A goodwill értékvesztésének vizsgálata mintaszakaszok

A goodwill értékvesztésének vizsgálata. A goodwillre már nem számolható el értékcsökkenés, de évente vagy gyakrabban meg kell vizsgálni, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Mivel leányvállalataink többsége tőzsdén nem jegyzett cég, illetve részvényeiknek nincs aktív piaca, azt üzletágak és a bemutatandó szegmensek megtérülő értékét a 10 évre előre jelzett, maradványértéket is tartalmazó diszkontált cashflow értéke alapján kiszámított értékesítési költségekkel csökkentett valós érték alapján határozzuk meg. Ez az eljárás jelentős részben becslésen alapul, és magában rejti annak kockázatát, hogy jelentős eltérések adódhatnak a valós érték összegében, amennyiben a számításokban alkalmazott feltételezések helytelennek bizonyulnak. A Csoport az értékvesztési vizsgálatot a 10 éves jövőbeni cashflow előrejelzések alapján végzi, amely előrejelzések a menedzsment piaci szereplőkkel illetve iparági eseményekkel kapcsolatos legjobb becslésein alapulnak, a legfrissebb hasonló ügyletek és iparági adatok figyelembe vételével. A goodwillt a bemutatandó szegmensekhez (T-Home, T-Mobile and T-Systems) rendeljük hozzá. A T-Home és a T- Mobile szegmenseket Magyarország, Macedónia és Montenegró területén működő nemzeti pénzbevételt generáló egységek (CGU-k) alkotják. A szegmensek megtérülő értékét a szegmensek értékesítési költségekkel csökkentett valós értékének kiszámításával határozzuk meg. A kalkulációkhoz a Magyar Telekom többféle súlyozott adózás előtti átlagos tőkeköltséget (WACC) használ a távközlési szektortól és a működés országától függően. A folyamatos növekedési ráta (PGR) becslések ugyancsak a fenti két tényezőtől függnek. A súlyozott átlagos tőkeköltséget a tőkepiaci árfolyamok modellje segítségével, az alábbi paraméterekkel határozzuk meg: a hasonló iparágban tevékenykedők átlagos bétája, 10 éves zéró-kupon hozam, és adósság ráta. Ez az adósságráta összhangban van a hasonló tőzsdén jegyzett távközlési vállalatok szokásos mértékű eladósodottságával, míg a folyamatos növekedési ráta összhangban van a távközlési szektor átlagos hosszú távú növekedési rátájával. Az alábbi táblázatban foglaltuk össze a Csoport szegmenseinek valós érték kalkulációjához használt folyamatos növekedési rátákat (PGR) és súlyozott átlagos tőkeköltségeket (WACC), melyeket a szegmensek országonkénti működéséhez rendeltük, annak meghatározásához, hogy a szegmensekhez allokált goodwillre értékvesztés elszámolása szükséges-e. T-Home Magyarország ....................................................... 11,72 12,40 1,0 1,0 T-Home Macedó...
A goodwill értékvesztésének vizsgálata. A goodwillre már nem számolható el értékcsökkenés, de évente vagy gyakrabban meg kell vizsgálni, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Mivel leányvállalataink többsége tőzsdén nem jegyzett cég, illetve részvényeiknek nincsen aktív piaca, azt üzletágak és szegmensek megtérülő értékét a 10 évre előre jelzett, maradványértéket is tartalmazó diszkontált cashflow értéke alapján kiszámított valós érték alapján határozzuk meg. Ez az eljárás jelentős részben becslésen alapul, és magában rejti annak kockázatát, hogy jelentős eltérések adódhatnak a valós érték összegében, amennyiben a számításokban alkalmazott feltételezések helytelennek bizonyulnak. A Csoport az értékvesztési vizsgálatot a 10 éves jövőbeni cashflow előrejelzések alapján végzi, amely előrejelzések a menedzsment piaci szereplőkkel illetve iparagi eseményekkel kapcsolatos legjobb becslésein alapulnak. A 2007- es számításokban a Magyar Telekom 10,41% és 13,41% közötti súlyozott átlagos tőkeköltséggel számolt, a működés országának illetve a távközlési területnek megfelelően. A folyamatos növekedési ráta (PGR) becsült értéke -1% és 2% között van, úgyszintén a fenti tényezők függvényében. A súlyozott átlagos tőkeköltséget a tőkepiaci árfolyamok modellje segítségével, az alábbi paraméterekkel határozzuk meg: a hasonló iparágban tevékenykedők átlagos bétája, 10 éves kupon mentes hozam, és 24,56% - 35,78% közötti adósság ráta. Ez az adósságráta összhangban van a hasonló tőzsdén jegyzett távközlési vállalatok szokásos mértékű eladósodottságával, míg a folyamatos növekedés ráta összhangban van a távközlési szektor átlagos hosszú távú növekedési rátájával. A T-Com szegmens alegységei (ide tartoznak a T-Com Magyarország, a MakTel, a Crnogorski Telekom, stb.) esetében 11,5%-os átlagos tőkeköltséggel és 0,8%-os folyamatos növekedési rátával számoltunk. A T- Systems szegmens alegységei esetében (ahova többek között a Társaság T-Systems üzletága, a KFKI csoport, és a BCN csoport tartoznak) 13,41%-os átlagos tőkeköltséget és 1,0%-os folyamatos növekedési rátát használtunk. A T-Mobile szegmens alegységei (ide tartoznak a T-Mobile HU, a Pro-M, a T-Mobile MK és a T-Mobile CG) esetében 12,44%-os átlagos tőkeköltséggel és 1,9%-os folyamatos növekedési rátával számoltunk. Amennyiben a Magyar Telekom ugyanabban a CGU-ban 16%-os (4.5%-kal nagyobb) súlyozott átlagos tőkeköltséggel és a jelen számítással azonos folyamatos növekedési rátával számolt volna a tíz éves periódus után, 4 594 millió Ft értékvesztést kellett volna elszám...

Related to A goodwill értékvesztésének vizsgálata

  • A Biztosított kötelezettségei Az UBÁBF HU I. részének 11. cikkében megjelölt kötelezettségeken túl a Biztosított köteles továbbá:

  • Az Előfizetőnek a Szolgáltatás Igénybevételével Kapcsolatos Egyéb Kötelezettségei Az Előfizető és a Szolgáltató az Előfizetői Szerződés fennállása alatt kölcsönösen együttműködnek.

  • Ügyfélkapcsolat Hibaelhárítás Panaszkezelés Jogviták 6.1. A vállalt hibaelhárítási célértékek, a hibabejelentések nyilvántartásba vételére és a hibaelhárítására vonatkozó eljárás

  • A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége (1) A Biztosító biztosítási esemény bekövetkezése esetén teljesíti a külö- nös feltételekben meghatározott szolgáltatásokat, feltéve, ha nem áll- nak fenn a mentesülés esetei. A biztosító szolgáltatását kárbiztosítási szolgáltatásként (a biztosított kárának a szerzôdésben meghatározott módon és mértékben történô megtérítésével vagy a biztosított részére más szolgáltatás teljesítésével), vagy összegbiztosítási szolgáltatás- ként (a szerzôdésben meghatározott összeg megfizetésével) nyújtja.

  • A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot nem tartalmazó, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn: – a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben; – a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal és ügyészséggel; – büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási ügylet összefüggésben van

  • A biztosítási kockázat jelentős növekedése a. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerző- dést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerző- dést harminc napra írásban felmondhatja.

  • A Biztosító Kötelezettségei 12.2.1. A biztosító a károkat a feltételekben foglaltak szerint téríti meg. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén kizáró- lag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.

  • A Megrendelő jogai és kötelezettségei 11.1. A Megrendelő a Vállalkozó szerződésszerű teljesítése esetén köteles a vállalkozói díjat a Vállalkozó részére megfizetni.

  • A szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei, a szolgáltatás igénybevételének korlátai 2.1.3.1. A szolgáltatás igénybevételének műszaki feltétele a kiépített kábeltelevízió hálózat,jogi feltétele az írásban megkötött előfizetői szerződés. A szolgáltatás igénybevételéhez a 4.4. pont szerinti elektronikus hírközlési végberendezés is szükséges, és amelynek hiánya vagy alkalmatlansága esetén az Előfizető a saját felelősségére köt előfizetői szerződést. A Szolgáltató kötelezettsége nem terjed ki a végberendezés szolgáltatására.

  • A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI 6.1. Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani: