Piaci kockázat. A futamidő alatt az adott értékpapírral kapcsolatos bármilyen új piaci információ, esemény kapcsán nem, vagy csak korlátozottan végezhető befektetési ügylet.
Piaci kockázat. Piaci kockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cash-flow-jának értéke a piaci árak változásának következtében megváltozik. A piaci kockázatnak három típusa van: ▪ árfolyamkockázat ▪ kamatkockázat ▪ árkockázat A Magyar Telekom pénzügyi stratégiájának alapjait minden évben az Igazgatóság határozza meg. A Társaság stratégiája a központosított finanszírozásra épül, rövid- és középtávú, illetve fix és változó kamatozású hitelek kombinációjának felhasználásával. Az Igazgatóság Csoport szinten két eladósodási mutatót hagyott jóvá, amelyek teljesülését éves szinten ellenőrzi. 2021 végén a Csoport mindkét mutató értékét teljesítette; az EBITDA-hoz mért Összes Adósság mutató értéke 2021-ben 2,15 (2020-ban 2,10), a jóváhagyott maximum 2,8 lehet, a nettó pénzügyi eredményhez viszonyított EBITDA értéke 2021-ben 17,58 (2020-ban 9,47), a jóváhagyott minimum 3,0 lehet. A Társaság a finanszírozási politika végrehajtása és a pénzügyi kockázatkezelés során meghatározza és ellenőrzi a deviza-, likviditás-, és partnerkockázat- kezelés irányelveit. A Magyar Telekom esetében a kamatlábak és devizaárfolyamok változásából eredő piaci kockázat a kamatozó eszköz- és adósságállománnyal, valamint a várható tranzakciókkal kapcsolatos. A Magyar Telekom funkcionális pénzneme a magyar forint, így a Magyar Telekom célja, hogy pénzügyi kockázatát forintban mérve minimalizálja. A piaci kockázatok bemutatásához érzékenységvizsgálatot is készítettünk, ami a kockázati tényezők feltételezett változásainak az adózás előtti eredményre és a saját tőkére gyakorolt hatását mutatja be. Ezek a feltételezett változások úgy lettek megállapítva, hogy a kapcsolódó kockázati tényezők reálisan feltételezhető változását mutassák. A vizsgált időszakban ezek a hatások úgy kerülnek meghatározásra, hogy a különböző kockázati tényezők feltételezett változását viszonyítjuk a pénzügyi eszközök mérlegfordulónapi egyenlegéhez az utolsó (2021-es) és a megelőző (2020-as) beszámolási időszakra vonatkozóan. A mérlegfordulónapi egyenleg általában az egész évre jellemző egyenleg, ezért a hatások számszerűsítése ezek alapján történik. Az érzékenységvizsgálat módszertana és feltételrendszere nem változott jelentősen az előző beszámolási időszakhoz viszonyítva. A még mindig volatilis nemzetközi tőke és értékpapírpiacok miatt a devizaárfolyamok és kamatlábak nagyobb ingadozása is lehetséges.
Piaci kockázat. Amennyiben egy adott befektető a Kötvényeit lejárat előtt értékesíti, akkor az addig eltelt futamidő alatt történő hozammozgások függvényében a Kötvényeken árfolyam-különbözet (nyereség, vagy veszteség) keletkezhet.
Piaci kockázat. A Csoport piaci kockázatot vállal. Piaci kockázatok a kamatláb-, deviza- és részvénytermékek nyitott pozíciójából adódnak, mivel ezek mindegyike ki van téve mind általános, mind specifikus piaci mozgásoknak. A Csoport ’kockáztatott érték’ (Value at risk) módszert alkalmaz a nyitott pozíciók piaci kockázatának és a maximálisan várható veszteségnek a becslésére, amelyet a piaci feltételek változásaira vonatkozó feltételezésekre alapoz. A Menedzsment határozza meg azt a kockáztatott értéket, amelyet a Csoport vállal, és ezt napi rendszerességgel nyomon követi.
Piaci kockázat. Piaci kockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cashflow-jának értéke a piaci árak változásának következtében megváltozik. A piaci kockázatnak három típusa van: árfolyam kockázat, kamatkockázat és egyéb árkockázat. A Magyar Telekom Nyrt. esetében a kamatlábak és devizaárfolyamok változásából eredő piaci kockázat az adósságállománnyal, valamint a várható tranzakciókkal kapcsolatos. Mivel a Társaság bevételeinek és kiadásainak döntő része forintban keletkezik, a Magyar Telekom Nyrt. funkcionális elszámolási pénzneme a magyar forint, így a Magyar Telekom Nyrt. célja, hogy pénzügyi kockázatát forintban mérve minimalizálja.
Piaci kockázat. A pénzügyi eszközök, árupiaci termékek piaci értékének, illetve árfolyamának ingadozása elsősorban a tőkepiacok mozgásának függvénye, amelyeket az általános világgazdasági helyzet, vala- mint az adott országban jellemző gazdasági és politikai feltételek befolyásolnak. Az árfolyam-ingadozásokra, különös tekintettel a tőzsdén, irracionális tényezők is hatással lehetnek, úgy mint a pia- ci hangulat, az aktuális vélemények és híresztelések.
Piaci kockázat. A piaci kockázat annak kockázata, hogy a piaci árak, mint az átváltási árfolyamok, kamatlábak és a befektetési alapokba történő befektetések árai, változása befolyásolni fogja a Csoport eredményét vagy pénzügyi instrumentumokban lévő befektetéseinek értékét. A piaci kockázat kezelésének célja a piaci kockázatnak való kitettségek kezelése és ellenőrzése elfogadható keretek között, a haszon optimalizálása mellett.
Piaci kockázat. A piaci kockázat annak a kockázata, hogy a befektetések értéke csökken a gazdasági fejlemények vagy más, az egész piacot érintő események miatt. A piaci kockázat következtében veszteségeket szenvedhet az értékpapír -piacon vagy annak bizonyos szegmenseiben tapasztalható általános kedvezőtlen ármozgás miatt. A kedvezőtlen ármozgást okozhatják például az adott állam vagy gazdasági ág rossz gazdasági mutatói, az instabil gazdasági környezet vagy az instabil értékpapírpiac.
Piaci kockázat. Piaci kockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cashflow-jának értéke a piaci árak változásának következtében megváltozik. A piaci kockázatnak három típusa van: árfolyam kockázat, kamatkockázat és egyéb árkockázat. A Magyar Telekom esetében a kamatlábak és devizaárfolyamok változásából eredő piaci kockázat az adósságállománnyal, valamint a várható tranzakciókkal kapcsolatos. Mivel a magyar társaságok bevételeinek és kiadásainak döntő része forintban keletkezik, a Magyar Telekom funkcionális elszámolási pénzneme a magyar forint, így a Magyar Telekom célja, hogy pénzügyi kockázatát forintban mérve minimalizálja. A piaci kockázatok bemutatásakor az IFRS 7-es standard előír egy érzékenységi vizsgálatot, amely megmutatja a lényeges kockázati tényezők feltételezett változásainak az eredménykimutatásra és saját tőkére gyakorolt hatását. A vizsgált időszakban a különböző kockázati tényezők feltételezett változását viszonyítjuk a pénzügyi eszközök mérleg-fordulónapi egyenlegéhez. A mérleg-fordulónapi egyenleg az egész évre jellemző egyenleg, ezért a hatások számszerűsítése ezek alapján történik.
Piaci kockázat. Piaci kockázatok értékpapírok, illetve más instrumentumok nyitott pozíciójából adódnak. A Banknak nincs jelentős piaci kockázati kitettsége. A piaci kockázati kitettséget alapvetően az Eszköz-Forrás Management figyeli és kontrollálja.
24.2.1. Kamatláb-érzékenységvizsgálat1 Az alábbi érzékenységvizsgálat mind a származékos, mind a nem származékos ügyletek mérlegfordulónapi kamatláb-kockázati kitettségét figyelembe veszi. Az érzékenységvizsgálat azon a feltételezésen alapul, hogy a fordulónapon fennálló eszközök és kötelezettségek az egész év során fenn fognak állni. Az érzékenységvizsgálat csak a kedvezőtlen kamatláb változások feltételezését tartalmazza. A lényeges feltételezések a következők voltak: • A változó kamatozású eszközök és kötelezettségek a modellezett benchmark hozamokra árazódnak át az átárazódási időpontokban, változatlan margint feltételezve az előző átárazódási időponthoz képest. • A fix kamatozású eszközök és kötelezettségek a szerződéses lejáratkor árazódnak át. • Az olyan kötelezettségek, amelyeknél a Banknak joga van változtatni a kamatlábat, két hét késéssel árazódnak át, változatlan margint feltételezve az előző átárazódási időponthoz képest. • Az olyan eszközök és kötelezettségek esetében, amelyek kamatlába 0,3%-nál alacsonyabb, változatlanságot feltételezünk a teljes időszak alatt. • A kamateredmény BUBOR báziskamatra való érzékenységét vizsgálva. A szimuláció a következő két szcenárió feltételezésével készült:
1. fokozatosan 0,85%-ra csökken a forint alapkamat és a BUBOR (szcenárió 1)
2. fokozatosan 0,35%-ra csökken a forint alapkamat és a BUBOR (szcenárió 2) A nettó kamatbevétel a 2016.01.01-ével kezdődő egy éves időszakban 152 millió Ft-tal (szcenárió 1) és 304 millió Ft-tal (szcenárió 2) csökkenne a szimuláció eredménye alapján. A hozamgörbék párhuzamos eltolásának hatását a nettó kamatbevételre az egy éves időszak alatt a következő táblázat tartalmazza (millió Ft-ban): adatok millió Ft-ban Forint -0,1% párhuzamos eltolás 73 -124 EUR -0,1% párhuzamos eltolás - -7
1 A kamatlábakból származó kockázatokat a 28. számú jegyzet tartalmazza.