Következtetések. A 3 éves kritikus idő törlésével a magyar jogrendszer megszakí- totta azt az osztrák jogból örökölt tendenciát, amely ezen időha- táron belül blokkolta a jóhiszemű szerzéseket és az eredeti tulaj- donos érdekeit védte. A szabály törlése, figyelemmel az ingatlan- nyilvántartási törvény megmaradt 63. §-ára is, többféle értelme- zésre ad lehetőséget és a további jogalkotás több lehetséges útját nyitja meg. Ezek egyike egy másik lehetséges véglet, a jóhiszemű szerzések azonnali és széleskörű biztosítása. A jogügyleti szerzé- sekhez kapcsolódóan az ingatlan-nyilvántartás közhitelességét széleskörűen deklaráló német jog adhat mintát az új Ptk. alkotói által is felvázolt elméleti irányvonalnak. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy a magyar jogi hagyományok, a régi magyar jogirodalom100 mindig is védte az eredeti tulajdonos érdekeit. Ennek aktualitása nem szűnt meg, csak növekedett napjainkban, elég a lakásmaffiára gondolnunk. Nem javasoljuk ezért a német jog teljes lemásolását, mert az a hamisított okirattal történő in- gatlanszerzést csak az első vevővel szemben nem engedi, a to- vábbi jogszerzésekre lehetőség van. Tekintve, hogy hamisított okiratok, bűncselekmény fennállása esetén nincs szó jóhiszemű- ségről - és a szabály kijátszása érdekében ezek az ingatlanok na- gyon gyorsan további átruházásra kerülnek, 101 ami azt jelzi, hogy feltehetően a további szerzéseknél sincs jóhiszeműség - itt a tel- jes láncolatot ki kell kapcsolni annak érdekében, hogy az eredeti tulajdonosra visszakerüljön az ingatlan. Az ingatlan-nyilvántar- tási törvény 3 éves szabályának az Alkotmánybíróság általi meg- semmisítése után a helyes értelmezés nézetünk szerint az, hogy érvénytelen (hamisított) okiratok esetén az eredeti tulajdonos ér- dekei ne csak 3 éven belül, hanem minden korlátozás nélkül ér- vényesüljenek.
Következtetések. A n. ischiadicus antidrómos ingerlésével kiváltott neurogén gyulladás során kísérleteinkben a felszabadított endogén neuropeptidek (SP. CGRP) nem váltottak ki a bőrben neutrophil leukocyta akkumulációt. Ennek ellentmondó egyes irodalmi adatok igazolják, hogy az SP hízósejteken kifejtett proinflammációs citokineket (TNF-a, IL-1) felszabadító hatasa mellett az exogén SP, valamint CGRP a vasculáris endothélsejtek korai adhéziós molekuláinak (E-selectin, P-selectin) expresszióját is képes fokozni (DeRose és mtsai, 1994, Xxxxx és mtsai, 1993). Valószínű azonban, hogy az idegingerlésre ennél jóval kisebb mennyiségben felszabaduló endogén SP nem elégséges ilyen tartós hatások kiváltásához. Érdekes módon az idegingerlessel felszabadított endogén szomatosztatin ezzel szemben képes volt gátolni a carrageeninnel kiváltott gyulladás sejtes fázisát. Ez az eredmény azt mutatja, hogy a capsaicin-érzékeny szenzoros idegvégzödesekből felszabaduló szomatosztatin a keringésbe jutva már alacsony, 0.5 Elz-es ingerlés esetében is képes a leukocyták akkumulációját gátolni. Hasonló hatást fejtett ki a TT-232 szomatosztatin analóg is, ami igazolja, hogy gyulladásgátló hatásának a már igazolt neuropeptid felszabadulást gátló hatáson kívül a gyulladásos sejteket gátló komponense is van. A szomatosztatinról ismert, hogy a gyulladásos, illetve immunsejteken gátló hatást fejt ki, így a T-lymphocyták proliferációját, a B-lymphocyták immunglobulintermelését, valamint a hízósejtek, illetve basophil leukocyták degranulációját gátolja (Xxxxxxxxxx és mtsai, 1992) Neutrophil leukocyta akkumulációt gátló hatását feltehetőleg részben ezen a hízósejt-mediált indirekt úton fejti ki, emellett szerepet kap az idegvégzódésekbö! az SP felszabadulás gátlása is, valamint nem zárható ki a neutrophil leukocvták szomatosztatin receptorain kifejtett direkt hatása sem. A leukocyták kitapadásának, illetve szöveti akkumulációjának feltétele egyes adhéziós molekulák fokozott expressziója a leukocyták membránjában (L-selectin, CD 18, CD 11), illetve a vasculáris endothelsejteken (E-selectin, P-selectin, ICAM-1) (Panes és mtsai, 1999). Eddig ugyan nem igazolták, de valószínűleg a szomatosztatin az adhéziós molekulák expresszióját is hatékonyan képes gátolni. A nem-szteroid gyulladásgátlókról ismert, hogy stimulálják egyes adhéziós molekulák (ICAM-I, CD 18) expresszióját, melyek elősegítik a leukocyták kitapadását az endothélhez proteolitikus enzimek fontos szerepet játszanak a nem-szteroid gyulladásgátlók egyik ...
Következtetések. Eredményeink igazolták, hogy elektromos teringerlés esetén a peptidfelszabadulás a rapsaicin-erzekeny ideuveuzödesekböl a ieadott impulzusszamtul iugg. es Ü.5-10 Iíz-es tartományban nem függ az ingerlés frekvenciájától. Bizonyított, hogy a capsaicin-érzékeny érzőrostok 0.1-1 Hz-cel végzett ingerlése mar kepes maximalis vazodilatacios etTerens választ kiváltani in vivo, a plazma extravazáció frekvenciaoptimuma pedig 2 Hz. (S/xxxxxxxx 1996a) Kísérleteink igazolják, hogy 0.5 Hz-es téringerlés hatását a frekvencia növelésével a szomatosztatin, CGRP, valamint SP felszabadulásra nem lehet tovább növelni. Magasabb frekvencián (10 Hz) végzett ingerlés esetén egyértelműen bizonyított azonban, hogy a magasabb impulzusszám nagyobb mértékű neuropeptid felszabadulást vált ki a capsaicin- érzékeny idegvégződésekből. A capsaicin analógokkal kapott eredmények igazolták, hogy mind a capsaicin, mind az RTX és a piperin akut izgató hatást fejt ki a capsaicin VR1 receptoron, koncentrációfüggő neuropeptid felszabadulást okozva. A vizsgált analóg vegyületek között nagyságrendbeli különbségeket találtunk: RTX > capsaicin > piperin. Az RTX hosszan tartó peptidfelszabadító hatása valószínűleg a bevezetőben már említett lassú receptorkinetikából, valamint tartós depolarizációból ered (Szállási és Xxxxxxxx, 1999). Eredményeink azt is igazolják, hogy CGRP és SP szimultán felszabadulása mellett szomatosztatin is felszabadul a capsaicin- érzékeny idegvégzödések elektromos, illetve kémiai ingerlésére. Az SP, valamint a CGRP fajtól, az érzőneuron típusától és az innervált területtől függően (exteroceptív/interoceptív) különböző, de jellemzően nagymértékben kolokalizáltan fordul elő az idegsejtekben. Patkány- hátsó gyöki ganglionsejtek esetén az SP pozitívak szinte minden esetben tartalmaznak CGRP-t is (Xxxxxx 1996), szomatosztatinnal a kolokalizáció azonban jóval kisebb mértékű, bár egyes irodalmi adatok szerint kimutatható mind az SP, mind a CGRP tartalmú rostokban (Dalsgaard 1987). A viscerális afferensek szinte mindegyike CGRP-, nagy többsége pedig SP-pozitív, azonban a szomatosztatin pozitivititás itt igazoltan kisebb arányú, mint a bőrben (Xxxxxx 1996). Akut deszenzitizációt tekintve az RTX szinten közel lUO-szor hatásosabbnak bizonyult a capsaicinnél. A capsaicin kiváltotta klasszikus deszenzitizáció hátterében a szenzoros neuropeptidek, valamint a VR1 receptorok depléciója, illetve az idegrostok degeneratív károsodása áll, azonban később kimutatták, hogy a capsaicin-deszenzitizáci...
Következtetések. Álláspontom szerint az eljáró törvényszék és a Kúria helyesen állapította meg, hogy a visszahívás, mint a Ptk. alapján alkalmazható megszüntető jognyilatkozat jogszerűen szüntetheti meg a felperes vezetői munkaszerződését is. Az eljáró bíróságok véleményét osztom abban a tekintetben is, hogy a visszavonó jognyilatkozat jogszerűségének megállapítására alkalmazni kell az Mt. vonatkozó szabályait. Eltérő álláspontra jutottam azonban abban a tekintetben, hogy a munkáltatót terhelte-e indokolási kötelezettség az azonnali hatályú visszahívás során. A törvényszék arra az álláspontra helyezkedett, hogy tekintettel arra, hogy az - Mt. 78. § szerinti, határozatlan idejű munkaviszonyok esetén alkalmazható - azonnali hatályú felmondást a vezető állású munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése esetén is indokolni kell, így indokolás hiányában a munkaviszony megszüntetése jogellenes volt. A Kúria a törvényszékkel azonos végkövetkeztetésre jutott, azonban annak logikai okfejtését az indokolási kötelezettség elmulasztása körében kiegészítette. A Kúria szerint a munkaszerződés azon rendelkezése, hogy a munkáltató a visszahívást nem köteles indokolni, az azonnali hatályú felmondásként értékelendő visszahívásra nem vonatkozhat. Ellenkező 20 Mt. 209.§ (1) bek. 21 Mt. 209. § (2)-(3) bek. értelmezés esetén a visszahívás munkaviszonyt megszüntető intézkedésként történő értékelésekor nem lenne különbség a felmondási idő nélküli - indokolás nélkül kiadható - felmondás és az azonnali hatályú felmondás között. Az ilyen szerződéses kikötés az Mt. 64. §
Következtetések. A szerződésátruházás jogi természete viták tárgyát képezi. Leszögezték, hogy „egyetértés van abban, hogy a szerződésátruházás lényege: alanycsere a szerződéses kötelem egyik pólusát alkotó jogok és kötelezettségek összességében, közkeletűen a szerződési pozíció- ban”.l006 Kérdés viszont, hogy a szerződésátruházást jogutódlásnak minősítjük-e vagy sem? Magyarországon a Ptké.l007 53/C. §-ának (2) bekezdése a jogszabályon alapuló szerződésátruházás kapcsán leszögezi, hogy
Következtetések. A vizsgált szervezetben a digitális átalakulás legmeg- határozóbb tényezőjeként a szervezeti kultúra jelent meg. A folyamatok fejlesztési lehetőségeinek szünte- len keresése mélyen beívódott a szervezet működésé- be. Ahogyan a vállalat korábbi megújulási folyamatai, úgy a digitális átalakulás sem kampányszerűen zajlik: a szervezeti kultúra folyamatosan kitermeli a digitális technológiára épülő javítási ötleteket, és természetessé teszi az ilyen irányú szervezeti változástatások elfoga- dását és kiterjesztését.
Következtetések. Az „m4 Sport” televíziós csatorna közszolgálati értékével kapcsolatban a Testület a következő megállapításokat teszi: − az „m4 Sport” tematikája, a sporttal összefüggő tartalmak közzététele a közszolgálati média feladatainak ellátáshoz szükséges, − jelenleg Magyarországon még mindig a televízió a legnépszerűbb és meghatározó médiumtípus, ezért a tematikus csatornák indítása és fenntartása nem indokolhatatlan elképzelés, − az „m4 Sport” a társadalom szinte minden tagja számára elérhető lehet, − a változó médiafogyasztási szokásokat felismerve, valamint a közszolgálati média jövőbeni társadalmi szerepének erősítése érdekében kiemelten fontos az internetes tartalomszolgáltatás, akár lekérhető médiaszolgáltatás, akár web-es, akár azokat kiegészítő formában, − így a fenti megállapításokra alapozva az „m4 Sport” közszolgálati értéke magas.
Következtetések e fejezetben, a korábban bemutatott statisztikai eredmények alapján sor kerül a hallgató saját következtetéseinek levonására, véleményének bemutatására. Mindenképpen szükséges, hogy a hallgató valamennyi célkitűzések között megjelenített szempontról és hipotézisről tételesen is nyilatkozzon: igazolódott vagy nem igazolódott. Forrásmunka felhasználása, így arra történő hivatkozás e fejezetben szakszerűtlen, így nem indokolható.
Következtetések. A CHMP a felülvizsgálati kérelem indoklásainak megfontolása után, valamennyi benyújtott adat figyelembe vételével és a Bizottságon belüli tudományos vita alapján 2006. szeptember 21-én egy záró szakvéleményt adott ki, melyben megerősítette a 2006. június 1-i állásfoglalást, miszerint a Cetirizine dihydrochloride Apex készítményre és az I. sz. Mellékletben felsorolt társult nevekre kiadott forgalomba hozatali engedélyek felfüggesztését javasolja a közegészségügy védelmében. A harmadik BE vizsgálat illetékes nemzeti hatóság által 12 hónapon belül lefolytatott inspekciójának pozitív eredménye esetén a felfüggesztést meg kell szüntetni.
Következtetések a) Összehasonlítva más országok – így például Németország vagy Magyarország – jogalkotásával, megállapítható, hogy a francia jog, azzal, hogy alapvetően az általános szerződési jog szabályait rendeli alkalmazni az ÁSZF-ekre, kodifikációs szinten – úgy tűnik – korántsem szentel(t) akkora figyelmet ezen kérdéskörnek. Ennek látszik ellentmondani az 1978-ban alkotott fogyasztóvé- delmi törvény, melyet később a Code de la consommationba is beillesztettek. Azon- ban – mint láttuk – ezen rendelkezések kifejezetten nem szabályozzák az ÁSZF-eket, s ily módon nem szorítják háttérbe a Code civil vonatkozó passzusa- it, s csak akkor avatkoznak be a felek szerződéses viszonyába, ha tisztességtelen kikötés áll a szerződésben. A francia jogalkotói megoldásnak azonban nem fel- tétlenül a figyelem alacsonyabb fokában rejlik az oka: feltehető, hogy a francia jogalkotó – ellentétben a magyarral, a némettel, stb. – nem kívánta megbontani a Code civil alapvetően diszpozitív szabályozási elven nyugvó, közel két évszáza- da fennálló egységét.