Alap felosztható vagyonából a Befektetési Jegyre jutó bruttó (esetleges adó, adóelőleg levonása nélküli) összeg mint Lejáratkori Kifizetés összege el fogja érni a Befektetési Jegy névértéke, és a Teljesítményrészesedés együttes összegét, ahol a Teljesítményrészesedés összege a Teljesítményrészesedés Mutató és a Befektetési Jegy névértékének szorzatával egyezik meg, azzal a feltétellel, hogy a Teljesítményrészesedés Mutató értéke az előre meghatározott korlátok között marad, melyek alapján a Befektetési Jegyek névértékén felül Teljesítményrészesedésként Lejáratkor kifizetésre kerülő összeg és a Hozamfizetési Napon fizetendő Rögzített Alaphozam együttesen el fogja érni az Alap Lejárata napján a befektető tulajdonában álló Befektetési Jegyek névértéke 8 %-ának megfelelő összeget. (Évesített hozammutatója, EHM mutató=2.67%)

A Tájékoztató adózással kapcsolatos, az engedélyezésekor hatályos szabályokon alapuló információkat is tartalmaz. Mindazonáltal, felhívjuk a tisztelt befektetők figyelmét arra, hogy a Tájékoztató nem értelmezhető a befektetők részére nyújtott adózási, számviteli, jogi tanácsként. A befektetők a Tájékoztató ismeretében, a kockázatok és lehetőségek felmérésével, saját kockázatviselő képességük figyelembe vételével hozzák meg döntésüket a befektetésről, amely döntéshez tanácsos kikérniük befektetési tanácsadóik, jogi tanácsadóik véleményét.

A Tájékoztató Összefoglalón kívüli részei a Batv. 82. § (3) bekezdésének utalószabálya folytán alkalmazandó Tpt. 26. § (4) bekezdésében meghatározott regisztrációs okmánynak és értékpapírjegyzéknek felelnek meg, amelyek a Tpt., a Batv., továbbá a Rendelet 18. cikke által előírt, az Alap és az általa kibocsátott Befektetési Jegy tekintetében releváns tartalmi elemeket tartalmazzák, kiegészítve mindezeket további, az adott befektetési lehetőség megítéléséhez az Alapkezelő által szükségesnek tartott információkkal.

4. Fogalmak

4.1 Fogalommeghatározások

A jelen Tájékoztató egyéb pontjaiban meghatározott, nagy kezdőbetűvel írt fogalmaknak az ott meghatározott, viszont az alábbi, nagy kezdőbetűvel jelzett fogalmaknak az alábbi jelentést kell tulajdonítani a Tájékoztató alkalmazásában:

Alap:		OTP Reál II. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap
Befektetési Alap		A Batv-ben meghatározott feltételek szerint befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatalával létrehozott és a kockázatmegosztás elvén működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők érdekében kezel
Alapkezelő:		OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. (székhelye: 1012 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 4-6.)
Alap saját tőkéje:		Az Alap saját tőkéje induláskor a Befektetési Jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke az Alap összesített nettó eszközértékével azonos
Banki Nap:		Minden nap, amelyen a Letétkezelő üzleti tevékenység végzésére nyitva tart (ide nem értve a Felügyelet által engedélyezett zárvatartás időtartamát)
Befektetési Jegy:		A Batv. -ben meghatározott módon és alakszerűséggel az Alap, mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, az Alappal szembeni, az Alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír
Bszt.		a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény
Batv.		A befektetési alapkezelőkről, és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény
Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzat:		A Budapesti Értéktőzsde Zártkörűen Működő Részvénytársaság Szabályzata a Bevezetési és Forgalombantartási Szabályokról
BÉT vagy Budapesti Értéktőzsde:		A Budapesti Értéktőzsde Zrt., mint a Tpt. 5.§ (1) bekezdése 122. pontjának megfelelő gazdálkodó szervezet által szervezett és működtetett piac
Felügyelet vagy PSZÁF:		A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve jogelődei
Fizetési Ígéret:		Az Alap képviseletében eljáró Alapkezelő Kezelési Szabályzat 3.2. pontja szerinti ígérete a Befektetési Jegy tulajdonosa részére a Hozamfizetési Napon kifizetésre kerülő összeg és az Alap Lejárata miatti megszűnésére tekintettel az Alap megszűnésekor a felosztható vagyonból megillető összeg (Lejáratkori Kifizetés) nagyságára vonatkozóan
Forgalmazási Hely:		A Tájékoztató 1. sz. mellékletében felsoroltak között szereplő,

		azon hely (egység), amelynél a Befektetési Jegyek , a Batv-ben biztosított rendkívüli esetben visszaválthatók illetve ahol az Alap megszűnésekor a Befektetőkkel elszámolnak
Forgalmazó:		Az OTP Bank Nyrt. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 16.) illetve a fiókjai a Tájékoztató 1. sz. melléklete szerint
Futamidő:		Az Alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételét követő Banki Naptól 2013. december 2. napjáig terjedő határozott időtartam (a kezdő- és a zárónapot is beleértve), amely alatt az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek forgalomban vannak
Hátralevő Átlagos Futamidő Mutató:		Az Alap portfoliójában levő, hitelviszonyt megtestesítő eszközök hátralevő átlagos futamideje, szorozva ezen eszközöknek az Alap saját tőkéjére vetített arányával
Hozamfizetési Nap		2013. december 2.
Hpt.:		A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv.
XXXXX Xxxxxxxxx:		A KELER Zrt. Szabályzatai, Kondíciós Listái, Elszámolóházi leiratai és Eljárási rendjei
Kezelési Szabályzat:		Az Alap kezelése során alkalmazandó különös szabályokat magában foglaló, a Tájékoztatóhoz mellékletként csatolt, annak részét képező dokumentum
Kibocsátási Pénznem:		Az a pénznem, amelyben az adott sorozatú Befektetési Jegyek névértéke meghatározásra kerül és amelyben az adott sorozatú Befektetési Jegyek ellenértéke (jegyzési ára) teljesítendő, ami az „A” sorozatú Befektetési Jegy esetében a magyar forint
Kibocsátó:		Az Alap
Lejárat:		Az Alap Futamidejének eltelte, az Alap Futamidejének zárónapja
Lejáratkori Kifizetés:		Az az összeg, amely a Fizetési Ígéret teljesítéseként az Alap Lejárata miatti megszűnésekor a Befektetési Jegy tulajdonosát a Befektetési Jegy névértékének az összes forgalomban levő Befektetési Jegy névértékéhez viszonyított aránya alapján a felosztható vagyonból Befektetési Jegyenként megilleti, ami magában foglalja a Befektetési Jegy névértékét és a Fizetési Ígéret szerinti Teljesítményrészesedés összegét.
Letétkezelő:		Az OTP Bank Nyrt. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 16.)
Megfeleltetési nap		A Hozamfizetési Napot megelőző 3. munkanap, összhangban a KELER Zrt. Tájékoztató készítésekor hatályos Általános Üzletszabályzatában foglaltakkal.
Megfigyelési Napok		2013. június 28, 2013. július 29, 2013. augusztus 29, 2013. szeptember 30, 2013. október 28, 2013. november 27.
Mögöttes Részvényindex:		A Royal Bank of Scotland által képzett un. „RBS Eastern Europe Top 20” index-et alkotó részvények illetve tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapírok, melyek kibocsátói aktuálisan a 4. sz. mellékletben találhatók.
Mögöttes Részvényindex Változás Mutató (Y):		A Mögöttes Részvényindex a Kezelési Szabályzat 3.2.3. pontjában meghatározott értéknapi referenciaértékei közti százalékos változás 3.2.2. pontban meghatározott súlyokkal, 3.2.3. pontban meghatározott módon számított számtani átlaga, amely a Teljesítményrészesedés Mutató meghatározására szolgál.
Rögzített Alaphozam:		A Hozamfizetési Napon a Befektetési Jegy névértékének 8 %- ával megegyező kifizetésre kerülő hozam (EHM mutató:2,67%)

Rendelet:		A 809/2004. EK Rendelet, amely jelen forgalombahozatalra közvetlenül alkalmazandó
Tájékoztató:		A Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalához szolgáló, a Felügyelet által jóváhagyott jelen dokumentum, melynek a Kezelési Szabályzat is mellékletét (részét) képezi
Teljesítményrészesedés Mutató (Z):		A Mögöttes Részvényindex Változás Mutató értékéből (Y) és a Participációs Értékből (X) az alábbiak szerint képzett százalékos mutató (Z), ahol (a) a Participációs Érték (X) értéke legalább 30% és legfeljebb 100%, mely tartományon belüli, pontos értéket az Alapkezelő legkésőbb az Alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételétől számított hat Banki Napon belül teszi közzé a Jegyzési Helyeken és az Alap hirdetményi helyein; (b) a Teljesítményrészesedés Mutató (Z) értéke A Mögöttes Részvényindex Változás Mutató (Y) és a Participációs Érték (X) szorzatának felel meg azonban minden esetben az alábbi (c) pontban írt korlátok betartásával; (c) a Teljesítményrészesedés Mutató (Z) értéke 0%-nál alacsonyabb és 32%-nál magasabb érték nem lehet;
Teljesítményrészesedés:		A Teljesítményrészesedés Mutató és a Befektetési Jegy névértékének szorzata
Tőzsdei bevezetés:		A Befektetési Jegyek felvétele a Budapesti Értéktőzsde által vezetett Terméklistára
Tőzsdenap:		Olyan Banki Nap, amelyeken azon tőzsdéken, amelyeken az Alap portfoliójába tartozó befektetési eszközöket forgalmazzák, kereskedés folyt
Tőzsdei Szabályok:		A Budapesti Értéktőzsde valamennyi érvényes és hatályos Tőzsdei Szabályzata, Tőzsdei Rendelkezése és határozata (ahogy ez utóbbi fogalmakat a Budapesti Értéktőzsde Közzétételi Szabályzata tartalmazza)
Tőzsdei Tájékoztató:		A Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzat 5.4.2 (b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő Tájékoztató
Tpt.:		A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv.
Ügyfél:		Az a személy, aki/amely a Tpt. illetve a Batv. hatálya alá tartozó szolgáltatásokat igénybe veszi
Ügyfélszámla:		Az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló, befektetési vállalkozás, hitelintézet, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő által vezetett számla

4.2 Egyéb, a Tájékoztatóban használt fogalmak jelentése

A Tájékoztatóban szereplő azon fogalmak, melyek fogalom-meghatározását sem a Tájékoztató 4.1 pontja, sem a Tájékoztató egyéb pontjai nem tartalmazzák, a Batv. illetve a Tpt. által adott jelentéstartalommal értendők.

5. Az alap főbb adatai

5.1 Az Alap rövid bemutatása

Az Alap elnevezése: OTP Reál II. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap Az Alap rövid neve: OTP Xxxx XX. Alap

Az Alap működési formája, fajtája, futamideje, elsődleges eszközkategóriája, harmonizáció típusa: nyilvános, zártvégű, határozott futamidejű, származtatott ügyletekbe befektető, az ÁÉKBV irányelv alapján nem harmonizált alap.

Az Alap által kibocsátott „A” sorozatú Befektetési Jegyek befektetői körére vonatkozóan nincs korlátozás, azt mindazok megvásárolhatják, amelyek/akik a forgalombahozatal helye szerinti joghatóság szabályai szerint jogalanyisággal rendelkeznek és eleget tesznek a forgalombahozatali feltételekben meghatározott szabályoknak. Magyarországon a Befektetési Jegyeket devizabelföldi és devizakülföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vásárolhatják meg.

Az Alap célja, hogy lehetőséget nyújtson a befektetőknek arra, hogy a Kibocsátó nevében eljáró Xxxxxxxxxx által tett Fizetési Ígérettel összhangban, a Fizetési Ígéret részét képező Teljesítményrészesedésnek megfelelően részesedjenek az európai és ezen belül a kelet- európai ingatlanpiacokon az Alap Futamideje alatt elérhető hozamokból.

Az Alapkezelő az Alap felügyeleti nyilvántartásba vételét követő egy hónapon belül kezdeményezte a Befektetési Jegyek tőzsdei bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére.

5.2 Forgalmazási Helyek

A Forgalmazási Helyek listáját, - ahol a Befektetési Jegyek a Batv-ben biztosított rendkívüli esetekben visszaválthatók, illetve ahol az Alap megszűnésekor a Befektetőkkel elszámolnak, - a Tájékoztató 1. sz. melléklete tartalmazza.

5.3 Az Alap induló saját tőkéje

Az Alap saját tőkéje induláskor (az Alap nyilvántartásba vételekor) a Befektetési Jegyek névértékének és az elfogadott jegyzések szerinti darabszámának szorzatával egyezik meg. Az Alap induló saját tőkéje 2011. január 6-án 1.651 millió Ft, azaz Egymilliárd- hatszázötvenegymillió forint volt.

5.4 Joghatóság, háttérszabályok megnevezése

A jelen Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat alapján létrejövő bármely jogviszonyra a magyar jog az irányadó. E jogviszonyokat illetően minden, a Tájékoztatóban, illetve az annak mellékletét képező Kezelési Szabályzatban nem szabályozott kérdés tekintetében – a hatályos jogszabályi rendelkezések, illetve – a forgalombahozatallal kapcsolatos kérdésekben - a Forgalmazó mindenkor hatályos üzletszabályzata irányadó. Az előbbiek rendelkezései nem állhatnak ellentétben a Batv., a Tpt. és a Xxxxxxxx feltétlen alkalmazást kívánó rendelkezéseivel. Az előbbiek által nem szabályozott kérdésekben a Tpt., a Batv., a Bszt., és más, értékpapírral kapcsolatos jogszabályok (köztük a Ptk.) irányadóak. A befektetések adóvonatkozásaira a mindenkor hatályos adójogszabályok és – az esettől függően – az adózással kapcsolatos nemzetközi egyezmények irányadóak. A jelen Tájékoztatóban írt, adózási kérdéseket érintő tájékoztatás a Tájékoztató Felügyelet általi jóváhagyása időpontjában hatályos adójogszabályokon alapul.

A Tájékoztatóban hivatkozott jogszabályok Alap Futamideje alatti esetleges módosulása esetén az Alapkezelő késedelem nélkül, a jogszabályokban arra rendelt határidőn belül gondoskodik a jogszabály-változásokból következő szövegváltozások Tájékoztatón való átvezetéséről. Mindazonáltal, ezen átvezetés esetleges elmaradása vagy késedelme nem mentesíti sem az Alapkezelőt, sem a befektetőt a hatályos jogszabályok, azon belül is különösen az adójogszabályok azon szabályainak alkalmazása, betartása alól, amelyektől való eltérést a jogszabály nem engedi meg.

5.5 A Befektetési Jegyekhez fűződő jogok bemutatása

A Befektetési Jegy tulajdonosa jogosult arra, hogy

• a Befektetési Jegyek Budapesti Értéktőzsdére történő bevezetését követően az Alap Futamideje során a Befektetési Jegyeket tőzsdei forgalomban, befektetési szolgáltató közreműködésével, piaci áron értékesítse;

• a Befektetési Jegyeket az Alap Futamideje során tőzsdén kívüli forgalomban értékesítse;

• abban az esetben, ha az Alap Futamidejének Lejárata napján Befektetési Jeggyel rendelkezik, az Alap képviseletében eljáró Alapkezelő Fizetési Ígéretének teljesítéseként részesedjék az Alap megszűnése esetén az Alap felosztható vagyonából a Kezelési Szabályzat 8.2 pontjában meghatározottak szerint, és e körben megillesse őt az Alap képviseletében eljáró Xxxxxxxxxx Xxxxxxxx Ígéretének megfelelő összeg;

• az Alap Tájékoztatója/Kezelési Szabályzata tartós adathordozón vagy az Alap közzétételi helyén folyamatosan elérhető legyen, és egy nyomtatott példányt kérésére díjmentesen rendelkezésére bocsássanak;

• a Batv-ben, a Tpt-ben és a BÉT szabályzataiban meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást megismerje a Tájékoztatóban megjelölt közzétételi helyeken;

• az Alapkezelő és a Forgalmazó üzletszabályzatát megismerje a közzétételi helyként megjelölt internetes oldalakon, ill. a Befektetési Jegy forgalmazásában részt vevő bankfiókokban az ügyfélforgalom számára nyitvaálló időben;

• az Alap megszűnése után a megszűnési jelentést megismerje a közzétételi helyként megjelölt internetes oldalakon, ill. a befektetési jegy forgalmazásában részt vevő bankfiókokban az ügyfélforgalom számára nyitvaálló időben; továbbá

• gyakorolja a Batv-ben és a Tpt-benmeghatározott egyéb jogokat.

6. A FORGALMAZÓ

7. Az Alapkezelő bemutatása

7.1 Az Alap kezelője

OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság, rövidített neve: OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt.

7.2 Székhelye

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 4-6. (telefon: 000-0000, fax: 000-0000, e-mail: xxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxxx.xx)

7.3 Alapításának időpontja

Az Alapkezelő, a jogelőd Hungaro-Pool 2000 Befektetési Alapkezelő Kft. átalakulásával, Hungaro-Pool 2000 Befektetési Alapkezelő Rt. néven 1999. augusztus 3-án jött létre. A társaság névváltoztatásáról a tulajdonosok a 2002. május 29-i 12/2002. sz. közgyűlési határozattal döntöttek. 2006. augusztus 3-tól az Alapkezelő neve: OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság

7.4 Cégjegyzékszáma, cégbejegyzés helye

A társaságot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság (jelenleg a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága) 1999. október 30-án, Cg. 00-00-000000 számon vette nyilvántartásba. Az Alapkezelő névváltoztatását a Fővárosi Cégbíróság 2002. szeptember 3-án, míg a társaság alaptőke emelését 2002. szeptember 24-i hatállyal jegyezte be a cégjegyzékbe.

7.5 Tevékenységi köre

A társaság tevékenységi köre a 6630’08 TEÁOR számú Alapkezelés, amelyen belül kizárólagos tevékenységként befektetési alapok alapkezelését végzi a Felügyelet jogelődje, az Állami Értékpapír Felügyelet 100.008/1992. sz. határozatában foglalt engedélye alapján.

7.6 Működés időtartama

A társaság mőködésének időtartama: határozatlan.

7.7 Üzleti év, pénzügyi helyzet, üzleti tevékenység, piaci helyzet bemutatása

Az Alapkezelő üzleti éve megegyezik a naptári évvel.

Az Alapkezelő független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott 2011. évi számviteli beszámolója szerinti mérlegfőösszege 2011. december 31-én 628.619 eFt, jegyzett tőkéje 100.000 eFt, saját tőkéje 489.939 eFt, adózott eredménye 131.680 eFt, mérleg szerinti eredménye 131.680 eFt volt.

Az OTP Ingatlan Befektetési Alap az első nyilvános, nyíltvégű befektetési alap, amelyet az Alapkezelő kialakított és kezel egy olyan piaci szegmensben, ahol konkurrens termékek korlátozott számban vannak jelen. Az Alapkezelő 2007-ben szélesítette a befektetési jegyek piacán a befektetési lehetőségeket az OTP Reál I. Nyilvános, Hozamvédett, Zártvégű, Származtatott Alap létrehozásával, melynek futamideje 2010. november 2-án lejárt. Az Alapkezelő 2010 I. féléve során létrehozta az OTP Zártkörű Nyíltvégű Intézményi Ingatlan Alapot intézményi ingatlanbefektetések kezelésére. A Felügylet 2011. január 6-án vette nyilvántartásaba az OTP Real II. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alapot. Majd ezt követően 2011. május 5-én az OTP Reál III. Nyilvános, Hozamvédett, Zártvégű, Származtatott Alap, 2011. november 16-án az OTP Reál Globális Nyilvános, Hozamvédett, Zártvégű, Származtatott Alap és 2012. január 11-én az OTP Reál Aktív Nyilvános, Hozamvédett, Zártvégű, Származtatott Alap jött létre.

7.8 Jegyzett tőke

A társaság jegyzett tőkéje 100.000.000,-Ft, pénzbeli hozzájárulás, teljes mértékben befizetett.

7.9 Tulajdonosi kör

OTP Bank Nyrt. (100 %)

(székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 16., cégjegyzékszáma: Cg.: 01-10-041585)

7.10 Személyi feltételek, a vezető tisztségviselők fontosabb személyi és szakmai adatai

Az Alapkezelő 31 fő főállású munkatársat foglalkoztat.

Az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt-nél - a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi

IV. tv. („Gt.”) 247. §-ában biztosított lehetőséggel élve - a vezérigazgató gyakorolja az igazgatóság Gt-ben meghatározott jogait.

A vezető tisztségviselők:

Xxxx Xxxxxx vezérigazgató

1963-ban született. 1986-88 között a Vegytervnél, 1988-92 között az Ingatlanforgalmazó és Gazdasági Tanácsadó Rt-nél dolgozott ingatlan beruházás, forgalmazás és vagyonértékelési területen. 1992-2002 között az OTP Bank Nyrt-nél dolgozott, 1999-ig tanácsadóként társasági és ingatlan befektetésekkel foglalkozott, 1999-2002 között a banki beruházási és költség controlling rendszer átalakításában vett részt. 1997-2000 között a Bank Center No.1. Beruházási és Fejlesztési Kft. ügyvezető igazgatója. 2002-től az OTP Ingatlan Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója. 1986-ban a Xxxxx Xxxxx Műszaki Főiskolán üzemmérnöki, 1992-ben a Budapesti Közgazdasági Egyetemen szakközgazdász diplomát szerzett. Ingatlan értékbecslői és forgalmazói vizsgát 1990-ben tett. Az Angol Királyi Mérnöki Társaság tagja (RICS).

Az Alapkezelő Felügyelő Bizottságának tagjai:

Xxxxxx Xxxxxx fb.elnök

Agrármérnöki diplomát szerzett 1988-ban, majd 1996-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen bankmenedzser szakokleveles közgazdász diplomát, emellett a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügyi szakán, pénzintézeti szakirányon szakközgazda oklevelet szerzett. 2010. november 1-jétől az OTP Bank vezérigazgató- helyettese, az Ingatlan, Agrár- és Kisvállalkozás-finanszírozási Divízió vezetője, valamint az OTP Jelzálogbank Zrt. és az OTP Lakástakarékpénztár Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Xxxxxx Xxxxx fb. tag

Pénzügyi- és Számviteli Főiskolai diplomát szerzett 2001-ben. Az OTP Bank Nyrt alkalmazottja 2002-től a Vagyonkezelési és Befektetési Szolgáltatási Igazgatóságon. 2008- tól osztályvezető, majd 2010-től megbízott főosztályvezető-helyettes.

Xxxxx Xxxxx fb.tag

1942-ben született. 1965-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1965 és 1968 között építésvezető a Közlekedési Építő Vállalatnál, 1970 és 1993 között műszaki igazgató a Budapesti Lakásépítő Vállalatnál, 1994 és 1997 között a Strabag Hungária Rt. igazgatója, 1997-től 2011-ig az OTP Ingatlan Zrt. vezérigazgatója. Szakmai munkájáért többek között Xxxxxxx Xxxx díjban részesült és megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztjét. Az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetségének elnökségi tagja.

Xxxxxxxx Xxxxxx fb.tag

1960-ban született Illocskán. 1983-ban okleveles közgazdaként diplomázott a JPTE (jelenleg PTE) Közgazdaságtudományi Karán, majd 1996-ban a JPTE Továbbképző Központ Jogi Szekcióján jogi szakokleveles közgazda végzettséget szerzett. 1983-tól a Magyar Nemzeti Bank hitelügyi előadója, majd 1987-1990 között Siklóson az Országos Kereskedelmi és Hitelbanknál osztályvezető-helyettesként, illetve 1991-től fiókigazgatóként tevékenykedett, 1994-től a K&H Bank régióvezetője. 2001 márciusától az OTP Bank Nyrt. munkatársa, ügyvezető igazgatóként jelenleg a Dél – Alföldi Régió irányítását látja el. Emellett az OTP Bankcsoportban is több tisztséget töltött be, 2006- 2010-ig a montenegrói leánybank tulajdonosi irányító testületének elnöke, 2008-tól az OTP Lakástakarékpénztár Zrt. Felügyelő Bizottságának elnöke.

Xx. Xxxxxxx Xxxxx fb.tag

2000-ben cum laude diplomát szerzett az Xxxxxx Xxxxxx Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi karán, majd 2005-ben közigazgatási, 2006-ban pedig jogi szakvizsgát tett. 2001 és 2007 között a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél dolgozott, különböző beosztásokban. 2007-től tevékenykedik az OTP Bank Nyrt. Compliance Önálló Főosztályán senior managerként, majd 2011-től a Compliance Igazgatóság Szabályozási és Felügyeleti Főosztályán, igazgató beosztásban.

2009-től a Magyar Bankszövetség Compliance Munkacsoport vezetője, valamint a Budapesti Értéktőzsde Felelős Társaságirányítási Bizottságának tagja, majd elnöke.

Mind a vezérigazgató, mind a felügyelő bizottsági tagok megfelelnek a Batv. és a 344/2011. (XII.29.) Kormány rendelet, valamint az annak alapján elkészített belső szabályzatok szerinti, vezető állású személyekre vonatkozó követelményeknek, amelyek az összeférhetetlenséget és kizárási okokat kívánják elkerülni.

7.11 Az Alapkezelő feladatai

• az Alap kialakítása és kezelése a befektetők érdekében, a jogszabályoknak és a Kezelési Szabályzatnak megfelelően, a befektetőkkel szembeni egyenlő elbánás elvét követve;

• az Alap befektetési politikájának gyakorlati megvalósítása;

• az Alap befektetéseinek folyamatos figyelemmel kísérése, ellenőrzése és a befektetések szükség szerinti módosítása;

• eljárás az Alap nevében (az Alap képviselete) az alapkezelési tevékenység végzése során kötendő szerződéseknél;

• minden olyan szerződés megkötése, amelynek az Alap javára való megkötését a Batv. és a Tpt. rendeli, (pl. az Alap részére nyújtandó közvetített szolgáltatások megrendeléséről beleértve az alább külön is kiemelt, a Forgalmazóval, a Letétkezelővel és a könyvvizsgálóval kötendő szerződéseket), illetve amelyet az Alapkezelő az Alap működésének kapcsán, céljainak eléréséhez szükségesnek tart;

• a Tpt. szerinti rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségek teljesítése;

• a Felügyelet és a Magyar Nemzeti Bank számára készülő jelentések elkészítése;

• az Alap tevékenységével kapcsolatos adminisztratív feladatok elvégzése;

• az Alap számviteli rendszerének kialakítása és az Alap könyvvitele a törvényi előírásoknak megfelelően (az Alapkezelő az Alap a könyveit forintban vezeti);

• könyvvizsgáló kiválasztása és megbízása az Alap éves beszámolójának ellenőrzésére;

• az Alap éves beszámolójának elfogadása;

• a Letétkezelő kiválasztása és a letétkezelést célzó szerződés megkötése;

• a Forgalmazó kiválasztása és a forgalmazási szerződés megkötése,

• az Alap működésével kapcsolatban jogszerűen felmerülő, számlával igazolt díjak és költségek megfizetése az Alap nevében és terhére;

• az Alapot jogszerűen megillető követelések érvényesítése, az Alap képviselete az Alappal szemben esetlegesen érvényesített követelések tekintetében, az Alap képviselete bíróságok, hatóságok, illetve bármely harmadik személy előtt;

• az Alap megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos feladatok elvégzése;

• az Alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumok megküldése a Letétkezelőnek minden Banki Napon;

• a Befektetési Jegyek tőzsdei bevezetésének kezdeményezése;

• az alapkezelő feladata a Budapesti Értéktőzsde és a Keler szabályzatainak és eljárásrendjének megfelelő feladatok ellátása és biztosítása.

7.12 Az Alapkezelő által kezelt nyilvános befektetési alapok

Az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. által korábban létrehozott, a Tájékoztató módosításakor kezelt alapok főbb adatai az alábbiak:

Alap neve

Nyilvántartásba vétel napja

Méret mFt

(2012.09.30-án)

Elért 1 éves hozam (%) (2012.09.30-án)

Elért hozam (%) indulástól, évesített (2012.09.30-án)

OTP Ingatlan Befektetési Alap (Nyilvános, nyíltvégű)

2002.december 5.

31 041,23

4,89

5,85

OTP Reál II. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű

Származtatott Alap

2011. január 6.

1 672,77

4,13

0,72

OTP Reál III. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű

Származtatott Alap

2011. május 5.

1 809,27

4,24

-0,36

OTP Reál Globális Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott

Alap

2011. november

16.

1 248,86

9,21

OTP Reál Aktív Nyilvános Hozamvédett Zártvégű

Származtatott Alap

2012. január 11.

1 448,18

2,18

Az alapok befektetési politikájának bemutatását a Tájékoztató 2. sz. Melléklete tartalmazza.

Az alapok múltbeli teljesítménye, hozama nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre, hozamra.

Az előbbi táblázatban szereplő alapok forgalmazója az OTP Bank Nyrt., könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (cégjegyzékszáma: 01-09-07-1057, székhelye: 1068 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xx 00/X., XXXX nyilvántartási száma: 000083).

8. Az OTP Bank Nyrt bemutatása (az Alap Letétkezelője, a befektetési jegyek Forgalmazója és a befektetési jegyek tőzsdei bevezetésében közreműködő befektetési szolgáltató)

8.1 Cégnév, megalakulás, működés időtartama, alaptőke, cégbejegyzés

Az OTP Bank Nyrt. az 1949-ben megalapított Országos Takarékpénztár jogutódjaként, 1990. december 31-én alakult meg, 23.000.000.000,- Ft, azaz huszonhárommilliárd forint alaptőkével, határozatlan időtartamra. A társaságot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság (jelenleg a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága) 1991. november 28-án, 00-00-000000 szám alatt jegyezte be. A megalakulás óta az alaptőke 28.000.001.000,-Ft-ra emelkedett.

8.2 Székhely

Az OTP Bank Nyrt. székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 16. Telefonszám: 0-000-000

8.3 Tevékenységi kör

Az OTP Bank Nyrt. tevékenységi körei az alábbiak (TEÁOR számokkal): Az OTP Bank Nyrt. főtevékenysége:

6419 Egyéb monetáris tevékenység

Az OTP Bank Nyrt. egyéb tevékenységei:

6491 Pénzügyi lízing

6499 Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi tevékenység 6612 Értékpapír, árutőzsdei ügynöki tevékenység

6619 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység 6622 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység 6630 Alapkezelés

6920 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 8559 M.n.s. egyéb oktatás

5629 Egyéb vendéglátás

A Bank engedélyhez kötött tevékenységeinek folytatását az Állami Bankfelügyelet az 1993. május 28-án kiadott 33/1993. számú határozatával engedélyezte, amelyet az ÁPTF az 1997. november 27-én kiadott 983/1997/7. számú határozatával vizsgált felül, illetve hagyott helyben. A Bank befektetési szolgáltatási tevékenységeinek folytatását az ÁPTF 1998. január 29-i keltű, 41.003/1998. számú, a PSZÁF 2001. április 27-i keltű 41.003- 18/2001. számú és 2002. február 19-én kelt III/41.003-21/2002. számú határozataival engedélyezte.

Az OTP Bank Nyrt. a nyolcvanas évek elejétől, az értékpapírok hazai megjelenése óta aktív résztvevője az értékpapír-piacnak, mind kibocsátóként, mind pedig forgalmazóként.

8.4 Tulajdonosi szerkezet

Az OTP Bank Nyrt. részvénykönyvében 2011. december 31-én az alábbi tulajdonosok szerepeltek:

Részvényes	Tulajdoni arány

Államháztartás részét képező tulajdonos	0,4%
Vezetők és alkalmazottak	1,7%
OTP Bank Nyrt.	1,7%
Egyéb hazai befektetők	28,3,%
Hazai tulajdon összesen	32,1%
Külföldi befektetők	62,6 %
Egyéb (nem azon. befektetők)	5,3 %

8.5 Üzleti év, üzleti tevékenység

Az OTP Bank Nyrt. üzleti éve megegyezik a naptári évvel.

Az OTP Bank Nyrt. az ország egyik legnagyobb bankja, konszolidált mérlegfőösszege 9.902.667 millió forintot ért el 2011. szeptember 30-án. A bank adózott eredménye 91.263 millió Ft-ot tett ki. A bank saját tőkéje 2011. szeptember 30-án 1.288.399 millió forint volt, 15%-al magasabb,mint egy évvel korábban.

Az OTP Bank Nyrt. ellen a Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalát megelőző három naptári évben felszámolási eljárás elrendelésére nem került sor.

8.6 Alkalmazotti létszám

Az OTP Bank Nyrt. összes foglalkoztatottainak száma 2011. szeptember 30-án 7947 fő volt.

8.7 Az OTP Bank Nyrt. vezető tisztségviselői és Felügyelő Bizottságának tagjai

Az OTP Bank Nyrt. vezető tisztségviselői:

Xx. Xxxxxx Xxxxxx: Pénzügy szakos közgazda, okleveles árszakértő, bejegyzett könyvvizsgáló. 1992-től az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója és a bank stratégiájáért, valamint általános működéséért felelős. Tagja a Europay, valamint a MOL igazgatóságának, továbbá a Magyar Bankszövetség elnökségének.

Xxxxxxxxx Xxxxxx: Agrármérnök és agrárközgazdász. 1999. áprilisa óta az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának külső tagja.

Xxxxxxx Xxxxxx: A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott, majd MBA diplomát szerzett.2003-tól az OTP Bank banküzemgazdasági Igazgatóságának ügyvezető igazgatója. 2009. augusztus 1-től az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, a Stratégiai és Pénzügyi Divízió vezetője.

Xx. Xxxx Xxxxx: Közgazdászként végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1978-82 között. 1992 óta Főiskolai tanár a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, 1992 óta tanszékvezető. Okleveles könyvvizsgáló, bejegyzett könyvszakértő. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Szakértő Tanácsának tagja. 1992. májusa óta az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának külső tagja.

Xxxxx Xxxxx: Villamosmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese 1993-tól 2001-ig. Az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának 1997 óta tagja.

Xx. Xxxxx Xxxxxx: A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán diplomázott 1974-ben, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett okleveles közgazda 2006. március 1-jétől az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese, a Hitelengedélyezési és Kockázatkezelési Divízió vezetője.

Xxxxxx Xxxxxx: Agrármérnöki diplomát szerzett 1988-ban, majd 1996-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen bankmenedzser szakokleveles közgazdász diplomát, emellett a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügyi szakán, pénzintézeti szakirányon szakközgazda oklevelet szerzett. 2010. november 1-jétől az OTP Bank vezérigazgató- helyettese, az Ingatlan, Agrár- és Kisvállalkozás-finanszírozási Divízió vezetője, valamint az OTP Jelzálogbank Zrt. és az OTP Lakástakarékpénztár Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Xxxxxxx Xxxxx: 1986-ban végzett a Xxxx Xxxxxx Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1989-1994 között számos pozíciót töltött be a Kereskedelmi és Hitelbank Rt-nél.1994-2001 között a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt vezérigazgatója, és igazgatósági tagja. 1994- től a MOL Igazgatóságának tagja, 2001 június 11-től a társaság elnök-vezérigazgatója. 2011 április 29-től az OTP Bank Igazgatóságának tagja.

Xx. Xxxxxx Xxxxxx: Gépészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Jelenleg a BKV Zrt. vezérigazgatója.1996 óta az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának külső tagja.

Xxxxxx Xxxxx: 1985-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdász diplomát. 2004-től tagja az OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottságának. 2007. július 1-jétől az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, a Retail Divízió vezetője.

Xx. Xxxxxxxx Xxxxx: A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott, majd doktori címet szerzett 2001-től az OTP Bank Törzskari Divíziójának ügyvezető igazgatója, később vezérigazgató-helyettes. 2002-től az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának tagja.

Xxxxxx Xxxx: A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen diplomázott, majd ugyanitt szerzett okleveles mérnök diplomát. 1987 óta dolgozik a bankszektorban. 2006. október 1- jétől az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, az IT és Logisztikai Divízió vezetője.

Xx. Xxxxxx Xxxxxx: Az ELTE Jogi Karán diplomázott, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen biztosítási szakközgazdász diplomát szerzett. 2001- től az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának tagja.2008-tól az OTP bank elnöki tanácsadója

Xx. Xxxxx Xxxxxx: 1974-ben szerzett közgazdász diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1992. májusa óta az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának külső tagja.

Xxxx Xxxxxx: 1983-ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1993 áprilisától az OTP Bank Nyrt. Treasury Igazgatóságának ügyvezető igazgatója, majd 1994-től a Kereskedelmi Banki Divízió vezérigazgató-helyettese.

Az OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottságának tagjai:

Xx. Xxxxxx Xxxxx (a Felügyelő Bizottság elnöke), Xxxx-Xxxxxxxx Xxxxxx, Xxxxxx Xxxxx, Xx. Xxxxxxx Xxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx

Az OTP Bank Nyrt. könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (1068 Budapest, Dózsa Gy. Út 84/C.) A könyvvizsgálatért felelős személy: Xxxxxx Xxxxxxx (kamarai nyilvántartási szám: 003801), illetve akadályoztatása esetén Xxxx Xxxxxx (kamarai nyilvántartási szám: 005027).

8.8 A Letétkezelő feladatai

Az Alapkezelő az Alap letétkezelésével a Batv. 43. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozást, hitelintézetet köteles megbízni. A letétkezelői megbízási szerződés hatálybalépéséhez, beleértve a Letétkezelőnek adott megbízás felmondása esetén az új letétkezelő megbízását, a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

A befektetési alap letétkezelési tevékenység a Bszt. 5. § (2) bekezdésének (b) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás, amely során a letétkezelő a Bszt. hivatkozott rendelkezése értelmében a befektetési alapkezelő megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap

bankszámlájának - ideértve az alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is -, illetve értékpapír számlájának vezetését végzi, mely feladatok a Batv. 43. § és

44. § alapján kiegészülnek az ott tételesen meghatározott, a befektetési jegyek eladásával, az Alap esetében kivételes esetben visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységgel és az Alapkezelő sajátos ellenőrzésével.

A Letétkezelő a tevékenysége során független módon, kizárólag a befektetők érdekében jár el.

A Letétkezelő az alábbi feladatokat végzi, a Batv., a Bszt. és a Tpt. előírásainak megfelelően:

• vezeti az Alap értékpapírszámláját és a befektetéshez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló fizetési számláját;

• meghatározza az Alap összesített és az egy jegyre jutó nettó eszközértékét sorozatonként;

• gondoskodik az Alap összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékének közzétételéről, illetve a befektetők részére történő közléséről;

• ellenőrzi, hogy az Alap megfelel-e a jogszabályokban és a Kezelési Szabályzatban foglalt befektetési szabályoknak;

• biztosítja, hogy az Alap eszközeit érintő ügyletekből, valamint a befektetési jegyek forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül az Alaphoz kerüljön;

• ellátja a pénzügy eszközök, pénzügyi eszközökből származó jog fennállását igazoló dokumentumok letéti őrzését és letétkezelését;

• végrehajtja Alapkezelőnek az Alap pénzügyi eszközeire vonatkozó utasításait, kivéve, ha azok ellentétben állnak jogszabályi rendelkezésekkel vagy az Alap Kezelési Szabályzatával.

Tevékenysége során a jogszabályokban, a Kezelési Szabályzatban foglalt bármilyen eltérésről, valamint az Alap saját tőkéjének negatívvá válásáról a Letétkezelő köteles írásban értesíteni az Alapkezelőt, valamint a Felügyeletet.

A Letétkezelő tevékenysége végzése során köteles visszautasítani az Alapkezelő által adott minden olyan megbízást, amely ellentétes a jogszabályokkal, illetve a Kezelési Szabályzattal, és az Alapkezelőt köteles a törvényes állapot helyreállítására felszólítani. Amennyiben az Xxxxxxxxxx nem tesz meg mindent a jogszabályoknak és a Kezelési Szabályzatnak megfelelő állapot helyreállítása érdekében, úgy a Letétkezelő haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.

Az Alap részére végzett letétkezelés során a Letétkezelő a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben vagy az Alap befektetési politikájában rögzített befektetési korlátok megsértése esetén – ha a korlátok megsértése az értékelési árak változása miatt következett be – írásban felszólítja az Alapkezelőt a korlátoknak történő megfelelésre. Amennyiben az Alapkezelő 30 nap alatt ennek nem tesz eleget, a Letétkezelő ezt a tényt bejelenti a Felügyeletnek.

A Letétkezelő felel a jogellenes magatartása miatt bekövetkezett kárért az Alappal illetve a Befektetőkkel szemben. Ettől eltérő kikötés semmis.

A Letétkezelő tevékenysége végzése során közreműködőt, így különösen al-letétkezelőt vehet igénybe, akinek magatartásáért, mint sajátjáért felel. Al-letétkezelőként kizárólag a Batv. előírásainak megfelelő másik letétkezelő vehető igénybe.

Az Alap tulajdonában lévő értékpapírok kizárólag a Letétkezelőnél, vagy a letétkezelő közreműködőjénél, illetve a letétkezelő által vagy a letétkezelő közreműködője által nyitott értékpapírok illetve pénzügyi eszközök nyilvántartására szolgáló számlákon helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírok esetét. A fel nem használt óvadékot kizárólag a Letétkezelőhöz, vagy az általa nyitott számlára lehet szállítani, transzferálni.

9. Könyvvizsgáló

Az Alapkezelő a könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére adhat megbízást, amely esetében fennáll az alábbi feltételek mindegyike, és megfelel a Batv. XX. Fejezetében foglalt feltételeknek:

- a Felügyelet az általa – a Hpt. szabályai alapján – vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében, vagy a befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót nyilvántartásba vette,

- a könyvvizsgáló nem rendelkezik az Alapkezelőben közvetlen, vagy közvetett tulajdonnal,

- a könyvvizsgálónak nincs az Alapkezelővel szemben fennálló tartozása,

- az Alapkezelő és annak befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa a könyvvizsgáló cégben közvetlen, vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik.

Az előbbi felsorolás második és harmadik al-bekezdésében foglalt korlátozásokat a könyvvizsgáló közeli hozzátartozójára is alkalmazni kell.

Az Alap természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb 5 évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgáló cég nevében könyvvizsgáló tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb 5 évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál az alapnál, és a megbízás lejártát követő 2 üzleti éven belül nem láthat el újra- ugyanannál a befektetési alapnál – könyvvizsgálói feladatot.

További követelmény a természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy egyidejűleg legfeljebb 10 befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy befektetési alapkezelőtől és az általa kezelt befektetési alap(ok)tól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) 30 %-át. A könyvvizsgáló cégen belül a fenti követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló – egyidejűleg – legfeljebb 10 befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgáló cég egy befektetési alapkezelőtől és az általa kezelt befektetési alap(ok)tól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének 10 %-át.

Az Alap könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (cégjegyzékszáma: Cg. 00-00-000000, székhelye: H-1068 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xx 00/X., XXXX xxxxxxxxxxxxxx száma: 000083). A könyvvizsgálatért felelős személy Xxxxxx Xxxxxxx (MKVK tagsági igazolvány száma:003801).

A könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgálatért felelős személy nyilatkozott arról, hogy megfelel a hatályos jogszabályokban előírt követelményeknek, beleértve a Tpt. 358. § (5)-(7) bekezdésében foglalt előírásokat is, rendelkezik a szükséges pénzintézeti szakértelemmel és gyakorlattal, valamint megfelelő felelősségbiztosítással.

A Könyvvizsgáló Alappal kapcsolatos kötelezettségei

Az Alap könyvvizsgálója a felülvizsgálatának eredményéről az Alapkezelővel egyidejűleg a Felügyeletet – írásban – haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján

a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé;

b) bűncselekmény elkövetésére vagy az Alap Kezelési Szabályzatának súlyos megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;

c) e törvény vagy más jogszabályok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel;

d) úgy ítéli meg, hogy az Alapkezelő befektetési alapkezelő tevékenysége folytán a befektetők érdekei veszélyben forognak;

e) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és az Alapkezelő vezetése között az Alap fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.

A könyvvizsgáló jogosult a Felügyelettel konzultálni, illetve a Felügyeletet tájékoztatni. A Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól közvetlenül tájékoztatást kérni és kapni.

Ha a Felügyelet az Alap könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgáló pénzügyi intézményi, illetve befektetési vállalkozási minősítésének visszavonását kezdeményezni.

Az Alapkezelő köteles az Alap könyvvizsgálójával – az éves beszámoló könyvvizsgálatára – kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.

A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló tájékoztatása alapján – az éves beszámoló jóváhagyása előtt – az Alapkezelőnél kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót helyesbítsék, és gondoskodjanak a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő felülvizsgálatáról.

Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti az Alapkezelőt az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára az Szt.-ben foglalt, önellenőrzésre vonatkozó szabályok figyelembevételével. A módosított, könyvvizsgáló által felülvizsgált adatokat az Alapkezelő köteles a Felügyeletnek bemutatni.

10. A BEFEKTETÉSEK LEHETSÉGES PIACÁNAK BEMUTATÁSA

Az Alapkezelő jogosult minden olyan piacon befektetni az Alap vagyonát, amelyen a Kezelési Szabályzat 2.2. pontjában meghatározott eszközökre kereskedés folyik. Az alábbiakban azon piacok is feltüntetésre kerültek, amelyeken kereskedett befektetési eszközök közvetlenül,

avagy származtatott eszközökön keresztül közvetve az Alap portfoliójának részét képezhetik. A legfontosabb piacok az alábbiak:

Kötvénypiac: ide tartozik minden hitelviszonyt megtestesítő értékpapír elsődleges és másodlagos piaca. (Az elsődleges piac az értékpapír kibocsátásakori tranzakciókat, a másodlagos piac a kibocsátást követő adás-vételi ügyleteket foglalja magába.) A kötvénypiacon belül az alábbi részpiacokon fektetheti be az Alapkezelő az Alap vagyonát:

Állampapírok piaca: az állampapír a magyar vagy külföldi állam, a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A magyar – nyilvánosan kibocsátott – állampapírok piaca az utóbbi években nagy fejlődésen ment keresztül. Az Alap az Államadósság Kezelő Központ által rendezett aukciókon hetente tud vásárolni 3 hónapos diszkont kincstárjegyet, kéthetente 6 és 12 hónapos futamidejű diszkont kincstárjegyet; négyhetente 3 éves fix kamatozású államkötvényt, négyhetente 5, 10 éves, nyolchetente 15 év futamidejű, fix kamatozású államkötvényt, időnként változó kamatozású államkötvényt. Az aukciók között az úgynevezett másodlagos piacon tud befektetési társaságok közbeiktatásával vagy közvetlenül másik befektetőktől vásárolni, illetve részükre eladni állampapírt.

Vállalati kötvények piaca: a gazdasági társaságok által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok piacát soroljuk ide. Ez a kötvénypiaci szegmens igen fejlett az Egyesült Államokban, és az Euró-övezet országaiban is. A nyilvános magyar vállalati kötvények piaca ugyanakkor még viszonylag fejletlen, csak kevés kedvező hitelbesorolású kötvény van forgalomban. A kis számú és viszonylag kis összegű kibocsátások miatt e piac nem likvid, azaz a másodlagos piacon nehezen lehet eladni vagy vásárolni ezekből a papírokból. A likviditás hiánya miatt a vállalati kötvények piacán a vételi és eladási árak közötti árrés jóval szélesebb, mint az állampapírpiacon.

Jelzáloglevelek piaca: A jelzáloglevél a magyar törvényi szabályozás értelmében kizárólag a jelzálog-hitelintézet által a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény alapján kibocsátott, bemutatóra vagy névre szóló, átruházható értékpapír. A jelzáloglevelek magyarországi piaca jelenleg még kezdetleges, kialakulása folyamatban van. A Tájékoztató elkészítésének pillanatában három hazai jelzálogbank bocsát ki nyilvánosan és zárt körben jelzálogleveleket a befektetők részére.

Bankközi pénzpiac: A bankközi pénzpiac a bankrendszer likviditásának szabályozásában játszik fontos szerepet. A bankok közötti üzletkötések futamideje 1 naptól 1 évig terjed. A rövidebb futamidejű bankközi pénzpiaci kamatok változása a bankok pénzigényében beálló változásokat követi, ennek köszönhetően a kamatszintek jelentősen ingadozhatnak. A befektetési alapok szabad pénzeszközeik kihelyezésekor bankok ügyfeleiként jelenhetnek meg a bankközi pénzpiacon.

Részvénypiacok:

A nyilvánosan forgalomba hozott részvények szabályozott piaca az értéktőzsde. Az értéktőzsdére olyan részvények kerülhetnek be, amely megfelelnek az adott tőzsde, illetve az adott tőzsdének helyt adó országok törvényi előírásainak. A nyilvánosan kibocsátott magyar részvények legfőbb piaca a Budapesti Értéktőzsde (BÉT). A legfontosabb kelet-európai részvénypiacok Bécsben, Varsóban, Moszkvában és Isztambulban találhatók. A legfontosabb nyugat-európai részvénypiacokat az euró-zóna tőzsdéi (pl. a frankfurti, párizsi, amszterdami

tőzsdék) valamint a monetáris unión kívüli londoni tőzsdék jelentik. A piaci folyamatok jobb nyomon követése érdekében a tőzsdék, vagy más pénzügyi szolgáltatók (pl. befektetési bankok) adott piacokon kereskedett részvényekből úgynevezett indexeket állítanak össze. Az Alap befektetéseinek alapját képező „RBS Eastern Europe Top 20” indexben szereplő társaságok részvényeit a bécsi, az amszterdami, a párizsi, a frankfurti, az isztambuli, valamint a varsói értéktőzsdére vezették be. Egy-egy részvényt tipikusan egy tőzsdén kereskednek, de előfordulhat hogy adott részvényt párhuzamosan több piacra is bevezetnek. Ez utóbbi elvileg növeli az adott részvények likviditását, értékesíthetőségét. Amennyiben az „RBS Eastern Europe Top 20” Index összetétele megváltozik, akkor olyan társaságok kerülhetnek be az indexbe, amelyek más tőzsdéken forognak.

A széles körben nyomon követett indexekre vagy egyes értékpapírokra határidős és opciós kontraktusok formájában kiterjedt és nagy forgalmat bonyolító tőzsdei és OTC derivatív piac épült fel.

11. ADÓZÁS

Jelen pont az adózással kapcsolatos általános szabályokat bemutató jelleggel foglalja össze, a Tájékoztató Felügyelet általi jóváhagyásakor hatályos adójogszabályok alapján. A befektető felelőssége, hogy a tényállás pontos ismeretében a vonatkozó szabályokról részletesen tájékozódjék. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adóügyi következmények csak az ügyfél egyedi körülményei alapján ítélhetők meg, valamint, hogy a jövőben változhatnak.

11.1 Az Alap adózása

Az Alapot a jogszabályi előírások szerint Magyarországon nem terheli adókötelezettség a keletkező nyeresége után. A külföldi befektetéseken keletkező kamat-, osztalék-, árfolyamnyereség és esetleges egyéb jövedelmek esetén előfordulhat, hogy e jövedelmeket a forrásországban (a jövedelem keletkezésének helyén) adó terheli. A külföldi befektetéseken keletkező jövedelmek adózását az adott ország belső jogszabályai és – ha ilyen létezik - az adott ország és Magyarország között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény határozza meg.

11.2 A belföldi magánszemély befektetők adózása

A Befektetési Jegyből származó kamatjövedelem

A személyi jövedelemadójáról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. Törvény („SZJA- tv.”) 65.§ (1) bekezdés b) pontja alapján kamatból származó jövedelemnek minősül

„b) a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír esetében

ba) a kamatra és/vagy hozamra való jogosultság megszerzése szempontjából meghatározott időpontban történő tulajdonban tartás alapján a magánszemélynek kamat és/vagy hozam címén kifizetett (jóváírt) bevétel,

bb) a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor [ide nem értve a kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén történő átruházását] a magánszemélyt megillető bevételből - függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre – az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész;”

Az Szja tv 65. § (6) bekezdés előírásai alapján a kollektív befektetési értékpapír esetében beváltásnak minősül a befektetési alap átalakulása/beolvadása révén a jogutód alap befektetési jegyére (jegyeire) történő átváltás is. Az átváltás során esetlegesen keletkező kamatjövedelem utáni adót a befektetési szolgáltatónak kell megállapítania, de az adót egy későbbi időpontban, a jogutód befektetési alap befektetési jegyének tényleges beváltásakor kell megfizetni.

A befektetési jegyből származó kamatjövedelmet terhelő adókötelezettség

A kamatjövedelemet terhelő adókötelezettséget az SZJA-tv. 65. § (2) bekezdése szabályozza az alábbiak szerint:

„A kamatjövedelem után az adót - amennyiben a kamatjövedelem

a) kifizetőtől [ebben az esetben kifizetőnek minősül minősül a kamatjövedelmet kifizető/juttató hitelintézetet, befektetési szolgáltató] származik - a megszerzés időpontjára a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be, azzal, hogy a befektetési jegy beváltásakor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában vagy önellenőrzéssel érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe

aa) a kifizető által kiadott olyan igazolás alapján, amelyen a kifizető a magánszemély kérelmére feltünteti, hogy azt az említett célból adta ki,

ab) feltéve, hogy a magánszemély a kamatjövedelmet és a levont adót az aa) pont szerinti igazolás alapján bevallja (bevallotta),

b) nem kifizetőtől származik - a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

A jövedelem után fizetendő adó mértékéről az SZJA tv. 8. § (1) bekezdése rendelkezik. Az adó mértéke az adóalap 16 %-a.

Összegezve: Az Szja tv 65. § (2) bekezdése szerint a 16% mértékkel számított adót a kifizetőnek kell levonni, megfizetni és bevallani. Az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe, a magánszemély – a kifizető által ilyen céllal kiadott igazolása alapján, amelyről a kifizető adatszolgáltatást teljesít az adóhatóság felé

– önadózás keretében is megállapíthatja.

A befektetési jegy révén szerzett ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem

A kollektív befektetési értékpapírnak a tõkepiacról szóló törvény szerinti tõzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában mûködõ tõzsdén történõ átruházása esetén a jövedelmet az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem jogcíme szerint kell megállapítani. Az Szja tv. 67/A. § előírásai szerint ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek) alapján - ideértve a magánszemélyt megillető választás szerint az ellenőrzött tőkepiaci ügylet hatálya alá vont tőkepiaci ügyletet is - az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek (ide nem értve, ha az kamatjövedelem, vagy ha az ügylet alapján tartós befektetésből származó jövedelmet kell megállapítani) együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt terhelő, az adóévben pénzben elszámolt ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által felszámított díjak együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege.

A kollektív befektetési értékpapír tőzsdén kívüli beváltása, visszaváltása, valamint átruházása esetén – amely egyébként az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalmának megfelel

- a magánszemély választhatja, hogy az adóbevallásában az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó rendelkezések szerint (ideértve az adókiegyenlítésre vonatkozó rendelkezéseket is) vallja be az ügyleti nyereséget/veszteséget, ha annak az említett rendelkezésekben meghatározott egyéb feltételei fennállnak, azzal, hogy kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltatóval kötött ügylet esetében

a) a magánszemély a rendelkezést akkor alkalmazhatja, ha az adóév utolsó napjáig - adóazonosító jelének megadásával együtt - nyilatkozatot tesz ezen választásáról;

b) a befektetési szolgáltató az a) pont szerinti nyilatkozat alapján az ügylet(ek)ről a magánszemélynek igazolást ad, valamint az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó rendelkezések szerinti adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatósághoz;

c) a magánszemély a befektetési szolgáltató által a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint levont adót adóelőlegként veszi figyelembe.

(Szja tv. 65. § (5)).

A befektetési jegy révén szerzett ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet terhelő adókötelezettség

A ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző magánszemély az ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek)ről a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok (teljesítés-igazolások), illetőleg saját nyilvántartása alapján - az árfolyamnyereségre irányadó szabályokat is értelemszerűen figyelembe véve - állapítja meg, az adóévről benyújtandó bevallásában vallja be, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg (Szja tv. 67/A. § (5)).

A befektetési szolgáltató az általa kiállított bizonylatok (teljesítés-igazolások) alapján az adóévet követő év február 15-éig - a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével - adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz a magánszemély adóévben megvalósult ügyleteiben megszerzett bevételekről. Az ellenőrzött tőkepiaci ügylettel

összefüggésben a befektetési szolgáltatót adó(adóelőleg)-levonási kötelezettség nem terheli (Szja tv. 67/A. § (4)).

A befektető a befektetési jegyek árfolyam nyeresége utáni adófizetési kötelezettségét a befektetési jegyek tartós befektetési számlára (ún. TBSZ számlára) történő vételével és számlán tartásával mérsékelheti illetve nullára csökkentheti.

A befektető a Forgalmazókkal külön, tartós befektetési szerződést köthet abból a célból, hogy a befektetőre a befektetési jegyből származó bevételének a lekötött (befektetett) pénzösszeget meghaladó része, mint jövedelem tekintetében az SZJA tv. 67/B. § e § szerinti adózási szabályokat alkalmazzák.

Az SZJA tv. tartós befektetésből származó jövedelmekre vonatkozó szabályai szerint lekötött pénzösszegnek minősül a tartós befektetési szerződés alapján az adóévben egy összegben vagy részletekben történő, első alkalommal legalább 25 ezer forint befizetés, amelyet befektetések hozamaival (kamat, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség, osztalék stb.) együtt a magánszemély a befizetés naptári évét követő legalább három naptári évben (hároméves lekötési időszak), valamint a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén további két naptári évben (kétéves lekötési időszak, a három- és kétéves időszak együtt ötéves lekötési időszak), a vállalt lekötési időszak utolsó napján is még a Forgalmazók által szerződésenként vezetett lekötési nyilvántartásban tart. A lekötött pénzösszeg az elhelyezés naptári évét követően a hároméves, illetve ötéves lekötési időszakban az említett hozamok jóváírásán kívül további befizetéssel nem növelhető és az egyes tartós befektetési szerződések alapján fennálló állományok között átcsoportosítás nem lehetséges.

A lekötött pénzösszeg és az elért befektetési hozamok terhére a befektető magánszemély az általa külön-külön megkötött tartós befektetési szerződés alapján korlátlan számú (vételi, eladási, betétlekötési, ismételt lekötési stb.) megbízást adhat.

A jövedelmet az ötéves lekötési időszak utolsó napjára, illetve – ha a magánszemély a lekötési időszakot nem hosszabbítja meg – a hároméves lekötési időszak utolsó napjára illetve ha a magánszemély a lekötött pénzösszeget, és/vagy a befektetési hozamo(ka)t akár részben felveszi vagy a befektetésben lévő pénzügyi eszközt (eszközök bármelyikét) a lekötési nyilvántartásból kivonja az említett napra vonatkozó állapot szerint kell megállapítani. Ha a magánszemély a hároméves lekötési időszak utolsó napján a lekötési időszakot a lekötött pénzösszegnek csak egy részére – de legalább 25 ezer forintnak megfelelő összegben – hosszabbítja meg, ezen rész tekintetében a lekötési időszak nem szakad meg. Nem kell a bevételből jövedelmet megállapítani a tartós befektetési szerződéssel rendelkező magánszemély halála esetén, ha az a lekötési időszak megszűnése előtt következett be.

Az adó mértéke

a) nulla százalék az ötéves lekötési időszak utolsó napjára,

b) 10 százalék, ha a magánszemély

ba) a lekötést nem hosszabbítja meg, a hároméves lekötési időszak utolsó napjára,

bb) a lekötést a lekötött pénzösszegnek egy részére nem hosszabbítja meg, az e résszel arányos, a hároméves lekötési időszak utolsó napjára,

bc) a lekötést a kétéves lekötési időszakban szakítja meg, a megszakítás napjára,

c) 16 százalék, ha a magánszemély a lekötést az elhelyezést követően a három éves lekötési időszak vége előtt szakítja meg, a megszakítás napjára

megállapított jövedelem után.

A kifizetőnek minősülő Forgalmazó

a) a tartós befektetésből származó jövedelemről, a tartós lekötés napjáról, valamint a lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának napjáról a jövedelem keletkezésének adóévét követő év február 15-éig igazolást ad a magánszemélynek,

b) az igazolás tartalmáról – a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével – adatot szolgáltat az adóhatóságnak.

A tartós befektetésből származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha az adójának mértéke nulla százalék. Egyéb esetben az adót a magánszemély az adóbevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.

A lekötési időszak megszűnését, a lekötés megszakítását követő időszakra tartós befektetésből származó jövedelem az adott szerződés alapján nem állapítható meg, a megszűnés, a megszakítás napját követően keletkező tőkejövedelemre – jogcíme szerint – a rávonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy

a) ha a jövedelmet szerzési érték figyelembevételével kell megállapítani, a megszűnés, megszakítás napján irányadó szokásos piaci érték, illetve a megszerzésre fordított összeg közül a nagyobb vehető figyelembe,

b) adókiegyenlítés ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség esetén akkor érvényesíthető, ha az a megszűnés, a megszakítás napját követően kötött ügyletekből keletkezett.

Lekötött pénzösszegnek minősül továbbá

a) ha a magánszemély tartós befektetési szerződés alapján a nyugdíj-előtakarékossági számláját megszünteti, és a nyugdíj-előtakarékossági értékpapírszámlán nyilvántartott pénzügyi eszköznek a befektetési szolgáltató által vezetett lekötési nyilvántartásba helyezésével a követelését lekötött pénzösszeggé alakítja át (azzal, hogy az átalakítás napjának a nyilvántartásba vétel napját kell tekinteni);

b) az ötéves lekötési időszak utolsó napján lekötési nyilvántartásban lévő pénzeszköznek, pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési időszak megszűnésének napjáig újra megkötött tartós befektetési szerződés alapján a Forgalmazók által vezetett lekötési nyilvántartásban tartása, azzal, hogy

ba) a pénzügyi eszköz tekintetében befizetett pénzösszegként a pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési időszak megszűnésének utolsó napján irányadó szokásos piaci értéke, illetve a megszerzésre fordított összeg közül a nagyobbat;

bb) a befizetés naptári éveként az ötéves lekötési időszak utolsó évét kell figyelembe venni.

Adómegtakarítás lehetséges módja még a nyugdíj- előtakarékossági számlára (ún. NYESZ-R számlára) történő vétel.

Mind a TBSZ, mind a NYESZ-R számlára vonatkozó szerződések feltételeit és az azokra történő vásárlás részletes feltételeiről célszerű a befektetési jegy vásárlása előtt a Forgalmazóknál tájékozódni.

A magánszemély befektetők adózási szabályait nagyvonalakban összefoglalva:

Ezen Xxxxxxxx Szabályzat engedélyezésekor hatályos Szja, rendelkezések szerint a Forgalmazók 16%-os kamatadót, forrásadóként vonnak le az árfolyamnyereségből.

Abban az esetben, ha a befektető tartós befektetési számlára (TBSZ) helyezi a vásárláskor a befektetési jegyeit, akkor a befektetés éve a gyűjtés évének számít az év december 31. napjáig. A gyűjtés évét követően 5 évig kell a TBSZ számlán tartani a befektetett összeget illetve az abból származó nyereséget (újra befektetve) ahhoz, hogy adómentesen tudjon a nyereséghez hozzájutni. Ha a gyűjtés évét követően legalább 3 évig XXXX számlán tartotta a befektetett összeget, de az 5. év lejártát megelőzően szakította meg a tartós befektetését, akkor a nyereségét 10%-os személyi jövedelemadó terheli, amit a Forgalmazó(k) által megküldött igazolás alapján önadózással kell bevallani az adóév lejártát követően.

Abban az esetben, ha a befektető nyugdíj-előtakarékossági (NYESZ-R) számlán tartja a befektetési jegyeit, és nyugdíjasként veszi fel a nyereséget, nem kell személyi jövedelemadót fizetnie a nyeresége után. A nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetés, azaz nyugdíjra való jogosultság szerzése és a számlanyitás adóévét követő 3. adóévben, vagy azt követően történő megszüntetés esetén az elhelyezett megtakarítások hozama, nyeresége – kivéve az osztalékból származó jövedelmet – mentesül a kamat- és árfolyamnyereség-adó alól. Ha nyugdíjazása előtt veszi fel az árfolyamnyereséget a NYESZ-R számlájáról, a nyeresége egyéb jövedelemként adózik önadózás keretén belül.

Részletesebb információk a TBSZ és a NYESZ-R számlákkal kapcsolatban a Vezető Forgalmazó alábbi internetes oldalain érhető el: xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xx/Xxxxxxxxxxxx/Xxxxxx/XxxxxxXxxxxxxxxxxXxxxxx xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xx/Xxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxx/XxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxXxxxx x

11.3 A külföldi magánszemély befektetők adózása

A külföldi magánszemély adókötelezettsége a magánszemély adóügyi illetősége szerinti ország belső jogszabályai szerint, valamint az érintett ország és Magyarország között esetlegesen fennálló kettős adóztatást elkerüléséről szóló egyezmény figyelembe vételével határozható meg abban az esetben, ha a magánszemély biztosítja az alkalmazáshoz szükséges igazolás(oka)t (adóügyi illetőség igazolás, valamint szükség esetén haszonhúzói nyilatkozat).

Az Szja tv. 65. § (3) bekezdés előírásai szerint a kifizető nem von le adót az EU kamat- adatszolgáltatás hatálya alá tartozó bevétel esetén, amellyel összefüggésben az adózás rendjéről szóló törvény 7. számú melléklete adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő.

11.4. A belföldi nem magánszemély befektetők adózása

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetén a befektetési jegy adás-vételéből származó árfolyamnyereség/-veszteség az adóalapot növeli/csökkenti.

11.5. A Külföldi nem magánszemély befektetők adózása

A külföldi nem magánszemély, intézményi befektetők adókötelezettsége a befektető székhelye szerinti ország belső jogszabályai, valamint az illető ország és Magyarország között

esetlegesen fennálló kettős adóztatást elkerüléséről szóló jogszabály figyelembevételével határozható meg.

12. Felelősség

Az Alapkezelő a tőle elvárható gondossággal köteles a feladatait ellátni. A Batv.82. § (3) bekezdésének utalószabálya folytán alkalmazandó Tpt. 29. § (1) bekezdés alapján a Befektetési Jegy tulajdonosával szemben a Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó és a Forgalmazó egyetemlegesen felel.

13. Nyilatkozat

Az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. (székhelye:1012 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 4-6., cégjegyzékszáma: 01-10-044185), mint a Befektetési Jegyeket kibocsátó OTP Reál II. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap képviseletében eljáró Alapkezelő és az OTP Bank Nyrt. (székhelye 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00.; cégjegyzékszáma: 01-10- 041585), mint Forgalmazó és a Befektetési Jegyek tőzsdei bevezetésében közreműködő hitelintézet a Batv.82. § (3) bekezdésének utalószabálya folytán alkalmazandó Tpt. 29. § (1)-

(2) bekezdésének és a Budapesti Értéktőzsde Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzatának megfelelően kijelentik, hogy jelen, a Batv. 152. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Batv-nek megfeleltetett, és a Kezelési Szabályzattal összhangban lévő Tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, és nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. A Tpt. 29. § (1) bekezdés alapján a Befektetési Jegy tulajdonosával szemben a Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó és a Forgalmazó egyetemlegesen felel.

Budapest, 2012. november 15.

....................................………………………

Xxxx Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx

az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. és az OTP Reál II. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap, mint Kibocsátó képviseletében eljárva

………..................................................

Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxx Xxxxx az OTP Bank Nyrt.,

mint Forgalmazó képviseletében eljárva

KEZELÉSI SZABÁLYZAT

1. Általános információk

1.1 Az Alap neve, működési formája, fajtája, futamideje, eszközkategóriája, harmonizációja

Az OTP Reál II. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap nyilvános (befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával Magyarországon létrehozott), a Batv. és a Tpt. rendelkezései alapján működő, határozott futamidejű, zártvégű, származtatott eszközökbe fektető, az ÁÉKBV irányelv alapján nem harmonizált befektetési alap.

Az Alap Futamideje az Alap nyilvántartásba vételét követő Banki Naptól, azaz 2011. január 7-től 2013. december 2. napjáig tart (a Futamidő kezdő- és zárónapjait is beleértve) .

Az Alap „A” sorozatú Befektetési Jegyeinek forgalomba hozataláról az Alapkezelő a 2010. október 28-án kelt Felügyelő Bizottsági Határozattal döntött.

Az Alap nyilvántartásba vételének időpontja 2011. január 6., a nyilvántartásbavételt elrendelő PSZÁF határozat száma: KE-III/ 19/2011., lajstromszám: 1112-235

Az Alap zártvégű alapként, határozott futamidőre jön létre, ezért az Alapkezelő a Lejáratot megelőzően nem váltja vissza a Befektetési Jegyeket. Az Alapkezelő az Alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételét követő egy hónapon belül kezdeményezte a Befektetési Jegyek bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére. A Befektetési Jegyek 2011. január 19-től a tőzsdei forgalomban, befektetési szolgáltató közreműködésével szabadon átruházhatóak.

1.2 Az Alapkezelő

1.2.1 Az Alapkezelő neve

OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság, rövidített neve: OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. („Alapkezelő”)

Cégjegyzékszáma: 00-00-000000

1.2.2 Székhelye

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 4-6. (telefon: 000-0000, fax: 000-0000, e-mail: xxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxxx.xx)

Az Alapkezelő székhelye megegezik az Alap székhelyével.

1.2.3 Tevékenységi köre

Az Alapkezelő tevékenységi köre a 6630’08 TEÁOR számú "Alapkezelés”, amelyen belül kizárólagos tevékenységként befektetési alapok alapkezelését végzi a Felügyelet jogelődje, az Állami Értékpapír Felügyelet 100.008/1992. sz. határozatában foglalt engedélye alapján.

1.2.4 Alapításának időpontja

Az Alapkezelő, a jogelőd Hungaro-Pool 2000 Befektetési Alapkezelő Kft. átalakulásával, Hungaro-Pool 2000 Befektetési Alapkezelő Rt. néven 1999. augusztus 3-án jött létre.

A társaság névváltoztatásáról a tulajdonosok a 2002. május 29-i 12/2002. sz. közgyűlési határozattal döntöttek. 2006. augusztus 3-tól az Alapkezelő neve: OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

Az Alapkezelő határozatlan időre alapított társaság.

1.2.5 Jegyzett tőkéje

Az Alapkezelő jegyzett tőkéje 100 000 000 Ft, azaz Egyszázmillió forint pénzbeli hozzájárulás, teljes mértékben befizetett.

1.2.6 Saját tőkéje, alkalmazottainak száma

Az Alapkezelő független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott 2011. évi számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje: 489 939 000 Ft, azaz Négyszáznyolcvankilecmillió- kilencszázharminckilencezer forint.

Az Alapkezelő alkalmazotti létszáma 31 fő.

1.2.7 Az Alapkezelő által kezelt további befektetési alapok

Az Alapkezelő által korábban létrehozott, a Tájékoztató módosításakor kezelt alapok főbb adatai az alábbiak:

Alap neve	Nyilvántartásba vétel napja	Méret mFt (2012.09.30-án)	Elért 1 éves hozam (%) (2012.09.30-án)	Elért hozam (%) indulástól, évesített (2012.09.30-án)
OTP Ingatlan Befektetési Alap (Nyilvános, nyíltvégű)	2002.december 5.	31 041,23	4,89	5,85
OTP Reál II. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap	2011. január 6.	1 672,77	4,13	0,72
OTP Reál III. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap	2011. május 5.	1 809,27	4,24	-0,36
OTP Reál Globális
Nyilvános Hozamvédett
Zártvégű Származtatott	2011. november
Alap	16.	1 248,86	-	9,21

OTP Reál Aktív Nyilvános Hozamvédett Zártvégű

Származtatott Alap

2012. január 11.

1 448,18

2,18

1.3 A Letétkezelő

1.3.1 Neve

OTP Bank Nyrt. Cégjegyzékszáma: 00-00-000000

1.3.2 Székhelye

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 16. (telefonszám: 06 1 366 6666)

1.3.3 Tevékenységi köre

Az OTP Bank Nyrt. főtevékenysége: 6419 Egyéb monetáris tevékenység

Az OTP Bank Nyrt. egyéb tevékenységei:

6491 Pénzügyi lízing

6499 Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi tevékenység 6612 Értékpapír, árutőzsdei ügynöki tevékenység

6619 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység 6622 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység 6630 Alapkezelés

6920 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 8559 M.n.s. egyéb oktatás

5629 Egyéb vendéglátás

A Bank engedélyhez kötött tevékenységeinek folytatását a Felügyelet jogelődje, az Állami Bankfelügyelet az 1993. május 28-án kiadott 33/1993. számú határozatával engedélyezte, amelyet a Felügyelet jogelődje, az ÁPTF az 1997. november 27-én kiadott 983/1997/7. számú határozatával vizsgált felül, illetve hagyott helyben. A Bank befektetési szolgáltatási tevékenységeinek folytatását a Felügyelet jogelődje, az ÁPTF 1998. január 29-i keltű, 41.003/1998. számú, a PSZÁF 2001. április 27-i keltű 41.003- 18/2001. számú és 2002. február 19-én kelt III/41.003-21/2002. számú határozataival engedélyezte.

A Bank a nyolcvanas évek elejétől, az értékpapírok hazai megjelenése óta aktív résztvevője az értékpapír-piacnak, mind kibocsátóként, mind pedig forgalmazóként.

1.3.4 Alapításának időpontja

1990. december 31.

Az OTP Bank Nyrt. határozatlan időre alapított társaság.

1.3.5 Jegyzett tőkéje

28 000 001 000 Ft, azaz Huszonnyolcmilliárd-egyezer forint

1.3.6 Saját tőkéje, alkalmazottainak száma

Az OTP Bank Nyrt. független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott 2010. évi számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje: 1 406 337 millió forint.

Az OTP Bank Nyrt. alkalmazotti létszáma 2011. szeptember 30-án 7947 fő volt.

1.4 A Könyvvizsgáló

Az Alap könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (cégjegyzékszáma: Cg. 01-09-071057), székhelye: H-1068 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xx 00/X., XXXX xxxxxxxxxxxxxx száma: 000083.

A könyvvizsgálatért felelős személy Xxxxxx Xxxxxxx (MKVK tagsági igazolvány száma:003801, címe ).

1.5 Az Alap tőkéje

Az Alap saját tőkéje induláskor a Befektetési Jegyek névértékének és a jegyzés során lejegyzett és a Forgalmazó és az Alapkezelő által elfogadott jegyzések szerinti darabszámának szorzatával egyezett meg, azaz 1.651 millió Ft volt. A működés során a saját tőke az Alap összesített nettó eszközértékével azonos.

Az Alap saját tőkéjének összege az Alap tulajdonában lévő értékpapírok, egyéb eszközök és kötelezettségek piaci értékének növekedése, illetve csökkenése következtében változik.

1.6 A Befektetési Jegyek

A Befektetési Jegyek címlete, típusa, előállításuk módja

Az Alap által kibocsátott „A” sorozatú Befektetési Jegyek névértéke 10.000 (tízezer)-Ft, a Befektetési Jegyek típusa: névre szóló, előállításuk módja: dematerializált forma.

A dematerializált formában – azaz számítógépes jelként - kibocsátásra kerülő Befektetési Jegyek nyomdai úton történő előállítására nincs lehetőség.

A dematerializált értékpapír fogalma a Tpt-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszességet tartalmazza.

Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek dematerializáltak, a nyilvános forgalomba hozatal során a Befektetési Jegyek adásvételére vonatkozó szerződés csak olyan személlyel köthető, aki a Forgalmazóval értékpapírszámla-vezetésre vonatkozó szerződést kötött és az adásvételi szerződésen a számlavezető azonosító adatait és értékpapír-számlája számát feltüntette.

A Tpt. rendelkezési szerint a dematerializált értékpapír megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják.

1.7 A befektetői kör

Az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek befektetői körére vonatkozóan nincs korlátozás, azt mindazok megvásárolhatják, amelyek/akik a forgalombahozatal helye szerinti joghatóság szabályai szerint jogalanyisággal rendelkeznek és eleget tesznek a forgalombahozatali feltételekben meghatározott szabályoknak. Magyarországon a Befektetési Jegyeket devizabelföldi és devizakülföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vásárolhatják meg.

A Befektetési Jegyek mérsékelten kockázatvállaló, alapvető részvénypiaci ismeretekkel rendelkező befektetők részére ajánlhatóak.

1.8 Jelentős kockázati tényezők

Az Alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök értékének megváltozásából eredő kockázat: A gazdasági- és politikai környezetben, a jegybankok monetáris politikájában, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek üzleti tevékenységében, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek fizetőképességében és annak megítélésében, a kereslet-kínálat viszonyában bekövetkező változások hatására az Alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök piaci árfolyama ingadozhat. Az árfolyam-ingadozások hatását az Alapkezelő a portfolió diverzifikálásával csökkentheti, de nem tudja teljesen kiküszöbölni, ezért előfordulhat, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke egyes időszakokban csökken. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan intézkedéseket (pl. adóterhek emelése, profit repatriálás korlátozása, stb.), amelyek az Alapra kedvezőtlen hatást gyakorolnak.

Devizaárfolyam kockázat: Az Alapkezelő a külföldi devizában denominált eszközök devizaárfolyam kockázatát fedezeti ügyletekkel kísérli meg csökkenteni, illetve

lehetőség szerint megszüntetni, így az egyes devizaárfolyamok megváltozásának kockázata csak korlátozott mértékben befolyásolja az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértékének alakulását. Jelen Alap esetében az Alapkezelő nem tervezi közvetlen külföldi devizában érték-meghatározott eszközök tartását.

Származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nemteljesítési kockázat: az Alap portfoliójában lévő származtatott ügyletek megkötésében részt vevő üzleti partnerek fizetőképességében, illetve gazdálkodásában beállt kedvezőtlen változás hátrányosan befolyásolhatja a származtatott ügyletekből az Alapnak járó összegek kifizetését.

1.9 A Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat jóváhagyásáról, módosításáról szóló felügyeleti határozatok száma, kelte:

PSZÁF határozat kelte

PSZÁF határozat száma

2010.december 2.

KE-III/514 /2010.

2012.

A Felügyelet a Tájékoztató jóváhagyása során a Tájékoztatóban szereplő adatok valódiságát nem vizsgálja és nem vállal felelősséget az abban foglalt információk valódiságáért.

2. Befektetési politika

2.1 Befektetési stratégia

Az Alap célja, hogy a befektetőknek hozamvédettség mellett részesedést kínáljon az európai és ezen belül a kelet-európai országok ingatlanszektorának jövedelméből illetve értéknövekedéséből. Az Alapba megvásárolni kívánt opciós konstrukció mögöttes 20 elemű részvényindexe olyan ingatlanfejlesztő, ingatlanberuházó és ingatlanüzemeltető vállalatok részvényeit tartalmazza, amelyek jövedelmének bizonyos része a közép-kelet- európai térségben realizálódik. A Mögöttes Részvényindex az „RBS Eastern Europe Top 20” index elemei. Az index elemei a futamidő alatt változhatnak az index kézikönyvben előírt szabályoknak megfelelően.

A 2012.szeptember 30-i állapotnak megfelelő Mögöttes Részvényindex részletes bemutatását a 4. számú melléklet tartalmazza.

Az Alapkezelő az Alap Fizetési Ígéretének egyik elemét képező, a Befektetési Jegyek névértékére vonatkozó ígéret teljesítésének biztosítása érdekében az Alap mindenkori saját tőkéjének jelentős, 70%-ot meghaladó hányadát tervezi kamatozó befektetési eszközökbe, így az OTP Bank Nyrt-nél vagy más banknál elhelyezett bankbetétekbe, hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe, repó ügyletekbe és a kamatkockázat kezelésére szolgáló származtatott eszközökbe fektetni. Az Alapkezelő az Alap Fizetési Ígéretének másik elemét képező 8%-os hozamot (EHM mutató=2,67%), a Mögöttes Részvényindexhez kapcsolódó származtatott eszközökbe, ezeken belül elsősorban opciókba történő befektetésekkel kívánja biztosítani. Az Alapkezelő ezen tervezett portfolió struktúrán az Alap Futamideje alatt saját hatáskörében a jelen Kezelési Szabályzatban és a 345/2011. (XII.29.) Korm. rendeletben foglalt korlátok figyelembe vételével szabadon módosíthat az Alap befektetési céljának minél hatékonyabb elérése érdekében, azonban mindenkor annak szem előtt tartásával, hogy a Batv. 23. § (2) bekezdésben írt feltételnek a módosított portfolió struktúra is eleget tegyen, azaz biztosítsa a Fizetési Ígéret teljesítését.

Az Alapkezelő a Befektetési Jegyek kibocsátása által összegyűjtött tőkét a 2.2 pontban felsorolt, a Batv. és a 345/2011. (XII.29.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő eszközökbe fektetheti be, legfeljebb a 2.3 pontban meghatározott arányokban, a Tájékoztató 10. pontjában bemutatott pénz- és tőkepiacokon. Az Alapkezelő a 2.4. és 2.5.

pontban is hivatkozott törvényi szabályozásnak megfelelően köthet származékos ügyleteket az Alap nevében.

2.2 A portfolió lehetséges elemei

Az Alap eszközeit az alábbi eszközökbe fektetheti:

a) szabályozott piacra bevezetett vagy forgalmazott EGT-állam egyéb rendszeresen működő, elismert, nyilvános, szabályozott piacán forgalmazott vagy valamely harmadik ország tőzsdéjén hivatalosan jegyzett, vagy annak más, rendszeresen működő, elismert, nyilvános és szabályozott piacán forgalmazott, átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök. Az Alap kizárólag az EGT tagállamok elismert tőzsdéin, illetve a következő tőzsdéken vásárolhat likvid eszközökre vonatkozó értékpapírt: New York Stock Exchange, Tokyo Stock Exchange, Hong Kong Stock Exchange, Kuwait Stock Exchange, Shanghai Stock Exchange.

b) 1 éven belül forgalomba hozott, átruházható értékpapírok, feltéve, hogy a forgalomba hozatali feltételek kötelezettségvállalást tartalmaznak arra nézve, hogy a kibocsátó kezdeményezi az értékpapírok valamely d) pontban meghatározott szabályozott piacra illetve kereskedési platformra történő bevezetését, és a bevezetés a forgalomba hozataltól számított 1 éven belül megtörténik

c) az a) szerinti feltételeknek nem megfelelő egyéb állampapírok,

d) kollektív befektetési formák által nyilvánosan forgalomba hozott, nyílt végű értékpapírok,

feltéve, hogy:

da) az egyéb kollektív befektetési forma jogszabály alapján prudenciális felügyelet hatálya alatt áll, és ez a Felügyelet megítélése szerint egyenértékű a közösségi jogszabályokban megállapított felügyelettel, és a hatóságok közötti megfelelő együttműködés biztosított,

db) az egyéb kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírok tulajdonosainak védelme egyenértékű az ÁÉKBV befektetési jegyei tulajdonosai számára biztosított védelemmel, beleérve az eszközök elkülönített módon való kezelésére, a hitelfelvételre, a kölcsönnyújtásra, valamint az átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök fedezetlen vásárlásaira vonatkozó szabályokat,

dc) az egyéb kollektív befektetési forma tevékenységéről félévenként és évenként olyan jelentések készülnek, amelyek lehetővé teszik az eszközök és források, a bevételek és a ráfordítások, valamint az elszámolási időszakban végzett tevékenységek felmérését, és

dd) a kollektív befektetési forma kezelési szabályzata vagy létesítő okirata értelmében összességében legfeljebb 10 százalékát lehet befektetni más befektetési formák befektetési jegyeibe;

e) betét, repo, deviza;

f) származtatott ügyletek;

g) szabályozott piacon nem forgalmazott pénzpiaci eszközök, ha maga a forgalomba hozatal vagy a kibocsátó a befektetők és megtakarítások védelme érdekében szabályozott, és feltéve hogy

ga) ezeknek a pénzpiaci eszközöknek a kibocsátója vagy garanciavállalója központi, regionális vagy helyi hatóság, vagy valamely tagállam központi bankja, az Európai Központi Bank, az Európai Unió vagy az Európai Beruházási Bank, egy harmadik ország, vagy egy szövetségi állam esetében a szövetséget alkotó tagállamok valamelyike, vagy egy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több tagállam is tagja,

gb) ezeket a pénzpiaci eszközöket olyan vállalkozás bocsátotta ki, amelynek bármelyik értékpapírját az d) pontban meghatározott szabályozott piacok valamelyikén forgalmazzák,

gc) a pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója olyan személy, amely a közösségi jogszabályokban megfogalmazott feltételeknek megfelelő felügyelet hatálya alatt áll, vagy amely a Felügyelet megítélése szerint legalább a közösségi jogszabályokban megállapítottal egyenértékű prudenciális szabályok hatálya alatt áll és azoknak megfelel, vagy

gd) a pénzpiaci eszközöket a Felügyelet által felügyelt intézmények bocsátották ki, feltéve, hogy az ilyen értékpapírokba történő befektetésekre olyan befektető-védelem vonatkozik, amely egyenértékű a ka), kb) vagy kc) pontokban meghatározott védelemmel, és a kibocsátó induló tőkéje és tőketartaléka legalább tízmillió euró, és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint bemutatja és közzéteszi éves számviteli beszámolóit, továbbá a kibocsátó kifejezetten a csoport finanszírozásával foglalkozik olyan vállalkozáscsoporton belül, amelynek egy vagy több tagja tőzsdére bevezetett gazdasági társaság vagy intézmény, vagy banki likviditási keretből részesülő értékpapírrá alakított eszközök finanszírozását végzi.

A megengedett eszközök fentebb leírt körén belül Állampapírok

Az állampapír magyar vagy külföldi állam, a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az állampapír alacsony kockázatúbefektetésnek minősül, mert a névérték és a kamatok megfizetését a kibocsátó állam garantálja. Az Alapkezelő az Alap mindenkori saját tőkéjének maximum 10%-át fekteti a magyar állam vagy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott állampapírba.

Bankbetétek

Az Alapkezelő az Alap likviditásának biztosítása érdekében, a Fizetési Ígéretre is tekintettel az Alap szabad tőkéjét bankbetétként helyezheti el (forintban, illetve devizában). Az Alapkezelő az Alap nettó eszközértékének legalább 70%-át bankbetétekben helyezi el.

Repó és fordított repó ügyletek

A repó-, illetve fordított repó ügylet minden olyan megállapodás, amely értékpapír vagy áru tulajdonjogának, illetve az értékpapír vagy áru tulajdonjogához fűződő garantált jog átruházására vonatkozik - ha e garanciát olyan elismert tőzsde bocsátja ki, amely az értékpapírhoz vagy az áruhoz fűződő joggal rendelkezik -, és a megállapodás nem teszi lehetővé az eladó számára, hogy az adott értékpapírt vagy árut adott időpontban egyszerre több félnek ruházza át, illetőleg más ügylethez adja biztosítékul. A szerződéskötéssel egyidejűleg az értékpapírra vagy árura az eladó visszavásárlási kötelezettséget, a vevő az eladó részére történő viszonteladási kötelezettséget vállal a szerződésben meghatározott vagy az eladó által meghatározandó jövőbeli időpontban történő meghatározott visszavásárlási, illetve viszonteladási áron. A szállításos repó ügylet esetén az ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi, és azzal szabadon rendelkezhet. Az óvadéki repóügylet esetén a vevő nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt. Az óvadéki repóügylet esetén az értékpapír tulajdonjoga a futamidő végén abban az esetben száll át a vevőre, ha az eladó a visszavásárlási árat nem fizeti meg. Óvadéki repóügylet kizárólag hitelintézettel köthető. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képező és a biztosítékul szolgáló értékpapírok a futamidő alatt más értékpapírokra kicserélhetők. Az ügylet az értékpapír vagy áru eladója szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vevője szempontjából fordított repóügyletnek tekintendő. Jelen alap esetében csak értékpapírhoz kapcsolód repó ügylet köthető. A repo ügyletet az Alapkezelő az Alap saját tőkéjének maximum 10%-áig kíván kötni.

Deviza

Az Alapkezelő az Alap vagyonát külföldi devizában denominált eszközökbe is befektetheti. Az Alapkezelő az Alap befektetési politikájának végrehajtása során nem tervezi devizában denominált eszközök vásárlását.

Jelzáloglevelek

Az Alapkezelő a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény alapján nyilvánosan kibocsátott hazai jelzáloglevelek mellett külföldi jelzálog- hitelintézetek által nyilvánosan kibocsátott jelzálogleveleket is vásárolhat. Az Alapkezelő az Alap befektetési politikájának végrehajtása során nem tervezi jelzáloglevél vásárlását.

Egyéb, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Az egyéb szervezetek (pl. gazdasági társaságok, önkormányzatok, egyéb intézmények) által kibocsátott kötvények az állampapírokhoz képest –a hozzájuk kapcsolódó garanciák függvényében – magasabb kockázatot képviselnek, de ennek ellentételezéseként hozamuk is magasabb. Az Alapkezelő az Alap befektetési politikájának végrehajtása során nem tervezi egyéb, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vásárlását.

Részvények

A részvény tagsági jogokat, részvénytársaságban való részesedést megtestesítő értékpapír. Az Alapkezelő az Alap befektetési politikájának végrehajtása során nem tervezi részvények vásárlását.

Egyéb, külföldön kibocsátott értékpapírok

A külföldi jogszabályok alapján külföldön olyan értékpapírok is kibocsáthatóak, amelyeknek nincs hazai megfelelőjük. Az Alapkezelő a 2.3. és 2.4. pontban foglalt korlátozások betartása mellett ezen értékpapírokat is megvásárolhatja az Alap részére, de az Alap befektetési politikájának végrehajtása során nem tervezi külföldön kibocsátott értékpapír vásárlását.

Származtatott eszközök

A származtatott ügylet olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva). Az Alapkezelő az Alap befektetési politikájának végrehajtásához származtatott ügylet alkalmazását tervezi.

A megengedett származtatott eszközök köre:

a) értékpapírra, devizára, indexre, illetőleg ezek származtatott termékeire vonatkozó határidős ügyletek, ideértve az ezekkel egyenértékű, készpénz-elszámolású eszközöket;

b) határidős kamatlábügyletek;

c) kamat-, deviza- és tőkecsereügyletek;

d) vételi és eladási opciók értékpapírra, devizára, indexre és kamatlábra, illetve ezek származtatott termékeire, ideértve az ezekkel egyenértékű készpénz-elszámolású eszközöket.

A tőzsdén kívüli adásvételi ügylet akkor minősül határidősnek, ha a kötésnap és a teljesítés napja között értékpapír esetében több mint nyolc nap, deviza esetében több mint két banki nap telik el. A teljesítés időtartamától függetlenül nem minősül határidős ügyletnek az értékpapírok jegyzési eljárás ill. aukció keretében történő megvásárlása ill. visszavásárlási aukció, felvásárlási ajánlat elfogadása során történő eladása, a deviza azonnali értékpapírügylethez kapcsolódó adás-vétele.

Az Alapkezelő származtatott eszközökbe az Alap saját tőkéjének maximum 30%-át kívánja fektetni.

2.3 Befektetési arányok és korlátok

Az Alapkezelő az Alap nevében a 2.2 pontban felsorolt eszközökre olyan ügyletet köthet, amely nem sérti az alább, a 345/2011. (XII.29.) Korm. rendelet alapulvételével meghatározott korlátozásokat.

Az Alapnak az alábbi táblázatban meghatározott befektetési szabályoknak vásárláskor kell megfelelni, az egyes portfolióelemek ügyletkötéskori piaci értékének az Alap ügyletkötéskori saját tőkéjére vetített aránya alapján.

	Eszközök	Összes eszközhöz viszonyított általános befektetési korlát
1.	Egy kibocsátó maximális aránya alapesetben	10%
2.	A 345/2011. Kormányrendelet 18. § (2) bekezdés szerinti értékpapírok maximális aránya	15% (megfelelően likvid papírok esetében)
3.	2. pontba tartozó értékpapírok összesített maximális aránya	40%
4.	Jelzáloglevelek maximális aránya	25%
6.	Az 1. pont szerinti limitet meghaladó mértékű jelzáloglevelek összesített maximális aránya	80%
7.	Egy adott sorozatba tartozó állampapírok maximális aránya	35%
8.	Egy adott állam maximális aránya	100%
9.	Egy hitelintézet betéteinek maximális aránya	100% *
10.	Egy adott kollektív befektetési értékpapír maximális aránya alapesetben	20%
11.	Tőkeáttétel maximális mértéke alapesetben	2-szeres
12.	Egyéb, a megengedett eszközök körében tételesen nem felsorolt értékpapírok és pénzügyi eszközök maximális aránya	10%

* Az Alap fizetési ígéretét a tőke jelentős részének változó kamatozású betétbe történt befektetéssel biztosítja, amelyhez egy kamat csere ügylet kapcsolódik, a változó kamatból eredő kockázat kezelése érdekében.

- Hátralévő Átlagos Futamidő Mutató értéke: legfeljebb 3 év.

- Az Alap eszközeinek legfeljebb 10 százalékát befektetheti a 2.2.pontban nem említett értékpapírokba, vagy egyéb pénzügyi eszközökbe.

- Az Alap rendelkezhet járulékos likvid eszközökkel.

- Az Alap eszközeinek 10 százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe.

- A 10 százalékos korláttal szemben 15 százalékos korlát alkalmazható olyan átruházható értékpapírok tekintetében, amelyeket szabályozott piacon vagy

multilaterális kereskedési rendszeren forgalmaznak, feltéve, hogy az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot.

- A 10 százalékos korláttal szemben 25 százalékos korlát alkalmazható Magyarországon székhellyel rendelkező jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelek esetében, továbbá olyan kötvények esetében, amelyek kibocsátója egy tagállamban székhellyel rendelkező és jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet, feltéve, hogy ez utóbbinak a kötvények kibocsátásából befolyt összegeket jogszabálynál fogva olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó felszámolása esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni. Amennyiben a befektetési alap eszközeinek több mint 10 százalékát fekteti az e bekezdés hatálya alá tartozó, egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírokba, ezeknek a befektetéseknek az összértéke nem haladhatja meg a befektetési alap eszközeinek 80 százalékát.

- A 10 százalékos korláttal szemben 35 százalékos korlát alkalmazható abban az esetben, ha az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója egy EGT-állam, annak helyi hatósága, harmadik ország, vagy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja.

- Az Alap eszközeinek 40 százalékát nem haladhatja meg azon kibocsátók átruházható értékpapírjainak és pénzpiaci eszközeinek összértéke, amelyekben az Alap által történő befektetések értéke egyenként meghaladja az Alap eszközeinek 10 százalékát. Ez nem vonatkozik a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekben elhelyezett betétekre, illetve a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekkel lebonyolított OTC származtatott ügyletekre. A 25 és 35 százalékos korlát alá eső értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket a 40 százalékos korlát alkalmazása szempontjából nem kell figyelembe venni.

A fenti korlátozásoktól eltérően az Alap eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti EGT- állam vagy az OECD tagállama által kibocsátott vagy garantált állampapírokba és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, ha eszközeinek legfeljebb 35 százalékát fekteti egy adott sorozatba tartozó értékpapírba.

- Az Alap nem fektethet be a maga által kibocsátott befektetési jegybe.

- Az Alap nem vásárolhat az Alapkezelő által kibocsátott értékpapírt, valamint az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok kivételével, ideértve a nyilvános nyílt végű kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírokat és a tőzsdére bevezetett értékpapírokat is.

- Az Alap nem vásárolhat az Alapkezelő tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket, és nem értékesíthet pénzügyi eszközt az Alapkezelő részére.

- Az Alapnak az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásaival kötött, valamint az Alapkezelő által kezelt egyéb kollektív befektetési formák, valamint portfóliók egymás közötti ügyletei esetén az ügylet kötésekor érvényben lévő piaci árat dokumentálni kell.

- Az Alap eszközeinek legfeljebb 20 százalékát fektetheti egy adott befektetési alap befektetési jegyeibe, vagy egyéb kollektív befektetési forma értékpapírjába.

- Az Alap egy kibocsátó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak legfeljebb 20 százalékát szerezheti meg. Ez a korlát figyelmen kívül hagyható a megszerzés időpontjában, amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bruttó értékét vagy a forgalomba hozandó értékpapírok nettó értékét ebben az időpontban nem lehet meghatározni.

Nem kell figyelembe venni a fenti korlátot:

- az EGT-állam vagy annak önkormányzata által forgalomba hozott vagy garantált átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében,

- a harmadik ország által forgalomba hozott vagy garantált átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében,

- nemzetközi pénzügyi intézmény, valamint az olyan nemzetközi közjogi szervezetek által kibocsátott átruházható értékpapírok esetében, amelyeknek egy vagy több tagállam a tagja.

2.4 A származtatott ügyletekre vonatkozó általános korlátozások

Az Alap az alábbi feltételekkel köthet származtatott ügyletet:

a) a származtatott ügylet a portfólió hatékony kezelésének célját szolgálja,

b) az ügylet kötése nem jár a 345/2011. (XII.29.) Kormányrendelet 22.§-ban megállapított befektetési korlátok megsértésével.

c) a származtatott ügylet értéke nyilvános árinformáció alapján a nettó eszközérték- számítás gyakoriságának megfelelően megállapítható, továbbá a származtatott ügylet

– figyelembe véve a befektetési jegyek visszaváltási feltételeit – kellő időben a megfelelő piaci áron lezárható, elszámolható.

d) a származtatott ügyletekre vonatkozó befektetési szabályokat, beleértve a származtatott ügylet alapjául szolgáló megengedett eszközök körét, a befektetési korlátokat, a származtatott ügyletek értékelésének a szabályait, a kezelési szabályzat tartalmazza.

Az Alap – származtatott ügyletek figyelembevételével számított – teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a nettó eszközértékének a kétszeresét. A teljes nettósított kockázati kitettségen az Alap egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettségek abszolút értékeinek összegét kell érteni. Az Alapnak az egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglévő kitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani, úgy hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévő kitettségeket egymással szemben nettósítani kell. Az Alap teljes nettósított kockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az Alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezése céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül lehet hagyni.

Az Alapnak az egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a 345/2011. (XII.29.) Kormányrendeletben vagy a Kezelési Szabályzatban az adott eszközre megállapított befektetési korlátokat. E szabály alkalmazása során nem kell figyelembe venni az indexhez kötött származtatott ügyleteket, ugyanakkor figyelembe kell

venni azt, ha egy átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz az adott eszközön alapuló származtatott ügyletet is tartalmaz.

Az e pontban meghatározott befektetési korlátokat az egyes értékpapírok alábbiak szerinti nettó pozíciójára kell vonatkoztatni:

- a devizák, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója;

- a befektetési alapkezelő az alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja;

- ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévő pozíciók az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén nettósíthatók:

1. az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat időpontja megegyeznek, és

2. az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak;

- az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható;

- az Alap nettó pozícióját devizanemenként is meg kell állapítani. A nettó nyitott deviza pozíció a következő elemek együttes összege:

a) a nem származtatott ügyletekből eredő pozíció,

b) a nettó határidős pozíció (a határidős devizaügyletek alapján fennálló követelések és fizetési kötelezettségek közötti különbség, ideértve a tőzsdei határidős devizaügyletek és a deviza swapügyletek tőkeösszegét is),

c) a felmerült - teljesen lefedezett -, de még nem esedékes jövőbeni bevételek/kiadások,

d) az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezőjének szorzata),

e) egyéb, devizában denominált opciók piaci értéke;

- az indexre szóló származtatott ügylet nettósítható az indexkosárban szereplő értékpapírokkal, ha az értékpapírok összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét;

- a hitelfelvétel óvadékául szolgáló vagy kölcsönadott értékpapírok nem nettósíthatók származtatott rövid pozícióval.

2.5 A származtatott Alapból eredő speciális befektetési szabályok

Az Alap jogosult az általános befektetési korlátokat meghaladóan befektetni származtatott ügyletekbe az alábbi feltételek teljesülése esetén:

Az Alap teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az alábbiak szerint számított korlátok egyikét sem:

a) a nettó kockázati kitettségeket az alábbi táblázatban meghatározott szorzóval korrigált értéken figyelembe véve az Alap nettó eszközértékének a kétszeresét,

A származtatott ügylet alapját képező befektetési eszköz	Szorzószám
a) Deviza	0,25
b) Három évnél hosszabb hátralévő futamidejű kötvény , kamatláb pozíció	0,25
c) Három évnél rövidebb és egy évnél hosszabb hátralévő futamidejű kötvény, kamatláb pozíció	0,15
d) Egy évnél rövidebb hátralévő futamidejű kötvény , kamatláb pozíció, az Alap alapdevizájában fennálló számlapénz vagy egyéb követelések	0,10
e) Az a)-d) pontba nem tartozó egyéb pénzügyi eszköz	1,00

b) a nettó kockázati kitettségeket a fenti korrekció nélkül számított értéken figyelembe véve az Alap nettó eszközértékének nyolcszorosát.

A teljes nettósított kockázati kitettségen egyenlő az Alap egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettségek abszolút értékeinek összegével. Az Alapnak az egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglévő kitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani, úgy hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévő kitettségeket egymással szemben nettósítani kell. Az Alap teljes nettósított kockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az Alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezése céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül lehet hagyni.

2.6 Hitelfelvétel, az eszközök megterhelése

Az Alap eszközeinek 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt 3 hónapnál rövidebb futamidőre. Az Alap jogosult a hitelfelvételhez óvadékot nyújtani.

Az Alap kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Nem minősül hitelfelvételnek az Alapot terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége.

Az Alap nem nyújthat pénzkölcsönt, nem vállalhat kezességet. Ez a tilalom nem vonatkozik a maradéktalanul még ki nem fizetett pénzügyi eszközök vásárlására.

Az Alap nem köthet fedezetlen eladási ügyleteket.

Az Alap a Kezelési Szabályzatában foglalt feltételek szerint jogosult az eszközei terhére származtatott ügyleteihez óvadékot nyújtani.

Az Alap értékpapírkölcsön ügylet keretében nem ad és nem vesz kölcsön értékpapírt.

3. Fizetési ígéret

3.1 Hozamfizetés

Az Alap 2013. december 2-án Rögzített Alaphozamot fizet a Hozamfizetési Naphoz kapcsolódó Megfeleltetési Napon, azaz 2013. december 2-át megelőző 3. munkanapon Befektetési Jeggyel rendelkező tulajdonosok részére.

A Befektetési Jegy tulajdonosok az Alap Futamidejének Lejárata miatti megszűnésekor a

8.2 pontban foglaltaknak megfelelően, az Alap felosztható vagyonából a Befektetési Jegyre jutó összeg, mint Lejáratkori Kifizetés formájában részesednek az Alap által a Futamidő során elért tőkenövekményből, egyrészt a Fizetési Ígéret szerinti Teljesítményrészesedés formájában, amely a hozamnak felel meg, s melynek mértéke nem lehet alacsonyabb a Rögzített Alaphozam mértékénél, másrészt a Befektetési Jegyek névértékének megfelelő összeg formájában (a Lejáratkori Kifizetés az előbbi két elemből áll).

3.2 Fizetési Ígéret

Az Alap nevében az Alapkezelő által tett Fizetési Ígéret teljesülését az Alapnak az Alapkezelő által a Batv. 23. § (2) bekezdésének megfelelően kialakított, a tőke megóvását, illetve a Fizetési Ígéret szerinti hozamot biztosító pénzügyi eszközökre, tőzsdei termékekre vonatkozó befektetési politikája biztosítja, ami az Alap indulásakor előre rögzített feltételekhez kötött megtérülést biztosít, amely alapján az Alapkezelő által az Alap nevében tett Fizetési Ígéret annak tartalma szerint, azaz egyrészt a Hozamfizetési Napon, 2013. december 2-án esedékes Rögzített Alaphozamként, másrészt az Alap Lejárat miatti megszűnésekor Befektetési Jeggyel rendelkező befektetőt a felosztható vagyonból megillető összegként (Lejáratkori Kifizetés) az Alap megszűnésekor teljesíthető. A Fizetési Ígéret teljesítésére, azaz a Lejáratkori Kifizetésre harmadik személy a Batv. 23. § (1) bekezdésének megfelelő garanciát nem vállal.

A befektetők tájékoztatása érdekében az Alapkezelő a konstrukció által biztosított hozam mértékének meghatározására szolgáló Teljesítményrészesedés Mutató megállapításához szükséges Participációs Értéket, melyet a Teljesítményrészesedés Mutató képletében „X” jelöl, s amely értéke 57, az Alap Futamidejének kezdőnapját követő hat Banki Napon belül közzétette a Jegyzési Helyeken és az Alap hirdetményi helyein.

3.2.1 A Fizetési Ígéret és a Teljesítményrészesedés

Az Alapkezelő az Alap, mint Kibocsátó képviseletében az alábbi (i) és (ii) alpontok mint együttes feltételek szerinti Fizetési Ígéretet teszi:

(i) A Hozamfizetési Napon Rögzített Alaphozamként kifizetendő összegre vonatkozó ígéret

A Hozamfizetési Naphoz, 2013. december 2. napjához kapcsolódó Megfeleltetési Napon, azaz a Hozamfizetési Napot megelőző 3. munkanapon Befektetési Jeggyel rendelkező

tulajdonosok részére kifizetésre kerülő Rögzített Alaphozam a Hozamfizetési Napon, 2013. december 2-án el fogja érni a Befektetési Jegyek névértékére vetített 8%-os nominális hozamot (EHM=2,67%).

(ii) A Lejáratkori Kifizetés összegére vonatkozó ígéret

Az Alap Futamidejének Lejárata napján Befektetési Jeggyel rendelkező befektetők (Befektetési Jegy tulajdonosok) részére az Alap Lejárata miatti megszűnésére tekintettel fizetendő, az Alap felosztható vagyonából a Befektetési Jegyre jutó bruttó (esetleges adó, adóelőleg levonása nélküli) összeg mint Lejáratkori Kifizetés összege el fogja érni

(a) a Befektetési Jegy névértéke (b)a Teljesítményrészesedés

együttes összegét, ahol a Teljesítményrészesedés összege a Teljesítményrészesedés Mutató és a Befektetési Jegy névértékének szorzatával egyezik meg.

A Teljesítményrészesedés Mutató a Mögöttes Részvényindex Változás Mutató értékéből

(Y) és a Participációs Értékből (X) az alábbiak szerint képzett százalékos mutató (Z), ahol

(a) a Participációs Érték (X) értéke 57 % mely értéket az Alapkezelő 2011. január 17-én tette közzé a Jegyzési Helyeken és az Alap hirdetményi helyein;

(b) a Teljesítményrészesedés Mutató (Z) értéke a Mögöttes Részvényindex Változás Mutató (Y) és a Participációs Érték (X) szorzatának felel az alábbi (c) pontban írt korlátok betartásával;

Felhívjuk a befektetők figyelmét, hogy a Lejáratkori Kifizetést, illetve a Befektetési Jegy tulajdonosnak az Alap megszűnésére tekintettel az Alap felosztható vagyonából járó, a Lejáratkori Kifizetés összegét esetlegesen meghaladó összeget a kifizetéskor hatályos adójogszabályok alapján adófizetési-, adóelőleg-fizetési kötelezettség, s ahhoz kapcsolódóan a kifizetőt adó- vagy adóelőleg-levonási kötelezettség terhelheti, melynek következtében a Befektetési Jegy tulajdonos által ténylegesen kézhez kapott összeg nem feltétlenül éri el a jelen pont szerinti Rögzített Alaphozam, illetve Lejáratkori Kifizetés összegét. A Fizetési Ígéret teljesül, ha a Befektetési Jegy tulajdonos részére az Alap felosztható vagyona terhére az Alap megszűnésére tekintettel fizetendő összeg az azt esetlegesen terhelő adók figyelembe vétele nélkül, az adó-, illetve az adóelőleg levonása előtt eléri a Fizetési Ígéretnek megfelelő összeget.

Kiemelten felhívjuk a befektetők figyelmét arra, hogy a Fizetési Ígéret kizárólag a Hozamfizetési Naphoz kapcsolódó Megfeleltetési Napon, azaz 2013. december 2-t megelőző 3. munkanapon Befektetési Jeggyel rendelkező befektetőt hozamként megillető összegek és az Alap Lejárata miatti megszűnésére tekintettel az Alap Lejárata napján, azaz a Futamidő végén Befektetési Jeggyel rendelkező befektetőt megillető összeg nagyságára vonatkozik,ennél fogva az nem értelmezhető a Befektetési Jegy tulajdonosát más címen megillető összegre, így a másodlagos forgalmazás során történő Befektetési Jegy értékesítés során elért eladási ár összegére sem.

A Fizetési Ígéreten alapuló fizetési kötelezettség megszűnik, ha annak teljesítését, illetve a teljesítést biztosító befektetési politika megvalósítását az Alapkezelő és a Letétkezelő érdekkörén kívül eső olyan, általuk előre nem látható, elháríthatatlan külső ok akadályozta, amelynek felmerülte a tőlük elvárható gondosság tanúsítása mellett előre nem volt látható és a rendelkezésre álló eszközökkel elhárítható (vis maior).

3.2.2 A Mögöttes Részvényindex Változás Mutató

A Fizetési Ígéret egyik összetevőjét képező Teljesítményrészesedést meghatározó, Teljesítményrészesedés Mutató alapjául szolgáló Mögöttes Részvényindex Változás Mutató egy 20 elemű, diverzifikált európai ingatlanrészvény-portfolióra épülő, alább bemutatott „RBS Eastern Europe Top 20” indexen alapuló kereskedési stratégia – „RBS CEE Real Estate Strategy” néven - (továbbiakban: Stratégia) átlagos teljesítményeként kerül meghatározásra.

A konstrukció a Royal Bank of Scotland Plc (RBS) által publikált „RBS Eastern Europe Top 20” indexnek az Alap futamideje alatti – közel 3 éves - teljesítményén alapul. Az indexbe ingatlan fejlesztéssel, bérbeadással foglalkozó társaságok részvényei kerülnek bizonyos kritériumok alapján, amelyek közül jelen esetben kiemelendő az, hogy ezen cégek jövedelmének bizonyos hányada a közép-kelet európai térségből származik. Az index mindenkori összetevői az RBS által kiadott index kézikönyv alapján kerülnek kiválasztásra, az indexben az egyes társaságok súlya és részvétele változhat. Az index un. teljes megtérülésű, tehát amennyiben az abban szereplő vállalatok részéről osztalékok fizetésére kerül sor, akkor a kézikönyvben leírt eljárás szerint az indexbe az újrabefektetésre kerül, tehát ilyen alkalmakkor az index értéke növekszik. Az indexre vonatkozóan az RBS egy un „volatilitás kontrollt és veszteség korlátozó” kereskedési stratégiát alkalmaz – „RBS CEE Real Estate Strategy” néven, amellyel egy un. minta portfoliót modellez. Ez utóbbi minta portfolió jellemzője hogy egy adott időpillanatban a piaci volatilitás függvényében 0 és 150% között lehet benne a publikált „RBS Eastern Europe Top 20” indexre vonatkozó befektetés. A Mögöttes Részvényindex Változás Mutató ezen utóbbi minta portfolió – a Stratégia - eredményességét tükrözi a befektetési időszakban.

A Mögöttes Részvényindex elemei, illetve az egyes elemek 2012. április 30-i ismert súlya a 4. sz mellékletben kerül részletezésre.

Az indexben szereplő cégek bizonyos hányada Magyarországon is rendelkezik irodaház, raktár-ipari-logisztikai vagy kiskereskedelmi ingatlanokkal (ezen cégek pl. Atrium, GTC, Immofinanz, Prologis, Xxxxxxx, Klepierre, Segro, CA Immo, stb.)

3.2.3 A Mögöttes Részvényindex Változás Mutató számítási módszere

A meghatározásra kerülő Mögöttes Részvényindex Változás Mutató céljaira az index kezdőnapi, illetve zárónapi referencia értékekként figyelembe veendő értékek az alábbiak:

A Stratégia kezdőnapi referenciaértéke: az Alap Futamidejének kezdőnapját követően az opciós konstrukció megkötésének napjára, melynek időpontja 2011. január 12-re eső Stratégia érték.

A Stratégia zárónapi referenciaértéke: minden az alábbi napokon vett Stratégia értékek számtani átlaga:

Az Alapkezelő által a Stratégiára vonatkozó opciós ügylet megkötését követően, 2013. évben az alábbi napokon : Jún. 28, Júli. 29, Aug. 29, Szept. 30, Okt. 28, Nov. 27.

A Mögöttes Részvényindex Változás Mutató megegyezik a Stratégia kezdőnapi és zárónapi referenciaértékei közötti százalékos változással.

Az Alap Futamideje alatt előfordulhat, hogy a Stratégia alapját képező index összetevőinek – részvényeknek - kereskedését huzamosabb időre felfüggesztik, illetve megszüntetik. Szélsőséges esetben a részvények kereskedésének keretet adó tőzsdék huzamosabb ideig zárva tarthatnak, illetve véglegesen be is zárhatnak. Ezekben az esetekben az Alapkezelő – a Befektetési Jegy tulajdonosok érdekeinek szem előtt tartásával – a Teljesítményrészesedés Mutató számítására új módszert vezethet be.

4. A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FŰZŐDŐ JOGOK BEMUTATÁSA

A Befektetési Jegy tulajdonosa jogosult arra, hogy

• a Befektetési Jegyeket az Alap Futamideje során tőzsdén kívüli forgalomban értékesítse;

• a Batv-ben, a Tpt-ben és a BÉT szabályzataiban meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást megismerje a Tájékoztatóban megjelölt közzétételi helyeken;

• gyakorolja a Batv-ben és a Tpt-ben meghatározott egyéb jogokat.

5. A befektetési jegyek forgalomba hozatala, másodlagos forgalmazása, számlavezetés

5.1 A Befektetési Jegyek forgalomba hozatala

A Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatala jegyzési eljárás útján történt.

A Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalával kapcsolatos forgalmazói feladatok ellátásával a Kibocsátó nevében eljáró Alapkezelő az OTP Bank Nyrt-t bízta meg (lásd részletesen a Tájékoztató 8. pontjában). A Befektetési Jegyek az 1. számú mellékletben felsorolt Forgalmazási Helyeken voltak jegyezhetőek.

5.2 A Befektetési Jegyek másodlagos forgalmazása

Mivel az Alap zártvégű alapként, határozott futamidőre jött létre, az Alapkezelő a Lejáratot megelőzően – a törvényi rendelkezéseknek megfelelően - nem válthatja vissza a Befektetési Jegyeket.

Az Alapkezelő az Alap létrehozatalát, azaz az Alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételét követő egy hónapon belül kezdeményezte a Befektetési Jegyek bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére. A Befektetési Jegyek 2011. január 19-től a tőzsdei forgalomban, befektetési szolgáltató közreműködésével szabadon átruházhatóak (másodlagos forgalmazás), de nincs törvényi akadálya a tőzsdei forgalmon kívül kötött adásvételi ügylet keretében való átruházásnak sem.

5.3 Értékpapírszámla-vezetés

A megvásárolt Befektetési Jegyeket a Forgalmazó az Ügyfél nála vezetett összevont értékpapír-számláján írja jóvá. A Befektetési Jegyek az Alap Futamideje alatt szabadon transzferálhatók más értékpapírszámla-vezetőnél vezetett számlára.

Lejáratkor a Forgalmazó az Ügyfél nála vagy más értékpapírszámla-vezetőnél vezetett értékpapírszámláján lévő Befektetési Jegyeket egyaránt visszaváltja.

A Befektetési Jegyek dematerializált formában – azaz számítógépes jelként - kerülnek előállításra, ezért nem nyomtattathatók ki.

Az összevont értékpapír-számla az OTP Bank Nyrt. által az Ügyfél részére nyitott és vezetett olyan értékpapír-számla, amely nyilvántartja az Ügyfél tulajdonában levő értékpapírokat és egyéb pénzügyi eszközöket azok előállítási módjától függetlenül. Az összevont-értékpapírszámlához kapcsolódó pénzforgalmat az OTP Bank Xxxx.xx Ügyfél által nála nyitott kapcsolt bankszámlán bonyolítja. Az összevont értékpapír-számlára vonatkozó rendelkezéseket az OTP Bank Nyrt. Befektetési Szolgáltatási Üzletági Üzletszabályzata, míg a bankszámlára vonatkozó szabályokat a vonatkozó üzletszabályzatok tartalmazzák. A Tpt 335/A.§ (1) h ) pontja rendelkezik az értékpapírszámláról.

A Forgalmazó az értékpapírszámla-vezetési és bankszámlavezetési szolgáltatásért a mindenkor hatályos Üzletszabályzataiban és Hirdetményében meghatározott díjakat és költségeket számítja fel.

6. Az Alapot terhelő díjak és költségek, azok elszámolása

6.1 Az Alap létrehozatalával kapcsolatos költségek

Az Alap létrehozásával kapcsolatos költségeket az Alapkezelő viselte, azok nem terhelték az Alapot.

6.2 Az Alap működése során felmerülő költségek

6.2.1 Az Alapkezelőnek fizetendő díj

Alapkezelési díj:

Az Alapkezelő a Tájékoztató 8.8 pontjában meghatározott tevékenységek ellátásáért és a lent felsorolt közvetített szolgáltatásokért az Alap nettó eszközértékének évente legfeljebb 1,5%-át számolja fel az Alappal szemben, Alapkezelési Díj címén, oly módon, hogy az Alap Futamideje alatt ilyen címen felszámított alapkezelési díjak átlagos éves mértéke - az Alap Futamideje egészét tekintve - nem haladhatja meg az Alap átlagos nettó eszközértékének 1,5%-át. Az Alapkezelési Díj az alább felsorolt közvetített szolgáltatások költségeit már tartalmazza, ezért azok közvetlenül nem terhelhetők az Alapra:

• letétkezelés (kivéve a 6.2.3 pontban foglalt költségeket, amelyek az Alapot közvetlenül terhelik);

• könyvvizsgálat;

• az Alap, illetve az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek reklámozása, a befektetők tájékoztatása;

• a Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalával és a Budapesti Értéktőzsdére való bevezetés kezdeményezésében befektetési szolgáltatóként való közreműködéssel kapcsolatban a Forgalmazó által felszámított díj.

Az Alapkezelési Díj – utolsó nettó eszközértékre vetített - időarányos része naponta kerül felszámításra, kifizetése a tárgyhónapot követő első napon esedékes.

Az Alapkezelő az Alapkezelési Díjat nem terhelheti az Alapra, ha az Alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő alapkezelési díj utólagosan sem terhelhető az Alapra.

6.2.2 Az Alappal kapcsolatos felügyeleti díjak

Az Alap a Felügyelet részére a vonatkozó jogszabályok szerinti folyamatos felügyeleti díjat köteles megfizetni. A folyamatos felügyeleti díj a Tájékoztató készítésekor évente az Alap átlagos nettó eszközértékének 0,25 ezreléke, amely a tárgy negyedévet követő hónap utolsó napjáig utal át a Felügyelet számlájára.

6.2.3 Az Alap vagyonának befektetésével kapcsolatos költségek

Az Alap ügyletei kapcsán felmerülő, a befektetési szolgáltatóknak, ügynököknek, illetve a letétkezelőnek fizetett költségek, díjak és jutalékok, elszámolóházak és értéktárak által felszámított költségek, valamint a bankköltségek és díjak az Alapot terhelik. Szintén az Alapot terhelik az Alap nevében felvett hitelek után fizetendő hiteldíjak és egyéb bankköltségek.

6.2.4 Az Alapot terhelő egyéb költségek és kiadások

Az Alapot terheli minden egyéb kiadás és költség – a 6.2.1. pontban felsorolt, az Alapra a közvetített szolgáltatás ellenértékét is magában foglaló Alapkezelési Díj részeként

áthárított tételek kivételével -, amelyek az Alap kezelésével és befektetéseivel kapcsolatban merülnek fel, beleértve az adókat, valamint a jogerős bírósági/hatósági határozat alapján az Alapot terhelő fizetési kötelezettségeket is, az eljárási költségekkel és az eljárással kapcsolatban felmerülő minden egyéb kiadással és költséggel együtt; továbbá egyéb, az Alappal szembeni vagy az Alap általi esetleges igényérvényesítés költségeit is.

7. Az Alap nettó eszközértékének kiszámítására vonatkozó szabályok

Az Alap összesített és egy Befektetési Xxxxxx jutó nettó eszközértékét a Letétkezelő határozza meg. Az Alap nettó eszközértékét és az egy Befektetési Xxxxxx jutó nettó eszközértéket befektetési jegy sorozatonkként, az Alap eszközeire vonatkozó lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk alapján a Kezelési Szabályzatban írtak szerint kell meghatározni. Az Alap nettó eszközértékét és az egy Befektetési Xxxxxx jutó nettó eszközértéket minden Tőzsdenapra meg kell állapítani és a megállapítást követő két munkanapon belül a Batv. 116.

§ (1) bekezdésében meghatározott közzétételi helyeken közzé kell tenni, valamint a Forgalmazási Helyeken a befektetők számára hozzáférhetővé kell tenni. Az Alapkezelő köteles minden, az Alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumot késedelem nélkül, a nettó eszközérték megállapításának rendszerességéhez igazodva minden Tőzsdenapra vonatkozóan megküldeni a Letétkezelőnek. Azon befektetési eszközök esetében, amelyekre per folyik, illetve amelyekre harmadik fél számára jogot biztosító jog került bejegyzésre, az értékeléskor felhasznált módszert illetve információkat dokumentálni kell.

7.1 Általános szabályok

A Batv. 100. § (3) bekezdése szerint a tőzsdére bevezetett Alap nettó eszközértékét és az egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéket minden tőzsdei kereskedési napra meg kell állapítani. A nyilvános zártvégű Alap nettó eszközértékét és az egy Befektetési Xxxxxx jutó nettó eszközértéket legalább hetente egyszer meg kell állapítani.

A ‘T’. napi árfolyamot adó nettó eszközértéket a Letétkezelő a számítás - alábbi táblázat szerinti időszakában- a 7.2. pontban meghatározott piaci árfolyam- és hozamadatok és értékelési szabályok alapján, a Kibocsátási Pénznemben kifejezve határozza meg, és azt legkésőbb az ‘M’ napot követő második Banki Napon közzéteszi a 11.3 pontban megjelölt hirdetményi helyeken. A nettó eszközértéket minden Tőzsdenapra meg kell állapítani. Ha a befektetési eszközt több tőzsdén jegyzik, a Letétkezelő jogosult eldönteni, hogy melyik tőzsdén kialakult árat kell figyelembe venni. A 7.2. pont szerinti értékeléshez a BLOOMBERG, illetve a REUTERS képernyőin vagy más megbízható adatszolgáltató (Telerate, Datastream, Wall Street Journal, Financial Times, Handelsblatt, stb.) által közzétett árfolyamadatokat kell felhasználni.

Az Alap nettó eszközértéke egyenlő az Alap tárcájában szereplő eszközök 'M' napi nyitó állománya 7.2 pontban meghatározott módon számított értékével, csökkentve az Alapot terhelő, a 7.3 pont szerinti kötelezettségekkel. Az egy Befektetési Xxxxxx jutó nettó eszközérték megegyezik az Alap nettó eszközértéke és a forgalomban lévő Befektetési Xxxxxx 'M' napi nyitó darabszámának hányadosával.

Amennyiben valamilyen okból kifolyólag a nettó eszközérték nem állapítható meg, úgy a nettó eszközérték számítás felfüggesztésének időtartama alatt az időben legutoljára

megállapított érték kerül közzétételre, a nettó eszközérték kiszámítását akadályozó okok közlésével együtt.

Alap

T napi nettó eszközérték meghatározásának napja (’M’), amely azonos az értékeléshez felhasznált piaci árfolyamok napjával

OTP Reál II. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű

Származtatott Alap

T nap

7.2 Az Alap eszközeinek értékelése

a) Az Alap nettó eszközértékének számításakor a folyószámla M napi egyenlegét a T napig számított felhalmozott kamatokkal növelve vesszük figyelembe. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított időarányos kamat és a jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre.

b) A lekötött betétek értékét a nettó eszközérték kiszámításakor a T napi időarányos kamatokkal megnövelt összegben kell figyelembe venni. Az éven túli fix kamatozású lekötött betétek T napi eszközértékét a betétek lejáratkor esedékes összegének, illetve kamatainak az M napi másodlagos piaci állampapír, illetve swap piaci hozamgörbéből származó hozamszintek - az elsődleges forgalmazók állampapírpiaci árjegyzésének átlaghozamai, illetve a REUTERS/BLOOMBERG képernyőin megjelenített állampapír és swap piaci hozamszintek - felhasználásával M napra meghatározott jelenértékeként kell kiszámítani. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított időarányos kamat és a jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre.

c) A három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix kamatozású magyar államkötvények és diszkont kincstárjegyek az M napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében az Államadósság Kezelő Központ által legutóbb megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre.

Amennyiben a fix kamatozású államkötvényre vagy diszkont kincstárjegyre M napon az elsődleges forgalmazók nem jegyeznek árfolyamot, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben az elsődleges forgalmazók még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerül értékelésre.

d) A három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű változó kamatozású magyar államkötvények az M napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár középértéke és a T napig megszolgált időarányos kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben a változó kamatozású államkötvényre M napon az elsődleges forgalmazók árat nem jegyeznek, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az a T napig megszolgált kamattal növelt nettó beszerzési áron kerül értékelésre.

e) A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű kötvények és diszkontjegyek, publikusan hozzáférhető M napi záró ár hiányában, az ÁKK M napi referenciahozamaiból, a hátralévő futamidő alapján lineárisan számított hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre.

f) A három hónapos vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű hazai állampapírok, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű, Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvények és diszkontjegyek esetében a T napi bruttó árfolyam az ÁKK M napi 3 hónapos referenciahozama alapján számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. A három hónapnál rövidebb futamidejű kötvények esetében szükség esetén az ÁKK referenciahozamot kötvényegyenértékes hozamra át kell számítani.

g) Pénzintézet, gazdálkodó szervezet, magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott fix kamatozású kötvény típusú eszközök, illetve jelzáloglevelek piaci értékének meghatározása az M nap délutáni árjegyzés (a Bloomberg, illetve a Reuters képernyőin vagy más megbízható adatszolgáltató által közzétett árfolyamadatok) nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó értéken történik. Amennyiben az adott napon nem volt árjegyzés, akkor az értékelés a legutolsó árjegyzés nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó értéken, illetve amennyiben tőzsdére bevezetett értékpapír esetén a nettó eszközérték számításának időpontjában rendelkezésre álló utolsó tőzsdei üzletkötés ennél frissebb, ez utóbbihoz tartozó árfolyam alapján T napra számított bruttó árfolyamon történik. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott kötvényre, akkor az értékelés tőzsdére bevezetett értékpapír esetén az utolsó tőzsdei üzletkötéshez tartozó árfolyam alapján T napra számított bruttó árfolyamon, tőzsdére be nem vezetett kötvény esetében pedig a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó értéken történik.

h) Pénzintézet, gazdálkodó szervezet, magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott változó kamatozású kötvények, illetve jelzáloglevelek piaci értékének meghatározása az M nap délutáni árjegyzés nettó vételi és eladási árának középértékén plusz a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén történik. Amennyiben az adott napon nem volt árjegyzés, akkor az értékelés a legutolsó nettó vételi és eladási ár középértékén plusz a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén, illetve amennyiben tőzsdére bevezetett értékpapír esetén a nettó eszközérték számításának időpontjában rendelkezésre álló utolsó tőzsdei üzletkötés ennél frissebb, ez utóbbihoz tartozó nettó árfolyam és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén történik. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott kötvényre, akkor az értékelés tőzsdére bevezetett értékpapír esetén az utolsó tőzsdei kötéshez tartozó nettó árfolyam és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén, tőzsdére be nem vezetett kötvény esetén pedig a beszerzéskori nettó érték plusz a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén történik.

i) Zártkörű forgalombahozatal során értékesített fix kamatozású kötvények és jelzáloglevelek 3 árjegyző által jegyzett M napi legjobb vételi és eladási hozam középértékei átlaga alapján T napra számított bruttó árfolyamon, ennek hiányában a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben az adott kötvény vagy jelzáloglevél beszerzéskori hozammal számított bruttó értéke a hozzá legközelebbi lejáratú likvid állampapír M napi piaci hozama és az adott típusú (névleges kamatban, futamidőben hozzá leginkább hasonló) kötvény legfrissebb – azaz a legutolsó elsődleges kibocsátáson kialakult - hozamfelára (spread) alapján T napra számított bruttó értéktől 0,5%-kal felfelé eltér, akkor kötelező az adott eszköz piaci átértékelése a hozzá legközelebbi lejáratú likvid

állampapír M napi piaci hozama és az adott típusú kötvény legfrissebb hozamfelára (spread) alapján.

j) Zártkörű forgalombahozatal során értékesített változó kamatozású kötvények és jelzáloglevelek 3 árjegyző által jegyzett M napi legjobb vételi és eladási ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén, ennek hiányában a beszerzéskori nettó ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerülnek értékelésre.

k) A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények az M napi záróárfolyamon, kerülnek értékelésre. Tőzsdei bevezetés esetén amennyiben egy adott részvényre nem született még tőzsdei kötés, a részvény beszerzési értéken kerül értékelésre.

Külföldi részvények és ETF-ek M napon az M napi záróárfolyamon kerülnek értékelésre. Külföldi részvények és ETF-ek árazása az adott részvény kereskedése tekintetében leglikvidebb részvénypiacon vagy a részvény illetve ETF vezető piacán kialakult árak alapján történik, a Letétkezelő dokumentált döntése alapján. Tőzsdei bevezetés esetén amennyiben egy adott részvényre illetve ETF-re nem született még tőzsdei kötés, a részvény illetve ETF beszerzési értéken kerül értékelésre.

A tőzsdére be nem vezetett részvény esetében a BÉT hivatalos lapjában közzétett, a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti legutolsó forgalommal súlyozott átlagárfolyam alapján kell meghatározni az eszköz értékelési árfolyamát, ha az nem régebbi 10 napnál. Ha ez a módszer nem alkalmazható, akkor függetlenül annak régiségétől, az utolsó tőzsdén kívüli árfolyam, illetve a beszerzési ár közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni.

l) Amennyiben a Letétkezelő úgy ítéli meg, hogy az értékpapírok likvidációs árfolyama alacsonyabb, mint a c)-k) pontok szerint kiszámított árfolyam, úgy az általa meghatározott likvidációs árfolyamot tekinti a nettó eszközérték számításakor irányadónak. A likvidációs árfolyam meghatározása magyar állampapírok esetében az Államadósság Kezelő Központ elsődleges forgalmazói rendszerének tagjai által a másodlagos piaci árfolyamjegyzés során közzétett legjobb vételi árfolyam alapján, egyéb értékpapíroknál a REUTERS/BLOOMBERG képernyőin megjelenített árfolyam alapján, mindezek hiányában a forgalmazó(k)tól egyedileg bekért árjegyzés, illetve a tőzsdén jegyzett értékpapírok esetében a tőzsdei árfolyam alapján történhet.

m) Az olyan külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, amelyeknek folyamatos (időben megszakítás nélküli) a kereskedése és emiatt záróáruk egyértelműen nem határozható meg, a Letétkezelő dokumentált döntése alapján valamely nagy nemzetközi hírügynökség (Bloomberg, Reuters, stb.) adatbázisába bekerülő M napi nettó záróárak T napig felhalmozott kamattal korrigált értékei alkalmazandók.

n) Az óvadéki repó ügyletek értékelésekor a prompt és a határidős oldalt egyidejűleg kell figyelembe venni az alábbiak szerint:

prompt vétel - határidős eladás: a megvásárolt értékpapírt nem szabad beállítani a készletbe; ehelyett a megvásárolt értékpapír vételi árát és az eladási és a vételi ár közötti különbözet T napi időarányos részét kell követelésként beállítani,.

prompt eladás - határidős vétel: az eladott értékpapírt piaci értéken továbbra is szerepeltetni kell a nettó eszközértékben, továbbá kötelezettségként be kell állítani az eladási árat, valamint a vételi és az eladási ár különbözetének T napi időarányos részét.

o) A szállításos repó ügyletek értékelésekor a prompt és a határidős oldalt egyidejűleg kell figyelembe venni az alábbiak szerint:

prompt vétel - határidős eladás: a megvásárolt értékpapírt piaci értéken kell szerepeltetni a nettó eszközértékben és követelésként be kell állítani a vételi ár plusz az eladási és a vételi ár közötti különbözet T napi időarányos része mínusz a megvásárolt értékpapír T napi piaci értéke eredményét.

prompt eladás - határidős vétel: a készletből ki kell venni az eladott értékpapírt; és kötelezettségként be kell állítani az eladási ár plusz a vételi és az eladási ár különbözetének T napi időarányos része mínusz az eladott értékpapír T napi piaci értéke eredményét.

p) A vásárolt opció értéke a nettó eszközértéket növeli, az eladott opció értéke pedig azt csökkenti. Az opció értékének az opció M napi, az opcióra árjegyzést nyújtó értékpapír forgalmazók által jegyzett vételi és eladási árából számított középárfolyamot, illetve amennyiben az árjegyzés M-2 értékelési napnál korábbi napra vonatkozik, úgy pedig az alábbiakat kell tekinteni:

Európai és Ázsiai (időpont, illetve időpontok) opció esetén:

vételi (call) opció és eladási (put) opció: a Black-Scholes formula alapján M napra számított érték

Amerikai (időtartam) opció esetén:

vételi (call) opció: az M napi prompt árfolyam mínusz a kötési ár, ha az eredmény pozitív, különben nulla.

eladási (put) opció: a kötési ár mínusz az M napi prompt árfolyam, ha az eredmény pozitív, különben nulla.

q) Csereügyletek értéke megegyezik az azt alkotó elemi ügyletek értéke összegével. Az elemi ügyletek jelenértékének kiszámításához az elemi ügylet hátralévő futamidejéhez legközelebb eső két bankközi kamat napokkal súlyozott átlagának megfelelő, vagy - 1 évnél hosszabb instrumentum esetén - nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett kamatswap görbe, illetve az ÁKK által közzétett referenciahozamokból kalkulált zéró kupon görbe pontjai napokkal súlyozott átlagának megfelelő diszkontrátát kell alkalmazni.

r) A tőzsdei határidős ügyletek M napi eredménye az M napi és M-1 napi legutolsó elszámolóár felhasználásával kerül meghatározásra. Amennyiben az M napi elszámolóár nem áll rendelkezésre, az ügyletek eredményének megállapítása a nettó eszközérték számítás időpontjában rendelkezésre álló M napi legutolsó tőzsdei ár alapján történik.

s) A tőzsdén kívüli deviza határidős ügyletek az M napi azonnali árfolyam és az érintett devizákban jegyzett bankközi kamatok alapján számított határidős árfolyamon kerülnek értékelésre. A számításban használandó kamatok a határidős kötés hátralévő futamidejéhez legközelebbi két lejárata szerinti bankközi kamatok napokkal súlyozott átlagaként számolandóak.

t) A forward vételi megállapodás T napi piaci értéke a mögöttes instrumentum (alaptermék) M napi – a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett – piaci értékének és a forward megállapodásban szereplő vételi árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének a különbségével egyezik meg.

A forward eladási megállapodás T napi piaci értéke a forward megállapodásban szereplő eladási árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének és a mögöttes instrumentum (alaptermék) M napi – a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett – piaci értékének a különbségével egyezik meg.

A jelenérték számítás során a várható pénzáramlások hátralévő futamidejéhez legközelebb eső két bankközi kamat napokkal súlyozott átlagának megfelelő, vagy - 1 évnél hosszabb instrumentum esetén - nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett kamatswap görbe, illetve az ÁKK által közzétett referenciahozamokból kalkulált zéró kupon görbe pontjai napokkal súlyozott átlagának megfelelő diszkontrátát kell alkalmazni.

u) A követeléseket a befektetési alapokra vonatkozó számviteli jogszabályoknak megfelelően kell elszámolni. Ha az Alap valamely követelését a Letétkezelő kétesnek ítéli meg, akkor e tény megjelölésével a várható veszteségek összegével csökkenti a nettó eszközértéket. A nettó eszközérték 1 ezrelékét meghaladó pénzkövetelések összegét T napra diszkontálni kell.

v) A Kibocsátási Pénznemtől eltérő pénznemben kifejezett árfolyammal rendelkező eszközök értékét a Magyar Nemzeti Bank M napi hivatalos deviza középárfolyamai alapján képzett (kereszt)árfolyamon kell a Kibocsátási Pénznemre átszámítani. Azon devizák, melyekre MNB nem tesz közzé árjegyzést, az MNB által közzé tett legutolsó USD/HUF és az adott deviza kibocsátó országa nemzeti bankja által közzétett USD/…deviza keresztértéken kerülnek értékelésre.

7.3 A kötelezettségek elszámolása

A kötelezettségeket a befektetési alapokra vonatkozó számviteli jogszabályoknak megfelelően kell kimutatni. Kötelezettségként el kell számolni a már igénybe vett, de még ki nem számlázott szolgáltatások értékét (köztük az alapkezelési díj és a felügyeleti díj időarányos részét), ha a szolgáltatás értéke (éves szinten) eléri az Alap saját tőkéjének 0,5 ezrelékét.

A nettó eszközérték 1 ezrelékét meghaladó tartozások összegét T napra diszkontálni kell.

A Kibocsátási Pénznemtől eltérő pénznemben fennálló kötelezettségek értékét a Magyar Nemzeti Bank M napi hivatalos deviza középárfolyamai alapján képzett keresztárfolyamon kell a Kibocsátási Pénznemre átszámítani. Azon devizák, melyekre MNB nem tesz közzé árjegyzést, az MNB által közzé tett legutolsó USD/HUF és az adott deviza kibocsátó országa nemzeti bankja által közzétett USD/…deviza keresztértéken kerülnek értékelésre.

7.4 Hibás számítás

Az Alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja a befektetési alap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének megfelelően kell módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érintett. A javított nettó eszközértéket közzé kell tenni.

Nem minősül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem az Alapkezelő vagy a Letétkezelő érdekkörében merült fel, feltéve, hogy az Alapkezelő és a Letétkezelő a tőle elvárható gondossággal járt el a nettó eszközérték megállapítása során.

Ha befektetési jegy forgalmazására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel 30 napon belül el kell számolni, kivéve, ha

a) a hibás nettó eszközérték-számítás miatti, egy befektetési jegyre jutó forgalmazási ár különbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét,

b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg befektetőnként az egyezer forintot, vagy

c) az Alapkezelő a nettó eszközérték-számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési jegy forgalmazási árában keletkező különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a befektetőt terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint azzal, hogy ez esetben az Alapot ért vagyoncsökkenést az Alapkezelő vagy a Letétkezelő pótolja az Alap számára.

8. Az Alap megszűnése, az alapkezelés átadása, az alap átalakulása

8.1 Az Alap Futamideje

Az Alap Futamideje az Alap nyilvántartásba vételét követő Banki Naptól 2013. december

2. napjáig tart (a kezdő- és zárónapokat is beleértve).

8.2 Az Alap futamidejének lejárta miatti megszűnése

Az Alap futamidejének lejártakor külön határozat nélkül elindul a megszűnési eljárás, mert az Alap határozott futamidejű.

A megszűnési eljárás lefolytatása alatt

a) az Alap nettó eszközértékét havonta egyszer kell megállapítani és az általános szabályok szerint közzétenni azzal, hogy a közzétételnél meg kell jelölni, hogy az Alap megszűnés alatt áll;

b) az Alap eszközeinek értékesítéséből származó ellenérték a megszűnési jelentés elkészítéséig kizárólag likvid eszközökbe fektethető be.

A fentebb említett korlátok figyelembe vételével a megszűnési eljárás lefolytatása alatt az Alap az általános szabályok szerint működik.

A megszűnési eljárás alatt az Alap vagyonába tartozó pénzügyi eszközöket 1 (egy) hónapon belül értékesíteni kell. Az értékesítést a pénzügyi eszközök esetében piaci áron kell megkísérelni. Az értékesítésre megállapított határidő a befektetők érdekében a Felügyelet engedélyével 3 hónappal meghosszabbítható.

Az Alap tulajdonába tartozó teljes vagyon értékesítéséből származó ellenérték befolyását és a kötelezettségek teljesítését követő 5 munkanapon belül megszűnési jelentést kell készíteni. A megszűnési jelentést a Felügyelethez be kell nyújtani és ezzel egyidejűleg a befektetők felé közzé kell tenni.

A megszűnési jelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

- az éves jelentés kötelező tartalmi elemeit,

- a portfólióban lévő eszközök nyilvántartási értékét, eszközönkénti bontásban,

- az egyes értékesített eszközök befolyt ellenértékét,

- az esetleges járulékos és egyéb bevételeket,

- kötelezettségek teljesítéséből adódó kifizetéseket,

- a végelszámolás során felmerült költségeket és felszámított díjakat tételesen,

- a befektetők között felosztható tőkét,

- az egy Befektetési Jegyre kifizethető összeget, és

- a kifizetés kezdő napját és helyét.

A megszűnési jelentés közzétételét követően a fizetések megkezdhetők.

A Felügyelet a megszűnési jelentés benyújtását követő nappal törli az Alapot a nyilvántartásból. Az Alap a nyilvántartásból való törléssel megszűnik.

Az Alap eszközeinek értékesítéséből befolyt ellenértékből az Alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló pozitív összegű tőke a befektetőket Befektetési Jegyeik arányában illeti meg.

A megszűnési eljárás időtartama alatt az eszközök értékesítéséből származó ellenértékből, illetve az Alap bankszámlájának pozitív egyenlege terhére a befektetők számára előleg formájában részkifizetés teljesíthető. A részkifizetéssel kapcsolatos döntésről rendkívüli közleményt kell megjelentetni. A részkifizetésnek az egyes befektetési jegyek nettó eszközértékére vetítve, azonos arányban kell történnie. A részkifizetés nem történhet a Alapot terhelő kötelezettségek (az Alappal szembeni hitelezői igények) fedezetét jelentő eszközök terhére.

A letétkezelő a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő 5 munkanapon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére. Amennyiben volt részkifizetés a már kifizetett összeget figyelembe kell venni. A kifizetés kezdetéről rendkívüli közleményt kell közzétenni. A befektetők részére kifizetendő összeget a letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig.

Amennyiben az Alap eszközeinek értékesítéséből befolyt ellenértékből az Alap tartozásainak és kötelezettségeinek levonását követően nem áll rendelkezésre a szükséges tőke, azaz az Alap negatív saját tőkével rendelkezik, úgy megszűnése esetén a hitelezők követeléseit a Cstv. előírásai szerinti kielégítési sorrendben, a rendelkezésre álló összeg erejéig kell kiegyenlíteni.

Xxxxx szabályok alapján az Alap Futamidejének Lejárata miatti megszűnésének menetrendjét az Alapkezelő az alábbiak szerint határozza meg, azon cél szem előtt tartásával, hogy a befektetők az Alap Futamidejének Lejáratát követően minél hamarabb, a lehető legrövidebb eljárási időtartam közbeiktatásával hozzájussanak az őket a Lejárat napján tulajdonolt Befektetési Jegyeik alapján az Alap megszűnés miatti felosztható vagyona alapján megillető összeghez.

Az Alap megszűnésének tervezett menetrendje:

Lépések, teendők	Időpont / határidő
Az Alap Futamidejének Lejárata	2013. december 2. (Z nap)
Az Alap tulajdonába tartozó vagyon Alapkezelő általi értékesítésének befejezése, az értékesítésből származó ellenérték befolyása	Z napot követő ötödik Banki Nap
Megszűnési jelentés készítése és a Felügyelethez való benyújtása	Z napot követő hatodik Banki Nap
Közlemény közzététele a Befektetési Jegy tulajdonosokat a felosztható vagyon alapján megillető összeg kifizetése megkezdésének és befejezésének időpontjáról és az egy Befektetési Xxxxxx jutó összegről	Z napot követő hetedik Banki Nap
Az Alap Felügyelet általi törlése a nyilvántartásból	Z napot követő nyolcadik Banki Nap
A Befektetési Jegy tulajdonosokat a felosztható vagyon alapján megillető összeg kifizetésének megkezdése	Z napot követő kilencedik Banki Nap
A Befektetési Jegy tulajdonosokat a felosztható vagyon alapján megillető összeg kifizetésére szolgáló időtartam zárónapja	Z napot követő tizenegyedik Banki Nap

Az Alap képviseletében eljáró Alapkezelő Fizetési Ígérete arra vonatkozik, hogy az előbbi címen egy Befektetési Xxxxxx jutó összeg eléri a Kezelési Szabályzat 3.2.1 pontjában írtak szerint meghatározott, Fizetési Ígéretnek megfelelő Lejáratkori Kifizetés összegét.

Az Alap megszűnésére tekintettel a befektetőket megillető összeget az Alap nyilvántartásból való törlését követően a kifizetésig, illetve az elévülési idő elteltéig a Letétkezelő elkülönített letéti számlán tartja.

A Letétkezelő a kifizetésre szolgáló időtartam kezdőnapján gondoskodik a befektetőt megillető összeg befektető Forgalmazónál vagy más értékpapírszámla-vezetőnél vezetett bankszámlájára helyezéséről.

Az e címen járó összeg jogosultjának – az ellenkező bizonyításáig – az a befektető tekintendő, akinek az értékpapírszámláján a Befektetési Jegyet az arra jogosult értékpapírszámla-vezető az Alap Futamidejének Lejárata napján nyilvántartotta.

A befektetőt az előbbi címen megillető összeg kifizetéséről való rendelkezési jogosultságra vonatkozóan a képviselettel, meghatalmazással kapcsolatban az alábbiak irányadóak.

Amennyiben a természetes személy befektető nem személyesen jár el vagy ha a nem természetes személy befektetőt nem igazolt szervezeti képviselője képviseli, a képviselő a képviseleti jogosultságát és annak terjedelmét (mind tárgyát, mind az időbeli hatályt tekintve) közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással köteles igazolni. A meghatalmazást meghatalmazói minőségben csak olyan személy írhatja alá, aki a befektető összevont értékpapírszámlája felett rendelkezési jogosultsággal bír.

A külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni. Az ilyen meghatalmazást tartalmazó, külföldön

kiállított okirat csak akkor fogadható el, ha azokat a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette (felülhitelesítette). Nincs szükség a külföldön kiállított közokirat diplomáciai felülhitelesítésére azokban az országokban, amelyekkel Magyarország jogsegélyszerződést kötött vagy amelyek részesei a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének, felülhitelesítésének mellőzéséről szóló Hágai Egyezménynek (Magyarországon kihirdette az 1973. évi 11. törvényerejű rendelet) és az okirat az egyezmény szempontjából közokiratnak minősül és szabályszerűen el van látva az egyezményben előírt hitelesítési záradékkal („Tanúsítvány” vagy „Apostille”). Az egyezmény szempontjából közokiratnak minősül az igazságügyi hatóság, ügyészség, bírósági végrehajtó által kiállított, valamint az államigazgatási és közjegyzői okirat.

8.3 Az Alap megszűnésének egyéb esetei

Az Alappal szembeni megszűnési eljárás megindításáról az Alapkezelő vagy a Felügyelet határoz.

Kötelező megindítani az eljárást,

a) ha az Alap nettó eszközértéke negatívvá vált;

b) ha az Alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonta,

c) ha a Felügyelet kötelezte az Alapkezelőt az Alap kezelésének átadására, azonban az Alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át.

Az Alapkezelő a megszűnési eljárás megindításáról hozott határozatáról haladéktalanul köteles tájékoztatni a Felügyeletet, valamint rendkívüli közzététel útján a befektetőket és az Alap hitelezőit.

Abban az esetben az Alapkezelő alapkezelési tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta vagy ha a Felügyelet kötelezte az Alapkezelőt az Alap kezelésének átadására, de azt egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át, a megszűnési eljárást a letétkezelő folytatja le.

8.4 Az Alap kezelésének átadása

Az Alapkezelő az Alap kezelését a Felügyelet előzetes engedélye alapján más, az adott befektetési alap kezelésére a Batv. szerint engedéllyel rendelkező befektetési alapkezelőre átruházhatja.

Az Alapkezelőnek az Alap kezelésével kapcsolatos kötelezettségei átruházására a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy az Alap Ptk. 332. § szerinti hozzájárulását a Felügyelet engedélye pótolja.

Az Alapkezelő az átruházásról rendelkező szerződés hatálybalépése előtt 15 nappal tájékoztatja a befektetőket

a) az átruházás szándékáról,

b) arról, hogy az átruházásról rendelkező szerződés hatálybalépésével az Alap kezelése az átvevő befektetési alapkezelőhöz kerül, valamint

c) az átvevő befektetési alapkezelő elérhetőségéről és a befektetési jegyek forgalmazásával kapcsolatos információk hozzáférési helyéről.

Az átadó Alxxxxxxxxx xz Alappal szemben megillető jogok tekintetében a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Az Alap kezelésének átruházása következtében felmerülő költség, díj az Alapra vagy a befektetőkre nem hárítható át.

8.5 Az Alap átalakulása

Átalakulásnak minősül valamely az Alap jellemzőinek (működési formájának, fajtájának, futamidejének, elsődleges eszközkategóriájának, harmonizációjának megváltoztatása.

Nyilvános Alap átalakulása esetében az Alapkezelő köteles az átalakulás indokát, napját és feltételeit (ideértve az adózási következményeket is) tartalmazó tájékoztatót készíteni és azt a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani. Az Alap a módosított tájékoztató Felügyelet általi jóváhagyásával, az abban meghatározott időpontban alakul át.

Az Alapkezelő a Felügyelet jóváhagyásának megszerzését követően köteles az átalakulás tényét az átalakulás napját legalább 30 nappal megelőzően közzétenni. A közzétételt követően az átalakulás napját megelőző napig bármelyik befektető kérheti befektetési jegyeinek a visszaváltását külön díj vagy egyéb jutalék felszámítása nélkül, amelyet az Alapkezelő az átalakulást megelőzően elszámol.

Zárt végű Alap nyíltvégűvé történő átalakulása esetén a befektető az átalakulást követő 30 napon belül kérheti befektetési jegyeinek jutalékmentes visszaváltását.

Zárt végű Alap futamidejének meghosszabbítása esetén az átalakulás szabályait kell alkalmazni.

A Felügyelet a Befektetők érdekeinek védelme érdekében, különösen indokolt esetben az átalakulás feltételeit egyedileg is meghatározhatja.

Nyilvános Alap zártkörű befektetési alappá történő alakulásának feltétele, hogy a befektetési jegyeiket visszaváltani nem kívánó Befektetők mindegyike nyilatkozzon az átalakulás elfogadásáról és az Alap befektetői megfeleljenek a zártkörű befektetési alap befektetőire vonatkozó korlátozó rendelkezéseknek.

9. Az Alapkezelő felelőssége

Az Alapkezelő az Alap működtetése során a befektető érdekében a jogszabályoknak, működési szabályoknak és a mindenkor érvényes Kezelési Szabályzatnak megfelelően, a tőle elvárható gondossággal köteles eljárni.

Az Alapkezelő az egyenlő elbánás elve alapján köteles eljárni a befektetők tekintetében. Az Alapkezelő a tevékenységének ellátása során közreműködőket vehet igénybe, akiknek eljárásáért, mint sajátjáért felel.

10. Panaszkezelés, Joxxxxxx xendezése

Az Alapkezelő és a befektető, illetve az Alap és a befektető közötti vitás ügyeket a felek először megkísérlik békés úton, közvetlen egyeztetés útján rendezni.

A befektető az Alapkezelő magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy megbízott által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) díjmentesen közölheti a befektetési jegyek forgalmazásának helye szerinti hivatalos nyelvek bármelyikén. A panaszok ésszerű és gyors kezelése érdekében az Alapkezelő a Batv. 8. mellékletben meghatározott elvek szerinti panaszkezelési szabályzattal rendelkezik, ami a xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx0000 honlapon és az Alapkezelő székhelyén megtekinthető.

Az Alapkezelő a szóbeli panaszt – az alábbi eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a panaszos a panasz kezelésével nem ért egyet, az Alapkezelő a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak – az álláspontjával együtt – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, az Alapkezelő a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

Az Alapkezelő az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő 30 napon belül megküldi a panaszosnak.

A panasz elutasítása esetén az Alapkezelő válaszában tájékoztatja a panaszost arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – a Felügyelet vagy a békéltető testület eljárását kezdeményezheti, továbbá meg kell adni a Felügyelet és a békéltető testület levelezési címét.

A békéltető testület határozata, illetve ajánlása nem érinti a befektető panaszosnak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

Arra az esetre, ha a jogviták békés úton való rendezésére tett törekvés bármely okból nem vezet eredményre, a felek bármelyike a jogvita eldöntésére – a Polgári Perrendtartás hatásköri és illetékességi szabályai szerint - bírósági eljárást kezdeményezhet.

11. Tájékoztatók és közlemények

11.1 Rendszeres tájékoztatás

Az Alapkezelő a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatja az általa kezelt nyilvános Alap vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól.

Az Alapkezelő a nyilvános zárt végű Alap esetén a rendszeres tájékoztatási kötelezettségét a Batv. 106. § (1)-(2) bekezdésének utalószabálya folytán a Tpt. V. fejezetében foglaltaknak megfelelően teljesíti.

Az Alapkezelő legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után negyvenöt napon, tárgyév (pénzügyi év) lezárása esetén százhúsz napon belül köteles az Alapról féléves és éves jelentést készíteni, a Felügyeletnek megküldeni, s a Felügyeletnek történő megküldéssel egyidejűleg közzétenni a Kezelési Szabályzat 11.3 pontjában meghatározott hirdetményi helyeken.

11.2 Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség, hirdetmények

Az Alapkezelő az Alap működésére vonatkozóan köteles a Felügyeletnek megküldeni, továbbá a Kezelési Szabályzat 11.3 pontjában meghatározott hirdetményi helyeken köteles közzétenni, és a Befektetési Jegyek forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni:

a) az átalakulási, egyesülési hirdetményt, legkésőbb 30 nappal az átalakulás, egyesülés hatálybalépése előtt;

b) a Kezelési Szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési szabályok változását jelenti, legkésőbb 30 nappal a hatálybalépés előtt;

c) a Kezelési Szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a határozott futamidő csökkentését jelenti, legkésőbb 30 nappal a hatálybalépés előtt;

d) a Kezelési Szabályzat egyéb módosítását, legkésőbb a hatálybalépés napján;

e) az Alapkezelő engedélyének visszavonását, az engedély visszavonására vonatkozó határozat jogerőre emelkedését követő 2 munkanapon belül;

f) az Alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb 15 nappal a hatálybalépés előtt;

g) a tőke kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján;

h) az Alapkezelővel szembeni felszámolási eljárás megindítását, a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedését követő 2 munkanapon belül;

i) az Alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg;

j) az egy jegyre jutó nettó eszközértéknek az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (20 százalékot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő 2 munkanapon belül;

k) a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi hely változását a változás hatálybalépését megelőzően legalább 10 nappal;

l) a forgalmazási helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változást, legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon;

m) a forgalmazókban bekövetkezett bármely változást legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon, illetve amennyiben a felsorolás szűküléséről az Alapkezelő utólag értesül legkésőbb a változás napját követő 2 munkanapon belül;

n) a Felügyelet által adott engedélyben, illetve a jóváhagyott Kezelési Szabályzatban meghatározott feltételektől való eltérést, az eltéréstől számított 2 napon belül;

o) a Batv-ben meghatározott egyéb információkat az ott meghatározottak szerint.

Az Alapkezelő az általa kezelt nyilvános zárt végű befektetési alap esetén a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségét a Batv. 114. § (2) bekezdésének utalószabálya folytán a Tpt.

V. fejezetében foglaltaknak megfelelően teljesíti.

A közzétételi kötelezettségek határidejét a befektetők érdekeire figyelemmel a Felügyelet indokolt esetben egyedileg is meghatározhatja.

Ha a közzétételt követő hatálybalépésre a Felügyelet engedélyének kézhezvételét követő 60 napon belül nem kerül sor, a hatálybalépésre csak ismételt engedélyezési eljárást követően kerülhet sor.

11.3 A hirdetmények megjelentetésének helye

Az Alap hirdetményei a Batv. 116. § pontja szerinti közzétételi helyen, azaz az Alap nevében eljáró Alapkezelő honlapján (xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx), valamint a Forgalmazóként eljáró OTP Bank Nyrt. honlapján (xxx.xxxxxxx.xx) jelennek meg, valamint azon közlemények, amelyek közzétételére az Alapot mint Kibocsátót a Budapesti Értéktőzsde irányadó szabályzatai kötelezik, közzétételre kerülnek a Budapesti Értéktőzsde honlapján (xxx.xxx.xx). A közzétételi kötelezettség teljesítése céljából a Felügyelet által működtett honlapon (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx), ha a Felügyelet nyújtja ezt a szolgáltatást.

12. A Tájékoztató és Kexxxxxx Xzabályzat módosítása

Az Alapkezelő és a Forgalmazó felhívja a befektetők figyelmét, hogy a szabályozók és a gazdasági környezet változása időről időre szükségessé teheti a Kezelési Szabályzat módosítását.

A Tájékoztatóban és az annak részét képező Kezelési Szabályzatban foglalt feltételeket az Alapkezelő a Befektetők hozzájárulása nélkül, a Felügyelet engedélyével módosíthatja.

Nem szükséges a Felügyelet engedélye a módosításhoz, amennyiben az

a) a befektetőt terhelő költségek egyoldalú csökkentését jelenti, vagy a költségek szerkezetének változtatása esetén azok összesített mértéke változatlan marad;

b a forgalmazási helyek számának megváltozására vonatkozik;

c) jogszabály-módosítás átvezetését jelenti, kivéve, ha az átvezetés érinti a befektetési alap befektetési politikáját, kockázati jellegét;

d) cégadatok, piaci adatok, vagy a Szt. szerinti beszámoló adatainak frissítését szolgálja;

e) az Alapkezelő vezető állású személyében, a Letétkezelő vezető állású személyében, a kiszervezett tevékenységet végzők személyében bekövetkezett változás átvezetését jelenti;

f) az Alapkezelő vezető állású személye, a letétkezelő vezető állású személye, a forgalmazó, a befektetési alap könyvvizsgálója, az ingatlanértékelő vagy a kiszervezett tevékenységet végzők adataiban bekövetkezett változás átvezetését jelenti;

g) az Alap nyilvántartásba történő bejegyzését követően, a jegyzésre, jegyzési garanciavállalásra, alul- és túljegyzésre, valamint a jegyzéshez kapcsolódó allokációra vonatkozó rendelkezések tájékoztatóból, kezelési szabályzatból való törlését jelentik;

h) olyan engedélyhez kötött változásokhoz kapcsolódik, amelyhez a Felügyelet az engedélyt korábban megadta.

13. ADÓZÁS

13.1 Az Alap adózása

13.2 A belföldi magánszemély befektetők adózása

A Befektetési Jegyből származó kamatjövedelem

A személyi jövedelemadójáról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. Törvény („SZJA-tv.”) 65.§ (1) bekezdés b) pontja alapján kamatból származó jövedelemnek minősül

A befektetési jegyből származó kamatjövedelmet terhelő adókötelezettség

A kamatjövedelemet terhelő adókötelezettséget az SZJA-tv. 65. § (2) bekezdése szabályozza az alábbiak szerint:

„A kamatjövedelem után az adót - amennyiben a kamatjövedelem

a) kifizetőtől [ebben az esetben kifizetőnek minősül minősül a kamatjövedelmet kifizető/juttató hitelintézetet, befektetési szolgáltató] származik - a megszerzés időpontjára a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be, azzal, hogy a befektetési jegy beváltásakor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában vagy önellenőrzéssel érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe

aa) a kifizető által kiadott olyan igazolás alapján, amelyen a kifizető a magánszemély kérelmére feltünteti, hogy azt az említett célból adta ki,

ab) feltéve, hogy a magánszemély a kamatjövedelmet és a levont adót az aa) pont szerinti igazolás alapján bevallja (bevallotta),

A jövedelem után fizetendő adó mértékéről az SZJA tv. 8. § (1) bekezdése rendelkezik. Az adó mértéke az adóalap 16 %-a.

– önadózás keretében is megállapíthatja.

A befektetési jegy révén szerzett ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege.

A kollektív befektetési értékpapír tőzsdén kívüli beváltása, visszaváltása, valamint átruházása esetén – amely egyébként az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalmának megfelel

a) a magánszemély a rendelkezést akkor alkalmazhatja, ha az adóév utolsó napjáig - adóazonosító jelének megadásával együtt - nyilatkozatot tesz ezen választásáról;

c) a magánszemély a befektetési szolgáltató által a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint levont adót adóelőlegként veszi figyelembe.

(Szja tv. 65. § (5)).

A befektetési jegy révén szerzett ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet terhelő adókötelezettség

(hároméves lekötési időszak), valamint a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén további két naptári évben (kétéves lekötési időszak, a három- és kétéves időszak együtt ötéves lekötési időszak), a vállalt lekötési időszak utolsó napján is még a Forgalmazók által szerződésenként vezetett lekötési nyilvántartásban tart. A lekötött pénzösszeg az elhelyezés naptári évét követően a hároméves, illetve ötéves lekötési időszakban az említett hozamok jóváírásán kívül további befizetéssel nem növelhető és az egyes tartós befektetési szerződések alapján fennálló állományok között átcsoportosítás nem lehetséges.

Az adó mértéke

a) nulla százalék az ötéves lekötési időszak utolsó napjára,

b) 10 százalék, ha a magánszemély

ba) a lekötést nem hosszabbítja meg, a hároméves lekötési időszak utolsó napjára,

bb) a lekötést a lekötött pénzösszegnek egy részére nem hosszabbítja meg, az e résszel arányos, a hároméves lekötési időszak utolsó napjára,

bc) a lekötést a kétéves lekötési időszakban szakítja meg, a megszakítás napjára,

c) 16 százalék, ha a magánszemély a lekötést az elhelyezést követően a három éves lekötési időszak vége előtt szakítja meg, a megszakítás napjára

megállapított jövedelem után.

A kifizetőnek minősülő Forgalmazó

b) az igazolás tartalmáról – a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével – adatot szolgáltat az adóhatóságnak.

A lekötési időszak megszűnését, a lekötés megszakítását követő időszakra tartós befektetésből származó jövedelem az adott szerződés alapján nem állapítható meg, a

megszűnés, a megszakítás napját követően keletkező tőkejövedelemre – jogcíme szerint – a rávonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy

Lekötött pénzösszegnek minősül továbbá

bb) a befizetés naptári éveként az ötéves lekötési időszak utolsó évét kell figyelembe venni.

Adómegtakarítás lehetséges módja még a nyugdíj- előtakarékossági számlára (ún. NYESZ-R számlára) történő vétel.

A magánszemély befektetők adózási szabályait nagyvonalakban összefoglalva:

Ezen Kexxxxxx Xzabályzat engedélyezésekor hatályos Szja, rendelkezések szerint a Forgalmazók 16%-os kamatadót, forrásadóként vonnak le az árfolyamnyereségből.

Abban az esetben, ha a befektető tartós befektetési számlára (TBSZ) helyezi a vásárláskor a befektetési jegyeit, akkor a befektetés éve a gyűjtés évének számít az év december 31. napjáig. A gyűjtés évét követően 5 évig kell a TBSZ számlán tartani a befektetett összeget illetve az abból származó nyereséget (újra befektetve) ahhoz, hogy adómentesen tudjon a nyereséghez hozzájutni. Ha a gyűjtés évét követően legalább 3 évig TBSZ számlán tartotta a befektetett összeget, de az 5. év lejártát megelőzően szakította meg a tartós befektetését, akkor a nyereségét 10%-os személyi jövedelemadó terheli, amit a Forgalmazó(k) által megküldött igazolás alapján önadózással kell bevallani az adóév lejártát követően.

történő megszüntetés esetén az elhelyezett megtakarítások hozama, nyeresége – kivéve az osztalékból származó jövedelmet – mentesül a kamat- és árfolyamnyereség-adó alól. Ha nyugdíjazása előtt veszi fel az árfolyamnyereséget a NYESZ-R számlájáról, a nyeresége egyéb jövedelemként adózik önadózás keretén belül.

13.3 A külföldi magánszemély befektetők adózása

13.4 A belföldi nem magánszemély befektetők adózása

13.5 A Külföldi nem magánszemély befektetők adózása

A külföldi nem magánszemély, intézményi befektetők adókötelezettsége a befektető székhelye szerinti ország belső jogszabályai, valamint az illető ország és Magyarország között esetlegesen fennálló kettős adóztatást elkerüléséről szóló jogszabály figyelembevételével határozható meg.

14. Egyebek

Jelen Xxxxxxxx Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Forgalmazó Üzletszabályzata, a Batv., a Tpt., a Bszt., a Ptk. és a Rendelet rendelkezései az irányadók.

Budapest, 2012. november

…….............................................................

Xxxx Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx

OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt.

15. Mellékletek

15.1 0.xx. melléklet: A Forgalmazási Helyek listája

Az OTP Bank Nyrt. alábbi fiókjai:

Megye Település Ir- szám

Ker. Cím

Bács-Kiskun Kecskemét 6000 Korona u.2. (MalomCenter)

Bács-Kiskun Kecskemét 0000 Xxxxxxxxx xxx 0.

Bács-Kiskun Baja 6500 Deák F. u. 1.

Szt. Xxxxxx xxx. u.

Bács-Kiskun	Kiskőrös	6200	43-45. Xxxxxx xxx 00.
Bács-Kiskun	Kiskunhalas	6400	Bokányi D. u. 5-7
Bács-Kiskun	Kiskunfélegyháza	0000	Xxxxxx xxx 0.
Bács-Kiskun	Bácsalmás	6430	Szt. Xxxxx u. 32.
Bács-Kiskun	Dunavecse	6087	Fő u. 40.
Bács-Kiskun	Izsák	0000	Xxxxxxxxx xxx 0.
Bács-Kiskun	Jánoshalma	0000	Xxxxxxx x.00.
Bács-Kiskun	Kecel	6237	Császártöltési u. 1.
Bács-Kiskun	Kiskunmajsa	6120	Csendes köz 1.
Bács-Kiskun	Kunszentmiklós	0000	Xxxxxx xxx 00.
Bács-Kiskun	Lajosmizse	0000	Xxxxx Xx. u. 102/a.
Bács-Kiskun	Mélykút	0000	Xxxxxx Xxxxxx xxx 00.
Bács-Kiskun	Soltvadkert	6230	Szentháromság u. 2.
Bács-Kiskun	Szalkszentmárton	0000	Xxxxxx xxx 00.
Bács-Kiskun Bács-Kiskun	Tiszakécske Solt	6060 0000	Xxxx xxx 0. Xxxxxxx Xxxxx u. 48-

Bács-Kiskun Kalocsa 6300

Bács-Kiskun	Szabadszállás	6080	50. Xxxxxx xxx 0.
Bács-Kiskun	Hajós	0000	Xxxxxxx x. 2.
Baranya	Pécs	0000	Xxxxxxx xx 00.
Baranya	Pécs	0000	Xxxxxxx xx 0.

Baranya	Pécs	7632
Baranya	Pécs	7624
Baranya	Pécs	7633

Kertváros, Xxxxx xxx 00.

Szigetiváros, Xxxxx Xxxx Xxxxx u. 1.

Újmecsekalja, Ybl M. u. 7/3.

Baranya Komló 0000 Xxxxxxx X. x. 95/1.

Baranya Mohács 7700 Jókai u. 1.

			62.
Baranya	Szigetvár	7900	Vár u. 4.
Baranya	Pécsvárad	0000	Xxxxxxx x. 5.
Baranya	Sásd	0000	Xxxxx Xx. x. 2.
Baranya	Sellye	0000	Xxxxxxxxxxx xxx 0.
Baranya	Szentlőrinc	7940	Munkácsy u. 16/A
Baranya	Villány	7773	Baross G. u. 36/9.
Baranya	Bóly	7754	Hősök tere 8/b.
Békés	Békéscsaba	5600	Szt. Xxxxxx xxx 0.

Baranya Siklós 7800 Felszabadulás u. 60-

Xxxxx	Xxxxx	5700	Bodoky u.9.
Békés	Mezőkovácsháza	5800	Árpád u. 177.
Békés	Orosháza	0000	Xxxxxxx x. 20.
Békés	Szarvas	0000	Xxxxxxx xxx 0.
Békés Békés	Szeghalom Békés	5520 5630	Xxxxx Xxxxxx tér. 8. Xxxxxxxxx xxx 0.
Békés	Battonya	5830	Fő u. 86.
Békés	Csorvás	5920	Rákóczi u. 12.
Békés	Dévaványa	0000	Xxxxx x. 32.
Békés	Elek	0000	Xxxxxx xx 0.
Békés	Gyomaendrőd	5500	Szabadság tér 7.
Békés	Medgyesegyháza	0000	Xxxxxxx xxx 00/a.
Békés	Mezőberény	0000	Xxxxxxx xxx 00.
Békés	Mezőhegyes	5820	Zala Gy. ltp. 7.
Békés Békés	Nagyszénás Sarkad	5931 5720	Hősök u. 11. Xxxxx xxxxxxxxx

tér

Békés	Tótkomlós	5940	5. Széchenyi u. 4-6.
Békés	Újkígyós	0000	Xxxxxxx x. 38.
Békés	Vésztő	5530	Kossuth u. 72.
Békés	Füzesgyarmat	0000	Xxxxxxxxx xxx 0.

Békés Békéscsaba 5600 Andrássy u. 37-43. (Csaba Center)

Borsod-Abaúj- Zemplén

Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén

Miskolc 3530 Uitz B. u. 6

Xxxxxxx xx 0.

Miskolc	3525	(bejárat: Széchenyi
Miskolc	3531	u. 10-12.) Győri kapu 51.
Miskolc	3534	Árpád u. 2.
Edelény	3780	Xxxx X. u. 1.
Encs	3860	Bem J. u. 1.
Mezőkövesd	3400	Mátyás kir. u. 149.
Xxxxxxxxxxxx	0000	Xxxxx Xxxxxx xx 00.
Ózd	3600	Városház tér 1/a.
Sátoraljaújhely	0000	Xxxxxxxxx xxx 00.
Szerencs	0000	Xxxxxxx xxx 0/a.
Kazincbarcika	3700	Egressy u. 50.
Sárospatak	3950	Eötvös J. u. 2.
Abaújszántó	3881	Béke u. 7.
Putnok	0000	Xxxxxxx x. 45.
Szikszó	3800	Kassai u. 16.

Borsod-Abaúj- Sajószentpéter	3770	Bethlen u. 1/a.
Borsod-Abaúj- Mezőcsát	3450	Hősök tere 23.
Borsod-Abaúj- Tokaj	0000	Xxxxxxx x. 37.
Borsod-Abaúj- Miskolc	3524	Miskolc-Avas,
Zemplén	Klapka Gy. u. 18.

Zemplén Zemplén Zemplén

Borsod-Abaúj- Zemplén

Miskolc 3527 Xxxxxx Xxxxxx. u. 87.

Budapest Budapest 1013 I. Alagút u. 3. Budapest Budapest 1011 I. Iskola u. 38-42. Budapest Budapest 1027 II. Margit krt. 8-10. Budapest Budapest 1015 I. Xxxxx xxx 0.

Budapest Budapest 1024 II. Fény u. 11-13. Budapest Budapest 1025 II. Xxxxxxxxx xx 0/a.

Budapest Budapest 1025 II. Törökvész út.87-91

(Rózsadomb Center)

Budapest Budapest 1021 II. Xxxxxxxxxxx xx 000.

(Stop Shop)

Budapest Budapest 1033 III. Xxxxxxx xxx 00. Budapest Budapest 1025 II. Xxxxxxxxxx xx 0/x. Budapest Budapest 1039 III. Xxxxxx X. xxx 0.

Budapest Budapest 1037 III. Xxxxx xx 000.

(EuroCenter)

Budapest	Budapest	1041	IV.	u.115.(Auchan) Erzsébet u. 50.
Budapest	Budapest	1048	IV.	Xxxxxxxx xxx 0.
Budapest	Budapest	1042	IV.	Xxxxx xx 00-00.
Budapest	Budapest	1052	V.	Xxxx Xxxxxx u. 7-9.
Budapest	Budapest	1051	V.	Nádor u. 6.
Budapest	Budapest	1055	V.	Xxxxx Xxxxxx krt. 1.
Budapest	Budapest	1053	V.	Ferenciek tere 11.
Budapest	Budapest	1051	V.	Nádor u. 16.
Budapest	Budapest	1062	VI.	Xxxxxxxx xx 00-00.
Budapest	Budapest	1061	VI.	Xxxxxxxx xx 0.
Budapest	Budapest	1054	VI.	Széchenyi rkp. 19.
Budapest	Budapest	1066	VI.	Xxxxxxx xxx 0.
Budapest	Budapest	1077	VII.	Xxxxxx xxxx 00.
Budapest	Budapest	1073	VII.	Erzsébet krt 41.
Budapest	Budapest	1075	VII.	Károly krt. 1.
Budapest	Budapest	1074	VII.	Xxxxxxx xx 00.
Budapest	Budapest	1073	VII.	Dohány u. 65.
Budapest	Budapest	1085	VIII.	József krt. 33.
Budapest Budapest	Budapest Budapest	1085 1087	VIII. VIII.	József krt. 53. Xxxxxxxx xx 0.

Budapest Budapest 1033 III. Szentendrei

Budapest	Budapest	1095	IX.	(Aréna Plaza) Tinódi u. 9-11.
Budapest	Budapest	1098	IX.	Lobogó u. 18.
Budapest	Budapest	1094	IX.	Ferenc krt. 13.
Budapest	Budapest	1085	VIII.	József krt. 80.
Budapest	Budapest	1085	VIII.	Xxxxxx xxx 00-00.

Budapest	Budapest	1097	IX.
Budapest	Budapest	1102	X.
Budapest	Budapest	1105	X.
Budapest	Budapest	1103	X.
Budapest	Budapest	1106	X.
Budapest	Budapest	1113	XI.
Budapest	Budapest	1117	XI.
Budapest	Budapest	1111	XI.
Budapest	Budapest	1111	XI.
Budapest	Budapest	1118	XI.
Budapest	Budapest	1117	XI.
Budapest	Budapest	1117	XI.
Budapest	Budapest	1126	XII.
Budapest	Budapest	1136	XIII.
Budapest	Budapest	1055	V.
Budapest	Budapest	1137	XIII.
Budapest	Budapest	1062	VI.
Budapest	Budapest	1131	XIII.
Budapest	Budapest	1134	XIII.
Budapest	Budapest	1138	XIII.
Budapest	Budapest	1134	XIII.
Budapest	Budapest	1137	XIII.
Budapest	Budapest	1148	XIV.
Budapest	Budapest	1149	XIV.
Budapest	Budapest	1149	XIV.
Budapest	Budapest	1146	XIV.
Budapest	Budapest	1152	XV.
Budapest	Budapest	1151	XV.
Budapest	Budapest	1157	XV.
Budapest	Budapest	1163	XVI.
Budapest	Budapest	1161	XVI.

Budapest	Budapest	1173
Budapest	Budapest	1181
Budapest	Budapest	1188

XVII

. XVII I. XVII I.

Budapest Budapest 1183 XVII

Xxxxxxx Xxxxxx Xxx. 12-14. (Lurdy ház)

Xxxxxx Xxxxx xxxxxx 0.

Román u. 2.

Xxxxxx Xxxxxx u. 30. (Family Center)

Örs vezér tere 25. (Árkád)

Xxxxxx Xxxx xx 00- 00.

Xxxxxx Xxxxxxxx körtér 18.

Xxxxxxxx X. xx 00. Szt. Xxxxxxx xxx 0. Rétköz u. 5 Neumann

J.u.1.(Infopark)

Xxxxxxx X. xx 00. (Savoya Park) Xxxxxxxxxxx xx 0-

11.

Tátra u. 10.

Xxxxxxx xxx 0.

Xxxxxxxx xx 00.

Xxxx xx 0-0.

(Westend City Center)

Babér u. 9.

Xxxx xx 00-00.

Népfürdő u. 22. (Duna Tower)

Xxxx xx 0-00.

Xxxxx xxxx 00-00. Xxxx Xxxxx xxxxxx útja 19-21.

Xxxxxxxx xx 00/b. Xxxxxxx xxx 00. Xxxxxxx xx 000/x. Xxxxxxxxxxxx xx 000.

(Pólus Center)

Xx xxxx 00.

Zsókavár u. 28. Jókai u. 3/b.

Xxxxxx xx 000.

Xxxxxxxxx xx 00.

Xxxxx xx 000.

Vasút u. 48.

Xxxxx xx 000. (Delta Center)

Budapest Budapest 1195 XIX. Xxxxx xx 000.

Budapest Budapest 1204 XX. Xxxxxxx Xxxxx u. 44-

46.

Budapest Budapest 1238 XXII

Grassalkovich u. 160.

Budapest Budapest 1203 XX. Bíró M. u. 7.

Budapest Budapest 1239 XXII

Bevásárló u. 2. (Auchan Soroksár)

Budapest Budapest 1211 XXI. Kossuth L. u. 99. Budapest Budapest 1211 XXI. Kossuth L. u. 86.

Budapest Budapest	Budapest Budapest	1221 XXII . 1222 XXII
			.
Budapest	Budapest	1075	VII.
Budapest	Budapest	1054	V.
Budapest	Budapest	1124	XII.
Budapest	Budapest	1095	IX.
Budapest	Budapest	1123	XII.
Budapest	Budapest	1195	XIX.
Budapest	Budapest	1051	V.
Csongrád	Szeged	6720
Csongrád	Szeged	6720

Kossuth L. 31.

Xxxxxxxxxxx xx 00-

45 (Campona)

Xxxxxx xxxxx 00.

Xxxxxxxxx xxx 0-0. (Bank Center) Jagelló 20/a Xxxxxxxxx xx 00-00. (Xxxxxx xxxx)

Alkotás u. 7/b

Vak Bottyán út 75/a-c (KÖKI

Terminál)

Bajcsy Xxxxxxxxxx xx 00.

Takaréktár u. 7. Aradi vértanúk tere 3.

Csongrád Szeged-

Kiskundorozsma

6791 Negyvennyolcas

u.3.

Csongrád Szentes 0000 Xxxxxxx x. 26.

Xxxxxxxx Xxxxxxxx 0000 Xxxxxxxxxxxxx xxx 0-0.

Xxxxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxx y

6800 Andrássy u. 1.

Xxxxxxxx Xxxx 0000 Xxxxxxxxx xxx 00-00.

Xxxxxxxx Xxxxxxxxxxxx 0000 Xxxxxxx Xxxxxx xxx 00.

Xxxxxxxx Xxxxxxxx 0000 Xxxxxxx x. 5-7.

Csongrád Mindszent 0000 Xxxxxxxxxxx xxx 00.

Xxxxxxxx Xxxxxxxxx 6782 Szegedi u. 3.

Csongrád Ruzsa 0000 Xxxxxxxxx xxx 0.

Csongrád Szeged 6724 Vértói u. 1.

Fejér Székesfehérvár 8000 Ősz u. 13.

Fejér Bicske 2060 Bocskai köz 1.

Fejér Dunaújváros 2400 Dózsa Gy. u. 4/e.

Fejér Mór 8060 Deák F. u. 24.

Fejér Sárbogárd 7000 Ady E. u. 172.

Fejér Adony 0000 Xxxxxx x. 2.

Fejér Enying 0000 Xxxxxxx x. 43.

Fejér Gárdony 2483 Szabadság u. 18.

Fejér Polgárdi 8154 Deák F. u. 16.

Fejér Székesfehérvár 8000 Holland fasor 2. (Auchan)

Győr-Moson- Győr 9022 Xxxxxx Xxxxxx 51.

Sopron

Győr-Moson- Sopron

Győr 9021 Baross G. u. 14.

Győr 9011 Győr-Szentiván,

Xxxxxx u. 77.

Sopron 9400 Teleki u. 22./A

Csorna 0000 Xxxxxxx x. 58.

Győr-Moson- Sopron

Mosonmagyaróvá r

9200 Fő u. 24

Győr-Moson- Sopron

Sopron 9400 Várkerület 96/a

Kapuvár 9330 Szt. Xxxxxx xxx. u. 4- 6.

Győr-Moson- Fertőd	9431	Fő u. 7.
Győr-Moson- Fertőszentmiklós	9444	Szerdahelyi u. 2.
Győr-Moson- Szany	9317	Ady E. u. 2.
Győr-Moson- Győr Győr-Moson- Győr	9024 9024	Bartók B. u. 53/b. Kormos I. u. 6.

Sopron Sopron Sopron Sopron

Sopron Hajdú-Bihar	Debrecen	4025	Pásti u. 1-3.
Hajdú-Bihar	Debrecen	0000	Xxxx x. 45-47.
Hajdú-Bihar	Debrecen	4027	Füredi u. 43.
Hajdú-Bihar	Berettyóújfalu	4100	Oláh Zs. u. 1.
Hajdú-Bihar	Püspökladány	0000	Xxxxxxx x. 2.

Hajdú-Bihar Hajdúböszörmén y

0000 Xxxxxxx x. 14-16.

			18.
Hajdú-Bihar	Hajdúszoboszló	4200	Szilfákalja u. 6-8.
Hajdú-Bihar	Balmazújváros	4060	Xxxxx Xxxxx u. 3.
Hajdú-Bihar	Biharkeresztes	0000	Xxxxxxx x. 4.
Hajdú-Bihar	Derecske	0000	Xxxxxxxxxxx x. 111.
Hajdú-Bihar	Hajdúdorog	0000	Xxxxxx xxx 0-00.
Hajdú-Bihar	Komádi	4138	Fő u. 1-3.
Hajdú-Bihar	Nádudvar	4181	Fő u. 119.
Hajdú-Bihar	Polgár	0000	Xxxxxxxxxxx xxx 00.
Hajdú-Bihar	Hajdúhadház	0000	Xxxxxxx x. 2.
Hajdú-Bihar	Tiszacsege	4066	Fő u. 47.
Hajdú-Bihar	Debrecen	0000	Xxxx x. 5-7
Hajdú-Bihar	Debrecen	0000	Xxxxxxx xxx 0.
Hajdú-Bihar	Nyíradony	0000	Xxxxx xxx 0.
Hajdú-Bihar	Debrecen	0000	Xxxxxx x. 2-4.
Heves	Eger	0000	Xxxxxxx xxxx xxx 0.
Heves	Füzesabony	0000	Xxxxxxx x. 77.
Heves	Gyöngyös	3200	Fő tér 1.
Heves	Heves	3360	Hősök tere 4.
Heves	Hatvan	0000	Xxxxxxx X. xxx 0.

Hajdú-Bihar Hajdúnánás 0000 Xxxxxxxxxxx xxx 00-

Heves	Kál	0000	Xxxxx Xxxxxx xxx 0.
Heves	Lőrinci	0000	Xxxxxxxxx xxx 00/A
Heves	Pétervására	3250	Szt. Márton u. 9.
Heves	Recsk	0000	Xxxxxxx x. 93.
Heves	Eger	0000	Xxxxxxxxx x. 0/a.
Xxxxx	Xxxxxxxxxxxx	3346	IV. Xxxx u. 36.

Szolnok	5000	Szapáry u. 31.
Szolnok	5000	Baross u. 18.
Szolnok	5000	Nagy I. krt. 2/a.
Jászberény	5100	Lehel xxxxx xxx 00.
Kunszentmárton	0000	Xxxxxxx x. 2.
Tiszafüred	0000	Xxxx xxx 0.
Törökszentmiklós Karcag	5200 5300	Xxxxxxx Xxxxx ú 141. Xxxxxxx xxx 00.
Kisújszállás	0000	Xxxxxxxxx xxx 0.
Mezőtúr	0000	Xxxxxxxxx xxx 00.
Túrkeve	0000	Xxxxxxxxx x. 32-34.
Jászapáti	0000	Xxxxxxx xxxx 0-0
Jászárokszállás	5123	Rákóczi u. 4-6.
Jászladány	5055	Kossuth u.77.
Kunhegyes	0000	Xxxxxxxxx xxx 0.
Kunmadaras	0000	Xxxxxxx xx 0-0.
Martfű	0000	Xxxxxxxx xx 000.
Tiszaföldvár	0000	Xxxxxxx x. 191.
Szolnok	0000	Xxxxxxxxx xxx. 135.
Tatabánya	0000	Xx xxx 00.
Bábolna	2943	Mészáros u. 3.
Dorog	2510	Mária u. 2.
Komárom	2900	Mártirok u. 23.
Tata	2890	Ady E. u. 1-3.
Esztergom	2500	Rákóczi tér 2-4.
Oroszlány	0000	Xxxxxxx x. 84.

Jász-Nagykun- Szolnok

Jász-Nagykun- t

Szolnok

Jász-Nagykun- Szolnok

Jász-Nagykun- Szolnok Komárom- Esztergom Komárom- Esztergom Komárom- Esztergom Komárom- Esztergom Komárom- Esztergom Komárom- Esztergom Komárom- Esztergom

Komárom- Ács

2941

Gyár u. 14.

Komárom- Kisbér

0000

Xxxxxxxxx xxx 0.

Komárom- Nyergesújfalu

Komárom- Tatabánya

0000

Xxxxxxx x. 126. Xxxxxxx E. u.

Esztergom Esztergom

Esztergom

50.

Esztergom Nógrád	Salgótarján	3100	(Omega Park) Rákóczi u. 22.
Nógrád Balassagyarmat 0000 Xxxxxxx fejedelem
			u. 44.
Nógrád	Pásztó	3060	Fő u. 73/a
Nógrád	Rétság	2651	Rákóczi F. u.28 -30.
Nógrád	Bátonyterenye	3070	Bányász u. 1/a.
Nógrád	Szécsény	3170	Xxxxxx Xxxxx u. 1.
Nógrád	Salgótarján	3100	Rákóczi u. 12.
Pest	Cegléd	0000	Xxxxxxxxx xxx 0.
Pest	Dabas	0000	Xxxxxx X. xx. 46.
Pest	Gödöllő	2100	Szabadság tér 12-13.
Pest	Monor	2200	Kossuth u. 88/b.
Pest	Nagykáta	2760	Bajcsy Zs. u. 1.
Pest	Ráckeve	2300	Szt. Xxxxxx xxx 0.
Pest	Szentendre	2000	Dumtsa J. u. 6.
Pest	Vác	0000	Xxxxxxxxx u.3-7.
Pest	Dunakeszi	2120	Barátság u. 29.
Pest	Érd	2030	Budai u. 24.
Pest	Nagykőrös	0000	Xxxxxxxxx xxx 0.
Pest	Százhalombatta	0000	Xxxxx Xxxxxx xxx 0.
Pest	Abony	0000	Xxxxxxx X. xxx 0.
Pest	Albertirsa	2730	Vasút u. 4/a.
Pest	Aszód	0000	Xxxxxxx X. x. 42-46.
Pest	Budaörs	2040	Szabadság u. 131/a.
Pest	Dunaharaszti	0000	Xxxxx Xx. x. 25.
Pest	Gyömrő	2230	Szt. Xxxxxx u. 17.
Pest	Kiskunlacháza	0000	Xxxxx Xx. x. 219.
Pest	Ócsa	0000	Xxxxxxxxx xxx 0.
Pest	Pilis	0000	Xxxxxxx x. 9.
Pest	Pilisvörösvár	2085	Fő u. 70.
Pest	Szigetszentmikló	0000	Xxxxxxx xxxx 00.
	s
Pest	Szob	0000	Xxxxxxxxx xxx 0.
Pest	Vecsés	2220	Fő u. 170.
Pest	Gyál	0000	Xxxxxx xx 000
Pest	Kistarcsa	2143	Hunyadi u. 7.
Pest	Pécel	0000	Xxxxxxx xxx 0.
Pest	Budakeszi	2092	Fő u. 181.
			Xxxxx xx	0-0.
Pest	Budaörs	2040	(Auchan
			üzletközpont)
Pest	Fót	2151	Fehérkő u.1.

Pest Dunakeszi 2120 Auchan Dunakeszi

Pest Szigetszentmikló

2310 Háros u. 120.

(Auchan)

Pest	Pomáz	2013 Xxxxxx Xxxxxx utca 17.
Pest	Solymár	0000 Xxxxx Xxxxxxx x. 2.
Pest	Vecsés	Fő u. 246-248 2220 (Market Central
			Ferihegy bevásárló
			park)
Pest	Veresegyház	0000	Xxxxxx xx 0.
Pest	Maglód	2234	Xxxxxxxxx J. u. 1.
Pest	Érd	2030	Xxxxxx xx 00.
Pest	Üllő	0000	Xxxxx xx 00.
Somogy	Kaposvár	0000	Xxxxxxxxx xxx 0.
Somogy	Kaposvár	0000	Xxxxxx xxxx 00.
Somogy	Marcali	8700	Rákóczi u. 6-10.
Somogy	Nagyatád	7500	Xxxxxxx Xxxxxx utca

Pest Csömör 0000 Xxxxx xx 0. (Auchan)

(Auchan)

Somogy	Siófok	8600	6. Xx xxx 00/a
Somogy	Barcs	0000	Xxxx xxx 0.
Somogy	Balatonboglár	0000	Xxxxx Xx. x. 1.
Somogy	Csurgó	0000	Xxxxxxxxx xxx 00.
Somogy	Fonyód	8640	Ady E. u. 25.
Somogy	Lengyeltóti	8693	Csalogány u. 2.
Somogy	Tab	0000	Xxxxxxx X. x. 96.
Somogy	Nagybajom	0000	Xx xx 00.
Somogy	Balatonlelle	0000	Xxxxxxx x. 202-204

Szabolcs- Szatmár-Bereg Szabolcs- Szatmár-Bereg Szabolcs- Szatmár-Bereg Szabolcs- Szatmár-Bereg Szabolcs- Szatmár-Bereg Szabolcs- Szatmár-Bereg Szabolcs- Szatmár-Bereg Szabolcs- Szatmár-Bereg Szabolcs- Szatmár-Bereg Szabolcs- Szatmár-Bereg Szabolcs- Szatmár-Bereg Szabolcs- Szatmár-Bereg Szabolcs- Szatmár-Bereg

Nyíregyháza	4400	Rákóczi u. 1.
Fehérgyarmat Kisvárda	4900 0000	Xxxxxx Xxxxxxxx 0. Szt. Xxxxxx x. 30.
Mátészalka	4700	Szalkai L. u. 34.
Nyírbátor	4300	Zrínyi u. 1.
Vásárosnamény	0000	Xxxxxxxxx xxx 00.
Baktalórántháza	0000	Xxxxx x. 1.
Balkány	4233	Szakolyi u. 5.
Csenger	4765	Ady E. u. 1.
Dombrád	0000	Xxxxxxxxx xxx 0.

Kemecse 4501 Xxxxxx Xxxxxxxx. u. 18.

Nagykálló 4320 Árpád u. 12.

Tiszalök 0000 Xxxxxxx x. 52.

Szabolcs- Szatmár-Bereg Szabolcs- Szatmár-Bereg Szabolcs- Szatmár-Bereg Szabolcs- Szatmár-Bereg

Tiszavasvári	0000	Xxxxxxx x. 12.
Újfehértó	0000	Xx xxx 00.

Záhony 0000 Xxx Xxxxx xxxx. 27-

29.

Nyíregyháza 4400 Sóstói u. 31/B

Xxxxx Xxxxxxxxx 0000 Xxxxx Xxxxxx xxx 0-0.

Tolna Paks 0000 Xxxxx Xx. x. 33.

Xxxxx Xxxxxx 0000 Xxxxxxxxx x. 31.

Tolna Bonyhád 0000 Xxxxxxxxx xxx 00.

Tolna Dombóvár 0000 Xxxxx Xxx x. 3.

Tolna Dunaföldvár 0000 Xxxx xxx 00.

Tolna Gyönk 0000 Xxxxx Xx. xxx 0.

Tolna Hőgyész 0000 Xxxxxxx X. x. 6.

Xxxxx Xxxxxxxxx 0000 Xxxxxxx x. 7.

Tolna Simontornya 0000 Xxxxxx x. 68.

Tolna Tolna 0000 Xxxxxxx x. 31.

Tolna Paks 0000 Xxxxxxxx xx 00/x

Tolna Bátaszék 0000 Xxxxx xx 00.

Vas Szombathely 0000 Xx xxx 0-0.

Vas Szombathely 9700 Rohonci u. 52.

Vas Körmend 9900 Vida J. u. 12.

Vas Sárvár 9600 Batthyány u. 2.

Vas Celldömölk 0000 Xxxxxxx X. x. 18.

Vas Kőszeg 9730 Kossuth L. u. 8.

Vas Szentgotthárd 0000 Xxxxxxxx xx 0.

Vas Vasvár 0000 Xxxxxxxxx x. 2.

Vas Bük 0000 Xxxxxxx X. x. 1-3.

Vas Szombathely 0000 Xxxxxx x. 10.

Vas Szentgotthárd 0000 Xxxxxx xx 00 (GM)

Veszprém Veszprém 0000 Xxxxxxxxx xx. 4.

Veszprém Ajka 0000 Xxxxxxxxx xxx 00.

Veszprém Pápa 0000 Xx xxx 00.

Veszprém Tapolca 0000 Xx xxx 0.

Veszprém Balatonfüred 0000 Xxxxxx Xxxxxx x. 8.

Veszprém Várpalota 8100 Újlaki u. 2.

Veszprém Balatonalmádi 8220 Baross G. u. 5/a.

Veszprém Devecser 0000 Xxxxxxx X. x. 13.

Veszprém Sümeg 0000 Xxxxxxx x. 17.

Veszprém Zirc 0000 Xxxxxxx xxx 00.

Zala Zalaegerszeg 8900 Kisfaludy u. 15-17.

Zala Nagykanizsa 0000 Xxxx xxx 00.

Zala Lenti 0000 Xxxxx Xx. x. 1.

Zala Keszthely 0000 Xxxxxxx x. 38.

Zala Letenye 0000 Xxxxxxxxx xxx 0.

Zala Zalaszentgrót 8790 Batthyány u. 11.

Zala Hévíz 0000 Xxxxxxxx xxxxxxxx x.

11.

15.2. 0.xx. melléklet: Az Alapkezelő által kezelt nyilvános alapok befektetési politikájának bemutatása

OTP Ingatlan Befektetési Alap

A Felügyelet az OTP Ingatlanbefektetési Alapot 2002. december 5. napján vette nyilvántartásba a 1211-05 lajstromszámon 4.509.590.000 forint saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma III/120.013-1/2002. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű ingatlan befektetési alapként működik.

Az alap letétkezelője és forgalmazója az OTP Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.).

Az Alapkezelő az Alap pénzeszközeit olyan ingatlan befektetésekben helyezi el, amelyek a befektetési jegy tulajdonosok számára mérsékelt kockázat mellett középtávon a banki betéteket meghaladó, kiegyensúlyozott hozamot biztosítanak. A konzervatív befektetési politika szerint az alap olyan magyarországi ingatlanokat birtokol, amelyek az adott piaci környezetben gazdaságosan bérbeadhatók és értéknövekedésük nagy valószínűséggel prognosztizálható. Az alap portfóliójában logisztika, kereskedelem, iroda és lakás funkciójú ingatlanok is szerepelnek.

OTP Real III. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap

A Felügyelet az Alapot 2011. május 05-én vette nyilvántartásba az 1112-239 lajstromszámon, 1818 mFt saját tőkével. Hároméves futamidejű alap, mely a befektetők felé tőke-és hozamgaranciát nyújt. Az Alap fizetési ígéretét a tőke jelentős részének kamatozó eszközökbe történt befektetésével biztosítja, a garantált hozam, illetve a garantált hozam feletti részesedés elérését egy diverzifikált európai ingatlanrészvény- portfolióra épülő részvénykosár mögöttes részvényindex változására kötött opció értéke biztosítja. A befektetési jegyek 2011. május 16-án bevezetésre kerültek a Budapesti Értéktőzsdére.

OTP Real Globális Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap

A Felügyelet az Alapot 2011. november 16-án vette nyilvántartásba az 1112-249 lajstromszámon, 1143 mFt saját tőkével. Hároméves futamidejű alap, mely a befektetők felé tőke-és hozamgaranciát nyújt. Az Alap fizetési ígéretét a tőke jelentős részének kamatozó eszközökbe történt befektetésével biztosítja, míg a hozamgaranciát egy mögöttes indexre kötött opció értéke biztosítja. A mögöttes indexben ismert és jelentős tőkével rendelkező alapok vannak.

A futamidő alatt az Alap befektetési jegyet nem vált vissza és nem értékesít, a befektetési jegyek 2011. november 23-án bevezetésre kerültek a Budapesti Értéktőzsdére.

OTP Real Aktív Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap

A Felügyelet az Alapot 2012. január 11-én vette nyilvántartásba az 1112-255 lajstromszámon, 1417 mFt saját tőkével. Hároméves futamidejű alap, mely a befektetők felé tőke-és hozamgaranciát nyújt. Az Alap fizetési ígéretét a tőke jelentős részének kamatozó eszközökbe történt befektetésével biztosítja, míg a hozamgaranciát egy mögöttes indexre kötött opció értéke biztosítja. A futamidő alatt az Alap befektetési jegyet nem vált vissza és nem értékesít, a befektetési jegyek 2012. január 20-án bevezetésre került a Budapesti Értéktőzsdére.

15.3. 0.xx. melléklet: Hivatkozási lista

OTP Reál II. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap

Hivatkozás tárgya

Helye a Tájékoztatóban

Helye a Kezelési Szabályzatban

Teljesítményrészesedés meghatározásának módja

2. pont: Jelentős kockázati tényezők, 5. oldal

3.2.3 pont: A Mögöttes Részvényindex Változás

Mutató számítási módszere,

48. oldal

Fizetési Ígéret

2. pont: Jelentős kockázati tényezők, 5. oldal

3. pont: Bevezető rendelkezések, 7-8. oldal

4. pont: Fogalmak, 9. oldal

5.1.pont: Az Alap rövid bemutatása, 12. oldal

5.5. Befektetési jegyhez füződő jogok bemutatása, 13.

oldal

3.2 pont: Fizetési Ígéret,

46. oldal

Teljesítményrészesedés Mutató

3. pont: Bevezető rendelkezések, 8. oldal

4. pont: Fogalmak, 11. oldal

3.2.1 pont: A Fizetési Ígéret és a Teljesítményrészesedés,

46-47. oldal

Rögzített Alaphozam

4. pont: Fogalmak, 10. oldal

8.2 pont: Az Alap futamidejének lejárta miatti

megszűnése, 58-60. oldal

Mögöttes Részvényindex Változás Mutató

3. pont: Bevezető rendelkezések, 10. oldal

4. pont: Fogalmak, 10. oldal

3.2.2 pont: A Mögöttes Részvényindex Változás

Mutató, 47-48. oldal

3.2.3 pont: A Mögöttes Részvényindex Változás

Mutató számítási módszere,

48. oldal

Részesedés az Alap megszűnése esetén az Alap

felosztható vagyonából

5.5. pont: A Befektetési Jegyekhez fűződő jogok

bemutatása, 13. oldal

8.2 pont: Az Alap futamidejének lejárta miatti

megszűnése, 58-60. oldal

A Kezelési Szabályzatba foglalt befektetési szabályok

8.8 pont: A Letétkezelő feladatai, 22. oldal

2. pont: Befektetési politika, 36-45. oldal

A befektetések lehetséges piaca

10. pont: A befektetések lehetséges piacának

bemutatása, 24-26. oldal

2.2 pont: A portfolió lehetséges elemei,

36-40. oldal

15.4. 0.xx. melléklet: A 2012. szeptember 30-i állapotnak megfelelő Mögöttes Részvényindex elemeinek bemutatása

Társaság neve

Bloomberg kód

Jelenlegi súlyozás

A cégek tevékenységének rövid ismertetése

Atrium European Real Estate

ATRS AV Equity

17,57%

Az Átrium fejleszt, üzemeltet és bérbead kiskereskedelmi ingatlanokat, elsősorban szupermarket köré szerveződött bevásárlóközpontokat Közép-Kelet Európában. Több hazai kereskedelmi

ingatlan és szupermarket tulajdonosa.

Unibail-Rodamco

UL FP Equity

14,72%

Az Unibail-Rodamco bérbead üzleti ingatlanokat, részt vesz ingatlanok renoválásába. A társaság tulajdonát képező ingatlanok elsősorban nagyvárosi bevásárló központok, irodaházak és kongresszusi

központok.

Globe Trade Centre

GTC PW Equity

7,09%

A GTC lakó és kereskedelmi ingatlanokat fejleszt. A cég bérbe is adja a megépített ingatlanokat, a lakásokat értékesíti. Több

budapesti irodaház képezi tulajdonát.

Immofinanz

IIA AV Equity

6,45%

Az Immofinanz vásárol, elad, épít és bérbead ingatlanokat. Befektetési területe Ausztria, Németország és Kelet-Európa. Az ingatlanok jellemzően irodaházak, üzletek, apartmanok, parkolóházak és ipari létesítmények. Több jelentős budapesti

irodaház képezi tulajdonát.

ProLogis

PLD US Equity

13,22%

A ProLogis logisztikai ingatlanokat épít és ad bérbe Észak-Amerika, Európa és Ázsia területén. Hazánkban Budapest környékén és Hegyeshalom térségében rendelkezik

ingatlanokkal.

Is Gayrimenkul Xxxxxxx Xxxxx

ISGYO TI Equity

5,36%

Az ISGYO AS ingatlanbefektető társaság amelynek tulajdonát bevásárló központok

és irodaházak képezik, elsősorban Törökországban.

Corio

CORA NA

Equity

2,43%

A Corio befektetései elsősorban kereskedelmi ingatlanok, de irodaházak és ipari ingatlanok is, elsősorban Hollandia, Franciaország, Olaszország és

Spanyolország területén.

Goodman Group

GMG AU Equity

4,72%

A Goodman egy vertikálisan integrált ipari ingatlan befektető. Operációi Ausztráliában, Új Zélandon, Nagy Britanniában és Európában vannak jelen. A vagyonába

üzleti parkok, ipari ingatlanok, irodaparkok és raktár-logisztikai ingatlanok tartoznak.

Klepierre

LI FP Equity

2,70%

A Klepierre tulajdonát képezi számos európai bevásárló központ, valamint irodaházak is Párizs közelében. Ismertebb hazai jelenléte az első generációs plázák

megvásárlása.

IMMOB GR DISTR/d

IGDIM Equity

0,11%

Az Immobiliare Grande Distribuzione olasz üzleti ingatlanokba fektet és azokat üzemelteti. A társaság tulajdonában bevásárló központok és szupermarketek

találhatók.

Segro

SGRO LN

Equity

2,23%

A SEGRO ingatlanbefektető és fejlesztő cég amely könnyűipari, logisztikai és raktár ingatlanokat fejleszt illetve ad bérbe

15.1-1

MELLÉKLET

Európában. Ingatlan érdekeltsége hazánkban is van.

CA Immobilien

CAI AV Equity

14,79%

A CA Immo vásárol, üzemeltet és fejleszt ingatlanokat Bécsben és más osztrák városokban. Elsősorban lakó, iroda, kereskedelmi és egyéb üzleti célú

ingatlanokat vásárol.

Deutsche EuroShop

DEQ GR Equity

1,37%

A DES Ag bevásárlóközpontokat tulajdonol és üzemeltet egész Európa területén. Az ingatlanok első sorban a

városközpontokban találhatók.

VastNed Retail

VASTN NA

Equity

0,63%

A VNR NV egy zártvégű ingatlanbefektető társaság. Kiskereskedelmi ingatlanjai Hollandia, Belgium, Németország, Spanyolország, Franciaország és

Olaszország területén találhatók meg.

Conwert Immobilien Invest

CWI AV Equity

0,62%

A Conwert fejleszt, üzemeltet, értékesít és bérbead. Az ingatlanjai között van kiskereskedelmi üzlet, iroda, apartmanok és parkolóházak. A cég specialitása a

történelmi épületek rehabilitációja, elsősorban Bécsben.

Sponda

SDA1V FH

Equity

0,82%

A Sponda finn társaság, amely elsősorban Helsinki körényén üzemeltet kereskedelmi célú ingatlanokat. A cég résztulajdonosa a

Finn állam.

Charter Hall Retail

CQR AU Equity

0,82%

A CHR szupermarket és bevásárló központ

portfolióval bír Ausztrália, Új Zéland és az USA területén.

TORUNLAR GYO

A/d

TRGYO TI

Equity

3,59%

A Torunlar Gayrimenkul Ytirim Ortakligi török vállalat építőipari szolgáltatásokat nyújt. A cég elsősorban bevásárló központokat, logisztikai és raktár

létesítményeket és gyárakat épít.

Citycon

CTY1S FH

Equity

0,38%

A Citycon birtokol és menedzsel bevásárlóközpontokat Finnország, Svédország és a Balti államok területén.

WDP-SICAFI/d

WDP BB Equity

0,42%

A Warehouses De Pauw SCA megrendelésre készít és üzemeltet raktárakat és logisztikai ingatlanokat Belgiumban és másutt. A cég speciálisan un. sale-leaseback ügyleteket is végez az

ingatlanaival.

15.1-2

Document Metadata

Table of Contents

Az OTP Reál II. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap

Document Metadata