Common use of A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok Clause in Contracts

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot nem tartalmazó, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn: – a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben; – a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal és ügyészséggel; – büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási ügylet összefüggésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot nem tartalmazó, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn: – a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben; – a nyomozás elrendelését követően az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatóság- gal ható- sággal és ügyészséggel; – büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – a nemzetbiztonsági szolgálat szolgálat, előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkereséséremegkere- sésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot nem tartalmazó, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn: – a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben; – a nyomozás elrendelését követően az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatóság- gal ható- sággal és ügyészséggelügyészséggel szemben; – büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – a nemzetbiztonsági szolgálat szolgálat, előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkereséséremegkere- sésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben vanvan AHE-12600/10L

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot nem tartalmazó, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn: – a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben; – a nyomozás elrendelését követően az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatóság- gal ható- sággal és ügyészséggelügyészséggel szemben; – büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – a nemzetbiztonsági szolgálat szolgálat, előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkereséséremegkere- sésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 20142003. évi LXXXVIIILX. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot – államtitoknak nem tartalmazó, minősülő – a biztosító, a viszontbiztosítóbiz- tosításközvetítő, a biztosításközvetítő rendelkezésére biztosítási szaktanácsadó rendelkezé- sére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetítő és a biztosításközvetítő biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetérehely- zetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri megad. A Bit. 138-139157. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége titoktartási kötelezettség nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogutódjával, a Magyar Nemzeti Bankkal szem- benBankkal; – · a nyomozás elrendelését követően a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság- gal hatósággal és ügyészséggel; – · a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal; · a büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- banügyben, közigazgatási perben valamint a csődeljá- rás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővelbíró- sággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá közjegyzővel; · adóügyben az általa kirendelt szakértővel szembenadóhatósággal; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szembenszolgálattal; – a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, · ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet kábító- szer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegy- verkereskedelemmel vagy a pénzmosás bűncselekmé- nyével van összefüggésben van– a nyomozó hatósággal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal; · a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; · a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; · az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal; · a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel; · a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; · a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal, · az állományátruházás keretében átadott biztosítási szer- ződés-állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; · a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban, a levelezővel, a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítésé- hez szükséges adatokra vonatkozóan a kártalanítási számlát kezelő szervezettel, az információs központtal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési megbízot- tal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyi- ben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegy- zőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni; · a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel; · az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni kor- látozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése; · a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása; · fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; · a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; · a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal; · a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval; · a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben sza- bályozott esetek a biztosítóval szemben.

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot nem tartalmazó, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn: – a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben; – a nyomozás elrendelését követően az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatóság- gal ható- sággal és ügyészséggelügyészséggel szemben; – büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – a nemzetbiztonsági szolgálat szolgálat, előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkereséséremegkere- sésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben vanvan AHE-12600/9L

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazótartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő biztosítás- közvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- iresze- mélyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására gazdál- kodására vagy a biz- tosítóvalbiztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható kiszolgál- tatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet szerve- zet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezett- sége nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – · a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal ható- sággal és ügyészséggel; – · büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben határozatok bírósági felülvizsgá- lata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővelrendkívüli vagyonfel- ügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővelfőhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővelvagyonfel- ügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – · az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság adóha- tóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási adatszol- gáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – · a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá to- vábbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazótartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő biz- tosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóvalbiztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval viszontbizto- sítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható kiszolgál- tatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében kere- tében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezett- sége nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – · a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal ható- sággal és ügyészséggel; – · büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben határozatok bírósági felülvizsgá- lata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővelrendkívüli vagyonfel- ügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővelfőhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővelvagyonfel- ügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – · az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság adóha- tóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási adatszol- gáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – · a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá to- vábbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. Az új Bit. hatályba lépésétől, 2016.01.01-től az alábbi szabá- lyok érvényesek: A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIIILXXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot – állam- titoknak nem tartalmazóminősülő –, a biztosító, a viszontbiztosítóbiztosításközve- títő, a biztosításközvetítő biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetítő és a biztosításközvetítő biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri megad. A Bit. 138-139. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezettsége nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – · a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal ható- sággal és ügyészséggel; – · büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben határozatok bírósági felülvizsgá- lata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek szemé- lyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővelfőhitelező- vel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővelvagyon- felügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – · az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság adóha- tóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási adatszol- gáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – · a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben van.

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. 16. cikk A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan − minősített adatot nem tartalmazótartalmazó −, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóvalbiztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezettsége nem áll fenn: – • a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – • a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal hatósággal és ügyészséggel,; – • büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- baneljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővelfőhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – • a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – • az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – • a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – • a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 20142003. évi LXXXVIIILX. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó, tartalmazó –,a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő biztosításközvetítő, a biztosítási szak- tanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító viszontbiztosító, a biztosításközvetítő és a biztosításközvetítő biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóvalbiztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval viszontbizto- sítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható kiszol- gáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri megad. A Bit. 138-139157. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége titoktartási kötelezettség nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benPénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével; – · a nyomozás elrendelését követően a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság- gal hatósággal és ügyészséggel; – · a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal; AHE-19317 · a büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- banügyben, közigazgatási perben valamint a csődeljá- rás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővelbíró- sággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá közjegyzővel; · adóügyben az általa kirendelt szakértővel szembenadóhatósággal; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szembenszolgálattal; – a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, · ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet kábí- tószerrel visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbanószerrel visszaéléssel, illegális fegyverkereskedelemmel, szervezett bűnözéssel vagy a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben van– a nyomozó hatósággal, ügyészséggel és a nemzet- biztonsági szolgálattal; · a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; · a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; · az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal; · a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel; · a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; · a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal; · az állományátruházás keretében átadott biztosítási szer- ződés-állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; · a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban, a levelezővel, a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítésé- hez szükséges adatokra vonatkozóan a kártalanítási számlát kezelő szervezettel, az információs központ- tal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kár- felvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni; · a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel; · az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok, illetve az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a Pénzügyminisztériummal; · a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása; · fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adat- kezelés feltételei minden egyes adatra nézve telje- sülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; · a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal; · a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval szemben.

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített – minő- sített adatot nem tartalmazó, tartalmazó – a biztosító, a viszontbiztosítóbiztosítás- közvetítő, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetítő és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személyneksze- mélynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője törvényes képvi- selője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri megad. A Bit. 138-139. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – · a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal nyomozóható- sággal és ügyészséggelügyészséggel szemben; – · büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- baneljárásban, közigazgatási perben közigazgatósági határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljárá- sában eljáró főhi- telezővelfőhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt kijelölt szakértővel szemben; – · az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott meg- határozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy vagy, ha a biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség adókötele- zettség alá eső kifizetésről szóló törvényben meghatározott megha- tározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szolgálat- tal szemben; – · a nemzetbiztonsági szolgálat szolgálat, és az ügyészség, ügyészség továbbá az ügyész ügyészség jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot nem tartalmazó, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn: – a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben; – a nyomozás elrendelését követően az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatóság- gal ható- sággal és ügyészséggelügyészséggel szemben; – büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – a nemzetbiztonsági szolgálat szolgálat, előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a nyomozó hatóság tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn: AHE-12600/14 – bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben összefüg- gésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy 2016.01.01-jén hatályba lép a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. évi törvény (új Bit.), amely egyben hatályon kívül helyezi a 2003. évi LX. törvényt (Bit.). Ez a változás érinti a biztosítási titokkal és adatkezeléssel kap- csolatos szabályokat is. Az új Bit. hatályba lépésétől, 2016.01.01-től az alábbi szabá- lyok érvényesek: A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIIILXXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot – állam- titoknak nem tartalmazóminősülő -, a biztosító, a viszontbiztosítóbiztosításközve- títő, a biztosításközvetítő biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetítő és a biztosításközvetítő biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak tör- vényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört titok- kört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri megad. A Bit. 138-139. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezettsége nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – · a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal ható- sággal és ügyészséggel; – · büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben határozatok bírósági felülvizsgá- lata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek szemé- lyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővelfőhitelező- vel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővelvagyon- felügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – , · az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság adóha- tóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási adatszol- gáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – · a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben van.

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó, tartalmazó – a biztosító, a viszontbiztosítóbiztosításközvetítő, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetítő és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve ideért- ve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személyneksze- mélynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője törvényes képvi- selője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri megad. A Bit. 138-139. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – · a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal nyomozóható- sággal és ügyészséggelügyészséggel szemben; – · büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- baneljárásban, közigazgatási perben közigazgatósági határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes ter- mészetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővelfőhitelezővel, Családi Csődvédelmi SzolgálattalSzolgálat- tal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt kijelölt szakértővel szemben; – · az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy vagy, ha a biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség adókötelezett- ség alá eső kifizetésről szóló törvényben meghatározott meghatá- rozott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szolgálat- tal szemben; – · a nemzetbiztonsági szolgálat szolgálat, és az ügyészség, ügyészség továbbá az ügyész ügyészség jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. 121. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített minősí- tett adatot nem tartalmazó, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító viszontbiztosító, és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülmé- nyeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. 138.-139 §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn: – a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben; – a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal és ügyészséggel; – büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási ügylet összefüggésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített – minő- sített adatot nem tartalmazótartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosítóviszont- biztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és viszontbiztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (– ideértve a károsultat is) is – személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására gazdálko- dására vagy a biz- tosítóvalbiztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító viszonbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási biz- tosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad ad, vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító viszontbiz- tosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezett- sége nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – · a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal ható- sággal és ügyészséggelügyészséggel szemben; – · büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- baneljárásban, közigazgatási perben határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóvalvég- rehajtóval, a csőd- eljárásban csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővelvagyonfel- ügyelővel, rend- kívüli rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővelfőhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – · az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság adóha- tóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási adatszol- gáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – · a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – minősített adatot ada- tot nem tartalmazó, tartalmazó – a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő biz- tosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és viszontbiztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (– ideértve a károsultat is) is – személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóvalbiztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási biz- tosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító viszontbiz- tosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezettsége nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – · a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal ható- sággal és ügyészséggel; – · büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben határozatok bírósági felülvizsgá- lata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek szemé- lyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővelfőhitelező- vel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővelvagyon- felügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – · az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság adóha- tóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási adatszol- gáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – · a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben van.

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan − minősített adatot nem tartalmazótartalmazó −, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóvalbiztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. 138.-139 §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezettsége nem áll fenn: – − a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – − a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal hatósággal és ügyészséggel; – − büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- baneljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővelfőhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – − a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – − az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – − a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – − a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási biztosí- tási titok minden olyan – minősített adatot ada- tot nem tartalmazó, tartalmazó – a biztosító, a viszontbiztosítóbizto- sításközvetítő, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetítő és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- iresze- mélyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási titok- tartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható kiszolgáltat- ható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri megad. A Bit. 138-139. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – · a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal nyomozóhatósággal és ügyészséggelügyész- séggel szemben; – · büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- baneljárásban, közigazgatási perben közigazgató- sági határozatok bírósági felülvizs- gálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóvalvégrehajtó- val, a természetes személyek adósságrendezési adós- ságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővelfőhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővelvagyonfelügye- lővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel közjegy- zővel, továbbá az általa kirendelt kijelölt szakértővel szemben; – · az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására adóhatóság felhívá- sára a biztosítót törvényben meghatá- rozott meg- határozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy vagy, ha a biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség adókötelezett- ség alá eső kifizetésről törvényben szóló tör- vényben meghatározott adatszolgáltatási adatszol- gáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági nemzetbiz- tonsági szolgálattal szemben; – · a nemzetbiztonsági szolgálat szolgálat, és az ügyészség, ügyészség továbbá az ügyész ügyészség jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan − minősített adatot nem tartalmazótartalmazó −, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóvalbiztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezettsége nem áll fenn: – − a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – − a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal hatósággal és ügyészséggel,; – − büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- baneljárásban, közigazgatási perben határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővelfőhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – − a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – , − az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – − a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – − a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 20142003. évi LXXXVIIILX. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot – államtitoknak nem tartalmazóminősülő –, a biztosító, a viszontbiztosítóbiz- tosításközvetítő, a biztosításközvetítő rendelkezésére biztosítási szaktanácsadó rendelkezé- sére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetítő és a biztosításközvetítő biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetérehely- zetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak tör- vényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört titok- kört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri megad. A Bit. 138-139157. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezett- sége nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben; – Bankkal, · a nyomozás elrendelését követően a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság- gal hatósággal és ügyészséggel; – , továbbá az álta- luk kirendelt szakértővel, · büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- banügyben, közigazgatási perben valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási végre- hajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – szakértővel, · adóügyekben az adóhatósággal szembenadóhatósággal, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – szolgálattal, · a nemzetbiztonsági szolgálat biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szak- tanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításköz- vetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, · a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, · az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal, · a külön törvényben meghatározott feltételek meg- léte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalma- zására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel, · a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, · az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, · az állományátruházás keretében átadásra kerülő biz- tosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval, · a kárrendezéshez és az ügyészséga megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezet- tel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az ügyész jóváhagyásával Információs Központtal, a nyomozó hatóság írásbeli megkereséséreKártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kár- felvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni, · a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, · fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biz- tosításközvetítővel, szaktanácsadóval, · a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, valamint pénzügyi jogok biztosával, · a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, · a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha adat merül fel arraaz a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartal- mazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a biztosí- tási ügylet összefüggésben vank)-m) és p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. Tájékoztatjuk, hogy társaságunk biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külső közreműködőket is, akik szemé- lyes adatokat és biztosítási titkokat is megismerhetnek. A társaságunk megbízása alapján eljáró ezen cégekről és vállalkozásokról információ kérhető ügyfélszolgálatunk- tól is a 06-40-421-421-es telefonszámon, illetve tájéko- zódhat az interneten, a xxx.xxxxxxx.xx oldalon.

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített – minő- sített adatot nem tartalmazótartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosítóviszontbizto- sító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülmé- nyeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóvalbiztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire szerződése- ire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható kiszolgál- tatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében kere- tében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezett- sége nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – · a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal ható- sággal és ügyészséggel; – · büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben határozatok bírósági felülvizsgá- lata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek szemé- lyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővelfőhitelező- vel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővelvagyon- felügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – · az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság adóha- tóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási adatszol- gáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – · a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 20142003. évi LXXXVIIILX. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot – államtitoknak nem tartalmazó, minősülő – a biztosító, a viszontbiztosítóbiz- tosításközvetítő, a biztosításközvetítő rendelkezésére biztosítási szaktanácsadó rendelkezé- sére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetítő és a biztosításközvetítő biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetérehely- zetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri megad. A Bit. 138-139157. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége titoktartási kötelezettség nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benPénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével; – · a nyomozás elrendelését követően a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság- gal hatósággal és ügyészséggel; – · a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal; · a büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- banügyben, közigazgatási perben valamint a csődeljá- rás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővelbíró- sággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá közjegyzővel; · adóügyben az általa kirendelt szakértővel szembenadóhatósággal; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szembenszolgálattal; – a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, · ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábító- szer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegy- verkereskedelemmel vagy a pénzmosás bűncselekmé- nyével van összefüggésben – a nyomozó hatósággal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal; · a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; · a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; · az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal; · a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel; · a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; · a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal, · az állományátruházás keretében átadott biztosítási szer- ződés-állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; · a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban, a levelezővel, a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítésé- hez szükséges adatokra vonatkozóan a kártalanítási számlát kezelő szervezettel, az információs központtal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési megbízot- tal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyi- ben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegy- zőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni; · a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel; · az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni kor- látozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése; · a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása; · fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; · a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; · a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal; · a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval; · a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben sza- bályozott esetek a biztosítóval szemben. Az Allianz Hungária Zrt. panaszkezelési elvei és gyakorlata Társaságunk célja, hogy Ügyfeleink minden szempontból elé- gedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézésünkkel. Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fejlesztéséhez és ezáltal Ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos számunkra minden visszajelzés, legyen az pozitív vagy akár negatív, amely termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, eljárásainkkal, munkatársainkkal, illetve a cégünk egé- szével kapcsolatban megfogalmazódik Önökben. A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az alábbi panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük: AHE-12922 · A hozzánk beérkezett kritikák és panaszok fokozott figyelembevételével törekszünk arra, hogy Ügyfeleink érdekében javítsuk szolgáltatásaink, termékeink minő- ségét, és elkötelezettek vagyunk abban, hogy folyama- tosan növeljük Ügyfeleink elégedettségét. Ehhez pana- szaik gyors és hatékony orvoslása is hozzájárul.‌ · Panasz-ügyintézési eljárásunk garantálja, hogy minden panaszt alaposan, elfogulatlanul és a lehető legrövidebb időn belül kivizsgáljunk, az Ügyfélnek minden esetben megfelelő választ adjunk, és a megalapozott panaszokat minél gyorsabban orvosoljuk. Fogyasztóvédelmi osztá- lyunkon belül centralizált panaszkezelést működtetünk, ahol munkatársaink kiemelt figyelemmel járnak el a panaszügyek rendezése kapcsán. · Ehhez az is hozzájárul, hogy Ügyfeleink panaszát – amikor csak lehet – már az első kapcsolat szintjén kezeljük, hibáinkat javítjuk. Ha az ügy bonyolultabb, és megoldásához hosszabb időre van szükség, akkor Ügyfeleinket az ügyintézés során is tájékoztatjuk arról, hogy a panaszkezelési folyamat hol tart, és mikorra várható végső válaszunk. · Bár az erre vonatkozó jogszabályok 30 napot biztosí- tási ügylet összefüggésben vantanak a panaszügyek érdemi kivizsgálására és megvá- laszolására, mi mindent megteszünk, hogy Ügyfeleink az egyszerűbb esetekben ennél lényegesen rövidebb idő alatt választ kapjanak. · Ügyfeleink visszajelzéseihez számos kommunikációs csatornát biztosítunk, hogy véleményüket minél köny- nyebben, egyszerűbben és gyorsabban kifejthessék élő- szóban, telefonon, elektronikus úton, vagy akár levélben. Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk: Szóban, személyesen: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik Ügyfélkapcsolati pontján, vagy szer- ződött partnerénél kollegáink, partnereink meghallgatják, és a panaszt írásban rögzítik. A panasz adatlapról Ön másolati példányt kap. Társaságunk székhelyén Központi Ügyfélszolgálati irodát működtetünk, ahol személyesen is leadhatják panaszukat (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. – a telefonos ügyfélszolgálaton időpontot is foglalhat). A Központi Ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje: hétfő: 8-18, kedd-csütörtök: 8-16, péntek: 8-15 óra. Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a 06-40-421-421- es számon érhető el. Nyitvatartási idő: hétfő-szerda és péntek: 8-18, csütörtök: 8-20 óra között. Faxon: 06-1-269-2080-as számon. Elektronikus úton: a xxx.xxxxxxx.xx – oldalon keresztül, vagy a xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx címen. Levélben: Leveleiket Ügyfeleink a 1368 Budapest, Pf. 191 címre küldhetik, az Allianz Hungária Zrt. Fogyasztóvédelmi osztály nevére (a Fogyasztóvédelmi osztályon belül működik a centralizált panaszkezelés). A gördülékenyebb ügymenet érdekében minden esetben szükségünk van az Ügyfél személyazonosító alapadataira, illetve a meglévő biztosítás(ok)kal kapcsolatos adatokra (pl. kötvényszám, szerződésszám, ügyfélszám, kárszám). Amennyiben nem az Ügyfél, hanem meghatalmazott jár el a panaszügyben, a fentieken túl érvényes meghatalma- zás benyújtása is szükséges. Amennyiben elégedetlen azzal, ahogyan panaszát kezeltük, akkor az alábbi szervekhez fordulhat: Felügyeleti szervünk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Tel.: 06-40- 203-776. Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén Ön fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet a Felügyeletnél. Biztosítási szerződésével kapcsolatos jogvitával (szerződés létrejötte, érvényessége, hatálya, joghatása, megszűnése, szerződésszegés és annak jog- hatása) fordulhat bírósághoz, vagy a Pénzügyi Békéltető Testülethez 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 20142003. évi LXXXVIIILX. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot – államtitoknak nem tartalmazó, minősülő – a biztosító, a viszontbiztosítóbiz- tosításközvetítő, a biztosításközvetítő rendelkezésére biztosítási szaktanácsadó rendelkezé- sére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetítő és a biztosításközvetítő biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetérehely- zetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri megad. A Bit. 138-139157. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége titoktartási kötelezettség nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benPénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével; – · a nyomozás elrendelését követően a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság- gal hatósággal és ügyészséggel; – · a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal; · a büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- banügyben, közigazgatási perben valamint a csődeljá- rás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővelbíró- sággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá közjegyzővel; · adóügyben az általa kirendelt szakértővel szembenadóhatósággal; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szembenszolgálattal; – a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, · ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábító- szer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegy- verkereskedelemmel vagy a pénzmosás bűncselekmé- nyével van összefüggésben – a nyomozó hatósággal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal; · a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; · a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; · az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal; · a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel; · a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; · a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal, · az állományátruházás keretében átadott biztosítási szer- ződés-állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; · a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban, a levelezővel, a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítésé- hez szükséges adatokra vonatkozóan a kártalanítási számlát kezelő szervezettel, az információs központtal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési megbízot- tal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyi- ben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegy- zőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni; · a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel; · az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni kor- látozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése; · a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása; · fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; · a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; · a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal; · a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval; · a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben sza- bályozott esetek a biztosítóval szemben. Az Allianz Hungária Zrt. panaszkezelési elvei és gyakorlata Társaságunk célja, hogy Ügyfeleink minden szempontból elé- gedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézésünkkel. Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fejlesztéséhez és ezáltal Ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos számunkra minden visszajelzés, legyen az pozitív vagy akár negatív, amely termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, eljárásainkkal, munkatársainkkal, illetve a cégünk egé- szével kapcsolatban megfogalmazódik Önökben. A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az alábbi panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük: AHE-12921 · A hozzánk beérkezett kritikák és panaszok fokozott figyelembevételével törekszünk arra, hogy Ügyfeleink érdekében javítsuk szolgáltatásaink, termékeink minő- ségét, és elkötelezettek vagyunk abban, hogy folyama- tosan növeljük Ügyfeleink elégedettségét. Ehhez pana- szaik gyors és hatékony orvoslása is hozzájárul.‌ · Panasz-ügyintézési eljárásunk garantálja, hogy minden panaszt alaposan, elfogulatlanul és a lehető legrövidebb időn belül kivizsgáljunk, az Ügyfélnek minden esetben megfelelő választ adjunk, és a megalapozott panaszokat minél gyorsabban orvosoljuk. Fogyasztóvédelmi osztá- lyunkon belül centralizált panaszkezelést működtetünk, ahol munkatársaink kiemelt figyelemmel járnak el a panaszügyek rendezése kapcsán. · Ehhez az is hozzájárul, hogy Ügyfeleink panaszát – amikor csak lehet – már az első kapcsolat szintjén kezeljük, hibáinkat javítjuk. Ha az ügy bonyolultabb, és megoldásához hosszabb időre van szükség, akkor Ügyfeleinket az ügyintézés során is tájékoztatjuk arról, hogy a panaszkezelési folyamat hol tart, és mikorra várható végső válaszunk. · Bár az erre vonatkozó jogszabályok 30 napot biztosí- tási ügylet összefüggésben vantanak a panaszügyek érdemi kivizsgálására és megvá- laszolására, mi mindent megteszünk, hogy Ügyfeleink az egyszerűbb esetekben ennél lényegesen rövidebb idő alatt választ kapjanak. · Ügyfeleink visszajelzéseihez számos kommunikációs csatornát biztosítunk, hogy véleményüket minél köny- nyebben, egyszerűbben és gyorsabban kifejthessék élő- szóban, telefonon, elektronikus úton, vagy akár levélben. Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk: Szóban, személyesen: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik Ügyfélkapcsolati pontján, vagy szer- ződött partnerénél kollegáink, partnereink meghallgatják, és a panaszt írásban rögzítik. A panasz adatlapról Ön másolati példányt kap. Társaságunk székhelyén Központi Ügyfélszolgálati irodát működtetünk, ahol személyesen is leadhatják panaszukat (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. – a telefonos ügyfélszolgálaton időpontot is foglalhat). A Központi Ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje: hétfő: 8-18, kedd-csütörtök: 8-16, péntek: 8-15 óra. Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a 06-40-421-421- es számon érhető el. Nyitvatartási idő: hétfő-szerda és péntek: 8-18, csütörtök: 8-20 óra között. Faxon: 06-1-269-2080-as számon. Elektronikus úton: a xxx.xxxxxxx.xx – oldalon keresztül, vagy a xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx címen. Levélben: Leveleiket Ügyfeleink a 1368 Budapest, Pf. 191 címre küldhetik, az Allianz Hungária Zrt. Fogyasztóvédelmi osztály nevére (a Fogyasztóvédelmi osztályon belül működik a centralizált panaszkezelés). A gördülékenyebb ügymenet érdekében minden esetben szükségünk van az Ügyfél személyazonosító alapadataira, illetve a meglévő biztosítás(ok)kal kapcsolatos adatokra (pl. kötvényszám, szerződésszám, ügyfélszám, kárszám). Amennyiben nem az Ügyfél, hanem meghatalmazott jár el a panaszügyben, a fentieken túl érvényes meghatalma- zás benyújtása is szükséges. Amennyiben elégedetlen azzal, ahogyan panaszát kezeltük, akkor az alábbi szervekhez fordulhat: Felügyeleti szervünk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Tel.: 06-40- 203-776. Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén Ön fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet a Felügyeletnél. Biztosítási szerződésével kapcsolatos jogvitával (szerződés létrejötte, érvényessége, hatálya, joghatása, megszűnése, szerződésszegés és annak jog- hatása) fordulhat bírósághoz, vagy a Pénzügyi Békéltető Testülethez 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – minősített adatot ada- tot nem tartalmazó, tartalmazó – a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő biz- tosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és viszontbiztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (– ideértve a károsultat is) is – személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóvalbiztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási tanúsí- tási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezettsége nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – · a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal ható- sággal és ügyészséggel; – · büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben határozatok bírósági felülvizsgá- lata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővelrendkívüli vagyonfel- ügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővelfőhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővelvagyonfel- ügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – · az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság adóha- tóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási adatszol- gáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – · a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben van.

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot nem tartalmazó, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn: – a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben; – a nyomozás elrendelését követően az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatóság- gal ható- sággal és ügyészséggelügyészséggel szemben; – büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – a nemzetbiztonsági szolgálat szolgálat, előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkereséséremegkere- sésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben vanvan AHE-12600/10LL

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített – minő- sített adatot nem tartalmazótartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosítóviszont- biztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és viszontbiztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (– ideértve a károsultat is) is – személyi körülménye- irekörülmé- nyeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóvalbiztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító viszonbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási biz- tosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy ad, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító viszont- biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója alvállalko- zója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. .. A Bit. 138-139. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezett- sége nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – · a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal ható- sággal és ügyészséggelügyészséggel szemben; – · büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben határozatok bírósági felülvizsgá- lata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek szemé- lyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővelfőhitelező- vel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővelvagyon- felügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – · az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság adóha- tóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási adatszol- gáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – · a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A Felhívjuk a figyelmét arra, hogy 2016.01.01-jén hatályba lép a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény évi törvény (új Bit.), amely egyben hatályon kívül helyezi a 2003. évi LX. törvényt (Bit.). Ez a változás érinti a biztosítási titokkal és adatkezeléssel kap- csolatos szabályokat is. Az új Bit. hatályba lépéséig, 2015.12.31-ig az alábbi szabá- lyok érvényesek: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot – államtitoknak nem tartalmazóminősülő –, a biztosító, a viszontbiztosítóbiz- tosításközvetítő, a biztosításközvetítő rendelkezésére biztosítási szaktanácsadó rendelkezé- sére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetítő és a biztosításközvetítő biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetérehely- zetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak tör- vényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört titok- kört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri megad. A Bit. 138-139157. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezett- sége nem áll fenn: – a · feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – · a nyomozás elrendelését követően folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az álta- luk kirendelt szakértővel szemben; · a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nél- külöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatóság- gal és ügyészséggelhatósággal szemben; – · a büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- banügyben, közigazgatási perben valamint a csődeljá- rás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággalbíró- sággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal végrehajtó- val szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – , · adóügyben az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – · a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság ügyészség írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben összefüg- gésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített - minő- sített adatot nem tartalmazótartalmazó -, a biztosító, a viszontbiztosítóviszontbizto- sító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására gazdálko- dására vagy a biz- tosítóvalbiztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható kiszolgál- tatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet szerve- zet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezett- sége nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – · a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal ható- sággal és ügyészséggel; – · büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben határozatok bírósági felülvizsgá- lata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővelrendkívüli vagyonfel- ügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővelfőhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővelvagyonfel- ügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – · az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság adóha- tóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási adatszol- gáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – · a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 20142003. évi LXXXVIIILX. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot – államtitoknak nem tartalmazó, minősülő –,a biztosító, a viszontbiztosítóbiz- tosításközvetítő, a biztosításközvetítő rendelkezésére biztosítási szaktanácsadó rendelkezé- sére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetítő és a biztosításközvetítő biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetérehely- zetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri megad. A Bit. 138-139157. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége titoktartási kötelezettség nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benPénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével; – · a nyomozás elrendelését követően a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság- gal hatósággal és ügyészséggel; – · a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal; · a büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- banügyben, közigazgatási perben valamint a csődeljá- rás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővelbíró- sággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá közjegyzővel; · adóügyben az általa kirendelt szakértővel szembenadóhatósággal; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szembenszolgálattal; – a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, · ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet kábító- szer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegy- verkereskedelemmel vagy a pénzmosás bűncselekmé- nyével van összefüggésben van– a nyomozó hatósággal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal; · a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; · a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; · az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal, · a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel; · a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; · a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal, · az állományátruházás keretében átadott biztosítási szer- ződés-állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; AHE-15020 · a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban, a levelezővel, a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítésé- hez szükséges adatokra vonatkozóan a kártalanítási számlát kezelő szervezettel, az információs központ- tal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kár- felvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni. · a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel; · az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok, illetve az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a Pénzügyminisztériummal; · a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából személyes; · fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, bizto- sításközvetítővel, szaktanácsadóval; · a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal; · a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval szemben.

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített olyan– minősí- tett adatot nem tartalmazó, tartalmazó – a biztosító, a viszontbiztosítóbiztosítás- közvetítő, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetítő és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölvemegjelöl- ve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri megad. A Bit. 138-139. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezettsé- ge nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – · a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- nyomozóhatóság- gal és ügyészséggelügyészséggel szemben; – · büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben közigazgatósági határozatok bírósági felülvizsgá- lata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló önál- ló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővelfőhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővelvagyonfel- ügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt kijelölt szakértővel szemben; – · az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság adóha- tóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott meghatáro- zott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy vagy, ha a biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről szóló törvényben meghatározott adatszolgáltatási adatszol- gáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – · a nemzetbiztonsági szolgálat szolgálat, és az ügyészség, ügyészség továbbá az ügyész ügyészség jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli írás- beli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biz- tosítási ügylet összefüggésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 20142003. évi LXXXVIIILX. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot – államtitoknak nem tartalmazóminősülő –, a biztosító, a viszontbiztosítóbiztosítás- közvetítő, a biztosításközvetítő biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetítő és a biztosításközvetítő biztosí- tási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat károsul- tat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője törvényes kép- viselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri megad. A Bit. 138-139157. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége titoktartási kötelezettség nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benPénzügyi Szervezetek Állami Fel- ügyeletével; – · a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyo- mozó hatósággal és ügyészséggel; – · a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jog- szabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkere- sés kapcsán a nyomozó hatósággal; · a büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- banügyben, közigazgatási perben valamint a csődeljárás, il- letve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá közjegyzővel; · adóügyben az általa kirendelt szakértővel szembenadóhatósággal; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szembenszolgálattal; – a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, · ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-keres- kedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel vagy a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben – a nyomozó hatósággal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal; · a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Ver- senyhivatallal; · a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; · az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal; · a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos informá- ció gyűjtésre felhatalmazott szervvel; · a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; · a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott ada- tok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal, · az állományátruházás keretében átadott biztosításiszerződés- állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; · a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel; · az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlá- tozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meg- határozott bejelentési kötelezettség teljesítése; · a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minő- sülő adatok átadása; · fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasz- tott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik ország- beli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosí- tási ügylet összefüggésben vantóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval, · a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal szemben.

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 20142003. évi LXXXVIIILX. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot – államtitoknak nem tartalmazóminősülő –, a biztosító, a viszontbiztosítóbiz- tosításközvetítő, a biztosításközvetítő rendelkezésére biztosítási szaktanácsadó rendelkezé- sére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetítő és a biztosításközvetítő biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetérehely- zetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri megad. A Bit. 138-139157. §-ai - a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége titoktartási kötelezettség nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benPénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével; – · a nyomozás elrendelését követően a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság- gal hatósággal és ügyészséggel; – · a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal; · a büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- banügyben, közigazgatási perben valamint a csődeljá- rás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővelbíró- sággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá közjegyzővel; · adóügyben az általa kirendelt szakértővel szembenadóhatósággal; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szembenszolgálattal; · ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábító- szer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegy- verkereskedelemmel vagy a pénzmosás bűncselekmé- nyével van összefüggésben – a nyomozó hatósággal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szolgálattal; · a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; · a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; · az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal, · a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel; · a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosí- tókkal; · a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal, · az állomány átruházás keretében átadott biztosítási szerződés-állomány tekintetében az átvevő biztosí- tóval; · a kárrendezéshez és az ügyészséga megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban, a levelezővel, a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítésé- hez szükséges adatokra vonatkozóan a kártalanítási számlát kezelő szervezettel, az ügyész jóváhagyásával információs központ- tal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kár- felvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni. · a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet vég- zővel; az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok, illetve az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a Pénzügyminisztériummal; · a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából személyes fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielé- gítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval, · a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal, · a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval szemben. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szakta- nácsadó a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésérehatóság, valamint a polgári nem- zetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladék- talanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási ügylet összefüggésben vanbiztosítási ügylet: kábítószer kereskedelemmel, terroriz- mussal, illegális fegyverkereskedelemmel vagy pénzmo- sási bűncselekménnyel van összefüggésben. AHE-15010 A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos rendőr-főkapitányság – a pénzmo- sás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adat- kérő által aláírt titoktartási záradékot. Tájékoztatjuk továbbá, hogy a közúti közlekedési nyil- vántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33. § (2) b/ bekezdése alapján a biztosító köteles a forgalomból kivo- násra jogosult hatóságnak bejelenteni a jármű azonosító adatait, ha a kárrendezési eljárásban úgy ítéli meg, hogy a jármű üzemeltetése annak műszaki állapota miatt vég- legesen megszűntnek tekinthető. A szerződés joga a magyar jog; társaságunk a keletkezett károkra a szerződési feltételekben foglaltak szerint, a magyar jog szabályai alapján nyújt fedezetet. A biztosító panaszkezelési elvei és gyakorlata. Tájékoztatás a fogyasztói panaszokkal foglalkozó szervekről Társaságunk célja, hogy ügyfeleink minden szempontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézé- sünkkel. Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fejlesztéséhez és ezáltal ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos számunkra minden visszajelzés, legyen az pozitív vagy akár negatív, amely termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, eljárásainkkal, munkatársainkkal, illetve a cégünk egé- szével kapcsolatban megfogalmazódik Önökben. A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az alábbi panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük: A hozzánk beérkezett kritikák és panaszok fokozott figye- lembevételével törekszünk arra, hogy ügyfeleink érdeké- ben javítsuk szolgáltatásaink és termékeink minőségét, s elkötelezettek vagyunk abban, hogy folyamatosan növel- jük ügyfeleink elégedettségét. Ehhez panaszaik orvoslása is hozzájárul. Panasz-ügyintézési eljárásunk garantálja, hogy minden panaszt alaposan, elfogulatlanul és a lehető legrövidebb időn belül kivizsgáljunk, az ügyfélnek minden esetben megfelelő választ adjunk, és a megalapozott panaszokat minél gyorsabban orvosoljuk. Ehhez az is hozzájárul, hogy ügyfeleink panaszát – ami- kor csak lehet – már az első kapcsolat szintjén kezeljük, hibáinkat javítjuk. Ha az ügy bonyolultabb, és megoldá- sához hosszabb időre van szükség, akkor ügyfeleinket az ügyintézés során is tájékoztatjuk arról, hogy a panaszke- zelési folyamat hol tart, és mikorra várható végső vála- szunk. Bár az erre vonatkozó jogszabályok 30 napot biztosítanak a panaszügyek érdemi kivizsgálására és megválaszolá- sára, mi mindent megteszünk, hogy ügyfeleink az egy- szerűbb esetekben ennél lényegesen rövidebb idő alatt választ kapjanak. Ügyfeleink visszajelzéseinek fogadására minden kommu- nikációs csatornát elérhetővé teszünk, hogy véleményüket minél könnyebben, egyszerűbben és gyorsabban kifejthes- sék élőszóban, telefonon, e-mailben, faxon vagy levélben Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk: Szóban Ügyfélszolgálatainkon: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik ügyfélszolgálati pontján meghall- gatják ügyintézőink. Központi ügyfélszolgálati irodánk címe: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a nap 24 órájá- ban elérhető a 06-40-421-421-es számon. Írásban E-mailben: Interneten keresztül a www. xxxxxxx.xx címen. Ügyfélszolgálatainkon: Ügyfeleink kitölthetik és leadhatják munkatársainknak azokat az előrenyomott panaszbeje- lentő lapokat, amelyeket fiókjainkban, illetve a cégünkkel szerződött javítópartnereinknél, biztosítási brókereknél is megtalálhatnak. Levélben: Leveleiket ügyfeleink a 1368 Budapest, Pf. 191 címre küldhetik. A gördülékenyebb ügymenet érdekében minden esetben szükségünk van az ügyfél személyazonosító alapadata- ira, illetve a meglévő biztosítás(ok)kal kapcsolatos ada- tokra (kötvényszám, szerződésszám).

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített – minősí- tett adatot nem tartalmazó, tartalmazó – a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és viszontbiztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ügyfele- inek – ideértve a károsultat is) is – személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóvalbizto- sítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási biz- tosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy ad, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító viszontbiz- tosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezettsége nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – · a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal ható- sággal és ügyészséggel; – · büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben határozatok bírósági felülvizsgá- lata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek szemé- lyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővelfőhitelező- vel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővelvagyon- felügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – · az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság adóha- tóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási adatszol- gáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – · a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben van.

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített – minősí- tett adatot nem tartalmazó, tartalmazó – a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és viszontbiztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (– ideértve a károsultat is) is – személyi körülménye- irekörülmé- nyeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóvalbiztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire szerződése- ire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási biz- tosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad ad, vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító viszontbiz- tosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezett- sége nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – · a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal ható- sággal és ügyészséggel; – · büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben határozatok bírósági felülvizsgá- lata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővelrendkívüli vagyonfel- ügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővelfőhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővelvagyonfel- ügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – · az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság adóha- tóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási adatszol- gáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – · a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. 26. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített – minő- sített adatot nem tartalmazó, tartalmazó a biztosító, a viszontbiztosítóviszontbizto- sító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító viszontbiztosító, és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására gazdálkodá- sára vagy a biz- tosítóval, illetve a biztosítóval és viszontbiztosítóval kötött szerződéseire szer- ződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. 138.-139 §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn: – a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben; – a nyomozás elrendelését követően az előkészítő eljárást folytató szervvel a nyomozó hatóság- gal ható- sággal és ügyészséggel; – büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- baneljá- rásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási vég- rehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóvalvégrehajtó- val, a csőd- eljárásban csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfel- ügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóvalfelszámo- lóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővelfőhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – a nemzetbiztonsági szolgálat az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkereséséremegkere- sésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített – minő- sített adatot nem tartalmazótartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosítóviszontbizto- sító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülmé- nyeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási biz- tosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri megad. A Bit. 138-139. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezettsége nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben; – · a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal és ügyészséggelügyészséggel szemben; – · büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővelszak- értővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési adós- ságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővelfőhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – · az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság adóható- ság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség kötelezett- ség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – · a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási ügylet összefüggésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 20142003. évi LXXXVIIILX. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó, tartalmazó –,a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosítóbizto- sító, a viszontbiztosító viszontbiztosító, a biztosításközvetítő és a biztosításközvetítő biztosí- tási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat károsul- tat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóvalbiztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval viszontbizto- sítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri megad. A Bit. 138-139157. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezett- sége nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benPénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével; – · a nyomozás elrendelését követően a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság- gal hatósággal és ügyészséggel; – · a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal; · a büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- banügyben, közigazgatási perben valamint a csődeljá- rás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővelbíró- sággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá közjegyzővel; · adóügyben az általa kirendelt szakértővel szembenadóhatósággal; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szembenszolgálattal; – a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, · ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben vankábí- tószerrel visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbanószerrel visszaéléssel, illegális fegyverkereskedelemmel, szervezett bűnözéssel vagy a pénzmosás vagy bűnszövetségben vagy bűnszer- vezetben elkövetett bűncselekményével van össze- függésben – a nyomozó hatósággal, ügyészséggel és a nemzetbiztonsági szolgálattal; · a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; · a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; · az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal, · a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel; · a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; · a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető szervvel, AHE-15020/4M · az állományátruházás keretében átadott biztosítási szer- ződés-állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; · a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban, a levelezővel, a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges adatokra vonatkozóan a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, az Információs Központtal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárren- dezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni. · a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel; · a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása; · fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; · a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; · a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve rendeletben szabá- lyozott esetekben a biztosítóval szemben. Tájékoztatjuk, hogy társaságunk biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külső közreműködőket is, akik szemé- lyes adatokat és biztosítási titkokat is megismerhetnek. A társaságunk megbízása alapján eljáró ezen cégekről és vállalkozásokról információ kérhető ügyfélszolgálatunk- tól is a 06-40-421-421-es telefonszámon, illetve tájéko- zódhat az interneten, a xxx.xxxxxxx.xx oldalon.

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan olyan– minősített adatot nem tartalmazó, tartalmazó – a biztosító, a viszontbiztosítóbiztosításközvetítő, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító biztosítás- közvetítő és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölvemegjelöl- ve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy ad, továbbá ha a biztosítási titkot a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási tanúsítá- si eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezettsé- ge nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – · a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal nyomozóható- sággal és ügyészséggelügyészséggel szemben; – · büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben közigazgatósági határozatok bírósági felülvizsgá- lata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek szemé- lyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővelfőhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővelvagyonfel- ügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt kijelölt szakértővel szemben; – · az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy vagy, ha a biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről szóló törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – · a nemzetbiztonsági szolgálat szolgálat, és az ügyészség, továbbá ügyészség továb- bá az ügyész ügyészség jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazótartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosítóbizto- sító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek ügyfelei- nek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóvalbiztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási bizto- sítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban írás- ban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezett- sége nem áll fenn: – a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal és ügyészséggel; – büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási ügylet összefüggésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazótartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő biz- tosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóvalbiztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval viszontbizto- sítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási biz- tosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító viszontbiz- tosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezett- sége nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – · a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal ható- sággal és ügyészséggel; – · büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben határozatok bírósági felülvizsgá- lata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek szemé- lyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővelfőhitelező- vel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővelvagyon- felügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – · az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság adóha- tóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási adatszol- gáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – · a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 20142003. évi LXXXVIIILX. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot – államtitoknak nem tartalmazó, minősülő –,a biztosító, a viszontbiztosítóbiz- tosításközvetítő, a biztosításközvetítő rendelkezésére biztosítási szaktanácsadó rendelkezé- sére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetítő és a biztosításközvetítő biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetérehely- zetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak tör- vényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört titok- kört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri megad. A Bit. 138-139157. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége titoktartási kötelezettség nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benPénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével; – · a nyomozás elrendelését követően a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság- gal hatósággal és ügyészséggel; – · a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal; · a büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- banügyben, közigazgatási perben valamint a csődeljá- rás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővelbíró- sággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá közjegyzővel; · adóügyben az általa kirendelt szakértővel szembenadóhatósággal; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szembenszolgálattal; – a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, · ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet kábító- szer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegy- verkereskedelemmel vagy a pénzmosás bűncselekmé- nyével van összefüggésben van– a nyomozó hatósággal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal; · a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; · a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; · az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal, · a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel; · a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; · a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal, · az állományátruházás keretében átadott biztosítási szer- ződés-állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; · a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban, a levelezővel, a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítésé- hez szükséges adatokra vonatkozóan a kártalanítási számlát kezelő szervezettel, az információs központ- tal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kár- felvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni. · a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel; AHE-15020 · az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok, illetve az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a Pénzügyminisztériummal; · a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából személyes; · fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, bizto- sításközvetítővel, szaktanácsadóval; · a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal; · a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval szemben.

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – minősített adatot ada- tot nem tartalmazótartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő bizto- sításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóvalbiztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási biz- tosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító viszontbiz- tosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezett- sége nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – · a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal ható- sággal és ügyészséggel; – · büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben határozatok bírósági felülvizsgá- lata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek szemé- lyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővelfőhitelező- vel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővelvagyon- felügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – · az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság adóha- tóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási adatszol- gáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – · a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – minősített adatot ada- tot nem tartalmazó, tartalmazó – a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő biz- tosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és viszontbiztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (– ideértve a károsultat is) is – személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóvalbiztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható kiszolgál- tatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad ad, vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet szerve- zet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezettsége nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – · a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal ható- sággal és ügyészséggel; – · büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben határozatok bírósági felülvizsgá- lata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővelrendkívüli vagyonfel- ügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővelfőhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővelvagyonfel- ügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – , · az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság adóha- tóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási adatszol- gáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – · a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben van.

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazótartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosítóbiz- tosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek ügy- feleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóvalbiztosí- tóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási bizto- sítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban írás- ban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezettsé- ge nem áll fenn: – a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben; – a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal és ügyészséggel; AHE-15020/14 – büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben ügy- ben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban csődeljárás- ban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljárás- ban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek sze- mélyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővelfőhitelező- vel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővelvagyon- felügyelővel, bírósággal szemben; – a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; , – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság adóha- tóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott meghatáro- zott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási biz- tosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítá- si ügylet összefüggésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített – minő- sített adatot nem tartalmazótartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosítóbiztosítás- közvetítő, a biztosításközvetítő biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetítő és a biztosításközvetítő biztosí- tási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat károsul- tat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak tör- vényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört titok- kört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri megad. A Bit. 138-139. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezettsége nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – · a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal ható- sággal és ügyészséggel; – · büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben határozatok bírósági felülvizsgá- lata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek szemé- lyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővelfőhitelező- vel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővelvagyon- felügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – , · az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság adóha- tóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási adatszol- gáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – · a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben van.

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot nem tartalmazó, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn: – a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben; – a nyomozás elrendelését követően az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatóság- gal ható- sággal és ügyészséggelügyészséggel szemben; – büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – a nemzetbiztonsági szolgálat szolgálat, előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a nyomozó hatóság tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn: AHE-12600/13L – bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben összefüg- gésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot nem tartalmazó, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn: – a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben; – a nyomozás elrendelését követően az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatóság- gal ható- sággal és ügyészséggelügyészséggel szemben; – büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – a nemzetbiztonsági szolgálat szolgálat, előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a nyomozó hatóság tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. – bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben összefüg- gésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 20142003. évi LXXXVIIILX. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó, tartalmazó –,a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő biztosításközvetítő, a biztosítási szak- tanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító viszontbiztosító, a biztosításközvetítő és a biztosításközvetítő biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóvalbiztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval viszontbizto- sítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri megad. A Bit. 138-139157. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége titoktartási kötelezettség nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benPénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével; – · a nyomozás elrendelését követően a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság- gal hatósággal és ügyészséggel; – · a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal; · a büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- banügyben, közigazgatási perben valamint a csődeljá- rás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővelbíró- sággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá közjegyzővel; · adóügyben az általa kirendelt szakértővel szembenadóhatósággal; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szembenszolgálattal; – a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, · ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet kábí- tószerrel visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbanószerrel visszaéléssel, illegális fegyverkereskedelemmel, szervezett bűnözéssel vagy a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben van– a nyomozó hatósággal, ügyészséggel és a nemzet- biztonsági szolgálattal; · a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; · a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; · az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal, · a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel; · a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatválla- lás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló bizto- sítókkal; · a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal, · az állományátruházás keretében átadott biztosítási szerződés-állomány tekintetében az átvevő biztosító- val; · a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban, a levelezővel, a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítésé- hez szükséges adatokra vonatkozóan a kártalanítási számlát kezelő szervezettel, az információs központ- tal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kár- felvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni. · a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel; · az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok, illetve az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a Pénzügyminisztériummal; · a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása; · fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; · a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal; · a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval szemben.

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 20142003. évi LXXXVIIILX. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot – államtitoknak nem tartalmazó, minősülő – a biztosító, a viszontbiztosítóbiz- tosításközvetítő, a biztosításközvetítő rendelkezésére biztosítási szaktanácsadó rendelkezé- sére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetítő és a biztosításközvetítő biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetérehelyze- tére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri megad. A Bit. 138-139157. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége titoktartási kötelezettség nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benPénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével; – · a nyomozás elrendelését követően a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság- gal hatósággal és ügyészséggel; – · a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal; · a büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- banügyben, közigazgatási perben valamint a csődel- járás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővelbí- rósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá közjegyzővel; · adóügyben az általa kirendelt szakértővel szembenadóhatósággal; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szembenszolgálattal; – a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, · ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel vagy a pénzmosás bűn- cselekményével van összefüggésben van– a nyomozó hatósággal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal; · a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; · a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; · az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal, · a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel; · a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvál- lalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; · a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal, · az állományátruházás keretében átadott biztosításiszerződés-állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; · a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban, a levelezővel, a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatokra vonatkozóan a kártalanítási szám- lát kezelő szervezettel, az információs központtal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegy- zőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni. · a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel; · az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni kor- látozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése, · a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása; · fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval, · a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, · a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatósággal · a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval · a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetek a biztosítóval szemben. A szerződés joga a magyar jog; társaságunk a keletkezett károkra a szerződési feltételekben foglaltak szerint, a magyar jog szabályai alapján nyújt fedezetet.

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – minősített adatot ada- tot nem tartalmazó, tartalmazó – a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő biz- tosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és viszontbiztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (– ideértve a károsultat is) is – személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóvalbiztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezettsége nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – · a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal ható- sággal és ügyészséggel; – · büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben határozatok bírósági felülvizsgá- lata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek szemé- lyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővelfőhitelező- vel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővelvagyon- felügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – · az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság adóha- tóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási adatszol- gáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – · a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben van.

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot nem tartalmazó, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn: – a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben; – a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal és ügyészséggel; – büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási ügylet összefüggésben van;

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. 16. cikk A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan − minősített adatot nem tartalmazótartalmazó −, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóvalbiztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezettsége nem áll fenn: – • a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – • a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal hatósággal és ügyészséggel,; – • büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- baneljárásban, közigazgatási perben határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővelfőhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – • a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – , • az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – • a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – • a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 20142003. évi LXXXVIIILX. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot – államtitoknak nem tartalmazóminősülő –, a biztosító, a viszontbiztosítóbiz- tosításközvetítő, a biztosításközvetítő rendelkezésére biztosítási szaktanácsadó rendelkezé- sére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetítő és a biztosításközvetítő biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetérehely- zetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak tör- vényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört titok- kört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri megad. A Bit. 138-139157. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezett- sége nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – · a nyomozás elrendelését követően folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel szemben; · a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nél- külöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatóság- gal és ügyészséggelhatósággal szemben; – · a büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- banügyben, közigazgatási perben valamint a csőd- eljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal végrehajtóval szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szembenszakértővel; – · adóügyben az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szolgálat- tal szemben; – · a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság ügyészség írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben vanvan a)a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visz- szaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy rob- bantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszer- rel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény- nyel;

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan − minősített adatot nem tartalmazótartalmazó −, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóvalbiztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. 138.-139 §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezettsége nem áll fenn: – − a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – a nyomozás elrendelését követően − az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatóság- gal hatósággal és ügyészséggel; – − büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- baneljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővelfőhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – − a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – − az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – − a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – − az előkészítő eljárást folytató szerv, a nemzetbiztonsági szolgálat és nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. 26. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített −minősített adatot nem tartalmazó, tartalmazó a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító viszontbiztosító, és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a biztosítóval és viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. 138.-139 §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége kötelezettsége nem áll fenn: – − a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – a nyomozás elrendelését követően − az előkészítő eljárást folytató szervvel a nyomozó hatóság- gal hatósággal és ügyészséggel,; – − büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- baneljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővelfőhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – − a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – ;, − az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – − a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – − a nemzetbiztonsági szolgálat az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben van

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 20142003. évi LXXXVIIILX. tör- vény törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot – államtitoknak nem tartalmazó, minősülő – a biztosító, a viszontbiztosítóbiz- tosításközvetítő, a biztosításközvetítő rendelkezésére biztosítási szaktanácsadó rendelkezé- sére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetítő és a biztosításközvetítő biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- irekörülményeire, vagyoni helyzetérehely- zetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynekszemély- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri megad. A Bit. 138-139157. §-ai -a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége titoktartási kötelezettség nem áll fenn: – · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benPénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével; – · a nyomozás elrendelését követően a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság- gal hatósággal és ügyészséggel; – · a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal; · a büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- banügyben, közigazgatási perben valamint a csődeljá- rás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővelbíró- sággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá közjegyzővel; · adóügyben az általa kirendelt szakértővel szembenadóhatósággal; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szembenszolgálattal; – a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, · ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábító- szer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegy- verkereskedelemmel vagy a pénzmosás bűncselekmé- nyével van összefüggésben – a nyomozó hatósággal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal; · a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; · a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; · az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal; · a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel; · a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; · a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal, · az állományátruházás keretében átadott biztosítási szer- ződés-állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; · a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban, a levelezővel, a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítésé- hez szükséges adatokra vonatkozóan a kártalanítási számlát kezelő szervezettel, az információs központtal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési megbízot- tal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyi- ben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegy- zőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni; · a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel; · az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni kor- látozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése; · a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása; · fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; · a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; · a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal; · a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval; · a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben sza- bályozott esetek a biztosítóval szemben. Az Allianz Hungária Zrt. panaszkezelési elvei és gyakorlata Társaságunk célja, hogy Ügyfeleink minden szempontból elé- gedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézésünkkel. Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fejlesztéséhez és ezáltal Ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos számunkra minden visszajelzés, legyen az pozitív vagy akár negatív, amely termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, eljárásainkkal, munkatársainkkal, illetve a cégünk egé- szével kapcsolatban megfogalmazódik Önökben. A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az alábbi panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük: AHE-12923 · A hozzánk beérkezett kritikák és panaszok fokozott figyelembevételével törekszünk arra, hogy Ügyfeleink érdekében javítsuk szolgáltatásaink, termékeink minő- ségét, és elkötelezettek vagyunk abban, hogy folyama- tosan növeljük Ügyfeleink elégedettségét. Ehhez pana- szaik gyors és hatékony orvoslása is hozzájárul.‌ · Panasz-ügyintézési eljárásunk garantálja, hogy minden panaszt alaposan, elfogulatlanul és a lehető legrövidebb időn belül kivizsgáljunk, az Ügyfélnek minden esetben megfelelő választ adjunk, és a megalapozott panaszokat minél gyorsabban orvosoljuk. Fogyasztóvédelmi osztá- lyunkon belül centralizált panaszkezelést működtetünk, ahol munkatársaink kiemelt figyelemmel járnak el a panaszügyek rendezése kapcsán. · Ehhez az is hozzájárul, hogy Ügyfeleink panaszát – amikor csak lehet – már az első kapcsolat szintjén kezeljük, hibáinkat javítjuk. Ha az ügy bonyolultabb, és megoldásához hosszabb időre van szükség, akkor Ügyfeleinket az ügyintézés során is tájékoztatjuk arról, hogy a panaszkezelési folyamat hol tart, és mikorra várható végső válaszunk. · Bár az erre vonatkozó jogszabályok 30 napot biztosí- tási ügylet összefüggésben vantanak a panaszügyek érdemi kivizsgálására és megvá- laszolására, mi mindent megteszünk, hogy Ügyfeleink az egyszerűbb esetekben ennél lényegesen rövidebb idő alatt választ kapjanak. · Ügyfeleink visszajelzéseihez számos kommunikációs csatornát biztosítunk, hogy véleményüket minél köny- nyebben, egyszerűbben és gyorsabban kifejthessék élő- szóban, telefonon, elektronikus úton, vagy akár levélben. Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk: Szóban, személyesen: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik Ügyfélkapcsolati pontján, vagy szer- ződött partnerénél kollegáink, partnereink meghallgatják, és a panaszt írásban rögzítik. A panasz adatlapról Ön másolati példányt kap. Társaságunk székhelyén Központi Ügyfélszolgálati irodát működtetünk, ahol személyesen is leadhatják panaszukat (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. – a telefonos ügyfélszolgálaton időpontot is foglalhat). A Központi Ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje: hétfő: 8-18, kedd-csütörtök: 8-16, péntek: 8-15 óra. Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a 06-40-421-421- es számon érhető el. Nyitvatartási idő: hétfő-szerda és péntek: 8-18, csütörtök: 8-20 óra között. Faxon: 06-1-269-2080-as számon. Elektronikus úton: a xxx.xxxxxxx.xx – oldalon keresztül, vagy a xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx címen. Levélben: Leveleiket Ügyfeleink a 1368 Budapest, Pf. 191 címre küldhetik, az Allianz Hungária Zrt. Fogyasztóvédelmi osztály nevére (a Fogyasztóvédelmi osztályon belül működik a centralizált panaszkezelés). A gördülékenyebb ügymenet érdekében minden esetben szükségünk van az Ügyfél személyazonosító alapadataira, illetve a meglévő biztosítás(ok)kal kapcsolatos adatokra (pl. kötvényszám, szerződésszám, ügyfélszám, kárszám). Amennyiben nem az Ügyfél, hanem meghatalmazott jár el a panaszügyben, a fentieken túl érvényes meghatalma- zás benyújtása is szükséges. Amennyiben elégedetlen azzal, ahogyan panaszát kezeltük, akkor az alábbi szervekhez fordulhat: Felügyeleti szervünk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Tel.: 06-40- 203-776. Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén Ön fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet a Felügyeletnél. Biztosítási szerződésével kapcsolatos jogvitával (szerződés létrejötte, érvényessége, hatálya, joghatása, megszűnése, szerződésszegés és annak jog- hatása) fordulhat bírósághoz, vagy a Pénzügyi Békéltető Testülethez 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot nem tartalmazó, tartalmazó a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. 138.-139 §-ai alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn: – a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- benszemben; – a nyomozás elrendelését követően az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatóság- gal ható- sággal és ügyészséggelügyészséggel szemben; – büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – a nemzetbiztonsági szolgálat és szolgálat, az előkészítő eljárást foly- tató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási biztosítási ügylet összefüggésben összefüg- gésben van