Összegzés. Jog Meddig érvényesíthető a fogyasztó által? Mi az alapja? Milyen igények érvényesíthetők?
Összegzés. Az érdekmérlegelési teszt eredményeként tehát megállapításra került, hogy a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott adatkeze- lési jogalap a fentiekben megjelölt személyes adatok kezelése vonatko- zásában a Cofidis által jogszerűen alkalmazható.
Összegzés. A faktoring fenti, szerződéstipizálási szempontú vizsgálata alapján megállapítható, hogy összetett jogintézményről van szó, melyet a jelenlegi gyakorlat alapján az engedményezés, az adásvétel és a hitelszerződés szabályai segítségével lehet megítélni. 37 BH 2006.409.
Összegzés. A Szolgáltató a fentiek alapján úgy ítéli meg, hogy megállapítható a jogos érdeke az Előfizetői szerződés megkötése, teljesítése során az Előfizető oldalán eljáró természetes személyek, ideértve az Előfizetői szolgáltatásra történő regisztráció során megadott kapcsolattartókat, adatainak kezelésére, a jogos érdeket nem írják felül az egyén jogai és szabadságai. Budapest, 2018. május 31.
Összegzés. A Szolgáltató a fentiek alapján úgy ítéli meg, hogy megállapítható a jogos érdeke a hiba, panasz, egyéb bejelentés során az Előfizető oldalán eljáró természetes személyek adatainak kezelésére, a jogos érdeket nem írják felül az egyén jogai és szabadságai. Budapest, 2018. május 31. Adatkezelés tárgya: az Előfizetői szolgáltatások használata során az Előfizető tevékenységéről a rendszer naplóállományában rögzített adatok termékfejlesztés céljából történő felhasználása. Jogos érdek jogalap: A Szolgáltató a GDPR 6. cikkében foglaltak megvizsgálását követően arra jutott, hogy az Előfizető tevékenységéről a rendszer naplóállományában rögzített adatok felhasználásának jogszerűsége a GDPR 6. cikk (1) bek. f) pontja szerint az adatkezelő jogos gazdasági érdekére alapítható.
Összegzés. A Szolgáltató a fentiek alapján úgy ítéli meg, hogy megállapítható a jogos érdeke a rendszer naplóállományában rögzített adatok termékfejlesztés céljából történő kezelésére, a jogos érdeket nem írják felül az egyén jogai és szabadságai. Budapest, 2018. május 31. Adatkezelés tárgya: a Szolgáltatóval telefonon, e-mailen vagy más módon kapcsolatba lépő, Előfizetőnek nem minősülő természetes személyek (továbbiakban: érintettek) egyes személyes adatainak kezelése. Jogos érdek jogalap: A Szolgáltató a GDPR 6. cikkében foglaltak megvizsgálását követően arra jutott, hogy az érintettek adatai kezelésének jogszerűsége a GDPR 6. cikk (1) bek. f) pontja szerint az adatkezelő jogos érdekére alapítható.
Összegzés. A Szolgáltató a fentiek alapján úgy ítéli meg, hogy megállapítható a jogos érdeke a hozzá beérkező megkeresésekhez kapcsolódóan az érdeklődő személyek adatainak kezelésére, a jogos érdeket nem írják felül az egyén jogai és szabadságai.
Összegzés. A cikkben felemlített hiányosságok és megoldásra váró feladatok ellenére a Vegyifegyver Tilalmi Egyezmény és végrehajtó szervének működése sikeresnek mondható, amelyet az eddig megsemmisített vegyifegyver készletek hatalmas mennyisége és a csatlakozott tagországok számának örvendetes növekedése is bizonyít. A szervezet munkája azonban még távolról sem ért véget. A még nem csatlakozott országok mielőbbi partnerré válása, a föld teljes vegyifegyver arzenálja fölötti ellenőrzés és annak a teljes megsemmisítése a végső cél. Mindezt a nemzetközi közvélemény folyamatos tájékoztatásával, az ellenőrzési rendszer állandó fejlesztésével, javításával és a feladatok következetes végrehajtásával kell megtenni. Nemzetek feletti összefogás szükséges ahhoz, hogy az emberiség feje fölül elháruljon az egyik legborzalmasabb háború veszélye: a háborúé, amelyet toxikus anyagokkal vívnak. Ennek a háborúnak csak vesztesei lesznek, győztesei aligha. A Vegyifegyver Xxxxxxx Egyezmény képes ennek a feladatnak a maradéktalan végrehajtására, de ebben a társadalom egyhangú támogatására van szüksége. A nemzetközi közvéleménynek nyomást kell gyakorolnia a kormányokra, egyértelműen nemet mondva a vegyi háborúkra. [1] Basic Facts on Chemical Disarmament – Organisation for the Prohibition of Chemical Weapons (OPCW) The Hague,the Netherlands,2006 [2] A vegyi fegyverek története IV. – Háború Művészete Magazin 2006.06. xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxx/xxxxxxxxx/xxxxxx/xxxxxxxxxxxx_0/? [3] A short history of the Development of Nerve Gases http:// xxx.xxxxxxxx.xxx/XxxxxxXxxxxxxxx theDevelopmentofNerveGases.htm [4] A selection of generally used or traded SCHEDULED CHEMICALS – Organisation for the Prohibition of Chemical Weapons The Hague, the Netherlands October,2005 [5] Xxxxxxx Xxxxxxx: Áttekintés a Vegyifegyver Tilalmi Egyezmény kialakulásáról, történetéről, jelenlegi helyzetéről – ZMNE Hadtudományi Doktori Iskola 2004/2005 [6] Critical Evaluation of Proven Chemical Weapon Destruction Technologies – IUPAC Technological Report, Pure Applied Chemistry Vol.74, No.2, pp 187-316 [7] Review of Recent OPCW Global Activities – Chemical Disarmament Vol.2.No.3, September,2004 pp 13-22 [8] OPCW honlapja (2006. szeptemberi állapot szerint) xxxx://xxx.xxxx.xxx
Összegzés. A jelen munkában megvizsgált generálklauzula olyan kaput nyit a pozitív jog zárt rendszerébe, amelyen keresztül oda erkölcsi, etikai, humán értékek áramlanak be, és válnak a jog részévé. A jogok érvényesítése és a kötelezettségek teljesítése csak egy szilárd, erkölcsi értékrenden alapuló jogrendszerben felelhet meg az igazságosság követelményének, illetve a jogalkalmazás is csak ilyen feltételek között szolgálhatja jog legfőbb célját, a konkrét esetben érvényesítendő legfőbb egyedi igazságosság érvényre juttatását. Lábady szerint „[…] az igazságosság irányító zsinórmértéke a
Összegzés. A bevezetésben azt a kérdést vetettük fel, hogy a német jog tud-e támpontul szolgálni a magyar jog számára a szerződésátruházás szabályozásának újragondolásához. A fenti vizsgálat alapján a kérdésre inkább nemleges választ adhatunk. A német jogirodalom és joggyakorlat segíthet beazonosítani azokat a részkér- déseket, amelyekre szükséges a hazai szabálynak is választ adni ahhoz, hogy a szerződésátruházásban résztvevő felek a szerződéskötéskor előre láthassák, hogy e kér- désekben hogyan alakul a jogi pozíciójuk. Ilyen kérdés például a szerződésátruházás joghatásainak a kérdése, de ugyancsak relevánsnak tűnnek a szerződésátruházási szer- ződéssel kapcsolatban vizsgált egyes kérdések. Azon túl, hogy a német jog a kérdések 290 Ld. pl. Klimke i. m. 250–270. 291 Stürner i. m. § 401 Rn. 3. 292 Klimke i. m. 250. 293 Klimke i. m. 251. 294 Klimke i. m. 252.