A díjfizetés módja A felek a biztosítási díj megfizetésének módjára vonatkozóan az alábbi fizetési módokon történô fizetésben állapodhatnak meg: – készpénz – A szerzôdô a biztosítási díjat a biztosítási szerzôdés megkötésekor készpénzben a biztosító képviselôje részére köteles megfizetni, – online bankkártyás fizetés – a szerzôdô a biztosítási díjat a biztosítási szerzôdés megkötésekor online fizetésre alkalmas bankkártyával a biztosító online szerzôdéskötô rendszerén keresztül fizeti meg. A biztosítási szerzôdés egyedi rendelkezése a fentiektôl eltérhet.
A biztosítás díja és a díjfizetés módja A fenti életkorú biztosított 25000 Ft (vagy annak megfelelő EUR/USD/CHF stb.) kezdeti díjjal havonta fizetendő rendsze- res díjfizetésű biztosítást köt, ahol a díjfizetés banki átutalással történik. • A TKMNy a biztosítási feltétek szerint kötelezően választandó minimális biztosítási fedezetek kockázati díját veszi figyelembe költségként. • Jelen „Jövőkulcs Bonus” biztosítás esetében a szerződésbe épített kötelező biztosítási kockázat jellemzői a követezők: Ha a biztosított 40%-ot elérő mértékű egészségkárosodást szenved vagy elhalálozik, a biztosító a szerződésen nyilván- tartott megtakarítási, extra, adójóváírás extra és kiegészítő extra befektetési egységeinek értékén felül az – egyébként még nem hozzáférhető – bónusz befektetési egységek értékét is kifizeti, illetve járadékként folyósítja. Amennyiben a biztosí- tott öregségi korhatárának elérése előtt nyugdíjba vonul, a fentiek annyiban módosulnak, hogy a bónusz befektetési egy- ségek 80%-a kerül figyelembevételre. A biztosított elhalálozása esetén, ha a halálesetet a halált meg- előző egy éven belül bekövetkezett baleset okozta, 500000 forint többletszolgáltatás is kifizetésre kerül. A TKMNy számítás a Rendeletnek megfelelően figyelembe vesz minden, a termékhez tartozó, a befektetés értékét csökkentő olyan költséget, ami azért merül fel, mert Ön a befektetést az adott unit-linked nyugdíjbiztosításon keresztül valósította meg. Nem veszi ugyanakkor figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvez- ményeket. Amennyiben a különböző eszközalapokhoz kapcso- lódó költségek eltérnek, akkor egyetlen százalékos érték helyett egy minimum-maximum tartományt adnak meg a biztosítók. Jelen Jövőkulcs Bonus nyugdíjbiztosítás TKMNy értéke: Felhívjuk figyelmét, hogy jelen termék egyes eszközalapok ese- tében a 10 és 20 éves kiemelt tartamoknál meghaladja az MNB 8/2016. (VI. 30.) ajánlás (továbbiakban Ajánlás) 29. pontjában rögzített TKMNy határt. A részletes információt a jelen melléklet végén található Táblázat valamint az UNIQA biztosító interne- tes honlapja (xxx.xxxxx.xx) tartalmazza. Fontos tudnivaló, hogy a fentiekben bemutatott TKMNy értékek a típuspélda adatain túlmenően, azt is feltételezték, hogy a szer- ződés az adott tartam alatt mindvégig élő, nem kerül módosí- tásra, a szerződésből pénzkivonás semmilyen formában nem történik, és a megállapított díjak az adott tartam során időben, maradéktalanul megfizetésre kerülnek. Mindezért a TKMNy ér- tékek által bemutatott költségszint nem szükségszerűen azonos a megvásárolni kívánt konkrét szerződés költségeivel, hanem arról megközelítő tájékoztatást nyújt. A szerződés egyedi jel- lemzőinek függvényében a konkrét szerződés költségei akár lényegesen is eltérhetnek a közölt TKMNy értékektől. Felhívjuk a figyelmet továbbá arra, hogy a TKMNy fontos, de nem az egyetlen lényeges pontja a unit-linked nyugdíjbiztosí- tásokra vonatkozó ügyféltájékoztatásnak. Nem elhanyagolható szempont ugyanis a konkrét ajánlatban szereplő biztosítási fe- dezet jellege (élet-, baleset- vagy egészségbiztosítás) és nagy- sága. Hosszú távú megtakarításokról lévén szó, szempont lehet továbbá, hogy a tartam alatt esetleg megváltozó élethelyzetben a termék mennyire testre szabható (például milyen kiegészítő fedezettel bővíthető a biztosítás), mennyire hozzáférhető az adott szerződésben elhelyezett összeg, milyen további kényelmi megoldásokat kínál a társaság az ügyféligények kiszolgálására (például a befektetések online átcsoportosításának lehetősége). Köszönjük figyelmét, és bízunk abban, hogy a TKMNy bemuta- tása is hozzájárul ahhoz, hogy a különböző biztosítók által kínált, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások költségszintje át- látható és összehasonlítható legyen, és így Ön még inkább meg- alapozott, informált döntést hozzon a biztosítási szolgáltatás megvásárlásakor. Az alábbi táblázat eszközalaponként tartalmazza a Rendelet 5.§ (1) a) bekezdése szerinti kiemelt tartamokhoz tartozó TKMNy értékeit. Számszerűsített indoklást fűztünk azokhoz az esetekhez, ahol a TKMNy értéke meghaladja az Ajánlás 29. pontja szerinti határt (10 éves tartamnál a 4,25%-ot; 15 éves tartamnál a 3,95%-ot; 20 éves tartamnál a 3,50%-ot). A határ átlépésének mértéke ugyanakkor egyetlen esetben sem haladja meg az ugyancsak a fenti ajánlásban rögzített 1,5 száza- lékpontot. A számszerűsített indoklás bemutatja, hogy a referenciaindex az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális befektetési időtartam alatt mennyivel haladta meg az RMAX indexnek megfelelő kockázatmentes hozamot. A vizsgált időtartam minden eset- ben a 2016. november 30-át megelőző, ajánlott hosszúságú időszak volt. Eszközalap neve Tartam: 10 év 15 év 20 év A TKMNy határ átlépésének számszerűsített indoklása, ahol ez szükséges BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁT KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK Menedzselt konzervatív TKMNy 3,89% 2,84% 2,56% – TKMNy határ túllépése – – – Menedzselt kötvény- túlsúlyos TKMNy 4,46% 3,44% 3,16% Célzottan 70% kötvény, 30% részvénypiaci befektetéseket tartalmazó, összetett szerkezetű eszközalap. A vagyonkezelő egyedi értékpapírok és költséghatékony kollektív befektetési formák segítségével diverzifikált portfoliót felépítve, a referen- ciaindexben megadott súlyoktól eltérően, az eszközalap befektetési politikájában meghatározott keretek között aktív straté- giai és taktikai eszközallokációval dönt a befektetések összetételéről, a piaci hozamkilátásokra, kamattrendekre reagálva azzal a céllal, hogy a referenciaindexet meghaladó hozamot érjen el mérsékelt árfolyam-ingadozások mellett. Az eszközal- lokációs döntések egyebek mellett a referenciaindexet alkotó egyes befektetések alul- vagy felülsúlyozását, egyedi értékpa- pír kiválasztás révén szerkezeti eltérések alkalmazását, valamint aktív devizafedezeti stratégiát is magukban foglalnak. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 5 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap vár- ható teljesítményére is iránymutató referenciaindex évesítve 7,12 százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban szereplő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos következtetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múlt- beliektől bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek. TKMNy határ túllépése 0,21% – – Menedzselt kiegyen- súlyozott TKMNy 4,53% 3,50% 3,22% Célzottan 50% kötvény, 50% részvénypiaci befektetéseket tartalmazó, összetett szerkezetű eszközalap. A vagyonkezelő egyedi értékpapírok és költséghatékony kollektív befektetési formák segítségével diverzifikált portfoliót felépítve, a referen- ciaindexben megadott súlyoktól eltérően, az eszközalap befektetési politikájában meghatározott keretek között aktív straté- giai és taktikai eszközallokációval dönt a befektetések összetételéről, a piaci hozamkilátásokra, kamattrendekre reagálva azzal a céllal, hogy a referenciaindexet meghaladó hozamot érjen el közepes árfolyam-ingadozások mellett. Az eszközallo- kációs döntések egyebek mellett a referenciaindexet alkotó egyes befektetések alul- vagy felülsúlyozását, egyedi értékpapír kiválasztás révén szerkezeti eltérések alkalmazását, valamint aktív devizafedezeti stratégiát is magukban foglalnak. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 5 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap várható teljesítményére is iránymutató referenciaindex évesítve 8,33 százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban szere- plő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Felhívjuk azonban a figyel- met arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos következtetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múltbeliektől bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek. TKMNy határ túllépése 0,28% – – Menedzselt részvény- túlsúlyos TKMNy 4,59% 3,56% 3,29% Célzottan 30% kötvény, 70% részvénypiaci befektetéseket tartalmazó, összetett szerkezetű eszközalap. A vagyonkezelő egyedi értékpapírok és költséghatékony kollektív befektetési formák segítségével diverzifikált portfoliót felépítve, a referen- ciaindexben megadott súlyoktól eltérően, az eszközalap befektetési politikájában meghatározott keretek között aktív straté- giai és taktikai eszközallokációval dönt a befektetések összetételéről, a piaci hozamkilátásokra, kamattrendekre reagálva azzal a céllal, hogy a referenciaindexet meghaladó hozamot érjen el a közepest meghaladó árfolyam-ingadozások mellett. Az eszközallokációs döntések egyebek mellett a referenciaindexet alkotó egyes befektetések alul- vagy felülsúlyozását, egyedi értékpapír kiválasztás révén szerkezeti eltérések alkalmazását, valamint aktív devizafedezeti stratégiát is magukban foglalnak. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 7 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap vár- ható teljesítményére is iránymutató referenciaindex évesítve 8,70 százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban szereplő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos következtetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múlt- beliektől bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek. TKMNy határ túllépése 0,34% – – Feltörekvő piaci részvény TKMNy 4,70% 3,67% 3,40% Szinte kizárólag fejlett részvénypiaci befektetéseket tartalmazó, összetett szerkezetű eszközalap. A vagyonkezelő egyedi ér- tékpapírok és költséghatékony kollektív befektetési formák segítségével diverzifikált portfoliót felépítve, a referenciaindex- ben megadott súlyoktól eltérően, az eszközalap befektetési politikájában meghatározott keretek között aktív stratégiai és taktikai eszközallokációval dönt a befektetések összetételéről, a piaci hozamkilátásokra reagálva azzal a céllal, hogy a refe- renciaindexet meghaladó hozamot érjen el jelentős árfolyam-ingadozások mellett. Az eszközallokációs döntések egyebek mellett a referenciaindexet alkotó egyes befektetések alul- és felülsúlyozását, egyedi értékpapír kiválasztás révén szerkezeti eltérések alkalmazását, valamint aktív devizafedezeti stratégiát is magukban foglalnak. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 10 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap várható teljesítményére is iránymutató referenciaindex évesítve 1,20 százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban sze- replő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Felhívjuk azonban a figyel- met arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos következtetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múltbeliektől bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek. TKMNy határ túllépése 0,45% – – Fejlett piaci részvény TKMNy 4,70% 3,67% 3,40% Szinte kizárólag feltörekvő piaci részvénybefektetéseket tartalmazó, összetett szerkezetű eszközalap. A vagyonkezelő egyedi értékpapírok és költséghatékony kollektív befektetési formák segítségével diverzifikált portfoliót felépítve, a referenciaindex- ben megadott súlyoktól eltérően, az eszközalap befektetési politikájában meghatározott keretek között aktív stratégiai és taktikai eszközallokációval dönt a befektetések összetételéről, a piaci hozamkilátásokra reagálva azzal a céllal, hogy a refe- renciaindexet meghaladó hozamot érjen el jelentős árfolyam-ingadozások mellett. Az eszközallokációs döntések egyebek mellett a referenciaindexet alkotó egyes befektetések alul- és felülsúlyozását, egyedi értékpapír kiválasztás révén szerkezeti eltérések alkalmazását, valamint aktív devizafedezeti stratégiát is magukban foglalnak. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 10 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap várható teljesítményére is iránymutató referenciaindex évesítve 3,13 százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban sze- replő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Felhívjuk azonban a figyel- met arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos következtetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múltbeliektől bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek. TKMNy határ túllépése 0,45% – –
A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai A Biztosítót a kockázatviselés időtartamára, annak megszűnése napjáig illeti meg a biztosítási díj. A Biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki, és azt az adott biztosítási időszak alatt nem vál- toztathatja meg, kivéve, ha a szerződés díja a Szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötele- zettségének megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapí- tandó díjtól. Ebben az esetben a szerződés díja a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül módosítható, a kockázatviselés kezdetére vissza- menőleges hatállyal. A határozatlan tartamú szerződésre a biztosítási időszak, határozott tar- tamú szerződésre pedig a tartam kezdő napján érvényben lévő díjtarifát kell alkalmazni. A díjat meghatározó elemeket a mindenkori díjtarifa részletesen tartal- mazza. Adott időszakban, egy előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtari- fánkat a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott módon megjelentetjük, valamint az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségünkben és a hon- lapunkon folyamatosan hozzáférhetővé tesszük. Tájékoztatjuk, hogy a díj megállapítása szempontjából a társaságunk által meghirdetett díjtarifa csak a meglévő ügyfeleink javára tartalmaz különb- ségtételt. A határozatlan időre szóló biztosítás díját a Szerződő választása szerint biz- tosítási időszakonként egy összegben vagy negyedéves, féléves részletek- ben lehet megfizetni. A díjfizetés csekken, csoportos beszedési megbízással, folyószámláról átutalással, bankkártyával, vagy a Biztosító saját honlapján lévő fizetési rendszerén keresztül történhet. Csekkes díjfizetésnél csak éves díjfizetési gyakoriságot lehet választani. A biztosítási díj a kockázatviselésének időtartamára előre illeti meg a Bizto- sítót. A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányá- ban az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes. Az esedékes díjat a számviteli bizonylaton megjelölt határidőre, de legkésőbb az ese- dékességtől számított 60 napig meg kell fizetni. A határozott tartamú biz- tosítási szerződések egyszeri díját a szerződés létrejöttekor kell megfizetni, ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg. Ha az üzemben tartó fedezetlenségi díjat is köteles fizetni, a fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – tartozik megfizetni. A Biztosító a késedelmes díjfizetés időszakára kamat fizetését kérheti. A díj akkor tekinthető megfizetettnek, ha azt a Biztosító bankszámláján jó- váírták. Kérjük, vegye figyelembe, hogy bankkártyával való fizetés esetében a díj bank által történő lekönyvelése akár két munkanapot, csekken történő befizetés esetében három-négy munkanapot vehet igénybe! Ha az esedékes biztosítási díjat vagy a fedezetlenségi díjat nem fizetik meg, a Biztosító a díj esedékességétől számított 30. nap elteltéig fizetési felszó- lítót küld a díj esedékességétől számított 60 napos póthatáridővel. Egyide-
A személyes adatok tárolásának időtartama és módja 2.1. Az 1.1. a)-c) pontja szerinti adatok a szerződés megszűnéséig, az 1.1. d)-h) pont szerinti adatok az előfizetői szerződésből eredő igények Eht. 143. § (2) bekezdése szerinti elévüléséig kezelhetők, kivéve, ha más törvény az adatkezelésre eltérő határidőt ír elő. A szolgáltató az 1.1. f) pont szerinti adatokat tartalmazó, a rendszerében keletkezett fájlokat (CDR) az annak alapján kiállított számlára vonatkozó, a 143. § (2) bekezdése szerinti elévülést követő 1 év után, 30 napon belül törölni köteles. Külön törvény ilyen előírása esetén a szolgáltató az adatokat csak e külön törvény előírása szerinti célból kezelheti, az Eht. szerinti adatkezelést a fentiek szerint haladéktalanul meg kell szüntetnie. Az Igénylő 1.1. pont szerinti adatait a Szolgáltató az előfizetői szerződés megkötését követően az Előfizetők adataira vonatkozó szabályok szerint kezeli, az előfizetői szerződés megkötésének végleges elmaradása esetén pedig nyilvántartásából törli.
2.2. Az 1.2. és 1.3. pont szerinti adatokat a Szolgáltató legalább egy évig megőrzi. A Szolgáltató az adatokat a hiba elhárítását vagy panasz elbírálását követő esetleges jogvitára nyitva álló idő leteltéig vagy a jogvita jogerős lezárásáig, illetve a szolgáltatás minőségével összefüggésben számára jogszabályban előírt statisztikai információs kötelezettségei elévüléséig kezeli.
2.3. A Szolgáltató a 3.1.pont c) pontjában meghatározott adatszolgáltatás biztosítása céljából köteles
a) az 1.1. a) pontja szerinti adatokat a szerződés megszűnéséig,
b) az 1.1. b)-h) pontja szerinti adatokat három évig megőrizni.
2.4. A Szolgáltató a 3.1.pont c) pontjában meghatározott adatszolgáltatás biztosítása céljából - legfeljebb három évig - kezelheti az előfizetői szolgáltatás igénybevételéhez jogellenesen alkalmazott - így különösen a tulajdonosa által letiltott - előfizetői végberendezések használatára, illetve annak kísérletére vonatkozóan a Szolgáltató elektronikus hírközlő hálózatában keletkező és rendelkezésre álló adatokat.
2.5. Az 1.4. pont szerinti adatokat a Szolgáltató saját üzletszerzési céljából az Előfizető hozzájárulásának időtartama alatt kezelheti, az ilyen célú kezelést az Előfizető hozzájárulásának visszavonásakor, egyéb esetben a 2.1. pont szerint a Szolgáltató megszünteti.
2.6. A Szolgáltató a kezelt személyes adatot az adatkezelésről való tudomásszerzését követően haladéktalanul törli, ha a szolgáltatónál valamely 1. pontban nem említett célból történő adatkezelésre került sor.
2.7. A Szolgáltató köteles az Előfizetőkről nyilvántartott személyes adatok védelméről gondoskodni.
2.8.1. A számítógépen nyilvántartott adatok esetében az adatokhoz hozzáférést jelszóvédelemmel kell ellátni és a hozzáférésre jogosult személyekről nyilvántartást kell vezetni. A számítógépes adatállományokról legalább egy példány biztonsági másolatot kell folyamatosan készíteni.
2.8.2. A papír alapú nyilvántartásokat az illetéktelenek elől elzárva kell tartani.
2.8.3. A nyilvántartásokat megfelelően zárt helyiségben, az irattározási jogszabályok és belső előírások figyelembe vételével kell tárolni.
2.8.4. A közbenső, az irattározásra nem kerülő, vagy az irattározási idő után selejtezésre kerülő nyilvántartásokat meg kell szüntetni: a számítógépes adathordozón levő adatokat helyreállíthatatlanul le kell törölni, a papír alapú, személyes adatokat tartalmazó listákat el kell égetni vagy más módon (égetéssel, iratmegsemmisítővel) ellenőrzötten meg kell semmisíteni.
Az előfizetői panaszok kezelése, folyamata (díjreklamáció és kártérítési igények intézése) 6.3.1. A jelen ÁSZF vonatkozásában
Az előfizetői bejelentések, panaszok kezelése, folyamata (díjreklamáció, kötbér és kártérítési igények intézése) A jelen ÁSZF vonatkozásában
a) Előfizetői bejelentés: az Előfizetői panasz és a hibabejelentés,
b) Előfizetői panasz: az Előfizető által tett olyan bejelentés, amely az igénybe vett elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó, az Előfizetői jogviszonyt érintő egyéni jogsérelem vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul és nem minősül hibabejelentésnek.
6.2.1. Az Előfizető jogosult a Szolgáltató ügyfélszolgálatán írásban, elektronikus levélben vagy telefonon bejelentést és panaszt tenni.
6.2.2. A Szolgáltató az Előfizetőktől származó bejelentéseket, panaszokat és a bejelentés, panasz alapján tett intézkedéseket visszakövethető módon nyilvántartásában rögzíti, és az adatkezelési szabályok betartásával azt 1 évig megőrzi.
6.2.3. A nyilvántartás minden bejelentésről, panaszról a következő adatokat tartalmazza:
a) az Előfizető bejelentése illetve panasza alapján tartalmazza • az Előfizető értesítési címét, vagy más azonosítóját; • ha szükséges, az Előfizetői szolgáltatás megnevezését, a hozzáférési pont címét, Előfizető azonosító számát, az Előfizetői hívószámot vagy más azonosítót; • a bejelentés, panasz rövid leírását, • a bejelentés időpontját (év, hónap, nap, óra).
b) a Szolgáltató vizsgálatának eredményeként tartalmazza • a bejelentés, panasz kivizsgálásának eredményeit, • a bejelentés, panasz orvoslásának módját és időpontját (év, hónap, nap, óra), • az Előfizető értesítésének módját és időpontját.
6.2.4. A Szolgáltató az Előfizető panaszát azonnal elintézhető szóbeli panasz esetén lehetőleg azonnal kivizsgálja és eredményéről Előfizetőt igénye szerint szóban, vagy írásban értesíti. Nem szóbeli vagy hosszabb ügyintézést igénylő szóbeli bejelentés esetén legkésőbb a bejelentéstől számított 30 napon belül kivizsgálja és a vizsgálat eredményéről az Előfizetőt írásban értesíti, a kivizsgálás befejezésétől számított 15 napon belül. Amennyiben a bejelentés, panasz kivizsgálására (pl. harmadik fél bevonása miatt) a 30 nap nem elegendő, a Szolgáltató az általános elintézési idő lejárta előtt köteles írásban értesíteni az Előfizetőt az ügy elintézésének várható időpontjáról.
6.2.5. Ha a bejelentés, panasz kivizsgálásához vagy orvoslásához helyszíni bejárás is szükséges, az Előfizető az előre egyeztetett időpontban köteles a Szolgáltató részére a bejutást és a hozzáférést biztosítani. Ha ez az Előfizető hibájából meghiúsul, a Szolgáltató az Előfizetőt új időpont egyeztetésére való felhívással értesíti, és az ügy elintézésének határideje az új időpontig terjedő időszakkal meghosszabbodik, továbbá az Előfizetőt kiszállási díj fizetésének kötelezettsége terheli.
6.2.6. A panasz elutasítása esetén az ügyfélszolgálat köteles az elutasítást indoklással ellátva írásba foglalni és annak 1 példányát az Előfizetőnek átadni vagy 15 napon belül megküldeni.
A biztosítási díj, díjfizetés szabályai 9.1. A biztosítás első díjrészlete a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes, a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
9.2. Elektronikus úton történő szerződéskötés esetén a biztosító a biztosítás első díjrészletének megfizetésére 30 napos halasztást ad, melynek megfelelően a szerződő fél jogosult a biztosítás díját a szerződés megkötését követő 30 napon belül megfizetni. A biztosítás első díjrészletének megfizetésére adott halasztás esetén a biztosítási díj 30 napon belüli megfizetése nem feltétele annak, hogy a biztosító kockázatviselése megkezdődjön (4.2. pont).
9.3. Amennyiben a biztosítási szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli.
9.4. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.
9.5. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és ennek eredményeként a biztosítási szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.
9.6. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles a kockázatviselése megszűnésének napjától számított 30 napon belül visszatéríteni.
9.7. Amennyiben a szerződő felek a díj megfizetésének módjaként készpénz átutalási megbízásban (postai csekkes fizetési mód) állapodnak meg, és a díj esedékességekor a szerződő nem rendelkezik csekkel, köteles a díjfizetési kötelezettségét tőle elvárhatóan más módon (pl.: átutalással) teljesíteni.
9.8. Amennyiben a szerződő fél a biztosítási díjat készpénz átutalási megbízással (postai csekken) vagy banki átutalással vagy csoportos beszedéssel fizeti meg, a díjfizetés abban az időpontban válik teljesítetté (a biztosítási díj abban az időpontban minősül megfizetettnek), amikor a díjat a biztosító fizetési számláján a biztosító számlavezető bankja jóváírta vagy azt jóvá kellet volna írnia.
9.9. Amennyiben a szerződő fél a biztosítási díjat készpénzben a biztosító pénztárába fizeti meg, a díjfizetés a pénz átvételének időpontjában válik teljesítetté.
9.10. Ha a szerződő fél a díjat – díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező – ügynöknek fizette, a díjat – legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon – a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
9.11. A biztosítási díj havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal fizethető. Készpénz átutalási megbízással (postai csekken) történő fizetése esetén havi díjfizetési gyakoriság nem választható.
9.12. A biztosító a már esedékessé vált és meg nem fizetett biztosítási díjat (díjhátralék) a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási szerződés feltételei szerint fizetendő biztosítási szolgáltatási összegbe beszámíthatja.
Kivel szemben és milyen egyéb feltétellel érvényesítheti termékszavatossági igényét? Termékszavatossági igényét kizárólag az ingó dolog gyártójával vagy forgalmazójával szemben gyakorolhatja. A termék hibáját termékszavatossági igény érvényesítése esetén Önnek kell bizonyítania.
A Szolgáltató által kezelt személyes adatok köre A jogszabályban kötelezően előírt illetve jogként biztosított adatkezelés alapján a Szolgáltató által kezelt személyes adatok a következők:
1.1. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 157.§ (2) bekezdése szerint a Szolgáltató az Előfizetők és a Felhasználók részére történő számlázás és a kapcsolódó díjak beszedése, valamint az előfizetői szerződések figyelemmel kísérése céljából a következő adatokat kezelheti:
a) személyes adatok;
Kötbér és kártérítési igények intézése Az Egyedi Előfizetői Szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetén a Szolgáltató az Előfizető vagyonában okozott kárt köteles megtéríteni, az elmaradt haszon kivételével. A Szolgáltató felelőssége kizárólag felróhatósága esetén áll fenn, azaz a Szolgáltató mentesül a kötbérfizetési, illetve kártérítési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, illetve ha bizonyítja, hogy a hiba felelősségi körén kívül vagy elháríthatatlan ok miatt keletkezett, vagy a hibát az Előfizető okozta. Nem kell a Szolgáltatónak megtérítenie a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy az Előfizető a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség teljesítéseként az Előfizető köteles a Szolgáltatót haladéktalanul értesíteni, ha észleli, hogy a Szolgáltató szolgáltatása nem, vagy nem kielégítően működik. A Szolgáltató nem felel azokért a károkért és/vagy költségekért, melyek azért merülnek fel, mert az Előfizető e kötelezettségét nem, vagy csak késedelmesen teljesíti. A kötbér és kártérítés mértékét jelen ÁSZF A/3. Melléklete, míg számításának módját és feltételeit a 7. Fejezet tartalmazza.
