Common use of Tűz Clause in Contracts

Tűz. Tűz alatt olyan tűzesetet kell érteni, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és önerőből továbbterjedni képes, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. A biztosító nem téríti meg: a. a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folya- mat formájában bekövetkező károkat, kivéve, ha ezek amiatt ke- letkeznek, mert tűz esemény következett be; b. a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó káro- kat; c. öngyulladás miatt az öngyulladt anyagban keletkezett károkat; d. azokat a tűzkárokat, amelyek a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból (pl. főzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasznos tűznek vagy hőke- zelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ideértve mindazon vagyontárgyakat is, amelyekben vagy amelyeken keresztül hasz- nos tüzet, hőt, vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezet- nek tovább, valamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak amiatt ká- rosodnak, mert azokat tűztérbe dobták, vagy azok tűztérbe estek; Abban az esetben, ha a c. és d. pontok szerinti okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti. A biztosító megtéríti az elektromos áram okozta tűz miatt a biztosított elekt- romos (elektronikus) gépekben, készülékekben és berendezésekben – ide- értve a biztosított épület/épületrész elektromos hálózatának a mérőóra e. azt a tűzkárt és/vagy robbanáskárt, amely a kockázatviselési he- lyen „A”, vagy „B” tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyes- nek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok, nem ház- tartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával okozati összefüggésben következik be. „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok. – az az anyag, amelynek heves égése, robbanása bármely halmazálla- potában bekövetkezhet, indító (iniciáló) gyújtásra, illetőleg más fizi- kai, kémiai hatásra; – az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legfeljebb 20°C; – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%. – az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben azt az a. pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgoz- zák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak elő. – az a por, amely levegővel robbanásveszélyes keveréket képezhet; – az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 20°C-nál na- gyobb, nyílttéri lobbanáspontja pedig legfeljebb 50°C; – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb. – az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben az a. pont- ban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység köz- ben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak elő.

Tűz. Tűz alatt olyan tűzesetet kell értenibiztosítási eseménynek minősül az a terjedőképes, amely nem öntápláló lánggal való égés, izzás, amelyet füst- és lángképződés mellett hőfelszabadulás jellemez, és rendeltetésszerű tűztérben keletkezik gócpont – pl. kályha, gáztűzhely, kazán – nélkül vagy ott keletkezikazt elhagyva a Biztosított szándéka ellenére, de azt elhagyja és önerőből továbbterjedni képesbalesetszerűen jön létre, és a biztosított vagyontárgyakban égéssel kárt okoz. A biztosító nem téríti meg:. a. a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folya- mat formájában bekövetkező károkat, kivéve, ha ezek amiatt ke- letkeznek, mert tűz esemény következett be; b. a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó káro- kat; c. öngyulladás miatt a) az öngyulladt anyagban keletkezett károkat; d. azokat a tűzkárokatolyan tűzkárokra, amelyek a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznektárgyakban azáltal keletkeztek, mert azokat megmunkálás hogy megmunkálás, feldolgozás vagy egyéb célból (pl. főzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasznos tűznek vagy hőke- zelésnek hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik kia tűztérbe ejtik vagy dobják, b) a tűzkár nélkül, ideértve mindazon vagyontárgyakat isa hő hatására történő pörkölődés, amelyekben szín- vagy amelyeken keresztül hasz- nos tüzetalakváltozás miatt keletkezett károkra, c) az öngyulladásból, hőterjedésből, vagy füstöt állítanak előbefülledésből magukban az öngyulladt, közvetítenek vagy vezet- nek továbberjedt, valamint azt befülledt anyagokban keletkezett károkra, d) az esetetégés, izzás nélküli kizárólag füst- és koromszennyeződésben megnyilvánuló károkra, e) a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (pl. kéményszerkezet, kazán), továbbá az elektromos vezetékekben, berendezésekben, készülékekben, gépekben keletkező tűzkárokra, ha a vagyontárgyak amiatt ká- rosodnaktűz más tárgyakra nem terjedt tovább, f) az olyan károkra, mert amelyek esetében a tűz önerejéből nem terjedt tovább, pl. cigarettaparázs miatti kiégés, világító- vagy fűtőtestek közelében elhelyezett tárgyak perzselődése, égése, g) azokat tűztérbe dobtáka tűzkárokra, vagy azok tűztérbe estek; Abban az esetbenmelyek azzal összefüggésben következnek be, ha hogy a c. és d. pontok szerinti okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti. A biztosító megtéríti az elektromos áram okozta tűz miatt a biztosított elekt- romos (elektronikus) gépekben, készülékekben és berendezésekben – ide- értve a biztosított épület/épületrész elektromos hálózatának a mérőóra e. azt a tűzkárt és/vagy robbanáskárt, amely a kockázatviselési he- lyen kockázatviselés helyén „A”, ” vagy „B” tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyes- nektűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagokanyagokat használnak fel, nem ház- tartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával okozati összefüggésben következik be. „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok. – az az anyag, amelynek heves égése, robbanása bármely halmazálla- potában bekövetkezhet, indító (iniciáló) gyújtásra, illetőleg más fizi- kai, kémiai hatásra; – az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legfeljebb 20°C; – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%. – az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben azt az a. pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgoz- zák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak elő. – az a por, amely levegővel robbanásveszélyes keveréket képezhet; – az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 20°C-nál na- gyobb, nyílttéri lobbanáspontja pedig legfeljebb 50°C; – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb. – az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben az a. pont- ban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység köz- ben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak előtárolnak.

Tűz. Tűz alatt olyan tűzesetet kell érteniJelen különös biztosítási feltételek szempontjából tűznek minősül az éghe- tő anyagok fény- és hőhatással járó hirtelen oxidációja, amely azaz a lánggal tör- ténő égés, amennyiben keletkezését tekintve nem rendeltetésszerű tűztérben tűztér- ben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni tovább- terjedni képes, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. A biztosító nem téríti meg:. a. a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődéspörkö- lődés, szín- és alakváltozás, olvadás, biológiai égés, korróziókorró- zió, szag, vegyi folya- mat folyamat formájában bekövetkező károkatkáro- kat, kivéve, ha ezek amiatt ke- letkeznekkeletkeznek, mert tűz esemény következett beaz előző be- kezdésben meghatározott tűzesemények valamelyike be- következett; b. a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó káro- katkárokat; c. öngyulladás miatt az öngyulladt anyagban keletkezett károkat; d. azokat a tűzkárokat, amelyek a biztosított vagyontárgyakban vagyontárgyak- ban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból (pl. főzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasznos hasz- nos tűznek vagy hőke- zelésnek hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak füsthatás- nak teszik ki, ideértve mindazon vagyontárgyakat is, amelyekben ame- lyekben vagy amelyeken keresztül hasz- nos hasznos tüzet, hőt, hőt vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezet- nek vezetnek tovább, valamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak amiatt ká- rosodnakkáro- sodnak, mert azokat tűztérbe dobták, dobták vagy azok tűztérbe estek; Abban az esetben; e. a biztosított elektromos gépekben, ha a c. és d. pontok szerinti okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti. A biztosító megtéríti készülékekben vagy be- rendezésekben az elektromos áram okozta tűz miatt hatására – akár fényje- lenséggel, akár anélkül – keletkező, a fenti definíció szerint tűznek nem minősülő károkat (pl. alkatrészek vagy rend- szerek meghibásodása túláram, túlfeszültség, zárlati hatá- sok következtében, szigetelési hibákra, elégtelen érintke- zésre visszavezethető hibajelenségek, valamint mérő-, irá- nyító- és biztonsági berendezések meghibásodása); f. a biztosított elekt- romos (elektronikus) elektromos gépekben, készülékekben és vagy berendezésekben – ide- értve a biztosított épület/épületrész az elektromos hálózatának a mérőóra e. azt a tűzkárt és/vagy robbanáskárt, amely a kockázatviselési he- lyen „A”, vagy „B” tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyes- nek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok, nem ház- tartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával okozati összefüggésben következik be. „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok. – az az anyag, amelynek heves égése, robbanása bármely halmazálla- potában bekövetkezhet, indító (iniciáló) gyújtásra, illetőleg más fizi- kai, kémiai hatásra; – az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legfeljebb 20°C; – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%. – az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben azt az a. pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgoz- zák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak elő. – az a por, amely levegővel robbanásveszélyes keveréket képezhet; – az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 20°C-nál na- gyobb, nyílttéri lobbanáspontja pedig legfeljebb 50°C; – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb. – az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben az a. pont- ban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység köz- ben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak előáram hatására keletkező tűzkárokat.

Tűz. Tűz alatt olyan tűzesetet kell érteniJelen feltételek szempontjából tűznek minősül az éghető anyagok fény- és hőhatással járó hirtelen oxidációja, amely azaz a lánggal történő égés, amennyi- ben keletkezését tekintve nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni képes, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. A biztosító nem téríti meg:. a. a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődéspörkö- lődés, szín- és alakváltozás, olvadás, biológiai égés, korróziókorró- zió, szag, vegyi folya- mat folyamat formájában bekövetkező károkatkáro- kat, kivéve, ha ezek amiatt ke- letkeznekkeletkeznek, mert tűz esemény következett beaz előző be- kezdésben meghatározott tűzesemények valamelyike be- következett; b. a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó káro- katkárokat; c. öngyulladás miatt az öngyulladt anyagban keletkezett károkat; d. azokat a tűzkárokat, amelyek a biztosított vagyontárgyakban vagyontárgyak- ban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból (pl. főzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasznos hasz- nos tűznek vagy hőke- zelésnek hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak füsthatás- nak teszik ki, ideértve mindazon vagyontárgyakat is, amelyekben ame- lyekben vagy amelyeken keresztül hasz- nos hasznos tüzet, hőt, hőt vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezet- nek vezetnek tovább, valamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak amiatt ká- rosodnakkáro- sodnak, mert azokat tűztérbe dobták, dobták vagy azok tűztérbe estek; Abban az esetben; e. a biztosított elektromos gépekben, ha a c. és d. pontok szerinti okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti. A biztosító megtéríti készülékekben vagy berendezésekben az elektromos áram okozta tűz miatt hatására – akár fényjelenséggel, akár anélkül – keletkező, a fenti definí- ció szerint tűznek nem minősülő károkat (pl. alkatrészek vagy rendszerek meghibásodása túláram, túlfeszültség, zárlati hatások következtében, szigetelési hibákra, elég- telen érintkezésre visszavezethető hibajelenségek, vala- mint mérő-, irányító- és biztonsági berendezések meghi- básodása); f. a biztosított elekt- romos (elektronikus) elektromos gépekben, készülékekben és vagy berendezésekben – ide- értve a biztosított épület/épületrész az elektromos hálózatának a mérőóra e. azt a tűzkárt és/vagy robbanáskárt, amely a kockázatviselési he- lyen „A”, vagy „B” tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyes- nek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok, nem ház- tartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával okozati összefüggésben következik be. „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok. – az az anyag, amelynek heves égése, robbanása bármely halmazálla- potában bekövetkezhet, indító (iniciáló) gyújtásra, illetőleg más fizi- kai, kémiai hatásra; – az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legfeljebb 20°C; – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%. – az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben azt az a. pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgoz- zák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak elő. – az a por, amely levegővel robbanásveszélyes keveréket képezhet; – az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 20°C-nál na- gyobb, nyílttéri lobbanáspontja pedig legfeljebb 50°C; – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb. – az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben az a. pont- ban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység köz- ben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak előáram hatására keletkező tűzkárokat.

Tűz. Tűz alatt olyan tűzesetet kell érteniJelen feltételek szempontjából tűznek minősül az éghető anyagok fény- és hőhatással járó hirtelen oxidációja, amely azaz a lánggal történő égés, amennyi- ben keletkezését tekintve nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni képes, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. A biztosító nem téríti meg:. a. a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődéspörkö- lődés, szín- és alakváltozás, olvadás, biológiai égés, korróziókorró- zió, szag, vegyi folya- mat folyamat formájában bekövetkező károkatká- rokat, kivéve, ha ezek amiatt ke- letkeznekkeletkeznek, mert tűz esemény következett beaz előző bekezdésben meghatározott tűzesemények valamelyike bekövetkezett; b. a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó káro- katkárokat; c. öngyulladás miatt az öngyulladt anyagban keletkezett károkat; d. azokat a tűzkárokat, amelyek a biztosított vagyontárgyakban vagyontárgyak- ban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból (pl. főzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasznos hasz- nos tűznek vagy hőke- zelésnek hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak füsthatás- nak teszik ki, ideértve mindazon vagyontárgyakat is, amelyekben ame- lyekben vagy amelyeken keresztül hasz- nos hasznos tüzet, hőt, hőt vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezet- nek vezetnek tovább, valamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak amiatt ká- rosodnakkáro- sodnak, mert azokat tűztérbe dobták, dobták vagy azok tűztérbe estek; Abban az esetben; e. a biztosított elektromos gépekben, ha a c. és d. pontok szerinti okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti. A biztosító megtéríti készülékekben vagy berendezésekben az elektromos áram okozta tűz miatt hatására – akár fényjelenséggel, akár anélkül – keletkező, a fenti definíció szerint tűznek nem minősülő károkat (pl. alkatrészek vagy rendszerek meghibásodása túláram, túlfeszültség, zárlati hatások következtében, szigetelési hibákra, elégtelen érintkezésre visszavezethető hibajelenségek, valamint mérő-, irányító- és biztonsági berendezések meghibáso- dása); f. a biztosított elekt- romos (elektronikus) elektromos gépekben, készülékekben és vagy berendezésekben – ide- értve a biztosított épület/épületrész az elektromos hálózatának a mérőóra e. azt a tűzkárt és/vagy robbanáskárt, amely a kockázatviselési he- lyen „A”, vagy „B” tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyes- nek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok, nem ház- tartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával okozati összefüggésben következik be. „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok. – az az anyag, amelynek heves égése, robbanása bármely halmazálla- potában bekövetkezhet, indító (iniciáló) gyújtásra, illetőleg más fizi- kai, kémiai hatásra; – az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legfeljebb 20°C; – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%. – az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben azt az a. pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgoz- zák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak elő. – az a por, amely levegővel robbanásveszélyes keveréket képezhet; – az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 20°C-nál na- gyobb, nyílttéri lobbanáspontja pedig legfeljebb 50°C; – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb. – az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben az a. pont- ban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység köz- ben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak előáram hatására keletkező tűzkárokat.

Tűz. Tűz alatt olyan tűzesetet kell érteni2.1.1. Jelen szabályzat szempontjából tűznek minősül a terjedőképes, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik vagy ott öntápláló lánggal való égés, izzás folyamata. 2.1.2. Nem tekinthető tűzbiztosítási eseménynek, ha a kár: – a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban, továbbá az elektromos vezetékekben, be- rendezésekben készülékekben, gépekben keletkezik, de azt elhagyja és önerőből továbbterjedni képes, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. A biztosító tűz más vagyontárgyra nem téríti meg: a. a gyulladási hőmérséklet alatti erjedésterjed tovább, befülledés– az öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkezik, – pörkölődés, hő hatására történő szín- és vagy alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folya- mat füst vagy koromszennyeződés formájában bekövetkező károkat, kivévekeletkezik, ha ezek amiatt ke- letkeznekazok nem tényleges tűzkár következményei, mert tűz esemény következett be; b. – a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó káro- kat; c. öngyulladás miatt az öngyulladt anyagban keletkezett károkat; d. azokat a tűzkárokat, amelyek a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból (pl. főzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasznos tűznek vagy hőke- zelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ideértve mindazon vagyontárgyakat is, amelyekben vagy amelyeken keresztül hasz- nos tüzet, hőt, vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezet- nek tovább, valamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak amiatt ká- rosodnak, mert azokat tűztérbe dobták, vagy azok tűztérbe estek; Abban az esetben, ha a c. és d. pontok szerinti okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti. A biztosító megtéríti az elektromos áram okozta tűz miatt a biztosított elekt- romos (elektronikus) gépekben, készülékekben és berendezésekben – ide- értve a biztosított épület/épületrész elektromos hálózatának a mérőóra e. azt a tűzkárt és/vagy robbanáskárt, amely a kockázatviselési he- lyen kockázatviselés helyén „A”, ” vagy „B” tűzveszélyességi osztály osz- tály szerint tűzveszélyes- nektűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagokmi- nősülő anyagokat nem háztartási mértékben vagy jelleggel használnak fel, nem ház- tartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával okozati tárolnak és a kár ezzel összefüggésben következik bekelet- kezik. „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok. – „Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „A”) tűzveszé- lyességi osztályba tartozik: a) az az anyag, amelynek bármely halmazállapotában heves égése, robbanása bármely halmazálla- potában bekövetkezhetrobbanása, indító (iniciáló) gyújtásragyújtása, illetőleg más fizi- kaifizikai, kémiai hatásra; hatásra bekövetkezhet, – az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legfeljebb 2020 °C; , – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%. – ; b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben azt az a. az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgoz- zákfeldolgozzák, használják, tárolják tárolják, vagy forgalomba hozzák hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes robbanás- veszélyes mennyiségben és módon fordulnak elő. – „Tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „B”) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a por, amely levegővel robbanásveszélyes keveréket képezhet; ké- pezhet, – az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 2020 °C-nál na- gyobbnagyobb, nyílttéri lobbanáspontja pedig legfeljebb 5050 °C; , – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb. – ; b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben az a. pont- ban az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják tárolják, vagy forgalomba hozzák hozzák, és e tevékenység köz- ben közben ezek az anyagok tűz- tűz és robbanásveszélyes robbanásve- szélyes mennyiségben és módon fordulnak elő.

Tűz. Tűz Jelen KVSZF alapján a tűz, mint biztosítási esemény alatt olyan tűzesetet anyagi változásokkal együtt járó, hő és fényjelenség által kísért, oxidációs folyamatot kell érteni, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni képes, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz; 1. A biztosító nem téríti meg: a. a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folya- mat folyamat formájában bekövetkező károkatkövetkeznek be, kivéve, ha ezek amiatt ke- letkeznekkeletkezése visszavezethető a tűzre, mert tűz esemény következett bemint biztosítási eseményre; b. a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó káro- kat; c. öngyulladás miatt az öngyulladt anyagban keletkezett károkat; d. azokat a tűzkárokat, amelyek 2. a biztosított vagyontárgyakban amiatt azért keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból (pl. főzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasznos tűznek vagy hőke- zelésnek hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ideértve mindazon vagyontárgyakat is, amelyekben vagy amelyeken keresztül hasz- nos tüzet, hőt, vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezet- nek tovább, valamint azt az esetet, ha amikor vagyontárgyak a vagyontárgyak amiatt ká- rosodnakmiatt károsodnak, mert azokat tűztérbe dobták, dobták vagy azok tűztérbe estek; Abban ; 3. a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (például égető-, vagy olvasztókemencék, öntőüstök, kazánok, kohók stb.) tűz által keletkeztek; 4. tűzkár nélküli koromszennyeződésből származnak; 5. a biztosított elektromos gépekben, készülékekben vagy berendezésekben az esetbenelektromos áram hatására keletkeztek (például túl-áram, ha túlfeszültség, rövidzárlati hatások, szigetelési hibák, elégtelenérintkezés, mérő-, irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása); 6. földrengés és/vagy vulkánkitörés által közvetlenül vagy közvetve kiváltott tűz károkozása miatt keletkeztek. Ha a c. és d. pontok szerinti fenti bekezdésben leírt okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti. A biztosító megtéríti az elektromos áram okozta tűz miatt a biztosított elekt- romos (elektronikus) gépekben, készülékekben és berendezésekben – ide- értve a biztosított épület/épületrész elektromos hálózatának a mérőóra e. azt a tűzkárt és/vagy robbanáskárt, amely a kockázatviselési he- lyen „A”, vagy „B” tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyes- nek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok, nem ház- tartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával okozati összefüggésben következik be. „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok. – az az anyag, amelynek heves égése, robbanása bármely halmazálla- potában bekövetkezhet, indító (iniciáló) gyújtásra, illetőleg más fizi- kai, kémiai hatásra; – az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legfeljebb 20°C; – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%. – az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben azt az a. pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgoz- zák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak elő. – az a por, amely levegővel robbanásveszélyes keveréket képezhet; – az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 20°C-nál na- gyobb, nyílttéri lobbanáspontja pedig legfeljebb 50°C; – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb. – az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben az a. pont- ban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység köz- ben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak elő.

Tűz. Tűz alatt olyan tűzesetet kell érteni, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és önerőből továbbterjedni képes, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. 1.1. A biztosító nem téríti meg: a. a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folya- mat formájában bekövetkező károkat, kivéve, ha ezek amiatt ke- letkeznek, mert tűz esemény következett be; b. a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó káro- katkárokat; c. öngyulladás miatt az öngyulladt anyagban keletkezett károkat; d. azokat a tűzkárokat, amelyek a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból (pl. főzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasznos tűznek vagy hőke- zelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ideértve mindazon vagyontárgyakat is, amelyekben vagy amelyeken keresztül hasz- nos tüzet, hőt, vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezet- nek ve- zetnek tovább, valamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak amiatt ká- rosodnakami- att károsodnak, mert azokat tűztérbe dobták, vagy azok tűztérbe tűztér- be estek; Abban az esetben, ha a c. és d. pontok szerinti okok miatt más biztosított biz- tosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett keletke- zett károkat megtéríti. A biztosító megtéríti az elektromos áram okozta tűz miatt a biztosított elekt- romos elektromos (elektronikus) gépekben, készülékekben és berendezésekben – ide- ide értve a biztosított épületépü- let/épületrész elektromos hálózatának a mérőóramérőóra utáni szakaszában – keletkezett tűzkárokat. e. azt a tűzkárt és/vagy robbanáskárt, amely a kockázatviselési he- lyen „A”, vagy „B” tűzveszélyességi osztály osztály* szerint tűzveszélyes- nek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok, nem ház- tartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával okozati összefüggésben következik be. 1. „A”-„BFokozottan tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése „A”) tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok. – tartozik: a. az az anyag, amelynek heves égése, robbanása bármely halmazálla- potában halmazállapo- tában bekövetkezhet, indító (iniciáló) gyújtásra, illetőleg más fizi- kaifizikai, kémiai ké- miai hatásra; – az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legfeljebb 20°C; – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke határérté- ke a levegő térfogatához térfogatáshoz viszonyítva legfeljebb 10%. – . b. az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben azt amelynek az a. pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgoz- zákfeldolgozzák, használjákhaszná- lják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak fordul- nak elő. 2. – „Tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „B”) tűzveszélyességi osztályba tar- tozik: a. az a por, amely levegővel robbanásveszélyes keveréket képezhet; – az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 20°C-nál na- gyobbnagyobb, nyílttéri lobbanáspontja pedig legfeljebb 50°C; – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke határérté- ke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb. – . b. az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben az a. pont- ban pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használjákhasz- nálják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység köz- ben közben ezek az anyagok tűz- tűz és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak fordul- nak elő.

Tűz. Tűz alatt olyan tűzesetet kell érteni, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és önerőből továbbterjedni képes, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. A biztosító nem téríti meg: a. a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folya- mat formájában bekövetkező károkat, kivéve, ha ezek amiatt ke- letkeznek, mert tűz esemény következett be; b. a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó káro- katkárokat; c. öngyulladás miatt az öngyulladt anyagban keletkezett károkat; d. azokat a tűzkárokat, amelyek a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból (pl. főzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasznos tűznek vagy hőke- zelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ideértve mindazon vagyontárgyakat is, amelyekben vagy amelyeken keresztül hasz- nos tüzet, hőt, vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezet- nek ve- zetnek tovább, valamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak amiatt ká- rosodnakami- att károsodnak, mert azokat tűztérbe dobták, vagy azok tűztérbe tűztér- be estek; Abban az esetben, ha a c. és d. pontok szerinti okok miatt más biztosított biz- tosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett keletke- zett károkat megtéríti. A biztosító megtéríti az elektromos áram okozta tűz miatt a biztosított elekt- romos elektromos (elektronikus) gépekben, készülékekben és berendezésekben – ide- ide értve a biztosított épületépü- let/épületrész elektromos hálózatának a mérőóramérőóra utáni szakaszában – keletkezett tűzkárokat. e. azt a tűzkárt és/vagy robbanáskárt, amely a kockázatviselési he- lyen „A”, vagy „B” tűzveszélyességi osztály osztály* szerint tűzveszélyes- nek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok, nem ház- tartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával okozati összefüggésben következik be. 1. „A”-„BFokozottan tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése „A”) tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok. – tartozik: a. az az anyag, amelynek heves égése, robbanása bármely halmazálla- potában halmazállapo- tában bekövetkezhet, indító (iniciáló) gyújtásra, illetőleg más fizi- kaifizikai, kémiai ké- miai hatásra; – az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legfeljebb 20°C; – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke határérté- ke a levegő térfogatához térfogatáshoz viszonyítva legfeljebb 10%. – . b. az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben azt amelynek az a. pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgoz- zákfeldolgozzák, használjákhaszná- lják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak fordul- nak elő. 2. – „Tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „B”) tűzveszélyességi osztályba tar- tozik: a. az a por, amely levegővel robbanásveszélyes keveréket képezhet; – az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 20°C-nál na- gyobbnagyobb, nyílttéri lobbanáspontja pedig legfeljebb 50°C; – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke határérté- ke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb. – . b. az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben az a. pont- ban pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használjákhasz- nálják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység köz- ben közben ezek az anyagok tűz- tűz és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak fordul- nak elő.

Tűz. Tűz (i) Jelen Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés alapján a tűz mint Biztosítási Esemény alatt olyan tűzesetet anyagi változásokkal együtt járó, hő és fényjelenség által kísért, oxidációs folyamatot kell érteni, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni képes, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. ; (ii) A biztosító Biztosító nem téríti meg: a. meg azokat a károkat, amelyek − gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folya- mat folyamat formájában bekövetkező károkatkövetkeznek be, kivéve, ha ezek amiatt ke- letkeznek, mert tűz esemény következett be; b. keletkezése visszavezethető a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó káro- kat; c. öngyulladás miatt az öngyulladt anyagban keletkezett károkat; d. azokat a tűzkárokat, amelyek tűzre mint Biztosítási Eseményre; − a biztosított vagyontárgyakban amiatt azért keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból (pl. főzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasznos tűznek vagy hőke- zelésnek hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ideértve mindazon vagyontárgyakat is, amelyekben vagy amelyeken keresztül hasz- nos tüzet, hőt, vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezet- nek tovább, valamint azt az esetet, ha amikor vagyontárgyak a vagyontárgyak amiatt ká- rosodnakmiatt károsodnak, mert azokat tűztérbe dobták, dobták vagy azok tűztérbe estek; Abban − a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (például égető-, vagy olvasztókemencék, öntőüstök, kazánok, kohók stb.) tűz által keletkeztek; − tűzkár nélküli koromszennyeződésből származnak; − a biztosított elektromos gépekben, készülékekben vagy berendezésekben az esetbenelektromos áram hatására keletkeztek (például túláram, ha túlfeszültség, rövidzárlati hatások, − földrengés és/vagy vulkánkitörés által közvetlenül vagy közvetve kiváltott tűz károkozása miatt keletkeztek. (iii) Ha a c. és d. pontok szerinti fenti (i)-(ii) bekezdésben leírt okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító Biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti. A biztosító megtéríti az elektromos áram okozta tűz miatt a biztosított elekt- romos (elektronikus) gépekben, készülékekben és berendezésekben – ide- értve a biztosított épület/épületrész elektromos hálózatának a mérőóra e. azt a tűzkárt és/vagy robbanáskárt, amely a kockázatviselési he- lyen „A”, vagy „B” tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyes- nek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok, nem ház- tartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával okozati összefüggésben következik be. „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok. – az az anyag, amelynek heves égése, robbanása bármely halmazálla- potában bekövetkezhet, indító (iniciáló) gyújtásra, illetőleg más fizi- kai, kémiai hatásra; – az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legfeljebb 20°C; – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%. – az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben azt az a. pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgoz- zák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak elő. – az a por, amely levegővel robbanásveszélyes keveréket képezhet; – az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 20°C-nál na- gyobb, nyílttéri lobbanáspontja pedig legfeljebb 50°C; – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb. – az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben az a. pont- ban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység köz- ben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak elő.

Tűz. Tűz alatt olyan tűzesetet kell érteniJelen feltételek szempontjából tűznek minősül az éghető anyagok fény- és hőhatással járó hirtelen oxidációja, amely azaz a lánggal történő égés, amennyi- ben keletkezését tekintve nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni képes, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. A biztosító nem téríti meg: a. a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődéspörkö- lődés, szín- és alakváltozás, olvadás, biológiai égés, korróziókorró- zió, szag, vegyi folya- mat folyamat formájában bekövetkező károkatkáro- kat, kivéve, ha ezek amiatt ke- letkeznekkeletkeznek, mert tűz esemény következett beaz előző be- kezdésben meghatározott tűzesemények valamelyike be- következett; b. a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó káro- katkárokat; c. öngyulladás miatt az öngyulladt anyagban keletkezett károkat; d. azokat a tűzkárokat, amelyek a biztosított vagyontárgyakban vagyontárgyak- ban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból (pl. főzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasznos hasz- nos tűznek vagy hőke- zelésnek hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak füsthatás- nak teszik ki, ideértve mindazon vagyontárgyakat is, amelyekben ame- lyekben vagy amelyeken keresztül hasz- nos hasznos tüzet, hőt, hőt vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezet- nek vezetnek tovább, valamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak amiatt ká- rosodnakkáro- sodnak, mert azokat tűztérbe dobták, dobták vagy azok tűztérbe estek; Abban az esetben; e. a biztosított elektromos gépekben, ha a c. és d. pontok szerinti okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti. A biztosító megtéríti készülékekben vagy be- rendezésekben az elektromos áram okozta tűz miatt hatására – akár fényje- lenséggel, akár anélkül – keletkező, a fenti definíció szerint tűznek nem minősülő károkat (pl. alkatrészek vagy rend- szerek meghibásodása túláram, túlfeszültség, zárlati hatá- sok következtében, szigetelési hibákra, elégtelen érintke- zésre visszavezethető hibajelenségek, valamint mérő-, irá- nyító- és biztonsági berendezések meghibásodása); f. a biztosított elekt- romos (elektronikus) elektromos gépekben, készülékekben és vagy berendezésekben – ide- értve a biztosított épület/épületrész az elektromos hálózatának a mérőóra e. azt a tűzkárt és/vagy robbanáskárt, amely a kockázatviselési he- lyen „A”, vagy „B” tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyes- nek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok, nem ház- tartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával okozati összefüggésben következik be. „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok. – az az anyag, amelynek heves égése, robbanása bármely halmazálla- potában bekövetkezhet, indító (iniciáló) gyújtásra, illetőleg más fizi- kai, kémiai hatásra; – az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legfeljebb 20°C; – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%. – az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben azt az a. pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgoz- zák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak elő. – az a por, amely levegővel robbanásveszélyes keveréket képezhet; – az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 20°C-nál na- gyobb, nyílttéri lobbanáspontja pedig legfeljebb 50°C; – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb. – az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben az a. pont- ban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység köz- ben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak előáram hatására keletkező tűzkárokat.

Tűz. Tűz alatt olyan tűzesetet kell érteniJelen feltételek szempontjából tűznek minősül az éghető anyagok fény- és hőhatással járó hirtelen oxidációja, amely azaz a lánggal történő égés, amennyi- ben keletkezését tekintve nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni képes, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. A biztosító nem téríti meg:. a. a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődéspörkölő- dés, szín- és alakváltozás, olvadás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folya- mat folyamat formájában bekövetkező károkat, kivévekivé- ve, ha ezek amiatt ke- letkeznekkeletkeznek, mert tűz esemény következett beaz előző bekezdésben meghatározott tűzesemények valamelyike bekövetkezett; b. a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó káro- katkárokat; c. öngyulladás miatt az öngyulladt anyagban keletkezett károkat; d. azokat a tűzkárokat, amelyek a biztosított vagyontárgyakban vagyontárgyak- ban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból (pl. főzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasznos hasz- nos tűznek vagy hőke- zelésnek hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak füsthatás- nak teszik ki, ideértve mindazon vagyontárgyakat is, amelyekben ame- lyekben vagy amelyeken keresztül hasz- nos hasznos tüzet, hőt, hőt vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezet- nek vezetnek tovább, valamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak amiatt ká- rosodnakkáro- sodnak, mert azokat tűztérbe dobták, dobták vagy azok tűztérbe estek; Abban az esetben; e. a biztosított elektromos gépekben, ha a c. és d. pontok szerinti okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti. A biztosító megtéríti készülékekben vagy berendezésekben az elektromos áram okozta tűz miatt hatására – akár fényjelenséggel, akár anélkül – keletkező, a fenti definíció szerint tűznek nem minősülő károkat (pl. alkatrészek vagy rendszerek meghibásodása túláram, túlfeszültség, zárlati hatások következtében, szigetelési hibákra, elégtelen érintkezésre visszavezethető hibajelenségek, valamint mérő-, irányító- és biztonsági berendezések meghibáso- dása); f. a biztosított elekt- romos (elektronikus) elektromos gépekben, készülékekben és vagy berendezésekben – ide- értve a biztosított épület/épületrész az elektromos hálózatának a mérőóra e. azt a tűzkárt és/vagy robbanáskárt, amely a kockázatviselési he- lyen „A”, vagy „B” tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyes- nek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok, nem ház- tartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával okozati összefüggésben következik be. „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok. – az az anyag, amelynek heves égése, robbanása bármely halmazálla- potában bekövetkezhet, indító (iniciáló) gyújtásra, illetőleg más fizi- kai, kémiai hatásra; – az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legfeljebb 20°C; – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%. – az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben azt az a. pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgoz- zák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak elő. – az a por, amely levegővel robbanásveszélyes keveréket képezhet; – az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 20°C-nál na- gyobb, nyílttéri lobbanáspontja pedig legfeljebb 50°C; – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb. – az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben az a. pont- ban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység köz- ben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak előáram hatására keletkező tűzkárokat.

Tűz. Tűz alatt olyan tűzesetet kell érteniJelen feltételek szempontjából tűznek minősül az éghető anyagok fény- és hőhatással járó hirtelen oxidációja, amely azaz a lánggal történő égés, amennyi- ben keletkezését tekintve nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni képes, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. A biztosító nem téríti meg:. a. a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődéspörkö- lődés, szín- és alakváltozás, olvadás, biológiai égés, korróziókorró- zió, szag, vegyi folya- mat folyamat formájában bekövetkező károkatkáro- kat, kivéve, ha ezek amiatt ke- letkeznekkeletkeznek, mert tűz esemény következett beaz előző be- kezdésben meghatározott tűzesemények valamelyike be- következett; b. a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó káro- katkárokat; c. öngyulladás miatt az öngyulladt anyagban keletkezett károkat; d. azokat a tűzkárokat, amelyek a biztosított vagyontárgyakban vagyontárgyak- ban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból (pl. főzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasznos hasz- nos tűznek vagy hőke- zelésnek hőkezelésnek vetik alá, alá vagy füsthatásnak teszik ki, ideértve mindazon vagyontárgyakat is, amelyekben amelyek- ben vagy amelyeken keresztül hasz- nos hasznos tüzet, hőt, hőt vagy füstöt füs- töt állítanak elő, közvetítenek vagy vezet- nek vezetnek tovább, valamint va- lamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak amiatt ká- rosodnakkárosod- nak, mert azokat tűztérbe dobták, dobták vagy azok tűztérbe estek; Abban az esetben; e. a biztosított elektromos gépekben, ha a c. és d. pontok szerinti okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti. A biztosító megtéríti készülékekben vagy berendezésekben az elektromos áram okozta tűz miatt hatására – akár fényjelenséggel, akár anélkül – keletkező, a fenti definíció szerint tűznek nem minősülő károkat (pl. alkatrészek vagy rendszerek meghibásodása túláram, túlfeszültség, zárlati hatások következtében, szigetelési hibákra, elégtelen érintkezésre visszavezethető hibajelenségek, valamint mérő-, irányító- és biztonsági berendezések meghibáso- dása); f. a biztosított elekt- romos (elektronikus) elektromos gépekben, készülékekben és vagy berendezésekben – ide- értve a biztosított épület/épületrész az elektromos hálózatának a mérőóra e. azt a tűzkárt és/vagy robbanáskárt, amely a kockázatviselési he- lyen „A”, vagy „B” tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyes- nek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok, nem ház- tartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával okozati összefüggésben következik be. „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok. – az az anyag, amelynek heves égése, robbanása bármely halmazálla- potában bekövetkezhet, indító (iniciáló) gyújtásra, illetőleg más fizi- kai, kémiai hatásra; – az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legfeljebb 20°C; – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%. – az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben azt az a. pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgoz- zák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak elő. – az a por, amely levegővel robbanásveszélyes keveréket képezhet; – az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 20°C-nál na- gyobb, nyílttéri lobbanáspontja pedig legfeljebb 50°C; – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb. – az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben az a. pont- ban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység köz- ben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak előáram hatására keletkező tűzkárokat.

Tűz. Tűz alatt olyan tűzesetet kell érteni1. Jelen feltételek szempontjából tűznek minősül az éghető anyagok fény- és hőhatással járó hirtelen oxidációja, amely azaz a lánggal történő égés, amennyiben keletkezését tekintve: – vagy nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik keletkezik; – vagy ott rendeltetésszerű tűztérben keletkezik, de azt elhagyja és önerőből továbbterjedni képes, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okozelhagyja; – vagy elektromos áram okozza. 2. A biztosító nem téríti meg: a. a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folya- mat folyamat formájában bekövetkező károkat, kivéve, kivéve ha ezek amiatt ke- letkeznekkeletkez- nek, mert tűz esemény következett beaz 1. pont szerinti események valamelyike bekövetke- zett; b. a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó káro- katkárokat; c. öngyulladás miatt az öngyulladt anyagban keletkezett károkat; d. azokat a tűzkárokat, amelyek a biztosított vagyontárgyakban amiatt ami- att keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból (pl. főzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasznos tűznek vagy hőke- zelésnek hőkezelés- nek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ideértve mindazon vagyontárgyakat va- gyontárgyakat is, amelyekben vagy amelyeken keresztül hasz- nos hasznos tüzet, hőt, hőt vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezet- nek továbbvezetnek to- vább, valamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak amiatt ká- rosodnakkárosod- nak, mert azokat tűztérbe dobták, dobták vagy azok tűztérbe estek; ; e. a biztosított elektromos gépekben, készülékekben vagy berende- zésekben az elektromos áram hatására – akár fényjelenséggel, akár anélkül – keletkező, a fenti definíció szerint tűznek nem mi- nősülő károkat (pl. alkatrészek vagy rendszerek meghibásodása túláram, túlfeszültség, zárlati hatások következtében, szigetelési hibákra, elégtelen érintkezésre visszavezethető hibajelenségek, valamint mérő-, irányító- és biztonsági berendezések meghibáso- dása). Abban az esetben, ha a c. és d. pontok szerinti okok miatt más biztosított vagyontárgyak va- gyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti. A biztosító megtéríti az elektromos áram okozta tűz miatt a biztosított elekt- romos (elektronikus) gépekben, készülékekben és berendezésekben – ide- értve a biztosított épület/épületrész elektromos hálózatának a mérőóra e. azt a tűzkárt és/vagy robbanáskárt, amely a kockázatviselési he- lyen „A”, vagy „B” tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyes- nek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok, nem ház- tartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával okozati összefüggésben következik be. „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok. – az az anyag, amelynek heves égése, robbanása bármely halmazálla- potában bekövetkezhet, indító (iniciáló) gyújtásra, illetőleg más fizi- kai, kémiai hatásra; – az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legfeljebb 20°C; – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%. – az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben azt az a. pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgoz- zák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak elő. – az a por, amely levegővel robbanásveszélyes keveréket képezhet; – az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 20°C-nál na- gyobb, nyílttéri lobbanáspontja pedig legfeljebb 50°C; – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb. – az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben az a. pont- ban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység köz- ben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak elő.

Tűz. Tűz alatt olyan tűzesetet kell érteniA jelen biztosítási szerződés feltételei szerint tűznek minősül az az égés, amelyet füst- és lángképződés mellett hőfelszabadulás jelle- mez, és amely nem a rendeltetésszerű tűztérben keletkezik tűztéren (pl. kályha, gáztűzhely, kazán) kívül keletkezett, vagy ott keletkezikkeletkezett, de azt elhagyja és önerőből elhagyva önerejé- ből továbbterjedni képes, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. A biztosító nem téríti meg: a. a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folya- mat formájában bekövetkező károkat, kivéve, ha ezek amiatt ke- letkeznek, mert tűz esemény következett be; b. a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó káro- kat; c. öngyulladás miatt az öngyulladt anyagban keletkezett károkat; d. azokat a tűzkárokat, amelyek a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból (pl. főzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasznos tűznek vagy hőke- zelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ideértve mindazon vagyontárgyakat is, amelyekben vagy amelyeken keresztül hasz- nos tüzet, hőt, vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezet- nek tovább, valamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak amiatt ká- rosodnak, mert azokat tűztérbe dobták, vagy azok tűztérbe estek; Abban az esetben, ha a c. és d. pontok szerinti okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti. A biztosító megtéríti az elektromos áram okozta tűz miatt a biztosított elekt- romos (elektronikus) gépekbenvagyontárgy- ban keletkezett kárt, készülékekben amelyet tűz okozott. A rendeltetésüknél fogva láng, hő és elektro- mos áram hatásának kitett tárgyakban keletke- ző tűzkárt a biztosító csak akkor téríti meg, ha a tűz más tárgyakra átterjedve azokban is kárt okoz. Nem minősülnek biztosítási eseménynek és a biztosító nem nyújt szolgáltatást a(z): – vasalás, szárítás, dohányzás miatt elő- forduló felületi pörkölődés, elszíneződés, elváltozás formájában jelentkező kár; – öngyulladásból, erjedésből, befülledés- ből, biológiai égésből eredő hőhatás kö- vetkeztében keletkező kár; – elektromos berendezésekben és ve- zetékeikben keletkező, tovaterjedéssel nem járó, zárlat következtében keletke- ző kár; – ide- értve biológiai égés okozta kár; – a rendeltetésszerű tűztérbe bedobott vagy oda beeső vagyontárgyakban ke- letkező kár esetén. Jelen biztosítási szerződés feltételei alap- ján a biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított épület/épületrész elektromos hálózatának a mérőóra e. azt a tűzkárt és/vagy robbanáskárt, amely a kockázatviselési he- lyen helyisé- gekben „A”, ” vagy „B” tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyes- nek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok, nem ház- tartási mértékű osz- tályba tartozó tűz-vagy jellegű felhasználásával, tárolásával okozati összefüggésben következik be. „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok. – az az anyag, amelynek heves égése, robbanása bármely halmazálla- potában bekövetkezhet, indító (iniciáló) gyújtásra, illetőleg más fizi- kai, kémiai hatásra; – az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legfeljebb 20°C; – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%. – az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben azt az a. pontban meghatározott tulajdonságú robbanásveszélyes anyagot előállítják, feldolgoz- zák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes háztartási célú alkalmazást meg- haladó mennyiségben és módon fordulnak elő. – az a por, amely levegővel robbanásveszélyes keveréket képezhet; – az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 20°C-nál na- gyobb, nyílttéri lobbanáspontja pedig legfeljebb 50°C; – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb. – az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben az a. pont- ban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység köz- ben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak előtárolnak.