Common use of A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító Clause in Contracts

A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító. 4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulaj- donosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést ad, b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 4.3. A Bit. 157.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége nem áll fenn a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel; b. a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel; c. büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szak- értővel; e. a Bit. 157.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal; f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal; j. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalma- zott szervvel; k. a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel; m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési ál- lomány tekintetében az átvevő biztosítóval; n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítá- si Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közle- kedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni; o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a ki- szervezett tevékenységet végzővel; p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító- val, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ha- tósággal; s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazo- lásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörté- neti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a.-j., n. és x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapját, azzal, hogy a k.-m. és p.-x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogo- sító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A Bit. 157.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja alapján a biztosí- tási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatáro- zott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meg- határozott szervek alkalmazottaira is kiterjed. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé tör- ténő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, va- lamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb köz- terhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes sza- bályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C.§- ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez. 4.4. A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékozta- tást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak sze- rinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel; b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben el- követett bűncselekménnyel van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel el- látott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresé- sére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biz- tosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- ben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Eu- rópai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végre- hajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőr- zési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- ben, ha – a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján kül- földi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól; – a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi in- formációs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól. 4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben: a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak tör- vényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik or- szágban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továb- bítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (fő- irodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti ha- tóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben fog- lalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás. A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére hivatkozva nem tagadhatja meg. A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint to- vábbíthatja. 4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adat- továbbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítá- sa esetén 20 év elteltével törölni kell. 4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az el- hunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyako- rolhatja. 4.9. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nél- küli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vál- lalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfe- lelően alkalmazni.

A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító. 4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulaj- donosaittu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést fel- mentést ad, b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 4.3. A Bit. 157.§ 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége nem áll fenn a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel; b. a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővelügyész- séggel; c. büntetőügyben, polgári ügybenperes vagy nemperes eljárásban, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási eljárás ügyében közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővelszakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljá- rásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal; d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szak- értővelszakértővel; e. a Bit. 157.§ 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal; f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi hatósággalállamigazgatási szervvel; j. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalma- zott felhatalmazott szervvel; k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) együtt- biztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében tekin- tetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jár- műnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektro- nikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával; m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési ál- lomány állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval; n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében, továbbá ezek egymásközti adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban kap- csolatban a Kártalanítási Számlát, illetve Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettelszer- vezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítá- si Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővelkárképvi- selővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve továbbá – a közúti közle- kedési közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárren- dezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférniadatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károko- zóval; o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a ki- szervezett kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval; p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító- valbiz- tosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ha- tósággalHatósággal; s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazo- lásának iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörté- neti meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval biztosítóval; t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, vala- mint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irá- nyítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben, ha az a.-j., n. n., s. és x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy írásbeli írás- beli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapjátjogalapját, azzal, hogy a k.-mp.-s. és p.-x. xxxxxxx pontban megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogo- sító xx- xxxxxx jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A Bit. 157.§ 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja x. xxxxxx alapján a biztosí- tási biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatáro- zott megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meg- határozott meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé tör- ténő történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, va- lamint valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb köz- terhekkel közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés együtt- működés egyes sza- bályairól szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakbantovábbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§- ában C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhezteljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.§-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki. 4.4. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékozta- tást haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak sze- rinti szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyelterrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélésselvisszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel; b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásávalbirtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésévelelősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásávalfinanszíro- zásával, robbanó- anyaggal robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben el- követett elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel el- látott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresé- sére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biz- tosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó biztosító az Eu- rópai Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végre- hajtásáról végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőr- zési ellen- őrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha – a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján kül- földi külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótóladatot; – a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi in- formációs pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótóladatot. 4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben: a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak tör- vényben törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik or- szágban har- madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továb- bítása to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket rendelke- zéseket kell alkalmazni. 4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (fő- irodájafőirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti ha- tóság fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás megalapozása meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok konglomerá- tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben fog- lalt foglalt rendelkezések teljesítése tel- jesítése érdekében történő adatátadás. A fentebb 4.6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 4.3. pont b., f. és x. xxxxxxx, illetve a 4.4. pont első bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról. A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek szer- vezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint to- vábbíthatjasze- rint továbbíthatja. 4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adat- továbbítástól adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a 136.§-a alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítá- sa továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell. 4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait jo- gait az el- hunyt elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult jogo- sult is gyako- rolhatjagyakorolhatja. 4.9. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nél- küli megszűnése nélküli megszűné- se esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vál- lalkozás vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással hi- vatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára nyilvánosságá- ra és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott az Infotv-ben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfe- lelően megfelelően alkalmazni.

A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító. 4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulaj- donosaittu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést fel- mentést ad,; b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 4.3. A Bit. 157.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége kötelezettsége a Bit-ben foglaltak szerint nem áll fenn a. : a feladatkörében eljáró Felügyelettel; b. ; a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel; c. ; büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási felszámo- lási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; d. ; az Európai Csalásellenes Hivatallal (Olaf); a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szak- értővel; e. a Bit. 157.§ (2) bekezdésben foglalt ; meghatározott esetekben az adóhatósággal; f. adóha- tósággal; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; g. ; a biztosí- tóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási te- vékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Gazda- sági Versenyhivatallal; h. ; a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; i. ; az egészségügyről egész- ségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal; j. ; a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalma- zott információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel; k. ; a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás koc- kázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; l. az e törvényben ; a Bit- ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel; m. ; az állományátruházás keretében átadásra kerülő ke- rülő biztosítási szerződési ál- lomány állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; n. ; a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében, adatok tekintetében továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Kártala- nítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítá- si Szervezettel, Kártalanítási Szervezet- tel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közle- kedési közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni; o. ; a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a ki- szervezett kiszervezett tevékenységet végzővel; p. , fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve néz- ve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító- valbiztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; q. ; a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; r. ország- gyűlési biztossal; a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi kártörténetre vonatkozó adatra és Információszabadság Ha- tósággal; s. a bonus-malus beso- rolásra nézve a Bit-ben szabályozott esetekben a biztosítóval; a bonus- malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazo- lásának igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörté- neti kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a.-j., n. és x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapját, azzal, hogy a k.-m. és p.-x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogo- sító jogszabályi rendelkezés megjelölése isfentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. A Bit. 157.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja alapján Az adóhatósággal szemben a biztosí- tási biztosítási titok megtartásának kötelezettsége kötelezettsé- ge abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására felhívá- sára a biztosítót törvényben meghatáro- zott meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettségkötele- zettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási adatszolgáltatási kötelezettség terheliter- heli. A biztosítási titoktartási kötelezettség biztosító a 4.2-4.6. pontokban meghatározott esetekben és szer- vezetek felé az eljárás keretén kívül a fentebb meg- határozott szervek alkalmazottaira is kiterjed. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé tör- ténő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, va- lamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb köz- terhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes sza- bályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C.§- ában foglalt kötelezettség teljesítéséhezügyfelek személyes adatait továbbíthatja. 4.4. A biztosító a nyomozó hatóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére részére akkor is köteles haladéktalanul tájékozta- tást tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak sze- rinti ügylet kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyelterrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel; b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben el- követett bűncselekménnyel van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel el- látottellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresé- sére megke- resésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biz- tosítási biztosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Eu- rópai Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végre- hajtásáról végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének kötelezettsé- gének tesz eleget. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőr- zési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha – a magyar bűnüldöző szerv szerv, illetőleg az Országos Rendőr-fő- kapitányság – a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás kö- telezettségvállalás alapján kül- földi külföldi bűnüldöző szerv szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresésének megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól; – , amennyi- ben a pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresés tartalmazza a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi in- formációs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótóladatkérő által aláírt titoktartási záradékot. 4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez szervezet- hez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben: a. , ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak tör- vényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik or- szágban országbeli adatkezelőnél a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továb- bítása esetén magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra néz- ve teljesülnek, valamint a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazniharmadik országbeli adatkezelő székhelye szerin- ti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal. 4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatásaszolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható állapítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye szék- helye (fő- irodájafőirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez tevé- kenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar ma- gyar felügyeleti ha- tóság hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás jogalko- tás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter Pénzügymi- nisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása, az összevont alapú felügyeletre és a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben fog- lalt felügyeletre vonatkozó törvé- nyi rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás. A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére hivatkozva nem tagadhatja meg. A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint to- vábbíthatja. 4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adat- továbbítástól adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a 154.§ alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítá- sa továb- bítása esetén 20 év elteltével törölni kell. 4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait jo- gait az el- hunyt elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult jogo- sult is gyako- rolhatjagyakorolhatja. 4.9. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nél- küli nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vál- lalkozás szaktanács- adói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított szá- mított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti üz- leti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozóvo- natkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban . 81.§- ában foglaltakat kell megfe- lelően megfelelően alkalmazni.

A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító. 4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulaj- donosaittu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést fel- mentést ad,; b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 4.3. A Bit. 157.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége kötelezettsége a Bit-ben foglaltak szerint nem áll fenn a. : a feladatkörében eljáró Felügyelettel; b. ; a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel; c. ; büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási felszámo- lási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; d. ; az Európai Csalásellenes Hivatallal (Olaf); a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szak- értővel; e. a Bit. 157.§ (2) bekezdésben foglalt ; meghatározott esetekben az adóhatósággal; f. adóha- tósággal; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; g. ; a biztosí- tóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási te- vékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Gazda- sági Versenyhivatallal; h. ; a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; i. ; az egészségügyről egész- ségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal; j. ; a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalma- zott információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel; k. ; a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás koc- kázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; l. az e törvényben ; a Bit- ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel; m. ; az állományátruházás keretében átadásra kerülő ke- rülő biztosítási szerződési ál- lomány állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; n. ; a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében, adatok tekintetében továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Kártala- nítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, levelezővel az Információs Központtal, a Kártalanítá- si Szervezettel, Kártalanítási Szerve- zettel és a kárrendezési megbízottal és megbízottal, valamint a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közle- kedési közleke- dési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben bal- esetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni; o. ; a kiszervezett kiszer- vezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a ki- szervezett kiszerve- zett tevékenységet végzővel; p. , fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok jogszabá- lyok által támasztott köve- telményeket követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden min- den egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító bizto- sító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket tá- masztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító- valbiztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; q. ; a feladatkörében feladat- körében eljáró alapvető jogok biztosával; r. ; a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ha- tósággal; s. Hatósággal; a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazo- lásának igazolásának részletes szabályairól szabálya- iról szóló rendeletben meghatározott kártörté- neti kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az a.-j., n. és x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási szerződés megjelölésétagrárkár-megállapító szervvel, a kért adatok fajtájátmezőgaz- dasági igazgatási szervvel, az adatkérés célját és jog- alapjátagrárkár-enyhítési szervvel, azzalvalamint az agrár- politikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, hogy a k.-m. és p.-x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölnigazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben. A cél és biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogo- sító jogszabályi rendelkezés megjelölése isfentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. A Bit. 157.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja alapján Az adóhatósággal szemben a biztosí- tási biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatáro- zott meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről kifizetés- ről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meg- határozott szervek alkalmazottaira is kiterjed. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé tör- ténő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, va- lamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb köz- terhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes sza- bályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C.§- ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez. 4.4. A biztosító a nyomozó hatóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére részére akkor is köteles haladéktalanul tájékozta- tást tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak sze- rinti ügylet kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyelterrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel; b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben el- követett bűncselekménnyel van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel el- látottellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresé- sére megke- resésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biz- tosítási biztosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Eu- rópai Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végre- hajtásáról végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének kötelezettsé- gének tesz eleget. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőr- zési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha – a magyar bűnüldöző szerv szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főka- pitányság – a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás kötele- zettségvállalás alapján kül- földi külföldi bűnüldöző szerv szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresésének megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól; – , amennyiben a pénzügyi információs egységként működő hatóság megkere- sés tartalmazza a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi in- formációs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótóladatkérő által aláírt titoktartási záradékot. 4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez szervezet- hez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben: a. , ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak tör- vényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik or- szágban országbeli adatkezelőnél a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továb- bítása esetén magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazniharmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követel- ményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal. 4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatásaszolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható állapítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye szék- helye (fő- irodájafőirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez tevé- kenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar ma- gyar felügyeleti ha- tóság hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás jogalko- tás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter Nemzetgazda- sági Minisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadásaátadá- sa, az összevont alapú felügyeletre és a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben fog- lalt felügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás. A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére hivatkozva nem tagadhatja meg. A biztosító a 4.2.–4.64.2-4.6. pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek szer- vezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint to- vábbíthatjasze- rint továbbíthatja. 4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adat- továbbítástól adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a 154.§ alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítá- sa továb- bítása esetén 20 év elteltével törölni kell. 4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait jo- gait az el- hunyt elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult jogo- sult is gyako- rolhatjagyakorolhatja. 4.9. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nél- küli nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vál- lalkozás szaktanács- adói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított szá- mított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti üz- leti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozóvo- natkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban . 81.§- ában foglaltakat kell megfe- lelően megfelelően alkalmazni.

A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító. 4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulaj- donosaittu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést fel- mentést ad, b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 4.3. A Bit. 157.§ 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége nem áll fenn a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel; b. a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővelügyész- séggel; c. büntetőügyben, polgári ügybenperes vagy nemperes eljárásban, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási eljárás ügyében közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővelszakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljá- rásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal; d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szak- értővelszakértővel; e. a Bit. 157.§ 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal; f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi hatósággalállamigazgatási szervvel; j. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalma- zott felhatalmazott szervvel; k. a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel; m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési ál- lomány állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval; n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében, továbbá ezek egymásközti adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban kap- csolatban a Kártalanítási Számlát, illetve Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettelszer- vezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítá- si Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővelkárképviselő- vel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve továbbá – a közúti közle- kedési közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférniadatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval; o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a ki- szervezett kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval; p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító- valbiz- tosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ha- tósággalHatósággal; s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazo- lásának iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörté- neti meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a.-j., n. és x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy írásbeli írásbe- li megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási biz- tosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapjátjogalapját, azzal, hogy a k.-mp.-s. és p.-x. xxxxxxx pontban megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag kizá- rólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogo- sító xx- xxxxxx jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A Bit. 157.§ 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja x. xxxxxx alapján a biztosí- tási biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatáro- zott megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meg- határozott meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé tör- ténő történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, va- lamint valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb köz- terhekkel közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés együtt- működés egyes sza- bályairól szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakbantovábbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§- ában C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhezteljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.§-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki. 4.4. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékozta- tást haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak sze- rinti szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyelterrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélésselvisszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel; b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásávalbirtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésévelelősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásávalfinanszíro- zásával, robbanó- anyaggal robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben el- követett elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel el- látott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresé- sére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biz- tosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó biztosító az Eu- rópai Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végre- hajtásáról végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőr- zési ellen- őrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha – a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján kül- földi külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótóladatot; – a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi in- formációs pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótóladatot. 4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben: a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak tör- vényben törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik or- szágban har- madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továb- bítása to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket rendelke- zéseket kell alkalmazni. 4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (fő- irodájafőirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti ha- tóság fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás megalapozása meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok konglomerá- tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben fog- lalt foglalt rendelkezések teljesítése tel- jesítése érdekében történő adatátadás. A fentebb 4.6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 4.3. pont b., f. és x. xxxxxxx, illetve a 4.4. pont első bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról. A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek szer- vezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint to- vábbíthatjasze- rint továbbíthatja. 4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adat- továbbítástól adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a 136.§-a alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítá- sa továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell. 4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait jo- gait az el- hunyt elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult jogo- sult is gyako- rolhatjagyakorolhatja. 4.9. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nél- küli megszűnése nélküli megszűné- se esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vál- lalkozás vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással hi- vatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára nyilvánosságá- ra és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott az Infotv-ben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfe- lelően megfelelően alkalmazni.

A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító. 4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulaj- donosaittu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést felmentést ad,; b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn; c. a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a ta- núsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. 4.3. A Bit. 157.§ 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége nem áll fenn a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel; b. a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel; c. büntetőügyben, polgári ügybenperes vagy nemperes eljárásban, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási eljárás ügyében közigazgatási ha- tározatok bírósági felülvizsgálata során (2018. január 1-jétől ehelyett köz- igazgatási perben) eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővelszakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideig- lenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal; d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szak- értővelszakértővel; e. a Bit. 157.§ 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal; f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi hatósággalállamigazgatási szervvel; j. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati eszközök titkosszolgálati esz- közök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalma- zott felhatalmazott szervvel; k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) együtt- biztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében tekin- tetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jár- műnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyil- vántartási szervével; m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési ál- lomány állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval; n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében, továbbá ezek egymásközti tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban kapcsolat- ban a Kártalanítási Számlát, illetve Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítá- si Kártala- nítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve to- vábbá – a közúti közle- kedési közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi kárfel- vételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférniadatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval; o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a ki- szervezett kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval; p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító- valbiz- tosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ha- tósággalHatósággal; s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazo- lásának iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörté- neti meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval biztosítóval; t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, vala- mint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irá- nyítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel; u. a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal szemben, ha az a.-j., n. n., s., t. és x. xxxxxxx u. pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját cél- ját és jog- alapjátjogalapját, azzal, hogy a k.-mp.-s. és p.-x. xxxxxxx pontban megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölnimegjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogo- sító jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A Bit. 157.§ 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja x. xxxxxx alapján a biztosí- tási biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatáro- zott megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meg- határozott meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé tör- ténő történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, va- lamint valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb köz- terhekkel közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés együtt- működés egyes sza- bályairól szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakbantovábbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§- ában C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhezteljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.§-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki. 4.4. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékozta- tást haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak sze- rinti szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyelterrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélésselvisszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel; b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásávalbirtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésévelelősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásávalfinanszíro- zásával, robbanó- anyaggal robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben el- követett elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel el- látott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresé- sére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biz- tosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő biztosító az Európai Unió és a biztosítási szaktanácsadó az Eu- rópai Unió ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végre- hajtásáról végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőr- zési ellen- őrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha – a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján kül- földi külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótóladatot; – a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi in- formációs pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótóladatot. 4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben: a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak tör- vényben törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik or- szágban har- madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011Infotv. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továb- bítása to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket rendelke- zéseket kell alkalmazni. 4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (fő- irodájafőirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti ha- tóság fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás megalapozása meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok konglomerá- tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben fog- lalt foglalt rendelkezések teljesítése tel- jesítése érdekében történő adatátadás. A fentebb 4.6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 4.3. pont b., f. és j. pontjai, illetve a 4.4. pont első bekezdése alapján végzett adattovábbításokról. A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek szer- vezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint to- vábbíthatjasze- rint továbbíthatja. 4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adat- továbbítástól adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a 136.§-a alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítá- sa továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell. 4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait jo- gait az el- hunyt elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult jogo- sult is gyako- rolhatjagyakorolhatja. 4.9. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nél- küli megszűnése nélküli megszűné- se esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vál- lalkozás vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással hi- vatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára nyilvánosságá- ra és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott az Infotv-ben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfe- lelően megfelelően alkalmazni.

A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító. 4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulaj- donosaittu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést fel- mentést ad, b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 4.3. A Bit. 157.§ 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége nem áll fenn a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel; b. a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyészséggelügyész- séggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel; c. büntetőügyben, polgári ügybenperes vagy nem peres eljárásban, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási eljárás ügyében közigazgatá- si határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővelszakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági bí- rósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárá- sában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi va- gyonfelügyelővel, bírósággal; d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szak- értővel; e. a Bit. 157.§ 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal; f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi hatósággalállamigazgatási szervvel; j. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati eszközök titkosszolgálati esz- közök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalma- zott felhatalmazott szervvel; k. a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel; m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési ál- lomány állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval; n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében, továbbá ezek egymásközti tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban kapcsolat- ban a Kártalanítási Számlát, illetve Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítá- si Kártala- nítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve to- vábbá – a közúti közle- kedési közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi kár- felvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférniada- tai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval; o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a ki- szervezett kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval; p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító- valbiz- tosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ha- tósággalHatósággal; s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazo- lásának iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörté- neti meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a.-j., n. és x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási biz- tosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapjátjogalapját, azzal, hogy a k.-mp.-s. és p.-x. xxxxxxx pontban megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag kizáró- lag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölnimegjelöl- ni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogo- sító jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A Bit. 157.§ 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja x. xxxxxx alapján a biztosí- tási biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatáro- zott megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meg- határozott szervek alkalmazottaira is kiterjed. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé tör- ténő történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, va- lamint valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb köz- terhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes sza- bályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C.§- ában foglalt kötelezettség teljesítéséhezteljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok és üzleti titok sérelmét, ha az információk át- adására, átvételére és felhasználására az Aktv. V/B. fejezetében foglaltak- nak megfelelő automatikus információcsere és együttműködés keretében kerül sor. 4.4. A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékozta- tást tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási biz- tosítási ügylet a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak sze- rinti szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyelterrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélésselvisszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel; b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásávalbirtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésévelelősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásávalfinanszíro- zásával, robbanó- anyaggal robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben el- követett elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel el- látott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresé- sére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biz- tosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- ben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Eu- rópai Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végre- hajtásáról vég- rehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőr- zési ellen- őrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- ben, ha – a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján kül- földi külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótóladatot; – a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi in- formációs pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban írás- ban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótóladatot. 4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben: a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak tör- vényben törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik or- szágban harma- dik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs in- formációs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továb- bítása to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket rendelke- zéseket kell alkalmazni. 4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (fő- irodájafőirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti ha- tóság fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás megalapozása meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok konglomerá- tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben fog- lalt foglalt rendelkezések teljesítése tel- jesítése érdekében történő adatátadás. A fentebb 4.6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 4.3. pont b., f. és x. xxxxxxx, illetve a 4.4. pont első bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról. A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek szer- vezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint to- vábbíthatjasze- rint továbbíthatja. 4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adat- továbbítástól adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a 136.§-a alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítá- sa esetén továbbítása ese- tén 20 év elteltével törölni kell. 4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait jo- gait az el- hunyt elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyako- rolhatjagyakorolhatja. 4.9. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nél- küli megszűnése nélküli megszűné- se esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vál- lalkozás vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással hi- vatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára nyilvánosságá- ra és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott az Infotv-ben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfe- lelően megfelelően alkalmazni.

A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító. 4.1. a. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulaj- donosaittulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval biz- tosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottakhozzáju- tottak. 4.2. b. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a. ha – a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási kiszolgáltatha- tó biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést írás- ban felmentést ad, b. ; – a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 4.3. c. A Bit. 157.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége kötelezettsége a Bit-ben foglaltak sze- rint nem áll fenn a. : a feladatkörében eljáró Felügyelettel; b. ; a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel; c. ügyészség- gel; büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási fel- számolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővel, továbbá a végrehajtási ügyben ügy- ben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; d. ; az Európai Csalásellenes Hiva- tallal (Xxxx); a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szak- értővel; e. a Bit. 157.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben ; meghatározott ese- tekben az adóhatósággal; f. ; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; g. ; a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szer- vezeteivel, illetve a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos versenyfel- ügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; h. ; a feladatkörében feladatkö- rében eljáró gyámhatósággal; i. ; az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal; j. ; a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati titkosszol- gálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre információ gyűjtésre felhatalma- zott szervvel; k. ; a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; l. az e törvényben szabályozott ; a Bit-ben sza- bályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó köt- vénynyilvántartó szervvel; m. ; az állományátruházás keretében átadásra kerülő ke- rülő biztosítási szerződési ál- lomány állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; n. ; a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében, adatok tekintetében továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban kapcsolat- ban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettelszerve- zettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, levelezővel az Információs Központtal, a Kártalanítá- si Szervezettel, Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővelkárképvise- lővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közle- kedési közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni; o. ; a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a ki- szervezett kiszervezett tevékenységet végzővel; p. , fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik ren- delkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket kielégítő követelményeket kielé- gítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító- valbiztosítóval, biztosításközvetítővelbiz- tosításközvetítővel, szaktanácsadóval; q. ; a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; r. ; a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ha- tósággal; s. Infor- mációszabadság Hatósággal; a bonus-malus rendszer, az abba való besorolásbe- sorolás, illetve a káresetek igazo- lásának igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben ren- deletben meghatározott kártörté- neti kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra besorolás- ra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha a mező- gazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az a.-j., n. és x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási szerződés megjelölésétagrárkár-megállapító szervvel, a kért adatok fajtájátmező- gazdasági igazgatási szervvel, az adatkérés célját és jog- alapjátagrárkár-enyhítési szervvel, azzalvalamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, hogy a k.-m. és p.-x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölnigazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben. A cél és biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogo- sító jogszabályi rendelkezés megjelölése isfentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. A Bit. 157.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja alapján Az adóhatósággal szemben a biztosí- tási biztosítási titok megtartásának kötelezettsége kötele- zettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatáro- zott meghatározott körben nyilatkozattételi nyilatkozatté- teli kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség adókötele- zettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meg- határozott szervek alkalmazottaira is kiterjed. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé tör- ténő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, va- lamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb köz- terhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes sza- bályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C.§- ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez. 4.4. d. A biztosító a nyomozó hatóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére részére akkor is köteles haladéktalanul tájékozta- tást tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak sze- rinti ügylet kábítószerrel visszaélésselvisszaélés- sel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyelterrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélésselvissza- éléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben bűnszö- vetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel; b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben el- követett bűncselekménnyel van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel el- látottjelzés- sel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresé- sére megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biz- tosítási biztosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó szaktanács- adó az Eu- rópai Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végre- hajtásáról in- tézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőr- zési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha – a magyar bűnüldöző szerv szerv, illetőleg az Országos Rendőr-fő- kapitányság – a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás köte- lezettségvállalás alapján kül- földi külföldi bűnüldöző szerv szerv, illetőleg külföldi Pénz- ügyi Információs Egység írásbeli megkeresésének megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól; – , amennyiben a pénzügyi információs egységként működő hatóság meg- keresés tartalmazza a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi in- formációs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótóladatkérő által aláírt titoktartási záradékot. 4.5. e. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez szerve- zethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben: a. , ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak tör- vényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik or- szágban országbeli adatkezelőnél a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továb- bítása esetén magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazniharmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal. 4.6. f. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható állapítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (fő- irodájafőirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti ha- tóság hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter Nemzetgazdasági Minisztérium részére személyes adatnak nem minősülő minő- sülő adatok átadása, az összevont alapú felügyeletre és a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben fog- lalt fel- ügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történő törté- nő adatátadás. A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg. A biztosító a 4.2.–4.6. b-f. pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint to- vábbíthatjasze- rint továbbíthatja. 4.7. g. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adat- továbbítástól adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a 154.§ alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítá- sa ada- tok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell. 4.8. h. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az el- hunyt elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyako- rolhatjagyakorolhatja. 4.9. i. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nél- küli nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vál- lalkozás szakta- nácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől keletkezé- sétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani visszatarta- ni az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási adatszol- gáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban . 81.§-ában foglaltakat kell megfe- lelően megfelelően alkalmazni.

A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító. 4.1. a. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulaj- donosaittu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval biztosí- tóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 4.2. b. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a. ha – a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási kiszolgáltatha- tó biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést írás- ban felmentést ad, b. ; – a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 4.3. c. A Bit. 157.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége kötelezettsége a Bit-ben foglaltak sze- rint nem áll fenn a. : a feladatkörében eljáró Felügyelettel; b. ; a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel; c. ügyészség- gel; büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási fel- számolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővel, továbbá a végrehajtási ügyben ügy- ben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; d. ; az Európai Csalásellenes Hiva- tallal (Olaf); a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szak- értővel; e. a Bit. 157.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben ; meghatározott ese- tekben az adóhatósággal; f. ; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; g. ; a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szer- vezeteivel, illetve a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos versenyfel- ügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; h. ; a feladatkörében feladatkö- rében eljáró gyámhatósággal; i. ; az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal; j. ; a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati titkosszol- gálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre információ gyűjtésre felhatalma- zott szervvel; k. ; a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; l. az e törvényben szabályozott ; a Bit-ben sza- bályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó köt- vénynyilvántartó szervvel; m. ; az állományátruházás keretében átadásra kerülő ke- rülő biztosítási szerződési ál- lomány állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; n. ; a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében, adatok tekintetében továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban kapcsolat- ban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettelszerve- zettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítá- si Szervezettel, Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővelkárképvi- selővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közle- kedési közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi kárfelvé- teli jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni; o. ; a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a ki- szervezett kiszervezett tevékenységet végzővel; p. , fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik ren- delkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket kielégítő követelményeket kielé- gítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító- valbiztosítóval, biztosításközvetítővelbiz- tosításközvetítővel, szaktanácsadóval; q. ; a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; r. ország- gyűlési biztossal; a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi kártörténetre vonatkozó adatra és Információszabadság Ha- tósággal; s. a bonus-malus besorolásra nézve a Bit-ben szabályozott esetekben a biztosítóval; a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazo- lásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörté- neti kártör- téneti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott szabályo- zott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a.-j., n. és x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapját, azzal, hogy a k.-m. és p.-x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogo- sító jogszabályi rendelkezés megjelölése isfentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. A Bit. 157.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja alapján Az adóhatósággal szemben a biztosí- tási biztosítási titok megtartásának kötelezettsége kötele- zettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatáro- zott meghatározott körben nyilatkozattételi nyilatkozatté- teli kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség adókötele- zettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titoktartási kötelezettség biztosító a b-f. pontokban meghatározott esetekben és szerveze- tek felé az eljárás keretén kívül a fentebb meg- határozott szervek alkalmazottaira is kiterjed. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé tör- ténő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, va- lamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb köz- terhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes sza- bályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C.§- ában foglalt kötelezettség teljesítéséhezügyfelek személyes adatait továbbíthatja. 4.4. d. A biztosító a nyomozó hatóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére részére akkor is köteles haladéktalanul tájékozta- tást tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak sze- rinti ügylet kábítószerrel visszaélésselvisszaélés- sel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyelterrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélésselvissza- éléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben bűnszö- vetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel; b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben el- követett bűncselekménnyel van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel el- látottjelzés- sel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresé- sére megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biz- tosítási biztosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó szaktanács- adó az Eu- rópai Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végre- hajtásáról in- tézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőr- zési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha – a magyar bűnüldöző szerv szerv, illetőleg az Országos Rendőr-fő- kapitányság – a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás kö- telezettségvállalás alapján kül- földi külföldi bűnüldöző szerv szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresésének megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól; – , amennyi- ben a pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresés tartalmazza a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi in- formációs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótóladatkérő által aláírt titoktartási záradékot. 4.5. e. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez szerve- zethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben: a. , ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak tör- vényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik or- szágban országbeli adatkezelőnél a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továb- bítása esetén magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazniharmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasz- tott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal. 4.6. f. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható ál- lapítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye szék- helye (fő- irodájafőirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez tevé- kenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar ma- gyar felügyeleti ha- tóság hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás jogal- kotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter Pénzügy- minisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása, az összevont alapú felügyeletre és a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben fog- lalt felügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás. A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg. A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint to- vábbíthatja. 4.7. g. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adat- továbbítástól adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a 154.§ alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítá- sa ada- tok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell. 4.8. h. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az el- hunyt elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyako- rolhatjagyakorolhatja. 4.9. i. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nél- küli nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vál- lalkozás szakta- nácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől keletkezé- sétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani visszatarta- ni az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási adatszol- gáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban . 81.§-ában foglaltakat kell megfe- lelően megfelelően alkalmazni.

A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító. 4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulaj- donosaittu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést fel- mentést ad, b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 4.3. A Bit. 157.§ 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége nem áll fenn a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel; b. a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővelügyész- séggel; c. büntetőügyben, polgári ügybenperes vagy nemperes eljárásban, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási eljárás ügyében közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővelszakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljá- rásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal; d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szak- értővelszakértővel; e. a Bit. 157.§ 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal; f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi hatósággalállamigazgatási szervvel; j. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalma- zott felhatalmazott szervvel; k. a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel; m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési ál- lomány állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval; n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében, továbbá ezek egymásközti adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban kap- csolatban a Kártalanítási Számlát, illetve Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettelszer- vezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítá- si Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővelkárképviselő- vel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve továbbá – a közúti közle- kedési közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférniadatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval; o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a ki- szervezett kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval; p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító- valbiz- tosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ha- tósággalHatósággal; s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazo- lásának iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörté- neti meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a.-j., n. és x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy írásbeli írásbe- li megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási biz- tosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapjátjogalapját, azzal, hogy a k.-mp.-s. és p.-x. xxxxxxx pontban megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag kizá- rólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogo- sító xx- xxxxxx jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A Bit. 157.§ 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja x. xxxxxx alapján a biztosí- tási biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatáro- zott megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meg- határozott meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé tör- ténő történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, va- lamint valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb köz- terhekkel közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés együtt- működés egyes sza- bályairól szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakbantovábbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§- ában C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez. 4.4. A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékozta- tást adni, ha adat teljesítésében merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak sze- rinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel; b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben el- követett bűncselekménnyel van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel el- látott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresé- sére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biz- tosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- ben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Eu- rópai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végre- hajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz elegetki. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőr- zési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- bensérelmét, ha – a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján kül- földi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól; – a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi in- formációs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól. 4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.§-ában foglalt kötelezettség, valamint a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban FATCA-törvény alapján az esetben: a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak tör- vényben meghatározott adatköre, célja Aktv. 43/B. és jogalapja van, és a harmadik or- szágban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továb- bítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni43/C.§-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki. 4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (fő- irodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti ha- tóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben fog- lalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás. A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére hivatkozva nem tagadhatja meg. A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint to- vábbíthatja. 4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adat- továbbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítá- sa esetén 20 év elteltével törölni kell. 4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az el- hunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyako- rolhatja. 4.9. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nél- küli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vál- lalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfe- lelően alkalmazni.

A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító. 4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulaj- donosaittu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést fel- mentést ad, b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 4.3. A Bit. 157.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége nem áll fenn a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel; b. a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal hatóság- gal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel; c. büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szak- értővelszakértővel; e. a Bit. 157.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal; f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal; j. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalma- zott felhatal- mazott szervvel; k. a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel; m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési ál- lomány állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítá- si Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közle- kedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni; o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a ki- szervezett kiszervezett tevékenységet végzővel; p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító- valbiz- tosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ha- tósággalHatósággal; s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazo- lásának iga- zolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörté- neti kár- történeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott sza- bályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a.-j., n. és x. xxxxxxx pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel meg- kereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási biztosí- tási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapjátjogalapját, azzal, hogy a k.-m. és p.-xp.-r. xxxxxxx pontban megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölnimegjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogo- sító jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A Bit. 157.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja alapján a biztosí- tási biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. Az adóhatósággal szemben a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről kifizetés- ről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meg- határozott szervek alkalmazottaira is kiterjed. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé tör- ténő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, va- lamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb köz- terhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes sza- bályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C.§- ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez. 4.4. A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékozta- tást tájékoz- tatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak sze- rinti szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyelterrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélésselvisszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel; b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásávalbirtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésévelelősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásávalfinanszíro- zásával, robbanó- anyaggal robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben el- követett elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel el- látottellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresé- sére megke- resésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biz- tosítási biztosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Eu- rópai Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végre- hajtásáról végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének kötelezettsé- gének tesz eleget. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőr- zési ellen- őrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati csoportvizsgá- lati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha – a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján kül- földi külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól; – a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi in- formációs pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól. 4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben: a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak tör- vényben törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik or- szágban har- madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továb- bítása to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket rendelke- zéseket kell alkalmazni. 4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (fő- irodájafőirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti ha- tóság fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás megalapozása meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről felügyeleté- ről szóló törvényben fog- lalt foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás. A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére hivatkozva nem tagadhatja meg. A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek szer- vezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint to- vábbíthatjasze- rint továbbíthatja. 4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adat- továbbítástól adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítá- sa továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell. 4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait jo- gait az el- hunyt elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult jogo- sult is gyako- rolhatjagyakorolhatja. 4.9. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nél- küli nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vál- lalkozás szaktanács- adói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított szá- mított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti üz- leti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozóvo- natkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat fog- laltakat kell megfe- lelően megfelelően alkalmazni.

A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító. 4.117.4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény tör- vény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulaj- donosaitbiztosí- tó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval bizto- sítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 4.217.4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést fel- mentést ad, b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 4.317.4.3. A Bit. 157.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége kötelezettsége nem áll fenn a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel; b. a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal hatóság- gal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel; c. büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővelszak- értővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóvalvégrehaj- tóval; d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szak- értővelszakértővel; e. a Bit. 157.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal; f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal; j. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalma- zott felhatal- mazott szervvel; k. a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel; m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési ál- lomány állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban kapcsolat- ban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettelszerve- zettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítá- si Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővelkárképviselő- vel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közle- kedési közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből jegy- zőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni; o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a ki- szervezett kiszervezett tevékenységet végzővel; p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító- valbiz- tosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ha- tósággalHatósággal; s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazo- lásának iga- zolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörté- neti kár- történeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott sza- bályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a.-j., n. és x. xxxxxxx s. pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli írásbe- li megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási biz- tosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapjátjogalapját, azzal, hogy a k.-m. és p.-xp.-r. xxxxxxx pontban megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölnimegjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogo- sító jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A Bit. 157.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja alapján a biztosí- tási biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. Az adóhatósággal szemben a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről kifizetés- ről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meg- határozott szervek alkalmazottaira is kiterjed. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé tör- ténő történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Egye- sült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról előmozdí- tásáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérőlkihir- detéséről, va- lamint valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb köz- terhekkel közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés együtt- működés egyes sza- bályairól szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakbantovábbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§- ában C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez. 4.417.4.4. A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékozta- tást tájékoz- tatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak sze- rinti szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyelterrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélésselvisszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel; b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásávalbirtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésévelelősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásávalfinanszíro- zásával, robbanó- anyaggal robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben el- követett elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel el- látottellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresé- sére megke- resésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biz- tosítási biztosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Eu- rópai Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végre- hajtásáról végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének kötelezettsé- gének tesz eleget. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőr- zési ellen- őrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati csoportvizsgá- lati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha – a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján kül- földi külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól; – a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi in- formációs pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól. 4.517.4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez szervezet- hez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben: a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak tör- vényben törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik or- szágban har- madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továb- bítása to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket rendelke- zéseket kell alkalmazni. 4.617.4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatásaszolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható állapítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye szék- helye (fő- irodájafőirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez tevé- kenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar ma- gyar felügyeleti ha- tóság hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás jogalko- tás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére ré- szére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a Bit. nyolcadik részének ré- szének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről fel- ügyeletéről szóló törvényben fog- lalt foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás. A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére hivatkozva nem tagadhatja meg. A biztosító a 4.2.–4.617.4.2.–17.4.6. pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint to- vábbíthatjatovábbíthatja. 4.717.4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adat- továbbítástól adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítá- sa továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell. 4.817.4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait jo- gait az el- hunyt elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult jogo- sult is gyako- rolhatjagyakorolhatja. 4.917.4.9. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nél- küli jog- utód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vál- lalkozás szakta- nácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől keletkezésé- től számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt in- formációt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség köte- lezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-Ptk- ban foglaltakat kell megfe- lelően megfelelően alkalmazni. 17.4.10. Biztosítók egymás közötti adatátadására vonatkozó sza- bályok (a Bit. 2015. január 1-jétől hatályos 161/A.§-a alapján) A Bit. 2015. január 1-jétől hatályos rendelkezése lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségeik telje- sítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megaka- dályozása céljából – megkereséssel forduljanak más biztosítóhoz a megke- resett biztosító által – a Bit. 155.§ (1) bekezdésében meghatározottak sze- rint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt a Bit. 161/A.§ (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, hogy a kérdező (megkereső) biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsér- tésének. A megkereső biztosító felelős a Bit. 161/A.§ (1) bekezdésében meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért. A Bit. 161/A.§ (3)-(6) bekezdése biztosítási ágazatonként meghatározza, hogy a megkereső biztosító a különböző ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban milyen adatokat kérhet. A biztosítási szerződés típusától (ágazati besorolásától) függően átadhatók a szerződő, biztosított, kedvezményezett, károsult személy azonosító adatai, a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsola- tos egészségi állapotára vonatkozó adatok, a biztosított vagyontárgyak, kö- vetelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok, korábbi biztosítási eseményre vonatkozó adatok, a megkeresett biztosítónál meg- kötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felmérésé- hez szükséges adatok, valamint a megkeresett biztosítónál megkötött szer- ződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szük- séges adatok. Felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítási szerződések esetében a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén lehetőség van a kárigényt, illetve sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, valamint a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó, va- lamint e személyt, illetve a károsodott vagyontárgyat érintő korábbi, ugyan- ezen ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosítási eseményre vo- natkozó adatok átadására is. Szárazföldi jármű-casco, valamint önálló szá- razföldi járművekkel összefüggő felelősség ágazatba tartozó biztosítások esetében – ez utóbbiaknál a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – lehet kérni másik biztosítótól a járműazonosító adatok (rendszám, alvázszám) alapján az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményre, az elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó adatokat. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kö- teles átadni a megkereső biztosítónak. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Abban az esetben azonban, ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomá- sára jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kap- csolatban indult eljárás befejezéséig. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem került sor, az adat a megismerését követő egy évig kezelhető. A megkereső biztosító a jelen pont szerinti megkeresés és a megkeresés tel- jesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkere- séssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfelet, kérelmére az Infotv-ben szabályozott módon tájékoz- tatja. Ha a megkereső biztosító az adatok kezelésének törvényi határidejé- re figyelemmel már nem kezeli az adatokat, akkor az Infotv. alapján tájé- koztatást kérő ügyfelet ennek a tényéről kell tájékoztatni.

A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító. 4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulaj- donosaittu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést fel- mentést ad, b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 4.3. A Bit. 157.§ 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége nem áll fenn a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel; b. a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyészséggelügyész- séggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel; c. büntetőügyben, polgári ügybenperes vagy nem peres eljárásban, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási eljárás ügyében közigazgatá- si határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővelszakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljá- rásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal; d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szak- értővelszakértővel; e. a Bit. 157.§ 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal; f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi hatósággalállamigazgatási szervvel; j. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalma- zott felhatalmazott szervvel; k. a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel; m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési ál- lomány állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval; n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében, továbbá ezek egymásközti adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban kap- csolatban a Kártalanítási Számlát, illetve Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettelszer- vezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítá- si Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővelkárképviselő- vel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve továbbá – a közúti közle- kedési közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférniadatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval; o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a ki- szervezett kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval; p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító- valbiz- tosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ha- tósággalHatósággal; s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazo- lásának iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörté- neti meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a.-j., n. és x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy írásbeli írásbe- li megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási biz- tosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapjátjogalapját, azzal, hogy a k.-mp.-s. és p.-x. xxxxxxx pontban megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag kizá- rólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogo- sító xx- xxxxxx jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A Bit. 157.§ 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja x. xxxxxx alapján a biztosí- tási biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatáro- zott megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meg- határozott meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé tör- ténő történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, va- lamint valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb köz- terhekkel közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés együtt- működés egyes sza- bályairól szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakbantovábbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§- ában C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhezteljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok és üzleti titok sérelmét, ha az információk át- adására, átvételére és felhasználására az Aktv. V/B. fejezetében foglaltak- nak megfelelő automatikus információcsere és együttműködés keretében kerül sor. 4.4. A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékozta- tást tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak sze- rinti szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyelterrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélésselvisszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel; b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásávalbirtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésévelelősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásávalfinanszíro- zásával, robbanó- anyaggal robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben el- követett elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel el- látott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresé- sére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biz- tosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Eu- rópai Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végre- hajtásáról végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének kötelezettsé- gének tesz eleget. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőr- zési ellen- őrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha – a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján kül- földi külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótóladatot; – a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi in- formációs pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótóladatot. 4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben: a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak tör- vényben törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik or- szágban har- madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továb- bítása to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket rendelke- zéseket kell alkalmazni. 4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (fő- irodájafőirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti ha- tóság fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás megalapozása meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok konglomerá- tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben fog- lalt foglalt rendelkezések teljesítése tel- jesítése érdekében történő adatátadás. A fentebb 4.6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 4.3. pont b., f. és x. xxxxxxx, illetve a 4.4. pont első bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról. A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek szer- vezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint to- vábbíthatjasze- rint továbbíthatja. 4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adat- továbbítástól adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a 136.§-a alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítá- sa továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell. 4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait jo- gait az el- hunyt elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult jogo- sult is gyako- rolhatjagyakorolhatja. 4.9. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nél- küli megszűnése nélküli megszűné- se esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vál- lalkozás vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással hi- vatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára nyilvánosságá- ra és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott az Infotv-ben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfe- lelően megfelelően alkalmazni.

A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító. 4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulaj- donosaittu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést felmentést ad,; b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn; c. a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a ta- núsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. 4.3. A Bit. 157.§ 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége nem áll fenn a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel; b. a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel; c. büntetőügyben, polgári ügybenperes vagy nemperes eljárásban, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási eljárás ügyében közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során (2018. január 1-jétől ehelyett közigazgatási perben) eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóvalvégrehajtó- val, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárás- ban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyon- felügyelővel, bírósággal; d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szak- értővelszakértővel; e. a Bit. 157.§ 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal; f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi hatósággalállamigazgatási szervvel; j. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati eszközök titkosszolgálati esz- közök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalma- zott felhatalmazott szervvel; k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) együtt- biztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében tekin- tetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jár- műnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyil- vántartási szervével; m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési ál- lomány állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval; n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében, továbbá ezek egymásközti adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban kap- csolatban a Kártalanítási Számlát, illetve Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettelszer- vezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítá- si Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővelkárképvi- selővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve továbbá – a közúti közle- kedési közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárren- dezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférniadatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károko- zóval; o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a ki- szervezett kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval; p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító- valbiz- tosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ha- tósággalHatósággal; s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazo- lásának iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörté- neti meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval biztosítóval; t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, vala- mint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irá- nyítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel; u. a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal szemben, ha az a.-j., n. n., s., t. és x. xxxxxxx u. pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját cél- ját és jog- alapjátjogalapját, azzal, hogy a k.-mp.-s. és p.-x. xxxxxxx pontban megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölnimegjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogo- sító jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A Bit. 157.§ 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja x. xxxxxx alapján a biztosí- tási biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatáro- zott megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meg- határozott meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé tör- ténő történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, va- lamint valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb köz- terhekkel közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés együtt- működés egyes sza- bályairól szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakbantovábbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§- ában C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhezteljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.§-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki. 4.4. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékozta- tást haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak sze- rinti szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyelterrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélésselvisszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel; b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásávalbirtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésévelelősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásávalfinanszíro- zásával, robbanó- anyaggal robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben el- követett elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel el- látott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresé- sére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biz- tosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő biztosító az Európai Unió és a biztosítási szaktanácsadó az Eu- rópai Unió ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végre- hajtásáról végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőr- zési ellen- őrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha – a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján kül- földi külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótóladatot; – a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi in- formációs pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótóladatot. 4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben: a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak tör- vényben törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik or- szágban har- madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011Infotv. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továb- bítása to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket rendelke- zéseket kell alkalmazni. 4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (fő- irodájafőirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti ha- tóság fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás megalapozása meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok konglomerá- tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben fog- lalt foglalt rendelkezések teljesítése tel- jesítése érdekében történő adatátadás. A fentebb 4.6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 4.3. pont b., f. és j. pont- jai, illetve a 4.4. pont első bekezdése alapján végzett adattovábbításokról. A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek szer- vezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint to- vábbíthatjasze- rint továbbíthatja. 4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adat- továbbítástól adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a 136.§-a alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítá- sa továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell. 4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait jo- gait az el- hunyt elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult jogo- sult is gyako- rolhatjagyakorolhatja. 4.9. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nél- küli megszűnése nélküli megszűné- se esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vál- lalkozás vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással hi- vatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára nyilvánosságá- ra és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott az Infotv-ben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfe- lelően megfelelően alkalmazni.

A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító. 4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulaj- donosaittu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést fel- mentést ad,; b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 4.3. A Bit. 157.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége kötelezettsége a Bit-ben foglaltak szerint nem áll fenn a. : a feladatkörében eljáró Felügyelettel; b. ; a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel; c. ; büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási felszámo- lási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; d. ; az Európai Csalásellenes Hivatallal (Olaf); a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szak- értővel; e. a Bit. 157.§ (2) bekezdésben foglalt ; meghatározott esetekben az adóhatósággal; f. adóha- tósággal; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; g. ; a biztosí- tóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási te- vékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Gazda- sági Versenyhivatallal; h. ; a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; i. ; az egészségügyről egész- ségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal; j. ; a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalma- zott információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel; k. ; a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás koc- kázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; l. az e törvényben ; a Bit- ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel; m. ; az állományátruházás keretében átadásra kerülő ke- rülő biztosítási szerződési ál- lomány állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; n. ; a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében, adatok tekintetében továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Kártala- nítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítá- si Szervezettel, Kártalanítási Szervezet- tel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közle- kedési közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni; o. ; a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a ki- szervezett kiszervezett tevékenységet végzővel; p. , fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve néz- ve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító- valbiztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; q. ; a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; r. ország- gyűlési biztossal; a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi kártörténetre vonatkozó adatra és Információszabadság Ha- tósággal; s. a bonus-malus beso- rolásra nézve a Bit-ben szabályozott esetekben a biztosítóval; a bonus- malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazo- lásának igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörté- neti kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a.-j., n. és x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapját, azzal, hogy a k.-m. és p.-x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogo- sító jogszabályi rendelkezés megjelölése isfentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. A Bit. 157.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja alapján Az adóhatósággal szemben a biztosí- tási biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatáro- zott meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről kifizetés- ről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titoktartási kötelezettség biztosító a 4.2-4.6. pontokban meghatározott esetekben és szer- vezetek felé az eljárás keretén kívül a fentebb meg- határozott szervek alkalmazottaira is kiterjed. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé tör- ténő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, va- lamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb köz- terhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes sza- bályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C.§- ában foglalt kötelezettség teljesítéséhezügyfelek személyes adatait továbbíthatja. 4.4. A biztosító a nyomozó hatóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére részére akkor is köteles haladéktalanul tájékozta- tást tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak sze- rinti ügylet kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyelterrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel; b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben el- követett bűncselekménnyel van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel el- látottellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresé- sére megke- resésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biz- tosítási biztosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Eu- rópai Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végre- hajtásáról végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének kötelezettsé- gének tesz eleget. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőr- zési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha – a magyar bűnüldöző szerv szerv, illetőleg az Országos Rendőr-fő- kapitányság – a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás kö- telezettségvállalás alapján kül- földi külföldi bűnüldöző szerv szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresésének megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól; – , amennyi- ben a pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresés tartalmazza a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi in- formációs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótóladatkérő által aláírt titoktartási záradékot. 4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez szervezet- hez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben: a. , ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak tör- vényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik or- szágban országbeli adatkezelőnél a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továb- bítása esetén magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra néz- ve teljesülnek, valamint a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazniharmadik országbeli adatkezelő székhelye szerin- ti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal. 4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatásaszolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható állapítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye szék- helye (fő- irodájafőirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez tevé- kenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar ma- gyar felügyeleti ha- tóság hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás jogalko- tás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter Pénzügymi- nisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása, az összevont alapú felügyeletre és a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben fog- lalt felügyeletre vonatkozó törvé- nyi rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás. A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére hivatkozva nem tagadhatja meg. A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint to- vábbíthatja. 4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adat- továbbítástól adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a 154.§ alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítá- sa továb- bítása esetén 20 év elteltével törölni kell. 4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait jo- gait az el- hunyt elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult jogo- sult is gyako- rolhatjagyakorolhatja. 4.9. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nél- küli nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vál- lalkozás szaktanács- adói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított szá- mított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti üz- leti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozóvo- natkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban . 81.§- ában foglaltakat kell megfe- lelően megfelelően alkalmazni.

A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító. 4.1. 1) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – - ha törvény másként nem rendelkezik – - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulaj- donosaittulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 4.2. 2) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a. a) a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést felmentést ad, b. b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 4.3. 3) A Bit. 157.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége kötelezettsége a Bit-ben foglaltak szerint nem áll fenn a. : a feladatkörében eljáró Felügyelettel; b. ; a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel; c. ; büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; d. ; az Európai Csalásellenes Hivatallal (Olaf); a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szak- értővel; e. a Bit. 157.§ (2) bekezdésben foglalt ; meghatározott esetekben az adóhatósággal; f. ; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; g. ; a biztosítóval, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; h. ; a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; i. ; az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal; j. ; a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalma- zott információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel; k. ; a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; l. az e törvényben ; a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel; m. Hivatallal; az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési ál- lomány állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; n. ; a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot Számlát kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítá- si Szervezettel, Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közle- kedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni; o. megbízottal; a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a ki- szervezett kiszervezett tevékenységet végzővel; p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító- val, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ha- tósággal; s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazo- lásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörté- neti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval végzővel szemben, ha az a.-j., n. és x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapját, azzal, hogy a k.-m. és p.-x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogo- sító jogszabályi rendelkezés megjelölése isfentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. A Bit. 157.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja alapján Az adóhatósággal szemben a biztosí- tási biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatáro- zott meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meg- határozott szervek alkalmazottaira is kiterjed. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé tör- ténő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, va- lamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb köz- terhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes sza- bályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C.§- ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez. 4.4. 4) A biztosító a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére részére akkor is köteles haladéktalanul tájékozta- tást tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak sze- rinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel; b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-ügylet kábítószer- kereskedelemmel, kábítószer birtoklásávalterrorizmussal, kóros szenvedélykeltéssel illegális fegyverkereskedelemmel, vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben el- követett bűncselekménnyel a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „"halaszthatatlan intézkedés” " jelzéssel el- látottellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresé- sére megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biz- tosítási biztosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- ben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Eu- rópai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végre- hajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőr- zési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- ben, ha – a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján kül- földi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól; – a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi in- formációs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól. 4.5. 5) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben: a. , ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak tör- vényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik or- szágban országbeli adatkezelőnél a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továb- bítása esetén magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazniharmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal. 4.6. 6) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatásaszolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható állapítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (fő- irodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti ha- tóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben fog- lalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás. A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg. A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint to- vábbíthatja. 4.7. 7) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adat- továbbítástól adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a 154. § alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítá- sa továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell. 4.8. 8) Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az el- hunyt elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyako- rolhatjagyakorolhatja. 4.9. 9) A biztosítóBiztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nél- küli nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vál- lalkozás vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban . 81. §-ában foglaltakat kell megfe- lelően megfelelően alkalmazni.

A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító. 4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulaj- donosaittu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést fel- mentést ad, b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 4.3. A Bit. 157.§ 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége nem áll fenn a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel; b. a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővelügyész- séggel; c. büntetőügyben, polgári ügybenperes vagy nemperes eljárásban, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási eljárás ügyében közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővelszakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljá- rásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal; d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szak- értővelszakértővel; e. a Bit. 157.§ 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal; f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi hatósággalállamigazgatási szervvel; j. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati eszközök titkosszolgálati esz- közök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalma- zott felhatalmazott szervvel; k. a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel; m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési ál- lomány állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval; n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében, továbbá ezek egymásközti adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban kap- csolatban a Kártalanítási Számlát, illetve Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettelszer- vezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítá- si Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővelkárképviselő- vel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve továbbá – a közúti közle- kedési közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférniadatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval; o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a ki- szervezett kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval; p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító- valbiz- tosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ha- tósággalHatósággal; s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazo- lásának iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörté- neti meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a.-j., n. és x. xxxxxxx s. pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli írásbe- li megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási biz- tosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapjátjogalapját, azzal, hogy a k.-mp.-s. és p.-x. xxxxxxx pontban megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag kizá- rólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogo- sító xx- xxxxxx jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A Bit. 157.§ 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja alapján a biztosí- tási biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatáro- zott megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meg- határozott meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé tör- ténő történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, va- lamint valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb köz- terhekkel közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés együtt- működés egyes sza- bályairól szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakbantovábbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§- ában C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhezteljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.§-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki. 4.4. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékozta- tást haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak sze- rinti szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyelterrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélésselvisszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel; b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásávalbirtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésévelelősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásávalfinanszíro- zásával, robbanó- anyaggal robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben el- követett elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel el- látott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresé- sére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biz- tosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó biztosító az Eu- rópai Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végre- hajtásáról végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőr- zési ellen- őrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha – a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján kül- földi külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótóladatot; – a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi in- formációs pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótóladatot. 4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben: a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak tör- vényben törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik or- szágban har- madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továb- bítása to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket rendelke- zéseket kell alkalmazni. 4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (fő- irodájafőirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti ha- tóság fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás megalapozása meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok konglomerá- tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben fog- lalt foglalt rendelkezések teljesítése tel- jesítése érdekében történő adatátadás. A fentebb 4.6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 4.3. pont b., f. és j. pontjai, illetve a 4.4. pont első bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról. A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek szer- vezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint to- vábbíthatjasze- rint továbbíthatja. 4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adat- továbbítástól adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a 136.§-a alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítá- sa továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell. 4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait jo- gait az el- hunyt elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult jogo- sult is gyako- rolhatjagyakorolhatja. 4.9. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nél- küli megszűnése nélküli megszűné- se esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vál- lalkozás vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással hi- vatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára nyilvánosságá- ra és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott az Infotv-ben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfe- lelően megfelelően alkalmazni.

A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító. 4.1. (1) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulaj- donosaittu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 4.2. (2) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést fel- mentést ad,; b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 4.3. (3) A Bit. 157.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége kötelezettsége a Bit-ben foglaltak szerint nem áll fenn a. : a feladatkörében eljáró Felügyelettel; b. ; a folyamatban lévő büntetőeljárás bünte- tőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel; c. büntetőügyben; büntetőügy- ben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási felszámolási eljárás ügyében ügyé- ben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; d. vég- rehajtóval; az Európai Csalásellenes Hivatallal (Olaf); a hagyatéki ügyben eljáró eljá- ró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szak- értővel; e. a Bit. 157.§ (2) bekezdésben foglalt ; meghatározott esetekben az adóhatósággal; f. ; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; g. ; a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközve- títő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügye- leti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; h. ; a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; i. ; az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal; j. ; a külön törvényben meghatározott meghatá- rozott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalma- zott tit- kos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel; k. ; a viszontbiztosítóval, valamint vala- mint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; l. az e törvényben biztosí- tókkal; a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében tekinte- tében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel; m. ; az állományátruházás keretében átadásra átadás- ra kerülő biztosítási szerződési ál- lomány állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; n. ; a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében, adatok te- kintetében továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Kártalanítá- si Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti IrodávalIrodá- val, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítá- si Szervezettel, Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben ameny- nyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közle- kedési közlekedési balesetével kapcsolatos kap- csolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni; o. ; a kiszervezett tevékenység végzéséhez végzésé- hez szükséges adatok tekintetében a ki- szervezett kiszervezett tevékenységet végzővel; p. fióktelep , fiók- telep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint vala- mint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar ma- gyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal jog- szabállyal – a harmadik országbeli biztosító- valbiztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; q. szakta- nácsadóval; a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; r. országgyűlési biztossal; a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi kártörténetre vo- natkozó adatra és Információszabadság Ha- tósággal; s. a bonus-malus besorolásra nézve a Bit-ben szabályozott ese- tekben a biztosítóval; a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazo- lásának igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörté- neti meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott sza- bályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a.-j., n. és x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapját, azzal, hogy a k.-m. és p.-x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogo- sító jogszabályi rendelkezés megjelölése isfentebb meg- határozott szervek alkalmazottaira is kiterjed. A Bit. 157.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja alapján Az adóhatósággal szemben a biztosí- tási biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatáro- zott meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titoktartási kötelezettség biztosító a (2)-(6) pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek felé az eljárás keretén kívül a fentebb meg- határozott szervek alkalmazottaira is kiterjed. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé tör- ténő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, va- lamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb köz- terhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes sza- bályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C.§- ában foglalt kötelezettség teljesítéséhezügyfelek személyes adatait továbbíthatja. 4.4. (4) A biztosító a nyomozó hatóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére részére akkor is köteles haladéktalanul tájékozta- tást tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak sze- rinti ügylet kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel lő- fegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel; b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben el- követett bűncselekménnyel van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel el- látott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresé- sére megkere- sésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biz- tosítási biztosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- ben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Eu- rópai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végre- hajtásáról vég- rehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőr- zési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- ben, ha – a magyar bűnüldöző szerv szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapi- tányság – a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás kötele- zettségvállalás alapján kül- földi külföldi bűnüldöző szerv szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresésének megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól; – , amennyiben a pénzügyi információs egységként működő hatóság megkere- sés tartalmazza a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi in- formációs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótóladatkérő által aláírt titoktartási záradékot. 4.5. (5) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez szervezet- hez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben: a. eset- ben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak tör- vényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a har- madik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott kö- vetelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik or- szágban országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továb- bítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznimagyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal. 4.6. (6) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (fő- irodájafőirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti ha- tóság fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás megalapozása meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása, az összevont alapú felügyeletre és a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben fog- lalt rendelkezések felügyeletre vonatkozó törvényi rendelke- zések teljesítése érdekében történő adatátadás. A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére hivatkozva nem tagadhatja meg. A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint to- vábbíthatja. 4.7. (7) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adat- továbbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a 154. § alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítá- sa továbbí- tása esetén 20 év elteltével törölni kell. 4.8. (8) Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel sze- méllyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az el- hunyt elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyako- rolhatjagyakorolhatja. 4.9. (9) A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nél- küli nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vál- lalkozás szaktanács- adói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított szá- mított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti üz- leti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozóvo- natkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban . 81. §-ában foglaltakat kell megfe- lelően megfelelően alkalmazni.

A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító. 4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulaj- donosaittu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést fel- mentést ad,; b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 4.3. A Bit. 157.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége kötelezettsége a Bit-ben foglaltak szerint nem áll fenn a. : a feladatkörében eljáró Felügyelettel; b. ; a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel; c. ; büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási felszámo- lási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; d. ; a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szak- értővel; e. a Bit. 157.§ (2) bekezdésben foglalt ; meg- határozott esetekben az adóhatósággal; f. ; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági nemzet- biztonsági szolgálattal; g. ; a biztosítóval, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos verseny-felügyeleti feladat- körében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; i. gyám- hatósággal; az Európai Csalásellenes Hivatallal (Xxxx); az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal; j. ; a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalma- zott információ gyűjtésre felha- talmazott szervvel; k. ; a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás kockázat-vállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló kockázat-vállaló biztosítókkal; l. az e törvényben szabályozott ; a Bit-ben szabá- lyozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében tekintetében a kötvénynyilvántartást kötvénynyil- vántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel; m. Hivatallal; az állományátruházás állomány-átruházás keretében átadásra kerülő ke- rülő biztosítási szerződési ál- lomány állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; n. ; a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot Számlát kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítá- si Szervezettel, Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal és megbízottal; a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közle- kedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni; o. a kiszervezett ki- szervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a ki- szervezett kiszer- vezett tevékenységet végzővel; p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító- val, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ha- tósággal; s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazo- lásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörté- neti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval végzővel szemben, ha az a.-j., n. és x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapját, azzal, hogy a k.-m. és p.-x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogo- sító jogszabályi rendelkezés megjelölése isfentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. A Bit. 157.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja alapján Az adóhatósággal szemben a biztosí- tási biztosítási titok megtartásának kötelezettsége kötelezettsé- ge abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására felhívá- sára a biztosítót törvényben meghatáro- zott meg-határozott körben nyilatkozattételi kötelezettségköte- lezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási adatszolgáltatási kötelezettség terheliter- heli. A biztosítási titoktartási kötelezettség biztosító a 4.2. – 4.6. pontokban meghatározott esetekben és szerveze- tek felé az eljárás keretén kívül a fentebb meg- határozott szervek alkalmazottaira is kiterjed. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé tör- ténő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, va- lamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb köz- terhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes sza- bályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C.§- ában foglalt kötelezettség teljesítéséhezügyfelek személyes adatait továbbíthatja. 4.4. A biztosító a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére részére akkor is köteles haladéktalanul tájékozta- tást tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak sze- rinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel; b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti ügylet kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásávalterro- rizmussal, kóros szenvedélykeltéssel illegális fegyverkereskedelemmel, vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben el- követett bűncselekménnyel a pénzmosás bűncselek- ményével van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel el- látottellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresé- sére megke- resésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biz- tosítási biztosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- ben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Eu- rópai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végre- hajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőr- zési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- ben, ha – a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján kül- földi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól; – a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi in- formációs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól. 4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez szervezet- hez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben: a. , ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak tör- vényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik or- szágban országbeli adatkezelőnél a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továb- bítása esetén magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra néz- ve teljesülnek, valamint a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazniharmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adat-védelmi jogszabállyal. 4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatásaszolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható állapítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (fő- irodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti ha- tóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése elvégzé- se céljából a miniszter Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minősülő minő- sülő adatok átadása, a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben fog- lalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás. A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére hivatkozva nem tagadhatja meg. A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint to- vábbíthatja. 4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adat- adat-továbbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a 154.§ alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítá- sa továb- bítása esetén 20 év elteltével törölni kell. 4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait jo- gait az el- hunyt elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult jogo- sult is gyako- rolhatjagyakorolhatja. 4.9. A biztosító, a biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nél- küli nélküli megszűnése esetén esetén, a biztosító, a biztosításközvetítői és szaktanácsadói vál- lalkozás szakta- nácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől keletkezésé- től számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt in- formációt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség köte- lezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben vonatkozóan egye- bekben a Ptk-ban . 81.§-ában foglaltakat kell megfe- lelően megfelelően alkalmazni.

A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító. 4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulaj- donosaittu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést fel- mentést ad, b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 4.3. A Bit. 157.§ 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége nem áll fenn a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel; b. a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyészséggelügyész- séggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel; c. büntetőügyben, polgári ügybenperes vagy nem peres eljárásban, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási eljárás ügyében közigazgatá- si határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővelszakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljá- rásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal; d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szak- értővelszakértővel; e. a Bit. 157.§ 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal; f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi hatósággalállamigazgatási szervvel; j. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalma- zott felhatalmazott szervvel; k. a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel; m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési ál- lomány állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval; n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében, továbbá ezek egymásközti adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban kap- csolatban a Kártalanítási Számlát, illetve Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettelszer- vezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítá- si Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővelkárképviselő- vel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve továbbá – a közúti közle- kedési közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférniadatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval; o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a ki- szervezett kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval; p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító- valbiz- tosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ha- tósággalHatósággal; s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazo- lásának iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörté- neti meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a.-j., n. és x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy írásbeli írásbe- li megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási biz- tosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapjátjogalapját, azzal, hogy a k.-mp.-s. és p.-x. xxxxxxx pontban megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag kizá- rólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogo- sító xx- xxxxxx jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A Bit. 157.§ 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja x. xxxxxx alapján a biztosí- tási biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatáro- zott megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meg- határozott meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé tör- ténő történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, va- lamint valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb köz- terhekkel közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés együtt- működés egyes sza- bályairól szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakbantovábbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§- ában C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez. 4.4. A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékozta- tást adni, ha adat teljesítésében merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak sze- rinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel; b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben el- követett bűncselekménnyel van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel el- látott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresé- sére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biz- tosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- ben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Eu- rópai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végre- hajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz elegetki. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőr- zési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- ben, ha – a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján kül- földi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól; – a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi in- formációs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól. 4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben: a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak tör- vényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik or- szágban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továb- bítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (fő- irodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítássérelmét, ha az megfelel a külföldi információk át- adására, átvételére és a magyar felügyeleti ha- tóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás megalapozása felhasználására az Aktv. V/B. fejezetében foglaltak- nak megfelelő automatikus információcsere és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben fog- lalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás. A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére hivatkozva nem tagadhatja meg. A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint to- vábbíthatjaegyüttműködés keretében kerül sor. 4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adat- továbbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítá- sa esetén 20 év elteltével törölni kell. 4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az el- hunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyako- rolhatja. 4.9. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nél- küli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vál- lalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfe- lelően alkalmazni.

A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító. 4.167.4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény tör- vény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulaj- donosaitbiztosí- tó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval bizto- sítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 4.267.4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést fel- mentést ad, b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 4.367.4.3. A Bit. 157.§ 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége kötelezettsége nem áll fenn a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel; b. a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyészséggelügyész- séggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel; c. büntetőügyben, polgári ügybenperes vagy nem peres eljárásban, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási eljárás ügyében közigazgatá- si határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővelszakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljá- rásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal; d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szak- értővelszakértővel; e. a Bit. 157.§ 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal; f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi hatósággalállamigazgatási szervvel; j. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati eszközök titkosszolgálati esz- közök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalma- zott felhatalmazott szervvel; k. a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel; m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési ál- lomány állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval; n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében, továbbá ezek egymásközti adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban kap- csolatban a Kártalanítási Számlát, illetve Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettelszer- vezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítá- si Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővelkárképviselő- vel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve továbbá – a közúti közle- kedési közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférniadatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval; o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a ki- szervezett kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval; p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító- valbiz- tosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ha- tósággalHatósággal; s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazo- lásának iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörté- neti meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a.-j., n. és x. xxxxxxx s. pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli írásbe- li megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási biz- tosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapjátjogalapját, azzal, hogy a k.-mp.-s. és p.-x. xxxxxxx pontban megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag kizá- rólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogo- sító jo- gosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A Bit. 157.§ 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja alapján a biztosí- tási biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatáro- zott megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meg- határozott meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé tör- ténő történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, va- lamint valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb köz- terhekkel közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés együtt- működés egyes sza- bályairól szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakbantovábbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§- ában C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhezteljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok és üzleti titok sérelmét, ha az információk át- adására, átvételére és felhasználására az Aktv. V/B. fejezetében foglaltak- nak megfelelő automatikus információcsere és együttműködés keretében kerül sor. 4.467.4.4. A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékozta- tást tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak sze- rinti szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyelterrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélésselvisszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel; b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásávalbirtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésévelelősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásávalfinanszíro- zásával, robbanó- anyaggal robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben el- követett elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel el- látott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresé- sére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biz- tosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Eu- rópai Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végre- hajtásáról végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének kötelezettsé- gének tesz eleget. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőr- zési ellen- őrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha – a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján kül- földi külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótóladatot; – a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi in- formációs pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótóladatot. 4.567.4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben: a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak tör- vényben törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik or- szágban har- madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továb- bítása to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket rendelke- zéseket kell alkalmazni. 4.667.4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatásaszolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható állapítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye szék- helye (fő- irodájafőirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez tevékeny- séghez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti ha- tóság fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás megalapozása meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok konglomerá- tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben fog- lalt foglalt rendelkezések teljesítése tel- jesítése érdekében történő adatátadás. A fentebb 67.4.6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 4.2.–4.667.4.3. pont b., f. és j. pontjai, illetve a 67.4.4. pont első bekezdése alapján végzett adattováb- bításokról. A biztosító a 67.4.2.–67.4.6. pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint to- vábbíthatjatovábbíthatja. 4.767.4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adat- továbbítástól adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a 136.§-a alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítá- sa továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell. 4.867.4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait jo- gait az el- hunyt elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult jogo- sult is gyako- rolhatjagyakorolhatja. 4.967.4.9. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nél- küli megszűnése nélküli megszű- nése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vál- lalkozás vállalkozás által kezelt üzleti titkot tit- kot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások kutatá- sok céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással hi- vatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben az Infotv-ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra titok- ra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfe- lelően megfelelően alkalmazni.

A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító. 4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulaj- donosaittu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést fel- mentést ad, b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 4.3. A Bit. 157.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége nem áll fenn a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel; b. a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal hatóság- gal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel; c. büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szak- értővelszakértővel; e. a Bit. 157.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal; f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal; j. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati tit- kosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalma- zott felha- talmazott szervvel; k. a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel; m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési ál- lomány állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban kapcsolat- ban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettelszerve- zettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítá- si Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővelkárképviselő- vel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közle- kedési közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből jegy- zőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni; o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a ki- szervezett kiszervezett tevékenységet végzővel; p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító- valbiz- tosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ha- tósággalHatósággal; s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazo- lásának iga- zolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörté- neti kár- történeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott sza- bályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a.-j., n. és x. xxxxxxx n., s. pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási biz- tosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapjátjogalapját, azzal, hogy a k.-m. és p.-xp.-r. xxxxxxx pontban megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölnimegjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogo- sító jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A Bit. 157.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja x. xxxxxx alapján a biztosí- tási biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. Az adóhatósággal szemben a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről kifizetés- ről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meg- határozott szervek alkalmazottaira is kiterjed. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé tör- ténő történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Egye- sült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról előmozdí- tásáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérőlkihir- detéséről, va- lamint valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb köz- terhekkel közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés együtt- működés egyes sza- bályairól szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakbantovábbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§- ában C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez. 4.4. A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékozta- tást tájékoz- tatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak sze- rinti szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyelterrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélésselvisszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel; b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásávalbirtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésévelelősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásávalfinanszíro- zásával, robbanó- anyaggal robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben el- követett elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel el- látottellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresé- sére megke- resésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biz- tosítási biztosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Eu- rópai Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végre- hajtásáról végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének kötelezettsé- gének tesz eleget. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőr- zési ellen- őrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati csoportvizs- gálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha – a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján kül- földi külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól; – a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi in- formációs pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól. 4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez szervezet- hez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben: a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak tör- vényben törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik or- szágban har- madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továb- bítása to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket rendelke- zéseket kell alkalmazni. 4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (fő- irodájafőirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti ha- tóság fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás megalapozása meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről felügyeleté- ről szóló törvényben fog- lalt foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás. A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére hivatkozva nem tagadhatja meg. A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek szer- vezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint to- vábbíthatjasze- rint továbbíthatja. 4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adat- továbbítástól adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítá- sa továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell. 4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait jo- gait az el- hunyt elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult jogo- sult is gyako- rolhatjagyakorolhatja. 4.9. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nél- küli nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vál- lalkozás szaktanács- adói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított szá- mított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti üz- leti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozóvo- natkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat fog- laltakat kell megfe- lelően megfelelően alkalmazni.

A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító. 4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulaj- donosaittu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést fel- mentést ad, b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 4.3. A Bit. 157.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége nem áll fenn a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel; b. a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal hatóság- gal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel; c. büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szak- értővelszakértővel; e. a Bit. 157.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal; f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal; j. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalma- zott felhatal- mazott szervvel; k. a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel; m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési ál- lomány állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban kapcsolat- ban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettelszerve- zettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítá- si Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővelkárképviselő- vel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közle- kedési közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből jegy- zőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni; o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a ki- szervezett kiszervezett tevékenységet végzővel; p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító- valbiz- tosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ha- tósággalHatósággal; s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazo- lásának iga- zolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörté- neti kár- történeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott sza- bályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a.-j., n. és x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy írásbeli írásbe- li megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási biz- tosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapjátjogalapját, azzal, hogy a k.-m. és p.-xp.-r. xxxxxxx pontban megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölnimegjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogo- sító jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A Bit. 157.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja x. xxxxxx alapján a biztosí- tási biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. Az adóhatósággal szemben a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről kifizetés- ről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meg- határozott szervek alkalmazottaira is kiterjed. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé tör- ténő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, va- lamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb köz- terhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes sza- bályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C.§- ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez. 4.4. A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékozta- tást tájékoz- tatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak sze- rinti szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyelterrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélésselvisszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel; b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásávalbirtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésévelelősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásávalfinanszíro- zásával, robbanó- anyaggal robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben el- követett elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel el- látottellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresé- sére megke- resésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biz- tosítási biztosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Eu- rópai Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végre- hajtásáról végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének kötelezettsé- gének tesz eleget. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőr- zési ellen- őrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati csoportvizsgá- lati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha – a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján kül- földi külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól; – a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi in- formációs pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól. 4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben: a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak tör- vényben törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik or- szágban har- madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továb- bítása to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket rendelke- zéseket kell alkalmazni. 4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (fő- irodájafőirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti ha- tóság fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás megalapozása meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről felügyeleté- ről szóló törvényben fog- lalt foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás. A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére hivatkozva nem tagadhatja meg. A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek szer- vezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint to- vábbíthatjasze- rint továbbíthatja. 4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adat- továbbítástól adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítá- sa továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell. 4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait jo- gait az el- hunyt elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult jogo- sult is gyako- rolhatjagyakorolhatja. 4.9. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nél- küli nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vál- lalkozás szaktanács- adói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított szá- mított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti üz- leti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozóvo- natkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat fog- laltakat kell megfe- lelően megfelelően alkalmazni.

A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító. 4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulaj- donosaittu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést felmentést ad,; b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn; c. a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a ta- núsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. 4.3. A Bit. 157.§ 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége nem áll fenn a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel; b. a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővelügyész- séggel; c. büntetőügyben, polgári ügybenperes vagy nemperes eljárásban, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási eljárás ügyében közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során (2018. január 1-jétől ehelyett közigazgatási perben) eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóvalvégrehajtó- val, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárás- ban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyon- felügyelővel, bírósággal; d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szak- értővelszakértővel; e. a Bit. 157.§ 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal; f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi hatósággalállamigazgatási szervvel; j. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalma- zott felhatalmazott szervvel; k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) együtt- biztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében tekin- tetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jár- műnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyil- vántartási szervével; m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési ál- lomány állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval; n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében, továbbá ezek egymásközti adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban kap- csolatban a Kártalanítási Számlát, illetve Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettelszer- vezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítá- si Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővelkárképvi- selővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve továbbá – a közúti közle- kedési közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárren- dezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférniadatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károko- zóval; o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a ki- szervezett kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval; p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító- valbiz- tosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ha- tósággalHatósággal; s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazo- lásának iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörté- neti meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval biztosítóval; t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, vala- mint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irá- nyítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel; u. a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal szemben, ha az a.-j., n. n., s., t. és x. xxxxxxx u. pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját cél- ját és jog- alapjátjogalapját, azzal, hogy a k.-mp.-s. és p.-x. xxxxxxx pontban megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölnimegjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogo- sító jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A Bit. 157.§ 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja x. xxxxxx alapján a biztosí- tási biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatáro- zott megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meg- határozott meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé tör- ténő történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, va- lamint valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb köz- terhekkel közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés együtt- működés egyes sza- bályairól szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakbantovábbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§- ában C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhezteljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.§-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki. 4.4. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékozta- tást haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak sze- rinti szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyelterrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélésselvisszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel; b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásávalbirtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésévelelősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásávalfinanszíro- zásával, robbanó- anyaggal robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben el- követett elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel el- látott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresé- sére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biz- tosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő biztosító az Európai Unió és a biztosítási szaktanácsadó az Eu- rópai Unió ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végre- hajtásáról végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőr- zési ellen- őrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- benesetben, ha – a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján kül- földi külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótóladatot; – a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi in- formációs pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótóladatot. 4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben: a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak tör- vényben törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik or- szágban har- madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011Infotv. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továb- bítása to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket rendelke- zéseket kell alkalmazni. 4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (fő- irodájafőirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti ha- tóság fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás megalapozása meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok konglomerá- tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben fog- lalt foglalt rendelkezések teljesítése tel- jesítése érdekében történő adatátadás. A fentebb 4.6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 4.3. pont b., f. és x. xxxxxxx, illetve a 4.4. pont első bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról. A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek szer- vezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint to- vábbíthatjasze- rint továbbíthatja. 4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adat- továbbítástól adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a 136.§-a alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítá- sa továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell. 4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait jo- gait az el- hunyt elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult jogo- sult is gyako- rolhatjagyakorolhatja. 4.9. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nél- küli megszűnése nélküli megszűné- se esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vál- lalkozás vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással hi- vatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára nyilvánosságá- ra és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott az Infotv-ben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfe- lelően megfelelően alkalmazni.

A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító. 4.118.4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulaj- donosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 4.218.4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést fel- mentést ad, b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 4.318.4.3. A Bit. 157.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége kötelezettsége nem áll fenn a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel; b. a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel; c. büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szak- értővel; e. a Bit. 157.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal; f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal; j. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalma- zott szervvel; k. a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel; m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési ál- lomány tekintetében az átvevő biztosítóval; n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítá- si Kártalaní- tási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közle- kedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni; o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a ki- szervezett kiszervezett tevékenységet végzővel; p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító- val, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ha- tósággal; s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazo- lásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörté- neti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a.-j., n. és x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapját, azzal, hogy a k.-m. és p.-x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogo- sító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A Bit. 157.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja alapján a biztosí- tási bizto- sítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatáro- zott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meg- határozott szervek alkalmazottaira is kiterjed. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé tör- ténő történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Egye- sült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról előmozdí- tásáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérőlkihir- detéséről, va- lamint valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb köz- terhekkel közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés együtt- működés egyes sza- bályairól szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakbantovábbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§- ában C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez. 4.418.4.4. A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékozta- tást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak sze- rinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel; b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény terrorcselek- mény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanó- anyaggal rob- banóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel lőszer- rel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben el- követett elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel el- látott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresé- sére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biz- tosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- ben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Eu- rópai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végre- hajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőr- zési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- ben, ha – a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján kül- földi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban írás- ban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól; – a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi in- formációs információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól. 4.518.4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben: a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak tör- vényben törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik or- szágban harma- dik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs infor- mációs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továb- bítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket rendelkezése- ket kell alkalmazni. 4.618.4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatásaszolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható ál- lapítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (fő- irodájafőirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti ha- tóság hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak adat- nak nem minősülő adatok átadása, a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. fejezetébenfeje- zetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben fog- lalt tör- vényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás. A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére hivatkozva nem tagadhatja meg. A biztosító a 4.2.–4.618.4.2.–18.4.6. pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint to- vábbíthatjasze- rint továbbíthatja. 4.718.4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adat- továbbítástól adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítá- sa továbbí- tása esetén 20 év elteltével törölni kell. 4.818.4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az el- hunyt elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyako- rolhatjagyakorolhatja. 4.918.4.9. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nél- küli nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vál- lalkozás vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra titok- ra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű közér- dekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfe- lelően megfelelően alkalmazni. 18.4.10. Biztosítók egymás közötti adatátadására vonatkozó szabá- lyok (a Bit. 2015. január 1-jétől hatályos 161/A.§-a alapján) A Bit. 2015. január 1-jétől hatályos rendelkezése lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jog- szabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesíté- se, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – megkereséssel forduljanak más biztosítóhoz a megkeresett biztosí- tó által – a Bit. 155.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítá- si termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt a Bit. 161/A.§ (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, hogy a kérde- ző (megkereső) biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződés- ben rögzítésre került. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsérté- sének. A megkereső biztosító felelős a Bit. 161/A.§ (1) bekezdésében meg- határozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért. A Bit. 161/A.§ (3)-(6) bekezdése biztosítási ágazatonként meghatározza, hogy a megkereső biztosító a különböző ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban milyen adatokat kérhet. A biz- tosítási szerződés típusától (ágazati besorolásától) függően átadhatók a szer- ződő, biztosított, kedvezményezett, károsult személy azonosító adatai, a biz- tosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatok, a biztosított vagyontárgyak, követe- lések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok, korábbi bizto- sítási eseményre vonatkozó adatok, a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szük- séges adatok, valamint a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatok. Felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítási szerződések esetében a ká- rosult személy előzetes hozzájárulása esetén lehetőség van a kárigényt, illet- ve sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, valamint a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó, vala- mint e személyt, illetve a károsodott vagyontárgyat érintő korábbi, ugyan- ezen ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosítási eseményre vo- natkozó adatok átadására is. Szárazföldi jármű-casco, valamint önálló szá- razföldi járművekkel összefüggő felelősség ágazatba tartozó biztosítások ese- tében – ez utóbbiaknál a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – lehet kérni másik biztosítótól a járműazonosító adatok (rendszám, alvázszám) alap- ján az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményre, az el- végzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó adatokat. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hi- ányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott ada- tot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Abban az esetben azon- ban, ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására ju- tott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adat- kezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesíté- séhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megin- dítására az adat megismerését követő egy évig nem került sor, az adat a meg- ismerését követő egy évig kezelhető. A megkereső biztosító a jelen pont szerinti megkeresés és a megkeresés tel- jesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkere- séssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, to- vábbá az ügyfelet, kérelmére az Infotv-ben szabályozott módon tájékoztatja. Ha a megkereső biztosító az adatok kezelésének törvényi határidejére figye- lemmel már nem kezeli az adatokat, akkor az Infotv. alapján tájékoztatást kérő ügyfelet ennek a tényéről kell tájékoztatni.

A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító. 4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulaj- donosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést fel- mentést ad, b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 4.3. A Bit. 157.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége nem áll fenn a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel; b. a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel; c. büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővelszak- értővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóvalvégrehaj- tóval; d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szak- értővel; e. a Bit. 157.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal; f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal; j. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalma- zott szervvel; k. a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel; m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési ál- lomány tekintetében az átvevő biztosítóval; n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban kapcsolat- ban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettelszerve- zettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítá- si Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővelkárképviselő- vel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közle- kedési közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből jegy- zőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni; o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a ki- szervezett kiszervezett tevékenységet végzővel; p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító- val, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ha- tósággal; s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazo- lásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörté- neti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a.-j., n. és x. xxxxxxx s. pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapját, azzal, hogy a k.-m. és p.-xp.-r. xxxxxxx pontban megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogo- sító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A Bit. 157.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja alapján a biztosí- tási bizto- sítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatáro- zott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meg- határozott szervek alkalmazottaira is kiterjed. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé tör- ténő történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Egye- sült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról előmozdí- tásáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérőlkihir- detéséről, va- lamint valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb köz- terhekkel közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés együtt- működés egyes sza- bályairól szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakbantovábbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§- ában C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez. 4.4. A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékozta- tást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak sze- rinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel; b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény terrorcselek- mény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanó- anyaggal rob- banóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel lőszer- rel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben el- követett elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel el- látott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresé- sére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biz- tosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- ben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Eu- rópai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végre- hajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőr- zési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- ben, ha – a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján kül- földi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban írás- ban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól; – a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi in- formációs információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól. 4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben: a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak tör- vényben törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik or- szágban harma- dik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs infor- mációs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továb- bítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket rendelkezése- ket kell alkalmazni. 4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (fő- irodájafőirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti ha- tóság fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás megalapozása meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről felügyeleté- ről szóló törvényben fog- lalt foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás. A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére hivatkozva nem tagadhatja meg. A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint to- vábbíthatja. 4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adat- továbbítástól adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítá- sa továbbí- tása esetén 20 év elteltével törölni kell. 4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az el- hunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyako- rolhatja. 4.9. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nél- küli nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vál- lalkozás vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra titok- ra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű közér- dekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfe- lelően megfelelően alkalmazni.