Common use of A kockázatviselés területi és időbeli hatálya Clause in Contracts

A kockázatviselés területi és időbeli hatálya. VI.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki. VI.2. A biztosító kockázatviselése a biztosított tevékenységgel összefüggésben, a biztosítási szerződés hatálya alatt oko- zott és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven belül bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki. VI.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cse- lekmény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a ká- rokozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna. b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biz- tosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik. – Személysérüléses károk tekintetében a kár bekövetke- zésének időpontja: Halál esetén a halál beállta; Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalom- mal megállapította az egészségkárosodást. – Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja a károsodás időpontja; – Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja. c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a jelent feltételben foglaltak szerint a biztosítónak bejelentette.

A kockázatviselés területi és időbeli hatálya. VI.1V.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki, feltéve, hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. VI.2V.2. A biztosító kockázatviselése a biztosított tevékenységgel összefüggésben, a biztosítási szerződés hatálya alatt oko- zott okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven 30 napon belül bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő mi- nősülő károkra terjed ki, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. VI.3V.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cse- lekmény cselekmény megtörtént. Amennyiben a kárt előidéző szakmai szabályszegés bármilyen írásos anyagon alapul, úgy a szabályszegés akkor tekintendő elkövetettnek, amikor a biztosított ezt az írásos anyagot a megrendelőnek aláírva átadja vagy a megrendelő megbízásából a hatóság felé benyújtja. Minden más esetben a szabályszegés akkor tekintendő elkövetettnek, amikor a biztosított ezt megalapozó kijelentést vagy nyilatkozatot tesz. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a ká- rokozás károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna. b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biz- tosított biztosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé ese- dékessé válik. – Személysérüléses Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetke- zésének bekövetkezésének időpontja: Halál esetén a halál beállta; Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalom- mal alkalommal megállapította az egészségkárosodást. – Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja időpontja a károsodás időpontja; – Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja. c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a jelent feltételben biztosítónak a IX. 1.1. pontban foglaltak szerint bejelentette; d) személysérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved; e) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül, vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a biztosítónak bejelentettepénz és az értékpapír is.

A kockázatviselés területi és időbeli hatálya. VI.1. A biztosító kockázatviselése a magyar számviteli jogszabályok alapján felmerülő, Magyarország területén okozottoko- zott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed kinyújt fedezetet, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. VI.2. A biztosító kockázatviselése a biztosított tevékenységgel összefüggésben, a biztosítási szerződés hatálya alatt oko- zott okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven 30 napon belül bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő mi- nősülő károkra terjed ki, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. VI.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cse- lekmény cselekmény megtörtént. Amennyiben a kárt előidéző szakmai szabályszegés bármilyen írásos anyagon alapul, úgy a szabályszegés akkor tekintendő elkövetettnek, amikor a biztosított ezt az írásos anyagot a megrendelőnek aláírva átadja vagy a megrendelő megbízásából az adóhatóság felé benyújtja. Minden más esetben a szabályszegés akkor tekintendő elkövetettnek, amikor a biztosított ezt megalapozó kijelentest vagy nyilatkozatot tesz. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a ká- rokozás károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna. b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biz- tosított biztosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé ese- dékessé válik. – Személysérüléses Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetke- zésének bekövetkezésének időpontja: Halál esetén a halál beállta; Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalom- mal alkalommal megállapította az egészségkárosodást. – Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja időpontja a károsodás időpontja; – Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja. c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a jelent feltételben biztosítónak a IX. 1.1. pontban foglaltak szerint bejelentette; d) személysérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved; e) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül, vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a biztosítónak bejelentettepénz és az értékpapír is. f) tisztán vagyoni kár az a kár, mely nem személysérüléses kár (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi kár (tárgy megsérülése, megsemmisülése, használhatatlanná válása) és nem is ilyen kárra vezethető vissza.

A kockázatviselés területi és időbeli hatálya. VI.1II.5.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed kinyújt fedezetet. VI.2II.5.2. A biztosító kockázatviselése a biztosított tevékenységgel összefüggésben, a biztosítási szerződés hatálya alatt oko- zott okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven 30 napon belül bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő minő- sülő károkra terjed ki. VI.3II.5.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cse- lekmény cselekmény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a ká- rokozás károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna. Amennyiben a szabályszegés bármilyen írásos anyagon alapul, úgy a szabályszegés akkor tekintendő elkövetettnek, amikor a biztosított ezt az írásos anyagot a megrendelőnek aláírva átadja. Minden más esetben a szabályszegés akkor tekintendő elköve- tettnek, amikor a biztosított ezt megalapozó kijelentést vagy nyilatkozatot tesz. b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biz- tosított biztosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé ese- dékessé válik. – Személysérüléses Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetke- zésének bekövetkezésének időpontja: Halál esetén a halál beállta; Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalom- mal megállapította az egészségkárosodást. – Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja időpontja a károsodás időpontja; – Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja. c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a jelent biztosítónak a a jelen feltételben foglaltak szerint a biztosítónak bejelentette.

A kockázatviselés területi és időbeli hatálya. VI.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed kinyújt fedezetet, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. VI.2. A biztosító kockázatviselése a biztosított tevékenységgel összefüggésben, a biztosítási szerződés hatálya alatt oko- zott okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven 30 napon belül bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő mi- nősülő károkra terjed ki, feltéve, hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. VI.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cse- lekmény cselekmény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a ká- rokozás károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna. b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biz- tosított biztosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé ese- dékessé válik. – Személysérüléses Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetke- zésének bekövetkezésének időpontja: Halál esetén a halál beállta; Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalom- mal alkalommal megállapította az egészségkárosodást. – Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja időpontja a károsodás időpontja; – Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja. c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a jelent feltételben biztosítónak a X.1.1. pontban foglaltak szerint bejelentette; d) személysérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved; e) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül, vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a biztosítónak bejelentettepénz és az értékpapír is. f) tisztán vagyoni kár az a kár, mely nem személysérüléses kár (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi kár (tárgy megsérülése, megsemmisülése, használhatatlanná válása) és nem is ilyen kárra vezethető vissza.

A kockázatviselés területi és időbeli hatálya. VI.1V.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki, feltéve, hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. VI.2V.2. Az V.1. ponttól eltérően az állatorvosi tevékenységre kötött biztosítás hatálya elsősegélynyújtásból eredő kár- térítési kötelezettségekkel összefüggésben az Európa területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki. V.3. A biztosító kockázatviselése a biztosított tevékenységgel összefüggésben, a biztosítási szerződés hatálya alatt oko- zott okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven 30 napon belül bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő mi- nősülő károkra terjed ki, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. VI.3V.4. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cse- lekmény cselekmény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a ká- rokozás károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna. b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biz- tosított biztosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé ese- dékessé válik. – Személysérüléses Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetke- zésének bekövetkezésének időpontja: Halál esetén a halál beállta; Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalom- mal alkalommal megállapította az egészségkárosodást. – Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja időpontja a károsodás időpontja; – Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja. c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a jelent feltételben biztosítónak a IX.1.1. pontban foglaltak szerint a biztosítónak bejelentette.;

A kockázatviselés területi és időbeli hatálya. VI.1II.5.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed kinyújt fedezetet. VI.2II.5.2. A biztosító kockázatviselése a biztosított tevékenységgel összefüggésben, a biztosítási szerződés hatálya hatá- lya alatt oko- zott okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven 30 napon belül bekövetkezett és a biztosítónak bejelentettbejelen- tett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki. VI.3II.5.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cse- lekmény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a ká- rokozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna. Amennyiben a szabályszegés bármilyen írásos anyagon alapul, úgy a sza- bályszegés akkor tekintendő elkövetettnek, amikor a bizto- sított ezt az írásos anyagot a megrendelőnek aláírva átadja. Minden más esetben a szabályszegés akkor tekintendő el- követettnek, amikor a biztosított ezt megalapozó kijelentést vagy nyilatkozatot tesz. b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biz- tosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik. – Személysérüléses Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetke- zésének időpontja: Halál esetén a halál beállta; Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalom- mal megállapította az egészségkárosodást. – Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja a károsodás időpontja; – Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja. c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a jelent biztosítónak a a jelen feltételben foglaltak fog- laltak szerint a biztosítónak bejelentette.

A kockázatviselés területi és időbeli hatálya. VI.1V.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki, feltéve, hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. VI.2V.2. A biztosító kockázatviselése a biztosított tevékenységgel összefüggésben, a biztosítási szerződés hatálya alatt oko- zott okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését meg- szűnését követő 3 éven 30 napon belül bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. VI.3V.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cse- lekmény megtörtént. Amennyiben a kárt előidéző szakmai szabályszegés bár- milyen írásos anyagon alapul, úgy a szabályszegés akkor tekintendő elkövetettnek, amikor a biztosított ezt az írásos anyagot a megrendelőnek aláírva átadja vagy a megrendelő megbízásából a hatóság felé benyújtja. Minden más eset- ben a szabályszegés akkor tekintendő elkövetettnek, amikor a biztosított ezt megalapozó kijelentést vagy nyilatkozatot tesz. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a ká- rokozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna. b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biz- tosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik. – Személysérüléses Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetke- zésének időpontja: Halál esetén a halál beállta; Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalom- mal a l - kalommal megállapította az egészségkárosodást. – Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja a károsodás időpontja; – Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja. c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a jelent feltételben foglaltak biztosítónak a IX.1.1. pontban foglal- tak szerint bejelentette; d) személysérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkáro- sodást vagy testi sérülést szenved; e) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül, vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden bir- tokba vehető testi tárgy, így a biztosítónak bejelentettepénz és az értékpapír is.

A kockázatviselés területi és időbeli hatálya. VI.11. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozottoko- zott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed kinyújt fedezetet, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. VI.22. A biztosító kockázatviselése a biztosított tevékenységgel összefüggésben, a biztosítási szerződés hatálya alatt oko- zott okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven 30 napon belül bekövetkezett és a biztosítónak bizto- sítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. VI.33. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cse- lekmény cselekmény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a ká- rokozás károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna. b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biz- tosított biztosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik. – Személysérüléses Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetke- zésének bekö- vetkezésének időpontja: Halál esetén a halál beállta; Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalom- mal alkalommal megállapította az egészségkárosodást. – Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja időpontja a károsodás időpontja; – Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja. c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a jelent feltételben biztosítónak a VIII. 1.1. pontban foglaltak szerint bejelentette; d) személysérüléses kár az, ha valaki meghal, egészség- károsodást vagy testi sérülést szenved; e) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, meg- sérül, vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a biztosítónak bejelentettepénz és az értékpapír is.

A kockázatviselés területi és időbeli hatálya. VI.1IV.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed kinyújt fedezetet, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. VI.2IV.2. A biztosító kockázatviselése a biztosított tevékenységgel összefüggésben, a biztosítási szerződés hatálya alatt oko- zott okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven 30 napon belül bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő minő- sülő károkra terjed ki, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. VI.3IV.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cse- lekmény cselekmény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a ká- rokozás károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna. b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biz- tosított biztosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé ese- dékessé válik. – Személysérüléses Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetke- zésének bekövetkezésének időpontja: ; Halál esetén a halál beállta; Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalom- mal alkalommal megállapította az egészségkárosodást. – Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja időpontja a károsodás időpontja; – Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja. c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a jelent feltételben biztosítónak a VIII.1.1. pontban foglaltak szerint bejelentette; d) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved; e) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül, vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a biztosítónak bejelentettepénz és az értékpapír is.

A kockázatviselés területi és időbeli hatálya. VI.1III.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett be- következett és érvényesített károkra terjed kinyújt fedezetet. VI.2III.2. A biztosító kockázatviselése a biztosított tevékenységgel összefüggésben, a biztosítási szerződés hatálya alatt oko- zott okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését megszű- nését követő 3 éven 30 napon belül bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett, biztosítási biztosí- tási eseménynek minősülő károkra terjed ki, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. VI.3III.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cse- lekmény cselek- mény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a ká- rokozás károko- zás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése bekövet- kezése nélkül pótolni lehetett volna. b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biz- tosított biztosí- tott kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik. – Személysérüléses károk tekintetében a kár bekövetke- zésének bekövetkezésé- nek időpontja: Halál esetén a halál beállta; Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalom- mal alkalommal megállapította az egészségkárosodást. – Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja a károsodás időpontja; – Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének ká- reseményének időpontja. c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a jelent feltételben biztosítónak a VI.1.1. pontban foglaltak szerint bejelentette; d) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkároso- dást vagy testi sérülést szenved; e) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül, vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a biztosítónak bejelentettepénz és az értékpapír is.

A kockázatviselés területi és időbeli hatálya. VI.1IV.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed kinyújt fedezetet, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. VI.2IV.2. A biztosító kockázatviselése a biztosított tevékenységgel összefüggésben, a biztosítási szerződés hatálya alatt oko- zott okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven kö- vető 30 napon belül bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. VI.3IV.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cse- lekmény cselekmény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a ká- rokozás károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna. b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biz- tosított biztosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik. – Személysérüléses Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetke- zésének bekövetkezésének időpontja: ; Halál esetén a halál beállta; Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalom- mal alkalommal megállapította az egészségkárosodást. – Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja időpontja a károsodás időpontja; – Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja. c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a jelent feltételben biztosítónak a VIII.1.1. xxxxxxx foglaltak szerint beje- lentette; d) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved; e) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül, vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a biztosítónak bejelentettepénz és az értékpapír is.

A kockázatviselés területi és időbeli hatálya. VI.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed kinyújt fedezetet, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. VI.2. A biztosító kockázatviselése a biztosított tevékenységgel összefüggésben, a biztosítási szerződés hatálya alatt oko- zott okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését meg- szűnését követő 3 éven 30 napon belül bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki, feltéve, hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. VI.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cse- lekmény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a ká- rokozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna. b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biz- tosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik. – Személysérüléses Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetke- zésének időpontja: Halál esetén a halál beállta; Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalom- mal megállapította az egészségkárosodást. – Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja a károsodás időpontja; – Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja. c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a jelent feltételben foglaltak biztosítónak a X.1.1. pontban foglal- tak szerint bejelentette; d) személysérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkáro- sodást vagy testi sérülést szenved; e) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül, vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden bir- tokba vehető testi tárgy, így a biztosítónak bejelentettepénz és az értékpapír is. f) tisztán vagyoni kár az a kár, mely nem személysérüléses kár (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi kár (tárgy megsérülése, megsemmisülése, használhatatlan- ná válása) és nem is ilyen kárra vezethető vissza.

A kockázatviselés területi és időbeli hatálya. VI.1V.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra nyújt fedezetet, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. V.2. Az V.1. ponttól eltérően elsősegélynyújtásból eredő kártérítési kötelezettségekkel összefüggésben a biztosító kockázatviselése az Európa területén okozott és érvényesített károkra terjed ki. VI.2V.3. A biztosító kockázatviselése a biztosított tevékenységgel összefüggésben, a biztosítási szerződés hatálya alatt oko- zott okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven 30 napon belül bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő mi- nősülő károkra terjed ki, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. VI.3V.4. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cse- lekmény cselekmény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a ká- rokozás károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna. b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biz- tosított biztosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé ese- dékessé válik. – Személysérüléses Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetke- zésének bekövetkezésének időpontja: Halál esetén a halál beállta; Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalom- mal alkalommal megállapította az egészségkárosodást. – Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja időpontja a károsodás időpontja; – Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja. c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a jelent feltételben biztosítónak a IX. 1.1. pontban foglaltak szerint bejelentette; d) személysérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved; e) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül, vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a biztosítónak bejelentettepénz és az értékpapír is. f) tisztán vagyoni kár az a kár, mely nem személysérüléses kár (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi kár (tárgy megsérülése, megsemmisülése, használhatatlanná válása) és nem is ilyen kárra vezethető vissza.

A kockázatviselés területi és időbeli hatálya. VI.1IV.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed kinyújt fedezetet, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. VI.2IV.2. A biztosító kockázatviselése a biztosított tevékenységgel összefüggésben, a biztosítási szerződés hatálya alatt oko- zott okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését meg- szűnését követő 3 éven 30 napon belül bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. VI.3IV.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cse- lekmény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a ká- rokozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna. b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biz- tosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik. – Személysérüléses Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetke- zésének időpontja: ; Halál esetén a halál beállta; Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalom- mal megállapította az egészségkárosodást. – Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja a károsodás időpontja; – Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja. c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a jelent feltételben foglaltak biztosítónak a VIII.1.1. pontban fog- laltak szerint bejelentette; d) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkáro- sodást vagy testi sérülést szenved; e) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül, vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden bir- tokba vehető testi tárgy, így a biztosítónak bejelentettepénz és az értékpapír is.

A kockázatviselés területi és időbeli hatálya. VI.1V.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra nyújt fedezetet, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. V.2. Az V.1. ponttól eltérően elsősegélynyújtásból eredő kártérítési kötelezettségekkel összefüggésben a biztosító kockázatviselése az Európa területén okozott és érvényesített károkra terjed ki. VI.2V.3. A biztosító kockázatviselése a biztosított tevékenységgel összefüggésben, a biztosítási szerződés hatálya alatt oko- zott okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven kö- vető 30 napon belül bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. VI.3V.4. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cse- lekmény cselekmény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a ká- rokozás károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna. b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biz- tosított biztosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik. – Személysérüléses Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetke- zésének bekövetkezésének időpontja: Halál esetén a halál beállta; Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalom- mal alkalommal megállapította az egészségkárosodást. – Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja időpontja a károsodás időpontja; – Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja. c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a jelent feltételben biztosítónak a IX.1.1. xxxxxxx foglaltak szerint beje- lentette; d) személysérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved; e) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül, vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a biztosítónak bejelentettepénz és az értékpapír is. f) tisztán vagyoni kár az a kár, mely nem személysérüléses kár (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi kár (tárgy megsé- rülése, megsemmisülése, használhatatlanná válása) és nem is ilyen kárra vezethető vissza.

A kockázatviselés területi és időbeli hatálya. VI.11. A biztosító kockázatviselése Magyarország területén okozott, be- következett és érvényesített károkra nyújt fedezetet, feltéve, hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. 2. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és érvényesített a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki, feltéve, hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. VI.2. A biztosító kockázatviselése a biztosított tevékenységgel összefüggésben, a biztosítási szerződés hatálya alatt oko- zott és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven belül bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki. VI.33. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cse- lekmény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a ká- rokozás kár- okozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna. b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biz- tosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik. – Személysérüléses Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetke- zésének időpontja: Halál esetén a halál beállta; Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalom- mal alkalommal megállapította az egészségkárosodást. – Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja a károsodás időpontja; – Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja. c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a jelent feltételben foglaltak szerint a biztosítónak írásban bejelentette; d) személysérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkáro- sodást vagy testi sérülést szenved; e) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik.

A kockázatviselés területi és időbeli hatálya. VI.1III.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed kinyújt fedezetet. VI.2III.2. A biztosító kockázatviselése a biztosított tevékenységgel összefüggésben, a biztosítási szerződés hatálya alatt oko- zott okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését meg- szűnését követő 3 éven 30 napon belül bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. VI.3III.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cse- lekmény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a ká- rokozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna. b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biz- tosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik. – Személysérüléses károk tekintetében a kár bekövetke- zésének időpontja: Halál esetén a halál beállta; Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalom- mal megállapította az egészségkárosodást. – Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja a károsodás időpontja; – Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja. c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a jelent feltételben foglaltak biztosítónak a VI.1.1. pontban foglal- tak szerint bejelentette; d) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkáro- sodást vagy testi sérülést szenved; e) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül, vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden bir- tokba vehető testi tárgy, így a biztosítónak bejelentettepénz és az értékpapír is.

A kockázatviselés területi és időbeli hatálya. VI.1. A biztosító kockázatviselése a magyar számviteli jogszabályok alapján felmerülő, Magyarország területén okozott, bekövetkezett bekövetke- zett és érvényesített károkra terjed kinyújt fedezetet, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. VI.2. A biztosító kockázatviselése a biztosított tevékenységgel összefüggésben, a biztosítási szerződés hatálya alatt oko- zott okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését meg- szűnését követő 3 éven 30 napon belül bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. VI.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cse- lekmény megtörtént. Amennyiben a kárt előidéző szakmai szabályszegés bár- milyen írásos anyagon alapul, úgy a szabályszegés akkor tekintendő elkövetettnek, amikor a biztosított ezt az írásos anyagot a megrendelőnek aláírva átadja vagy a megrende- lő megbízásából az adóhatóság felé benyújtja. Minden más esetben a szabályszegés akkor tekintendő elkövetettnek, amikor a biztosított ezt megalapozó kijelentest vagy nyilat- kozatot tesz. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a ká- rokozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna. b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biz- tosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik. – Személysérüléses Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetke- zésének időpontja: Halál esetén a halál beállta; Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalom- mal megállapította az egészségkárosodást. – Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja a károsodás időpontja; – Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja. c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a jelent feltételben foglaltak biztosítónak a IX.1.1. pontban foglal- tak szerint bejelentette; d) személysérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkáro- sodást vagy testi sérülést szenved; e) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül, vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden bir- tokba vehető testi tárgy, így a biztosítónak bejelentettepénz és az értékpapír is. f) tisztán vagyoni kár az a kár, mely nem személysérüléses kár (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi kár (tárgy megsérülése, megsemmisülése, használhatatlan- ná válása) és nem is ilyen kárra vezethető vissza.

A kockázatviselés területi és időbeli hatálya. VI.1V.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed kinyújt fedezetet, feltéve hogy külön záradék eltérően nem rendelkezik. VI.2V.2. A biztosító kockázatviselése a biztosított tevékenységgel összefüggésben, a biztosítási szerződés hatálya alatt oko- zott okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven 30 napon belül bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek ese- ménynek minősülő károkra terjed ki, feltéve hogy külön záradék eltérően nem rendelkezik. VI.3V.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cse- lekmény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a ká- rokozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna. b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biz- tosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik. – Személysérüléses károk tekintetében a kár bekövetke- zésének bekövetkezésé- nek időpontja: Halál esetén a halál beállta; Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalom- mal alkalommal megállapította az egészségkárosodást. – Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja a károsodás időpontja; – Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének ká- reseményének időpontja. c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a jelent feltételben foglaltak biztosítónak a IX.1.1. pontban foglal- tak szerint a biztosítónak bejelentette.