Likviditási kockázat. Bár a nemzetközi befektetési környezet az általános globalizáció eredményeképpen alapvetően az értékpapír piacok likviditási helyzetének növekedése irányába hat, a magyar értékpapírpiac likviditása még nem éri el a fejlett tőkepiacok szintjét. A portfólió egyes elemeinek értékesítése - főleg a hosszabb lejáratú kötvények esetében - nehézségekbe ütközhet, illetve csak kedvezőtlen árfolyamon lehetséges. A likviditási kockázat az Alap szabad pénzeszközeinek befektetése esetén is korlátozó tényező lehet. Emellett az értékpapírok árát az erősen ingadozó piaci kereslet és kínálat fokozottan képes befolyásolni, ami az Alap nettó eszközértékén keresztül hat a Befektetési jegyek árfolyamára. A likviditás hiány az Alapra kedvezőtlen hatást gyakorolhat, amelynek mértéke mindig az aktuális tőkepiaci helyzet függvénye.
Likviditási kockázat az eszközalapban lévő befektetési instrumentumok értékesítése adott esetben nehézségekbe ütközhet (csak hosszabb idő után, illetve, csak kedvezőtlen árfolyamon lehetséges). A likviditási kockázat az eszközalap szabad pénzeszközeinek befektetésekor is korlátozó tényező lehet. A likviditás hiánya így kedvezőtlenül hathat az eszközalapban lévő eszközök, így magának az eszközalapnak az értékére is.
Likviditási kockázat. A befektetések forgalomképességé- ből, az adásvétel (tranzakció) időbeli elhúzódásából eredő kockázat. Csökkenő árfolyamok esetén a befektetett eszkö- zök elhúzódó értékesítése okozhat veszteséget, míg emel- kedő árfolyamok esetén a szabad (likvid) pénzeszközök be- fektetésének elhúzódása miatt a hozam egy részétől eshet- nek el a befektetők.
Likviditási kockázat. Bizonyos tőkepiaci eszközök és szegmensek sajátosságai, a piac vi- szonylagos fejletlensége következtében, vagy általános piaci krízis- helyzetben bármely tőkepiac esetében a befektetési eszközök forgalma olyan csekély lehet, hogy az az eszközök értékesítését (különösen ha nagyobb értékű tranzakcióról van szó) megnehezít- heti. Ebben az esetben az eszközök értékesítése a szokásosnál jóval hosszabb időt vehet igénybe, esetenként az eladási ár a szo- kásos piaci ártól kedvezőtlen irányban eltérhet, így a likviditási koc- kázat kedvezőtlenül befolyásolhatja az eszközalap árfolyamát. A likviditási kockázat másik vetülete az eszközalap képessége a be- fektetési tranzakciókból és az ügyfelek tranzakcióiból eredő likvi- ditási igények teljesítésére.
Likviditási kockázat. Bizonyos értékpapírok, egyéb befektetési eszközök likviditása egy-egy piacon alacsony lehet, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következ- ménye, hogy az eszközökből eladni kívánt egyes értékpapírok értékesítése ne- hézségekbe ütközhet. Szintén a fenti okokra vezethető vissza, hogy az átlagostól eltérő nagyságú befektetendő vagy kivonandó tőke is nagy árfolyam-ingadozáso- kat idézhet elő az értékpapírpiacon, amely az előző pontban leírtak szerint hatás- sal lehet az alap nettó értékére. Egyes befektetési eszközök likviditása bizonyos esetekben drámaian romolhat, ilyenkor a pozíciók zárása/nyitása csak jelentős kereskedési költségek és/vagy veszteségek árán lehetséges. Az alapkezelő a befektetési döntések meghozatala előtt mérlegeli az eszközök likviditását. A portfólióban lévő eszközök likviditása változhat. Ez esetben elképzel- hető, hogy ha jelentősen romlik egy esz- köz likviditása, akkor azt a nyilvántartási értéke alatt tudja csak az alapkezelő ér- tékesíteni, ami kedvezőtlenül befolyásolja az alap nettó értékét, így a befektetési jegyek árfolyamát.
Likviditási kockázat. Likviditási kockázatról akkor beszélünk, ha egy társaság nehézségekbe ütközik pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése kapcsán. A likviditási kockázat körültekintő kezelése kiterjed a kellő mennyiségő pénzeszköz, bankbetét, valamint megfelelő összegő kötelezően folyósítandó hitelkeret fenntartására. A Csoport Treasury tevékenysége a rugalmas finanszírozást célozza szabad hitelkeretek rendelkezésre tartásával. A Csoport le nem hívott hitelkerete 51,4 milliárd forint volt 2011. december 31-én. (2010: 54,6 milliárd forint), és a Társaság magyarországi bankoknál további feltételes hitelkerettel rendelkezett. A fentieken túl a Deutsche Telekom 2013. június 30-ig megerősítette elkötelezettségét, hogy szükség esetén támogatást nyújt a Magyar Telekom tervezett finanszírozási igényeinek kielégítéséhez. Az alábbi két táblázat a Magyar Telekom pénzügyi kötelezettségeinek lejárati szerkezetét mutatja be 2011. és 2010. december 31-én. (A táblázat a felsorolt kötelezettségekre fizetendő kamatokat is tartalmazza.) Mivel a pénzügyi kötelezettségeket a Csoport jellemzően folyamatos mőködéséből származó pénzeszközökből finanszírozza, a beszámolási időszak végén fennálló pénzügyi eszközök (pénzügyi kötelezettségekkel összevetett) lejárati bontása nem mérvadó, ezért ezt nem szerepeltetjük az alábbi táblázatban. 1 éven 1-5 év 5 éven Fizetendő osztalék ................................................................. Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatokkal szemben.................................................................................. 392 334 153 392 64 835 - 243 751 - 25 567 Pénzügyi kötelezettségek cashflow..................................... 533 472 239 707 265 338 28 427 Bruttó euró befolyások (millió euró) ................................... 383 23 281 79 Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon) ....................................................................... 119 286 7 290 87 527 24 469
Likviditási kockázat. A magyarországi vállalati- illetve banki kötvények másodpiacára – különösen a tőzsdén kívüli piacra – a likviditás hiánya jellemző, ezért az állampapírokhoz viszonyítva jóval magasabb a banki kötvények likviditási kockázata. Ez azt jelenti, hogy a Kötvénytulajdonos a futamidő lejárta előtt esetleg csak jelentős árfolyamveszteséggel tudja eladni a Kötvényeket.
Likviditási kockázat. A Kötvények másodlagos piacán a jelen piaci körülmények között, az árjegyzéssel együtt is alacsony likviditás jellemző, emiatt lehetséges, hogy a befektető a lejárat előtt csak árfolyamveszteséggel tudja a Kötvényét értékesíteni. Nem adható biztosíték a Kötvények likviditását illetően. Sem a Kibocsátó, sem a Forgalmazók nem kötelesek ajánlatot tenni a Kötvények vissza, illetve megvásárlására.
Likviditási kockázat. Bizonyos értékpapírok, befektetési eszközök likviditása alatta marad a kívánatosnak, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következménye, hogy a portfolióban lévő, de abból eladni kívánt egyes értékpapírok értékesítése nehézségekbe ütközhet, így az eladási ár alacsonyabb lehet, mint az értékpapír egyidejű fair piaci értéke. Az Alap portfoliójában a legalább 20%-ot meghaladó egy intézménnyel szembeni kitettség kockázata A befektetési alapokat és a befektetőket érintő adószabályok esetleges kedvezőtlen irányú megváltozása : A jövőben mind a magyar, mind az Alapot érintő külföldi adószabályok esetleg kedvezőtlen irányban is változhatnak (adóemelés, adó bevezetése, adókedvezmény csökkentése, illetve eltörlése), ami miatt az Alapot, illetve a befektetőt a későbbiekben a jelenleginél magasabb adó terhelheti. Előfordulhat, hogy az Alap – a befektetéseiből származó jövedelmei után - olyan adók megfizetésére kényszerül, amelyekre az Alapkezelő a befektetés megszerzésekor nem számított, ezért a befektetés megszerzéséről hozott döntése során nem vett figyelembe. Az alapkezelői szakmai felelősségi körbe tartozó káresemények esetleges felmerültének kockázata : Az Alapkezelő eredményes belső működésikockázat-kezelési politikákat és eljárásokat működtet az ABAK-kal kapcsolatban ténylegesen vagy esetlegesen felmerülő működési kockázatok, köztük a szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatok azonosítása, mérése, kezelése és megfelelő nyomon követése érdekében. Az Alapkezelő az esetleges szakmai felelősséggel kapcsolatos, az ABAK által végzett tevékenységekből vagy az általa átruházott, azo nban a felelősségi körében maradó tevékenységekből származó, az ABAK-rendelet 12. cikkében meghatározott - kockázatok fedezésére az Alapkezelő rendelkezik a megfelelő összegű szavatolótőkével, melynek mértéke megfelel a Kbftv. 16. § (1), (3) és
Likviditási kockázat. Bizonyos értékpapírok, befektetési eszközök likviditása alatta marad a kívánatosnak, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következménye, hogy a portfolióban lévő, de abból eladni kívánt egyes értékpapírok értékesítése nehézségekbe ütközhet. Az Alapkezelő a Likviditási kockázatot az Alap szempontjából alacsony besorolásúnak értékeli.