Következtetések. A 3 éves kritikus idő törlésével a magyar jogrendszer megszakí- totta azt az osztrák jogból örökölt tendenciát, amely ezen időha- táron belül blokkolta a jóhiszemű szerzéseket és az eredeti tulaj- donos érdekeit védte. A szabály törlése, figyelemmel az ingatlan- nyilvántartási törvény megmaradt 63. §-ára is, többféle értelme- zésre ad lehetőséget és a további jogalkotás több lehetséges útját nyitja meg. Ezek egyike egy másik lehetséges véglet, a jóhiszemű szerzések azonnali és széleskörű biztosítása. A jogügyleti szerzé- sekhez kapcsolódóan az ingatlan-nyilvántartás közhitelességét széleskörűen deklaráló német jog adhat mintát az új Ptk. alkotói által is felvázolt elméleti irányvonalnak. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy a magyar jogi hagyományok, a régi magyar jogirodalom100 mindig is védte az eredeti tulajdonos érdekeit. Ennek aktualitása nem szűnt meg, csak növekedett napjainkban, elég a lakásmaffiára gondolnunk. Nem javasoljuk ezért a német jog teljes lemásolását, mert az a hamisított okirattal történő in- gatlanszerzést csak az első vevővel szemben nem engedi, a to- vábbi jogszerzésekre lehetőség van. Tekintve, hogy hamisított okiratok, bűncselekmény fennállása esetén nincs szó jóhiszemű- ségről - és a szabály kijátszása érdekében ezek az ingatlanok na- gyon gyorsan további átruházásra kerülnek, 101 ami azt jelzi, hogy feltehetően a további szerzéseknél sincs jóhiszeműség - itt a tel- jes láncolatot ki kell kapcsolni annak érdekében, hogy az eredeti tulajdonosra visszakerüljön az ingatlan. Az ingatlan-nyilvántar- tási törvény 3 éves szabályának az Alkotmánybíróság általi meg- semmisítése után a helyes értelmezés nézetünk szerint az, hogy érvénytelen (hamisított) okiratok esetén az eredeti tulajdonos ér- dekei ne csak 3 éven belül, hanem minden korlátozás nélkül ér- vényesüljenek.
1 Coing, Helmut: Handbuch der Quellen und Literatur der neueren Europäischen Privatrechtsgeschichte, Bd. 3 Das 19. Jahrhundert C. H. Beck, München 1982, 217. o. es 1706. o.
2 Szladits említi, hogy a nem-tulajdonostól történő jóhiszemű szerzést is nevezték régebben „pillanatnyi elbirtoklásnak" (pracscriptio momen- tanea), utalva arra, hogy az ilyen tulajdonszerzés csak külső megjelenésé- ben származékos, anyagi jogi szempontból valójában eredeti jogszerzésről van szó. Ld. Szladits Károly: Dologi jog, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1930, 105. o.
3 Felhozza például, hogy a közvetlen jogszerzőtől szerző jóhiszemű harma- dik személy („tertius") a 3 év elteltév...
Következtetések. Tracheapreparátumon végzett in vitro neuropeptid felszabadításos kísérleteink igazolták a három vizsgált peptid, a szomatosztatin. CGRP és SP felszabadulásának parallel károsodását diabetes mellhúsban. In vivo eredményeink alátámasztották az előzőekben már leírt bazális plazma szomatosztatin szint emelkedést (Fischer és mtsai, 1998), valamint a neurogén gyulladásos válasz csökkenését insulin-hiányos kísérletes diabetes mellhúsban (Gamse és Jancsó, 1985, Győrfi és mtsai, 1996). Streptozotocinnal kiváltott kísérletes diabetesben a primer neurogén plazma extravazáció csökkenése, a jelen vizsgálatok alapján egyértelműén az említett gyulladáskeltő neuropeptidek (SP, CGRP) csökkent felszabadulásával magyarázható. A diabeteses perifériás neuropathiát kísérő neuropeptid deplécióra, illetve károsodott axontranszportra is vannak mar adatok (Fedele és Giugliano, 1997, Xxxxxxx 1998), bár a depléció tekintetében az eredmények ellentmondóak (Gamse és Jancsó, 1985). Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy önmagában a neuropeptidek depléciója nem bizonyíték a funkcionális károsodás mellett A fenti eredményeken kívüi elsőkent vizsgáltuk a kiserietes diabetes itatását a szenzoros idegvégződésekből felszabaduló szomatosztatinra és az általa kiváltott gyulladásgatio funkcionális hatasra. Igazoltuk az egészséges állatokban leírt endogén gyulladásgátló válasz kiesését diabeteses patkányban, amelynek hátterében a hatást közvetítő idegi eredetű szomatosztatin felszabadulásának csökkenése áll. Mindezen adatok alapján a plazma szomatosztatin szint emelkedése felfogható egy kompenzatórikus változásként, az aktivációra csökkent mennyiségben felszabadítható idegi eredetű szomatosztatin pótlására. Az SP, illetve a CGRP depléciója és károsodott felszabadulása mellett az állandóan emelkedett bazalis plazma szomatosztatin szint ugyanakkor járulékos faktorként szerepet játszhat az
Következtetések. Kísérleteinkben in vivo körülmények között is igazoltuk a szisztémásán alkalmazott RTX akut izgató hatását a capsaicin-érzékeny idegvégződések VR1 receptorain, ami az intravénás adásból eredően feltehetőleg elsősorban a perivascularis chemonociceptorokon es a polymodális nociceptorokon érvényesül. Az aktiváció hatására felszabaduló peptidek a szisztémás keringésbe is bejutva a plazma CGRP, illetve szomatosztatin szint jelentős, dózisfüggö emelkedését okozzák. A kidolgozott módszer alkalmas in vivo modell a capsaicin receptoron ható agonista, illetve antagonista vegyületek szenzoros neuropeptid felszabadulásra kifejtett hatásának vizsgálatára a plazma neuropeptid szintjeinek követésén keresztül. A szomatosztatin felszabadulást kiváltó küszöbdózis alacsonyabb, 0.3 pg/kg és a maximális hatás a plazma szint 22 2-szeres emelkedését eredményezte, ezzel szemben a CGRP felszabadulást kiváltó RTX küszöbdózis 0.6 pg/kg és a maximális emelkedés csekélyebb, 5.2- szeres volt. A tartósan (60 perc) fennmaradó hatás az RTX receptorkinetikájából eredő elhúzódó, folyamatos peptidfelszabaditas következménye, tekintettel arra, hogy mindkét peptid féléletideje rövid (szomatosztatin 0.5-3 perc, CGRP 18-20 perc) (Xxxxx és Xxxxxxxx, 1995, XxXxxx és mtsai, 1988). Irodalmi adatok is bizonyítják, hogy míg a capsaicinncl kiváltott áramok az ingeranyag elvonása után rögtön megszűnnek, ezzel szemben az RTX által kiváltott ionáramválaszok sokkal tartósabbak és még az agonista elvonása után is sokáig fennmaradnak (Xxx és Xxxxx, 1994), ezzel a hosszantartó neuropeptid felszabadító hatás is magyarázható. Anandamid es nociceptin. gátló hatást fejtenek ki a capsaicin-érzékenv afferensekhöl kémiai ingerrel kiváltott neuropeptid felszabadulásra Anandamid neuropeptid felszabadulásra kifejtett gátló hatása specifikus CB1 antagonistával kivédhető volt in vivo, ami arra utal, hogy az anandamid ezt a hatását a primer afferenseken lévő CB1 receptorok aktiválása útján fejtette ki. Ugyanezt igazolja a PTX-előkezelés eredménye is in vara, mely a gátló hatast kivédte es a bazális peptidszinteket helyreállította. Nem lett volna meglepő eredmény az sem, ha a CB 1 receptorok blokkolása után, anandamid hatására a peptidfelszabadulás fokozódik. Bizonyított, hogy az anandamid képes mindkét receptort, a CB1 és a VR1 receptort is aktiválni, egymást ellensúlyozó hatásokat kiváltva. Irodalmi adatok szerint az anandamid in vitro körülmények mtsai, 1999), míg in vivo kísérletekben a capsaicin-kiváltotta CGRP felsza...
Következtetések. Álláspontom szerint az eljáró törvényszék és a Kúria helyesen állapította meg, hogy a visszahívás, mint a Ptk. alapján alkalmazható megszüntető jognyilatkozat jogszerűen szüntetheti meg a felperes vezetői munkaszerződését is. Az eljáró bíróságok véleményét osztom abban a tekintetben is, hogy a visszavonó jognyilatkozat jogszerűségének megállapítására alkalmazni kell az Mt. vonatkozó szabályait. Eltérő álláspontra jutottam azonban abban a tekintetben, hogy a munkáltatót terhelte-e indokolási kötelezettség az azonnali hatályú visszahívás során. A törvényszék arra az álláspontra helyezkedett, hogy tekintettel arra, hogy az - Mt. 78. § szerinti, határozatlan idejű munkaviszonyok esetén alkalmazható - azonnali hatályú felmondást a vezető állású munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése esetén is indokolni kell, így indokolás hiányában a munkaviszony megszüntetése jogellenes volt. A Kúria a törvényszékkel azonos végkövetkeztetésre jutott, azonban annak logikai okfejtését az indokolási kötelezettség elmulasztása körében kiegészítette. A Kúria szerint a munkaszerződés azon rendelkezése, hogy a munkáltató a visszahívást nem köteles indokolni, az azonnali hatályú felmondásként értékelendő visszahívásra nem vonatkozhat. Ellenkező értelmezés esetén a visszahívás munkaviszonyt megszüntető intézkedésként történő értékelésekor nem lenne különbség a felmondási idő nélküli - indokolás nélkül kiadható - felmondás és az azonnali hatályú felmondás között. Az ilyen szerződéses kikötés az Mt. 64. §
(1) bekezdésébe ütközik, mely rendelkezéstől az Mt. 85. § (1) bekezdés b) pontja alapján nem megengedett a munkaszerződésben sem az eltérés. Ezért e szerződéses kikötés az Mt. 27. § (1) bekezdése alapján semmis. Véleményem szerint a törvényszék és a Kúria jogértelmezése akkor volna helyes, ha a vezető állású munkavállalókra vonatkozóan az Mt. 209. § (1) bekezdése nem rögzítene speciális eltérési szabályokat. Főszabály szerint valóban terheli indokolási kötelezettség a munkáltatót a határozatlan idejű munkaviszony azonnali hatályú megszüntetése esetében, azonban a vezető munkaszerződése az Mt. Második Részében foglalt rendelkezésektől – az Mt. 209. § (2)-(3) bekezdésekben foglalt kivétellel - eltérhet. Az Mt. 78. §-a nem tartozik az Mt. 209. § (2)-(3) bekezdése szerinti kivételek köré, ezzel szemben viszont az Mt. Második Részében található, így az Mt. 209. § (1) bekezdése alapján az eltérés lehetőségét a jogalkotó nem korlátozta. Emiatt a törvényszék és a Kúria okfejtését tévesnek...
Következtetések. Az „m4 Sport” televíziós csatorna közszolgálati értékével kapcsolatban a Testület a következő megállapításokat teszi: − az „m4 Sport” tematikája, a sporttal összefüggő tartalmak közzététele a közszolgálati média feladatainak ellátáshoz szükséges, − jelenleg Magyarországon még mindig a televízió a legnépszerűbb és meghatározó médiumtípus, ezért a tematikus csatornák indítása és fenntartása nem indokolhatatlan elképzelés, − az „m4 Sport” a társadalom szinte minden tagja számára elérhető lehet, − a változó médiafogyasztási szokásokat felismerve, valamint a közszolgálati média jövőbeni társadalmi szerepének erősítése érdekében kiemelten fontos az internetes tartalomszolgáltatás, akár lekérhető médiaszolgáltatás, akár web-es, akár azokat kiegészítő formában, − így a fenti megállapításokra alapozva az „m4 Sport” közszolgálati értéke magas.
Következtetések. Valamennyi fent bemutatott korábbi kutatás és a jelenle- gi eredmények is egyértelműsítik, hogy a világ készül az új ipari forradalom kihívásaira. Azonban azt is látni kell, hogy a kutatási eredmények hátterében (kimondva vagy kimondatlanul) olyan digitális kulturális elvárások húzód- nak, melyek teljesítése szükséges ahhoz, hogy a vállalatok képesek legyenek eleget tenni a digitális kor kihívásainak. Az elemzés alapján a kutatási kérdéseinkre adott vála-
Következtetések. Hogy a bemutatott jó gyakorlatok valóban jó példaként szolgáljanak, összefoglaljuk a legfontosabb tapasztalatokat, kutatási eredményeket, és párhuzamot vonunk az ismerte- tett szakirodalommal is (2. táblázat).
Következtetések. A kormány költségvetési stratégiája szerint a költségvetési hiány 2019-ben a tervek szerint a GDP 3,8 %-ára nőtt, ami meghaladja és nem közelíti meg a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. A referenciaérték tervezett túllépése nem tekinthető sem kivételesnek, sem átmenetinek.
Következtetések. Olaszország GDP-arányos államadóssága 2018-ban 132,2 % volt, ami a második legnagyobb az Unióban, és az egyik legnagyobb a világon. Az államadósság 2018-ban egy lakosra vetítve 38 400 EUR nagyságú átlagos terhet jelentett, továbbá lakosonként további 1000 EUR átlagos éves adósságszolgálati teherrel járt. Az államadósság magas állománya megfosztja Olaszországot attól a költségvetési mozgástértől, amelyre makrogazdasági sokkok esetén szüksége van a gazdaság stabilizálásához. Emellett olyan terhet jelent, amely Olaszország jövendő nemzedékeinek életszínvonalára nehezedik. Az a körülmény, hogy az adósságszolgálat Olaszországban jelentősen több állami forrás igénybevételét teszi szükségessé, mint a többi euróövezeti tagállamban, az ország produktív kiadásai szempontjából is terhet jelent. Olaszország kamatkiadásai 2018-ban mintegy 65 milliárd EUR-t tettek ki, ami a GDP 3,7 %-a, és nagyjából megegyezik az oktatásra fordított állami források összegével. Emellett prudens költségvetési politika hiányában a magas államadósság az országot sérülékennyé teszi a piaci bizalmat érő sokkokkal szemben, amelyek az állampapírhozamokon keresztül negatív hatást gyakorolhatnak mind az olasz kamatkiadásokra, mind pedig a reálgazdaság teljes finanszírozási költségére, ami viszont a növekedést fékezné. Olaszország tetemes államadóssága az olasz gazdaság egyik leginkább sebezhető pontja, és Olaszország elsőrendű érdeke, hogy az adósság határozott csökkentése továbbra is kiemelt feladatot képezzen.
Következtetések. ZUHANÓREPÜLÉS 32 OKA – AZ EGYIK A JOGI SZABÁLYOZÁS • SOK APRÓ LÉPÉS - SZINERGIA • AKADÁLYOK LEBONTÁSA • JOGI KÖRNYEZET JAVÍTÁSA: SZAKSZERVEZETI JOGOK, SZTRÁJK • KÖZSZFÉRA ÉS ÁGAZATI PÁRBESZÉD: TARTALÉK