A Kibocsátó kockázatkezelési mechanizmusainak bemutatása. A Kibocsátó tudomással bír a fenti kockázatokról, és felülvizsgálja, elemzi, továbbá figyelemmel kíséri a kockázatokat érintő körülményeket, illetve megfelelő belső eljárásokat alakít ki és alkalmaz a kockázatokkal összefüggésben. A kockázatelemzés során első lépésként a kockázatok azonosítására kerül sor az érdekelt területek által, a Kibocsátó felsővezetésének bevonásával, amely elsősorban a Kibocsátó működésével és stratégiai céljaival kapcsolatos, valamint pénzügyi és megfelelési (illetőleg reputációt érintő) szempontok figyelembevételével történik. Ezt követően az azonosított kockázatok bekövetkezési valószínűségének és bekövetkezésük esetén megvalósuló hatásuk súlyosságának becslésére, majd a legfontosabb kockázatok kijelölésére kerül sor. A kockázatkezelési stratégia lehet a kockázat elkerülése, a kockázat bekövetkezési valószínűségének és/vagy hatásának mérséklése, a kockázat áthárítása (például alvállalkozókra szerződéses úton), illetve vészhelyzeti terv készítése. A kockázatok kezelését célzó intézkedések folyamatba épített kontrolltevékenységek formájában öltenek testet. A pénzügyi kockázatok minősítését és kezelését a Kibocsátó a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint végzi, a jelentősnek ítélt kockázatok fedezésére pedig céltartalékot képez. Az IT kockázatok mérséklése érdekében a Kibocsátó rendszeres tréningeket tart munkavállalói számára, tekintettel arra, hogy a nemzetközi statisztikák szerint az IT kockázatok jelentős részét emberi tényező hordozza. Az egyéb kockázatokat illetően a Kibocsátó felsővezetése az érdekelt területek jelzései alapján szükség szerint kockázatelemzési és kockázatkezelési feladatokat lát el, illetve amennyiben az szükséges, bevonja az igazgatóságot a döntések meghozatalába. A Kibocsátó kockázati profilját csökkentik azok a – Leányvállalatokon keresztül tulajdonolt – megépült erőművek, amelyek KÁT engedéllyel rendelkeznek. Ezen Leányvállalatok által megtermelt villamos energiát – a KÁT engedélyek érvényességi ideje alatt – teljes egészében a hazai rendszerirányító, a MAVIR Zrt. veszi át és értékesíti a jelenlegi szabályozási előírások szerint. Mindezek következtében ezen erőművek esetében a vevők elvesztéséből és nemfizetéséből származó kockázat alacsonynak tekinthető. A KÁT engedéllyel rendelkező erőművek megújuló energiaforrásból termelt villamosenergia támogatott árai inflációkövetők, azaz minden évben az éves fogyasztói árindex egy százalékponttal csökkentett mértékével nőnek. További kockázat-csökkentő ...
A Kibocsátó kockázatkezelési mechanizmusainak bemutatása. 3.4.1. Felügyelőbizottság, auditbizottság Tekintettel arra, hogy a Kibocsátó főtevékenysége vagyonkezelés, és tevékenysége elsősorban a Leányvállalat gazdasági tevékenysége eredményének kezelésére és hatékony felhasználására irányul, a Kibocsátó nagy hangsúlyt helyez a prudens és hatékony pénzügyi működésre, amely követelményeket a szervezetén belül elsősorban a felügyelőbizottság ellenőrzi. A felügyelőbizottság hatékony működését a tagok többségének függetlensége garantálja, valamint a Kibocsátó alapszabályának azon rendelkezése, amely szerint az igazgatóság a Kibocsátó vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról legalább háromhavonta jelentést készít a felügyelőbizottság részére, így az igazgatóság tevékenyége fölötti folyamatos ellenőrzés megvalósul. A felügyelőbizottságot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben az auditbizottság is segíti.
A Kibocsátó kockázatkezelési mechanizmusainak bemutatása. A Kibocsátó ügyvezetése és menedzsmentje tudomással bír a fenti kockázatokról, a fent meghatározott kockázatokat folyamatosan figyelemmel kíséri és szükség szerint nemzetközi szabványoknak megfelelő és a legjobb iparági gyakorlatokon alapuló belső kockázatkezelési eljárásokat tart fenn és alkalmaz. Tekintettel arra, hogy a Kibocsátó főtevékenysége vagyonkezelés, és tevékenysége elsősorban a Leányvállalat gazdasági tevékenysége eredményének kezelésére és hatékony felhasználására irányul, a Kibocsátó nagy hangsúlyt helyez a prudens és hatékony pénzügyi működésre, amely követelményeket a szervezetén belül elsősorban a felügyelőbizottság ellenőrzi. A felügyelőbizottság hatékony működését a tagok többségének függetlensége garantálja, valamint a Kibocsátó alapszabályának azon rendelkezése, amely szerint az igazgatóság a Kibocsátó vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról legalább háromhavonta jelentést készít a felügyelőbizottság részére, így az igazgatóság tevékenyége fölötti folyamatos ellenőrzés megvalósul. A felügyelőbizottságot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben az auditbizottság is segíti. A kockázatkezelés elsősorban a Kibocsátó és a Leányvállalat menedzsmentjének feladata. A menedzsment rendszeresen tárgyalja a Cégcsoportot érintő belső és külső kockázati tényezőket és a kockázatok típusától függő tervet dolgoz ki azok csökkentése érdekében. A kockázatmenedzsment politika és rendszer időről-időre felülvizsgálatra kerül, hogy tükrözhesse a megváltozott piaci körülményeket és a Cégcsoport aktuális és tervezett tevékenységeit. A Cégcsoport a koronavírus okozta járvány gazdasági hatásainak kivédése érdekében időben kialakította a dolgozók home office munkavégzésének feltételeit, és elrendelte az otthonról történő munkavégzést. A Cégcsoport tevékenységének döntő része, az eszköz- és szoftverforgalmazás, a szoftver bevezetés, támogatás távolról is végezhető, így várhatóan nem okoz jelentős kiesést az árbevételből és a nyereségből. Az esetleges devizakockázatok kiküszöbölése végett a Leányvállalat szigorú devizagazdálkodást folytat. A Leányvállalat igyekszik fedezeti ügyleteket kötni a kockázatok kezelésére, azonban nem minden pénzügyi kockázat küszöbölhető ki teljes mértékben ilyen fedezeti ügyletekkel, illetve bizonyos esetekben nem áll rendelkezésre kereskedelmileg ésszerű feltételekkel elérhető fedezeti ügylet.
A Kibocsátó kockázatkezelési mechanizmusainak bemutatása. A Kibocsátó menedzsmentje tudomással bír a fenti kockázatokról, és a fent meghatározott kockázatokat folyamatosan figyelemmel kíséri és szükség szerint nemzetközi szabványoknak megfelelő és a legjobb iparági gyakorlatokon alapuló belső kockázatkezelési eljárásokat tart fenn és alkalmaz. Ennek során figyelembe veszi a vállalati értékteremtés bizonytalanságoknak való kitettségét, a célkitűzések megvalósításának sikerét befolyásoló tényezőket és az azt fenyegető veszélyeket, továbbá olyan váratlan események előfordulását, amelyek potenciális veszélyt jelenthetnek emberek, eszközök, a környezet vagy a vállalati hírnév szempontjából. A kockázatkezelés hatékony és gyors megvalósítása érdekében, a Kibocsátó rendszeres vezetői értekezleteket tart, amelyek során nem csak feltárásra és értékelésre kerülnek a Kibocsátó eredményességére ható lehetséges kockázatok, hanem vezetői döntés születik azok kezelési mechanizmusaira vonatkozóan is. A Kibocsátó egyéb szervei, a kockázatok csökkentése érdekében hozott vezetői döntések végrehajtásában vesznek részt. Tekintettel arra, hogy az építőipar alakulásának és az ingatlanberuházások számának kitett a Kibocsátó eredménytermelő képessége, a Kibocsátó stratégiájában is megjelenik ezen kockázatnak a kezelése úgy, hogy tudatos és előre megtervezett üzletpolitikát hajt végre annak érdekében, hogy nagyobb arányban legyen jelen az ipari felhasználók piacán, így növelve függetlenségét az építőipar aktuális helyzetétől. Kockázatkezelési stratégiájának része továbbá, hogy a Kibocsátó hangsúlyt fektet a digitalizációs beruházásokra is, amelynek keretében kifejlesztésre került egy korszerű webáruház is. Ezen webáruház jelentős mértékben hozzájárult az online értékesítés növeléséhez és így a COVID-19 járvány okozta súlyos gazdasági hatások elkerüléséhez is, tekintettel a kontaktmentes ügyfélkapcsolat lehetőségeire.
A Kibocsátó kockázatkezelési mechanizmusainak bemutatása. A Kibocsátó és a cégcsoport menedzsmentje tudomással bír a fenti kockázatokról, és a fent meghatározott kockázatokat folyamatosan figyelemmel kíséri és szükség szerint nemzetközi szabványoknak megfelelő és a legjobb iparági gyakorlatokon alapuló belső kockázatkezelési eljárásokat tart fenn és alkalmaz. A kockázatkezelés hatékony és gyors megvalósítása érdekében a Kibocsátó rendszeres értekezleteket tart, amelyek során nem csak feltárásra és értékelésre kerülnek a Kibocsátó eredményességére ható lehetséges kockázatok, hanem vezetői döntés születik azok kezelési mechanizmusaira vonatkozóan is. A munkaerő megtartásának megoldását az utánpótlás kinevelésében látja a Kibocsátó, így mindent megtesz annak érdekében, hogy a pályakezdő, junior munkatársak elkötelezett és lojális munkavállalóvá váljanak az évek folyamán. A Kibocsátó és a cégcsoportjába tartozó társaságok a munkaerőhiány megoldásaként folyamatos keresik az új munkaerőt, és azért, hogy a szerződéseiket a megállapodásoknak megfelelően időben teljesítsék, akár külföldi munkavállalókat is alkalmaznak, ha szükség van rá. A Kibocsátó folyamatosan törekszik az ügyfelei diverzifikálására, igyekszik a partnerfüggőség kockázatát ezáltal is csökkenteni. A Kibocsátó a likviditási kockázatot a belső előírások alapján végzett követeléskezelési tevékenységgel, a megrendelői szerződéskötés előtti átvilágításával, a tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérésével, előleg számlázásával minimalizálja. A Kibocsátó az alapanyagok áremelkedését folyamatosan figyelemmel kíséri, így amikor szerződéskötésre és megbízásra kerül sor, igyekszik fedezeti jelleggel a megbízás teljesítéséhez szükséges alapanyagokat alacsonyabb áron beszerezni és raktározni a szükséges ideig.
A Kibocsátó kockázatkezelési mechanizmusainak bemutatása. A Kibocsátó ügyvezetője, valamint az OC Csoport menedzsmentje tudomással bír a fenti kockázatokról, és a fent meghatározott kockázatokat folyamatosan figyelemmel kíséri és szükség szerint nemzetközi szabványoknak megfelelő és a legjobb iparági gyakorlatokon alapuló belső kockázatkezelési eljárásokat tart fenn és alkalmaz. A kockázatkezelés elsősorban a Kibocsátó 6.2 pontjában bemutatott menedzsment, valamint az üzletágak vezetőinek feladata (ügyvezetés és kulcsmunkavállalók). A menedzsment rendszeresen tárgyalja a Kibocsátót érintő belső és külső kockázati tényezőket és a kockázatok típusától függő tervet dolgoz ki azok csökkentése érdekében. A kockázatkezelés hatékony és gyors megvalósítása érdekében, a Kibocsátó üzletág-specifikus kontrolling és monitoring rendszert működtet, üzletágainak vezetői pedig aktívan részt vesznek a kockázatok feltárásának és kezelésének folyamatában. A COVID helyzethez igazodva a Kibocsátó és az OC Csoport az alábbi intézkedéseket vezette be a kockázatok minimalizálása és a versenyképesség növelése érdekében: • új online oktatási platform létrehozása; • értékesítési folyamatok átalakítása offline-ból online-ba; • toborzási folyamatok felülvizsgálata, munkaerő állomány növelése; • ingatlanértékesítési kizárólagos megbízás esetén kötelező módon minőségi videó készítése, ami jelentősen elősegíti az értékesítést; • hitelközvetítői üzletág térnyerését elősegítendő folyamatok implementálása; • belső, vállalati kultúrát erősítő platform elindítása (OCGO).
A Kibocsátó kockázatkezelési mechanizmusainak bemutatása. A Kibocsátó Igazgatósága tudomással bír a fenti kockázatokról, a fent meghatározott kockázatokat folyamatosan figyelemmel kíséri és szükség szerint a nemzetközi szabványoknak megfelelő és a legjobb iparági gyakorlatokon alapuló belső kockázatkezelési eljárásokat tart fenn és alkalmaz. A kockázatkezelési elvek és folyamatok meghatározása a Kibocsátó Igazgatóságának feladata. Elsődleges cél a kockázatok időben minél hamarabb történő feltárása és azok hatékony és gyors kezelése. A kockázatkezelés hatékony és gyors megvalósítása érdekében, a Kibocsátó rendszeres vezetői értekezleteket tart, amelyek során nem csak feltárásra és értékelésre kerülnek a Kibocsátó eredményességére ható lehetséges kockázatok, hanem vezetői döntés születik azok kezelési mechanizmusaira vonatkozóan is. A kockázatkezelés többszintű rendszerben történik. Az Igazgatóság által meghatározott folyamatok és elfogadott belső szabályok végrehajtását az Igazgatóság elnöke felügyeli és gondoskodik arról, hogy a szervezeti egységek megismerjék és folyamatosan betartsák ezeket és erről rendszeresen beszámoljanak részére.
A Kibocsátó kockázatkezelési mechanizmusainak bemutatása. A Kibocsátó ügyvezetése és menedzsmentje tudomással bír a fenti kockázatokról, a fent meghatározott kockázatokat folyamatosan figyelemmel kíséri és szükség szerint nemzetközi szabványoknak megfelelő és a legjobb iparági gyakorlatokon alapuló belső kockázatkezelési eljárásokat tart fenn és alkalmaz. Tekintettel arra, hogy a Kibocsátó főtevékenysége vagyonkezelés, és tevékenysége elsősorban a Leányvállalatok gazdasági tevékenységeinek eredményének kezelésére és hatékony felhasználására irányul, a Kibocsátó nagy hangsúlyt helyez a prudens és hatékony pénzügyi működésre, amely követelményeket a szervezetén belül elsősorban a felügyelőbizottság ellenőrzi. A felügyelőbizottság hatékony működését a tagok többségének függetlensége garantálja, valamint a Kibocsátó alapszabályának azon rendelkezése, amely szerint az igazgatóság a Kibocsátó vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról legalább háromhavonta jelentést készít a felügyelőbizottság részére, így az igazgatóság tevékenysége fölötti folyamatos ellenőrzés megvalósul. A felügyelőbizottságot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben az auditbizottság is segíti. A Cégcsoport által eszközölt befektetésekre vonatkozó kockázatkezelési mechanizmusokat az alábbiakban mutatjuk be.
A Kibocsátó kockázatkezelési mechanizmusainak bemutatása. A Kibocsátó és az ÉPKAR Cégcsoport menedzsmentje tudomással bír a fenti kockázatokról, és a fent meghatározott kockázatokat folyamatosan figyelemmel kíséri és szükség szerint nemzetközi szabványoknak megfelelő és a legjobb iparági gyakorlatokon alapuló belső kockázatkezelési eljárásokat tart fenn és alkalmaz. A Kibocsátó alapvető filozófiájának része továbbá a folyamatos fejlődés, előre lépés, a kockázatok minimalizálása mellett. A Kibocsátó meggyőződése, hogy a kockázati tényezők csökkentésének kulcsa az emberi, személyi feltételek biztosítása. Amennyiben a piacról érkezik olyan kihívás, amely a kockázat szintjét emeli, a Kibocsátó az elhívatott, hűséges és érzelmileg motivált munkavállalóival gyors reagálásra képes és a legnehezebb körülményeken is úrrá tud lenni. Éppen ezért a kockázati tényezők csökkentése alig észrevehetővé tétele érdekében a Kibocsátó mérnökei folyamatosan továbbképzésen vesznek részt, a szakmunkások megfelelő oktatásban, valamint a vezetők meghatározott része másoddiploma megszerzésében. A Kibocsátó saját szervezésű iskolát tart fenn, amelyből évről évre újabb szakmunkások, művezetők, kivitelező mérnökök kerülnek ki. Ennek köszönhetően munkavállalóik többségében már minimum 5 éve a Kibocsátó foglalkoztatásában állnak, de számos dolgozó van közöttük, akik már több, mint 20 éve a Kibocsátónál dolgoznak. A kockázatkezelési elvek és folyamatok meghatározása a Kibocsátó Igazgatóságának feladata. Elsődleges cél a kockázatok időben minél hamarabb történő feltárása és azok hatékony és gyors kezelése. A kockázatkezelés hatékony és gyors megvalósítása érdekében, a Kibocsátó rendszeres vezetői értekezleteket tart, amelyek során nem csak feltárásra és értékelésre kerülnek a Kibocsátó eredményességére ható lehetséges kockázatok, hanem vezetői döntés születik azok kezelési mechanizmusaira vonatkozóan is. A Kibocsátó stabil munkavállalói háttere, amelybe természetesen a mindenkori menedzsment is beleértendő, biztosítják a kockázati tényezőkre való gyors reagálást. Amennyiben a Kibocsátó gazdasági tevékenysége során váratlan esemény történik, a Kibocsátó kockázatkezelési mechanizmusát tekintve először a probléma feltárását, majd annak elhárítását hajtja végre, majd ezt minden esetben a kollektív kiértékelés és a tapasztalatok levonása követi. A Kibocsátó közel 40 éves tapasztalata során eddig még nem fordult elő olyan váratlan esemény, amelyet ezen a kockázatkezelési és megoldási módszerekkel ne tudott volna kezelni.