Common use of Biztosítási összeg Clause in Contracts

Biztosítási összeg. 4.1. A biztosítási összeget a szerzôdô határozza meg, megállapításának alapja az ingóságok – szerzôdés- kötés évében aktuális – újrabeszerzési értéke, érték- tárgyak esetében a valóságos érték. 4.2. A biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô hatá- ra, egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újrabeszerzési, vagy újértékét, értéktár- gyak esetében a valóságos értéket. 4.3. Amennyiben az ingóságbiztosítás biztosítási összege a háztartási ingóságok vonatkozásában a megadott kockázatviselési címen lévô épület lakóépület részé- nek – a szerzôdô által meghatározott – hasznos alap- területe alapján, a standard négyzetméter egységárak alkalmazásával kerül megállapításra, káresemény be- következése esetén a biztosító nem vizsgál alulbiz- tosítottságot, feltéve, hogy a biztosított és a valóságos hasznos alapterület nagysága megegyezik. 4.4. Amennyiben a káresemény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és az ajánlaton, illetve a biztosítá- si kötvényen megjelölt hasznos alapterület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alapterülete (alulbiz- tosítottság), úgy a biztosító, a biztosított és a tényle- gesen hasznos alapterület arányában korlátozott té- rítést nyújt. 4.4.1. Hasznos alapterület: a lakás célú helyiségek végle- ges, belsô falsíkokkal határolt teljes alapterületének olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. 4.4.2. A hasznos alapterületbe a lakás célú helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külsô tartózkodók (lodzsa, fe- dett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetôtér, valamint a többszintes lakrészek belsô lép- csôjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik, de nem tartozik bele a melléképületek, kiegészítô helyiségek alapterülete. 4.5. A szerzôdô a biztosító által alkalmazott standard négy- zetméter egységárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összegre is megkötheti a biztosítást, a biztosítandó ingóságok valóságos értékének figye- lembevételével. Ilyen esetben a biztosító a kárese- mény bekövetkezésekor mindig vizsgálja az alulbiz- tosítottságot, szolgáltatását a biztosított és a valós in- góság érték arányában nyújtja.

Biztosítási összeg. 4.1. A biztosítási összeget a szerzôdô határozza meg, megállapításának alapja az ingóságok – szerzôdés- kötés évében aktuális – újrabeszerzési értéke, érték- tárgyak esetében a valóságos érték. 4.28.1. A biztosítási összeg a biztosítási szerzôdésben az alapcsomag tekintetében vagyoncsoportonként, kiegé- szítô biztosítások tekintetében, pedig fedezetenként, illetve eseményenként külön-külön meghatározott ösz- szeg, amely a biztosító térítésének felsô hatá- ra, egyben határa és egy- ben a biztosítási díj megállapításának alapja is. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újrabeszerzési, vagy újértékét, értéktár- gyak esetében a valóságos értéket. 4.38.2. Amennyiben az ingóságbiztosítás Az alapcsomag kárbiztosítási elemeinek biztosítási összege összegét – a háztartási ingóságok vonatkozásában a megadott kockázatviselési címen lévô épület lakóépület részé- nek Különös feltételekben részletezett sza- bályok figyelembevételével – a szerzôdô által meghatározott – hasznos alap- területe alapjánhatározza meg. 8.2.1. A túl- vagy alulbiztosítottság elkerülése érdekében in- góságok esetében, a standard négyzetméter egységárak alkalmazásával kerül megállapításra, káresemény be- következése esetén biztosítási összeg meghatározá- sához a biztosító nem vizsgál alulbiz- tosítottságot, feltévelehetôvé teszi, hogy a biztosított és a valóságos hasznos alapterület nagysága megegyezik. 4.4biztosítási ösz- szeg megállapítása egyszerûsített lista mentén történ- jen. Amennyiben a szerzôdô nem kíván élni az egysze- rûsített lista megadásával, az ingóságokra vonatkozó biztosítási összeget egyetlen értékben is megadhatja. Az egyszerûsített ingóságlista a kárrendezési folyamat- ban a kárösszeg megállapítása során is irányadó. 8.2.2. Alulbiztosítás akkor következik be, ha a káresemény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és az ajánlaton, illetve a biztosítá- si kötvényen megjelölt hasznos alapterület kisebbúj értéken biztosított ingatlan vagy in- góság vagyoncsoport aktuális biztosítási összege ala- csonyabb, mint a lakóépület valós hasznos alapterülete (alulbiz- tosítottság)vonatkozó vagyonkategória tényle- ges újraépítési, úgy a biztosító, a biztosított és a tényle- gesen hasznos alapterület arányában korlátozott té- rítést nyújt. 4.4.1. Hasznos alapterület: a lakás célú helyiségek végle- ges, belsô falsíkokkal határolt teljes alapterületének olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. 4.4.2. A hasznos alapterületbe a lakás célú helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külsô tartózkodók (lodzsa, fe- dett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetôtér, valamint a többszintes lakrészek belsô lép- csôjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik, de nem tartozik bele a melléképületek, kiegészítô helyiségek alapterülete. 4.5. A szerzôdô a biztosító által alkalmazott standard négy- zetméter egységárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összegre is megkötheti a biztosítást, a biztosítandó ingóságok valóságos értékének figye- lembevételévelilletve újrabeszerzési újértéke. Ilyen esetben a biztosító a kárese- mény bekövetkezésekor mindig kárt a biztosítási összeg és a káridôponti tényleges újérték arányában téríti meg (pro-rata szolgáltatás). Az alulbiztosítottsági körül- ményt a biztosító ingatlan és ingóság vagyoncsopor- tonként külön-külön vizsgálja. 8.2.3. Túlbiztosítás akkor következik be, ha a káresemény idôpontjában az új értéken biztosított ingatlan vagy in- góság vagyoncsoport aktuális biztosítási összege ma- gasabb, mint a vonatkozó vagyonkategória tényleges újraépítési, illetve újrabeszerzési újértéke. A túlbizto- sítás tényének megállapításakor a biztosító a túlbizto- sítottság kezdô idôpontjától keletkezett többletdíjat visszautalja a szerzôdônek. 8.3. A megváltozott kockázati viszonyokkal összefüggô biz- tosítási összeg módosítását szerzôdô a biztosítóhoz intézett nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti. Az ilyen nyilatkozat a biztosítási szerzôdés módosítására vonatkozó kezdeményezésnek minôsül, amelyet a biz- tosító jelen feltételek 5.2. pontja szerint bírál el. 8.4. Az alapcsomag biztosítási eseményei a vagyontár- gyakra minden idôpillanatban teljes értékû fedezetet biztosítanak. A kiegészítô fedezetek vonatkozásában a biztosító a szerzôdésben rögzített összeg erejéig té- ríti a károkat, és nem vizsgálja az alulbiz- tosítottságot, szolgáltatását a biztosított és a valós in- góság érték arányában nyújtjaesetleges alulbizto- sítást.

Biztosítási összeg. 4.1. A biztosítási összeget a szerzôdô határozza meg, megállapításának alapja az ingóságok épületek, építmények – szerzôdés- kötés szerzôdéskötés évében aktuális – újrabeszerzési újraépítési, újjáépí- tési értéke, érték- tárgyak esetében a valóságos érték. 4.2. A biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô hatá- ra, egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újrabeszerzésiújraépítési, vagy újértékét, értéktár- gyak esetében a valóságos értéketújjáépítési értékét. 4.3. Amennyiben az ingóságbiztosítás épületbiztosítás biztosítási összege a háztartási ingóságok vonatkozásában a megadott kockázatviselési címen lévô biztosítandó épület lakóépület részé- nek részének – a szerzôdô által meghatározott – hasznos alap- területe alapterülete alapján, a standard négyzetméter egységárak alkalmazásával kerül megállapításra, káresemény be- következése esetén bekövetkezése ese- tén a biztosító nem vizsgál alulbiz- tosítottságotalulbiztosítottságot, feltéve, hogy a biztosított és a valóságos hasznos alapterület nagysága megegyezik. 4.4. Amennyiben a káresemény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és az ajánlaton, illetve a biztosítá- si kötvényen megjelölt hasznos alapterület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alapterülete (alulbiz- tosítottság), úgy a biztosító, a biztosított és a tényle- gesen hasznos alapterület arányában korlátozott té- rítést nyújt. 4.4.14.3.1. Hasznos alapterület: a lakás célú helyiségek végle- ges, belsô falsíkokkal határolt teljes alapterületének olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. 4.4.24.3.2. A hasznos alapterületbe a lakás célú helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt zárt, külsô tartózkodók (lodzsa, fe- dett fedett és oldalt zárt erkélyek), ) és a fedett terasz, tornác, tetôtértetô- tér, valamint a többszintes lakrészek belsô lép- csôjének lépcsôjé- nek egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozikbele- tartozik, de nem tartozik bele a melléképületek, kiegészítô kiegé- szítô helyiségek alapterülete. 4.54.4. A szerzôdô Szerzôdô, a biztosító által alkalmazott standard négy- zetméter egységárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összegre is megkötheti a biztosítást, a biztosítandó ingóságok valóságos értékének figye- lembevételévelépület tényleges kivitelezettségi színvo- nalának megfelelôen. Ilyen esetben a biztosító a kárese- mény kár- esemény bekövetkezésekor mindig vizsgálja az alulbiz- tosítottságotalul- biztosítottságot, szolgáltatását a biztosított és a valós in- góság érték való- ságos újraépítési, újjáépítési épületérték arányában nyújtja. Amennyiben az épületérték a valóságnak megfelelô- en, helyesen került megállapításra, a biztosító arány- lagos térítést (pro-rata) nem alkalmaz, alulbiztosított- ság esetén viszont az alulbiztosítottság mértékével arányos, korlátozott térítést nyújt.

Biztosítási összeg. 4.1. A biztosítási összeget a szerzôdô határozza meg, megállapításának alapja az ingóságok – szerzôdés- kötés évében aktuális – újrabeszerzési értéke, érték- tárgyak esetében a valóságos érték. 4.2. A biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô hatá- ra, egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újrabeszerzési, vagy újértékét, értéktár- gyak esetében a valóságos értéket. 4.3. Amennyiben az ingóságbiztosítás biztosítási összege a háztartási ingóságok vonatkozásában a megadott kockázatviselési címen lévô épület lakóépület részé- nek – a szerzôdô által meghatározott – hasznos alap- területe alapján, a standard négyzetméter egységárak alkalmazásával kerül megállapításra, káresemény be- következése esetén a biztosító nem vizsgál alulbiz- tosítottságot, feltéve, hogy a biztosított és a valóságos hasznos alapterület nagysága megegyezik. 4.4. Amennyiben a káresemény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és az ajánlatonajánlattétel során megadott, illetve a biztosítá- si biztosítási kötvényen megjelölt hasznos alapterület alap- terület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alapterülete alap- területe (alulbiz- tosítottságalulbiztosítottság), úgy a biztosító, a biztosított biztosí- tott és a tényle- gesen ténylegesen hasznos alapterület arányában korlátozott té- rítést térítést nyújt. 4.4.1. Hasznos alapterület: a lakás célú helyiségek végle- ges, belsô falsíkokkal határolt teljes alapterületének olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. 4.4.2. A hasznos alapterületbe a lakás célú helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külsô tartózkodók (lodzsa, fe- dett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetôtér, valamint a többszintes lakrészek belsô lép- csôjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik, de nem tartozik bele a melléképületek, kiegészítô helyiségek alapterülete. 4.5. A szerzôdô a biztosító által alkalmazott standard négy- zetméter egységárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összegre is megkötheti a biztosítást, a biztosítandó ingóságok valóságos értékének figye- lembevételével. Ilyen esetben a biztosító a kárese- mény bekövetkezésekor mindig vizsgálja az alulbiz- tosítottságot, szolgáltatását a biztosított és a valós in- góság érték arányában nyújtja.

Biztosítási összeg. 4.1. A biztosítási összeget a szerzôdô határozza meg, megállapításának alapja az ingóságok épületek, építmények – szerzôdés- kötés szerzôdéskötés évében aktuális – újrabeszerzési újraépítési, újjáépí- tési értéke, érték- tárgyak esetében a valóságos érték. 4.2. A biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô hatá- ra, egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újrabeszerzésiújraépítési, vagy újértékét, értéktár- gyak esetében a valóságos értéketújjáépítési értékét. 4.3. Amennyiben az ingóságbiztosítás épületbiztosítás biztosítási összege a háztartási ingóságok vonatkozásában a megadott kockázatviselési címen lévô biztosítandó épület lakóépület részé- nek részének – a szerzôdô által meghatározott – hasznos alap- területe alapterülete alapján, a standard négyzetméter egységárak alkalmazásával kerül megállapításra, káresemény be- következése esetén bekövetkezése ese- tén a biztosító nem vizsgál alulbiz- tosítottságotalulbiztosítottságot, feltéve, hogy a biztosított és a valóságos hasznos alapterület nagysága megegyezik. 4.4. Amennyiben a káresemény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és az ajánlatonajánlattétel során megadott, illetve a biztosítá- si biztosítási kötvényen megjelölt hasznos alapterület alap- terület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alapterülete alap- területe (alulbiz- tosítottságalulbiztosítottság), úgy a biztosító, a biztosított biztosí- tott és a tényle- gesen ténylegesen hasznos alapterület arányában korlátozott té- rítést térítést nyújt. 4.4.14.3.1. Hasznos alapterület: a lakás célú helyiségek végle- ges, belsô falsíkokkal határolt teljes alapterületének olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. 4.4.24.3.2. A hasznos alapterületbe a lakás célú helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt zárt, külsô tartózkodók (lodzsa, fe- dett fedett és oldalt zárt erkélyek), ) és a fedett terasz, tornác, tetôtértetô- tér, valamint a többszintes lakrészek belsô lép- csôjének lépcsôjé- nek egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozikbele- tartozik, de nem tartozik bele a melléképületek, kiegészítô kiegé- szítô helyiségek alapterülete. 4.54.4. A szerzôdô Szerzôdô, a biztosító által alkalmazott standard négy- zetméter egységárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összegre is megkötheti a biztosítást, a biztosítandó ingóságok valóságos értékének figye- lembevételévelépület tényleges kivitelezettségi színvo- nalának megfelelôen. Ilyen esetben a biztosító a kárese- mény kár- esemény bekövetkezésekor mindig vizsgálja az alulbiz- tosítottságotalul- biztosítottságot, szolgáltatását a biztosított és a valós in- góság érték való- ságos újraépítési, újjáépítési épületérték arányában nyújtja. Amennyiben az épületérték a valóságnak megfelelô- en, helyesen került megállapításra, a biztosító arány- lagos térítést (pro-rata) nem alkalmaz, alulbiztosított- ság esetén viszont az alulbiztosítottság mértékével arányos, korlátozott térítést nyújt.

Biztosítási összeg. 4.1a. A biztosított vagyontárgyaknak, vagyontárgycsoportok- nak a szerződő (biztosított) által a biztosítási szerződésben meghatározott értéke, egyes kiegészítő vagyonbiztosítások, költségtérítések valamint balesetbiztosítási kockázatok ese- tén pedig a vonatkozó kiegészítő feltételekben és a biztosí- tási szerződésben a biztosító szolgáltatásaként meghatáro- zott összeg, azaz kártérítési limit. Kiegészítő balesetbiztosítás esetén, egyes balesetbiztosítási kockázatok vonatkozásában a kártérítési limit a biztosítási összeg százalékos mértéke. b. A biztosítási összeget összegeket vagyonbiztosítás esetén vagyon- tárgycsoportonként, illetve a szerzôdô határozza megkülön megállapodással bizto- sítható vagyontárgyak esetén vagyontárgyanként kell hatá- rozni, megállapításának alapja így a biztosító kockázatvállalása fennállhat (a biztosító szolgáltatásának felső határa): b.1. az ingóságok – szerzôdés- kötés évében aktuális – újrabeszerzési értéke, érték- tárgyak esetében azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoport- ra a valóságos értékmegjelölt összeghatárig. 4.2b.2. a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyon- tárgyakra megjelölt összeghatárig, c. A biztosítási összegeket a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben kell meghatározni, új érté- ken (újraabeszerzési ár, utánpótlási új érték). Ettől eltérően a kiegészítő gépjármű átalánybiztosítás esetén, az előzőekben meghatározott biztosítási összeg megállapítására vonatkozó szabályoktól eltérő előírás került meghatározásra. Ezen eset- ben az adott kiegészítő biztosítás feltételében (V.2.E.) külön szabályozzuk a biztosítási összeg megállapításának módját. d. A biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô hatá- ra, egyben szolgáltatásainak az adott biztosítási időszakra vonatkozó felső határa. e. A biztosítási összeg módosítását a biztosítási díj megállapításának alapja isszerződő/ biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezde- ményezheti. A biztosítási összeg nem haladhatja meg változása maga után vonja a biztosított vagyontárgy újrabeszerzési, vagy újértékét, értéktár- gyak esetében biztosítási díj változását is. A biztosító a valóságos értéket. 4.3. Amennyiben az ingóságbiztosítás biztosítási összege a háztartási ingóságok vonatkozásában a megadott kockázatviselési címen lévô épület lakóépület részé- nek – a szerzôdô által meghatározott – hasznos alap- területe alapján, a standard négyzetméter egységárak alkalmazásával kerül megállapításra, káresemény be- következése kockázati körül- mények lényeges változása esetén a biztosító nem vizsgál alulbiz- tosítottságot, feltéve, hogy a biztosított és a valóságos hasznos alapterület nagysága megegyezikbiztosítási díjtételek megváltoztatását is kezdeményezheti. 4.4. Amennyiben a káresemény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és az ajánlaton, illetve a biztosítá- si kötvényen megjelölt hasznos alapterület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alapterülete (alulbiz- tosítottság), úgy a biztosító, a biztosított és a tényle- gesen hasznos alapterület arányában korlátozott té- rítést nyújt. 4.4.1. Hasznos alapterület: a lakás célú helyiségek végle- ges, belsô falsíkokkal határolt teljes alapterületének olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. 4.4.2. A hasznos alapterületbe a lakás célú helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külsô tartózkodók (lodzsa, fe- dett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetôtér, valamint a többszintes lakrészek belsô lép- csôjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik, de nem tartozik bele a melléképületek, kiegészítô helyiségek alapterülete. 4.5. A szerzôdô a biztosító által alkalmazott standard négy- zetméter egységárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összegre is megkötheti a biztosítást, a biztosítandó ingóságok valóságos értékének figye- lembevételével. Ilyen esetben a biztosító a kárese- mény bekövetkezésekor mindig vizsgálja az alulbiz- tosítottságot, szolgáltatását a biztosított és a valós in- góság érték arányában nyújtja.

Biztosítási összeg. 4.11. A biztosító a kárt a – biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülõ – biztosítási eseményenkénti és biztosítási idõszakra szóló biztosítási összeg mértékének megfelelõen téríti meg. 1.1. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biz- tosítási eseménnyel összefüggésben – a biztosító szolgál- tatásának szabályai szerint (VII.2. pont) – kifizethetõ legma- gasabb összeg. 1.2. A biztosítási idõszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási idõszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre – a biztosító szolgáltatásának szabá- lyai szerint (VII.2. pont) – összesen kifizethetõ összeg. Ha a biztosított a biztosítási idõszakban bekövetkezett bizto- sítási esemény miatt vele szemben írásban támasztott kárté- rítési igényt csak a következõ biztosítási idõszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértéké- re – a biztosító szolgáltatásának szabályaiban (VII.2. pont) foglaltakra figyelemmel – nem a folyó biztosítási idõszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének idõszakára esõ, illetõleg a még fennmara- dó biztosítási összeg az irányadó. 2. A biztosítási összeget a szerzôdô határozza biztosító által kártérítés címén fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, megállapításának alapja az ingóságok – szerzôdés- kötés évében aktuális – újrabeszerzési értékeha a térítési kötelezettség több biztosítottat terhel, érték- tárgyak esetében illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési igény- nyel és a valóságos érték. 4.2. A káreseményenkénti biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô hatá- ravalamennyi kártérítési követelés kielégítésére nem elegendõ, egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újrabeszerzési, vagy újértékét, értéktár- gyak esetében a valóságos értéket. 4.3. Amennyiben az ingóságbiztosítás biztosítási összege a háztartási ingóságok vonatkozásában a megadott kockázatviselési címen lévô épület lakóépület részé- nek – a szerzôdô által meghatározott – hasznos alap- területe alapján, a standard négyzetméter egységárak alkalmazásával kerül megállapításra, káresemény be- következése esetén a biztosító nem vizsgál alulbiz- tosítottságot, feltéve, hogy a biztosított és a valóságos hasznos alapterület nagysága megegyezik. 4.4. Amennyiben a káresemény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és az ajánlaton, illetve a biztosítá- si kötvényen megjelölt hasznos alapterület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alapterülete (alulbiz- tosítottság), úgy a biztosító, a biztosított és a tényle- gesen hasznos alapterület arányában korlátozott té- rítést nyújt. 4.4.1. Hasznos alapterület: a lakás célú helyiségek végle- ges, belsô falsíkokkal határolt teljes alapterületének olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. 4.4.2. A hasznos alapterületbe a lakás célú helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külsô tartózkodók (lodzsa, fe- dett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetôtér, valamint a többszintes lakrészek belsô lép- csôjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik, de nem tartozik bele a melléképületek, kiegészítô helyiségek alapterülete. 4.5. A szerzôdô a biztosító által alkalmazott standard négy- zetméter egységárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összegre is megkötheti a biztosítást, a biztosítandó ingóságok valóságos értékének figye- lembevételével. Ilyen esetben a biztosító a kárese- mény bekövetkezésekor mindig vizsgálja károsultaknak az alulbiz- tosítottságot, szolgáltatását a biztosított és a valós in- góság érték õket ért kár arányában nyújtjafizet kártérítést.

Biztosítási összeg. 4.1A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyaknak és költsé- geknek a szerzôdô által, szerzôdéskötéskor meghatározott és a biztosító által nyilvántartott mindenkori értéke. A biztosított vagyontárgyak és vagyonkategóriák biztosítási összegeit kockázatviselési helyenként, telephelyenként kü- lön-külön kell megadni. A szerzôdô által meghatározott biztosítási összegeket szer- zôdéskötéskor a biztosító külön nem ellenôrzi. Amennyiben a szerzôdésben rögzített biztosítási összeg ala- csonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) és/vagy össze- vont vagyoncsoport(ok) – Általános és Különös feltételek elôírásai szerint meghatározható – valóságos értéke, akkor a biztosító a kárt a biztosítási összeg valóságos értékhez vi- szonyított arányában téríti meg a Különös feltételekben rög- zített speciális szabályok és kivételek figyelembevételével. Amennyiben a szerzôdésben rögzített biztosítási összeg meghaladja a vagyontárgy – Általános és Xxxxxxx feltételek elôírásai szerint meghatározható – valóságos értékét, a va- gyontárgy valóságos értékét meghaladó részében a biztosí- tási összegre vonatkozó megállapodás semmis. A biztosítási összeget szerzôdés az egyes vagyontárgyak és kockáza- tok tekintetében megköthetô a szerzôdô határozza megteljes biztosítási összegre, megállapításának alapja illet- ve kizárólag betöréses lopás vonatkozásában, a biztosítási összeg vagyontárgyanként/vagyonkategóriánként meghatá- rozott hányadára (hányadrész biztosítás). Adott vagyontárgy/vagyonkategória biztosítási összege a fo- lyó biztosítási idôszakra kifizetett szolgáltatási összeg mérté- kével csökken, a biztosítási összeg eredeti értékre történô fel- töltése az ingóságok – szerzôdés- kötés évében aktuális – újrabeszerzési értékeadott idôszakon belül nem lehetséges, érték- tárgyak esetében a valóságos érték. 4.2szerzô- dés a csökkentett összeggel marad hatályban a folyó bizto- sítási idôszak végéig. A biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô hatá- ra, egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újrabeszerzési, vagy újértékét, értéktár- gyak esetében a valóságos értéket. 4.3. Amennyiben az ingóságbiztosítás biztosítási összege a háztartási ingóságok vonatkozásában a megadott kockázatviselési címen lévô épület lakóépület részé- nek – a szerzôdô által meghatározott – hasznos alap- területe alapján, a standard négyzetméter egységárak alkalmazásával kerül megállapításra, káresemény be- következése kimerülése esetén a biztosító nem vizsgál alulbiz- tosítottságot, feltéve, hogy kockázat- viselése az adott vagyontárgy/vagyonkategória vonatkozá- sában a biztosított és a valóságos hasznos alapterület nagysága megegyezikbiztosítási idôszak hátralévô részére megszûnik. 4.4. Amennyiben a káresemény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és az ajánlaton, illetve a biztosítá- si kötvényen megjelölt hasznos alapterület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alapterülete (alulbiz- tosítottság), úgy a biztosító, a biztosított és a tényle- gesen hasznos alapterület arányában korlátozott té- rítést nyújt. 4.4.1. Hasznos alapterület: a lakás célú helyiségek végle- ges, belsô falsíkokkal határolt teljes alapterületének olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. 4.4.2. A hasznos alapterületbe a lakás célú helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külsô tartózkodók (lodzsa, fe- dett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetôtér, valamint a többszintes lakrészek belsô lép- csôjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik, de nem tartozik bele a melléképületek, kiegészítô helyiségek alapterülete. 4.5. A szerzôdô a biztosító által alkalmazott standard négy- zetméter egységárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összegre is megkötheti a biztosítást, a biztosítandó ingóságok valóságos értékének figye- lembevételével. Ilyen esetben a biztosító a kárese- mény bekövetkezésekor mindig vizsgálja az alulbiz- tosítottságot, szolgáltatását a biztosított és a valós in- góság érték arányában nyújtja.

Biztosítási összeg. 4.18.1.1. A biztosítási összeg a Biztosító térítésének felső határa, és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja. A biztosítási összeg megállapításának alapja a biztosítani kívánt vagyontárgyak (épületek, illetve ingóságok) szerződéskötéskori új értéke. A kártérítés a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra vonatkozóan a külön-külön megadott biztosítási összegekre korlátozódik. 8.1.2. A biztosítási összeget a szerzôdô Szerződő határozza meg, megállapításának alapja annak ajánlott mértékének meghatározásával a Biztosító segíti a szerződő felet. Az ajánlott biztosítási összeget a Biztosító által meghatározott négyzetméter egységárak és a biztosított épület hasznos alapterületének szorzata adja. 8.1.3. A Biztosító az ingóságok – szerzôdés- kötés évében aktuális – újrabeszerzési értékeajánlott biztosítási összegre a lakás/lakóépület és melléképület(ek) hasznos alapterülete alapján tesz javaslatot. A hasznos alapterület számításának szabályait a Különös Feltételek/Kiegészítő Feltételek 4.3. pontja tartalmazza. Ha a káresemény időpontjában a tényleges alapterület eltér az ajánlatban feltüntetett hasznos alapterülettől, érték- tárgyak a Biztosító vizsgálja az alulbiztosítottságot. Alulbiztosítottság esetén a Biztosító a biztosítási összegnek a biztosított vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában nyújt kártérítést. 8.1.4. Ingóságok esetében a valóságos értékbiztosítási összeg meghatározásához a Biztosító lehetővé teszi, hogy a biztosítási összeg megállapítása az erre rendszeresített egyszerűsített lista mentén történjen a túl- vagy alulbiztosítottság elkerülése érdekében. Amennyiben a Szerződő nem kíván élni az egyszerűsített lista megadásával, az ingóságokra vonatkozó biztosítási összeget egyetlen értékben is megadhatja. 4.28.1.5. Önálló vagyoncsoportnak tekintendő minden, az ajánlaton külön soron saját biztosítási összeggel feltüntetett vagyoncsoport. A vagyoncsoporton belül külön felsorolt vagyonkategóriák biztosítási összegei nem vonhatók össze. 8.1.6. A biztosítási összeg módosítását a biztosító térítésének felsô hatá- raszerződő a Biztosítóhoz intézett nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti, egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újrabeszerzési, vagy újértékét, értéktár- gyak esetében a valóságos értéket. 4.3. Amennyiben az ingóságbiztosítás biztosítási összege a háztartási ingóságok vonatkozásában a megadott kockázatviselési címen lévô épület lakóépület részé- nek – a szerzôdô által meghatározott – hasznos alap- területe alapján, a standard négyzetméter egységárak alkalmazásával kerül megállapításra, káresemény be- következése esetén a biztosító nem vizsgál alulbiz- tosítottságot, feltéveazzal, hogy a biztosított és a valóságos hasznos alapterület nagysága megegyezik. 4.4. Amennyiben a káresemény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és az ajánlaton, illetve a biztosítá- si kötvényen megjelölt hasznos alapterület kisebbösszeg nem lehet kevesebb, mint a lakóépület valós hasznos alapterülete (alulbiz- tosítottság), úgy a biztosító, a biztosított és a tényle- gesen hasznos alapterület arányában korlátozott té- rítést nyújtBiztosító által ajánlott minimum biztosítási összeg. 4.4.18.1.7. Hasznos alapterület: Az alulbiztosítás, illetőleg túlbiztosítás tényét a lakás célú helyiségek végle- gesbiztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál, belsô falsíkokkal határolt teljes alapterületének olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. 4.4.2. A hasznos alapterületbe a lakás célú helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külsô tartózkodók (lodzsa, fe- dett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetôtér, valamint a többszintes lakrészek belsô lép- csôjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik, de nem tartozik bele a melléképületek, kiegészítô helyiségek alapterületevagy vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani. 4.5. A szerzôdô a biztosító által alkalmazott standard négy- zetméter egységárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összegre is megkötheti a biztosítást, a biztosítandó ingóságok valóságos értékének figye- lembevételével. Ilyen esetben a biztosító a kárese- mény bekövetkezésekor mindig vizsgálja az alulbiz- tosítottságot, szolgáltatását a biztosított és a valós in- góság érték arányában nyújtja.

Biztosítási összeg. 4.1. A biztosítási összeget a szerzôdô határozza meg, megállapításának alapja az ingóságok – szerzôdés- kötés évében aktuális – újrabeszerzési értéke, érték- tárgyak esetében a valóságos érték. 4.28.1. A biztosítási összeg a biztosítási szerződésben az alapcsomag tekintetében vagyoncsoportonként, kiegé- szítő biztosítások tekintetében, pedig fedezetenként, illetve eseményenként külön-külön meghatározott összeg, amely a biztosító térítésének felsô hatá- ra, felső határa és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is. 8.2. Az alapcsomag kárbiztosítási elemeinek biztosítási összegét – a Különös feltételekben részletezett sza- bályok figyelembevételével – a szerződő határozza meg. 8.2.1. A túl- vagy alulbiztosítottság elkerülése érdekében in- góságok esetében, a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újrabeszerzési, vagy újértékét, értéktár- gyak esetében a valóságos értéket. 4.3. Amennyiben az ingóságbiztosítás biztosítási összege a háztartási ingóságok vonatkozásában a megadott kockázatviselési címen lévô épület lakóépület részé- nek – a szerzôdô által meghatározott – hasznos alap- területe alapján, a standard négyzetméter egységárak alkalmazásával kerül megállapításra, káresemény be- következése esetén meghatáro- zásához a biztosító nem vizsgál alulbiz- tosítottságot, feltévelehetővé teszi, hogy a biztosított és a valóságos hasznos alapterület nagysága megegyezik. 4.4biztosítási összeg megállapítása egyszerűsített lista mentén tör- ténjen. Amennyiben a szerződő nem kíván élni az egy- szerűsített lista megadásával, az ingóságokra vonat- kozó biztosítási összeget egyetlen értékben is megad- hatja. Az egyszerűsített ingóságlista a kárrendezési fo- lyamatban a kárösszeg megállapítása során is irányadó. 8.2.2. Alulbiztosítás akkor következik be, ha a káresemény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és időpontjában az ajánlaton, illetve a biztosítá- si kötvényen megjelölt hasznos alapterület kisebbúj értéken biztosított ingatlan vagy in- góság vagyoncsoport aktuális biztosítási összege ala- csonyabb, mint a lakóépület valós hasznos alapterülete (alulbiz- tosítottság)vonatkozó vagyonkategória tényle- ges újraépítési, úgy a biztosító, a biztosított és a tényle- gesen hasznos alapterület arányában korlátozott té- rítést nyújt. 4.4.1. Hasznos alapterület: a lakás célú helyiségek végle- ges, belsô falsíkokkal határolt teljes alapterületének olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. 4.4.2. A hasznos alapterületbe a lakás célú helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külsô tartózkodók (lodzsa, fe- dett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetôtér, valamint a többszintes lakrészek belsô lép- csôjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik, de nem tartozik bele a melléképületek, kiegészítô helyiségek alapterülete. 4.5. A szerzôdô a biztosító által alkalmazott standard négy- zetméter egységárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összegre is megkötheti a biztosítást, a biztosítandó ingóságok valóságos értékének figye- lembevételévelilletve újrabeszerzési újértéke. Ilyen esetben a biztosító a kárese- mény bekövetkezésekor mindig kárt a biztosítási összeg és a káridőponti tényleges újérték arányában téríti meg (pro-rata szolgáltatás). Az alulbiztosítottsági körül- ményt a biztosító ingatlan és ingóság vagyoncsopor- tonként külön-külön vizsgálja. 8.2.3. Túlbiztosítás akkor következik be, ha a káresemény időpontjában az új értéken biztosított ingatlan vagy in- góság vagyoncsoport aktuális biztosítási összege ma- gasabb, mint a vonatkozó vagyonkategória tényleges újraépítési, illetve újrabeszerzési újértéke. A túlbizto- sítás tényének megállapításakor a biztosító a túlbizto- sítottság kezdő időpontjától keletkezett többletdíjat visszautalja a szerződőnek. 8.3. A megváltozott kockázati viszonyokkal összefüggő biztosítási összeg módosítását szerződő a biztosító- hoz intézett nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti. Az ilyen nyilatkozat a biztosítási szerződés módosítá- sára vonatkozó kezdeményezésnek minősül, amelyet a biztosító jelen feltételek 5.2. pontja szerint bírál el. 8.4. Az alapcsomag biztosítási eseményei a vagyontár- gyakra minden időpillanatban teljes értékű fedezetet biztosítanak. A kiegészítő fedezetek vonatkozásában a biztosító a szerződésben rögzített összeg erejéig té- ríti a károkat, és nem vizsgálja az alulbiz- tosítottságot, szolgáltatását a biztosított és a valós in- góság érték arányában nyújtjaesetleges alulbizto- sítást.

Biztosítási összeg. 4.1. A biztosítási összeget a szerzôdô határozza meg, megállapításának meg- állapításának alapja az ingóságok – szerzôdés- kötés szerzôdéskötés évében aktuális – újrabeszerzési értéke, érték- tárgyak értéktárgyak esetében a valóságos érték. 4.2. A biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô hatá- ra, egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újrabeszerzési, vagy újértékét, értéktár- gyak esetében a valóságos értéket. 4.3. Amennyiben az ingóságbiztosítás biztosítási összege a háztartási ingóságok vonatkozásában a megadott kockázatviselési címen lévô épület lakóépület részé- nek – a szerzôdô által meghatározott – hasznos alap- területe alapján, a standard négyzetméter egységárak alkalmazásával kerül megállapításra, káresemény be- következése esetén a biztosító nem vizsgál alulbiz- tosítottságotalulbizto- sítottságot, feltéve, hogy a biztosított és a valóságos hasznos alapterület nagysága megegyezik. 4.4. Amennyiben a káresemény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és az ajánlatonajánlattétel során megadott, illetve a biztosítá- si biztosítási kötvényen megjelölt hasznos alapterület alap- terület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alapterülete alapte- rülete (alulbiz- tosítottságalulbiztosítottság), úgy a biztosító, a biztosított és a tényle- gesen ténylegesen hasznos alapterület arányában korlátozott té- rítést kor- látozott térítést nyújt. 4.4.1. Hasznos alapterület: a lakás célú helyiségek végle- gesvégleges, belsô falsíkokkal határolt teljes alapterületének olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. 4.4.2. A hasznos alapterületbe a lakás célú helyiségek összegzett ösz- szegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külsô tartózkodók (lodzsa, fe- dett fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetôtér, valamint a többszintes lakrészek belsô lép- csôjének lépcsôjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik, de nem tartozik bele a melléképületek, kiegészítô helyiségek helyi- ségek alapterülete. 4.5. A szerzôdô a biztosító által alkalmazott standard négy- zetméter egységárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összegre is megkötheti a biztosítást, a biztosítandó ingóságok valóságos értékének figye- lembevételével. Ilyen esetben a biztosító a kárese- mény káresemény bekövetkezésekor mindig vizsgálja az alulbiz- tosítottságotalulbiztosított- ságot, szolgáltatását a biztosított és a valós in- góság ingóság érték arányában nyújtja.

Biztosítási összeg. 4.11. A vagyontárgyak biztosítási összeget összegét a szerzôdô határozza meg, megállapításának alapja az ingóságok – szerzôdés- kötés évében aktuális – újrabeszerzési értéke, érték- tárgyak esetében a valóságos érték. 4.2. A biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô hatá- ra, egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újrabeszerzésivagyon- tárgyak új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költ- ségeit, vagy újértékét, értéktár- gyak esetében a valóságos értéketilletôleg új állapotban való beszerzésének értékét. 4.32. Amennyiben Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy káridô- ponti új értéke (helyreállítási költsége), a biztosító aránylagos kártérítést fizet, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg az ingóságbiztosítás új állapotban való felépítés, hely- reállítás költségeihez, illetôleg az új állapotban való beszerzés értékéhez aránylik. A biztosító nem érvényesíti az alulbiztosítás következményeit, ha annak mértéke nem haladja meg a bizto- sítási összeg 10%-át. 3. A biztosítási összege szerzôdésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve va- gyoncsoportokat a háztartási ingóságok vonatkozásában szerzôdô felek a következôk szerint tekintik biztosítottnak: a) a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, amikor is a kártérítés felsô határát az egyes vagyontárgyakra megadott kockázatviselési címen lévô épület lakóépület részé- nek biztosítási összeg képezi. b) az azonos szempontok alapján összevont vagyoncsoportokat a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a kártérítés felsô határa is. Az egyes szerzô- dés-tételekbe tartozó vagyontárgyakat a biztosító úgy tekinti a kárrendezés során, mintha külön lettek volna biztosítva. c) az alulbiztosítás tényét a biztosítási szerzôdés minden egyes va- gyontárgyánál, és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megálla- pítani. 4. A biztosító szolgáltatását korlátozhatja: a) a biztosítási összegen belüli kártérítési maximum (limit) meg- határozásával; b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész meghatározásával. 5. A biztosító – a szerzôdô hozzájárulásával – az újérték biztosítás fenntartása érdekében automatikus értékkövetô indexet alkal- mazhat. Az értékkövetés alapja a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott – hasznos alap- területe alapjánkiadott építôipari és fogyasztói árindex, a standard négyzetméter egységárak alkalmazásával kerül megállapításra, káresemény be- következése esetén melytôl a biztosító nem vizsgál alulbiz- tosítottságot±3% ponttal eltérhet, feltéve, hogy és melyet biztosítási évfordulókor vesz figyelem- be és ennek megfelelôen módosítja a biztosított és a valóságos hasznos alapterület nagysága megegyezik. 4.4. Amennyiben a káresemény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és az ajánlatonbiztosítási összeget, illetve a biztosítá- si kötvényen megjelölt hasznos alapterület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alapterülete (alulbiz- tosítottság), úgy a biztosító, a biztosított biztosítási díjat. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az elôzô biztosítási idôszak biztosítási összegének és a tényle- gesen hasznos alapterület arányában korlátozott té- rítést nyújt. 4.4.1. Hasznos alapterület: a lakás célú helyiségek végle- ges, belsô falsíkokkal határolt teljes alapterületének olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. 4.4.2KSH index- számának szorzata. A hasznos alapterületbe a lakás célú helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külsô tartózkodók (lodzsa, fe- dett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetôtér, valamint a többszintes lakrészek belsô lép- csôjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik, de nem tartozik bele a melléképületek, kiegészítô helyiségek alapterülete. 4.5. A szerzôdô a biztosító által alkalmazott standard négy- zetméter egységárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összegre is megkötheti a biztosítást, a biztosítandó ingóságok valóságos értékének figye- lembevételével. Ilyen esetben összeg módosításáról a biztosító a kárese- mény bekövetkezésekor mindig vizsgálja biztosítási évfordulót megelôzôen értesíti a szerzôdôt. Ha a szer- zôdô a módosításhoz nem járul hozzá, írásban kérheti biztosításá- nak eredeti összegekre való visszaállítását. Ha a szerzôdô az alulbiz- tosítottságotérték- követést írásos formában nem ellenzi vagy arra nem nyilatkozik, szolgáltatását úgy azt elfogadottnak kell tekinteni. 6. Az indexálást követôen a biztosított és a valós in- góság érték arányában nyújtjafeltételekben meglévô összeghatárok (limitek) változatlanok maradnak.

Biztosítási összeg. 4.18.1.1. A biztosítási összeg a Biztosító térítésének felső határa, és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja. A biztosítási összeg megállapításának alapja a biztosítani kívánt vagyontárgyak (épületek, illetve ingóságok) szerződéskötéskori új értéke. A kártérítés a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra vonatkozóan a külön-külön megadott biztosítási összegekre korlátozódik. 8.1.2. A biztosítási összeget a szerzôdô Szerződő határozza meg, megállapításának alapja annak ajánlott mértékének meghatározásával a Biztosító segíti a szerződő felet. Az ajánlott biztosítási összeget a Biztosító által meghatározott négyzetméter egységárak és a biztosított épület hasznos alapterületének szorzata adja. 8.1.3. A Biztosító az ingóságok – szerzôdés- kötés évében aktuális – újrabeszerzési értékeajánlott biztosítási összegre a lakás/lakóépület és melléképület(ek) hasznos alapterülete alapján tesz javaslatot. A hasznos alapterület számításának szabályait a Különös Feltételek/Kiegészítő Feltételek 4.3. pontja tartalmazza. Ha a káresemény időpontjában a tényleges alapterület eltér az ajánlatban feltüntetett hasznos alapterülettől, érték- tárgyak a Biztosító vizsgálja az alulbiztosítottságot. Alulbiztosítottság esetén a Biztosító a biztosítási összegnek a biztosított vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában nyújt kártérítést. 8.1.4. Ingóságok esetében a valóságos értékbiztosítási összeg meghatározásához a Biztosító lehetővé teszi, hogy a biztosítási összeg megállapítása az erre rendszeresített egyszerűsített lista mentén történjen a túl- vagy alulbiztosítottság elkerülése érdekében. Amennyiben a Szerződő nem kíván élni az egyszerűsített lista megadásával, az ingóságokra vonatkozó biztosítási összeget egyetlen értékben is megadhatja. 4.28.1.5. Önálló vagyoncsoportnak tekintendő minden, az ajánlaton külön soron saját biztosítási összeggel feltüntetett vagyoncsoport. A vagyoncsoporton belül külön felsorolt vagyonkategóriák biztosítási összegei nem vonhatók össze. 8.1.6. A biztosítási összeg módosítását a biztosító térítésének felsô hatá- raszerződő a Biztosítóhoz intézett nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti, egyben azzal, 8.1.7. Az alulbiztosítás, illetőleg túlbiztosítás tényét a biztosítási díj megállapításának alapja is. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újrabeszerzésiszerződés minden egyes vagyontárgyánál, vagy újértékét, értéktár- gyak esetében a valóságos értéketvagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani. 4.3. Amennyiben az ingóságbiztosítás biztosítási összege a háztartási ingóságok vonatkozásában a megadott kockázatviselési címen lévô épület lakóépület részé- nek – a szerzôdô által meghatározott – hasznos alap- területe alapján, a standard négyzetméter egységárak alkalmazásával kerül megállapításra, káresemény be- következése esetén a biztosító nem vizsgál alulbiz- tosítottságot, feltéve, hogy a biztosított és a valóságos hasznos alapterület nagysága megegyezik. 4.4. Amennyiben a káresemény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és az ajánlaton, illetve a biztosítá- si kötvényen megjelölt hasznos alapterület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alapterülete (alulbiz- tosítottság), úgy a biztosító, a biztosított és a tényle- gesen hasznos alapterület arányában korlátozott té- rítést nyújt. 4.4.1. Hasznos alapterület: a lakás célú helyiségek végle- ges, belsô falsíkokkal határolt teljes alapterületének olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. 4.4.2. A hasznos alapterületbe a lakás célú helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külsô tartózkodók (lodzsa, fe- dett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetôtér, valamint a többszintes lakrészek belsô lép- csôjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik, de nem tartozik bele a melléképületek, kiegészítô helyiségek alapterülete. 4.5. A szerzôdô a biztosító által alkalmazott standard négy- zetméter egységárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összegre is megkötheti a biztosítást, a biztosítandó ingóságok valóságos értékének figye- lembevételével. Ilyen esetben a biztosító a kárese- mény bekövetkezésekor mindig vizsgálja az alulbiz- tosítottságot, szolgáltatását a biztosított és a valós in- góság érték arányában nyújtja.

Biztosítási összeg. 4.1. A biztosítási összeget a szerzôdô határozza meg, megállapításának alapja az ingóságok – szerzôdés- kötés szerzôdéskötés évében aktuális – újrabeszerzési értéke, érték- tárgyak értéktár- gyak esetében a valóságos érték. 4.2. A biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô hatá- rahatára, egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított biztosí- tott vagyontárgy újrabeszerzési, vagy újértékét, értéktár- gyak értéktárgyak esetében a valóságos való- ságos értéket. 4.3. Amennyiben az ingóságbiztosítás biztosítási összege a háztartási ingóságok vonatkozásában a megadott kockázatviselési címen lévô épület lakóépület részé- nek ré- szének – a szerzôdô által meghatározott – hasznos alap- területe alapterülete alapján, a standard stan- dard négyzetméter egységárak alkalmazásával kerül megállapításra, káresemény be- következése kárese- mény bekövetkezése esetén a biztosító nem vizsgál alulbiz- tosítottságotalulbiztosítottságot, feltéve, hogy a biztosított és a valóságos hasznos alapterület nagysága megegyezik. 4.4. Amennyiben a káresemény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és az ajánlaton, illetve a biztosítá- si biztosítási kötvényen megjelölt hasznos alapterület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alapterülete (alulbiz- tosítottságalulbiztosítottság), úgy a biztosítóbiztosí- tó, a biztosított és a tényle- gesen ténylegesen hasznos alapterület arányában korlátozott té- rítést nyújt. 4.4.1. Hasznos alapterület: a lakás célú helyiségek végle- gesvégleges, belsô falsíkokkal határolt hatá- rolt teljes alapterületének olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. 4.4.2. A hasznos alapterületbe a lakás célú helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külsô tartózkodók (lodzsa, fe- dett fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetôtér, valamint a többszintes többszin- tes lakrészek belsô lép- csôjének lépcsôjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozikbe- letartozik, de nem tartozik bele a melléképületek, kiegészítô helyiségek alapterületealapte- rülete. 4.5. A szerzôdô a biztosító által alkalmazott standard négy- zetméter négyzetméter egységárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összegre is megkötheti a biztosítástbizto- sítást, a biztosítandó ingóságok valóságos értékének figye- lembevételévelfigyelembevételével. Ilyen esetben a biztosító a kárese- mény káresemény bekövetkezésekor mindig vizsgálja az alulbiz- tosítottságotalul- biztosítottságot, szolgáltatását a biztosított és a valós in- góság ingóság érték arányában nyújtja.

Biztosítási összeg. 4.1. A biztosítási összeget a szerzôdô határozza meg, megállapításának alapja az ingóságok épületek, építmények – szerzôdés- kötés szerzôdéskötés évében aktuális – újrabeszerzési újraépítési, újjáépíté- si értéke, érték- tárgyak esetében a valóságos érték. 4.2. A biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô hatá- rahatára, egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított biztosí- tott vagyontárgy újrabeszerzésiújraépítési, vagy újértékét, értéktár- gyak esetében a valóságos értéketújjáépítési értékét. 4.3. Amennyiben az ingóságbiztosítás épületbiztosítás biztosítási összege a háztartási ingóságok vonatkozásában a megadott kockázatviselési címen lévô biztosítandó épület lakóépület részé- nek lakó- épület részének – a szerzôdô által meghatározott – hasznos alapterülete alap- területe alapjánján, a standard négyzetméter egységárak alkalmazásával kerül megállapításra, káresemény be- következése bekövetkezése esetén a biztosító nem vizsgál alulbiz- tosítottságotalulbiztosítottságot, feltéve, hogy a biztosított és a valóságos hasznos alapterület nagysága megegyezik. 4.4mege- gyezik. Amennyiben a káresemény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és az ajánlaton, illetve a biztosítá- si biztosítási kötvényen megjelölt hasznos alapterület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alapterülete (alulbiz- tosítottságalulbiztosítottság), úgy a biztosítóbiztosí- tó, a biztosított és a tényle- gesen ténylegesen hasznos alapterület arányában korlátozott té- rítést nyújt. 4.4.14.3.1. Hasznos alapterület: a lakás célú helyiségek végle- gesvégleges, belsô falsíkokkal határolt hatá- rolt teljes alapterületének olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. 4.4.24.3.2. A hasznos alapterületbe a lakás célú helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt zárt, külsô tartózkodók (lodzsa, fe- dett fedett és oldalt zárt erkélyek), ) és a fedett terasz, tornác, tetôtér, valamint a többszintes lakrészek belsô lép- csôjének lépcsôjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozikbeletar- tozik, de nem tartozik bele a melléképületek, kiegészítô helyiségek alapterülete. 4.54.4. A szerzôdô szerzôdô, a biztosító által alkalmazott standard négy- zetméter négyzetméter egységárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összegre is megkötheti a biztosítástbizto- sítást, a biztosítandó ingóságok valóságos értékének figye- lembevételévelépület tényleges kivitelezettségi színvonalának megfelelô- en. Ilyen esetben a biztosító a kárese- mény káresemény bekövetkezésekor mindig vizsgálja az alulbiz- tosítottságotalulbiztosítottságot, szolgáltatását a biztosított és a valós in- góság érték valóságos újraépítési, új- jáépítési épületérték arányában nyújtja. Amennyiben az épületérték a valóságnak megfelelôen, helyesen került megál- lapításra, a biztosító aránylagos térítést (pro-rata) nem alkalmaz, alulbiztosított- ság esetén viszont az alulbiztosítottság mértékével arányos, korlátozott térítést nyújt.

Biztosítási összeg. 4.11. A vagyontárgyak biztosítási összeget összegét a szerzôdô határozza meg, megállapításának alapja az ingóságok – szerzôdés- kötés évében aktuális – újrabeszerzési értéke, érték- tárgyak esetében a valóságos érték. 4.2. A biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô hatá- ra, egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újrabeszerzésivagyontárgyak új állapotban való felépítésének (helyreállítá- sának) költségeit, vagy újértékét, értéktár- gyak esetében a valóságos értéketilletôleg új állapotban való beszerzésének értékét. 4.32. Amennyiben Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy káridôponti új értéke (helyreállítási költsége), a biztosító aránylagos kártérítést fizet, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg az ingóságbiztosítás új állapotban való felépítés, helyreállítás költségeihez, illetôleg az új állapotban való beszerzés értékéhez aránylik. A biztosító az alulbiztosítottságot vagyoncsoportonként és telephelyenként vizsgálja. A biztosító nem érvényesíti az alulbiztosítás következményeit, ha annak mértéke nem ha- ladja meg a biztosítási összege összeg 10%-át. 3. Ha a háztartási ingóságok vonatkozásában biztosítási összeg meghaladja a biztosított vagyontár- gyak új (újraépítési, új állapotban történô beszerzési) érté- két, (túlbiztosítás) a biztosító a kárt csak az új értéknek meg- felelô mértékben téríti meg. Túlbiztosítás esetén a tényleges új érték és a biztosításra feladott biztosítási összegre esô díj- különbözetet a biztosító a szerzôdô részére visszafizeti. 4. A biztosítási szerzôdésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerzôdô felek a következôk szerint te- kintik biztosítottnak: a) a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, amikor is a kártérítés felsô határát az egyes vagyontár- gyakra megadott kockázatviselési címen lévô épület lakóépület részé- nek biztosítási összeg képezi. b) az azonos szempontok alapján összevont vagyoncsopor- tokat a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a kártérítés felsô ha- tára is. c) az alulbiztosítás tényét a biztosítási szerzôdés minden egyes vagyontárgyánál, és vagyoncsoportjánál külön-kü- lön kell megállapítani. 5. A biztosító szolgáltatását korlátozhatja: a) a biztosítási összegen belüli kártérítési maximum (limit) meghatározásával; b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész meghatározásával. 6. A biztosító – a szerzôdô biztosított hozzájárulásával – az újérték bizto- sítás fenntartása érdekében automatikus értékkövetô inde- xet alkalmaz. Az értékkövetés alapja a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott – hasznos alap- területe alapjánkiadott építôipari és fogyasztói árindex, a standard négyzetméter egységárak alkalmazásával kerül megállapításra, káresemény be- következése esetén melyet a biztosító nem vizsgál alulbiz- tosítottságot, feltéve, hogy biztosítási évfordulókor vesz figyelembe és ennek megfelelôen módosítja a biztosított és a valóságos hasznos alapterület nagysága megegyezik. 4.4. Amennyiben a káresemény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és az ajánlatonbiztosítási összeget, illetve a biztosítá- si kötvényen megjelölt hasznos alapterület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alapterülete (alulbiz- tosítottság), úgy a biztosító, a biztosított bizto- sítási díjat. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az elôzô biztosítási idôszak biztosítási összegének és a tényle- gesen hasznos alapterület arányában korlátozott té- rítést nyújt. 4.4.1. Hasznos alapterület: a lakás célú helyiségek végle- ges, belsô falsíkokkal határolt teljes alapterületének olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. 4.4.2KSH indexszámának szorzata. A hasznos alapterületbe a lakás célú helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külsô tartózkodók (lodzsa, fe- dett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetôtér, valamint a többszintes lakrészek belsô lép- csôjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik, de nem tartozik bele a melléképületek, kiegészítô helyiségek alapterülete. 4.5. A szerzôdô a biztosító által alkalmazott standard négy- zetméter egységárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összegre is megkötheti a biztosítást, a biztosítandó ingóságok valóságos értékének figye- lembevételével. Ilyen esetben összeg módosításáról a biztosító a kárese- mény bekövetkezésekor mindig vizsgálja biztosítási évfordulót megelôzôen értesíti a szerzôdôt. Ha a szerzôdô a módosításhoz nem járul hozzá, írásban kérheti biztosításának eredeti összegekre való visszaállítását. Ha a biztosított/szerzôdô az alulbiz- tosítottságotértékkövetést írá- sos formában nem ellenzi vagy arra nem nyilatkozik, szolgáltatását úgy azt elfogadottnak kell tekinteni. Ha az indexálást a szerzôdô/biztosított nem kéri, a biztosítás az indexálás elôtti összegekkel érvényben marad, a biztosí- tott pedig viseli az esetleges alulbiztosítottságból adódó kö- vetkezményeket. A biztosítási összeg indexálására, és az ennek megfelelô díj- kompenzációra elsô alkalommal a valós in- góság érték arányában nyújtjaszerzôdés létrejöttét kö- vetô elsô biztosítási évfordulókor kerül sor, majd évente a biztosítási évforduló alkalmával. Az indexálást követôen a feltételekben kikötött összeghatá- rok (limitek) változatlanok maradnak.

Biztosítási összeg. 4.11. A vagyontárgyak biztosítási összeget összegét a szerzôdô határozza meg, megállapításának alapja az ingóságok – szerzôdés- kötés évében aktuális – újrabeszerzési értéke, érték- tárgyak esetében a valóságos érték. 4.2. A biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô hatá- ra, egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újrabeszerzésivagyontárgyak új állapotban való felépítésének (helyreállításá- nak) költségeit, vagy újértékét, értéktár- gyak esetében a valóságos értéketilletôleg új állapotban való beszerzésének ér- tékét. 4.32. Amennyiben Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy kár- idôponti új értéke (helyreállítási költsége), a biztosító arányla- gos kártérítést fizet, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg az ingóságbiztosítás új állapotban való felépí- tés, helyreállítás költségeihez, illetôleg az új állapotban való beszerzés értékéhez aránylik. A biztosító nem érvényesíti az alulbiztosítás következményeit, ha annak mértéke nem halad- ja meg a biztosítási összege összeg 10%-át. 3. A biztosítási szerzôdésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a háztartási ingóságok vonatkozásában szerzôdô felek a következôk szerint te- kintik biztosítottnak: a) a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, amikor is a kártérítés felsô határát az egyes vagyontárgyak- ra megadott kockázatviselési címen lévô épület lakóépület részé- nek biztosítási összeg képezi. b) az azonos szempontok alapján összevont vagyoncsoporto- kat a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biz- tosítottnak, mely összeg egyben a kártérítés felsô határa is. Az egyes szerzôdés-tételekbe tartozó vagyontárgyakat a biztosító úgy tekinti a kárrendezés során, mintha külön let- tek volna biztosítva. c) az alulbiztosítás tényét a biztosítási szerzôdés minden egyes vagyontárgyánál, és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani. 4. A biztosító szolgáltatását korlátozhatja: a) a biztosítási összegen belüli kártérítési maximum (limit) meghatározásával; b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész meghatározásával. 5. A biztosító – a szerzôdô hozzájárulásával – az újérték biztosí- tás fenntartása érdekében automatikus értékkövetô indexet alkalmazhat. Az értékkövetés alapja a Központi Statisztikai Hi- vatal által meghatározott – hasznos alap- területe alapjánkiadott építôipari és fogyasztói árindex, a standard négyzetméter egységárak alkalmazásával kerül megállapításra, káresemény be- következése esetén melytôl a biztosító nem vizsgál alulbiz- tosítottságot±3% ponttal eltérhet , feltéve, hogy és melyet biztosítási évfor- dulókor vesz figyelembe és ennek megfelelôen módosítja a biztosított és a valóságos hasznos alapterület nagysága megegyezik. 4.4. Amennyiben a káresemény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és az ajánlatonbiztosítási összeget, illetve a biztosítá- si kötvényen megjelölt hasznos alapterület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alapterülete (alulbiz- tosítottság), úgy a biztosító, a biztosított biztosítási díjat. Az értékkövetés- sel módosított biztosítási összeg az elôzô biztosítási idôszak biztosítási összegének és a tényle- gesen hasznos alapterület arányában korlátozott té- rítést nyújt. 4.4.1. Hasznos alapterület: a lakás célú helyiségek végle- ges, belsô falsíkokkal határolt teljes alapterületének olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. 4.4.2KSH indexszámának szorzata. A hasznos alapterületbe a lakás célú helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külsô tartózkodók (lodzsa, fe- dett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetôtér, valamint a többszintes lakrészek belsô lép- csôjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik, de nem tartozik bele a melléképületek, kiegészítô helyiségek alapterülete. 4.5. A szerzôdô a biztosító által alkalmazott standard négy- zetméter egységárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összegre is megkötheti a biztosítást, a biztosítandó ingóságok valóságos értékének figye- lembevételével. Ilyen esetben összeg módosításáról a biztosító a kárese- mény bekövetkezésekor mindig vizsgálja biztosítási évfor- dulót megelôzôen értesíti a szerzôdôt. Ha a szerzôdô a módo- sításhoz nem járul hozzá, írásban kérheti biztosításának erede- ti összegekre való visszaállítását. Ha a szerzôdô az alulbiz- tosítottságotértékköve- tést írásos formában nem ellenzi vagy arra nem nyilatkozik, szolgáltatását úgy azt elfogadottnak kell tekinteni. 6. Az indexálást követôen a biztosított és a valós in- góság érték arányában nyújtjafeltételekben meglévô összeghatá- rok (limitek) változatlanok maradnak.

Biztosítási összeg. 4.11. A vagyontárgyak biztosítási összeget összegét a szerzôdô határozza meg, megállapításának alapja az ingóságok – szerzôdés- kötés évében aktuális – újrabeszerzési értéke, érték- tárgyak esetében a valóságos érték. 4.2. A biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô hatá- ra, egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újrabeszerzésivagyon- tárgyak új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költ- ségeit, vagy újértékét, értéktár- gyak esetében a valóságos értéketilletôleg új állapotban való beszerzésének értékét. 4.32. Amennyiben Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy káridô- ponti új értéke (helyreállítási költsége), a biztosító aránylagos kártérítést fizet, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg az ingóságbiztosítás új állapotban való felépítés, hely- reállítás költségeihez, illetôleg az új állapotban való beszerzés értékéhez aránylik. A biztosító nem érvényesíti az alulbiztosítás következményeit, ha annak mértéke nem haladja meg a bizto- sítási összeg 10%-át. 3. A biztosítási összege szerzôdésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve va- gyoncsoportokat a háztartási ingóságok vonatkozásában szerzôdô felek a következôk szerint tekintik biztosítottnak: a) a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, amikor is a kártérítés felsô határát az egyes vagyontárgyakra megadott kockázatviselési címen lévô épület lakóépület részé- nek biztosítási összeg képezi. b) az azonos szempontok alapján összevont vagyoncsoportokat a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a kártérítés felsô határa is. Az egyes szerzô- dés-tételekbe tartozó vagyontárgyakat a biztosító úgy tekinti a kárrendezés során, mintha külön lettek volna biztosítva. c) az alulbiztosítás tényét a biztosítási szerzôdés minden egyes vagyontárgyánál, és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani. 4. A biztosító szolgáltatását korlátozhatja: a) a biztosítási összegen belüli kártérítési maximum (limit) meg- határozásával; b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész meghatározásával. 5. A biztosító – a szerzôdô által meghatározott hozzájárulásával – hasznos alap- területe alapjánaz újérték biztosítás fenntartása érdekében automatikus értékkövetô indexet alkal- mazhat. Az értékkövetés alapja a Központi Statisztikai Hivatal ál- tal kiadott építôipari és fogyasztói árindex, a standard négyzetméter egységárak alkalmazásával kerül megállapításra, káresemény be- következése esetén melytôl a biztosító nem vizsgál alulbiz- tosítottságot±3% ponttal eltérhet , feltéve, hogy és melyet biztosítási évfordulókor vesz fi- gyelembe és ennek megfelelôen módosítja a biztosított és a valóságos hasznos alapterület nagysága megegyezik. 4.4. Amennyiben a káresemény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és az ajánlatonbiztosítási össze- get, illetve a biztosítá- si kötvényen megjelölt hasznos alapterület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alapterülete (alulbiz- tosítottság), úgy a biztosító, a biztosított biztosítási díjat. Az értékkövetéssel módosított biz- tosítási összeg az elôzô biztosítási idôszak biztosítási összegének és a tényle- gesen hasznos alapterület arányában korlátozott té- rítést nyújt. 4.4.1. Hasznos alapterület: a lakás célú helyiségek végle- ges, belsô falsíkokkal határolt teljes alapterületének olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. 4.4.2KSH indexszámának szorzata. A hasznos alapterületbe a lakás célú helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külsô tartózkodók (lodzsa, fe- dett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetôtér, valamint a többszintes lakrészek belsô lép- csôjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik, de nem tartozik bele a melléképületek, kiegészítô helyiségek alapterülete. 4.5. A szerzôdô a biztosító által alkalmazott standard négy- zetméter egységárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összegre is megkötheti a biztosítást, a biztosítandó ingóságok valóságos értékének figye- lembevételével. Ilyen esetben összeg módosí- tásáról a biztosító a kárese- mény bekövetkezésekor mindig vizsgálja biztosítási évfordulót megelôzôen értesíti a szerzôdôt. Ha a szerzôdô a módosításhoz nem járul hozzá, írás- ban kérheti biztosításának eredeti összegekre való visszaállítását. Ha a szerzôdô az alulbiz- tosítottságotértékkövetést írásos formában nem ellenzi vagy arra nem nyilatkozik, szolgáltatását úgy azt elfogadottnak kell tekinteni. 6. Az indexálást követôen a biztosított és a valós in- góság érték arányában nyújtjafeltételekben meglévô összeghatárok (limitek) változatlanok maradnak.

Biztosítási összeg. 4.11. A vagyontárgyak biztosítási összeget összegét a szerzôdô határozza meg, megállapításának alapja az ingóságok – szerzôdés- kötés évében aktuális – újrabeszerzési értéke, érték- tárgyak esetében a valóságos érték. 4.2. A biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô hatá- ra, egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újrabeszerzésivagyontár- gyak új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költsé- geit, vagy újértékét, értéktár- gyak esetében a valóságos értéketilletôleg új állapotban való beszerzésének értékét. 4.32. Amennyiben Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy káridô- ponti új értéke (helyreállítási költsége), a biztosító aránylagos kártérítést fizet, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg az ingóságbiztosítás új állapotban való felépítés, hely- reállítás költségeihez, illetôleg az új állapotban való beszerzés értékéhez aránylik. A biztosító nem érvényesíti az alulbiztosítás következményeit, ha annak mértéke nem haladja meg a bizto- sítási összeg 10%-át. 3. A biztosítási összege szerzôdésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve va- gyoncsoportokat a háztartási ingóságok vonatkozásában szerzôdô felek a következôk szerint tekintik biztosítottnak: a) a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, amikor is a kártérítés felsô határát az egyes vagyontárgyakra megadott kockázatviselési címen lévô épület lakóépület részé- nek biztosítási összeg képezi. b) az azonos szempontok alapján összevont vagyoncsoportokat a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a kártérítés felsô határa is. Az egyes szerzô- dés-tételekbe tartozó vagyontárgyakat a biztosító úgy tekinti a kárrendezés során, mintha külön lettek volna biztosítva. c) az alulbiztosítás tényét a biztosítási szerzôdés minden egyes vagyontárgyánál, és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani. 4. A biztosító szolgáltatását korlátozhatja: a) a biztosítási összegen belüli kártérítési maximum (limit) meg- határozásával; b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész meghatározásával. 5. A biztosító – a szerzôdô által meghatározott hozzájárulásával – hasznos alap- területe alapjánaz újérték biztosítás fenntartása érdekében automatikus értékkövetô indexet alkal- mazhat. Az értékkövetés alapja a Központi Statisztikai Hivatal ál- tal kiadott építôipari és fogyasztói árindex, a standard négyzetméter egységárak alkalmazásával kerül megállapításra, káresemény be- következése esetén melytôl a biztosító nem vizsgál alulbiz- tosítottságot±3% ponttal eltérhet , feltéve, hogy és melyet biztosítási évfordulókor vesz fi- gyelembe és ennek megfelelôen módosítja a biztosított és a valóságos hasznos alapterület nagysága megegyezik. 4.4. Amennyiben a káresemény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és az ajánlatonbiztosítási össze- get, illetve a biztosítá- si kötvényen megjelölt hasznos alapterület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alapterülete (alulbiz- tosítottság), úgy a biztosító, a biztosított biztosítási díjat. Az értékkövetéssel módosított biz- tosítási összeg az elôzô biztosítási idôszak biztosítási összegének és a tényle- gesen hasznos alapterület arányában korlátozott té- rítést nyújt. 4.4.1. Hasznos alapterület: a lakás célú helyiségek végle- ges, belsô falsíkokkal határolt teljes alapterületének olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. 4.4.2KSH indexszámának szorzata. A hasznos alapterületbe a lakás célú helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külsô tartózkodók (lodzsa, fe- dett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetôtér, valamint a többszintes lakrészek belsô lép- csôjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik, de nem tartozik bele a melléképületek, kiegészítô helyiségek alapterülete. 4.5. A szerzôdô a biztosító által alkalmazott standard négy- zetméter egységárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összegre is megkötheti a biztosítást, a biztosítandó ingóságok valóságos értékének figye- lembevételével. Ilyen esetben összeg módosí- tásáról a biztosító a kárese- mény bekövetkezésekor mindig vizsgálja biztosítási évfordulót megelôzôen értesíti a szerzôdôt. Ha a szerzôdô a módosításhoz nem járul hozzá, írás- ban kérheti biztosításának eredeti összegekre való visszaállítását. Ha a szerzôdô az alulbiz- tosítottságotértékkövetést írásos formában nem ellenzi vagy arra nem nyilatkozik, szolgáltatását úgy azt elfogadottnak kell tekinteni. 6. Az indexálást követôen a biztosított és a valós in- góság érték arányában nyújtjafeltételekben meglévô összeghatárok (limitek) változatlanok maradnak.

Biztosítási összeg. 4.1. A biztosítási összeget a szerzôdô határozza meg, megállapításának meg- állapításának alapja az ingóságok épületek, építmények – szerzôdés- kötés szerzô- déskötés évében aktuális – újrabeszerzési értékeújraépítési, érték- tárgyak esetében a valóságos értékújjáépítési ér- téke. 4.2. A biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô hatá- rahatára, egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újrabeszerzésiva- gyontárgy újraépítési, vagy újértékét, értéktár- gyak esetében a valóságos értéketújjáépítési értékét. 4.3. Amennyiben az ingóságbiztosítás épületbiztosítás biztosítási összege a háztartási ingóságok vonatkozásában a megadott kockázatviselési címen lévô biztosítandó épület lakóépület részé- nek részének – a szerzôdô által meghatározott – hasznos alap- területe alapterülete alapján, a standard négyzetméter egységárak alkalmazásával kerül megállapításra, káresemény be- következése esetén bekövetkezése ese- tén a biztosító nem vizsgál alulbiz- tosítottságotalulbiztosítottságot, feltéve, hogy a biztosított és a valóságos hasznos alapterület nagysága megegyezik. 4.4. Amennyiben a káresemény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és az ajánlatonajánlattétel során megadott, illetve a biztosítá- si biztosítási kötvényen megjelölt hasznos alapterület alap- terület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alapterülete alapte- rülete (alulbiz- tosítottságalulbiztosítottság), úgy a biztosító, a biztosított és a tényle- gesen ténylegesen hasznos alapterület arányában korlátozott té- rítést kor- látozott térítést nyújt. 4.4.14.3.1. Hasznos alapterület: a lakás célú helyiségek végle- gesvégleges, belsô falsíkokkal határolt teljes alapterületének olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. 4.4.24.3.2. A hasznos alapterületbe a lakás célú helyiségek összegzett ösz- szegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt zárt, külsô tartózkodók (lodzsa, fe- dett fedett és oldalt zárt erkélyek), ) és a fedett terasz, tornác, tetôtértetô- tér, valamint a többszintes lakrészek belsô lép- csôjének lépcsôjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik, de nem tartozik bele a melléképületek, kiegészítô helyiségek he- lyiségek alapterülete. 4.54.4. A szerzôdô Szerzôdô, a biztosító által alkalmazott standard négy- zetméter egységárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összegre is megkötheti a biztosítást, a biztosítandó ingóságok valóságos értékének figye- lembevételévelépület tényleges kivitelezettségi szín- vonalának megfelelôen. Ilyen esetben a biztosító a kárese- mény kár- esemény bekövetkezésekor mindig vizsgálja az alulbiz- tosítottságotalul- biztosítottságot, szolgáltatását a biztosított és a valós in- góság érték való- ságos újraépítési, újjáépítési épületérték arányában nyújtja. Amennyiben az épületérték a valóságnak megfelelôen, helyesen került megállapításra, a biztosító aránylagos térítést (pro-rata) nem alkalmaz, alulbiztosítottság ese- tén viszont az alulbiztosítottság mértékével arányos, korlátozott térítést nyújt.